Sürgöny, 1862. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1862-01-14 / 10. szám
Megyei tudósítások. — Biharmegye kinevezett tisztikara. Első alispán: Oláh Mátyás, volt cs. k. orsz. tszéki tanácsos. Másodalispán: Balázsovich Zsigmond, cs. k. orsz. tszéki tanácsos és államügyész. Harmadalispán: Joannesku Döme, volt cs. kir. helyi. tanácsos a nevelési osztálynál. Főjegyző : Tokody Lajos, volt cs. kir. segédszolgabiró. Aljegyző: Keszthelyi Ödön, v. cs. kir. tszéki segéd, Tokody György figyelő, Papp József figyelő, Kiss Kálmán figyelő, Major Gyula Írnok. Főügyvéd : Decsy Károly, volt cs. kir. tervszéki tanácsos. Alügyvéd : Porubszky László, v. cs. segédszolgabiró, Folinus Antal, cs. kir. segédállamügyész. Benyő Mihály cs. kir.,tszéki segéd. Selmeczy Ignácz cs. kir. tszéki segéd, Amant Béla cs. k. tszéki segéd. Főpénztárnok: Kollárszky. Főorvos: Nagy Károly, volt cs. k. megyei főorvos. Grosz Lajos, volt törvszéki orvos mindkét időszakban. Levéltárnokok meghagyattak, az alkotmányos megye által is átvétettek. Várnagy: Dőry József. Váradi járás : Főszolgabíró : Román József, volt cs. kir. segédszolgabiró. Alszolgabirák : Dehelián György, volt cs. kir. segédszolgabiró, Boros István, volt alkotmányos szolgabiró, Brindus Döme, volt cs. kir. tszéki segéd, Fráter Ferencz. Esküdtek : Prichistal Antal, volt cs. kir. szolgabirói tollnok, Fejér Izidor, volt cs. kir. szolgabirói tollnok, Petruss János, volt cs. kir. szolgabirói tollnok, Dodekáll Károly, volt cs. k. szolgabirói tollnok, Bozontay. Sárréti járás . Főszbiró : Govrik Márton, volt cs. k. szolgabiró. Alszbirák : Kardos János ismeretlen, v. cs. hivatalnok. Kolláth Ferencz, v. cs. kir. tszéki segéd. Tikos Lajos, Jakó Pál ügyvéd Derecskén. Esküdtek: Balogh Kálmán, Boros Sándor, Dancsházy ismeretlenek, figyelők lehettek. Tokody Sándor jogász: Mócz János. Érmelléki járás: Főszolgabíró . Nagy Lajos, volt cs. kir. szolgabiró. Alszbirák : Ottlik Gyula cs. kir. segédszbiró. Nyisztor József, v. cs. hivatalnok. Borka György, v. alkotmányos községi jegyző közelebbről, Fráter Béla. Esküdtek nincsenek még. Szalontai járás: Főszbiró: Nagy József, volt cs. k. segédszbiró. Alszbirák: id. Fónyad László, volt cs. kir. tiszti segéd, Mág Manó, cs. kir. pénztári tiszt, Erdélyi Péter cs. k. segédszolgabiró, Lázár László, cs. k. segédszbiró, Kiss Imre, cs. kir. tszéki segéd. Esküdtek: Kunczky Lajos cs. k. tollnok, Széles József, cs. k. tollnok, Cseresnyés Sándor, Szabados Márton, ifj. Tokody István, Schavel Károly volt írnok. Belényesi járás: Főszolgabíró: Paál Péter Zaránd megyében alkotmányos. Alszolgabirák : Kosztin Tamás cs. kir. segédszbiró, Vass János Krassóból alkotmányos, Veres János alkot, azelőtt cs. segédbiró. Esküdtek: Lukács Elek — alkot. — azelőtt cs. tollnok, Popovics István — alkot. — azelőtt cs. tollnok, Zachariás Gergely cs. kir. tollnok. Oláh István cs. kir. tollnok. Törvényszék polgári : Lakatos Benedek, volt cs. urb. tszéki tanácsos. Szerdahelyi Imre 1849. után főszolgabíró és járásbiró, Porubszky István, Beliczay Ferencz, v. cs. tszéki tanácsos, Komlóssy Antal, v. cs. kir. szolgabiró. Fráter József. Tokody István, cs. k. tszéki iroda-igazgató. Sorbán János, cs. kir. szolgabiró. Fényes Sándor, 1849. után szolgabiró. Orley Dienes. Winkler Lajos, cs. kir. segéd-államügyész. Fényitő . Ingruber Károly, v. cs. kir. államügyész. Lakatos Alajos, 1849. után tszéki tanácsos. Juricskay Rudolf, 1849. után szolgabiró. Stepanovics Lajos, 1849. után N.