Sürgöny, 1862. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1862-05-01 / 100. szám

reskedési bejegyeztetéstől, mint még könyvek vezeté­sétől is eltiltja, sőt ráadásul ezt a helytartótanács álta ki is hirdetteti, mely utóbbira a német systema alat alig emlékezem. A váltótörvény (XV.) II. rész 106. §-a pedig ki­zárja a könyvek vezetésétől nemcsak a ki­bukott, vagy hitelezőit lealkudni próbálta, de a ki­f­i­z­e­t­é­s s­z­ü­­n­et alá jött is. Már ez megint oly túlság, mely a sújtottól még a szolgáltatási lehetőséget is elzárja, mi annál inkább hibáztatandó, mivel e­z­ nem köti hozzá, mint a csődtörvényt, hogy az érdeklett bűnösnek ítéltetett legyen. Ezen két ponton nézetem szerint módosítani kel­lene annyiból, hogy a bűnösnek ítélt közhitelességű könyveket saját üzletéhez ne vezethessen, s illetőleg ezen elítéltetés a kérdést megelőzze; de hogyha egy fiatal ember fizetési szünet zavarába bonyolul, straszi­­rozván üzletét, késő vénségeig még csak könyvvivő se lehessen másnál, tehát tanulmányát élelmére se fordít­hassa, az a törvény szelleme és czéljával ellenkeznék, mely nemcsak a javulást tűzi ki, de a javulót vissza is fogadja s polgári jogaiba restituálja. S igy újra kiindulási pontunkhoz jöttünk, a be­csület-büntetéseknek mint függelékeknek eltörlése szükségéhez, mit is kétszerezve sürgetni óhajtanánk. Ötevényi, Pest, ápr. 29. — A magyar gazdasági egyesület, mint tudjuk, a vasutrendszer ügyében véleményt adni megbízta közgazdasági szakosztályát. E szakosztály, mint a közönséget már értesítők, már egy ülést tartott L­ó­n­y­a­y Menyhért szakosztályi elnök szállásán, hol a nagy számmal egybegyült szakosztályi tagok L­ó­­ny­ay Menyhért, Ho­ll­án Ernő, Csengery Antal és M­o­r­ó­c­z István urakat bízták meg egy emlékirat szerkesztésével. Ugyanazon alkalommal a tanácskozá­sok folytatása e fontos tárgyban f. hó 29-kére tűzetett ki, mely ülésre szakértők is meghivattak. Jelen voltak L­ó­n­y­a­y Menyhért elnök, B­e­rl­a­á­g­h József, Csen­gery Antal, Deák Ferencz, Dessewffy Emil gróf, Eötvös József báró, Hollán Ernő, Kautz Gyu­la, Kor­izmi­cs László, Majláth György, Mo­­rócz István, Trefort Ágoston, Ürményi József, Zichy Jenő gróf, Zichy Nándor gróf stb. A meg­hívottak közül gr. Zichy Ferencz, V­o­d­i­a­n­e­r. Az elnök előadván a múlt ülés eredményeit, az albizottság részéről felolvastatott a készülő emlékirat vázlata. Ez emlékirat a 48-diki vasúti törvény alapján, mely tör­vény, mint tudjuk, Széchenyi István gróf által indit­­ványoztatott volt, az ország szivéből, Pestről kiágazó hat fővonalat emel ki. Ezek a pest bécsi, a pest fiumei, a pest- nagyvárad- kolozsvár- brassó- galaczi, a pest­­miskolcz- kassa- tarnowi, a pest- nána- oderbergi, pest temesvár- baziás- belgrádi. Különös nyomatékkal emel­tetett ki a pest-fiumei, s legrészletesebben, megdönt­hetően érvekkel, a legkimerítőbb előadással tárgyalta­tott a nagyvárad- kolozsvár- brassó- galaczi vonal. Mindezek közhelyesléssel fogadtattak általában a je­lenlevők által. Ezekre nézve csak egy vélemény ural­kodik minden elfogulatlanok közt. A dunán­túli vonalak közül osztatlan helyesléssel találkozott, mind a tiszai, mint a dunai vidékek