Sürgöny, 1862. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1862-05-28 / 123. szám
óriási dimensiókat meghatározhatná , melyekben hazánk, különösen pedig ennek fővárosa fölvirágzása előhaladni fog ? Másrészről bizonyos, hogy a szükségpótló, helyettesítő beruházások a közjövedelmet fölemésztik; magát a negatív tőkét, a fedezendő közszükséget azonban fönhagyják. Az alapok amit elvesztenének tőkében, megtakarítandják kamatokban. Azon 2000 ftnak, mely például a gymnasiumi helyiségért Pest városának a tanulmányi alapból fizettetik, 40.000 ftnyi tőke felel meg, s igy az beruházható a nélkül, hogy az illető szükség fedezetlenül maradna. Ugyanez áll a többi intézetekre nézve is, ha azokat hasonlólag a gymnasiumhoz, egyes bérbevett házakban és épületekben kellene elhelyeztetni. Ez okból is igen bölcsen akarta a m. kir. helytartótanács s ennek fm. elnöksége, hogy az általunk megindítandó munkálat egyszerre mindannyi intézetre kiterjedjen s elhelyeztetésöket illetőleg oly terv készíttessék, melynek foganatba vétele a szükséget definitive elhárítaná s egyszersmind, a mennyire ez lehetséges, több intézetnek egybefoglalása által valami nagyobbszerü, a haza becsületét csak úgy, miként a főváros díszét emelő középület fölállítását eredményezné. A szükség az ember lelki tehetségeit fokozni szokta. Minket azonfölül a cs. kir. Apostoli Felsége iránti hűség s hazánk nagyságának hő óhajtása is lelkesít. Ő Felségének nagy, dicső, szellemileg és anyagilag virágzó birodalmat, Magyarországnak pedig minél több oly nemzeti ékességet és kincset t hajtunk, melyben Ő Felsége mint népeinek atyja, a kinek a közjó előmozdítására irányzó törekvéseiben csak is a „lehet ” e nyvet határt, örömét találja; a nemzet fiai pedig századokon át mivelődve gyönyörködhessenek. Kell, hogy fájdalom fogja el lelkünket, ha látjuk, hogy országos közmivelődési intézeteink mind csak hiányos, bevégzetlen, felkészületlen, fölszereletlen, valódi szegényes állapotban léteznek. A jó Istentől várom, hogy lelki találékonyságunkat szent malasztjával termékenyítendi, miszerint még e nehéz pénz-szűk időben is oly valamit hozhassunk javaslatba, mi a rendelkezésre álló anyagi erőkkel arányban állván, mégis, ha létesül, ő Felsége atyai jóságát és uralkodói dicsőségét hirdesse a késő világnak; a magyar haza ékességeit és emlékműveit pedig egyik nagyobb szervvel szaporítsa. Feszítsük meg tehát t. bizottmány minden igyekezetünket, hogy ily gyakorlati, azaz: egyrészről a kivánt czélnak megfelelő, másrészről pedig erőinkkel valósítható, tehát a practicus kivihetőség kellékeivel biró javaslattal léphessünk föl. Én nem kétlem, hogy ez esetben kormányférfiaink, kik Ő Felsége trónjánál a magyar hazát képviselik s oly temérdek hazafiai önföláldozással szolgálják a közügyet, csak lelkesedéssel karolandják föl az alkalmat, hogy Ő Felségének legmagasb határozata alá egy ügyet terjeszthessenek, mely népei boldogitására törekvő atyai gondjaival elsősorban találkozik. A fm. hgprimás esztergami bibornok érsek főpásztori körlevele Hómába utazásának alkalmából. Krisztusban kedves Híveim! 