Sürgöny, 1862. szeptember (2. évfolyam, 201-224. szám)

1862-09-11 / 208. szám

méltósága, történtek a bemutatások. A tisztikart főispáni helytartó úr. nagyméltóságú Zichy Ármin gróf mutatta be erőteljes és lelkesült beszéddel, melyre ő nagyméltósága lélekemelő szavakban válaszolt. Emlékezetes és kitörő „éljen“-nel fogadott szavait örömmel fogja emlékezetébe vésni a jelen voltak mindegyike. A következő napnak reggeli óráiban a szomszéd helységek elöljáróságait fogadá el, és hozzájuk hosszasabb beszédet intézett, melyben felhívta őket panaszaik őszinte nyilvánítására, serkentette gyermekeik iskoláztatására, s úrbéri ügyekben volt földesuraikkal való kiegyezésre, végül intette őket, hogy közügyek tekintetében a felsőbbség által kitűzött irányt kövessék és ne induljanak politikai ábrándozók és izgatók után. Megtekintette ezek után a megyei és városi összes hivatalokat, a börtönöket, tanodákat s a városi kórodát. A hatósági közegek és bíróságok megtekintésénél egyesekhez férfias és jóakaratu szavakat intézett, figyelmét az ügymenet minden ágára kiterjesztette s kellő meggyőződést szerzett a közügyek ellátásáról. Délután 3 óra tájban ő nagyméltósága elhagyá városunkat s a főispáni helytartó s az alispán urak kíséretében Körmendre távozott, hol a helybeli kath. lelkész vezérlete alatt a városi tanács és polgárságból álló küldöttség által fogadtatott. — Útközben Kisunyom, Rádócz s több környékbeli helységek elöljáróságai és egyéb lakosai voltak szerencsések e nagyméltósága iránti tiszteletüket tömeges megjelenés által nyilvánittatni. — Körmendről még ugyanaz napon Zalamegye felé véve útját s megyénk határszélén Rimányon, hová főbb tisztviselőink által elkisértetett, már a zalamegyei küldöttség és az ottani főispáni helytartó ur várták ő nagyméltóságát, kiknek kíséretében Zala-Egerszegre utazott. Ez rövid rajza azon emlékezetes útnak, melylyel Magyarország királyi helytartója Vasmegyét érinté, s mely esemény megyénk közéletének egyik legörvendetesebb jelensége, s jóllehet rövid volt ő nagyméltóságának itteni tartózkodása, a kedvező benyomást, melyet maga után hagyott mindazoknál, kik vele érintkezni szerencsések voltak, hosszas időkig nem fogják feledni. S. L. Küldöttségi jelentés a londoni gazdasági kiállításról, a mintázom. Magyar Gazd. Egyesület f. é. sept. 5. tartott igazg. választmányi ülésében felolvastatott: „Tekintetes Egyesület ! Azon küldöttség nevében és részéről, mely Egyesületünket az angol gazdasági Társulat f. é. gazdasági kiállításán képviselni megbízva volt, kívánjuk a Tek. Egyesületet — habár röviden és csak főbb vonásokban a jelen alkalommal értesíteni. „Az angol gazdasági Társulat ez idei nagyszerű kiállítását Londonban az úgynevezett Battersea-parkban, az e czélra rögtönzött, igen alkalmatos fabódék és Bátorokban tarta meg, mikép hirdetve volt június hó 23-tól július 2 -áig. „Londonba érkezve első gondunk volt a collegiális látogatás napja iránt határozottan megállapodni, mi nem csekély nehézséggel járt, mert küldöttségünk tagjai különböző időben érkeztek meg. „Hivatalos látogatásunkat az angol gazda Egyesületnél június 25 -én délutáni 4 órakor tettük meg, ki vllt a kiállítás helyén, s ügyrokoni szívességgel fogadtak bennünket. Nagybritannia társulat részéről a társulat elnöke lord Portmann, derék titoknoka Hall, s több tagja a kiállítási választmánynak. Elmondtuk a gazdaság ezen első rendű bajnokainak, hogy bennünket hozzájuk a távol Magyarországból az ő gazdasági eszközléseiknek nagyrabecsülése hozott, és hogy ezen nagyrabecsülést a mi Egyesületünk küldöttségünk által kívánta kifejezni.Mondtuk