Sürgöny, 1862. július (2. évfolyam, 149-175. szám)
1862-07-01 / 149. szám
Második évi folyam. LacrkeshIó-hivattal: Barátok tere 7. ss. a. földszint.. kiadó hivatal: Barátok tere 7. az. a földszint. Előfizethetni Budapesten a hivitalban, barátok tere 7 szám, földszint-Vidéken bérűlént a levelekben minden postahivatalnál.SÜRGÖNY Kedd julius 1. Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Vidékre, naponkint postán ft kr ft kr ft kr , ft kr Egész évre 16 — Évnegyedre 4 — Egészcívre 16 — Évnegyedre 4 — Félévre 8 — Félévre 8 — Hirdetmény. A mint már a „Wiener Zeitung“ i. é. ápril 4-diki számában köztudomásra juttatott. Ő császári és apostoli királyi Felsége Velenczében 1862 dik évi márczius 24 -én kelt legfelsőbb határozványával legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, miszerint a közhasznú és jótékony czélokra szánt legközelebbi hetedik államlotteria egész tiszta jövedelme a birodalom különböző országaiban a Duna, Elbe, Visztuláé, ezek mellékfolyalmainak ez idéni kiáradása által megkárosultak javára fordittassék, s hogy ily czélból ideiglenesen is, előlegezvénykép, tüstént százezer forintnyi összeg bocsáttassák a főméltóságu cs. kir. államministerium és magyar királyi udvari kanczellária rendelkezése alá. Az ezen sorsjáték létesítésével megbizott cs. kir. lottó-jövedéki igazgatóság az előmunkálatokat tüstént megkezdvén , azoknak megtörténte után ezen nagy pénz-lottóriának játéktervét , az abban résztvevőkre nézve igen kedvező feltételekkel együtt közhírré teendi. Ezen lettek a 4,534 nyereménnyel, még pedig: 1 80.000, 1 30.000, 1 20.000, 1 10.000, 2 5.000, 3 4.000, 4 3.000, 5 2 000, 16 1.000, 50 500 forintjával s. a. t. lesz gazdagon ellátva, mely nyeremények egyetemes összege 300,000 forintot tesz osztrák értékben s egyetlenegy húzása, melynél valamennyi sorsjegyek minden nyereményekre játszanak, megmásihatlanul és visszavonhatlanul 1861-dik évi december 20-kán fog történni. Azon kedvező fogadtatás, melyben az Ő császári és apostoli királyi Felsége legkegyelmesebb atyai gondoskodásából létrejött közhasznú s jótékony állam lottekiák még eddig mindenkor részesültek, azon fényes eredmény, mely azokat koszorúzta, az enyhítendő ínség kiterjedése és nagysága, végre a játékterv által nyújtott lényeges előnyök a cs. kir. lottó-jövedéki igazgatóságban azon biztos reményt ébresztik, miszerint ezen jótékony vállalatok hetedike is köz- és élénk részvéttel fog találkozni s örvendetes módon fog teljesülni Ő császári és apostoli királyi Felségének azon legkegyelmesebb szándéka, miszerint a különféle ajkú vizkárosultak, — kiknek szükségén és ínségén sem az állami községek erejéből, sem a nemeskeblü emberbarátok gazdag, adakozásai által segíteni nem lehetett — kellő gyámolitást nyerjenek. A sorsjegyek kiadása, melyeknek ára 3 forintot teend osztrák értékben, külön falragasszal fog kihírdettetni s akkor egyidejűleg elkezdődni. A cs. kir. lotto-jövedéki igazgatóság által. A közhasznú és jótékony czélokra szánt államlotteriák osztálya. Bécsben, 1862-dik évi május 26-kán. Schrank Frigyes, Cs. kir. kormánytanácsos és lottó igazgatósági főnök. EMI IVATALOS RÉSZ. Tájékozás. A mexikói hadjárat III. Napóleon sokkal nagyobb pillanatnyi zavarának tartatik, mintsem hogy a franczia törvényhozó gyűlés erre vonatkozó utolsó vitája nagy figyelmet ne gerjesztett volna, még ha nem is oly erős szónok veszi e tárgyat bonczése alá, mint Favre