2101. sz. Krisztus Jézusnak e földön helytartója, az egy, szent, apostoli s közönséges római anyaszentegyháznak látható feje, IX. Pins római pápa, szentséges atyánk, Istennek dicsőségét s a szenteknek tiszteletét növelni kívánván a hívek között, a japáni császárságban 1597-ben keresztre feszíttetett azon hívek neveit, kik boldog emlékezet. XIV. Benedek római pápa rendelete szerint a vértanuk könyvében boldog előnévvel említtetnek februárhó 5 dikére, a közeledő pünkösdi ünnepek alkalmával a szent vártanuk lajstromába szándékozik igtatni, hogy ezen az Úr Jézus szent hitének vallása miatt megöletett huszonhat vértanú az egész keresztény katholika anyaszentegyházban mint szentek tiszteltessenek és segítségül hivassanak. Az ily ünnepély mindig ugy tekintetett, mint az isteni malaszt hatalma , erejének diadalünnepe. Ugyanis szentjeinek diadalaiban maga Isten a dicsőséges, mert Isten malasztjának segítségével küzdöttek és győztek a szentek. Istent illeti tehát mindenek fölött a dicsőség, dicséret és hálaadás, de örvendezünk a megdicsőült szent vértanuk boldogságán is, hogy ők méltóknak találtattak Isten végnélküli kegyelmére. Az egész egyház örvend szerencséjükön, s hirdeti dicséretüket. Az egyház ily közös ünnepére mindig sokan szoktak volt megjelenni Rómába, a katolika anyaszentegyház e középpontjára, hogy ahonnét szétterjedt a hit, onnét nyerjen az táplálékot is. Mert lehetetlen a híveknek nem lelkesülniük az édes Üdvözítő hite iránt, ha látják a szent vértanuk dicsőítését, s hallják erősségöket, mindezekben pedig imádják Krisztust magát, mint a mártírok erősségét és a mindenszentek koronáját, ki ő maga bajnokainak osztályrésze, koszorúja s jutalma. Ez oka, hogy szentséges atyánk az egész kereszténységnek tudtára adta a tervbe vett ünnepélyt, meg hiván arra különösen az egyház valamennyi püspökeit. Noha előrehaladt korom, lábbajom s főpásztori teendőim az itthonmaradást javallani látszottak : készséggel fogadtam mindamellett a tisztes meghívást; mert forrón vágyom az anyaszentegyház zaklatásai közepett mutatkozó ez ünnepen együtt dicsérni püspöktestvéreimmel s a hívek sokaságával Krisztust, ki erőt, kitartást s győzedelmet nyújt a benne bízóknak, s ki el nem hagyja egyházát, sőt a keresztek közepeit is neveli s gyarapítja azt, folyvást figyelmeztetvén, miszerint ne csüggedjünk mint a kicsinyhitüek. Nagyon fogok továbbá örvendeni, ha alkalmam lesz püspöktestvéreim társaságában vigasztalására lenni szentséges atyánknak, s biztositni őt fölséges személye iránti szivünkben táplált résztvevő sajnálkozásunk, határtalan tiszteletünk és fiai kioltatlan szeretetünkről; ha a testnek legnemesebb része, a fő szenved, lehetetlen nem értenünk nekünk, kisebb tagoknak, az ő fájdalmát. Meg fogunk jelenni teljes készséggel szentséges személye előtt azért is, hogy köszönetet mondjunk neki azon bámulandó tántoríthatlan állhatatosságáért, melylyel szent Péter öröksége s közvetve az egyházi kormányzás függetlensége fölött annyi sanyarúság között, annyi árulás és gyalázatos rablás ellen őrködik. Tudjuk , hogy szívünk érzéseit a katholikusok milliói osztják. Kedves fiaim ! Jól esik lelkemben tudnom, hogy az említettem résztvevő fiuk közé számlálhatlak titeket. Elég kezességet nyújt nekem erre azon emlékkönyv, melyben szentséges atyánk iránt 1860-ban főmegyém hivei