-Várad kapitánya. Szervánszky Ferencz. Telekkönyv-igazgató . Lehman János — a többiek maradtak. Ezen hivatalnokok az esküt a megyeházánál letették. A törvénykezés f. hó 15-kén kezdetik meg. — Belső-Szolnokmegye helyettesített tisztikarának névsora . Főbirák: Mihály Ferencz, volt cs. kir. járási bírósági segéd. Mánn Gábor, volt cs. kir. járási hivatali segéd és alkotmányos törvénykezési ülnök. Alispánok : Mozsa Ferencz, volt járási alkotmányos szolgabiró: Jüngling Mihály, volt cs. kir. kerületi titkár. Főjegyző: Lemény József, volt alkotmányos megyei aljegyző, azelőtt cs. kir közjegyző. 1- ső aljegyző : Szarvadi Pál, volt Deés városi alkotmányos aljegyző. 2- dik aljegyző : Gávré Károly, volt megyei alkotmányos aljegyző. Levéltárnok : Pataki Ferencz, 1848 előtt levéltárnok s Deés városa alkotmányos jegyzője. Iktató : Barabás Kálmán, volt megyei alkotmányos iktató. Szolgabirák : Brehár Tivadar, v. alkotmányos szolgabirói segéd. Barabás Ferencz, volt községi jegyző. Pataki Gyula, volt megyei tiszteletbeli al- és községi jegyző. Pap Albert, volt alkotmányos szolgabirói segéd. Bartos József, volt alkotmányos szolgabirói segéd. Pétsi Ádám, volt alkotmányos járási szolgabiró. Pétsi Imre, volt városi tanácsos Deésen. Dadai Elek, volt járási alkotmányos szolgabiró. Csernátoni Soma, alkotmányos szolgabirói segéd. Rátz Kálmán, volt cs. kir. járáshivatali írnok. Főorvos : Szőts Sámuel, volt kerületi cs. kir. főorvos és megyei főorvos. Alorvosok : Tokai Pál, volt járási alorvos. Simon Lajos, volt járási alorvos. Csíki Miklós, volt járási alorvos. Beregszászi Ferencz, volt járási alorvos. Bába : Román Rózsi, volt megyei bába. Bába: Nagy Istvánná, volt előbb is megyei bába. Törvényszéki bírák : Bartha Dénes, volt cs. kir. kerületi törvényszéki irodai tiszt. Osváth János, okleveles ügyvéd. Veres László, volt deési rendőrigazgató. Vékony Ferencz, okleveles ügyvéd. Csitre János, volt cs. kir. járási hivatalnok. Hosszú Kelemen, volt rectificans comissarius. Geisler Ferencz, volt cs. kir. hivatali tollnok. Frink Fodor, okleveles ügyvéd. Erdősz . Ungvári György, volt cs. kir. catastrális becsübiztos. Mérnök : Lányi Károly, volt cs. kir. mérnök. Írnokok : Koltay Ferencz, volt előbb is cs. kir. kerületi és megyei írnok. Szathmári Károly, volt előbb is megyei írnok. Galgóczy Antal, volt előbb is megyei írnok. Főügyész : Fodor Antal, volt alkotmányos megyei ügyész. Ajtónálló : Sóófalvi Sámuel, régebben és közelebről is az volt. Hivatali szolgák : Sánta András, volt katona és ezelőtt is hivatali szolga: Sendre János, volt hajdú. Börtönőr : Dálnoki Dániel, volt régebben és közelebbről is börtönör. Hajdúk a börtönnél : Horváth Mihály, Domokos Ferencz. Régebben katona és közelebbről megyei hajdú. Kertész Ádám, Kertész Mihály, volt megyei hajdúk ezelőtt is. — Veszprémmegye tisztikara: Méltóságos Jagasics Sándor Veszprém vármegye főispáni helytartója által Veszprém vármegye részére kinevezett tisztikarnak névjegyzéke. 