Sürgöny, 1861. december (1. évfolyam, 276-299. szám)
1861-12-01 / 276. szám
a mert mind az előállítási költségek is, még pedig o mannál nagyobb arány van. Végre a harmadik koraiakban a termelés még tán nagyobb mérvben gyarapodik, mint a másodikban, de a termelési költségek alábbis állanak. Magyarország most épen átmenőbe van a második korszakból a harmadikba, míg Oroszország és a dúcai fejedelemségek még az első korszakból a másodikba való átmenetig sem jutottak, ezen tennesztő versenytársak helyzetét nehezítni fogja még azon szerves átalakulás, melyen át kell esniük Egyébiránt ha a jövő nem enged is meg feltétlen bizonyosságot, a mait tényleges tanulságokat nyújt számunkra, s a statistika segélyével oly érveket láthatunk, melyek némi értékkel bírnak. Megvizsgálvén az 1861—1860-ig lefolyt 10 évi korszakot s tekintetbe vevén az austrizi forintnak évi közép-változását, azt találjuk, hogy az ország piaczain a magyar gabna hedolitrejének közép ára 13 fr. 24 centime s a temesi bápaágbeli gabnáé 11 fr. 34 cent. volt. Már tegyük föl egy perezre, hogy Austria tiz évvel előbb tette volna meg azt, mit tiz évvel később tett meg; tegyük föl, hogy azon közlekedési utak, melyek 1862 ben fognak bevégeztetni, 1851-ben végeztettek volna be; lássuk, hogy minő áron érkezhettek volna meg Magyarország gabnái, például ezen korszak két szélső évében, a londoni vagy marseillei piaczokra, s vegyük tekintetbe Angol- francziaország megfelelő árait — 1851-ben a mig a gabna közép ára Londonban 16 ír 55 cent. volt, Magyarország s a bánság gabnái ezen piaczon 15 fr. 54 cent, a illetőleg 13 fr 50 centbe kerültek volna; ugyanezen évben azok Marseille-ben 13 fr. 44 cent., s illetőleg 11 fr. 80 centbe kerültek volna, mig a gabna közép-ára ezen franczia kikötőben 1851-ben 14 fr. 48 cent. volt. • 1860-ban a gabna közép ára Londonban 21 fr. 58 cent., a Marseilleben 20 fr. 41 cent. volt;a magyaré bánsági gabna Londonban mintegy 1 fr. 50 cent.-al s Marseilleben 2 fr.-al kevesebbe került volna. Ezen korszak alatt a magyar gabna árai kétségkívül sokkal inkább emelkedtek volna, mint amennyire az angol vagy franczia árak leszállottak volna, de utoljára a cserék mozgalma szükségkép igen nagy mérvben állott volna elő, s az ezután annál könnyebben fönntartotta volna magát, mivel Magyarországban a termelés növekedése — amint ezt kimutattuk — egyáltalában nem vonhatná maga után a munkáltatói ár növekedését Az, mi a múltban lehetséges lett volna, miért ne lenne lehetséges a jövőben ; akkor, midőn semmi sem fogná módosítni az összehasonlítás alkotó elemeit. Nemcsak Triestben s nemcsak tengeri utón nyerhet szabályos kivitelt Magyarország gabonája. Éjszaki Olaszország és déli Svájcz szakadatlan vasúti összeköttetésben állanak Magyarországgal. Pesttől vagy Sziszektől a Lago-Maggiore-ig az austriai déli állam-vaspálya-társaság vonalai mintegy 900 kilométernyi távolságot tesznek, s hat centim vitelbér mellett a pl. Sziszeken 14 frankon vett búza nyolcz nap múlva 18 Iratok 50 centim áron érkeznek Arénába. És tudva van, hogy déli Svájcz rendesen meglehetős nagy mennyiségű gabonát szokott minden évben bevinni. Ennek egy részét Genua szolgáltatja, mely maga is a Fekete-tengerről hozza. Alig hihető ezeknél fogva, hogy az orosz búza a Lago-Maggioren ezután ki legyen képes állani a versenyt a magyar búzával. Odessától Arénáig a mostani szállítási bér hedtoliterenként meghaladja a hat frankot, s az utazás egyremásra két hónapot vesz igénybe. Végre reménylink lehet, hogy megjön az idő, midőn Magyarország piaczai egyenes szárazi összeköttetésben fognak állani Marseille és 1530 kilométernyi