közel ötvennyolczezernél többen nyilvániták szeretetöket és sajnálkozásukat; biztosit továbbá a részére tett adakozásoknál mutatkozott és folyvást mutatkozó készségtök. Legyen áldott mindezekért az Úr Jézus szent neve. Elmegyek tehát, már harmadszor, Rómába Istent az ő szentjeiben dicsérni, s szentséges atyánkat tisztelni, sőt én és a ti szeretetetekről biztositni; de azért is, hogy mint másszor is tettem, leboruljak az apostolok fejedelmeinek, szent Péter és szent Pálnak, sírjainál s esedezzem az egész egyházért, jelesül annak fejéért és kedves híveimért, kiket az Úr gondomra bízott; lekérjem Isten áldását s a szent apostolok közbenjárását fölséges Fejedelmünkre, urunk királyunkra, s az egész magyar hazára, hogy az állandó béke áldásai szálljanak mindnyájunkra. Imádkozzatok ti is, kedves fiaim, éreztem, hogy Isten s az ő szent angyalai legyenek velem, mind mentemben, mind jöttömben. A mi Urunk Jézus s az ő sz. anyjának oltalmába ajánllak benneteket. Esztergomban, máj. 20 án, 1862. Titeket forrón szerető lelkiatyátok János bibornok-érsek akadémia létrehozásában fáradoznak. Több művészetbarát és szakférfi ez iránt f. hó 26-kán tanácskozmányt tartott, melynek eredménye egyelőre az, hogy a terv részletes kidolgozásával gr. Zichy Jenő, Plachy Ferencz, Than Mór és Barzó József urak bízattak meg. * Az első magyar általános barom biztositó társaság még e hóban meg fog alakulni. — A szükséges előmunkálatok s az alapszabályok már készek. A társaság egyelőre meghatározott évi dij befizetése mellett, kárpótlást nyújt minden oly kárért, mely betegség, járványos kór, vagy hirtelen szerencsétlen esetek által történik, de a tűz általi károsulás tökéletesen ki van zárva a kártalanítás köréből. A keleti marhavész ellen csak úgy érvényes a biztosítás, ha erre nézve külön biztosítás történik s ez a kötvényben határozottan kijelentetik. A keleti marhavész által okozott károk (ha t. i. értük külön díj fizettetett) csak úgy, mint a többi károk, azonnal kifizettetnek a társaság által, de az év végével kipuhatoltatik, mennyiben múlta fölül az ilykér kifizetett kártalanítás összegét az ezen veszély ellen külön befolyt díjak összege, s ha a kifizetés a bevételt kétszer meghaladja, a többlet a külön egyletet képzendő ily biztosítóktól, biztosított összegeik aránya szerint utólag felvétetik. Ellenben a kedvező években, e külön díjakból eredendő főnyeremény nem osztatik el a részvényesek közt, hanem mint tartalék a veszélyek esetére ezen külön egylet biztosított összege tőkéje 25 %-áig félretétetik, hogy a szerencsétlen években, mielőtt a többlet kivetés megtörténnék, a károk pótlására fordíttassék. Ha az, ilykér alakulandó tartalék 25%-nál többre emelkedik, úgy az ezen külön egylet tagjai közt biztosított összegei szerint arányban elosztatik. A kártalanítási igény a kötvény kiállításától számítandó 28 nap múlva kezdődik. A 10. §. azt határozza, hogy a díjak egy évre előre kifizettessenek, de 5000 frtot meghaladó biztosított összegnél a díjak félévi, 1000 frtnál évnegyedi, 2000 írtnál havi részletekben is fizethetők Az elhullott marha maradványa értékesítése a károsult felet illeti, s akár kapott azért valamit akár nem, a lovaknál 5 kr., a szarvasmarháknál 