Sürgöny, 1862. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1862-05-01 / 100. szám
reskedési bejegyeztetéstől, mint még könyvek vezetésétől is eltiltja, sőt ráadásul ezt a helytartótanács álta ki is hirdetteti, mely utóbbira a német systema alat alig emlékezem. A váltótörvény (XV.) II. rész 106. §-a pedig kizárja a könyvek vezetésétől nemcsak a kibukott, vagy hitelezőit lealkudni próbálta, de a kifizetés szünet alá jött is. Már ez megint oly túlság, mely a sújtottól még a szolgáltatási lehetőséget is elzárja, mi annál inkább hibáztatandó, mivel ez nem köti hozzá, mint a csődtörvényt, hogy az érdeklett bűnösnek ítéltetett legyen. Ezen két ponton nézetem szerint módosítani kellene annyiból, hogy a bűnösnek ítélt közhitelességű könyveket saját üzletéhez ne vezethessen, s illetőleg ezen elítéltetés a kérdést megelőzze; de hogyha egy fiatal ember fizetési szünet zavarába bonyolul, straszirozván üzletét, késő vénségeig még csak könyvvivő se lehessen másnál, tehát tanulmányát élelmére se fordíthassa, az a törvény szelleme és czéljával ellenkeznék, mely nemcsak a javulást tűzi ki, de a javulót vissza is fogadja s polgári jogaiba restituálja. S igy újra kiindulási pontunkhoz jöttünk, a becsület-büntetéseknek mint függelékeknek eltörlése szükségéhez, mit is kétszerezve sürgetni óhajtanánk. Ötevényi, Pest, ápr. 29. — A magyar gazdasági egyesület, mint tudjuk, a vasutrendszer ügyében véleményt adni megbízta közgazdasági szakosztályát. E szakosztály, mint a közönséget már értesítők, már egy ülést tartott Lónyay Menyhért szakosztályi elnök szállásán, hol a nagy számmal egybegyült szakosztályi tagok Lónyay Menyhért, Hollán Ernő, Csengery Antal és Morócz István urakat bízták meg egy emlékirat szerkesztésével. Ugyanazon alkalommal a tanácskozások folytatása e fontos tárgyban f. hó 29-kére tűzetett ki, mely ülésre szakértők is meghivattak. Jelen voltak Lónyay Menyhért elnök, Berlaágh József, Csengery Antal, Deák Ferencz, Dessewffy Emil gróf, Eötvös József báró, Hollán Ernő, Kautz Gyula, Korizmics László, Majláth György, Morócz István, Trefort Ágoston, Ürményi József, Zichy Jenő gróf, Zichy Nándor gróf stb. A meghívottak közül gr. Zichy Ferencz, Vodianer. Az elnök előadván a múlt ülés eredményeit, az albizottság részéről felolvastatott a készülő emlékirat vázlata. Ez emlékirat a 48-diki vasúti törvény alapján, mely törvény, mint tudjuk, Széchenyi István gróf által inditványoztatott volt, az ország szivéből, Pestről kiágazó hat fővonalat emel ki. Ezek a pest bécsi, a pest fiumei, a pest- nagyvárad- kolozsvár- brassó- galaczi, a pestmiskolcz- kassa- tarnowi, a pest- nána- oderbergi, pest temesvár- baziás- belgrádi. Különös nyomatékkal emeltetett ki a pest-fiumei, s legrészletesebben, megdönthetően érvekkel, a legkimerítőbb előadással tárgyaltatott a nagyvárad- kolozsvár- brassó- galaczi vonal. Mindezek közhelyesléssel fogadtattak általában a jelenlevők által. Ezekre nézve csak egy vélemény uralkodik minden elfogulatlanok közt. A dunántúli vonalak közül osztatlan helyesléssel találkozott, mind a tiszai, mint a dunai vidékek érdekében, a mohács- pécs-kanizsai