hosszúságú vasút által, s nemcsak hogy tíz nap alatt megérkezhetik gabonájuk e nagyszerű lakhelyre, hanem olcsóbb szállítási árral is annál, mely gyakran az Odessából indított orosz búzát terheli. Ez egyszersmindegyik természeteskövetkezménye a többi sok között, melyre nem is számítottak az általános kereskedésben, azon nagy szekélyesb közlekedési útnak, mely az Atlanti tengertől a Fekete tengerig, mintegy paralellában haladva, kiegészíti a már néhány évvel ezelőtt a gőzhajózás által a Földközi tengeren a Nyugat és Kelet között megkezdett fajiót. Fennebb azon lehetőségről értekezvén, melyszerint Magyarország növelheti évenként termelésének kereskedésbe adható fölöslegét, egy tényt bocsátón előre, melyet itt igazolnunk kell. Mondták, hogy legalább egy része annak, ami most Magyarországra éjszak-nyugatnak veszi útját, ezután az Adria felé fo küldetni. És valóban a Bánság gabonáit kevesebb vitelbér fogja terhelni Trienztig, mint Csehország felküldve, s ha valósulnak nézeteink arra nézve, a mi Magyarországnak déli francziaországgal és Angliává való jövendőbeli valószínű összeköttetéseiről mondunk a trienti piaczon fizetendő középárak egyenlők, s tát magasabbak is lesznek a csehországi rendes áraknál Ez utóbbiaknak akkor emelkedniök kell, a annálfogva e tartománynak, mely most a magyar gabona versenye miatt szenved, több ösztön és könnyebbség lel adva földbirtok termelésének gyarapítására. Galliczii gabonái, melyeknek termelésbeli fölöslege szintén haladásban van, különben is helyettesíthetik, ha szükséges, a magyar gabonákat az anatriai birodalom éjszakkeleti részeiben. Magyarországnak új rendes vevőivel kötendő viszonyaiban az alkuk is tetemesen könnyebbek lesznek, mint Oroszországéi. Bécs most 36 óra járás Páristól, 48 óra járás Londontól, azon magyar piaczokra pedig, melyeknek nevét említők, Bécsből 12—11 óra alatt lehet érkezni vasalón vagy gőzhajón. Mindez vásárló, akárki legyen, nagyon szereti látni, amit vásárol, s ami csaknem lehetetlen volt Odessában, s nagy távolság miatt, nagyon könnyen megtehető Magyarországon. Kétségtelen, hogy személyes összeköttetések fognak létrejönni egyfelől az angol és francia nagy üzérek, másfelől a magyar gabonakereskedők, sőt a maguk a nagybirtokosok között is. A gabonával ép úgy lesz, mint volt a gyapjúval. Még tíz évvel ezelőtt a franczia gyámok másod, sőt harmad kézből vásárló a magyar gyapjúkat Lipcsében, Frankfurtban; ma már a franczia kereskedelmi ügynökök közvetlenül a juhos gazdáktól vásárolják. Ily összeköttetés csak előmozdíthatja az alkuk gyorsabbítását. Végre nem kell felednünk, hogy a Fekete tenger kikötői zárva vannak minden télen, míg az Adria nyitva áll mindig, s hogy a gabonaszállítág Triestből Angliába nincs annyi alkalmatlansággal összekötve, mint igen gyakran a sokkal hosszabb odessai út. Ez értekezés czélját tevő feladatunkat bevégeztük. Kimutattuk, hogy Magyarország gabnatermésének rendelkezés alá bocsátható fölöslege, mely jelenleg is tetemes, igen nagy mérvben és gyorsasággal emelkedtetik, hogy ezen termékeny földön a gazdasági termelés oly áron történhetik, mely lehetségessé teszi, hogy az állandóan bevásárló piacokra szabályos legyen a kivitel, és továbbá, hogy az ország belseje a tengerrel szabályos és könnyű közlekedési utak által van összekötve. Föl vagyunk tehát jogosítva azon állításra, hogy Magyarországnak az európai általános élelmezésben való szerepe elkezdődött, d e szerep okvetetlenül évről évre növekedni fog. Bár ezen múlt, melyet csak példaként hozunk fel jövendőre szóló állításaink bizonyítékául, örökre elveszett is ránk nézve, legalább a jövendő