Sürgöny, 1862. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1862-02-23 / 45. szám
Főjegyző még nincs. Első aljegyző Sulutin János volt alkotmányos jegyző. Második aljegyző Gönczi Lajos, volt alk. írnok. Levéltárnok: Dorgó László, volt alk. levéltárnok. Iktató : Kabos Miklós, volt alk. iktató. Ügyész még nincs. Mérnök: Vékes Lajos. Főorvos : dr. Incze István. Alorvosok: Boytha József, Máthé János, Winkler Frigyes. — Kaposvár, február 14-én 1862. Méltóságos Mérey Károly, érdemdús főispánunk e lapokban is közlött programmja értelmében, daczára a balul értelmezett honfiuság elé gördített akadályoknak, Somogyban a közigazgatást úgy, mint a törvénykezést közmegelégedésre szervező. — Hogy ő méltósága nem üres szavak, hanem a tettek férfia, s mennyire szivén fekszik Somogy jóléte, kiderül azon erélyes intézkedésekből, melyek a néhány rabló által veszélyzett vagyonbátorság megszüntetésére irányozzák ; s hogy megyénk egyik szolgabiráját, s egy esküdtjét bebizonyult hivatalukkali visszaélésért a tisztviselők sorából azonnal kitöröltetni rendelé. A közintézetek iránti magas figyelme bebizonyult azáltal is, hogy helybeli gymnasiumunkat osztályonként meglátogatván,ott hosszasabban időzött, némelyekhez az ifjúság közül a tantárgyakból kérdéseket intézett; — a rögtöni feleletekkel legtöbbnyire meg lévén elégedve, szép szavakban inté a tanonczokat további szorgalomra. — A tanároknak kijelentett megelégedése után eltávozott, biztosítván őket, hogy a szegény gymnasium anyagi jobblétéért mindent elkövetend, s a már évtizeden át ugyan rendszeresített, de e gymnasiumban a tanárok részéről még mindeddig mellőzött évi fizetés méltányos megállapítására befolyását felhasználandja. Folyó hó 11-én halmaz dolgai közepett is ,méltósága magának időt vévén, t. Bernáth József Irod alispán és Visy Pál főorvos urak kíséretében Somogymegyének előbb magán-alapitványa, utóbb pedig a nm. helytartótanács által közkórházzá emelt intézetét, melyben évenkint 600—800 beteg ápoltatik, szerencséltette látogatásával, — a kórodai szobákat az épület minden részleteivel együtt megnézvén, több beteghez szives vigasztaló szavakat intézett; különösen egy ama hires Patkó által megsebzett cs. kir. csendőrtizedestől a sérülésekor történt körülményeket bővebben tudakoló, — a betegek élelmezési, a kórház felszerelési készleteiről, az irodának jegyzőkönyvei és naplóiról buzgó gondoskodással részletes tudomást ven, — a kórházi szolgálat minden ágaiban a nem várt meglepetés daczára talált rend, a termek csinossága, a betegek megelégedése, a sikeres gyógykezelés, mind pedig a betegekkeli szívélyes bánásmód ő méltóságát arra inditá, hogy közkórházunk elsődorvosának, ki egyike a legjelesb gyakorló orvosoknak, dr. Töltényi Károlynak megyénk e nagyszerű közintézete jeles vezetéséért megelégedését nyájas szavakban tudtul adja. *** Külföld. V. (Legújabbak szemléje.) Két dologról nem emlékeztünk különösen e rovatban, habár a távirat azokról nagy hangosan tett jelentést. Egyike ezeknek a naupliai görög katonák lázadása, melyet első pillanatban valódi jelentőssége szerint nem lehet megítélni. Olvashattunk nem egy hírlapi elmélkedést ezen fölkelésről mint bevezető eseményéről egy egész Törökországra tervezett szláv mozgalomnak, továbbá annak valószínűségéről, hogy ezen fölkelés egyenes összeköttetésben áll az olasz félszigeti