Sürgöny, 1862. szeptember (2. évfolyam, 201-224. szám)

1862-09-26 / 221. szám

221. szám — 1862.✓ Második évi folyam. Hierkessth-hivatal: Bmá­tok-tere 7. sa. a. földsain­t. Kiadóhivatal: Barátok-tere 7. sa. a. földsaint. Előfizethetni Budapesten a kiadó­hivatalban, baritok tere 7. szám, földsaint. Vidékan kármentes levelekben minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. ft kr ft kr Krtésnévre 16 — Évnegyedre 4 — Félévre 8 — Yi dékre, naponkint postás ft kr­­ ft Egészévre 16 — ' negyedra 4 Félévre 8 —­ Előfizetési fölhívás. „SÜRGÖJXY“ october-decemberi 3 havi folyamára. Előfizetési díj 4 forint. A „Sürgöny“ kiadó hivatala. HIVATALOS RÉSZ. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály B­a­r­t­o­s Ignácz III. osztályú adóhivatali pénz­­tárnokot és Unverderben György I. osztályú adó­hivatali ellenőrt II. osztályú adóhivatali pénztárno­kokká; — azután Manuel Alfred II. osztálya adó­hivatali ellenőrt III. osztálya adóhivatali pénztárnokká kinevezte. NEMHIVATALOS KÉSZ. Bécs, sept. 24. Míg a politika hallgat — s a jelen, bármi iránybani halad­ára alkalmatlan korszakban tesped, — addig csalhatatlanul legnagyobb ér­dem az időt akként felhasználni, hogy legyen legalább azon téren eredmény, mely minden el­­fogulatlan előtt nyitva áll,­­ mint mind az ez idő­­szerint akár közigazgatási, akár törvényes ha­lasztást nem szenvedhető kérdések megoldása. Az úrbéri kapocsból eredő maradvány-föl­dek és egyéb nem-úrbéri szolgálmányok mi­kénti megváltása iránt érkezett e napokban leg­felsőbb elhatározás, melyet mindenki, ki ez iránt érdekkel bir s annak a tár­sadalmi viszonyokra nagyobb kihatását ismeri, bizonynyal a legna­gyobb elismeréssel üdvözölhet. Az országbírói értekezlet j­avaslata alapján az 1853 évi úrbéri pátensek — mint melyek az ország előbbi törvényeivel teljes öszhangzás­­ban találtattak, anyagi tekintetben meghagyatván — ez által a földtehermentesitési nyílt parancs 14. §-a érvényben és azon további rendelke­zési szükség is fennmaradt, minemü kamatok és eljárás mellett és mely idő alatt legyenek a fennérintett megváltások illető mostani birtoko­saik által létesítendők; — oly kérdés, melyben a fennállott osztrák ministerium, — az állam több millió lakosaira kiterjedő emez intézkedés hatásá­nak, az idő és körülményeknek óvatos mérlege­lése mellett, a majdnem 8 évi hosszas tárgya­lások után sem bírta magát elhatározni. Ily elintézetlen stádiumban jutott ezen tárgy az October 20-diki kormány kezébe, mely­től eleve, az időközben megváltozott kormányzati viszonyokra tekintettel, tüzetes tárgyalás végett az újonnan szervezett magyar királyi helytartó tanácshoz leküldetvén, itt a kormányzási töme­ges dissolutio idejében a helyén szilárdul megál­lott elnök különös tevékenysége és szakavatott­­ságának jutott azt feldolgoztatni s azontúl a fő­­korlátnak ő exclja rendkívüli erélyessége és a legfontosabb ügyekben is férfias és gyors elhatá­rozásának azon szerencse, az e tekintetbeni kan­­czelláriai felterjesztést ő Felsége legfelsőbb jó­váhagyásával megerősíttetni. E szerint meg van állapítva, miként: 1. A megváltási összegeknél a folyó kama­tok egyátalán 5% meghatározandók. 2. A maradványföldek megváltása fejében törvényszerint járó és szabályszerüleg megálla­pítandó megváltási összegek után folyó kamatok 1848 év május 1-je napjától, — egyéb megváltás tárgyát képező tartozások esetében pedig az il­lető megváltási őszietek kamatai a szolgálmá­­nyok törvényes megszűnte, vagy­is a megváltás foganatba vétele idejétől számítandók. 