egészen a mienk marad, s nagy bűnt követne el maga ellen, ki visszaijedne azon erőfeszítésektől, melyektől a haladás ez újabb korszakának biztosítását és siettetését várhatjuk. Magyarország egészen bízvást javíthatja és terjesztheti földmivelését; búzája nem fog többé magtáraiban rekedni. A nagy közlekedési vállalatoknak, melyeknek föladata e fontos kereskedésnek szolgálni, s főleg a déli osztrák vasuttársaság, melynek vonalain fog e forgalom öszpontosulni. igyekezniök kell, hogy megfeleljenek ebbeli föladatuknak. Maga az austriai állam is csak kívánhatja évenkénti kivitelének húsz, sőt talán több millióval való emelkedését, tekintve pénzpiacza helyzetét. A trieszti kikötő, mely egykor oly fényesen állott, s azóta .... de hagyjuk a múltat, — ma már egyáltalában nem képes megfelelni azon feladatnak, melyet számára kijelöltünk. Sietni kell tehát, hogy Triesztben minél előbb oly könnyebbítési intézkedések létessenek, melyek lehetővé teszik legalább egy millió tonna áruezikk forgalmát. AusMának hitele mai nap Európa legtöbb piacán isokként, de ez helyreállhat, ha a birodalom földje gazdaságait érvényesítheti. Ezen segédforrás kisegítőé a mostani krízisből. Különösen Magyarország és részei, melyek eddig elő mintegy el voltak zárva Eurrópa többi részeitől, a világkereskedelem körébe vonatnak, s természeti nagy kincseik, melyekkel a természet megajándékoza, az eddigi lappangó állapotból nemsokára termékeny állapotba jutnak. A most következő tíz év folytában Magyarorsszág az említett egy milliárdnál több gabonával axolgilhat Európának. A Száva, Dráva és Tisza völgye tömérdek erdészeti és bányászati kincset rejt, melyek fölhasználása úgyszólván még alig kezdődött meg; borok, marháik, a zsinnemilek és sok más terményeik már is nagyobb kisebb terjedelmű kereskedés tárgyai, mely a közlekedési utak javításával kétségkívül nagyobb mérvű lendületet fog nyerni. Nem kell felednink Erdélyt rengeteg erdeivel, kimeríthetetlen bányászati gazdagságával, mely idővel az égésinek s az ország tőszomszédja, a dunai fejedelemségeknek vasúthálóval való bevonására fog szolgálni. Eljön az idő, és pedig nem sokára, midőn az európai civilisatio árja nyugatról keletre való szakadatlan útjában a Duna legalsó folyásának völgyén át a Fekete tenger mellékén is elárad. Az előre haladt nemzetek minden erejének ezen versenyében, melynek színhelye keleti Európa lesz, Ausztria az első szerepek egyikét játszhatná, de erre nézve szükséges lenne, hogy a haladás útján igyekezzék minden megmaradt erejét a kereskedelem és ipar kifejlesztésére fordítni, s — ez az egyedüli nyitva levő út napjainkban a birodalom számára, melyen gazdagságban és hatalom-ban nagggyá lehetne. Ezen hírrel egyidejűleg értesülünk, hogy Pápai, helytartósági tanácsos úr udvari tanácsossá neveztetett ki. Dicsérőleg emlegetik az ügyes-bajos emberek, miszerint Buda városa törvényszéke nem csak szerveivé van, hanem több nap óta már oly rendben, s oly gyorsan jár el bírói tisztében, mintha már évek óta volna hatósága gyakorlatában. Bár mondhatnók ezt az ország többi hatóságairól is. Egyelőre Buda, fővárosi ériméhez méltón, elől tündököl a jó példával. *A Zágrábban nov. 18-kan Haulik bibornok érsek elnöklete alatt tartott évi papi tanácskozmányban az érsek ur a pápa őszentsége részére teendő gyűjtéseket papságának buzgón híivére kötötte. * A szász nemzeti gyűlés nov. 25-kén kezdette meg üléseit szebeni első követ, Schneider József ur elnöklete alatt. Egyelőre csak törvénykezési tárgyakat vesznek tanácskozás alá. Schmidt Konrád urat dec. 2-ra várják Szebenbe. *A brassói kerületben az újonczozási előmunkálatok