vonal, melynek érdekében Majláth György úr emelt szót. Ámbár az emlékirat a csupán vidéki érdekű vonalak tárgyalásába nem kíván bocsátkozni, e vonalt, már az albizottság megállapodása, de a szakosztály mai határozata szerint is, ki fogja emelni. Hosszas vitára adott alkalmat: szóljon-e a szakosztály a Székesfehérvár eszéki tervezett vonalról. E vitában élénk részt ven Deák Ferencz is. Miután kijelentetett, hogy a szakosztálynak e vonalról, az egyesület nyílt meghagyása folytán, okvetlenül szólania kell; ekkor arról támadt vita, mit mondjon a szakosztály. Végre nagy többséggel Deák Ferencz következő indítványa fogadtatott el: „A fehérvár-eszéki vonalra nézve a szakosztálynak az a véleménye, hogy miután ezen vonal más, hasznosabb vonal felállítását gátolhatná vagy nehezítené, sőt idővel a kereskedést az ország fővárosának elkerülésével más irányba vezetné, azt a szakosztály az ország közkereskedési érdekeire nézve károsnak véli.“ Külföld. ANGOLORSZÁG. A „M. Post“ az amerikai polgárháborúról így nyilatkozik: „Az éjszaka szabadságot állítá föl Karczi jelszavául. Az anathemát mondott a rabszolgaságra, s azok, kik honunkban annak ügyét fogadák el, érzelmünk viszhangjává tevék magukat, s a keresztény nemzeteket hivák föl annak segélyére. De vájjon minő értékük van ezen Washingtonbani erősítéseknek, s minő fokig engedhetjük meg, hogy befolyást gyakoroljanak ránk azoknak plausibilis érvei, kik a déli államokbeli rabszolga-birtokosok ellen declamálnak ? Ha a harcz kimenetelének a rabszolgaságnak, vagy a szabadságnak kellene lennie, nem csak mi, hanem egyetlen európai nép sem tétováznék sokáig az iránt, hogy melyik rész irányában viseltessék rokonszenvvel. Azonban rokonszenvünk meg van osztva, mivel valóban azt hisszük, hogy az ügy nem így áll. A washingtoni kabinet czélszerűnek tartja most, midőn közte s a dél közt harcz foly, visszautasítni azon elveket, miket eddig elő nem csak hogy ő maga védelmezett, hanem a melyeknek a new-yorki kereskedők szintúgy hasznukat vették, mint az új-orleansiak. — Az éjszaka dél közt nem a rabszolgaságról, hanem az uralkodásról s függetlenségről van szó.“ — A „M. Post“ végre kijelenti, hogy a rabszolgaság kérdésének kivételével, az angol nép teljes rokonszenve a dél mellett van; azonban hogy ama nélkülözések daczára, miket a déli kikötők zárlata szab I. Britanniára, az tisztelni tartozik a nemzetközi jogot, s nem avatkozni be ezen vészteljes háborúba. FRANCZIAORSZÁG. A törvényhozó test I- 1 et ülésszakának, — mely jan. 27-én nyittatott meg, — törvény szerint ápr. 27-én kellett volna bezáratnia. Azonban a kamrával, f. hó 26 -i ülésében, egy oly rendelet közöltetett, mely az ülésszakot junius 14 ig meghosszabbítja. Az „Epoca“ Napoleon császárnak következő levelét közli, melyet Lorencez tábornok vitt meg Prim tábornoknak: „Páris, jan. 24.1862. Kedves tábornok ! Önnek vichy-i álma valósult, — Íme a franczia és spanyol csapatok egymás oldala mellett harczolnak ugyanazon ügyért. Örömmel értesültem önnek az expeditionalis sereg parancsnokává kineveztetéséről, — ajánlom önnek Lorencez tábornokot, kit kis expeditionalis