3. A meghatározott megváltási tőke, úgy annak 5 százték­ kamatai törlesztésére általában 10 évre terjedő határidő szabandó oly módon, hogy az illető megváltási összeg és annak hátra­lévő kamatai a határozat­hozatala napjától fél­évi részletekben pontosan lefaragtassanak. 4. A megváltási összegre jogosítottaknak sza­bad lészen, a politikai vagy bírói után megsza­­­­bott megváltási összeget a megváltandó földekre díjmentesen telekkönyvi­leg bekebleztetve biztosí­tani ,­­ valamint annak idejében azt ugyancsak díjmentesen kitöröltetni; a fizetés megtagadása vagy a lejárt egyes részletek be nem szolgálta­tása esetében szabad lévén az illető jogosítottnak azokat az ideigl. törvény, szabályok 43.§-ában megállapított rövid szóbeli per után bélyeg- és illeték­mentesen behajtatni. Ezen fontosabb tárgy megoldása ismét egy újabb tanúsága annak, hogy vannak kérdések, melyek minden idő és körülményekben lelkes és tiszta jellemű férfiak közreműködését igénylik a csak is nagyon világosan c­áfolja meg azon saj­nos eszmét, hogy a bár exigeniiák súlya alatt sok tekintetben rögtön ki nem vihető politikai nézeteknek minden egyebet alá kell rendelni s ez által ezerek materiális állását is örökös bi­zonytalanságban tartani , mert hisz vajmi so­kan , kik a hivatalvállalást magában kárhoz­tatták, mégis az állam természetes kötelességé­nek tekinték s igen szívesen vették, hogy ma­gán­érdekeik a közigazgatás közegeiben igazsá­gos és kedvező ápolásban részesülnek. Azért tehát üdv ezúttal is azon férfinak, ki hazafias érzetétől lelkesítve, a mindennapiassá­­gon felülemelkedő s a viszonyok súlya alatt össze nem roskadt elhatárzással — szemben sokszor kicsinylő részvétlenséggel — buzgón igyekszik e haza sok irányban bebonyolított ügyeit egyenként biztosan megoldani. Nem rendes levelező. Tájékozás. A külföldi posta ma elmaradván, a külü­gyekre nézve a táviratokra vagyunk szorítva. Ezek közt van azonban egy, mely fontosság tekintetében a közönsé­ges napi esemény jelentőségén jóval fölü­lemelkedik. Értjü­k a porosz ministeri változást, mely már most mint hivatalos tény lép elénk. Bismark-Schönhausen véve át csakugyan az állam- s Bodelschwingh a pénzügyminis­­tériumot. Érdekes ennélfogva e két férfin előéletéből né­mely fővonásokat megismerni. Az első, Bismark, még 1847 ből és 1048-ból a legtisztább vizű absolutistának van ismerve. Már a 47 ki­egyesült országgyűlésen a junkerféle ellenhatás csatárja volt s a rendi jogokat valódi halálos elszántsággal védelmezé. 1848-ban mond­hatni, dühöngött az akkori Camphausen-ministerium ellen, s 1849-ben, mint a második kamra tagja, mind­azon indítványokra szavazott, melyeknek czélja vola: a képviseleti rendszert a régi rendi elv belevegyítésével meghamisítani, őt akkor Berlinben csak a „Kreuzzei­tung“ „Hanswurst“-jának nevezék ; de fennmaradt ez időből még egy jellemzőbb mellékneve is, s ez­­ város­­pusztító, mert szájából hallok legelőbb azon állítást, hogy a nagyobb városoknak a földszinéről mind el kel­lene töröltetniök, minthogy azok az újkori szabadelvtt­­ségnek fő­ tűzhelyei. Ilyen az ő előzménye mint belügyi államférfinak , ezzel azonban nem leendett képes a junker-párt soraiban kitünőbb helyet foglalni; e pártnak sokkal tehetségesebb tagjai lévén e téren. Föltűnnie csak külügyi hitvallomása által sikerült. 