már kezdetüket vették és valamint mindig, úgy most is a legkisebb akadály nélkül. * Van Andel és Lambert urak a vadászutczában 6. sz. a. angol nyelvgyakorlati meetingeket tartanak, melyre a meghívottak és ismerőseik, kiket magukkal hoznak, az egész tél folytán Bűvesen láttatnak. A múlt keddi első összejövetelen mintegy 70—80 egyén lehetett együtt, s köztük hölgyek is. Ez alkalommal két népszerű előadás volt. Van Andel lelkész a természettanból és csillagászatból, s dr. Lambert e meetingek czéljáról tartott előadást. S különösen az utóbbinak humoristikus színezetű, eleven beszédfolyama igen felderíté a hallgatóságot. Előadása közben fölhívta a jelenlevőket, hogy a nyelv gyakorlása végett ereszkedjenek vele az érintett tárgyak valamelyike fölött vitába, vagy társalgásba; ezúttal egyetlen reménydaó ifjan kívül nem talált viszhangra. Később meglehet, inkább neki bátorodnak. Vallási vagy politikai tárgyak ki vannak zárva. A jövő összejövetel kedden este 7 órakor leend. Sipos Antal zongoraművész, a múzeum-teremben ma dec. 1-jén 4 és fél órakor hangversenyt rendezend az új városi árva leányház javára. MŰsorozat : 1. „Feetetics-Rapsodie“ (13. szám) Liszt Ferencitől, zongorán előadja a hangversenyt. 2. a) „Nem hallottam soha ilyens] harangozót“, i,) „Hej te kis leány“ ; c) „Két ibolya“ magyar dalok Almay Lászlótól; először énekli Hollóay L.-né asszony. a) »Magyar divat“ fiai*« Mírtwtt. »navalja Szerdahe-lyi Kálmán nr. 4. „Zord az idő“ magyar dal Zimay Lászlótól először énekli Bignio Lajos nr. 5. a) „Orczy Rapsodie“ (11. szám) Liszt Ferencitől, b) „Polonaise“ (A-dúr) Chopintől, előadja a hangversenyző. 6. a) Magán dal Doppler F. „Ilka“ czímű operájából, b) „Magyar népdal“, mindkettőt énekli Gyallay Linia asszony, Stoll P. úr tanítványa 7. a) „A világosi czimbalmo“ , b) „Magyar népdalok“, mindkettőt átírta s előadja a hangversenyző. Belépti dijak : Körszék 3 frt. — Számozott szék a teremben 2 frt. — Számozottszék az I. karzaton 1 frt. — Bemenet a terembe 1 frt. — II. karzat 40 kr. Jegyek kaphatók Treichlinger és Rózsavölgyi s társainak műkereskedéseikben, továbbá Török József nr gyógyszertárában, a király-utczában, Medetz József nr dohányárudájában a váczi utczában és Klenovics György nr czukrászatában az egyetemi téren, valamint a hangverseny napján apénztárnál. A kitűzött jótékony czél , mely kezdetben mindjárt oly szép pártolással találkozott, megérdemli, hogy előmozdításában a közönség részvéte később se lankadjon s minden alkalmat fölhasználni siessen, mely által az czéljához közelebb hozatik. S ez annál inkább várható a jelen alkalommal, midőn a humanitás egyúttal a legvonzóbb értélvvel hozatik kapcsolatba. *Dengeleg. Ugyanazon delej 63- álmu ref. pap, ki a múltkor Árpád sírjáról a tudvalevő fölfedezést tette, a helynév magyarázatokra is ki szokta (delejes álmában) ügyeimet terjeszteni, és közelebb Dengeleg név-magyarázatáról igy adó felvilágosítást: Árpád itt járván, serege borzasztón és fáradhatlanul döngette az ellenséget ; ezt megsokalván maga Árpád ia, így azóta egybegyűjtött népéhez: „Döngetég“(a döngetés elég immár), és erre megszakadt a harci és parancsa emlékét e hely máig is viseli. * A népszínmű terén egy eddig bokorban rejlő szerény nefelejtske tűnt föl közelebb a „Czigány“ előadása alkalmával. A rejtett virág Egressy Emma k. a. A lapok egyhangúlag dicsérik szép hangját, és szép jövőre hivatott énekét. E kisasszony eddig csak a népcsoportozatokban jött elő, s most mint a művészet egy parvenuje trónust kér magának. * A budai népszínház folyvást ébren tartja iparosaink nagylelkűségét. Közelebb Jámbor Endre magyar