nekik,hogy Egyesületünk régtől fogva figyelemmel kíséri áldásos munkálkodásaikat, és hogy a maga nehezebb körülményei közt biztatást és bátorítást, lankadatlanul haladni a gazdasági nagy ügy szolgálatában, az ő nagyszerű és sikeres eljárásaikból merít. Mondottuk nekik, hogy mennyire bámuljuk azon öszhangzatos nagyságot, mely Anglia földjén az emberi foglalkozások minden ágazatai közt egyaránt feltalálható, s mely öszhangzás az angol népet mostanság a világ legnagyobb s legszerencsésebb nemzetévé teszi. Mindezen állapotoknak szemlélői kívántunk lenni ezúttal, azért jöttünk egyesületünk nevében ide, s reméljük és óhajtjuk, hogy Anglia gazdasági egyesülete is adandó alkalommal módot fog szolgáltatni melettük, szives fogadtatásunkat részünkről hasonlóval viszonozhatni. „Szives kézszorításokkal jöttek elébünk derék angol ügyrokonaink, s küldöttségünk az elnök és a választmány által vezettetett be a magss'erű gazdasági kiállítás sátorai és páholyai közé, melyek a korunk hasznosságra törekvő irányának jellemzésére, a békés alkotás hatalmas táborát szemlélteték velünk ! „Vezetőink figyelmünket mindenekelőtt a közel kétezerre menő állatseregre, s köztük gyönyörű szarvasmarháikra irányozták, mutatni akarván ezen elsőség által talán önkénytelenül azt, hogy Anglia roppant húsfogyasztásának ezen marhák a forrásai. „Átláthatatlan térben és tömegben szemléltük itt a jeles állatokat, mint a sátorokban volt mintegy 790 darab, ezekhez Nagybritannia maga közel 680 darabot állított. „A szoros értelemben vett angol marhából képviselve volt itt az úgynevezett Shorthorned (rövid szarvú) faj 250, a Hereford 97, a Devon 66,a Sussex 30, a Longhorned (hosszú szarvú) 14, a Norfolk Suffolk 27, a North Wales 2, és a South Wales 9 darabbal .Izlandból jött 9, Jersey és Alderneyből 33, Skócziából végül az Aberdeen, Angus és Galloway fajból 45, hidlandi 27, s az ayrshirei fajból 70 darab. „Külföldi marha, miután a jelen gazdasági kiállítás nemcsak Angliára terjedett ki, volt egészben véve mintegy 108, s ebből 52 darabot Francziaország, 60 darabot Schweicz és 6 darabot Németalföld küldött. „Gyönyörű látványt szolgáltatott ezen sok szép vívmánya az emberi ész és szorgalomnak, s a szakember, ki az állatokat igazán tanulmánya tárgyává akarta tenni, napokat tölthetett egyedül ezen feladat megoldása körül. „A Nagybritanniából kiállított állatok az egésznek körülbelüli részét tevék, s egyes fajai közt a túlsúly mind számra, mind rendeltetésre nézve az újabb időnek tenyésztési vívmányát, a Shorthorned fajt illette meg. „Ezen faj rendeltetése elsősorban a hústermelés, s meg kell vallani, hogy e feladatot általa remekül is találjuk elérve lenni. „E faj mostanság az angol tenyésztők büszkesége s az mondhatni — a legközelebb lefolyt 10—12 esztendő alatt — hatalmas arányban terjeszkedik az országnak csaknem minden részein. E faj tisztán a szerencsés tapintattal vitt párosítás — s illetőleg keresztezésnek lévén gyermeke, színre nézve a legnagyobb változatossága, s van a közt fehér, veres, deres veres, tarkaveres, fehérsárgás fekete foltokkal, s veresfehér keresztül látszó testszínnel. A szarv rövid, ritkán hoszszabb 6—8 hüvelyknél, s rendesen előre hajló, a fő kicsiny és formás; a homlok széles és szép; a szem nagy; a nyak vékony és rövid; a derék egyenes; a test mély, tartalmas; a far igen szélesen kiképezett, nem ritkán 2 lábon is túlmenő; a lábak finomak; a csontok vékonyak. El lehet mondani valóban ezen marháról, hogy az egy kirámázott zömök hústömeg, s hogy a húsosság, a melylyel bir, a haszontalan részekhez már aligha állhat valaha és valamely állatnál kedvezőbb