1-ső alispán: Győröcskei Györöcskey György ügyvéd s földbirtokos. 2-ed alispán : Ferenczy János, köz- és váltó-ügyvéd, dispon. cs. k. szolgabiró. Főjegyző: Rikóty Ede ügyvéd s város-törvényszéki tanácsos. 1-ső aljegyző: Kenessei Kenessey Pongrácz alkot, tiszteletbeli aljegyző. 2-ed aljegyző : Tóth Kálmán jogvégzett közbirtokos. Főügyész : Kotsi Sebestyény Pál köz- és váltóügyvéd, volt cs. k. közjegyző. 1-fő alügyész Burghardt Lipót köz- és váltóügyvéd, disp. szolgabirói aktual. Főorvos : Röck János, és Makara György orvostudor. Lajstromozó: Dittrich János disp. cs. k. megyehatósági official. Főszámvevő: Udvardy József alkot, megyei alszámvevő. Alszámvevő: Simon Rudolf disp. cs. k. szolgabirói írnok. Közigazgatási kiadó : Werbőczy József disp. cs. k. megyehatósági írnok. Közigazgatási Írnokok : Helvey Károly, Horváth Sándor, Halas József, Ernest János, Köves Antal, Lovaghi Ignácz. Közbiztonsági főhadnagy: Paál Dániel alkot. közbiztonsági főhadnagy. Közbiztonsági alhadnagy: Balogh Dávid alk. alhadnagy. Várnagy: Keglevits Mátyás alkot. várnagy. Törvényszéki ülnökök: Koroncz László apát s kanonok, pápai Pápay Miklós hit. ügyvéd s disp. cs. k. úrbéri tervszéki tanácsos, Kun József egykor megyei alispán, Komáromy Dániel nyug. uradalmi ügyvéd, endrődi Kupritz Sándor, disp. cs. k. megyetörvényszéki tanácsos s ügyvéd, Hamvai Kovács Lajos, alkot. megyetörvényszéki tanácsos s ügyvéd, Tamassa Pál, alk. árvaszéki ülnök s ügyvéd. Törvényszéki iktató: Vrana Lipót disp. cs. k. megyetörvényszéki official. Törvényszéki kiadó : Willax Mihály disp. cs. k. megyetörvényszéki hivataltiszt. Törvényszéki írnok: Szent-Gály Pál, Bánóczy Gábor. Telekkönyvi igazgató : Zombath István, alk. telekkönyvi igazgató. Telekkönyv-vezető: Paál Dénes, alk. telekkönyvvezető. Telekkönyvi iktató : Farbinger Alajos, alk. iktató. Telekkönyvi kiadó : Berky Károly, alk. kiadó. Telekkönyvi Írnokok : Somogyi Sándor, alk. írnok: Spielmann Tóbiás. Veszprémi járásban: Főszolgabíró : Willax István, köz- és váltóügyvéd, disp. cs. kir. megyei biztos. Esküdtek : Urhegyi Károly, disp. cs. kir. szolgabirói Írnok: Forster György, volt kerületi jegyző. Alszolgabiró : Felsőbüki Büky Miklós, ügyvéd, disp. cs. kir. törvényszéki segéd. Esküdt : Szeemadám József, disp. cs. kir. szolgabirói írnok. Alszolgabiró : Miklós Károly, ügyvéd, disp. cs. kir. törvényszéki segéd. Esküdt: Lampék Antal, volt palotai községi tanácsos. Alszolgabiró : Bossányi József, disp. cs. kir. törvényszéki segéd. Esküdt : Cznek Ferencz, volt kerületi jegyző. Járási orvos : Klupák Károly. Útibiztos : Androvits Imre. Pápai járásban: Főszolgabíró: Czerhák Károly, ügyvéd, disp. cs. kir. szolgabirói segéd. Esküdtek : Stettner Pál, ügyvéd, disp. cs. kir. szolgabirói aktuál. Nagy József, volt katastrális hivatalnok. Alszolgabiró : Lampert Sándor, ügyvéd, disp. cs. kir. megyetörvényszéki hivataltiszt. Esküdt : Téglási Miklós, disp. cs. kir. szolgabirói írnok. Alszolgabiró : Csoknyai János, ügyvéd. Esküdt: Szelestey Lajos, alk. tiszteletbeli esküdt. Járási orvos : idősb Burghard Lipót, alk. járási orvos. Utibiztos : Pósa