Gyula. Közöljük alább lehető terjedelemben beszédét, melynek főczélja vala, a kormányt kénytelni, hogy mexikói politikáját ha nem igazolhatja, legalább megmagyarázza. Ámde Favrenak sikerült ugyan a gyűlés keblében, úgy mint azon kívül erős hatást előidézni , de a fölebbi czélt elérnie épen nem sikerült. Épen azt dicsérik, — természetesen az illető körökben, — Billault válaszbeszédében, hogy Favre ellenvetéseinek súlypontjait ügyesen ki tudá kerülni és sima fordulatok által mindig oly ügyrészekre térni, melyeknél kellemesen mozoghatott. Igaz, hogy következése az, miszerint se a börze, se a közönség általában se fölvilágosítva, se megnyugtatva nincs; ámde a parlamenti nehézségen mégis túlesett a kormány, a sajtótól úgy sincs mit sokat tartania. A „Presse“ kockáztat ugyan egy szerénytelen kérdést, mely abból áll, hogy mi történik majd végre is? ámde feleletet erre Billault általános phrasisain kívül semmi sem ad. A „Presse“ kérdésének veleje t. i. az, hogy ha a francziák csakugyan diadalmasan előnyomulnak, Mexicót beveszik, egy kormányt — bárminőt — helyeznek be, vége van e már ezzel a háborúnak, és továbbá ki biztosítja a nyugalmat Mexicóban akkor, ha majd a francziák diadalmasan elvonulandnak ? ez az, mire nincs felelet, pedig ama jövő biztosítása nélkül nincs az egész franczia expeditiónak czélja. Sokan azzal gyanusíták a tuileriák urát, hogy vég czélja nem egyéb, mint akár Napóleon bg, akár Murat bg számára trónt emelni, vagy pedig a róniai szigetek második kiadását franczia protectorates alatt előteremteni. Az „Epocá“nak egy fontainebleaui levele, melyet hivatalos eredetűnek tartanak, megcáfolja most e föltevést, állítván , hogy Francziaország épen semmi hódítási tervet sem táplál . Persigny, ki Londonba ment, meg van a császártól bízva, e pontra nézve tartalék nélkül nyilatkozni, csupán az Egyesült Államok cselszövénye miatt, melyeknek a mexikói anarchia érdekükben áll, óhajtana Francziaország ott monarchiát európai protectorátus alatt. Ezen európai protectorátus kivetett eszméje látszik tehát jelenleg azon horog lenni, melyen Anglia politikájának fönn kellene akadnia. A belgrádi állapotokra nézve csupán azon tudósítás jött, hogy a lakosság és török őrség közt még folyvást azon ellenséges hangulat uralkodik, mely azelőtt, s ez tartani fog, míg Szerbia viszonya a portához szabályozva nem lesz. E viszonyt illetőleg Szerbiára kedvező kilátások látszanak mosolyogni. Francziaországnak konstantinápolyi értekezletek tartása iránti indítványa megnyerte a hatalmak többségének tetszését, s ez értekezletek alapjául az „Ind.beige“ szerint az vétetett föl, hogy a törököknek a belgrádi várban létele képezi állandó okát azon faggatódzásoknak és harcroknak, miknek véget vetni Európa érdekében áll. A conferentia keresi az eszközöket, mik által a porta ez engedményét annak Szerbia fölötti jogával öszhangzásba hozhatná. Szerbia ebbeli kilátásának még Anglia is kedvezni látszik, ha a „Daily News“, mely 1. Russel orgánumának tartatik, nyilatkozatából következtetünk, mely szintén a belgrádi őrséget jelöli az örökös bajok forrásának. A hesseni ministerek biztosítanak mindenkit szabadelvű érzületük , alkotmányhűségükről, ámde hitelre még sem találnak, sőt a hesseni nép elítélé őket, mielőtt még tetteiket látná. A kasseli várostanács és polgári bizottmány egyenesen a fejedelemhez írt feliratában jelenté, hogy nem bízik a ministerekben, s ezért nem reméli