10 kr., sertéseknél 20 kr. vonatik le a kártalanítási összegből. A juhoknál s kecskéknél pedig minden darab után 80 kr. vonatik le. (M. D.) — Pesti főreáltanoda. Kedves kötelességemnek ismerem, a t. közönséget a következőkről értesíteni. a) A Scitovszky-alapitványra újabban (május 6-ka óta) a következő kegyes adományok érkeztek be: A II ik reálosztály gyűjtött újabban 6 ft 55 és 6 ft 85 krt; a Illik osztály ismét 4 ft 80 krt; az V ik osztály 36 ft 20 krt, egy ezüst húszast és egy Vt ftost; a VI ik osztály 8 ftot; az I ső osztály 7 ft 40 krt, azaz 69 ft 80 krt. Mindezen adományok Szabóky Adolf tanár ur buzdításainak köszönhetők. b) A reáltanodai könyvtár gyarapítására könyveket küldtek be : Jedlik Ányos tanár ur 1, Bibok Lajos ur Győrből 12, Nagy Soma igazgató tanár ur Karczagról 1, Kopczy Kálmán ur 2, dr. Szabóky Adolf ur 1, Jagodics Péter II. oszt. növendék 1 kötetet. — Fogadják a jótevők az intézet nevében kifejezett őszinte hálám nyilvánítását. A Scitovszkyalapitvány tőkéje most már 833 ft 80 kr, 1 huszas és egy Vártos ; az adománykönyvek száma 40 kötet. Pesten, május 26-kén 1862. Ney Ferencz, igazgató. * Nem hinné az ember, mily könnyen kaphat Pesten egy praescribálatlan zuhanyt a nyaka közé. Tegnap délben az egyetem előtt, tehát hazánk legelső nevelőintézete előtt, néhány csinosan öltözött nő és egy öreg úr ménének, midőn egyszerre a 3-ik emeletből a torony felöli 6-ik ablakból, valami pajkos gyerkőczök vizzel locsolták le őket. A lovagias öreg ur a megöntözött nők érdekében azonnal panaszt tett az egyetemi irodában s egy kis inquisitiót kért e neveletlenség elkövetői ellen. * A „Zeitgeist“ írja: A „Concordia“ képsorsolásával, mely mint tudjuk, jótékony czélt tűzött maga elé, e pillanatban egy másik képkisorsolás is vetélkedik : Sothen uré. A W. Beobachter, mely nem tagja a „Concordiá“-nak, s így fel nem tehető, hogy pro domo beszélne, Sothen ur eljárását nem tartja lovagiasnak. Sothen urnak, ki e téren járatos, s már évek óta rendez sorsjátékokat, megvannak utai, csatornái, melyeken sorsjegyeit forgalomba hozhatja, s két hónappal később sem vesztett volna vállalatába, anélkül, hogy a „Concordia“ sorsjátékát megrontsa. Egyébiránt, ha már így van a dolog, jó lesz megjegyezni, hogy Lothen úr sorsjátékában, mely f. hó 31-kén megy végbe, mindössze 48 berámázott olajfestvény van, s 272 kőnyomat ráma nélkül. Ő is azt mondja ugyan, hogy sorsjátékának jövedelme a „művészek javára“ fordíttatik. De ez egy kissé bizonytalan és homályos kifejezés, melylyel nem minden sorsjegyvere fog megelégedni. A tanúság mindenesetre az, hogy aki képsorsolásban akar résztvenni, sokkal jobban teendi, ha a „Concordiá“-ét pártolja, melynek határozottan kijelentett jótékony czélja van, és hol nem kevesebb mint 661 olajfestményt lehet nyerni. Egy sorsjegy ára 50 kr. * A városi színház vendég tenoristája Bachmann, mint halljuk, már elutazott, anélkül, hogy a kikötött szerepszámot leénekelte volna. E művész sajátszerű tünemény az énekesek sorában; nem elég, hogy hangjának valódi természetét sem lehet biztosan meghatározni, várjon tenorista e inkább vagy magas bariton, de még művészi ereje is csodálatosan váltakozik, a hallgató majd egy óriást lát