Gábor. Devecseri járásban: Főszolgabíró : Mányoky László, ügyvéd, disp. cs. kir. szolgabirói aktual. Esküdt: Szily Imre. Alszolgabiró: Gelsei Biró István, ügyvéd, alk. esküdt. Esküdt : Németh Ferencz, kerületi gyámi pénztárnok. Alszolgabiró : Dénes Benedek. Esküdt: Nagy Imre, birtokos. Járási orvos : Púpos Károly, alk. járási orvos. Tiszt. járási orvos : Schuldheisz Miksa. Utibiztos : Martonfalvay Antal, közbirtokos. Cseszneki járásban : Főszolgabíró : Buda Antal, disp. cs. kir. szolgabirói segéd, ügyvéd. Esküdt: Ferenczy Dávid, disp. cs. kir. szolgabirói írnok. Alszolgabiró : Gelsei Biró Sándor, közbirtokos. Esküdt : Németh Imre, disp. cs. kir. szolgabirói írnok. Járási orvos : Baumann József, alk. járási orvos. Utibiztos : Farkas Ferencz. Városi ügyek. — Baja, január 3. Városunknak a leköszönt tisztikar helyébe kinevezett uj tisztikara m. hó 30-án kezdte meg hivatalos működését. Van pedig következőleg alakítva: Főbíró: Nincs. Tanácsnokok: Rezsnyi Iván, egyszersmind helyettesített főbíró: Gyurkovics János, Nemes Káro, Simíts Pál. Főkapitány: Göröncsér Ignácz. Alkapitány: Nincs. Főjegyző: Mikossevics Alajos. Aljegyző : Osztoics Simon. Pénztárnok: Nincs. Gyámnok: Nincs. Mindkettő tanácsnoki ranggal és fizetéssel; még egy harmadik tanácsnok is hiányzik. Levéltárnok: Krátzl Mihály. Ellenőr: Czeglédi Mihály. Számvevő: Auer Ferencz. Kiadó: Kopeczky Ferencz. Írnokok: Gruics János, Baics János, Stauder Endre, Borkics Ferencz. Kasznár: Nincs. Átérthetlenek a gondviselés utjai! — Városunk főbirájának néhai Szévics Döme volt felsőbbségileg kinevezve, ki azonban m. december 29-én este 5’/* órakor több napi betegség után itt Baján meghalt; meghalt tehát épen egy nappal előbb mint hivatalos működését megkezdte volna. A boldogult városunk szülöttje és 45 éves g. n. e. vallású volt, nős és két gyermeknek atyja. 1848-ban mint Bácsmegye aljegyzője, 1849 ben mint Baja város főjegyzője, 1851—54 bezárólag mint Baja város polgármestere, ezentúl pedig mint a magyarbecsei járás főnöke működött a közhivatali téren. Az ő fáradhatlan erélyének s ritka ügybuzgalmának érdeme különösen az is, hogy Baján ma 8 osztályú gymnasium van, melyet polgármestersége idejében főkép az ő tanácsa és vezérlete folytán alapított városunk ritka fényű áldozat készsége. Nyugodjanak békében porai! R. Megyei mérnök : budai Bóday József. Pénztárnok: Szent-Gály László közbirtokos. A jövő perczben kopogtatnak s egy formaruhás ember nyitott a terembe. — Nikodem virslist keresem! — Én vagyok! válaszolt Nikodem bágyadt hangon. — Ő halálosan beteg! szólt közbe az orvos — most is csak addig van fenn, míg ágyát megigazítják. — Holnap reggel 10 órakor a tribunal inquisitorium előtt,kell megjelennie ! — Ágyastól talán . . . lábaimon lehetetlen. — Jelenteni fogom! válaszolt a formaruhás s távozott. Nikodemet 10 napig ketten vigasztalák : szerető neje s az orvos, mégis mindig búsult. Tíz nap után az orvos e szavakkal nyitott a szobába : Barátom, ön mától fogva veszélyen kívül van, egésséges és felkelhet. Feloldozták! — Kinek köszönjem megmentésemet ? — A köz- és váltó ügyvédnek. Lássa édes barátom, ilyen embereknek való a politika. Nikodem tökéletesen felépülve, hű