1852-ben mint első követségi titkár a szövetség­gyűlésnél kezdé meg diplom­atiai pályafutását s csakhamar szö­­vetséggyű­lési követté­len. Állítják, hogy itt fejlődött ki benne első csírája az Austria elleni gyűlöletnek, mely nem tiszta alapra merész szárnyalása agyában egész külügyi politikai rendszert épített. — Ennek következtében már évek óta az annexio-politikának képviselőjéül tekintetett. E politika fő­ eszköze leendne egy Franczia- és Oroszországgal t­uj szent szövetség, melylyel mind Austria, mind Anglia befolyását paraly­­sálni és megsemmisíthetni híve. Állítják, hogy ezen czélzatainak köszöné először szt.-pétervári, később pá­risi követségi állását, hol mindenütt hasonló szellemben hatni igyekezett. Természetes ennélfogva, hogy jelen föllépésénél sokan benne egy új Cavont fölmerülését látják. Kevesebb vonást ismerünk Bodelschwingh előéletéből, de bizonyos, hogy ő azon iskolának hőse volt, mely 1848-ban fennen kiáltá : Inkább orosz kan­­csuka, mint német szabadság ! Már a volt király alkot­mányos terveinél kétségbeesve kiáltott fel : Az idő ki van vetve sarkaiból! Jaj nekem, hogy születtem azt ismét visszahelyezni 11 — Ez azon másik férfiú, kit 70 éves korában hosszas visszavonultsága után az új vál­ság Poroszországban ismét az ügyek élére állított. Átalános felfogás szerint tehát, mely a fennt elő­adott előzmények által igazolva látszik lenni, az új po­rosz ministérium politikai programmja a következő tételben fejezhető ki Szigorú ellenhatás a belügyekben, szabadelvű, sőt majdnem forradalmi politika kifelé. — E politikai programoinak azonban hosszú életet és si­kert valószínűleg még barátjai is alig mernének jósolni — már azon benső ellentétnél fogva sem, melyet az ma­gában foglal. Hihető, hogy egy belől szabadelvűleg szervezett Poroszország hódításokat tehetne a német nemzetnél, — de hogy egy absolút irányzatú porosz kormány vonzó erőt gyakoroljon, ez alig hihető. Való­színűleg tehát csak új porosz kísérletek küszöbén ál­lunk, melyeknek ha életrevalótlanságuk kitünendett, ismét a dolgok régi folyása álland elő. Annyi a berlini lapok korábbi nyilatkozataiból már is kitűnik, hogy az új kormányzati irány a bel­­ügyek tekintetében nem mer álcra nélkül föllépni s ezért valószinű­, mit követi körökben a „Nieder-Rh. Volks-Zig“ szerint föltevének, t. i. hogy a jelen válságot korántsem szándékozik kettészakítani, hanem kijelente­ni, hogy a követi ház által kívánt törvényt mielőbb elő fogja terjeszteni, csak kidolgozására kíván a jövő ülés­szakig időt. Addig a jelen ideiglenes hadszerve­zeti állapotnak fenn kell tartatnia, de a törvény­ellene­sen tett kiadásért kártalanítást kér a kormány, a még ezután teendőkre nézve pót-budgetet terjeszt elő, mely­nek elfogadtatásával az ülés­szak bezárattatnék. Úgy látszik ennélfogva, hogy az új ministérium nem szán­dékozik tüstént valódi színével az ország elé lépni. — Mikor fogja igaz színét a külügyekben kifejezéshez jut­tatni, ez főleg azon behatásoktól függ, miket Bismark- Schönhausen Szt. Pétervárról és közelebb Biarritzból magával hozott. Biharmegye közönségének fölirata: Császári királyi Felség 1 Legkegyelmesebb Asszonyunk ! Ez ország összeg lakosai öröm-napokat éltek, midőn cs. kir. Felséged ezelőtt 5 évekkel, viruló egés­­ségben legmagasabb megjelenésével őket megörven­deztetni kegyeskedett. A Bors úgy akará, hogy ezen örömidőre a bus­­lakodás sötétsége nehezedjék. Ez elkövetkezett akkor, midőn cs. kir. Felséged megrongált drága egéssége visszanyerése végett a hozzánk oly