érdekében, a mohács- pécs-kani­zsai vonal, melynek érdekében Majláth György úr emelt szót. Ámbár az emlékirat a csupán vidéki érdekű vona­lak tárgyalásába nem kíván bocsátkozni, e vonalt, már az albizottság megállapodása, de a szakosztály mai határozata szerint is, ki fogja emelni. Hosszas vitára adott alkalmat: szóljon-e a szakosztály a Székesfehér­vár eszéki tervezett vonalról. E vitában élénk részt ven Deák Ferencz is. Miután kijelentetett, hogy a szakosztálynak e vonalról, az egyesület nyílt megha­gyása folytán, okvetlenül szólania kell; ekkor arról támadt vita, mit mondjon a szakosztály. Végre nagy többséggel Deák Ferencz következő indítványa fo­gadtatott el: „A fehérvár-eszéki vonalra nézve a szak­osztálynak az a véleménye, hogy miután ezen vonal más, hasznosabb vonal felállítását gátolhatná vagy ne­hezítené, sőt idővel a kereskedést az ország fővárosá­nak elkerülésével más irányba vezetné, azt a szakosz­tály az ország közkereskedési érdekeire nézve káros­nak véli.“ Külföld. ANGOLORSZÁG. A „M. Post“ az amerikai polgárháborúról így nyilatkozik: „Az éjszak­a szabadságot állítá föl Karczi jelsza­vául. Az anathemát mondott a rabszolgaságra, s azok, kik honunkban annak ügyét fogadák el, érzelmünk viszhangjává tevék magukat, s a keresztény nemzeteket hivák föl annak segélyére. De vájjon minő értékük van ezen Washingtonbani erősítéseknek, s minő fokig en­gedhetjük meg, hogy befolyást gyakoroljanak ránk azoknak plausibilis érvei, kik a déli államokbeli rab­szolga-birtokosok ellen declamálnak ? Ha a harcz ki­menetelének a rabszolgaságnak, vagy a szabadságnak kellene lennie, nem csak mi, hanem egyetlen európai nép sem tétováznék sokáig az iránt, hogy melyik rész irányában viseltessék rokonszenvvel. Azonban rokon­­szenvünk meg van osztva, mivel valóban azt hisszük, hogy az ügy nem így áll. A washingtoni kabinet czél­­szerűnek tartja most, midőn közte s a dél közt harcz foly, visszautasítni azon elveket, miket eddig elő nem csak hogy ő maga védelmezett, hanem a melyeknek a new-yorki kereskedők szintúgy hasznukat vették, mint az új-orleansiak. — Az éjszak­a dél közt nem a rab­szolgaságról, hanem az uralkodásról s függetlenségről van szó.“ — A „M. Post“ végre kijelenti, hogy a rab­szolgaság kérdésének kivételével, az angol nép teljes rokonszenve a dél mellett van; azonban hogy ama nél­külözések daczára, miket a déli kikötők zárlata szab I. Britanniára, az tisztelni tartozik a nemzetközi jogot, s nem avatkozni be ezen vészteljes háborúba. FRANCZIAORSZÁG. A t­ö­r­v­é­n­y­h­o­z­ó­ t­e­s­t I- 1 e­t ülésszakának, — mely jan. 27-én nyittatott meg, — törvény szerint ápr. 27-én kellett volna bezáratnia. Azon­ban a kamrával, f. hó 26 -i ülésében, egy oly rendelet közöltetett, mely az ülésszakot jun­ius 14 ig meg­hosszabbítja. Az „Epoca“ Napoleon császárnak következő levelét közli, melyet Lorencez tábornok vitt meg Prim tábornoknak: „Páris, jan. 24.1862. Kedves tábornok ! Önnek vichy-i álma valósult, — Íme a franczia és spanyol csapatok egymás oldala mellett harczolnak ugyanazon ügyért. Örömmel értesültem önnek az expeditionalis se­reg parancsnokává kineveztetéséről, — ajánlom önnek Lorencez