Sürgöny, 1862. október (2. évfolyam, 225-251. szám)

1862-10-18 / 240. szám

ki, mint ő akarja. Erre nézve mindenekelőtt engedel­mes képviselőházra lenne szükség , ámde ezt az alkot­­mányszabta után előállítani, erre nem lehet reménye. Bismark úr tehát, ha igaz a „France“ és „Publicist“ állí­tása, a suffrage universell-t akarja mozgásba hozni, még­pedig azon approbált módon , mint Francziaor­­szágban; a ministerum ellenei azonban bebizonyíthat­­ni remélik, hogy a poroszok nem francziák. Bécs, oct. 16. L. Változatosság hiányában csakugyan nem szenvedünk. Egyik nap Gissera, másnap Schindler úr mulattat bennünket. Schindler úr a centralista Don­ Quixottismus Sancho Pansája, a bíród, tanácsnak Peleskei Nótáriusa. Schindler ur azon szerencsétlen emberek közé tartozik, ki­ket másra szánt a természet, másra vitt a sors. Ha Schindler ur természetes hajlamait követi, akkor ma Scholznak dicsőséges utódát tisztel­­hetnek benne. De úgy akarta a sors, hogy ne külvárosi komikus, hanem bírod, tanácsos le­gyen. Annak idejében igen mulatságos dolgokat beszéltek arról, hogy Schindler úr mikép jutott a bírod, tanácsosok sorába s állíttatott, hogy megválasztatásán leginkább ő csodálkozott, ki megválasztatott s hogy ezen csodálkozásban senki sem osztozott nagyobb mértékben, mint az alsó-austriai tartománygyű­lés, a ki megválasz­totta. Azóta Schindler úr sok czifra dolgot vitt végbe, de a legnagyszerűbbet azonban a financz­­bizottmány tegnapi ülésében. Ugyanis a három kanczellárnak budgetje kerülvén tárgyalás alá, Schindler úr azon indít­ványt teszi, hogy a három kanczellárt a bizott­mányba hívják meg. Ha a dolog oly egyszerű volna, alkalmasint az 1862-diki budget alkal­mával megkísértették volna. De Schindler úrnak ilyesmi csekélység, a mellett pedig a budget­­tárgyalás oly komoly dolog, hogy egy kis mu­latságos impromptu csak jól eshetik. Wenisch úr, ki a 62-diki budget alkalmával a kanczel­­lárokat illetőleg igen becses tapasztalásokat szer­zett, az indítvány ellen nyilatkozott s Schindler úr tapasztalta, miszerint mégis csak nem mindig igaz a német közmondás, hogy egy bolond tizet csinál. Indítványa megbukott, a bizottmánynak egy tagja sem szavazott mellette. Hasonló sors érte Wieser tudor úrnak (a német autonomisták feje)azon indítványát:ajánl­ja a bizottmány a háznak, hogy a Lajthán­ túli országok budgetjét tárgyalás nélkül iktassa a költségvetésbe.­­ Olvasóink emlékeznek, hogy a német autonomisták az 18­62-i budget alkalmával ugyanezen indítványt tették a házban, de csak csonka sikerrel. Az indítványt a legközelebbi al­kalommal ismételni fogják s valószínűleg hason­ló eredmény­nyel. A bizottmány mai ülésében az államminis­zegettem a kandallóba, lefeküdtem, de igen nyug­talanul aludtam; — minden álmom a körül forgott: várjon a kandalló kéményén át nem jöhetne-e szo­bámba ily váratlan vendég. Talán egy pinte ale el kevesebbet ivom a szükségesnél, innen a nyugtalan álmok ? Napi újdonságok. *CsászáréFelséges. hó 16-án d. e. 10 óra­kor Ischlból Schönbrunnba megérkezett. ^Székesfehérvárról távirják P. Li-nak. Ma od­ 17-én délben találták itt fel a szt. István bazilika alapjait. * A szász egyetem feliratára a napokban vár­ható a legfelsőbb elhatározás. *A dunáninneni helv. hitvallású super­­intendentia kerületi gyűlése itt Pesten f. hó 15 kén nyit­tatott meg. A superintendens úr imája után, gr. Ráday Gedeon főgondnok kezdé meg a tanácskozmányt, két tárgyra irányozván főkép az egybegyült egyházi és vi­lági férfiak figyelmét, egyik a kér. pénztár alakítása, a másik a helv. hitv. iskolák szervezése. *Laukától egy mű jelent meg „Szellemi szikrák“ czím alatt, melyet a szerző „N­a­g­y F­r­i­d­­rik szellemének“ ajánl. A „M. D.