távoli forró égalj földet, hova bus tekin­tetünk és áldásunk követé­, két ízben is felkeresni kénytetett. De a gondviselés, mely egyesek és országok sor­sát intézi, meghallgató buzgó imáinkat s visszaadó Fel­ségednek előbbi viruló egészségét és felvidító e haza gyermekeinek elborult kedélyüket. Ez áldásért legyen hála mondva a Mindenható­nak­­ és szálljon föl imánk legmagasabb trónjáig, mely nem szűnik meg kérni , hogy Felségednek e jelen ked­vező egésségi állapotát ő cs. kir. Apóst. Felsége leg­kegyelmesebb Urunk és fenséges gyermekei örömükre, hazánknak pedig szerencséjére és boldogitására sokáig tartsa meg. A terhetlen hűség és jobbágyi hódolat legőszin­tébb nyilvánítása mellett magunkat legmagasabb ke­­g­etbe ajánlva, mély tisztelettel öröklünk. Nagy-Váradon, 1862. évi September 20-án Császári királyi Felséged legalázatosabb alattvalói Biharvármegye közönsége. Czegléd város közönségének fölirata Császári Királyi Apostoli Felség! Legkegyelmesebb Asszonyunk ! Ha gyermeki édes emlékezéssel tekintünk vis­s­sza a közelmúlt időre, melyben honunk egéröl elosz­lott borús fellegek után, Felséged a szeretett császári férj, s legkegyelmesebb királyunk oldala mellett, feje­delmi körutazásában az ég béke-követeként városunk területét is érinteni kegyelmes volt; mi pedig örömtől áthatott kebellel, városunk rokonérzelmű­ népének eze­reivel siettünk Felséged legkegyelmesebb szine elé, hódolatunk és örök hűségünk zálogát letenni. Felséged hozzánk fejedelmi szelídséggel közeled­ni kegyelmes volt, a azért Felséged távozása körünk­ből szivünknek a mily nehezen esett, ép úgy neme­sülve keblünkben a hűség érzete, egy szép jövő remé­nyére jogosított fel bennünket, melyet Felséged anyai szivének jósága, párosaivá a Felséges Férj és Fejede­lem erényeivel, honunk boldogitására meghozand, így érezve hivénk, s­e hitünk nem fogyva el soha, Felségednek egéssége és hosszú életéért szün­telen imádkozánk; azonban megdöbbenve hallottuk kö­zelebb a legszomorubb hirt, hogy Felséged egészségé­ben aggodalmas változások állottak elő, és azok érzé­keny szenvedéssel összeköttetvék. Fájt ez szivünknek ! és ha teheténk, örömest el­vettük volna a szenvedő felséges anya fájdalmait, s mi szenvedtünk volna ki azokat; de ez emberi tehetsé­günkben nem állott. Imához s könyörgéshez fogtunk tehát; és a Min­denható meghallgatta imánkat, mert Felségedet meg­javult egészséggel hü népeinek s azok között nekünk véletlen örömünkre visszaadni kegyelmes volt. Most azért áldva a Mindenhatót, keblünk örömé­vel körülsugárzott arczczal járulunk Felséged trónjá­nak zsámolyához, üdvözölni a kiszenvedett anyát s hozni vigaszul a kitartott hűség soha ki nem haló ér­zelmeit. Felséged ezekből legkegyelmesebben megérteni méltóztatik hű gyermekeinek ragaszkodását, kik is Felséged hosszú és boldog életéért az ég Uránál ese­dezve örök hűséggel vagyunk Czegléden, 1862. évi September 11-én tartott ta­nácsülésünkből Császári királyi Apostoli Felségednek legalázatosabb szolgái és hit alattvalói Czegléd mváros közönsége nevében Tóth János m. k. polgárnagy, Warga Sándor m. k. főbíró, Lohonyai Pál m. k. jegyző­ letünket mint tántorithatlan hűségünk zálogát, mely­től ösztönöztetve, hó imával könyörgünk az Istennek, óvja Felséged legmagasabb személyét minden veszély­től, mi az élte és hű népe örömét háboríthatná, enged­je egyszersmind, hogy Felséges uralkodó családjá­val a leghívebb alattvalói és az egek legdúsabb szent áldását és a