hadtestem főnökévé nevezek ki — Ha harczra kerülend a dolog, — méltónak találandja őt ön arra, hogy oldala mellett szerepeljen. — Remélem, hogy ön kormányának nézetei öszhangzásban lévén az enyém nézeteivel, a főparancsnokok közt sem leend vélemény-eltérés. Lorencez tábornok leend összes csapatjaim parancsnoka , — a politikai igazgatással Julien de la Graviére admirál marad megbízva. Élénken óhajtom, hogy az ön által megkezdett hadjárat a legbensőbb egyességet idézze elő Franczia-, és Spanyolország közt, és nem kételkedem róla, hogy önnek a spanyol csapatok éléni jelenléte előmozdítandja ezen szerencsés eredményt. Örömmel ismétlem önnek becsülési s barátsági érzelmeim biztosítását. “ Ugyanezen lap szerint, Prim tábornok ezen levélre a legszívélyesebb modorban válaszolt. A szövetséges csapatok közt létező teljes egyetértés, s Prim tábornoknak Julien admirállal s Lorencez tábornokkali kitűnő viszonyai legjobb válaszul szolgálnak a Napóleon császár által kifejezett óhajtásokra. — Prim tábornok ezen alkalmat arra használta föl, hogy a császár előtt, a ki őt Vichy-ben nagyon kitüntető, s kivel több ízben értekezett a mexicói kérdésről, kifejtse az azon országbani valódi ügyállást. A „Patrie“-nak egy Szaigonból márt. 12-től kelt sürgönye szerint, a „Calvados“ szállitó-gőzös 11-én az ottani kikötőben vetett horgonyt; Manilából jővén, hova küldetéssel ment el. 9-én a „Rhone“ szállitó-gőzös Francziaországból Szaigonba érkezett ; Chaumont tábornokot, s Algírból elindított csapat osztályokat szállítván. Chaumont tábornoknak, ki a tengerészeti gyalogsághoz tartozik, a Cochinchinában levő szárazi csapatok parancsnokságát kelle átvennie. A legutóbbi tudósítások keltekor, a franczia gyarmat helyzete igen kielégítő volt, s a Bonard ellen-admirál által, a tartomány beligazgatásának újraszervezése végett tett intézkedések kedvező hatást tettek a népre. OLASZORSZÁG: Turinból, ápr. 27 én kelt sürgönyök szerint, Benedetti, franczia, — s Hudson, angol követek 26-án este Nápolyba indultak, — az előbbi tengerig az utóbbi szárazi után. — A király 26 án Livornóba érkezett, — hol élénk Üdv-kiáltásokkal fogadtatott, s miután a színházi előadáson jelen volt, — hajón tovább folytatá útját Nápoly felé. NÉMETORSZÁG. A „Patrie“ szerint a porosz kormány legközelebb, tengerészetét illetőleg, a Franczia-, s Angolország által megnyitott haladási útra lépett, — s egy „II. Frigyes“ nevű pánczéloshajó építését rendelé meg , — mely — mint mondják, Stralsundban fog fölépíttetni. Mint tudjuk, a föloszlatott porosz kamra különösen ajánlá a ministeriumnak a porosz tengerészet kifejtését. SPANYOLORSZÁG. A „Patrie“ szerint, a „II. Izabella“ gőzfregát ápr. 26 án Tangerből Alicantéba érkezett, — a marokkói császár által Spanyolországnak fizetett kártérítés hátralevő részét szállítván. Ezen kötelezettség teljesítésének következtében, legközelebb parancs küldetett Pinton ellenadmirálhoz, a spanyol hajóraj parancsnokához, az iránt, hogy Tetuán elé induljon , — ezen város helyőrségének Algesirasba visszaszállítása végett. E szerint Tetuán odahagyása május hó folytában be fogna