benne, elpusztíthatatlan tömör hanggal, majd ismét egy törékeny énekest, feltűnő gyengeséggel. Mi okozta ezt, in dispositioe, tanulmány hiány-e, vagy tehetségének fejletlensége, mely még most van forrásban, azt nem vagyunk képesek eldönteni. * A légszeszvilágítás fél- vagy háromnegyed év múlva Budán is életbe fog léptetni. A budai várostanács az erre vonatkozó tárgyalási okmányokat szőnyegre hozva elhatározta, hogy Buda város községe és a pesti légszesz vállalat közt egy szerződés köttessék s annak aláírására Paulovits László főpolgármester vezérlete alatt egy a tanácsból és a budai polgárok kebeléből kiküldött bizottmány neveztetett ki A tárgyalásokból kitűnt, hogy Budaváros az olajvilágitás költségeihez képest évenként közel 4000 ftot nyer. * A bécsiek híres komikusa, úgyszólván éles satyricusa, a Wiener Localpossék lelke és teremtője N e s t ro y mint sürgönyök után írják, Gratzban tegnapelőtt délben meghalt. Bécsbe utazó hazánkfiainak ajánlhatjuk az „Erzsébet császárné“ czimü szállodát, mely a belváros közepében fekszik, s nem rég uj fogadósok : Heugel és Zwölfer urak kezébe menvén át, mind külcsín, kényelem, mind mérsékelt árai tekintetében dicséretre méltó. * Uj könyvek. Heckenast kiadásában megjelentek : 1) Algebra vagy betűszámtan műegyetemi hallgatók, és más felsőbb iskolák s műkedvelők számára (a színpadiak is hasznát vehetik), irta Komnenovich Sándor oki. mérnök, s József műegyetemi tanár. 2) Természettan félgymnasium és felreáltanodák számára, irta Subic Simon, fordították Kruesz és Kühn Rajmund sz. benedekrendi tanárok, számos, a szövegbe nyomott fametszettel. 3) Homiliák régibb és legújabb modorban, kiadja Dobos János czeglédi református pap. 4) Homér Iliása, iskolák számára, magyarázta és kiadja Ponori Thewrewk Emil. Első ének, Emich Gusztáv kiadásában : 1) Tarka könyv humoreszk, beszély- és életképgyűjtemény, irta Szokoly Victor I. II. kötet. Ára 2 fzt. 2) Petőfi életéből regényes korrajzok , irta Szokoly Victor (2 ik kiadás). Ára 1 ft. 3) Az államháztartási, vagyis pénzügyi tudomány, irta Karvasy Ágost, egyetemi tanár és m. akad. lev. tag. Ára 1 ft. 60 kr. 4) Egyetemes történelem, irta Hunfalvy János, a m. t. akadémia lev. tagja, 2-ik javított kiadás, I. kötet (az ókor történetei). Ára 1 ft. 50 kr. 5) Géptan felsőbb iskolák számára , irta Pezva Otto, a m. k. egyetem tanára , a szövegbe nyomott számos fametszettel. Ára 3 frt. *Lauffer és Stolp könyvárus bizományában kapható azon érdekes röpirat, melynek ismertetése épen most folyik lapunkban : „Mit várhatunk az olasz-franczia beavatkozástól ?“ Lipcse, Köhler K. L. 1862. 107 lap. ára 1 ft. Ugyanott megjelent s minden hiteles könyvárusnál kapható : „Erdély és a Porta.“ 1567—1578. Közli Szalay László, ára 3 ft. Ezen munka, mely egyszersmind Magyarország történetének is kiegészítő része, mindenkit, ki a magyar történelemmel foglalkozik, érdekelni fog. Továbbá: ugyanazon szerzőtől „Magyarország története“ I. és II. kötet, 2 ik kiadásban, egy egy kötet 3 ft. „A Horvát kérdéshez“ 80 kr. „Das Rechtsverhältniss der Serbischen Niederlassungen zum Staate in den Ländern der ungarischen Krone“ 1 ft 40 kr. ; továbbá: Hatvani Mihály történelmi zsebkönyve, (Fráter György élete) 3 ft. 88 kr. „Történelmi kalászok“ 1603 - 1711, eredeti kéziratok után kiadá Dániel Gábor, szerkesztő Thaly Kálmán. Bethlen Gábor, Kemény János, Béldi Pál és II. Rákóczi Ferencz sajátkezű leveleinek kőnyomatu másolataival. 