szabómester az I. István czimű tragoedia fényes kiállítású jelmezeit egy 200 ft értékű palásttal gazdagította. * Kecskemétről, dov. 2- ről a következő gyilkos eseményről tudósittatunk (véletlenül elkésett). F. hó 18 km éjjel helybeli származású L a b a n e z Fei rwi ki mint haszonbérlő több év óta a Szabadszálláshoz tartozó, ide 3 órányi távolságra levő Jakabi pusztának egyik tanyáján lakott, kiraboltatván, családostól együtt meggyilkoltatott. A hullák másnap, 19 kén d. n. hozattak be Kecskemétre eltakarítás végett. Az apa mintegy 61 éves, neje : 40—44, leányai : Teréz 13—14 a Rozália 10 —12, a fia : Gáspár 9 évesek Valinak. — A főügyész Tóbi János ur a rablógyilkosság felfedezésére a szükséges intézkedéseket azonnal megtette. Ennek következtében Lipóczy Sándor városi lovas csendbiztos november 21 -én , az orgoványi pusztábani homokbuczkák között leöldösött, a szekéren tovább vitetett két sertés vércseppjei nyomán küldi Hajagos Istvánt Orgoványon, s Kiss Pált pedig Izsákon kézrekeritette. Nov. 21—22. éjjelén pedig a fent nevezett városi tiszti főügyész a nála tett bejelentéshez képest a főtettes : káldi Hajagos József és orgazda , feje, Kovács Mártonnak Kecskemétre jövetelükről értesülvén, Herczeg Imre lovas- és Bene László gyalogbiztosokat a nevezett bűntettesek kézrekeritése végett kiküldötte, kik közül az utóbbinak csakugyan sikerült a bűntetteseket kézrekeritani. — — A főgyilkos : káldi Hajagos József, 44 éves, kecskeméti születésű; ennek testvére : káldi Hajagos István, 23 éves, izsáki születésű; — ezek tették az öldöklést baltával. A 40 éves Kiss Pál a gyilkolás alatt őrt állott, hanem a rablásnál ténylegesen részt vett. A 61 éves fejes Kovács Mártonhoz a rabolt tárgyak iitettek; ő volt tehát az orgazda. * Kőszeg. A dunántúli kerületi ítélőtábla f. hó 16-án szép ünnepély élvezetében részesült. Valamint újabb megnyitásakor azelőtti érdemes elnökéről, mígis bezerédi Bezerédy György, cs. k. udvari tanácsos úrról az elnöki beszédben tisztelettel és szeretettel történt megemlékezés, úgy most is, midőn ő misga szokott téli lakására, a tábla székhelyére megérkezett, a tábla szívélyes feladatának tartá, ő misgát jelen elnöke b.Bzezrezy Antal ur vezénylete alatt testületileg üdvözölni, ki is országszerte ismert fényes szónoklatában örömét nyilvánító a felett, hogy tolmácsa lehet azon osztatlan tiszteletnek és szeretetnek, melylyel a tábla minden tagja e mlsga iránt viseltetik. E tisztelet kifejezésénél felhozó elnök e mlsga , hogy valamint egyesek , úgy testületek életében is a múlt tévén tiszteltté a jelent, a tábla is azt, hogy a közönség bizodalmával és tiszteletével találkozik, régi jó hírének köszöni, és azért az igazság szeretetétől áthatott ő méltóságának nem csak tisztelettel adózik, de hálával is tartozik ; — a szónoki elnök úr egyúttal magát ő méltóságának szives barátságába, a tábla összes tagjait pedig becses hajlamiba ajánlá. A köztiszteletű 83 éves aggastyán, ki mint egykoron a királyi táblánál alnádor az igazság kiszolgáltatása körül méltó érdemeket szerzett magának a hazában — a tiszteletnek eme megható nyilvánítását szivélyes köszönettel vévén aggkora daczára, erélyes szavaiban azon kegyeletes meggyőződését fejezé ki, miszerint ő cs. k. Felsége iránti tántoritlatlan hűsége mellett a haza benne, kivált ily jeles elnök vezénylete alatt az igazság kiszolgáltatásának buzgé előmozdítóját fogja találni, és a tábla becsülését nem csak fentartani, hanem öregbíteni is igyekvend. * Tiltott regény. Agráczi „Volksstimme“-nek írják Bécsből: A sajtóhatóság hosszas habozás után végre csakugyan elhatározta a Hoffmann én Campe