végeztetni. A hivatalos lap Prim tábornoknak egy Orizabából márt. 19-ről a hadügyminiszerhez intézett jelentését közli. E szerint a 2-ik dandár, mely a Tejeriánál táborozott, márt. 1-én ezen város felé indult; 2-án az 1-ső dandár s a tengerész gyalogzászlóalj Santa Fe-ből szintén megindultak. A napiutak kissé rövidek voltak, a viz hiánya miatt. A 2-ik dandár, mely az előhadat képezé, 2-án Soledadnál összetalálkozott a franczia expeditionalis hadtesttel, mely ama ponton megpihent, a honnan ugyanazon nap estéjén útnak indult; ekkor a spanyolokat egy napi úttal előzvén meg. Az út rész helyzete daczára, a két dandár előnyomulása a legnagyobb szabályszerűséggel ment végbe, s csupán a rendes lázakban sínyle betegek maradtak hátra. A csapatok 1-én indultak meg Tejeriából, s a 2 ik dandár San ta-Fe-ből, 5 napra lévén ellátva élelmiszerekkel. — Útközben a francziák minden szükséges segélyben részesíttettek. G án a tábornok a 2-ik dandárral s a főhadiszállással Cordovába érkezett, s a csapatokat a város másik oldalán táboroztatá. Az 1-ső dandár 7-én települt ott meg. 1 9-én a tábornok Orizabába ment a 2-ik dandárral, melynek előbb két napi pihenést engedett. Ama ponton kellőleg elszállásolható a 2-ik dandárt, valamint a 3-ik tengerész-gyalog zászlóaljat is. Minden tökéletes rendben ment végbe, a csapatok által bejárt különböző helységekben. Az útrend folytatásában fölmerülhető nehézségek legyőzése végett, s a rosz utak tekintetéből, — a tábornok a kellő pontokon élelmi raktárak szervezésével foglalkozott. 6-án éjjel a standré de chalducomulai lőporraktár, hol a mexicói dandár volt elszállásolva — föllobbant. A tábornok, mihelyt erről értesült, a főhadiszálláson volt két orvosnak s hadsegédeinek megparancsola, hogy menjenek oda; a franczia al-admirál szintén segélyt küldött oda, mivel azt hiszik, hogy ezen katastrófának 1200 egyén éltébe kelle kerülnie, s hogy 300 egyén sebesült meg. TÖRÖKORSZÁG: A Portának Omer pasához küldött utasítása igy hangzik: «Tudomásul vettük a magasságod és Miklós montenegrói fejedelem között váltott távirati sürgönyök tartalmát. Azon okok között, melyekkel a montenegróiak kihágásaikat menteni akarják, a többek között előfordul az is, hogy a Karnitscha és Selischa faluknak adott amnestia daczára is csapatok küldettek oda; továbbá, hogy hat hóval ezelőtt azon vidéken a gabnakivitel eltiltatott s védelmi intézkedések tétettek a montenegróiak beütései ellen. Az első pontot illetőleg, teljesen felfoghatatlan azon okoskodás, hogy valamely vidékre csapatokat küldeni tiltva volna azon okból, mivel annak régibb bűnei megbocsáttattak. Ha a hatóság a felkelőket a múlt bűneiért büntetni akarta volna, az mindenesetre jogtalanságnak volna nevezhető. De a császári kormány soha még csak szándékot sem mutatott ily eljáráshoz. Egyébiránt be van bizonyítva, hogy a karnitschai lakosok maguk kérték a schistani parancsnokot, hogy hozzájuk csapatokat küldjön, melyek őket a montenegróiak becsapása ellen utalmazzák; továbbá, hogy a katonaság az ottani lakosságon erőszakoskodást nem követett el, s végre, hogy a montenegróiak e falut nagy számmal