tervekkel Mindezen combinatiók és föltevések azonban most kútba estek, miután a mai távirat jelenti, miszerint a lázadás nem csak nem terjedt tovább a görög seregben, sőt a legjobb szellem lelkesíti ezt úgy, valamint az egész országot s a lázadók ellen küldött csapatok ezeket Nauplia előtt megverték. A lázadás szikrája e szerint csakhamar el lesz fojtva; valódi okát és czélját azonban a naupliai helyőrség föllázadásának még most sem ismerjük ; egy athenei tudósítás csak annyit mond, hogy összeesküvés létezett, melynek azonban csak később kellett volna kitörnie, minthogy azonban azt egy elfogott levél elárulá, ezért tört ki az hamarább és dőlt egyszersmind dugába is. Szintúgy a római követ, Lavalette elleni merényletről sem emlékeztünk meg különösen. A hír azt mondá, hogy az elfogott merénylők a legitimista párthoz tartoztak, vagy, mint ma egy rendes tudósítás mondja, egy bourbonista-legitim comité bérenczei valának. Megvalljuk, nem bírtuk magunknak ez eseményt megmagyarázni. Lavalette nem oly fontos képviselője azon czélzatoknak,miknek előmozdítása követi föladata,hogy kivesztével azon törekvések is elenyésznének, se nem fejtett ki föladatában kiváló tevékenységet ekkorig, hogy a pártok gyűlöletét különösebben magára vonhatta volna. Immár, hahogy a vádolt párt fanatismusa vagy elkeseredettsége csakugyan ily bűntényig fajulhatna is, ennek politikai czéltalansága és személyes indokolatlansága valószínűtlenné téve előttünk e hírt. Most két németországi lap egyszerre hozza azon tudósítást, hogy nem Lavalette, hanem Ferencz király ellen jön merénylet kisértve. A .Köln. Ztg.c római levelezője körülményesen leírja e tényt, s állítja, hogy a három tettes nápolyi koldusok, kik azt állítják, hogy alamizsnát akartak a királytól kérni ; azonban az, hogy egyiknél koldusbot helyett szilétet találtak, gyanússá teszi kimondásukat. Most tehát választhatunk két merénylet közöl, mely azonban szerencsére egy sem sikerült. Olaszországot illetőleg tényül csak az tűnik ki, hogy a tett pártja nagy tevékenységet fejt ki. Az öszszes úgynevezett tett bizottmányai mart. 9 kére közgyűlést írtak ki Genuába, s ily széles mérvű mozgalom bizonyosan komoly jele volna a készülő dolgoknak, ha hogy bizonyosnak lehetne tartani, hogy azon gyűlésen Garibaldi is meg fog jelenni. Nélküle nincs az olasz tett-pártnak semmi fenyegető volta, mert habár annak a tettre van is akarata, magát a tettet Garibaldi képviseli. Ő pedig még folyvást ott ül szigetének magányában , s habár többen indultak is el hozzá, őt talán az azonnali vagy mihamarábbi tettre serkenteni, még semmi jele annak, hogy ő arra kész is. Ha ő erre magát egyszer elhatározta, akkor szinte bizonyos, hogy Turinban helyeslik ez elhatározást; ámde Turinban ily beleegyezés nem várható mindaddig, míg oda az ismét Párisból nem érkezett meg. Az európai ügyek ezen döntő helyén azonban még folyvást a velenczei kérdés békés utáni megoldásának gondolatához látszanak ragaszkodni. Újabb időben 1. Cowley és Nigra közt egyrészt, s a párisi és londoni kabinetek közt másrészt folynának eszmecserék az olasz ügyre vonatkozólag, mely alkalommal Francziaország állítólag hivatalosan nyilvánítá, hogy a velenczei kérdés megoldása folytán semmi területi nagyobbítást sem fog követelni. Olaszországbanazonban igen helyesen cselekszenek, hogy Velencze békés utáni megnyerhetésében