Lizijével egy egész napon át számolt és combmárt. Nagy nehezen végre kiszámították, hogy leszámítva az ijedtségeket, ütlegeket, sebeket és nyugtalanságokat, épen ott állanak vagyonilag, ahol ezelőtt huszonöt évvel állottak. — Kellett ez nekünk Nikodem ! ? kérdé Frau Lizi némi szemrehányással. Ilinnétek-e, hogy a virslis egyetlen szót sem válaszolt ! ? Csak a XIX. században találhatunk ily jellemeket. Ő csak készité a virsliket, hát még azok, kik megeszik! ? Válasz az akadémiai palota ügyében. T. szerkesztő úr! Engedje meg, hogy becses lapja 8-ik számában közlött s „az akadémia palotájának ügye“ czimű czikkre némely felvilágosítást adhassak. A czikkíró így szól : „Fő gondunk az, hogy az akadémiai palota ne legyen kísérlet tárgya, s az akadémia ne fizessen tanpénzt.“ Ezen eredménytől pedig a czikkiró azért fél, mert én életemben még nem építettem ; hogy nem építettem még, ebben a czikkirónak igaza van, de épen azért nem fogtam egyedül a munkához, hanem léptem társaságba oly két építészszel, Gerster és Frey urakkal, kik már igen sokat építettek, mégpedig az illető építkezők nagy megelégedésére. Ha valaki e tekintetben kétkednék, megkérdezheti az illető háziurakat, és megnézheti a Borsody, Oszwald, Glosz, Fröhlich, jelenleg Mank, Popper-féle házakat, az állami nagy dohánygyárt, a kapucinusok kolostorát és templomát Budán(melyet Gerster ur más terve után bevégzett), megnézheti régi emlékünk, a kassai templomnak restauratióját, és megnézheti az egri templomot, mely rövid tétele daczára már is gyökeres restauration átmegy, min Gerster és Frey társaim jelenleg működnek. Mi Frey urat illeti, Bajának új részét a tűzvész után építette, és pesti működéséről Clark úr adhat tanúságot, kinek számára Frey társam több híd-részleteit rajzolta, és a budai tunnel homlokzatát tervezte. Én tehát, úgy hiszem, óvatosan választottam; nem választottam volna társamul akármily híres külföldi építészt, de talán még jeles pozsonyi vagy debreczeni építészt sem, mert a főpontot abban látom, hogy a kivivő építész az individuális helynek, itt Pestnek, viszonyait teljesen ismerje. Itt tehát az archaeologiai tudomány nem egyedül, hanem a legspeciálisabb gyakorlattal egyetemben működött. A czikkíró továbbá a felszólalt négy pesti építészszel mondatja, hogy az akadémiai bizottmány nem szakértő; az idézett felszólítást ismételve elolvastam, és ezen állítást sehol sem találtam; találtam ellenben, hogy az akadémiai szakértő bizottmány mindenütt meg van különböztetve a három tagú bizottságtól; elseje ugyancsak szakértőnek, de másika annak nem ismertetvén el. Az akadémiai szakértő bizottmány 9 tagból állott, kik közt a styl megbirálására nézve az első helyet foglalja el főtiszt. Ipolyi Arnold ur, és mellette, mint az archaeologiai bizottmány tagja telt. Kubinyi Féró ur, Hollan és Fest urak, mint mérnökök , az ügy leginkább mathematikai oldalának bírálatára : Hunfalvy Pál ur, mint az akadémia könyvtárnoka, Szabó ur, mint a természettani bizottmánynak tagja, Toldy úr mint az akadémia titkára hivattak fel, hogy a szakmányukat illető helyiségek elrendezéséről mondjanak ítéletet; végre Tóth Lőrincz úr a bizottmányban mint az intézet pénztárnoka