“ úgy találja, hogy ezen ajánlat inkább élez mint kegyelet, a­mit nem csak azért nem engedhetünk meg, mivel az rész élez volna, mi ellen derék humoristánkat védelmeznünk illik, hanem azért is, mivel a tény valóságával ellenkezik. Lanka műve elé csakugyan komoly kegyelettel tűzte amaz aján­latot, mit már maga azon tény is bizonyít, hogy munkájá­nak egy példányát a berlini királyi könyvtárnak megkül­­dötte. * Laun­er és Stolpnál megjelent: „A vérpad tit­kai“, a hét nemzedéken keresztül Páriéban hóhérosko­­dott Samson család emlékirataiból, magyarul Erdődtől. I. füzet. Drastikus, hátborsóztató, de sok érdekes törté­neti adatot magában foglaló olvasmány. A czimlapon lát­ható a Samson család ominosus czimere, egy repedt ha­rang, mely a névből csinált szójátékra vonatkozik : „Sans­son“ (hang nélkül). * Az első számú hordár becsületességével nevet vívott ki magának. Ez egyén a múlt hét folytán az „Oroszlán“ gyógyszertár közelében esti 10 órakor egy 500 arannyal töltött erszényt talált, s nem volt szorgosabb teendője, mint az erszény tulajdonosát fölkeresni, kinek azt, miután föltalálta, haladéktalanul kézbesítő. A becsü­letes egyén neve R­á­c­z Antal, s hűsége jutalmául 5 darab aranyat kapott. * A fővárosban napirenden levő bukások a vidéken is tetemesen megingatták a hitelt. Már Debre­­czenből is jelentik, hogy az ottani első kereskedők egyike K. . . . Zsigmond fizetéseit fölfüggesztő. * Tegnap nyittatott meg a magyar gazdasz­­szonyok kiállítása a köztelken. Beléptidij 10 kr. A kiállitmányok egy része kisorsoltatván, egy sorsjegy ára szintén 10 kr. * A „P. L." ellenzi azon tervet, hogy a városli­getnek a rondeau jobb oldalától a régi arénáig terjedő telkei nyári lakók számára elárvereztessenek. Ezúttal em­lékezetbe hozza, hogy gr. Batthyányi bibornok- prímás a jelenlegi városligetet oly föltét alatt ajánló oda a város­nak, hogy az nyilvános mulató hely maradjon s abból semmi el ne adassék, ellenkező esetben a városliget újra a gr. Batthyányi család birtokába megy át. * A városi tanács Privorszky kávésnak azon kérvényére, hogy a színház­ téren álló kioszkját téli kávécsarnokká alakíthassa át, azon okból, mivel ilyetén­­kép a kioszk állandósitása által a nevezett kávés két sze­mélyi jogot élvezne, mi az iparrendszabály ellen volna, tagadólag felelt. * Belgiumban Gallast és Leys híres festők visszautasították a bárói czimet. * Bécsben a karinthiai utczában levő úgyneve­zett „József császár kávéház“ ugyanazon házban, mely­ben Mátyás király lakott, 100 évi fenállása után meg­szűnik. * Sárváron — mint egy magánlevélből szívesek voltak velünk közölni — f. hó 20-án és 21 én a b­o­r­­d­e­a­u­x i herczeg tiszteletére nagy vadászat fog tar­tatni, melyben ő fensége a parmai herczeg is részt veend. Pestről magyar főuraiak közöl is várnak vendéget. * A cs. k. evang. theologiai fakultás Bécsben az 1861. ápril 8-ki legmagasb patens kibocsátása évnapjá­nak ünnepére legelőbb használta a tudorrá előléptetés jo­gát és Császár Ő Felsége jóváhagyásával négy evangéli­kus theologust diszite föl a tudori méltósággal honoris causa. E négy úr közt van a sárospataki evang. theologiai tanintézet tanára Szerem­­­es Gábor és Kuzmány Károly bécsi superintendens. * Az „Ung. Nachrichten“-ben olvassuk : A kereske­delmi banknál a főtitkári állomás Vidéki úr elbocsáttatása óta