megrohanták. Montenegrónak e vidék fölött véduri joga nem lévén, igen feltűnő azon állítás, hogy a katonaságnak ott elhelyezése a tartomány becsületét sérti. Ily állítás nem érdemes arra, hogy megczáfoltassék. Magasságod ismeri azon czélokat, melyeket a Porta e tartományokra nézve kitűzött: a herczegovinai fölkelők legyőzése és Scutari utalmazása. De valahányszor a fölkelt nép magát megadni, s a békés állapothoz visszatérni akart, mindannyiszor a montenegróiak ármánykodása és fenyegetései által jön abban megakadályozva, s ezek legfőbb okai annak is, hogy magasságodnak a mozgalmak kezdetén kibocsátott, s a barátságos hatalmak képviselői által támogatott kiáltványa a kívánt hatást nem eredményezte. A császári kormány öt év óta tűri a montenegróiak kicsapongásait, ezek folytán tetemes károkat szenved,és mégis mindez ideig behunyt szemmel tekinti meg azon eljárásokat is, melyeket a montenegróiak, meglepett, egyes katonákkal szemben követtek. Azt is mindenki tudja, hogy a fényes Porta békés indulatának legfényesebb bizonyítékát szolgáltatta azáltal, hogy Montenegro határait szélesbíteni, s azt a nagyhatalmak közreműködésével meghatározni akarta. Most azonban nyíltan lépnek fel a montenegróiak és a nevezett falukat megtámadván, egyúttal a herczegovinai fölkelőket is támogatják. A császári kormány e viszonyokkal szemben nem hallgathat tovább, nem nézheti annyi keresztény és mohamedán vér kiontását, s egész vidékek kiraboltatását. Kötelességének tartja tehát, Montenegrótól következő, nyíltan bevallott és kellőleg biztosított ígéreteket követelni : 1. Hogy a wassovichi fölkelőket semmi tekintetben segélyezni nem fogja, és különösen azon expeditióról, mely Montenegróban ezek előnyére jelenleg előkészíttetik, lemond. 2. Hogy a montenegróiak Karnitsbha és Sischaból, s más általuk megszállva tartott falvakból tüstént kivonulnak. 3. Hogy a Karnitschaban elfogott nem- rendes katonákat és azoknak vezetőit tüstént szabadon bocsátják. 4. Hogy a herczegovinai fölkelőket sem anyagi, sem erkölcsi segélyezésben nem részesítik, s az ott levő montenegróiakat tüstént haza rendelik. 5. Hogy a jövőben semmi erőszakoskodás nem történik. Közölje ön ezeket másolatban a fejedelemmel. Egyúttal van szerencsém tudatni, hogy ha a fejedelem a fentebbi pontokat 8 nap alatt föltétlenül el nem fogadná, magasságod császári rendeletnél fogva felhatalmaztatik, minden alkalmas eszközt felhasználni arra, hogy az érintett kicsapongások megszüntessenek s a határvidékeken a rend és nyugalom újra helyreállíttassék, a nélkül azonban, hogy a montenegrói status quo, területét és alkotmányát illetőleg ezáltal változást szenvedne. Az érkezett távirati tudósítások szerint, Montenegro fejedelme elfogadta e föltételeket. Konstantinápolyból, ápr. 27-ről kelt sürgönyök szerint ama különbizottmány összeülése, melynek az útlevelekkel kellene foglalkodnia, a Sz. Pétervárról kért utasítások megérkeztéig elhalasztatott. — Szerbia újólag sürgeti, hogy biztosok küldessenek oda a muzulmánok ott lakása kérdésének megoldása végett. Ali bey, ki legújabban a párisi török követség titkára volt, van kijelölve