az üdvös összeműködést. Luderstick ellen Varsóban merénylet jön megkísértve , a tábornok könnyű sebet kapott pisztolylövéssel, s a tettesnek sikerült elillanni. Ha valaha, úgy most leginkább kárhoztatandó e tett, midőn Oroszország czárja testvére elküldésével kívánja tanúsítni a lengyeleknek, miszerint a nem volt időszak eszközeivel akarja őket kormányozni. Ország-autonómia a birodalmi tanácsban. Pest, jun. 30.. (EK.) A birodalmi tanácsnak legközelebb ülése, melyben a magyar-,erdély- és horvátországi kanczelláriák költségvetései jöttek szőnyegre, igen nevezetes volt azért, amik ott elmondottak, s talán még érdekesebb azon szempontból, ami ott nem mondatott, hanem hallgatássá mellőztetett. Tudjuk, hogy a kérdéses ülésben az osztrák municipalisták egyik jeles tagja, Wieser tudor indítványba tette, hogy a fennemlített kancelláriák költségvetései minden vitatkozás nélkül fogadtassanak el az alsóház által. Indítványát indokolá pedig avval, hogy mind az octob 20-ki diploma 2-ik czikke, mind a febr. 26 . pátens 11-ik és 12-ik szakaszai a magyar koronaországoknak a közigazgatásban, törvényszolgáltatásban, egyházi s iskolai ügyben teljes autonómiát biztosítanak, s igy a finanszügynek csak azon része tárgyalandó közösen, mely az egész birodalomra vonatkozik , s a mondott magyar koronaországok autonómiáját a beligazgatásban s törvényhozásban nem érinti. Ez indítvány igen különös, egészen ellentétes fogadtatásban részesült.. Rechbauer stájerországi képviselő, s az osztrák municipalisták főnöke, s vele még 56 képviselő, kik közt Ljubissa dalmátországi követet is találjuk, az indokálást teljesen magáévá tevén, de az indítványt épen ezért nem pártoló, hanem a 3 kanczellária költségvetéseit mint nem ide tartozó ügyeket kérte egyenesen a ministériumhoz viszszautasítani. Az osztrák centralisták ellenben, köztök Hartig gróf, Schindler, Mühlfeld megfordítva, az indokolást nem pártolták, hanem az indítványt elfogadták, s ők lévén többségben, a 3 kancelláriának előterjesztett költségvetéseit minden részletes tárgyalás nélkül határozatra emelték. Mint fentebb mondok, e reichsrathi ülés azért volt nagyon érdekes, mert először jött napfényre, hogy az oktoberi diplomának és februári pátensnek némely czikkei különbözőleg magyarázhatók, mely eltérő magyarázatok a dolgot is lényegében megváltoztathatják. A jogtan alapelve szerint minden ember a maga szavának legjobb magyarázója, s így törvényt magyarázni csak maga a törvényhozó van feljogosítva. Jelen esetben a kérdéses törvényeket maga a fejedelem adván , világos, hogy csak ő magyarázhatja meg, miként értette e törvényeket; de a mostani reichsrath ezek magyarázatára feljogosítva nem lehet, s e nézetből indulva, a többség határozatának, mely a Wieser indokolását, vagyis határozatát el nem fogadó, nagy fontosságot nem tulajdoníthatunk. Nézetünk szerint Wieser, Rechbauer , társai magyarázták helyesen a törvényt. Mert mind az oktoberi diplomában, mind a februári pátensben a kül-, hadpénz s kereskedelmi ügy közös tárgyalásával együtt van kínmnelva a magyar koronaországok történelmi ősi autonómiája, a fennérintett ügyek kivételével. És igy e két alapelvnek egymás mellett meg kell férni, meg kell állani, s oly magyarázat ez alaptörvényeknek nem adható, mely az egyik alapelvet vagy a másikat okvetlen megsemmisítené. Már pedig, ha a reichsrath többségének magyarázata állana, úgy a magyar koronaországok autonómiája a közigazgatásban, törvénykezésben, egyház- és iskolaügyben is meg lenne semmisítve, ami világosan ellenkezik az oktoberi diplomával és februári pátenssel, melyeket a reichsrath maga változhatlan alaptörvényeknek Előfizetési felhívás 1862-diki második félévi folyamára. Előfizetési ár : Julius—decemberi félévre 8 forint. Julius September! negyedévre 4 forint. A „Sürgöny* kiadó hivata „SÜRGÖNY“ HIVATALOS IIESZ. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi jun. 19-töl kelt legfelsőbb határozatával, Suhajda János tudott s rendelkezés alatti cs. k. országos törvényszéki tanácsost, s Ribáry József helytartótanácsi titkárt, a magyar kir. helytartó tanács valóságos tanácsosaivá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi jun. 19-ről kelt legfelsőbb határozatával, Haeber Zsigmond magyar kir. helytartósági tanácsost, a magyar kir. helytartótanács iroda-igazgatójává ugyanekkor történt kineveztetése alkalmából, dij-elengedés mellett, udvari tanácsosi czimmel, s Veber János helytartótanácsi titkárt, helytartó-tanácsosi crímmel legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi junius 3-tól Besnyák Károly holdmezővásárhelyi Ügyvéd vezetéknevének „Solti“ra leendő változtatását legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. TáECZA. IH a tárlat. A jelen műtárlat, mely június 18-tól julius 15 ig tartana, több jó s már általunk megemlített műveken kivül, egy szobrot is mutat fel Izsó Miklós hazánkfiától, mely a magyar szobrászatban valódi esemény. Midőn derék Izsónk e valóban szép szobráról, mely három lábnál valamivel magasba szólunk, lehetetlen, mikép eszünkbe ne jusson , hogy a szobrászat szegény Ferenczy kísérletein túl nálunk semmi eredményt se mutat fel, ámbátor vigasztalhat azon tudat, hogy ha ilyen vigasztalás lehet, hogy a mai kor kevés nagy szobrászt szült; másrészről azonban csak örvendhetünk, hogy említett művész hazánkfia kiemelkedik a köznapiságból, s ily valóban tökéletes és tisztán nemzeti tárgyat vett remek vésője alá. Általában véve a dolgot a művészet iránti előszeretet és pártolás korunkban csak kevés nemzetek tulajdona, s mindenütt csak a pénz csörgése s az üzlet emberei foglalják el a tért; az ízlés elromlott, valód klassikai művet még csak az irodalomban is vajmi ritkán látunk; festészet helyett fényképirdák keletkeznek ; a szobrászat pedig épen az építészetnek van alárendelve, s legfeljebb egypár firkó az, mi évenkint a szobrász műterméből kikerül. A művész saját inspirátióját nem követheti s csak ritkán készíthet oly műveket, melyek maradandó becsüek, mivel kénytelen csupán a mindennapi kenyérért dolgozni, s ez szomorú dolog. Festészetünk azonban sokkal előbbrehaladottabb szobrászatunknál, s míg e téren művészeink a külfölddel is bátran kiállhatják a versenyt és több történeti képpel bírunk is, valamint nemzeti életünkből több jelenetet örökítettek meg hazai festészeink, nemzeti szobrászaink épen nem volt. Izsó Miklós hazánkfiáé a dicsőség, hogy mélázó juhászával teszi le a nemzeti szobrászat alapkövét. Mily kár, e szobormű magántulajdon, ennek helye a múzeumban volna. A juhász botjára támaszkodva néz a távolba. Fehjén ávaleányhajas szabolcsi kalap, haja dús fürtökben nil verllaira; kialudt pipáját markába szorítja, mig ugyanazon kéz egyszersmind a gondolkodó fejnek támasza ; dohányzacskója derekához van fűzve, felékitve lelógó sallanggal, szintén a juhászok készítménye, a zacskó pedig