épen nem hisznek, és hogy azért, ha bírni óhajtják, harczolniok kellene az olaszoknak. Poroszország elismeréséhez, mint látszik, könnyebben fognak jutni. Mondják, hogy Napóleon császár sajátkezű meleg levélben ajánlá azt a porosz kormánynak, s miután ez az orosz kabinettől, melyet erre nézve már előbb megkeresett, azon választ nyert, hogy ez az elismerést csak időszerűnek nem tartja, s ekként elvileg azt nem ellenzi, ezért az elismerés Berlinben kabinetileg már elhatározott dolog volna; csupán abban különböznek még e tudósítások: alá van-e már az elismerő okmány írva, vagy nincs. ANGOLORSZÁG. A felsőház f. hó 18-iki ülésében Cavour gróf levelei kerültek szőnyegre. Clarendon gr., ki azon időben, mikor a nevezett levelek keletkeztek, Párisban az angol kormányt képviselte, szükségesnek látja, magát azon nyilatkozatokra nézve, melyeket e levelek neki tulajdonítanak, igazolni. A levelek — úgymond — melyekről egyébiránt nem tudja, valódiak-e vagy nem, azzal vádolják őt, hogy ő Cavour grófot angol segélylyel biztatva, arra buzdította, veszszen össze Ausztriával. „Cavour leveleiben“ — így folytatja az angol államférfi — „sok teljesen igaz. Azon nyilatkozatok, melyeket a nápolyi és római kormányra nézve számba ad, valók. Cavourt azonban a congressusi tárgyalások sovány eredménye nem elégítette ki; keserű kiábrándulását nem titkolta előttem, s mindig azt mondta, hogy nem állhat a turini parlament elé, ha ki nem mutathatja, hogy jelenlétének a congressuson némi hatása volt... . . . „Én többször nyilvánítottam előtte Angolország azon állandó elvét, hogy megtartja szerződésbeli kötelezettségeit s ragaszkodik a nemzetközi jog elveihez. Azt sem titkoltam el, amit az egész világ tudott, hogy Olaszországot az idegen megszállástól kell megmenteni, Róma és Nápoly kormányzatát megjavítani, és hogy e czélokat Angolország erkölcsileg mindenkor gyámolította. Csak egy oly beszélgetésre emlékszem, melyből az igazság némi látszatával lehetne azon állításomat kiemelni, mintha tettleges gyámolítással is biztattam volna; e beszélgetés azonban nem vonatkozott Piemont háborújára Ausztria ellen, hanem osztrák betörésre Piemontba. Ily betörés Cavour gr. rögeszméje volt. Én azt mondtam neki, hogy a Bio gróffal folytatott beszélgetéseim után ítélve ily betöréstől ezúttal nem lehet tartani; s midőn Cavour gr. kérdezé, mit tennénk, ha mégis megtörténnék, úgy emlékszem, azt viszonzom, hogy ha Ausztria betörne Piemontba, ott a szabadságot elnyomandó, véleményem szerint az angol parlament és nép gyakorlatilag tanúsítaná érzelmét. . . . „Ha meggondolom, mily lelkesedéssel ragaszkodott Cavour úr. eszméihez, mily forrón óhajtotta azokat Párisban előmozdítani s turini barátjai bátorságát fentartani , ki tudom menteni magánbeszélgetéseink túlzott előadását. Hogy azonban kartársaim fölhatalmazása nélkül a józan ész ellenére, s tudva, hogy a francziák császárának akkor esze ágában sem volt a háború Ausztria ellen s ő még az osztrák seregek távozását sem kívánta a legatiókból, hogy én ily körülmények közt, bármily közvetve is, ily öngyilkos lépést, az Ausztria elleni háborút tanácsoltam légyen oly országnak, melyhez jó indulattal viseltettünk, — az oly kézzelfogható képtelenség, mely — remélem — maga megcáfolja magát.