arányban. Hizlalási képességének roppant fokára mutat különösen a farktő, mely teljesen hús- és zsírból képezett ránczok közt ül. E fajnak tenyészállatait jelenleg, ha azok az angol követelésnek tökéletesen megfelelnek, bámulatos magasságú árakon fizetik meg: jeles bikákért nem egyszer adnak 8—10—12 ezer forintot is. * „A Shorthorned marha után legnagyobb számmal volt képviselve a Hereford faj, 97 darab állattal. Ezen fajnak színe márványozott sötét veres; a teheneknél rendesen fehér a has, a fő, s a derékon is fehér esik vonul át; a szarv állása a bikánál kajla, a tehénnél csákó; a szarv hossza mintegy 12—14 hav.; a fő kicsiny, a nyak rövid, a csontok finomak. A derék egyenes, s a test hátul egyenes szögben végződő, mely elől megszokatlanul mély, a far e fajnál is elég széles ugyan még, de távolról sincs már annyira kiképezve, mint az előbb említett fajnál. Ama nagy egyenlőség, mely ezen fajnak minden egyénét egyformán jellemzi, mutatja ezen fajnak határozott tisztaságát. Húsállatok ezek is, legelsősorban, ámbár nem azon tömegek többé, mint a Shorthorned darabok. „A Devon és Sussex fajnál a szín átalában sötét-veres, kivételkép márványozott is. A szarvak állása hasonló a herefordiéhoz, de a szarvak rendesen hosszabbak. A test alkata is olyan, mint az előbbi fajé, csakhogy ezen állatok jóval kisebbek. Egész lényegükből kitűnik a bizékonyság. „A Longhorned faj, Angliának ezen egykori büszkesége és Backwellnek híres alkotása, csak gyéren, csak 14 darab által volt a jelen kiállításon képviselve már; és e csekély szám nem a véletlen műve, hanem eredményes következése a Shorthorned faj által történt megveretésnek. Pedig hatalmas termetű állatok ezek is, hústermelők mindenekelőtt, de csontjaikban durvábbak és erősebbek, s ennélfogva mindinkább mellőzöttek. A hasznos részeknek a haszontalanokhoz való aránya ezen fajnál határozottan kedvezőtlenebb. Színre nézve jobbára tarkák veres fehérből. „A Norfolk és Suffolk faj szintén igen derék és termetes hústermő állatokból áll; színe jobbára sötét-piros, s mi őket különösen jellemzi, az, hogy szarvtalanok; a skót-féle Angusnak más szinű kiadásai. „A north és south-wae - i marhák színre nézve jobbára feketék, fehéres hússal és tőgyekkel. Igen szép, közép termetű állatok, hús és termelésre talán egyaránt használhatók. „Ezekből állottak a szoros értelemben vett Angliának marhái. Hústermelésre mindannyi alkalmatos, ámbár e képesség az elsorolt fajoknál fölülről kezdve lefelé, a tejtermelés ellenben alulról fölfelé fogyatkozik. „Izland, gazdasági állásának megfelelőleg, csak keveset küldött. Az ő marhája, az úgynevezett Kerry faj, általában fekete, apró testű, rövid lábú, elegendő mély és hosszú, s termetre nézve sokat hasonlít a mi hegyi apró marhánkhoz; a kifejlett tőgyrendszer jó tejelésre mutat. Szarvállása a bikánál olyan forma, mint a magyar bikánál, a tehénnél pedig hasonló a mi felföldi bikánkéhoz. „A lamanche és Alderney fajnak színe világos sárga fehér foltokkal és fehér hassal. A szarvak aprók, suták, előre hajlók, 5—6 hüvelyknél nem igen hosszabbak. A test mély, sovány, csípők kiállók, s az állatnak egész mivolta kitűnő tejelésre mutat. Ugyanazon categóriába esik a guern sey-i faj is, mint hasonlag igen jól tejelő állatok. „Skócziának egészben véve 142 darab marhája volt; az Angus-Aberdeen és Galway-faj, mert szarvatlan, első látásra igen feltűnő. Színe fényes bogár fekete, termete hatalmas, dereka egyenes, a fara széles és egyenes szögben végződő; csontja, aránylag a test nagyságához, finom; a fő kicsiny, a nyak rövid s az arcának kifejezése, a szarvak hiányzása