a redőzet alatt gömbölyödik; bal lába előre áll, a jobb a test súlyát tartja a hántott baju Csáti bot segélyével. A szobor magasabb 3 lábnál. A felfogás és kivitel mind művészi és tökéletes. A magyar juhász egész heteket egyedül töltve a pusztán, sajátja a balkomolyság, mely e szobron oly felséges magasztossággal van kifejezve mind az arezon, mind a levente-termetben és állásban, mikép lélektanilag meglepő és szebbet rég nem láttam. Az alakban oly nemes nyugodtság van s mégis oly sokat mondó bánat, hogy az ember egy egész élet fájdalmát érzi átrezgeni szivén, ha e szoborra tekintés Petőfi gyönyörű pusztai dala jut eszébe. Ez a juhász valóságos magyar, minden izmában, izében. A melléktárgyak is szabatosan vannak elrendezve, mi pedig a technikát illeti,tökéletesebbet, részleteiben gyengédebb véső példáját márványban hazai szobrászatnak még nem adott. Olajfestmény 38 darab van kiállítva, melyek közül néhány a múlt havi tárlaton is jelen volt. Ilyen Székely Bertalan 10. sz. alatti arczképe és 32. sz. alatti Dobozija, mig 27. sz. a. arczképe Münchenből új és e művész jeles technikájával van kivive. Szintén a múlt tárlatból mondt fel Brodszky Sándor két jeles tájképe, Ligeti Antal gyönyörű Capriszigete, mely már megvétetett és nagyon jól van, hogy a közönség még tovább is élvezheti annak szépségeit. Orlai Petries Samu Zách Felicziánja csoportozatra jeles, de egyéni jellemzés tekintetében elég gyenge má s még néhány tanulmányfő. Csillagi Lajos 9. sz. a. jeles technikával festett arczképe igen szép tanúságot tesz arról, mily kedvező eredményt lehet kivívni a tanulmány által, s az árny és világosság helyes felosztása egy arczképet is mennyire emelhet; ellenben népünnepében a németalföldi iskola mélyebb tanulmányozását nélkülözzük. Pape E. Berlinben 11. sz. alatti dessaui tájképe, mely a poroszországi műegyletteli nyeremény Berlinből, igen szélesen kezelt erdőrészleteivel tűnik ki, mig Heilmayernek Münchenből 12. sz. alatti éjjeli tájképe, mely szintén nyeremény a darmstadti műegylettel, gyenge mű. George Ágoston Pesten 16. sz. alatti életképe „a kornak különféle hatása“, mind felfogás, mind kivitelben csak dicséretet érdemel; kár, hogy korunktól távol eső alakokat ábrázol; valamint Keleti Gusztáv jelenleg Münchenben 17. sz. alatti tájképe a Cserna völgye, helyes világ- és árny felosztása, úgy távnézeti elrendezése által a jobb tájképek közé tartozik. Habenschaden Münchenben 18. sz. alatti havasi kunyhójáról és Grosz Béla Pesten 19. sz. alatti tanulmány fejéről múlt alkalommal már szóltunk ; úgy Zimmer 21. sz. alatti három magyar czigányáról, kik nem azok, s igy mindezeket most mellőzzük. Hesz Nép, János, Pesten 28. sz. alatti „II. Rákóczy Ferencz az 1680. évi forradalom után hazája erdeibe menekülve, ott egy czigány bús méla dallamait meghallván, azt magához hivató és a dallamokat ismételteti“ hosszú czimű életképet nem értjük, mert először az nem II. Rákóczy Ferenczet ábrázolja, kiről a történet azt mondja, hogy korának legszebb férfia és szép barna hajas bajusza, valamint liliom fehérségű arcza volt s e képen egy vöröshajú főurat láttunk ; másodszor pedig az a czigány már is oly közel van hozzá, hogy azt magához hivatnia se kell. Ainmüller Miksa Münchenben 29. sz. alatti „a westmünsteri apátság belső látképe Londonban“ azima gyönyörű képe, mely magántulajdon, figyelmeztetjük a vonaltávnézetet tanulmányozó művészeinket, s hogy ismét ki