“ Az alsóház f. hó 17-ei ülésében, —mint már említik, — Bright megtámadá a kormánynak a „Trent“-ügybeni eljárását. Szerinte Russell gróf sürgönyei nem állottak öszhangzásban a kormány rendszabályaival. Míg Russell gróf s Lyons lord nyilatkozatai békülékenységet tanúsítottak, a kormány nagyszerű hadkészületeket tett. Legalább a magánéletben nincs szokásban, udvarias levelet küldeni el, valamely panasz kiegyenlítése végett, és egyszersmind egy rettentő bottal fölfegyverzett ficzkót is küldeni el, kinek az udvarias irat olvasóját rettentő tagmozdulatok által kelljen elrémülnie. Márpedig épen igy járt el az angol kormány, amíg az Egyesült Államok kormánya örömest kész volt, szigorúan a népjog szabályaihoz tartani magát. Szónok azt hiszi, hogy az angol kormánynak ezen modora jövőre nézve tetemes viszály magvát veté el; — az éjszak-amerikaiak szintoly kevéssé feledendik el ama nagylelkűség hiányát, melyet irányukban egy fajrokon nép, a szorultság idejében tanúsított, mint az angol sajtó nagy részének irmodorát. Ennyiben hadkészületekre fordított milliók puszta pazarlásnál roszabbak voltak. Palmerston lord Bright megtámadására válaszolva kijelenté, hogy a kormány eljárását az egész ország helyeslé, mivel annak lehetetlen volt más eljárást követnie, ha Angolország becsületét s függetlenségét meg akarta őrizni. Ha az amerikai kormány valóban azt hive, hogy saját népjogi elveinél fogva köteles a déli államok meghatalmazottjait kiadni, miért várta be Angolország panaszait, és miért tarta fogva több hetekig a meghatalmazottakat ? Ellenkezőleg az angol kormánynak azt kell gondolnia, mikép az amerikai hatóságok azt hitték, hogy igazuk van; mivel Amerikában Wilkes kapitányt hősnek tekinték, tiszteletére nyilvános lakomát rendeztek, és tette a képviselőház s a tengerészeti ministérium által magasztaltatok , azt hiszi, mikép az angol kormány, nemhogy előintézkedései által a parliament, vagy az ország megrovásának tette volna ki magát, hanem inkább a parliament s az ország kárhoztatását bőven megérdemelte volna, ha követelésével egyszerűen megelégszik, és az elégtétel kierőszakolása végetti szokásos eszközöket elmulasztja. A kormány azt téve, mit kötelességének tartott, s noha nem tett többet tartozásánál, úgy véli, hogy egy rendkívüli nehézség perczében az ország érzelmeinek helyes s méltó kifejezést adott. FRANCZIAORSZÁG. A törvényhozó-testületi. hó 17-ei ülésében Jávai azt indítványozá, hogy a kormány a jótékonysági intézetek számára, 20 évre kamat nélkül előlegezze a rante átalakításnál lefizetendő kiegyenlítési összeget (soulte). — Több szónok, köztük Picard, — igen határozottan léptek föl az átalakítás ellen, — s kijelenték, hogy azon összegek, — melyek a soulte által a jótékonysági intézetektől s kórházaktól elvonatnának, — nem kevesebb mint 22, s a közigazgatási bizottmányoktól függő intézeteknél öszszesen 45 millióra mennének. — Ezen ellenvetések daczára a törvényjavaslat végre 221 szavazattal, 14 ellen elfogadtatott. A „Patrie“ megcáfolja azon közlést, mintha a spanyolok Mexicóban megverettek volna. Szerinte Puente-Nationa 170 kilométrenyire esik Vera- Cruztól, a mexikói utón, s a spanyolok a francziák megérkezte előtt, Vera-Cruztól 15 kilométrenél meszszebb nem távoztak el. Ezenkívül a szövetséges csapatok semmi elszigetelt hadműködést sem eszközöltek, s Vera-Cruz-t nem hagyták el. A hamis közlés amerikai kútfőből eredt. A törvényhozótestület bizottmánya a folyó évben