miatt, igen sajátszerü. Ezen faj a skótok legkedveltebb hasállatja, s ők a híres angol Shorthorn irányában sem igen akarják feláldozni. Meglehet, hogy igazuk van, mert a föld és éghajlat náluk e fajnak talán különösen kedvező. „Küldött Skóczia zordon hegyeiből a hig h andi (felföldi) fajból is mutatványokat. Szinte nézve e faj fekete, szennyes fehér, veres és világos egérszinü; a szőr hosszú, mi annak a jele, hogy ezen állatok a zordon szabad égnek gyermekei; a szarv csákóra álló, s ritkán rövidebb 1Va—12/» lábnál; a homlok mogorva, széles és üstökös, a test meglehetős mély és hoszszú, a termet csontos, alacsony, a lábak rövidek; sokat hasonlít e faj a mi ridegen tartott marhánkhoz. Húsuk, tejök jó, de egyik irányban nem adnak sokat. „Az ayrshirei fajból Skóczia aránylag a legnagyobb számot állította ki; ezen marha általában tarka, fehérveres, s kivételkép fekete-fehér és sárgafehér festéssel; a szarv apró, suta, a fő száraz, hosszú és vékony, a nyak rövid, a test mély és sovány, a derék egyenes s a termet egészben véve elég széles, a csontok finomak. Tejelő, és pedig igen jeles tejelő állatok ezek, d e tulajdonságuk miatt az angol nagy urak parkjainak rendesen kedvelt lakói. Sokat hasonlítanak az Alderney-fajhoz. „A Francziaországból küldött marhák főleg a charolaise, garonnaise, normán, breton és flamand fajokból állottak. „A charolaise fajtiszta fehér, fénylő, selyemszerű színével igen kedves állat, s valószínűleg egy törzsből való a stájer mariahofi marhával, legalább igen hasonlít hozzá; termete e fajnak erős, dereka egyenes, fara széles, szarvállása változó, jól áll húsban is, a tejelési szervek ellenben kevésbé vannak kifejlődve , jeles hús- és vonóállatok lehetnek. „A garonnaise-faj egészen a charolaisemarha typusával bír, azon különbséggel, hogy ennél a festés sötét zsemlyeszin, sőt egynémelyikénél a világos sörszínbe átmenő. „A normandi faj Francziaországnak egyik legjelesb és termetesebb marhája; szinte nézve szerfölött változó; van közötte veresfekete, pettyesfehér alapon, veres deres, barnafehér, s más egyéb. Ilyenek főleg a bikák. Teheneknél a festés állandóbb, s túlnyomókig veres; közbe szőtt feketés csikókkal, s rendesen fehér foltokkal a főn, a háton, a nyakon és a hason. Szép állatok, s jellemzi őket az erős és nagy test, a magas termet, s a szabályos, egyenes derék. A széles fő és a kifejlett tőgyrendszer jó tejelésre mutatnak; a busság és izmosság pedig, melylyel birnak, képessé teszi őket a bus és munka által egyaránt hasznot hajtani. E marha sokat hasonlít a freyburgi és berni marhához. „A b r e t o n n e i faj Francziaországnak egyik legsajátságosabb marhája. Színe fekete fehér, ritkábban vörösfehér, rendszerint tehát tarka. Testre nézve oly apró és finom, hogy nála már kisebb marha alig képzelhető. Gyermekei ezek a szegény bretonnei hegyeknek, holla szűkös táplálkozást szolgáltató talajon, mint szarvasmarha, úgyszólván csak e fajocska élhet meg. Tejelő állatok. Egy hatalmas shorthorn vagy anguk jóformán nyom annyit, mint 8—10 bretonnel. „Végül a franczia flamandi faj igen szép és jeles tejelő marha. Színe rendesen sötétvörös, némi fehér foltokkal a tőgy körül, a hason és néha a főn. A szarv rövid, előrehajló s nagyban hasonló a hollandi marháéhoz. Termete ezen állatnak szabályos, dereka egyenes, fara széles. A fő formás, a nyak vékony s nem nagyon hosszú. A láb és csontalkat átalában finom. „Jeles tejelő állat, ámbár a hústartalom sem megvetendő. „Hollandi marha csak kevés volt. Ezeket ismerjük. Gazdag tejelés jellemzi őket. „A távol fekvő Schweiz, tekintve a nehézséget, melylyel a marhának