ezen követi állásra. — Azt állítják, hogy a montenegróiak Cettinjébe vittek s ott kivégeztek 6 krenitzai keresztény főnököt, kik a török hatóságoknak meg akartak hódolni. Hihetőleg Kibr iszi pasa fog boszniai kormányzóvá kineveztetni. A „Patrie“ legutóbbi sürgönyei megerősítik azon közlést, hogy Omer pasa még nem egyhamar leend képes átlépni a montenegrói határon. Ezek szerint Albániában Assam Otto hadteste Krenitzánál teljesen szétveretett; az adriai figyelőhadtest szétbomlott;a miriditák vonakodnak hadjutalékokat kiszolgáltatni ; a fölkelők elfoglalták a vassovicidolnjiak s a kuci-udrecaloviciak területeit s végre Husszein pasa hadteste Bielopoljénél megveretett. Herczegovinában a törökök megverettek s két szállítmányt vesztettek el Duga s Planánál. Az ezen harczokbani veszteséget ők maguk 3000 emberre, 4 ágyúra, 3000 juhra, s tetemes mennyiségű élelmi s hadiszerekre teszik; más értesülések szerint pedig veszteségük két annyira is megy. Ily helyzetben Omer pasa kénytelen volt ama föltételeket ajánlani meg, miket Dervis pasa a múlt hóban Vakalovichtól megtagadott; t. i. nem Herczegovinának,— mint a sürgöny mondá, — hanem a fölkelt kerületeknek autonóm szervezetét. Mint láthatni, még távol állanak Montenegro invasiójától. Miklós fejedelem csatlakozott az Omer pasa által ajánlott egyezkedési tervekhez, Franczia és Oroszország képviselőinek sürgetésére. „Ez oly siker“ — úgymond a „Patrie“, — „melyet a mi diplomatiánk nyert meg, s mely a portának bebizonyitandja, hogy nem azok valódi barátjai, kik őt élet halál-harczra ösztönzik,hanem azok, kik őt el tudják téritni egy lehetetlen, s pénzügyére és seregére nézve vészteljes hódítási háborútól.“ GÖRÖGORSZÁG. Athénében, f. hó 20-kán következő királyi rendelet bocsáttatott ki : „Mi Otto stb. Szándékunk lévén a nemzetőrség felállítása által viszony elét adni bizalmunknak szeretett népünk irányában, személyünk és a törvényes rend iránt tanúsított hit ragaszkodásáért, továbbá a nemzet véderejét kifejleszteni óhajtván, a nemzetőrségnek azon elvek és törvények szerinti szervezését, melyek e tekintetben Olaszország és Belgiumban fennállanak, az alkotmány 30 ik czikkének értelmében miniszertanácsunkkal egyetértőleg elhatároztuk. A parlamentet tehát ezek folytán f. é. május 7-ére rendkívüli ülésre hívjuk össze, szükségesnek tartatott, most mindjárt fokonként intézkedéseket tenni arra nézve, hogy az állambank számára a hiteljegyek készpénzzeli kicserélésének eszközlése lehetővé tétessék. E czélból a Rothschild-házzal, Párizs Londonban egy 15 millió ft. st.-nyi, 5 peres kötelezvényekkel kölcsön iránt, 50 - 1000 ft. st.-nyi kötelezvényekben, szerződés köttetett. A kamatok fizetése Páris, London, Frankfurt s Amsterdamban történik. Annak fölmondása vagy átalakítása 20 év előtt lehetetlen. A begyűlő őszi etek közvetlenül az állambank rendelkezésére helyeztetnek s a behúzott hiteljegyek tüstént elégettetnek. Már most egyedül az állambank van fölhatalmazva arra, hogy a jegyek kiadását csak készpénz mellett, vagy a régi jegyeknek ujabbakkal kicserélése végett eszközölhesse. Mihelyt a kölcsön biztosítva