ideiglenesen Szartory úr által láttatik el. ♦Mi (szombaton) az „Izraelita magyar egyletben“ esti 6 órakor felolvasás rendeztetik. A felolvasók : Ro­senberg Izidor, T­e­n­d­e­r Pál és Fenyvessy Adolf urak. * A széntéren fölállított húsvágó-sátor példá­jára a Hermina, István és szénatéren is lesznek hasonló bódék, hol a húst jutányosabban fogják mérni mint a mé­szárszékekben, — azaz csak addig jutányosabban, mig a concurrentia itt is hasonló árakat nem idéz elő. * A magyar egyetemi alapítvány birtokai 186% közigazgatási évben 143,615 ftot jövedelmeztek, ellenben a gazdasági­ és más kiadások 101,094 ftra men­tek, úgy hogy a kiadások levonása után 42,521 ft. tiszta jövedelem marad, miből 15,088 ft. az erdőmivelés és 27,433 ft. a többi gazdaságból eredt jövedelmekre esik.­­ Felette örvendetes, hogy az államkincstár azon igé­nyei, melyek a magyar alapítványokra, nevezetesen a vallás-, tanulmány- és egyetemi alapra az utolsó évtizeden keresztül szolgáltatott többféle segélyösszegek iránt a legújabb időkig támasztottak, most már végkép kielégít­­vék és lehetővé lett az említett alap igazi állását pontosan constatírozni, így e czélra a magas kincstárnak összesen készpénzül 274,404 ft. és állami kötvényekben 2,850,920 ft. fizettetett vissza, miből az egyetemi alapot 41,681 ft. illeti mint készpénzfizetés az értékpapírokbani megtérítés aránylagos része mellett; minélfogva kitűnik, hogy az egyetemi alapnak járó 1,350,746 ft. (pengő pénzben) földtehermentesítési összeg folyóvá tétele maholnap bizo­nyosan várható, miután az államkincstár követelései az­előtti évek előlegeiből kiegyenlítetteknek tekinthetők. *Az államvaspályatársaság hivatalnoka Maasburg Vilmos úr (prágai születésű) f. hó 15-kén est­e 8 órakor a Lloyd épület előtt eszmélet nélküli állapotban találtatott. Rögtön kocsira tették, de még az útban a Ró­­kuskórház felé meghalt. * B. Pongrácz Zsigmond Beczkón életkora 78- dik évében meghalálozott. A szegények valódi jeltevőjö­­ket vesztették el benne. * Az austriai dunahajózás az al Dunán 1861-ben — mint a galaczi cs. k. consulatus jelentésé­ből kitűnik, igen jövedelmezőnek bizonyult be. Egészben 146 austriai vitorlahajó 46,382 és 130 austriai gőzös 61,515 tonna teherrel ment át a szalina torkolatokon. Csupán a görög lobogó forgalma volt erősebb 19, 7 pet ellenében 30 pet, a többié mind csekély. A legnagyobb rész a gőzhajózást illeti, miután a két nagy austriai tár­saság , a Lloyd és a dunagőzhajózási társaság, melyek 1856 óta a Messageries imperiales és 1859 óta az orosz gőzhajózásból eredt vetélkedést minden erejök felhaszná­lásával győzelmesen kiállják. Az austriai gőzösök fentebbi száma által előidézett forgalom az átalános hajóközleke­désnek 64 petjét teszi­, és 79 petjét a vízi terheknek, nem számítva azon 323 austriai schleppet és propellert, me­lyek a szulina öbölben 185,000 mérő gabnával rakodtak s így az e czikkbeni öszforgalom 65 perjét szállítmányozták. * Bécsi lapokban olvassuk, hogy Metternich herczeg pfalzi uradalmában egy egészen fehér nyulat lőtt, melyet mint ritkaságot königswarti múzeumába szállíttatott. * John Curtis a hires angol zoológus, a többi közt a 16 kötetre menő s 800 aczél­metszettel ellátott „British Entomology“ czimű­ jeles munka kiadója f. hó 6-kán Isling­­tonban (London) 70-ik évében meghalt. * Borbándon M.-Vásárhely vidékén a helv. hitv. tem­plom tornyára órát alkalmaztak. Készítője 300 o­­ftért egy m.