2 ft 40 kr. * Olvassuk, hogy e héten a pesti német színpadon Czakó „Végrendelet“ czímű szomorújátéka fog előadatni, Englisch János hazánkfiának fordítása szerint. E feletti örömünket nem zavarja az, hogy, mint mi tudjuk, Czakó „Végrendelete“ már évek előtt adatott az itteni német színpadon. * A visegrádi kirándulás gőzösen pünkösd másod napján fog végbemenni. Mint más alkalommal, úgy ezúttal is részt vesz abban a helybeli dalárda. * Az „Ung. Nachr.“ ellenében a „P. Lloyd“ tegnap egész bizonyossággal állíthatni véli, hogy a buda-trieszti kirándulás csakugyan végbe fog menni. S ez állítás annál hitelesebbnek látszik, miután, mint értesülve vagyunk, a vállalat egyik érdemes rendezője a ,,P. Lloyd“ szerkesztőségében ül. * Abrudbányán f. hó 15-kén ünnepelték meg a románok az 1848-ki május 15-kén Balázsfalván tartott emlékezetes gyűlés évfordulati napját. Az ünnepély rendezői Rosiotta és Comanici urak voltak. A Te Deumot ágyú és fegyverropogás követte, a város északi részén levő dombon szónoklat tartatott és végül az ismeretes román dal : „Ébredjetek románok“ énekeltetett el. A napot egy nagyszerű lakoma és felköszöntések rekesztették be. * M. Cséke, Biharmegye máj. 25 én 1862. A m. csékei szolgabirói szakaszban igen fortélyos bűntett van jelenleg vizsgálat alatt. Ugyanis ezen év tavasza több czigányok Kráncsesd községében tégla vetéssel foglalkozván, ezen Egyiptom fiai sajátságosan fortélyos módot gondoltak ki, a mi által egyrészt a szomszédos szegény falusi lakosoknak jelentékeny károkat okoztak, míg másrészről magokat ingyenes vagy igen olcsó ízletes pecsenyével ellátták ; jelesen a gyufavégeken lévő phosphort és kénkövet lekaparván, ezen ártalmas és mérges szereket máré kenyérbe bekeverték, igy azután időszakonként hol egyik, hol másik falusi gazda sertéseinek eledelül oda dobták, a mit a sertések mohón megettek, de azután legfeljebb 24 óra alatt megdöglöttek. — ezen eset beálltával az illető czigányok közül valamelyik rendesen elment a károsulthoz, újság után tudakozandó, s midőn megtudta a gazdától, mi történt, figyelmeztette azt, miként döghúst enni vészedésül-s, minek eredménye az lett, hogy a czigány vagy ingyen vagy egy pár krajczárért pecsenyéhez jutott, f eként folyt néhány hétig akadály nélkül a dinomdánom , azonban a többször ismétlődő eset felkelte a lakosság figyelmét és csakugyan tetten kapták a czigányokat Gyanú van, hogy ezen mesterséget a kóborló czigányok e vidéken már ezelőtt is több helyütt gyakorolták, csak hogy nem feltünőleg s igy eddig tettek titokban maradt. Jelen közlemény tanúságul szolgálhat más vidékeknek is, hogy a faluvégi czigányok irányában gondosan szem előtt tartsák ama latin mondást: vide cui fide. * A közönségnél nem egyszer lehet panaszt hallani az iránt, hogy nálunk a ruha a külföld gyártmányaihoz képest aránytalanul drágább, s egyrészt ez okozza azt is, hogy a magyar viselet barátainak száma kevesbedik. E bajon jelenleg associatio útján akarnak segíteni. Biedermann és