tábornokot, kit kis expeditionalis hadtestem főnökévé nevezek ki­ — Ha harczra kerülend a dolog, — méltónak találandja őt ön arra, hogy oldala mellett szerepeljen. — Remélem, hogy ön kormányának nézetei öszhangzásban lévén az enyém nézeteivel, a fő­­parancsnokok közt sem leend vélemény-eltérés. Lorencez tábornok leend összes csapatjaim pa­rancsnoka , — a politikai igazgatással Julien de la Graviére admirál marad megbízva. Élénken óhajtom, hogy az ön által megkezdett hadjárat a legbensőbb egyességet idézze elő Franczia-, és Spanyolország közt, é­s nem kételkedem róla, hogy önnek a spanyol csapatok éléni jelenléte előmoz­­dítandja ezen szerencsés eredményt. Örömmel ismétlem önnek becsülési s barátsági ér­zelmeim biztosítását. “ Ugyanezen lap szerint, Prim tábornok ezen le­vélre a legszívélyesebb modorban válaszolt. A szövet­séges csapatok közt létező teljes egyetértés, s Prim tábornoknak Julien admirállal s Lorencez tá­­bornokkali kitűnő viszonyai legjobb válaszul szolgál­nak a Napóleon császár által kifejezett óhajtásokra. — Prim tábornok ezen alkalmat arra használta föl, hogy a császár előtt, a ki őt Vichy-ben nagyon ki­tüntető, s kivel több ízben értekezett a mexicói kér­désről, kifejtse az azon országbani valódi ügyállást. A „Patrie“-nak egy Szaigonból márt. 12-től kelt sürgönye szerint, a „Calvados“ szállitó-gőzös 11-én az ottani kikötőben vetett horgonyt; Manilá­ból jővén, hova küldetéssel ment el. 9-én a „Rhone“ szállitó-gőzös Francziaországból S­z­ai­g­o­n­b­a érke­zett ; Chaumont tábornokot, s Algírból elindított csapat osztályokat szállítván. Chaumont tábornok­nak, ki a tengerészeti gyalogsághoz tartozik, a Co­­chinchinában levő szárazi csapatok parancs­nokságát kelle átvennie. A legutóbbi tudósítások kel­tekor, a franczia gyarmat helyzete igen kielégítő volt, s a Bonard ellen-admirál által, a tartomány beligaz­­gatásának újraszervezése végett tett intézkedések ked­vező hatást tettek a népre. OLASZORSZÁG: Turinból, ápr. 27 én kelt sürgönyök szerint, Benedetti, franczia, — s Hud­­s­o­n, angol követek 26-án este Nápolyba indultak, — az előbbi tengeri­g az utóbbi szárazi után. — A király 26 án Livornóba érkezett, — hol élénk Üdv-kiáltásokk­al fogadtatott, s miután a színházi elő­adáson jelen volt, — hajón tovább folytatá útját Ná­poly felé. NÉMETORSZÁG. A „Patrie“ szerint a porosz kormány legközelebb, tengerészetét illetőleg, a Franczia-, s Angolország által megnyitott haladási út­ra lépett, — s egy „II. Frigyes“ nevű pánczélos­­hajó építését rendelé meg , — mely — mint mond­ják, Stralsundban fog fölépíttetni. Mint tudjuk, a föloszlatott porosz kamra különösen ajánlá a mi­­nisteriumnak a porosz tengerészet kifejtését. SPANYOLORSZÁG. A „Patrie“ szerint, a „II. Izabella“ gőzfregát ápr. 26 án Tangerből Ali­­c­a­n­t­é­b­a érkezett, — a marokkói császár által Spa­nyolországnak fizetett kártérítés hátralevő részét szállítván. Ezen kötelezettség teljesítésének következ­tében, legközelebb parancs küldetett P­i­n­t­o­n ellen­­admirálhoz, a spanyol hajóraj parancsnokához, az iránt, hogy T­e­t­u­á­n elé induljon , — ezen város helyőrsé­gének Algesirasba visszaszállítása végett. E sze­rint T­e­t­u­á­n odahagyása május hó folytában be fog­na végeztetni. A hivatalos lap Prim tábornoknak egy Ori­­z­a­b­áb­ó­l márt. 19-ről a hadügyminiszerhez intézett jelentését közli. E szerint a 2-ik dandár, mely­­ a Te­­j­e­r­i­á­n­á­l táborozott, márt. 1-én ezen város felé indult; 2-án az 1-ső dandár s a tengerész gyalogzászlóalj Santa­ F­e-ből szintén megindultak. A napiutak kissé rövidek voltak, a viz hiánya miatt.