kiadásában közelebb megjelent „Dissolving views“ cítű regény betiltását. Ez havak óta ismét az első regénybetiltás, s mint említik, úgy látszik, csak az utóbbi napokban határozták el magukat e rendszabályokra, miután a regény már több száz példányban köröz és lehető legnagyobb elterjedést nyert. E regényben, mint tudva vsd, egy magasállású államhivatalnok, kinek neve iránt a legkülönbözőbb hírek szárnyalnak, bizonyos állapotokat és helyzeteket ábrázol, melyek itt (Bécsben) annál nagyobb botránykoztatást okoztak, mivel még nagyrészt túlozva is vannak. Daczára ennek, a regény e pikant zamatánál fogva nagyon olvastatott, és valószínűleg az egész kiadás Austriában kelt el. A sajtóhatóság a könyvet mindjárt eleinte eltiltotta, mindazáltal elterjedését oly kevéssé akadályozó, hogy azt minden bécsi körök ismerték és olvasták. Csak miután már néhány saux példány forgásba jött, tiltották el véglegesen. * Münchenből nov. 28-ról írják : Schelling szobrának leleplezése ma délelőtt 9 órakor ment végbe a Miksanterán. A kérezöntödében készült bronz szobrot Brugger tanár modellrozta. A szobor talapján, melyen Schelling mint bölcsész áll, következő feliratok olvashatók : Scheiringnek, a nagy bölcsésznek. Emelte hálás tanítványa II. Miksa bajor király. * Berlinben nov. 26-kán hunyt el a híres udvari festész Hensel W. Szül. 1794-ben. Mint ifjú lelkesedéssel és kitüntetéssel viaskodott a felszabadítási háború nagy éveiben. Luiza és Hermina élő nővérei mint költőnök ismeretesek. * Hóhérok értekezlete. A mindenféle értekezletek közt, melyek időnkben előfordulnak, kétségkívül már csak sajátossága miatt is említésre érdemes azon összejövetel, melyet november 18-án Berlinben a hóhérok tartottak. Ők ez értekezletet egész nagy gyűléssé akarják kiterjeszteni, hogy érdekeiket tanácskozás alá vegyék. Gyülhelyül a Victoria szinház nagy földalatti helyiségét választották. L a p s i e m — Az „österreichischer Volksfreilud“ tegnapi száma az osztrák clerus politikai magatartásáról értekezik, s ez ügyről a többi között így ír : „Tekintsük, mint viszonylik az egyházhoz bizonyos politikai irány, melyet német szabadelvűnek neveznek, s mely különféle mellékgondolatai és tervei fényes takaróköpenyéül a birodalmi egység eszméjét viseli. Ez a irány első feltűnését Ausztriában gyújtó fáklyának lehetne venni, melyet az egyház területébe kellett volna dobni. „A concordatum megszüntetése !“ „Az egyházi javadalmak elkobzása !“ volt a „szabadelvűek“ első karczjeligéje. S azóta önmagukhoz hívek maradtak. Ha a katholikus clerus ez oldalon határozott gyűlölettel találkozik, nem lehet megtagadni, hogy az úgynevezett nemzeti párt vezérei sok figyelem, feltűnő előzékenységgel bánnak vele s et a lehetőségig megnyerni törekszenek. Távol vagyunk attól, hogy e közeledés becsületességében feltétlenül higyyünk, sőt kétség sincs, hogy a nemzeti párt, mennyiben a forradalomhoz többé vagy kevésbé közel van, belsőleg az egyház iránt egészen ellenséges; — de azon tény mégis fennáll, hogy ez ellenségeskedés itt egyelőre elrejtve tartalik, míg amott egészen nyíltan napvilágra lép. Ez azonban a legkisebb ok, mely a clerust a nemzeti párt iránt rokonszenvűvé teszi, annak fontos és mélyebb oka van. A clerus népe között áll, s nem maradhat idegen ennek igazi szükségletei és vágyai iránt, hacsak azon vallás kárára , a melyet szolgál, befolyása nagy részét el nem akarja veszteni. Minél nagyobb veszélyben van a vallás és egyház, minél hevesebb megtámadásoknak vannak kitéve, szolgáinak annál nagyobb érdekében fekszik, hogy a hivő néppel egyetemben védelmezzék. Azon eszme nagyon közel van, hogy a nemzeti érzelmek bensősége és mélysége a vallásra nézve hasznossá legyen , s az ostromló istentelenség ellen szilárd bástyaként álljon; a Gondviselés csodálatos rendelkezése lenne, ha az egyház, amely egyedül emelkedett ki újult erővel az 1848-dik év viharaiból, a jelen nemzetiségi zavarból csak új életet és sikert merítne.