Machovitz szabómesterek több iparos társuk nevében folyamodást nyújtottak be egy szabómunka egylet megerősítéséért, melynek czélja a közönséget jó és olcsó ruhával ellátni. * A baranya bácsi ref. egyházmegye ifj. gr. Riday Lászlót választá gondnokává, ki hivatali esküjét a közelebb Pesten tartott egyházkerületi közgyűlésen már letette. * Volt drámai énekesnőnk Ellingerné jelenleg a hannoveri színháznál vendégszerepel, és a „Prófétádban mint Fides, s a „Zsidónő“-ban mint Recha nagyon tetszik. * Ifj. Kun Pál úr részéről következő sorok közlésére kérettünk föl: A „Keleti költemények“ ügyében jelentem az illetőknek, hogy az előfizetési határidő meghosszabbítása után sem érkezvén be annyi előfizető, amennyinek részvéte a nyomatási költségeket valamennyire fedezhetné, mindazonáltal a munkát kiadni elhatározom, s már nyomatom is, — felkérem tehát előfizetőimet a szíves várakozásra addig, míg a munkát kellő csínnal kiállitandom. * A debreczeni hires öreg, 50 mázsás „Rákócziharang“ nak, a melyet I. Rákóczi György 1637-ben öntetett Gyula Fehérvárit és a debreczeni ref. egyháznak ajándékozott s a mely az 1802-iki nagy tűzvész alkalmával lezuhanván, megrepedt és régi ékes hangját elveszté , újra visszaadandja eredeti hangját Pozdech József pesti fúvógyárnok, aki saját találmányával már a kassai, szintén Rákóczi-féle repedt harang hangját is teljesen visszavarázsolta. Pozdech úrral az illető egyházi bizottmány már meg is köté az erre vonatkozó szerződést. A szász nemzeti egyetemnek máj. I1-én megállapított tudósítása a r. kir. főkormányszékhez. (Vége.) Ez azon álláspont, melyet a szász egyetem vett 1862. mart. 29 ki legalázatosb feliratának felterjesztésénél s egyszersmind az 1791. 13 ik törvényczikkre támaszkodott, mely az egyetem alkotmányos hatáskörét s szabadságát az 1691. dec. 4 -én kelt Leopoldi oklevéllel öszhangzó jogalapon minden megtámadás ellen védi és biztosítja. Azonban ha az ország minden törvényeit és az Approbata kelése után, vagy azelőttieket is átolvassuk, a mostani időkig egyetlen törvényt sem találunk, mely a szász egyetem hatáskörét s szabadságát oda korlátolná, hogy ez jegyzőkönyveit a k. kormányszék utján a legmagasabb átnézet alá terjesztené, s ily módon a kormányzás felette felvigyázási vagy gyámsági hatalmat gyakorolt volna. Létezik ugyan az 1796. sept. 30 -i legmagasb leirat, melynek tartalmára a k. Kormányszék hivatkozik, melynek folytán a felvigyázás, nyilvános közigazgatás és igazságkiszolgáltatás czéljából, a szász nemzeti egyetem jegyzőkönyveit minden általa tárgyalt ügyekről, habár csak is a gyülésszak végén, a k. kormányszék utján ő felsége elé terjeszteni tartozik; azonban az erdélyi államjog, támaszkodva az 1791. 8. t.-czikk azon alaptételére : „Executiva potestate per suam majestatem in sensu legum exercenda“, csak oly rendeleteket ismer el, melyek a törvényekkel összhangzók, ső felsége I. Ferencz császár is hasonló szellemben nyilatkozott az ország rendeihez 1810 julius 6 án 1448. udv. szám alatt intézett legmagasb leiratban azon biztosítást adván, hogy: „Gubernialis ordinationis eas solum fideles nostri s. et oo. intelligant, quae legibus patríis conformes sunt; 1 i c e t h o c ipsuni hand qua quam aliter intelligi possit.