­­ A 2-ik dandár, mely az előhadat képezé, 2-án Soledadnál össze­találkozott a franczia expeditionalis hadtesttel, mely ama ponton megpihent, a honnan ugyanazon nap esté­jén útnak indult; ekkor a spanyolokat egy napi úttal előzvén meg. Az út rész helyzete daczára, a két dan­dár előnyomulása a legnagyobb szabályszerűséggel ment végbe, s csupán a rendes lázakban sínyle betegek ma­radtak hátra. A csapatok 1-én indultak meg Teje­­riából, s a 2 ik dandár S­a­n t­a-F­e-ből, 5 napra lévén ellátva élelmiszerekkel. — Útközben a francziák minden szükséges segélyben részesíttettek. G án a tá­bornok a 2-ik dandárral s a főhadiszállással Cordo­vá­b­a érkezett, s a csapatokat a város másik oldalán táboroztatá. Az 1-ső dandár 7-én települt ott meg. 1 9-én a tábornok Orizabába ment a 2-ik dandár­ral, melynek előbb két napi pihenést engedett. Ama ponton kellőleg elszállásolható a 2-ik dandárt, vala­mint a 3-ik tengerész-gyalog zászlóaljat is. Minden tö­kéletes rendben ment végbe, a csapatok által bejárt különböző helységekben. Az útrend folytatásában föl­merülhető nehézségek legyőzése végett, s a rosz utak tekin­tetéből, — a tábornok a kellő pontokon élelmi raktárak szervezésével foglalkozott. 6-án éjjel a st­­andré de chalducomulai lőpor­raktár, hol a mexicói dandár volt elszállásolva — föllobbant. A tá­bornok, mihelyt erről értesült, a főhadiszálláson volt két orvosnak s hadsegédeinek megparancsola, hogy menjenek oda; a franczia al-admirál szintén segélyt küldött oda, mivel azt hiszik, hogy ezen katastrófának 1200 egyén éltébe kelle kerülnie, s hogy 300 egyén sebesült meg. TÖRÖKORSZÁG: A Portának Omer pasához küldött utasítása igy hangzik: «Tudomásul vettük a magasságod és Miklós mon­tenegrói fejedelem között váltott távirati sürgönyök tar­talmát. Azon okok között, melyekkel a montenegróiak kihágásaikat menteni akarják, a többek között előfor­dul az is, hogy a Karnitscha és Selischa faluknak adott amnestia daczára is csapatok küldettek oda; továbbá, hogy hat hóval ezelőtt azon vidéken a gabnakivitel el­­tiltatott s védelmi intézkedések tétettek a montene­gróiak beütései ellen. Az első pontot illetőleg, teljesen felfoghatatlan azon okoskodás, hogy valamely vidékre csapatokat küldeni tiltva volna azon okból, mivel annak régibb bűnei megbocsáttattak. Ha a hatóság a felkelőket a múlt bűneiért büntetni akarta volna, az mindenesetre jogtalanságnak volna nevezhető. De a császári kor­mány soha még csak szándékot sem mutatott ily eljá­ráshoz. Egyébiránt be van bizonyítva, hogy a karnit­­schai lakosok maguk kérték a schistani parancsnokot, hogy hozzájuk csapatokat küldjön, melyek őket a mon­tenegróiak becsapása ellen utalmazzák; továbbá, hogy a katonaság az ottani lakosságon erőszakoskodást nem követett