lesz, a pénzügyminiszer javaslatokat teend, a jegyeknek aranynyak fokozatos kicserélése iránt. Varsó, apr. 29. Ma terjedelmes amnestia hirdettetett ki. —89 személy teljes kegyelmet nyert, s 14 nek büntetése átalakíttatott. Bialobrzeski kanonok, C 116 protestáns lelkész, Hispanski czipész, és Schlenker s Bayer kereskedők teljes kegyelmet nyertek. A szegényebb osztályok segélyzése végett, a császár a munkásokat, cselédeket s napszámosokat az 1862-rei úgynevezett osztályadótól s az adóhátraléktól fölmentő. A büntetés-enyhítésben részesült személyek közt vannak : Drucker, Maciejevski s Kramsnikis. Végre minden 10 napi fogsági büntetés elengedtetett. Táviratok: Berlin, ápril 29. A választók választása Berlinben a haladó pártra határozottan kedvező. Az eddig táviratilag jelentett választások a tartományokból határozottan a liberális párt győzelmét hirdetik. Berlin, ápr. 29. A berlini választóknak tegnap este történt előleges gyűlései után, az összes eddigi berlini követeknek újra-megválasztatása, — Kühne kivételével, biztosítva van. Nápoly, apr. 28. A király ide érkezett; olasz és franczia hajók kisérték. Brüssel, apr. 29. Ma az „Indep.“ egy badeni levelet közöl, mely megerősíti, hogy Mercier, a washingtoni franczia követnek elutazása európai diplomatiai beavatkozást jelent, az éjszaknak a délieli kibékítése végett. A pittsburgi csata előtt a dél elismerése fogadtatott el az alkudozások alapjául, azóta a kérdés nehezebbé lett. Szt. Pétervár, apr. 20. Ma a „Journ. de St. Pétersb.“ egy csukázt tesz közzé, mely igy hangzik: A pénzforgalomnak szilárdabb alapra helyzése végett Gazdasági ellenőr. Pe 81, apr. 30. Az idő kiderült. Ma verőfényes napunk van. — A gabnaüzletben semmi lényeges változás. Győr, apr. 26-teán. Az árak folytonosan csökkennek, egyedül a kukoricza látszik folytonosan emelkedni, minek oka a tavali rosszabb termés s a Győrött levő kevés készletben keresendő. — Egy aust. mérő : Tiszta búza 4 frt 20—40 kr, közönséges búza 4 frt 5—10 kr, kétszeres 3 frt 10—30 kr, rozs 3 frt 20-30 kr, árpa 2 frt 30 —50 kr, zab 1 frt 55—70 kr, kukoricza 3 frt 40—60 kr, köles 3 frt 10—30 kr, bab 4 frt 20—40 kr, széna egy mázsa 1 frt 75 — 80 kr, burgonya zsákja 1 frt 20—60 kr. Bécs, apr. 26. Perjámosi búza Mosonyban 87 fon. 5 frt 20 kr, Győrött 88 fon. 5 frt 35 kr, bánáti Győrött 87 fon. 5 frt 15 kr, magyar búza Győrött 83—85 fon. 4 frt 45 kr, slavoniai rozs Bécsben 80 fon. 4 frt 15 kr, magyar rozs Bécsben 76 fon. 3 frt 15 kr, magyar árpa 69 — 70 fon. Bécsben 2 frt 75 kr, kukoricza Gänserndorfban 82 fon. 3 frt 98 kr,zab Bécsben 47—50 fon. 1 frt 70—82 kr. Veszprém, apr. 22. A gabnaüzlet még mindig pang. A speculatio minden nyoma eltűnt, mindenki üzlet- és pénzhiányról panaszkodik. Gabonaárak: búza 4 frt 30—70 kr, kétszeres 3 frt 80 kr—4 frt , rozs 3 frt 10—20 kr, árpa 2 frt 15 — 50 kr, zab 1 frt 60—80 kr, kukoricza 3 frt 40—50 kr, bab 4 frt 20 kr. Az időjárás kedvező , a pár napi hideg károkat nem okozott. A vetések gazdag aratással biztatnak. Szeged, ápril 21-én. A külföldi kedvezőbb árak a gabnaüzletre nem hatottak még eddig. Csekély szállítás emllett