boldogító megelégedést a legkésőbbi időkig szüntelen élvezhessék. Kik egyébként legmagasabb fejedelmi kegyel­mébe ajánlottak, tántorithatlan hűségünk és jobbágyi hódolatunk kifejezése mellett öröklünk. Verseczen, 1862. évi aug. 30. Cs. kir. Apostoli Felségednek legalázatosabb szolgái és hű jobbágyai sz. kir. Versecz város közönsége és tanácsa. Versecz város közönségének fölirata. Császári királyi Apostoli Felség 1 Legkegyel­nősebb Honanyánk 1 Minden esemény, mely a fejedelmi trónt éri, a tántorithatlan hüségü alattvalóknak keblét buzgalomra gerjeszti. Versecz városunk közönsége, mely a fejedelmi trón iránti megszeghetetlen hűségét mindenkor tettel tanúsította, Felségednek hosszasan tartott gyengélke­dő és beteges állapotának ideje alatt mély fájdalom­­érzetében bánatos szívvel könyörgött a menyei atyá­nak, hogy e hon Felséges Királynéjának egéssége helyreállításával a Felséges uralkodóházat és Austria népeit mielőbb megörvendeztesse. A mindenható Isten meghallgatván buzgó imáin­kat, Felséged felüdültével és a fejedelmi székvárosba szerencsés visszaérkeztével megviradt az austriai bi­rodalom hű népeinek úgy, mint Versecz városa közön­ségének is örömnapja, mely a megnyugtatás boldo­gító érzetével milliók keblét elárasztó és sziveinket hála­ imára gerjesztő. A véghetetlen gondviselés által nyújtott ezen örömtől indíttatva, bátorkodunk Felséged legmaga­sabb trónjához közeledni és az óhajtott ép egéssége élvezetében talált megvigasztaltatásunkat kifejezve, Versecz városunk közönségének legmélyebb hódolatát nyilvánítani. Fogadja Felséged legkegyelmesebben e jelen buzgalom-, hódolat- és örömteljes legalázatosabb üdvöz­ Péntek, September 26. A kir. Helytartó ur a m­alga körútjából. (Ingvart, sept. 16-án. Azon örömhírre, hogy gr. P­á­l­f­f­y Mór magyarországi királyi helytartó e nagy­méltósága magas látogatásával Unghmegyét is szeren­cséltetni kegyes leend, díszes egyházi s világi tagok­ból álló küldöttség sietett sept. 14-én Győröcskére, hogy ott, mint e megye határszélén, ő nagy méltóságát legmélyebb tisztelettel üdvözölhesse. E nap délutáni 4 órakor ő nagyméltósága Bezdéd felől csakugyan sze­rencsésen megérkezvén, az összesereglett szép számú hódolók részéről harsány éljenzésekkel, Nehrebeczky Sándor királyi biztos ő nagysága által pedig velős, rö­vid üdvözlettel hódolatteljesen fogadtatott, egyúttal Nehrebeczky György megyei főjegyző Unghmegye küldöttségének érzelmeit következőleg tolmácsolván: „Nagyméltóságu gróf! Magyarország királyi helytartója! Kegyelmes urunk! E nap lélekderítő örömü­nnep Unghmegyére nézve. Ez ünnepet 120 ezer lélek örömtől áradó kebellel üli meg. Ez ünnepen 120 ezer hi alattvaló szive dobban meg a hála érzetétől. És méltán. Mert szirtünkhez van forrva ama vi­gasztaló tudat, hogy nagyméltóságod boldogító láto­gatása engesztelő közeledés a nép szivéhez; és hogy nagyméltóságodat ama magasztos törekvés lelkesíti, hogy ha majd a viszonyok, nézetirány és emberi kedé­lyek ismeretének aranybányájával gazdagodva, fár­ad­­ságos útjából visszatér, nagyméltóságod nagylelkű Fe­jedelmünknél e drága hon javára közreműködjék. S ki is lehetne méltóbb a nemzet hálájára, mint nagyméltóságod, ki e hazát hatásos befolyásának áldá­saival kívánja boldogítani, s kinek fáradozása nyílt tanúság a felől, hogy Felséges Fejedelmünk, legke­gyelmesebb Királyunk szerető gondjainak nincs élén­­kebb tárgya , mint a honboldogítás. Midőn tehát ily meggyőződéstől áthatva, a