el, s végre, hogy a montenegróiak e falut nagy számmal megrohanták. Montenegrónak e vidék fölött véduri joga nem lévén, igen feltűnő azon állítás, hogy a katonaságnak ott elhelyezése a tartomány becsületét sérti. Ily állítás nem érdemes arra, hogy megczáfoltassék. Magasságod ismeri azon czélokat, melyeket a Porta e tartományokra nézve kitűzött: a herczegovinai fölkelők legyőzése és Scutari utalmazása. De valahányszor a fölkelt nép ma­gát megadni, s a békés állapothoz visszatérni akart, mindannyiszor a montenegróiak ármánykodása és fe­nyegetései által jön abban megakadályozva, s ezek legfőbb okai annak is, hogy magasságodnak a mozgal­mak kezdetén kibocsátott, s a barátságos hatalmak képviselői által támogatott kiáltványa a kívánt hatást nem eredményezte. A császári kormány öt év óta tűri a montenegróiak kicsapongásait, ezek folytán tetemes károkat szenved,és mégis mindez ideig behunyt szemmel tekinti meg azon eljárásokat is, melyeket a monteneg­róiak, meglepett, egyes katonákkal szemben követtek. Azt is mindenki tudja, hogy a fényes Porta békés indu­latának legfényesebb bizonyítékát szolgáltatta azáltal, hogy Montenegro határait szélesbíteni, s azt a nagyha­talmak közreműködésével meghatározni akarta. Most azonban nyíltan lépnek fel a montenegróiak és a neve­zett falukat megtámadván, egyúttal a herczegovinai fölkelőket is támogatják. A császári kormány e viszonyokkal szemben nem hallgathat tovább, nem nézheti annyi keresztény és mohamedán vér kiontását, s egész vidékek kirabol­­tatását. Kötelességének tartja tehát, Montenegrótól kö­vetkező, nyíltan bevallott és kellőleg biztosított ígére­teket követelni : 1. Hogy a wassovichi fölkelőket semmi tekintet­ben segélyezni nem fogja, és különösen azon expeditió­­ról, mely Montenegróban ezek előnyére jelenleg előké­szíttetik, lemond. 2. Hogy a montenegróiak Karnitsbha és Sischa­­ból, s más általuk megszállva tartott falvakból tüstént kivonulnak. 3. Hogy a Karnitschaban elfogott nem- rendes katonákat és azoknak vezetőit tüstént szabadon bo­csátják. 4. Hogy a herczegovinai fölkelőket sem anyagi, sem erkölcsi segélyezésben nem részesítik, s az ott levő montenegróiakat tüstént haza rendelik. 5. Hogy a jövőben semmi erőszakoskodás nem történik. Közölje ön ezeket másolatban a fejedelemmel. Egyúttal van szerencsém tudatni, hogy ha a fejedelem a fentebbi pontokat 8 nap alatt föltétlenül el nem fo­gadná, magasságod császári rendeletnél fogva felhatal­­maztatik, minden alkalmas eszközt felhasználni arra, hogy az érintett kicsapongások megszüntessenek s a határvidékeken a rend és nyugalom újra helyreállít­­tassék, a nélkül azonban, hogy a montenegrói status quo, területét és alkotmányát illetőleg ezáltal változást szenvedne. Az érkezett távirati tudósítások szerint, Monte­negro fejedelme elfogadta e föltételeket. Konstantinápol­yból, ápr. 27-ről kelt sürgö­nyök szerint ama külön­bizottmány összeü­lése, mely­nek az útlevelekkel kellene foglalkodnia, a Sz. Péter­­várról kért utasítások megérkeztéig elhalasztatott. — Szerbia újólag sürgeti, hogy biztosok küldessenek oda a muzulmánok ott­ lakása kérdésének megoldása végett. Ali bey, ki legújabban a párisi