foglalt helyet. Az akadémia szakértő bizottmányának ezen 9 tagja egyhangúlag magam és társaim tervét ítélte legczélszerűbbnek a felosztás tekintetében; de minden épületben épen a felosztás lévén a leggyakorlatibb momentum, nem látom át, miért félhet a czikkíó tőlem azért, mert soha nem építettem, holott épen az ügy gyakorlati oldalára nézve magam és társaim terve mellett a többi versenyzőről, kik már igen sokat építettek, szó sem volt ? És Kauser, Feszl, Weber, Alexy és Máltás urak azt sajnálták épen, hogy a három tagú bizottság szakértő nem lévén, maga az akadémia elnöke által kinevezett és szakértőnek czímzett bizottmánynak egyhangúlag kinyilatkoztatott véleményét egyszerűen felvetette." Az akadémiai bizottmány 9 tagjának mindegyike az építészet tudományának külön külön szakát képviselvén, mind a kilenct együttvéve mindenesetre szakértő ; ellenkezőleg bátorkodom kérdezni: a három tagú bizottságnak melyik egyéne az építészetnek melyik szakát képviseli? Bármennyire tiszteljük is az érintett három úr más téren és mezőn szerzett érdemeit, mégis ha önmaguktól kérdezik, tartják-e magukat szakértőknek az építészetben? meg vagyok győződve, hogy az igazság legyőzhetlen erejénél fogva nemmel fognak felelni. És méltán, mert az építészet, kivált ha annak monumental oldaláról van szó, roppant tanulmányt igényel és ha mezején érdemeket kívánunk szerezni, nem igen érhetünk rá más mezőn is dicséretet aratni. Azért suum cuique, a háromtagú bizottságnak tisztelet a politika vagy irodalmi és az akadémia felvirágoztatása körül szerzett érdeméért, de tisztelet a szakférfiúnak is, ki elméleti és gyakorlati alapon nyugvó indokolt véleményét függetlenül és erélyesen kimondja. A czikkíró tervünkben semmi nemzeti jellemet nem talál; ebben igaza van, mi soha azzal nem dicsekedtünk, hogy magyar stylt fedeztünk föl, vagy fölfedezhetni csak remélünk is, de ily roppant föladatot versenytársaink sem kísértettek megoldani; azonban van tervünkben mégis több eredetiség mint versenytársaink terveiben, mit, ki sokat utazott és sokat látott, elismervén, bizonyíthat, mondván : „ezen épület nem igen emlékeztet más létezőre.“ Hogy ily ítélet mi okon alapszik, azt másutt fejtegettem, itt csak annyit ismétlek, hogy ama korban, melyből palotánk szélje véve van, nagyobbszerű polgári épületek még nem emeltettek, s hogy így az akkori vallásos épületek elemeiből alkotott rajzunk oly kis épületet mutat, minek közvetlen mintája soha és sehol nem létezett. A czikkíró hiszi, miként a nem-szakértő háromtagú bizottmány által az akadémia szakértő bizottmányának véleménye ellenére elfogadott berlini terven csak keveset kellene vagy kellett változtatni, hogy ez a bizottság kívánatainak megfelelhessen, hogy tehát ezen változtatások véghezvitelével hamarább czért érhetni, mintha az ingyen versenyre ajánlkozók tervei beváratnak. Ebben is csalatkozik a czikkíró, mert a berlini terv készítője a térrel nem igen gondolván és az akadémiának igen sok helyiségeit mindhárom kísérletében a bérházba átvivén, kénytelen régi terveit egészen újra átdolgozni, hacsak az akadémia helyiségeit magába az akadémia házába szorítani nem akarja, hogy a bérház telke eladattassék. Különben