csá­szári királyi Apostoli Felsége iránti hűségünk, tánto­­rit­atlan ragaszkodásunk és mély hódolatunk őszinte nyilatkozatát nagyméltóságod előtt kizárják, egyúttal kérjük az örök gondviselést, miszerint nagyméltósá­godnak mielőbb elérni engedje, hogy nagy méltóságod e hazának boldogságát mint saját fáradozásainak gyü­mölcsét mihamar megszilárdítva láthassa, s az öntudat­nak azon magasztos érzetében, melyet a munkás hon szeretetnek a kedvező siker nyújtani szokott és a nem­zet hálás elismeréséből fakadó gyönyör között nagy­méltóságodat az ég sokáig éltessel“ Ezen tartalomdús beszédre e nagyméltósága kö­­rülbelöl ily kegyteljes szavakkal válaszolt: „Köszönöm e szíves fogadtatást. Jó érzettel, mond­hatnám, örömmel indultam e megyébe, mert okom van e megyével és kormányzatával különösen megelégedve lennem. Legyenek önök meggyőződve, hogy örvendeni fogok az alkalomnak, ha javát mozdíthatom elő e me­gyének, melynek élén annyira megbízható férfin áll.“ Ezután ő nagyméltósága a jelenvolt sokaság él­jenzése s a kitört lelkesedés élénk zaja között több kocsi kíséretében Győröcskére Györöcskey Mihály mivelt lelkű jeles hazafi lakába tért, és ennek őszinte magyar vendégszeretetét elfogadni kegyeskedett. Ebéd után ő nagyméltósága fényes kíséretével Záhony községét útjába ejtvén, az ott Ünnepies díszben várakozó népsokaság egyeseit, jelesül Csap és Záhony küldöttségét, melynek a csapi Tisza-átmetszést szorgal­mazó kérelme volt, az üdvözlő éljenzések elhangzása után kegyesen kihallgató, és a jelenlévőket átnyújtott kérvényeiknek a körülményekhez képesti kegyes elin­tézése felől biztosítani méltóztatott. Ezután a kihallgatás miatti hosszas időzés és nagy idővesztéssel járó Tiszaréveni átkelés miatt kissé elkésve a nagyméltósága, Ungvár városába esteli 107­ órakor vonult be, a g. e. püspök ő méltóságának felaján­lott vendégszeretetét kegyesen elfogadva, a püspöki palotába megszállván. Másnap reggel királyi helytartó ö nagyméltósága királyi biztos úr kíséretében a helybeli r. kath. tem­plomba indult, mely előtt a tisztikar, nagy néptömeg és Huszár Sándor apát által egyházi diszöltönyben fo­gadtatott. Mise áhitat végeztével a püspöki lak teremében ünnepélyes bemutatások történtek, és pedig a g. e. káp­talan és d­erűs Csungovics János nagyprépost vezény­lete alatt. Szivreható volt látni, midőn e 80 éves főpap az aggkor gyengeségétől reszkető hangon és elérzé­­kenyülve tolmácsoló azon szerencse feletti örömét, hogy a clerűs ő nagyméltóságát hódolat­teljesen üdvö­zölheti ; mire kir. helytartó ő kegyelmessége köszöne­tét kifejezve, lélekreható gyengédséggel megjegyzi, hogy a káptalan tagjainak szerény anyagi helyzetét ismeri, de azon meggyőződésben él, hogy ők a földi javak helyett azon édes tudatban lelik kárpótlásukat, melyet a tiszta lélek és az isten és emberek iránti kö­telesség hit teljesítése nyújtani szokott. A róm. kath. clerus tisztelkedő tagjainak bemu­tatása főtisztelendő Huszár Sándor főesperes és apát elővezetése mellett történt, kiket ő nagyméltósága nyá­jas társalgásával lekötelező kegyben részeltetett. A megyei tisztikart kir. biztos ő nagysága be­mutatván, — a jó hatású szavak után királyi helytartó ő nagyméltósága kegyteljesen kijelenteni méltóztatott, hogy e megye tisztikarának magatartásával és műkö­désének iránya s eredményével tökéletesen meglévén elégedve, e megyét nem csak hivatalosan, hanem szive vonzalma szerint is kívánta meglátogatni. Mire ő nagy­

Next