török követség titkára volt, van kijelölve ezen követi állásra. — Azt állítják, hogy a montenegróiak Cettinjébe vittek s ott kivégeztek 6 krenitzai keresztény főnököt, kik a török hatóságoknak meg akartak hódolni. Hihetőleg K­i­b­r i­s­z­­­i pasa fog boszniai kormányzóvá kinevez­tetni. A „Patrie“ legutóbbi sürgönyei megerősítik azon közlést, hogy Omer pasa még nem egyhamar leend képes átlépni a montenegrói határon. Ezek szerint Al­bániában Assam Otto hadteste Krenitzánál teljesen szétveretett; az adriai figyelőhadtest szétbom­­lott;a miriditák vonakodnak hadjutalékokat ki­szolgáltatni ; a fölkelők elfoglalták a vassovici­­dolnjiak s a kuci-udrecaloviciak területeit s végre Husszein pasa hadteste Bielopoljénél megveretett. Herczegovinában a törökök megverettek s két szállítmányt vesztettek el Dug­a s Planá­­nál. Az ezen harczokbani veszteséget ők maguk 3000 emberre, 4 ágyúra, 3000 juhra, s tetemes mennyiségű élelmi­ s hadiszerekre teszik; más értesülések szerint pedig veszteségük két annyira is megy. Ily helyzetben Omer pasa kénytelen volt ama föltételeket ajánlani meg, miket Dervis pasa a múlt hóban Vakalo­­vichtól megtagadott; t. i. nem Herczegovinának,— mint a sürgöny mondá, — hanem a fölkelt kerületek­nek autonóm szervezetét. Mint láthatni, még távol álla­nak Montenegro invasiójától. Miklós fejedelem csatlakozott az Omer pasa által ajánlott egyezkedési tervekhez, Franczia é­s Oroszország képviselőinek sür­getésére. „Ez oly siker“ — úgymond a „Patrie“, — „melyet a mi diplomatiánk nyert meg, s mely a por­tának bebizonyitandja, hogy nem azok valódi barátjai, kik őt élet halál-harczra ösztönzik,hanem azok, kik őt el tudják téritni egy lehetetlen, s pénzügyére és seregére nézve vészteljes hódítási háborútól.“ GÖRÖGORSZÁG. Athénében, f. hó 20-kán következő királyi rendelet bocsáttatott ki : „Mi Otto stb. Szándékunk lévén a nemzetőrség felállítása által viszony elét adni bizalmunknak szere­tett népünk irányában, személyünk és a törvényes rend iránt tanúsított hit ragaszkodásáért, továbbá a nemzet véderejét kifejleszteni óhajtván, a nemzetőr­ségnek azon elvek és törvények szerinti szervezését, melyek e tekintetben Olaszország­ és Belgiumban fennállanak, az alkotmány 30 ik czikkének értelmében miniszertanácsunkkal egyetértőleg elhatároztuk. A parlamentet tehát ezek folytán f. é. május 7-ére rendkívüli ülésre hívjuk össze, szükségesnek tartatott, most mindjárt fokonként intéz­kedéseket tenni arra nézve, hogy az állambank szá­mára a hiteljegyek készpénzzeli kicserélésének eszköz­lése lehetővé tétessék. E czélból a Rothschild-ház­­zal, Páriz­­s Londonban egy 15 millió ft. st.-nyi, 5 peres kötelezvényekkel­ kölcsön iránt, 50 - 1000 ft. st.