is a Duna magas állása miatt igen korán tavaszszal munkához nem fog hatni; —• a gőzhajózási társaság igen czélszerűen őszszel kezdte meg az építkezést — miből kitetszik, hogy a pesti építészek hazafias ajánlata másféle, mint semmi vagy elutasító feleletre volt méltó, főkép ha a tervezésben meglehetős könnyűséggel járó renaissance stylről van szó, és ha a már most sokkal kisebbszerű munkához a helyszínét tökéletesen ismerő gyakorlati építész egyesitett erővel hozzáfog. Henszlmann Imre: Külföld. V. (Legújabbak szemléje). E perczben a politikai világot különösen gr. Rechbergnek Velenczébe tett utazása foglalkoztatja. Hogy mily ügygyel függ az össze, erre nézve különböző versiók keringnek. Egyik szerint Francziaországnak Ferencz király Rómából eltávozása iránti mindig sürgősbbé váló kivonata idézte volna elő azt; másik szerint az általános olasz politikával függne egybe, s itt ismét majd optimistikai, majd az ellenkező felfogás igyekszik magát érvényesíteni. A bécsi kőnyomatú Corr. tudni akarja, hogy az austriai-piemonti határon történő csapatfelállításokra vonatkozólag nyilatkozat kikérése forog fen, miből e lap azt következteti, hogy Austria kész diplomatiai után kijelenteni, miszerint a határon öszpontosított csapatjait vissza akarja vonni, ha erre Piemont is késznek nyilatkozik. Ez első lépés volna a hadsereg leszállítására, mely a belállapotokra nézve itt is, ott is egyformán üdvös intézkedés lenne. Ez a nevezett lap értesülése és következtetése, de talán említenünk sem kell, hogy az még más oldalról is megerősítést igényel, miszerint hitelre találjon, mert nem minden valószínű is, ami kívánatos. Az „A. Alig. Ztg“ levelezője épen ellenkező esélyek bekövetkezését várja. Peschierából írják neki, miszerint Császár Ő Felsége I. han dikán, a tartott szemle alkalmával a csapatokhoz beszédet intézett, melyben megelégedését fejezvén ki azok maguktartásával, megjegyzé, miszerint azon szellemnél fogva, melyet talált, biztonsággal néz a „bekövetkezendő“ harczok elé. Valószínüleg ezen értesítés sem hibátlan. Ő Felsége szavait levelező Napi újdonságok. * A veronai január 2-ai szemléről a „Presse“ következő részletes magántudósítást kapott: Pontban 11 órakor üdvlövések dördültek meg. Császár Ő Felsége a porta naoránál lóra ült, hogy az ötödik hadtest fölött szemlét tartson. Szemle után minden tiszt kilépett a homloksor elé, s Ő Felsége következő, csaknem szó szerint így hangzó beszédet tartott : „A ma Elém kivonult sereg engem mind tartására, mind kinézésére nézve tökéletesen kielégített, miért önöknek uraim köszönttemet nyilvánítom. Tartsák fenn továbbra is osztályaikban e jó szellemet és fegyelmet, mely az én derék hadsere,emet mindig lelkesítette; még nehéz küzdelmek várnak reánk ; mikor következnek azok be, senki sem tudhatja, k.Hitsék el reájok csapataikat, hogy Istennel jól megálljuk vokát. Reátok bízom magamat.“ — Midőn a Felsége végzé, Benedek előre lovagolt s csaknem szó szerint igy szólt : „Megenged Felséged, hogy a szabályszerű hallgatást megtöröm, hogy Apostoli Felséged mint Császárunk, Királyunk s legfelsőbb hadi Urunknak, azon érzelmeinket nyilvánítsam, melyek engem és a parancsom alatt álló