is, szintúgy mint a múlt évben, Granier de Cassagnacot jelölé ki aválaszfelirati terv szerkesztése végett. Azt hivék, hogy ezen terv pénteken fog fölolvastathatni a bizottmányban. OLASZORSZÁG. A „Gazza di Torino“ részletesen leír egy oly merényletet, mely Rómában Lavalette marquis élete ellen azon perezben követtetett volna el, midőn 6 kocsijából kiszállott, hogy lakására térjen vissza. A merénylet szerencsére meghiúsult ; az azt elkövetni akaró 3 egyén tüstént befogatott. Ezen 3 egyén törökkel s revolverekkel volt fölfegyverkezve s a legitimista párthoz tartozik; közőlük az egyik belga, a másik bajor, s a harmadik nápolyi lenne. — Azok a franczia katonai törvényszék által fognak elitéltetni. — Ezen közlésnek némi fontosságot ad azon körülmény, hogy azt a kormánynyal viszonyban álló „Italia“ is hozza. Egy T u r i n b ó 1, f. hó 18-ról kelt sürgöny szerint , Garibaldi melegen helyeslé a lyoni munkások javárai aláirást. — Azon hírlapi közlés, mintha a szabadsággal elbocsátott tisztek parancsot kaptak volna, tüstént hadtesteikhez térni vissza, — alaptalan. A követkamrában Ricasoi báró, Avezzana interpellatiójára válaszolva kijelenté, hogy a kormány nem szándékozik hajókat küldeni a mexikói expeditió erősbítése végett. Az csupán néhány fregátnak a gyarmatokba küldését tartó czélszerűnek, az ottani olasz alattvalók oltalmazása végett. A bergamói lakosoknak egy, a püspök elleni kérvénye a ministerhez utasíttatott. GÖRÖGORSZÁG. A naupliai események, — mint a „Dresdn. Journ.“ megjegyzi, — különös jelentősséget nyernek ama hely fekvése által. Nauplia (Napoli di Romania) városának déli oldalát az Ischkai erőd képezi, mely a gyalogsági laktanyákat foglalja magában, — mig a tüzér-laktanya s a hadszertár magában a városban van, s a kikötőben, Argos felé, — a kis Bourzi-erőd fekszik. Azonban mind az erődök, mind a város fölött a délkeletre, egy hegyen emelkedő sajátképi Paramides vár, — mely 7 egymással összefüggő erős erődből áll, m oly tökéletesen uralkodik, hogy azok ez utóbbiak birtoka nélkül meg nem tarthatók. Most már az a kérdés, hogy vájjon a fölkelők csupán ez úgynevezett alsó várat, vagy pedig a Palamides-ini erődöket is birtokukban tartják-e. Ez utóbbi esetben, — mivel a Palamideserődöknél fogva a kikötőnek is urai lennének, s az Athénéból ellenük kiküldött csapatoknak makacsul ellentállhatnának. DUNAFEJEDELEMSÉGEK. Mint tudjuk, legközelebb egy parasztfölkelés a kormány erélyes rendszabályai által gyorsan elnyomatott. Ez alkalomból a belügyminister Katardzsi következő kiáltványt adott ki: „Tegnap óta oly hírek terjedtek el, melyek a főváros békés lakosait méltán nyugtalaníthatják. A kormány, melynek óhajtásában s kötelességében áll, a közbékét minden időben s különösen a jelen ünnepélyes körülmények közt megingathatlanul fönntartani, a legerélyesebb s leghatályosabb intézkedéseket téve meg, a tévútra vezetett egyének vétkes irányainak megelőzése s az egész igazság földerítése végett. Jelenleg a kormány örömmel jelentheti mindenki megnyugtatása végett, hogy a főváros környékebeli lakosok tömeges fölkelése egy megyei alfőnök meggyilkolása s más vétkes kísérletek iránt elterjesztett hírek tetemesen nagyítva voltak. Ama lakosok közül, kik kétségkívül a hon ellenségei által csalatván meg, föllázadtak s a hatóságoknak ellenszegültek, többen befogattak s a bíróságnak szolgáltattak