-nyi kötelezvényekben, szerződés köttetett. A kama­tok fizetése Páris, London, Frankfurt s Amsterdamban történik. Annak fölmondása vagy átalakítása 20 év előtt lehetetlen. A begyűlő őszi etek közvetlenül az ál­lambank rendelkezésére helyeztetnek s a behúzott hi­teljegyek tüstént elégettetnek. Már most egyedül az állambank van fölhatalmazva arra, hogy a jegyek ki­adását csak készpénz mellett, vagy a régi jegyeknek ujabbakkal­ kicserélése végett eszközölhesse. Mihelyt a kölcsön biztosítva lesz, a pénzügyminiszer javaslatokat teend, a jegyeknek aranynyak­ fokozatos kicserélése iránt. Varsó, apr. 29. Ma terjedelmes amnestia hirdettetett ki. —­89 személy teljes kegyelmet nyert, s 14 nek büntetése átalakíttatott. Bialobrzeski kanonok, C 11­6 protestáns lelkész, Hi­spans­ki czi­­pész, és Schlenker s Bayer kereskedők teljes kegyelmet nyertek. A szegényebb osztályok segély­zése végett, a császár a munkásokat, cselédeket s nap­számosokat az 1862-rei úgynevezett osztályadótól s az adó­hátraléktól fölmentő. A büntetés-enyhítésben ré­szesült személyek közt vannak : Drucker, Macie­­jevski s Kramsnikis. Végre minden 10 napi fog­sági büntetés elengedtetett. Táviratok: Berlin, ápril 29. A választók választása Ber­linben a haladó pártra határozottan kedvező. Az eddig táviratilag jelentett választások a tartományokból ha­tározottan a liberális párt győzelmét hirdetik. Berlin, ápr. 29. A berlini választóknak tegnap este történt előleges gyűlései után, az összes eddigi berlini követeknek újra-megválasztatása, — Kühne kivételével, biztosítva van. Nápoly, apr. 28. A király ide érkezett; olasz és franczia hajók kisérték. Brüssel, apr. 29. Ma az „Indep.“ egy b­a­d­e­n­i levelet közöl, mely megerősíti, hogy M­e­r­c­i­er, a wa­shingtoni franczia követnek elutazása európai diploma­­tiai beavatkozást jelent, az éjszaknak a délieli kibékí­­tése végett. A pittsburgi csata előtt a dél elisme­rése fogadtatott el az alkudozások alapjául, azóta a kérdés nehezebbé lett. Szt. Pétervár, apr. 20. Ma a „Journ. de St. Pétersb.“ egy cs­­ukázt tesz közzé, mely igy hangzik:­­ A pénz­forgalomnak szilárdabb alapra helyzése végett Gazdasági ellenőr. P­e 81, apr. 30. Az idő kiderült. Ma verőfényes na­punk van. — A gabnaüzletben semmi lényeges változás. Győr, apr. 26-teán. Az árak folytonosan csökken­nek, egyedül a kukoricza látszik folytonosan emelkedni, minek oka a tavali rosszabb termés­ s a Győrött levő ke­vés készletben keresendő. — Egy aust. mérő : Tiszta búza 4 frt 20—40 kr, közönséges búza 4 frt 5—10 kr, kétsze­res 3 frt 10—30 kr, rozs 3 frt 20­-30 kr, árpa 2 frt 30 —50 kr, zab 1 frt 55—70 kr, kukoricza 3 frt 40—60 kr, köles 3 frt 10—30 kr, bab 4 frt 20—40 kr, széna egy mázsa 1 frt 75 — 80 kr, burgonya zsákja 1 frt 20—60 kr. B­é­c­s, apr. 26. Perjámosi búza Mosonyban 87 fon. 5 frt 20 kr, Győrött 88 fon. 5 frt 35 kr, bánáti Győrött 87 fon. 5 frt 15 kr, magyar búza Győrött 83—85 fon. 4 frt 45 kr, slavoniai rozs Bécsben 80 fon. 4 frt 15 kr, ma­gyar rozs Bécsben 76 fon. 3 frt 15 kr, magyar árpa 69 — 70 fon. Bécsben 2 frt 75 kr, kukoricza Gänserndorfban 82 fon. 3 frt 98 kr,zab Bécsben 47—50 fon. 1 frt 70—82 kr. Veszprém, apr. 22. A gabnaüzlet még mindig pang. A speculatio minden nyoma eltűnt, mindenki üzlet- és pénzhiányról panaszkodik. Gabonaárak: búza 4 frt 30—70 kr, kétszeres 3 frt 80 kr—4 frt , rozs 3 frt 10—20 kr, árpa 2 frt 15 — 50 kr, zab 1 frt 60—80 kr, kukoricza 3 frt 40—50 kr, bab 4 frt 20 kr. Az időjárás kedvező , a pár napi hideg károkat nem okozott. A veté­sek gazdag aratással biztatnak. Szeged, ápril 21-én. A külföldi kedvezőbb árak a gabnaüzletre nem hatottak még