“ Ha daczára ennek, a magas k. kormányszék a többször említett s ő felségéhez intézett felterjesztést tárgyalni kívánva egy 1796-ki leiratra hivatkozik, a tisztelettel alulirt nemzeti egyetem azon helyzetben van, egy ugyanazon ország-fejedelem által sajátkezüleg később u. m. 1798. apr. 13. 960. udv. számok alatt kelt legkegyelmesb leiratra hivatkozni amannak ellenében, melyben világosan ez áll : „Natio enia saxonica fundum regium incolens, in privilegii Andreani eidem nationi impertiti, legumque suarum municipalium praescripto, unam eandemquae societatem , unum eandemque populum aequalibus juribus gaudentem, aequalemque praerogativam habentem constituit, cui in concreto per modum legitimae repraesentationis, de legibus in medium consulere, ad id quod in commune ipsius bonum conferre constitutionique suae conveniens esse judicaverit, supremae regiae confirmationi substernere competit.“ Hogy tehát a szász nem/, mely a királyföldön lakik, a részére kiadott Andrásféle szabadsági okmány erejénél s hatósági törvényeinek utasításánál fogva egy és ugyanazon közönség, egy és ugyanazon nép hasonló jogokkal, melyet az ő összességében (az universitásban) azon jog illet, hogy kebelbeli törvényei felett tanácskozzék törvényes képviselete utján s mind azt, a mit a nemzet saját közjavára üdvösnek s alkotmányával öszhangzónak tart, legfelsőbb királyi jóváhagyás alá terjeszthesse. Ezen, az ország törvényével s a szász nemzet alkotmányi jogával öszhangzó, s és azért jogérvényes leirat szerint a szász nemzet köteles a saját közérdekében kelt alázatos felterjesztéseket a kormányszék utján küldeni meg az ország fejedelméhez. Ezt, amint a múlt időkből több eset bizonyítja, nem is mindig tette s ha 1862. márt. 29-ki felterjesztésével a szokott utat nem mellőzte, ez csak azon tartozó tisztelet miatt történt, mert ő a monarchia nevében cselekvő országos testületet egyszersmind minden az uralkodáshoz hű törekvések természetes szószólójának tekinti. Ezen értelmet követve azt hiszi a tisztelettel alulírt nemzeti egyetem, hogy a fennforgó esetben minden aggodalom, mely a szász nemzet helyhatósági autonómiájának romlására szolgálható leirat alkalmazásából eredhet, annál inkább elenyészik, hogy ezen egészen más időkörülmények közt, s még a múlt százaiban kelt kormány rendszabályt ő felsége a császár sem kegyeskedett felújítani, s ezennel szerencséje van minden az 1862. márt. 29 -i felirathoz tartozó tárgyalási jegyzőkönyveket, okmányokat s ellenvéleményeket azon legalázatosb kéréssel terjeszteni a f. k. kormányszék elé, hogy az ezen fontos ügy feletti tárgyalást, melynek már mi sem áll útjában, siettetni méltóztassék. Az idemellékelt 1862. márt. 29 -i jegyzőkönyvből látható, miszerint a nemzeti egyetem nyilvános tárgyalása alkalmával Erdélyben a nemzeti egyenjogúságnak az 1860. oct. 20. és 1861. febr. 26. állam-alaptörvények értelmébeni átvitelének kérdését illető alázatos felirat, minden vitatkozás nélkül egyhangúlag ugyanezen szöveg szerint fogadtatott el, a mikép az a f. k. kormányszékhez felküldetett azon kéréssel, hogy azt pártoló felirata mellett ő cs. k. Apostoli Felsége elé terjessze. A szász nemzeti egyetem tárgyalásai körüli év