át; az alfőnök csupán megsebesittetett s a kormány által tett intézkedések fönntarták a közbiztonságot. Miután ezen tényekről a főváros közönségét értesítem, szent kötelességet teljesítek, midőn mindenkit arra hívok föl, hogy nyugtassa meg magát, s hogy örvendjen ama febr. 5 -i ünnepélyes napnak, melyen a nemzet jogos óhajtásai létesültek ; hogy méltó magatartás által újólag bizonyítsuk be Európa előtt, mily nagy becset tulajdonítunk a legújabban megnyílt uj korszaknak, s hogy tetteink által tanúsítsuk ama tiszteletet, melylyel az ország jövőjének tartozunk s a nemzet választottja irányábani szeretetünket.“ AMERIKA, N ew-Y o r k b ó 1, f. hó 4-ről kelt tudósítások szerint, az uj hadügy-minister tilalmat adott ki az iránt, hogy az ő kormányszakában a külfölddel szállítási szerződések ne köttessenek oly tárgyakat illetőleg, melyek az Egyesült Államokban is termeltethetnek. — Az „Ericsson“ gőzös jan. 28-án, Key- Westből a Monroe-erőd felé utazva, a Burnside tábornok expeditiójához tartozó „John Truck“ hajóval találkozott, a mely vész-lobogót tűzött ki. Ezen hajó az 55-ik new yorki ezredet szállitá, — a Chesapeake-öbölben megfeneklett s kénytelen volt, a sátrakat s más tárgyakat a tengerbe vetni. A csapatok fél-adagokra helyeztettek. A gőzös ama hajót magával vontatá tovább. — Greenpointban, Long- Island-ban, jan. 30 án az „Ericsson “, úszó-üteg vízre bocsáttatott. Táv iratok. Triest, febr. 21. A bajor herczegek Corfuból ide visszajöttek. Berlin, febr. 20. A követek házában a cultus-minister egy interpellatióra válaszolva kijelenté, hogy ő egyetért a koblenczi iskolai testületnek a tanárokhoz, a választási izgatások távoltartása iránt intézett kibocsátványával. Azon indítvány, miszerint ezen nyilatkozat épen nem kielégítő, sőt inkább a kibocsátványt a politikai életbeni résztvevős iránt, az állampolgárokat alkotmányszerűleg megillető jog megsértésének tekintik, — az összes német haladási párt s több más követek által támogattatik. Lissabon, febr. 20. A ministerium beadta lemondását. Loulé bízatott meg ministerium alakításával. Hir szárnyal a pairek szaporításáról s a charta módosításáról. München, febr. 21. Ma a „N. Münch. Ztg.“ Athénéből, f. hó 18-ról hivatalosan jelenti: A legjobb szellem lelkesíti az országot s a Nauplia ellen küldött csapatokat; — ez utóbbiak Nauplián kívül megverték a lázadókat. A még Naupliában levő elcsábított csapatok már nagyrészint elcsüggedtek. Kopenhága, febr. 21. A „Berlingske Tidende“ kijelenti, hogy még tegnapig semmi austriaiporosz jegyzék sem adatott át. — Az alkotmány megváltoztatására vonatkozó birodalmi tanácsi előterjesztmény első fölolvasásban elfogadtatott. Athénéből, 15-ről kelt tudósítások jelentik: Az összeesküvés, — mely egy elfogott levél által elárultatott, idő előtt tört ki. Eleinte csupán Nauplia város helyőrsége lázadt föl s a várból lődöztetett; — maga a vár őrsége csak később, egy a király lemondásáról tálhir által félrevezettetve, pártolt át a fölkelőkhöz. Konstantinápoly, febr. 20. (Hivatalosan). A görög király 15 én szemlét tartott a Corinthban összegyűlt 2000 főnyi csapatok fölött. Azok erre tüstént átvonultak Dervenakián, Argosban táboroztak, s Tyrinth felé nyomulván, megverték a fölkelőket. Kolokotronis tábornok Tripolitzába indult. Mindenütt nyugalom uralkodik. A nép szelleme kitűnő. Naupliában a szökések