van állítva, köszönetünket nyilvánítjuk a műegylet választmánya iránt. Említésre méltók Lotz Károly Pesten 23 és 25 sz. alatti kis életképei, Dux Zsigmond 30. sz. alatti „la bourse an la vie“ életképe és 31. sz. alatti tanulmányfeje, Garay Kamilla Pesten 34. sz. alatti eszményi tájképe, Krämer Rudolf Bécsben 37 és 38. sz. alatti életképei, Vandrák Károly Pesten 39. sz. alatti virágai és különösen Telepi Károly Pesten 40. sz. alatti „egy szoba belseje“ mely K. A. tulajdona, úgy a 43. sz. alatti amerikai tájképe, mely Rosti Pál ur tulajdona és Frankel Ingemár Pesten 42. sz. alatti arczképe, mellről már múlt alkalommal is dicsérőleg szóltunk, valamint Lariss Hermina Bécsben 44. alatti csinos ligeti tájképéről is. x.—y.— jun. 29 ki szám volt az utolsó, mely kezéből megjelenendő volt, s természetes, hogy az érintett szerkesztőség illőnek, sőt kötelességszerünek tartotta, olvasóközönségétől, melyet ő gyűjtött a lapnak, s munkatársaitól, kiknek közreműködését ő szerezte meg, a tanúsított részvétet és pártolást megköszönve elbúcsúzni s másfélévi sáfárkodásáról röviden számot adni. Ezt az illendőség, sőt kötelesség megkívánta; de ezenfölül kétségtelen joga is volt a szerkesztőségnek ily búcsú-nyilatkozathoz, mely fölötte áll minden kiadó-tulajdonosi jogon. Wodianer úr azonban nem gondolkozott igy, s lapjának jövője fölötti remegésében (más okot nem képzelhetünk részéről) megtagadta a szerkesztőségtől a nyilatkoztatást, annak végszavát a szedők fölötti nyomdászuk hatalmánál fogva a már kész lapból kivétette, s ekként a mondott lap ez időszerint volt szerkesztőjét Greguss Ágostot azon alternatívába hozta, hogy vagy az olvasóközönséget fosztja meg az utolsó számtól, ha az aláírást megtagadja, vagy bucsu nyilatkozat nélküli számot kénytelen aláírni. Greguss úr az utóbbit kisebb bajnak ítélvén, olvasóközönsége iránti tekintetből engedve a tulajdonosi erőszaknak, végre aláírta az utolsó számot, mely ekként a szerkesztőség búcsúszava nélkül jelent meg. Ezen jogtalan s lovagiatlan eljárása a nevezett lap kiadótulajdonosának annál sérelmesb, mert ama búcsúszó, mint határozott pártlap szerkesztőségétől eredő, csak is a lap olvasó közönségének szól, s csak is e lapban leendett helye. A volt szerkesztőség ezen erőszak által kénytelve, hogy az akaratán kívüli mulasztást magáról elhárítsa, a többi lapokhoz küldé el búcsunyilatkozatát, s mi a nevezett lap közönségét, ezen egyrészt hálás köszönetirat, másrészt politikai pártlapi számadás létezéséről szívesen értesítjük, hozzátévén, miszerint a nevezett szerkesztőség jövő októberben remél azzal ismét a hirlapirói téren találkozhatni. .. Mindig örömmel registráljuk, midőn irodalmunkban a zsenge ifjúság lelkére jótékonyan és nemesitőleg ható műről tehetünk említést; egy ilyen mű jelent meg közelebbről, szorgalmas magán- és nyilván tanodai tanár Oldal Józseftől; czime : • „Beszélykék“ az ifjúság számára. Tartalmaz nyolcz kis elbeszélést. Szerző tulajdona, ára 50 kr. uj pénzben. Ajánljuk a szülők és nevelő intézetek figyelmébe e beszélykéket, melyeket zsenge gyermekeik, vagy növendékeiknek bátran nyújthatnak olvasmányul. * Megjelent a Diogenes társadalmi, humorisztikus hetilap mutatványszáma. A szines borítékba takart Dió 149. szám — 1862. Napi újdonságok. — A „Magyarország“ eddigi szerkesztősége Wodianer e lapjától a félév végeztével szinte testületileg visszalépett, hogy később egy uj lapnak adjon életet. A