szállítása nagyobb messzeségről átalában jár, lehet mondani, hogy eleget küldött. Marhái az ismeretes schweizi és freyburgi fajokhoz tartoztak, s ezek közt voltak valóban igen szép állatok. „Az angol marhákat, hasonlítva egészben a többi országok marháihoz, azzal lehet talán legegyszerűbben és legtalálóbban jellemezni, ha róluk azt mondjuk, hogy bennök fekszik legnagyobb summája az észszerűségnek. Ezen marhák közül legpraegnánsabban fejezi ki magát a tenyésztés hatalma, mert e fajok azon czélnak, amelyre szánvák, a legnagyobb mértékben felelnek meg. Gondos tartást látni a többi népek marháina is, de a tenyésztés még vajmi sok kívánni valóra mutat; áll ez a franczia, áll a németalföldi és svájczi marhákra is. Mindezeknél sok még a csont, nagy fő, egy szóval több a haszontalan rész. E haszontalan részeknek lehetőleg kisebb mértékre való reducálása jellemzi az angol tenyésztést, mely mai napon, valljuk meg, elvitázhatlanul áll legfölül. Az a lineáris, köbtartalmas alak, mely az angol húsmarhát kifejezi, bámulat és csodálkozásra ragad. Mintha csak gyárilag készítenék mamáikat is, pedig a feltűnő eredménynek természetes titka csupán abból áll, hogy Angliában ma már tömérdek tenyésztő bsz avatott szemmel, s tömérdek tenyésztő tudja, hogy mit akar. Ezen correct tekintet s határozott öntudat intézi aztán a párosítást szigorán,s a következés az, mit az angol marhán minden idegen szem oly nagy meglepetéssel lát. „A jutalmazások az angol marháknál a faj, nem és kor szerint különbözők voltak „30—5 font Devon fajnál. „20—5 font sterling az Aberdeen, Angus, Galloway, Highland és Ayrshire fajnál és 15—5 font sterling a többinél. A nem és korra nézve a felállítás és jutalmazás a következő categóriák szerint történt: I. osztály : bika 3—6 évig. sterling a Shorthorn, Herefoid és n.n n 2-3 „ ni.n r) 1-2 „ IV.n r>6—12 hónapig. V.n tehén 3 éves VI. 1) üsző 3 év alatt. VII.n n 1 évesek. VIII.n n 6—12 hónapig. „A külföldi marhák nem pénzdíjakban, hanem arany, ezüst és bronz éremből álló kitüntetésekben részesültek. Kiosztatott pedig az angol marhákra : 78 első díjban . .. 1117 font sterling, másod „ ... 408 „ harmad „ ... 138 „ „ 69 28 Összesen 175 díjban . 1663 (Folytatása következik). font sterling. TÁRCZA. Napi újdonságok. Fő cs. kir. Apostoli Felsége a belényesi tűzkárvallottak részére egy ezer (JOOO ft.) o. é. méltóztatott legkegyelmesebben engedélyezni. * Császárné Ő Felsége f. hó 8-ban reggel utazott Passaun át Bajorországba, hogy felséges szüleit Possenhofenben meglátogassa. Ő Felsége Penczingből külön vonaton utazott Passauba, az út egy részén át felséges férje által kísértetre. * Victoria angol királynőt sept. végével várják felső-austriai birtokára a greimsburgi kastélyba. A királynő a nélkül, hogy Bécset érintené, Münchenen át utazik vissza Londonba. * Mint a „P. N.“-nak Nagyváradról f. hó 7-től táv írják, volt országgyűlési követ Csernovits Péterre Szalárdon orozva lőttek. A seb azonban nem életveszélyes, és gyógyulása mint dr. Grosz megyei orvos távirati sürgönyében érinti, három hét lefolyta alatt várható. *Balaton-szabályozás. Folyó ha 3 dikán történt a Balaton-szabályozási munkálatok ünnepélyes megkezdése, — gróf Zichy Ferencz társulati elnök távol lévén. — Hollán Ernő, mint a „Déli állam-vasuttársulat“ magyarországi képviselője, és Klein Károly főmérnök jelenlétében. Sokan gyülekeztek a vidékről ez ünnepélyre, mely oly munkák megkezdésére rendeztetett, a melyek a Balaton vidékét terjedelmes termőfölddel gazdagítandják, s a kereskedelmi forgalom élénkítésére fognak szolgálni, horderejét ez új közlekedési út megnyitásának