eddig. Csekély szállítás emllett következők az árak : búza 4—4 ft 25 kr, rozs 2 ft 70 kr—3 ft, árpa 2 ft 20—40 kr, zab lecsapva 1 ft 50 kr, kukoricza 3 ft 10—20 kr, paszuly 5 frt. Kolozsvár, april 20. Tisztabuza 4 frt 40 kr. Elegybuza 3 frt 60 kr. Rozs 3 frt 40 kr. Zab 1 frt 40 kr. Törökbuza 3 frt. Pityóka 1 frt 30 kr. Marhahús 18 kr. Temesvár, april 26. Az üzlet a múlt héten mind­amellett, hogy külföldről tetemesebb megrendelések tör­téntek, s magasabb árak ígértettek, nem igen volt élénk, mit főleg annak lehet tulajdonitni, mert a termelők a sür­gős mezei munka által tartóztatva nem jelentek meg a piaczon. Tisztabuza 4 ft 15—30 kr; rozs 2 ft 85—92 kr; zab 1 ft 40 kr; kukoricza 3 ft 12—20 kr. V­á­c­z, apr. 27. Az időjárás kedvező a vetésekre ; — az üzlet pang. Gabnaárak : tisztabuza 4 ft 20—60 kr, — rozs 3 ft 20—25 kr, — árpa 2 ft 25—40 kr, — zab 1 ft 40—50 kr, — kukoricza 3 ft 20—30 kr. Szeged, apr. 26. Búza 3 ft 96 kr—4 ft 20 kr, rozs 3—3 ft 10 kr, árpa 2 ft 20—40 kr, zab 1 ft 45—50 kr, kukoricza 3 ft 10—20 kr, köles 3 ft 15 kr. Szalonna mázsája 33 ft, disznózsír kicsinyben 60 ft, paprika 30— 32 ft o. é. Pécs, april 19. Búza 3 ft 50 kr—4 ft, kétszeres 3 ft 35 kr—3 ft 45 kr, rozs 3 ft 30 kr—3,ft 40 kr, árpa 2 ft 40 kr—2 ft 50 kr, zab 1 ft 50 kr—1 ft 60 kr, kukori­cza 3 ft 20 kr—3 ft 30 kr, hajdina 2 ft 40 kr, széna 2 ft, szalma 1 ft. Arkelet a bécsi börzén 1862 april 29-én. Austriai értékben. Hitelintézeti 200 ft.22160Ezüst........................130—~ Színházi előadás május 1. Nemzeti színház. Dinora vagy­ a ploermeli búcsú. Opera 3 felvonásban. Pesti német színház. Sc­h­westerliebe. Lustspiel in 1 Akt. X a n t i p p e r. Lustspiel in 3 Akt. Budai népszínház. Eljegyzés lámpafénynél. Operette 1 felvonásban. Házasság látatlanban. Vígjáték 1 felvonásban. Távirati tudósítás a bécsi börzéről, április 30-ról 5% Metaliqnes 72 20 ; nemzeti kölcsön 84.85; bank­­részvények 860.; hitelintézeti részvények 224.40; ezüst agio 129.15; londoni váltók 130.5; arany díja 6.14. Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ, 6° 0 austriai értékben . 6515Alsó-austriai esc bank 649_ 5°/, nemzeti kölcsön 8470Éjszaki vasut-részv. .215-570 metilliques . . . 6550Allamvasút .... 280— &“/„ magyar földteherm. 7120Nyugoti vasút . . .160-57, erdélyi „ 6825Pardubiczi vasút . .1275— 1839-iki állampapír . .140—Tiszai „ 1471— 1854-iki „ 91— Déli 266— 1860-iki „ 9150Dunagözhajózási . .446— Comoi sorsjegyek . . 1650Lloyd.......................225— Hitelintézeti „ 13240Pesti lánczhid . . .400— 47„Dunagözh. sorsjegy. 9975Amsterdam l'e boil, ft 116— Triesti sorsj.................12750Augsburg 100 d. ért. ft.116— Budai „ 40 ft. 3875Frankfurt 100 d. ért. ft.11680 Hg. Eszterházy „ „100—Hamburg...................10230 Hg. Salm „ „ 4075London 10 font sterling13385 Hg. Pálffy „ „ 3925Páris 100 frank . . . 5295 Hg. Clary „ „ 3675Cs. koronás arany . . 195 Gr. St.-Genois „ „ 3725Cs. arany...................614 WindischgrStz 20 ft. 2325Napoleonsd’or . . . 114 Gr. Waldstein „ „ 2450Souvei ainsd’or . . . 1915 Gr. Keglevich 10 ft. 1625Angol souvoreigne . . 1392 Nemzeti bank-részvény 854—Orosz császári . . . 1175 — Otto m. p."

Next