-szeredai székely atyafi volt, kit művészetére a ter­mészet tanított. Mondják, hogy a székelyföldön számos ily naturalista találtatik. * A „Kék“ hirli : Múlt vasárnap I. G. ur fiatal szép neje múlt ki váratlan halállal. A nő fogfájásban szenvedett; az elhivatott műtök a foghúzás fájdalmai könnyítésére choloroforumot használtak. Egy fogát szeren­csésen kivették, de a nő a másikat is fájlalta; s midőn kivonatára a műtétet ismételni akarták, a második adag altatás erejét nem állta ki,­­ meghalt.­­A Szen­t István társulat f. hé 9-én tartó mélt. s főtiszt. D­a­n­i­e­l­i­k János cz. püspök s társulati alelnök ur elnöksége alatt választmányi gyűlését, melyben a múlt gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése után következő neve­zetesebb tárgyak fordultak elő : 1. Vitái Alajos kir. táb­lai ülnök előadó véleményét a „Jellemvonások IX. Pius éle­téből“ czimű s általa megbírált mű felett, némi nyelvészeti módosítással kiadásra ajánltatott. 2. Felolvastatván Bar­­takovics Béla egri érsek ő­amlsága az egri nyomdának bérlet-átengedése érdemében a társulathoz ennek kérelme folytán intézett válaszirata, a választmány örömmel érte­sült, miszerint ő a méltósága az egri érseki könyvnyomdát, járulni kívánván azon nemes czél előmozdításához, melyet a Szent­ István társulat tűzött ki magának, a katholicis­­mus érdekeinek buzgó felkarolásához, a jelen bérlet idő­szakán túl még hat évre a társulat használatára átengedi azon feltételek alatt, melyekkel azt eddig bírta. Hálás köszönetét e nagylelkű kegyességért a választmány levél által fogja tolmácsolni. Ezek kapcsán jelenti elnök úr, hogy a jótékonyságban kifogyhatatlan egri érsek­i excel­­lentiája a társulatnak 1000 forintot adományozott a szent- * íráshoz megkivántatott papír szükségletek fedezésére meghatva a jótékonyságok sokaságától, melylyel a társulat kegy éltetik különösen föpásztoraink által, indítványozza hogy az ily jótevők arczképei a társulat számára levezes­­senek, hogy a gyűlésterem falait díszítsék, élénk hátára serkentetvén irántok ez által is mindaz, ki a társulat tere­meibe lép. Az indítvány közhelyesléssel fogadtatván, an­nak kivitele az évi költségvetés alkalmára tétetett át. 3. Ugyan ő nagyméltósága kegyeskedik tudatni a társulat­tal Mester István sziráki plébános halálát, ki a társu­lat alapitó tagja lévén, végrendeletében kijelenti, misze­rint a Szent István társulatnál két, száz-száz forintos ala­pítványa lévén, azok egyikét a sajó­vámosi, másikát a szi­ráki parochiák könyvtárának hagyományozza olykép, hogy az azok után járó könyvilletményeket folytonosan kapják az illető könyvtárak. Tisztelettel tudomásul vétetett. 4. Ranolder János veszprémi püspök ö­nméltóságának felolvasott válasziratából kitűnt, miszerint a tiszteleti tagság érdemében székhelyére s annak környékére nézve intézkedni méltóztatott, s egyszersmind örömét fejezi ki a felett, hogy a társulat üdvös működése a nemzet minden osztálya s rétegei közt meleg részvétnek és pártfogásnak örvend. A főpásztori kegyes intézkedés a legnagyobb hála­köszönettel fogadtatott. 5. Felolvastatott bibornokhg­­prímás­i eminentiájának levele, melyben értesiteni méltóztatik a társulatot, miszerint az eperjesi görög katholikus püspök ő méltósága általa felhivatott, hogy a tan egyformaságának tekintetéből saját megyéjében az elemi iskolák használatára a Deharbe féle katekizmust, úgyszintén a Roder féle bibliát írná elő , minek folytán ez utóbbinak ruthen fordítását fent tisztelt püspök úr neki fel is terjeszté, hogy az a Szent István társulathoz kiadás végett áttétessék, mit ő eminentiája kegyesen eszközölte­tett is. G. V­i­c­t­o­r­i­n József budavizi városi káplán leve­le, melyben a hozzáintézett felhívás következtében egy a tótajkuak számára kiadandó kath. lap szerkesztése érde­mében kijelenti, miszerint egészségi állapota s más, őt már kötelező irodalmi vállalatok tekintetéből a szerkesztést el nem vállalhatja, tudomásul vétetett. 