“ A „Fresse“ ezt írja: „A ministerium, mint tudni hisszük, a budgetkérdésben határozott. Végre nem csak elvileg áll, hogy a ministerium a budgetet a birodalmi tanács elé terjeszti, anélkül, hogy annak kiegé szítését bevárná, vagy legalább Erdély meghivatnék, sőt az előterjesztési forma felett is hoztak már határokot. A vett tudósítás folytán császári üzenet által fog a birodalmi tanács felszóltatni, hogy ügyeimet a birodalom pénzügyeire fordítsa. A ministérium a birodalmi tanács előtt megmagyarázandja, mikép, bár az alaptörvény 13-ik cikkének alapján fel van jogosítva saját felelőssége alatt az előtte szükségesnek látszó rendszabályok életbeléptetésére, míg az összbirodalmi tanács egy bébi válnék, mégia csak ellenszenvvel él ezen discretionarius jogával; azonban azt véli, hogy a birodalmi tanácsnak mint olyannak a pénzügyi nehézségek megoldásában közreműködése csak jótékony hatással bízand. A miniszeriális szándék következtében a pénzügyi felterjesztések előtanácskozmányára a követek házából nagy választmány küldetnek, melyben az egyes koronaországok képviselői résztvennének. Ezen javaslatot a ház előtanácskozmány végett bizottmányhoz utasítaná és ha annak jelentésére a pénzügyi felterjesztések felvétele a javaslati pénzügyi bizottmány által elhatároztatott, a választások befejezése után a ház Illéseit elnapolandja. Míg ez megtörténik, a ministérium véleménye szerint a birodalmi tanács még a sürgősebb törvényjavaslatokat, melyek előkészítve vannak, felévenné és befejezné én akkor — mi december közepére váratik az elnapolás kimondatnék. Az elnapolás alatt a ministerium az országgyűléseket egybehívja, hogy a legsürgősb ügyeket, nevezetesen a községi rendet és országos költségvetést eléjök terjessze.“ Városi ügyek. — Buda az. kir. főváros tisztikarának névsora. Az ország helytartója gr. Pálffy Móricz O flmga által főpolgármesterré Patrovits László, a főbíróvá Greifenegg Vilmos neveztetvén, a tisztikar többi része következőleg szerveztetett. Főkapitány: Petrovits Szilárd. Főügyész: Micsinyei Antal. Közigazgatási tanácsosok: Csik József, Ebenhöch Antal, Kammermayer Károly. Törvényszéki tanácsosok: Králitz Imre, Deréky József. Közigazgatási főjegyző: Reich Sándor. Törvényszéki főjegyző: Szarvasy József. Aljegyzők : Schachner Antal, Sándrik Mihály. Alkapitányok : Kovics Károly, Poppler Lipót. Közigazgatási kiadó: Letényi Ferenc. Közigazgatási igtató: Göpp József. Törvényszéki kiadó: Holczer Henrik. Főszámvevő: Benkhard Gusztáv. Alszámvevő: Tóth Antal. Számvevősegédek: Kanzler János, Polák Vilmos. Telekbiró: Schönreitter Lajos. Segéd: Pataky Kálmán. Házi pénztárnok: Eberling Mihály. Ellenőr: Werderber Gyula. Pénztári tisztek: Szirovy Károly, Strobl Lipót, Egerváry János. Járulnok : Adl József. Adószedő: Culmann Ignácz. Ellenőr: Szuknovits Mátyás. Árvagyám-hivatali pénztárnok: Klimora János. Árvagyám hivatali ellenőr: Holl Sebestyén. Árvagyám-hivatali számvizsgáló: Richvalszky István. Főmérnök: Varázsdy Lipót. Másodmérnök: Nasztl Alajos. Segédek: Ábel Nándor, Erdey Benedek. A többi, még Üres hivatali állomás mintegy 8 nap alatt fogván betöltetni, Buda város új tisztikara ekkor teljes számban kezdendi meg rendes működését. — Sz. kir. Komárom városának kinevezett uj tisztikara f. bő 25 -kén tette le az esküt. Kineveztettek