előre kiszámítani nem lehet. A Nádor-csatorna hajókázható lesz fel a Balatonig, de nem itt keresendő a fősúly, a Nádor-csatornán szállíttatnak majdan fel a tenger felé vezető vasúthoz a termények a Közép-Dunáról legjutányosabban, és mi ebben keressük e vízi út fontosságát. Az első átvágáson magasan lengő nemzeti zászlók és számtalan lobogócskák voltak kitűzve, és kiindult Siófokról az ünnepélyes menet a helyszínére, hol Hollán Ernő lelkes megnyitóbeszéde után a kezében levő kapát átnyujtó gr. Jankovics Lászlónak, a „Somogyi-Balaton társulat“ elnökének, ki 16 éve buzgólkodik és fáradozik lankadatlanul ez ügy előmozdításában. Elérzékenyülve vette a nemes férfiú a kapát kezébe, hogy megtegye az első vágást azon nagy munkán, mely szülőföldét s a szeretett haza ily gazdag vidékét uj áldással árasztandja el; utána Tallián Lázár, a „Sió berki társulat“ elnöke következett, s ezután jöttek a vidékről sereglett számos birtokosok, gazdatisztek és lakosság. A vasúti főmérnök a többi mérnökkel és a jelenlevők egységével elindult Ozorára, hol a vizet feltorló zsilipek ünnepélyesen nyittattak meg. Társas ebédek Kilitin és Siófokon végezték be az ünnepélyt. Az első magyar gőzhajótársaság részvény-aláírási ívei szétküldettek városok, községek hatóságaihoz, takarékpénztárakhoz, casinókhoz s számos magánosokhoz is, hol mindenütt aláírni lehet. Pesten ilyevek vannak kitéve : a nemzeti casinóban, a Lloyd társaságnál, a nemzeti körben, a kereskedelmi iparkamaránál, a magyar kereskedelmi banknál, a takarékpénztárnál, az adriai biztosító társaság és a magyar biztosító társaság hivatalában. Ezenkívül a lapszerkesztőségeknél, minden bizottmányi tagnál és a czéheknél is lehet aláírni. Sőt aláírások levelekben is elfogadtatnak, melyek bérmentve Galgóczy Károly titkárhoz az adriai biztosító társaság hivatalában nagyhid utcza 12 sz. intézendők. Aláírási határidő a folyó September hó végéig. Azért siessen mindenki, ki e közhasznú vállalatnál részvényes akar lenni. Az aláírásnál semmi előleges fizetés nincs. Kelt Pesten, sept. 10 én. * Galgóczy Károly. * F. hó 7-kén tartatott meg a ráczalmási közbirtokosok által ott helyben rendezett magán lóverseny, mely alkalommal a Ritter Istvánnál Montbach Károlyné úrhölgyek által kitűzött jutalmakat az első futásnál 4 ló közül a Dőry Bódog által lovagolt „Smaragd“, a másodiknál szintén 4 közt gr. Batthányi László „Marcsá“-ja nyerte el. Mindkét futásnál Salamon Zsigmond „Villáma“ második*) Tisztelettel kéretnek a t. ez. lapszerkesztőségek ezen értesítésnek szives felvételére. G. K. nak érkezett be, bár egy kissé gyakorlottabb lovas, mind a „M. D.“ tudósítója, mindkét futás alkalmával nagyon könnyen elnyerhette volna az elsőséget. A közben tartott parasztversenynél egy ottani gazda, Dobos, nyerte el a díjat. A futtatásra nagy számmal összegyűlt vendégek legnagyobb része Szuha Miklós úr vendégszerető házánál talált szives ellátást. Este a villám egy bérházba ütött s két épületet elhamvasztott, s csakis a mogyoró nagyságú jéggel vegyest szakadó zápornak köszönhető, hogy a nagy szél daczára a falu legnagyobb része le nem égett. * Berzenczei László önfeladásához a „Korunk“ a keringő álhirek ellenében azon magyarázattal szolgál, hogy B. feltétlenül feladta magát Beke cs. kir. consulnál. E tettre az bírta, hogy az Olaszországba vándorolt magyar ifjakat pénzzel segítvén, végre önmaga is adósságba verte magát, s igy inkább akart politikai fogoly, mint adósságokért elzárt rab lenni. A másik indok volt, hogy látta, miszerint minden az emigratio ellen fordult. A franczia és olasz kormány consuljai épen nem pártolók, a