7. Olvastatott Kozma Károly hittudor és tanár levele, mely „Liturgica Sacra Catholica" jeles művének második kiadását felajánlja. A választmány az ajánlatot a legnagyobb elis­meréssel fogadó, ismervén a mű jelességét, azonban kiadá­sát későbbre kénytelen halasztani. 8. Egry Lajos a Minkay Jánosnak „A szentségek szentsége“ czimű s a társulathoz beadott müve szabályszerű bírálatra kiadatott. Nemkülönben Nagy József által irt „Erkölcsi költemé­nyek“ czimű dolgozata is. 9. A társulati igazgató bemutatá a választmánynak a Szent István társulat által legköze­lebb sajtó alól kikerült kiadványokat, minek: „Cantu Caesar“ hetedik,kötet, VIII. és IX. korszak ; „Szent­ István társulat naptára 1863. évre; “ valamint az „Egye­temes Magyar Encyclopaedia" II. kötetének már kész 50 ivét; nem különben jelentés létetett, hogy a „ Szentirás“ nyomatása szakadatlanul haladván, az a nagy gyűlésre mint kész mű (első 50 iv) mutat­tathatik be. 10. Végre az ügynöki jelentésből kitűnt, hogy a társulat tagjainak szá­ma folyó évi augusztus s­zeptember hóban­­ alapitó (Mar­ko­v­i­c­s János apát s kanonok Veszprémben) s 13 ren­des taggal szaporodott. * Tegnapi rovatunkba tévedésből csúszott be Wal­­lendorf szepességi k. bányaváros német neve — Olasz­falu helyett. I­ter úr is jelen volt, a magyar s erdélyi dolgok állapotáról felvilágosításokat adandó. Ez ülés a szerkesztőség figyelmét amúgy sem fogván kikerülni, elégnek tartom egyszerű megemlítését. * *) Birodalmi tanács. A fiananezválasztmány oct. 16-ki ülésében érde­kes politikai vitatkozások történtek. A három kanczel­­lária költségvetése forogván szóban, Wieser, az osz­trák autonomisták egyike indítványt tön, hogy a bizott­mány ne is tárgyalja a három kanczellária költségveté­sét, hanem egyszerűen fogadja el azt 1863 ra úgy, mint a kormány előterjesztette, mert, úgymond, ez eljárást a magyar kiegyezkedési párt megelégedéssel veendi. Dr. Schindler ellenben, tagadván, hogy Magyarország­ban ily párt léteznék, kívánta a kanczelláriák költség­vetéseit is tüzetesen tárgyaltatni, s hogy e végre mind a három kanczellár a bizottmány előtt megjelenni ke­ressék fel. Szavazásra kerülvén a dolog, mind W­­­e­­s­e­r, mind Schindler indítványa elvettetett, s e helyett határozatba ment az ülést elnapolni, s Schmerling államminiszter urat felkérni, hogy a bizottmányban jelenjék meg. Államminiszter úr csak­ugyan megjelenvén, Schindler interpellálta őt, hogy igaz-e, mit a hírlapok ismételve jelentettek, mint­ha a kormány és némely magyar pártfőnökök közt alkudozások folynának, melyek az alkotmány­kérdésre vonatkoznak, s ez alkudozások minő természetűek ? E felszólításra Schmerling úr részletesen és kimeritőleg válaszolt, mely válasznak tartalma körül­­belöl ez : Minden hír, mi a kormány és némely ma­gyar pártfönökök közt történt alkudozásokról elterjedt — merőben alaptalan. Ő Felségének kormánya válto­zatlanul a februári alkotmány terén áll. Azon számta­lan programotok közül, melyek a Lajtán túl a kiegyez­­kedési ügyben megjelentek, egyetlenegy Bines, mely csak közelről is megoldotta volna a problémát: a mo­narchia egységét egy becsületes alkotmányos kormány­zattal összehangzásba hozni. A