következők az árak : búza 4—4 ft 25 kr, rozs 2 ft 70 kr—3 ft, árpa 2 ft 20—40 kr, zab lecsapva 1 ft 50 kr, kukoricza 3 ft 10—20 kr, paszuly 5 frt. Kolozsvár, april 20. Tisztabuza 4 frt 40 kr. Elegybuza 3 frt 60 kr. Rozs 3 frt 40 kr. Zab 1 frt 40 kr. Törökbuza 3 frt. Pityóka 1 frt 30 kr. Marhahús 18 kr. Temesvár, april 26. Az üzlet a múlt héten mindamellett, hogy külföldről tetemesebb megrendelések történtek, s magasabb árak ígértettek, nem igen volt élénk, mit főleg annak lehet tulajdonitni, mert a termelők a sürgős mezei munka által tartóztatva nem jelentek meg a piaczon. Tisztabuza 4 ft 15—30 kr; rozs 2 ft 85—92 kr; zab 1 ft 40 kr; kukoricza 3 ft 12—20 kr. Vácz, apr. 27. Az időjárás kedvező a vetésekre ; — az üzlet pang. Gabnaárak : tisztabuza 4 ft 20—60 kr, — rozs 3 ft 20—25 kr, — árpa 2 ft 25—40 kr, — zab 1 ft 40—50 kr, — kukoricza 3 ft 20—30 kr. Szeged, apr. 26. Búza 3 ft 96 kr—4 ft 20 kr, rozs 3—3 ft 10 kr, árpa 2 ft 20—40 kr, zab 1 ft 45—50 kr, kukoricza 3 ft 10—20 kr, köles 3 ft 15 kr. Szalonna mázsája 33 ft, disznózsír kicsinyben 60 ft, paprika 30— 32 ft o. é. Pécs, april 19. Búza 3 ft 50 kr—4 ft, kétszeres 3 ft 35 kr—3 ft 45 kr, rozs 3 ft 30 kr—3,ft 40 kr, árpa 2 ft 40 kr—2 ft 50 kr, zab 1 ft 50 kr—1 ft 60 kr, kukoricza 3 ft 20 kr—3 ft 30 kr, hajdina 2 ft 40 kr, széna 2 ft, szalma 1 ft. Arkelet a bécsi börzén 1862 april 29-én. Austriai értékben. Hitelintézeti 200 ft.22160Ezüst........................130—~ Színházi előadás május 1. Nemzeti színház. Dinora vagy a ploermeli búcsú. Opera 3 felvonásban. Pesti német színház. Schwesterliebe. Lustspiel in 1 Akt. X a n t i p p e r. Lustspiel in 3 Akt. Budai népszínház. Eljegyzés lámpafénynél. Operette 1 felvonásban. Házasság látatlanban. Vígjáték 1 felvonásban. Távirati tudósítás a bécsi börzéről, április 30-ról 5% Metaliqnes 72 20 ; nemzeti kölcsön 84.85; bankrészvények 860.; hitelintézeti részvények 224.40; ezüst agio 129.15; londoni váltók 130.5; arany díja 6.14. Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ, 6° 0 austriai értékben . 6515Alsó-austriai esc bank 649_ 5°/, nemzeti kölcsön 8470Éjszaki vasut-részv. .215-570 metilliques . . . 6550Allamvasút .... 280— &“/„ magyar földteherm. 7120Nyugoti vasút . . .160-57, erdélyi „ 6825Pardubiczi vasút . .1275— 1839-iki állampapír . .140—Tiszai „ 1471— 1854-iki „ 91— Déli 266— 1860-iki „ 9150Dunagözhajózási . .446— Comoi sorsjegyek . . 1650Lloyd.......................225— Hitelintézeti „ 13240Pesti lánczhid . . .400— 47„Dunagözh. sorsjegy. 9975Amsterdam l'e boil, ft 116— Triesti sorsj.................12750Augsburg 100 d. ért. ft.116— Budai „ 40 ft. 3875Frankfurt 100 d. ért. ft.11680 Hg. Eszterházy „ „100—Hamburg...................10230 Hg. Salm „ „ 4075London 10 font sterling13385 Hg. Pálffy „ „ 3925Páris 100 frank . . . 5295 Hg. Clary „ „ 3675Cs. koronás arany . . 195 Gr. St.-Genois „ „ 3725Cs. arany...................614 WindischgrStz 20 ft. 2325Napoleonsd’or . . . 114 Gr. Waldstein „ „ 2450Souvei ainsd’or . . . 1915 Gr. Keglevich 10 ft. 1625Angol souvoreigne . . 1392 Nemzeti bank-részvény 854—Orosz császári . . . 1175 — Otto m. p."