elhatalmazni kezdenek. Már viszály s csüggetegség mutatkozik a fölkelők közt. New York, febr. 7. A Henry-erőd, a Tennessee folyam mellett, mely fontos pontnak tekintetik, elkeseredett harcz után, a szövetségi csapatok által elfoglaltatott. New-York, febr. 8. A Burnside féle expeditió elhagyá a Pamico-Sundots Roanoke szigete felé indult. A „Surgimy“ magántáviratai. Bécs, febr. 22. Pillersdorf ma meghalt. Brüssel, febr. 22. Az „Indépendance“ mai száma valótlannak nyilvánítja azon hírt, mintha Napoleon hg. a császár által felszólíttatott volna, hogy a római kérdésről ne beszéljen. Épen oly kevéssé való az is, mintha Napoleon császár a porosz királynak Olaszország elismerése végett irt volna. Thouvenel e tárgyban mégis tett lépéseket. Gazdasági ellenőr, Pest, febr. 22. f* A külföldi tudósítások mindenfelől lanyha vagy épen silány gabnaüzletről s árcsökkenésről értesütnek. A pesti piacróc tegnap nagy mennyiségű búzát vásárolt öszsze egy itteni speculáns , jegyzett árakon. Más gabnanemükkel nem igen volt vásár a nagykereskedésben. A szekeres hetivásáron következők voltak a folyó gabonaárak : Tinisztabuza legjobb 5 ft. 46 kr., közép 5 ft. 25 kr., csekélyebb 5 ft. 16 kr. Rozs legjobb 3 ft. 85 kr., közép 3 ft. 78 kr., csekélyebb 3 ft. 64 kr. Árpa legjobb ft. 80 kr., közép 2 frt 65 kr., csekélyebb 2 ft. 52 kr. Zab legjobb 1 frt 96 kr., közép 1 ft. 82 kr., csekélyebb 1 ft. 75 kr. Kukoricza legjobb 3 ft. 64 kr. közép 2 ft. 50 kr., csekélyebb 3 ft. 36 kr. Árkelet a bécsi börzén 1862 február 21 én. Austriai értékben. Színházi előadás február 23. Nemzeti színház. A czigány. Népszínmű 3 felvonásban. Pesti német színház. Artot - Bail. Budai népszínház. Színházi bohóság. Távirati Vidósmás a bécsi börzéről, február 22-ről: 5°/„ Metaliques 845 ; nemzeti kölcsön 70.80 ; bankrészvények 848.; hitelintézeti részvények 203.—; etu stagio 136.—; londoni váltók 137.—; arany díja 6.62. Felelős szerkesztő : VÉRTES ERNŐ. Circus Carré. A Beleznay-kertben levő lovarkörben. Ma, vasárnap február 23-án. La foir de Chilois vagy a peckingi ünnepély nagy testgyakorlati jelenetek. Holnap, hétfőn február 24-én . A testgyakorlat csodagyermeke. Kezdete 5 órakor.%3Q Carré W. 6* „ austriai értekben . 6530 Alsó-austriai esc bank 635. . . 5*/, nemzeti kölcsön 8470 Éjszaki vasút reszv. .215 5% metf lliques . . . 65 50 Allamvasút ... 280__ 5*/0 magyar földteherm. 7120 Nyugoti vasút . . .160— 5*/, erdélyi „ 69—Pardubiczi vasút . .12750 1839-iki állampapír . .142—Tiszai „ 147— 1854-iki ,. 9250Déli 266... 1860-iki ,. 93—Dunagőzhajózási . .446— Comoi sorsjegyek . . 1650Lloyd............................. 225— Hitelintézeti „ 125—Pesti lánczhíd . . .400__ 4%Duragőzh. sorsjegy. 9975Amsterdam 10 holl. ft 116— Triesti sorsj......................127—Augsburg 100 d. ért. ft 116— Budai „ 40 ft. 37—Frankfurt 100 d. ért. ft.11625 Hg. Eszterházy „ „ 100— Hamburg........................10200 Hg. Salm „ „ 3775London 10 font sterling 13710 Hg. Pálffy „ „ 3625 Páris 100 frank . . 5440 Hg. Clary „ „ 3675 Cs. koronás arany . . 195 Gr. St.-Genois „ „ 3625 Cs. arany . . . . 652 Wiodischgrätz 20 ft. 2125Napoleonsd’or . . . 114 Gr. Waldstein „ „ 2450Souvei ainsd’or . . 1915 Gr. Kégli;vich 10 ft. 1625 Angol souvereigne . . 1392 Nemzeti bank részvény832—Orosz császári . . . 1125 Hitelintézeti 200 ft.20280Ezüst............................. 136—