bukaresti kormány pedig üldözi a magyar emigránsokat. Berzenczei Bécsbe szállíttatott, hol két hónapig a rendőrségi börtönben fogva volt, mig a Császárné ő Felsége megérkezte utáni napon legfelsőbb megkegyelmeztetést nyert, oly feltétellel, hogy előlegesen Klagenfurtban venné lakását. Erre aug. 17-dikén csakugyan oda vitetett, hol szabad lábra helyezve, egy ideig szállással és élelemmel ellátva van. * Genfben, Kápolnai István tulajdonos felelős szerkesztősége mellett egy magyar szaklap indult meg sept. hó elsején, „Katonai hetilap“ czímmel, mely „minden politikát, úgy az irodalom minden egyéb ágait határozottan kizárva, csakis katonai szaklap leend.“ Megjelenik e lap minden hétfőn, egy nyomtatott ívnyi tartalommal. Előfizetési ára 3 hóra, September—november 10 frank vagy 6 ft o. é.; 4 hóra sept.—decz. 13 frank vagy 8 o. é. ft. Az előfizetési pénzek : A. M. Emerice Horváth, Génévé, en Suisse, rue des Paquis, Nro 68. A., rue dechaussée küldendők. Többször próbálták már encyclopaediai lapok szerkesztését is külföldön, s olyan helyen, hol számos magyarok tartózkodtak, s mégsem sikerült, annál inkább kételkedünk egy ily szaklap fenállhatóságán — véli a „M. D.“ . Az előlegesen kidolgozott költségvetési terv szerint Pest város kiadásai 1863 ra mintegy 1,224,000 írtra rúgnak. Ebből az utczák kikövezésére körülbelől 100,000 ft fog fordittatni, tehát 40,000 írttal több mint 1862-ben. * A városligeti tó szabályozásához már erélyesen hozzá fognak. A hatóság intézkedett, hogy az e czélra szükségelt 30,000 ft összeget idejekorán előteremtse. * A mária-remetei búcsúról vasárnap éjjel hazatérő egyének közöl kettő a Dunába ugrott. * Gr. Festetics Sámuel cs. k. kamarás Bécsben élete 66 évében meghalt. * Lauffer és Stolp kiadásában megjelent a következő kötet :„Poe Edgard érdekes a novelláiból“. Fordította Hang Ferencz. 8 Jbeszélyt tartalmaz. A kiállítás diszes. * Sajó Szt. Andráson f. hó 3-kán d. u. 1 órakor tűz ütvén ki, néhány óra alatt 57 gazda háza égett le. Még a távirdai oszlopok is mind leégtek. A tűz gyújtásból eredt. * Simonyi jeles fényképészünk még e hó folytában rövid időre Londonba rándul (ezelőtt pár tizeddel még Váczra is „utaztunk“) szakmájának tökélyesítése végett. Műterme azért nyitva marad, hol addig ügyes segédjei folytatják a munkát. * Doppler „Vandáját“ jövő szombaton adják először a bécsi udv. operaházban. * Közelebb több ezer öt fát szállítottak ide, mely roppant keretben fog részesülni, ha a közönség megtudja, hogy öle csak 8 ft. Tudakozódhatni Schocz uszodatulajdonosnál. * Vág Ujhelyen a napokban fogtak el egy Grohman nevű, bécsi születésű 45 éves, nős bankjegyhamisítót, kinél számos hamis ötirtos bankjegyeket, valamint tzkrajezárosokat találtak. Eleinte azt állítá, hogy Nagy- Szombat mellett az után lelte s azt hívén, hogy jó pénz, zsebre rakta. Később azonban kitűnt, hogy a tszékek előtt ismert bankjegyhamisító, ki ugyanő vétségéért egyszer már 15 évi börtönfogságra volt ítélve, de megkegyelmeztetést nyert és csak tavaly szabadult ki a váczi fegyenczintézetből. Károlyfehérvárott szintén két 18 éves ifjút fogtak el, kik 5ortosokat gyártottak, és egy másik egyént, ki az ezüst ötkrajcrárosokat aranylemezzel vonta be és mint aranyokat árulta. Vidéki levelek. — Szeghalom, sept. 5. A „Sürgöny“ 176 dik számának „Bécs julius 29.“ rovatából értesülünk, miként a bécsi lapok nagy zajt ütöttek egy, gúnyosan „Magyar igazságszolgáltatás“ czim alatt közlött hírrel, mely szerint egy izraelita kereskedő addig vallatott volna a deresen, mig a botozás alatt meghalt. — A hullát azután visszahurczolták a tömlöczbe, s ott köte-