február 26-ai alkot­mány tehát, nem is említve azt, hogy államügyünknek egyedüli törvényes alapja, czélszerűségi szempont­ból is egyedüli és legjobb út a probléma meg­oldására. — E válaszszal, mennyiben ez a februári alkotmányra vonatkozott, Schindler nagyon meg­elégedvén, még csak azt akarta tolni, hogy a főkan­­czellárok az országaikat illető költségvetések tárgya­lásánál miért nem jelennek meg a bizottmány és biro­dalmi tanács üléseiben ? A felelet erre, mondá állammi­­niszer úr, már a császári üzenetben megvan, mely fel­hatalmazta ugyan a relihszathot a költségvetést egész birodalomra meg­szavazni,de kikötötte, hogy a lajtántúli országokra nézve a végrehajtás a 13. §. alapján történ­jék. Ez azonban nem áll útjában annak, hogy a biro­dalmi tanács a szükséges felvilágosításokat megkapja. Hiszen ő maga szerencsés volt a jelen nem lehető mi­nisztertársait pótolni, sőt a minisztereknek jogukban van magukat az ülésekben biztosok által is képvisel­tetni. Litvinovicz püspök erre megjegyzi, hogy államminiszter úr úgy nyilatkozott, miszerint ő Felsé­gének egész kormánya egy véleményben van, tehát óhajtaná tudni, hogy a magyar főkanczellárt is ide le­het-e érteni, s van-e valami alapja a közte és az állam­miniszter úr közt előfordult hirszerinti egyenetlensé­geknek ? Mire Schmerling úr válaszoló: *) A hírod, tanács rovatában olvasható. Szerk. hogy a császár összes minisztereinek csak egy politikájuk van, s ez a császári urak politikája. Végre Schindler úr az erdélyi ügyeket is szőnyegre hoz­ván, államminiszter úr dicsérőleg kiemelte gr. Nád­as­­d­y kanczellár buzgóságát és hét alkotmányos érzületét. Felemlítette, hogy Erdélyben a megyei bizottmányok azért hivattak össze, hogy az ország véleményét kitudni lehessen. Véleménye szerint a reichsrath jövő évi ülé­sében az erdélyi képviselők megjelenendnek. Erre az erdélyi országgyűlésre kívánt 100.000 ft vita nélkül elfogadtatott. Eperjes város közönségének fölirata. Csász. kir. Apostoli Felség 1 Legkegyelmesebb Asszonyunk ! Midőn két évvel ezelőtt Felséged gyengélkedő egésségének aggasztó hite a földgömbünkön elhatott, keservesen megdöbbentőleg érintett bennünket is, ha­nem hitünkben ingathatlanul; mert tudtuk, hogy a népek érző lelkéiből fakadt imaszerü fohászok s óhaj­tások előtt a kérlelhetlen végzet is meghajlik. És íme milliók esdeklésére a végbetlen örök szent erő üdítő malasztjainak forrása felnyílván, a ha­talmas Isten Felségedet, felséges családjának, s felsé­gedben a népeknek legkegyelmesebb Uralkodónéját s Asszonyát visszaadta. E csodaszerü isteni végzet okozta, az égbeliek szeplőtlen érzelmeivel azonos örömünket, meginghat­­lan és rendithetlen jobbágyi hódolatunk és hűségünk örök zálogául nagy birodalma népeinek hű érzelmeivel egy keretbe fonva Felséged trónja zsámolyához jobb­ágyi alázatossággal tesszük le, s a királyok királyát naponkénti imákkal kérvén, hogy Felségedet e földön igen-igen sokáig megtartani kegyeskedjék. Kelt Eperjes sz. kir- városában, 1862. évi Septem­ber 20-kán tartatott teljes tanács-ülésből — maradván Cs. kir. Apostoli Felségednek jobbágyi hódolattal Eperjes sz. kir. város közönsége nevében Fuhrmann Andor s. k. polgármester. A magyar írók segélyegylete. Az e hó 11-én gr. K­á­r­o­l­y­i István ő méltósága elnöklete alatt tartott választmányi évnegyedes ülésben az újonnan engedélyezett 20.000 dr. sorsjegy kérdése, pénztárnoki jelentés és segélyezési ügyek képezték a tanácskozás több tárgyait. A választmány, az alap növekedéséhez képest, folyvást nagyobb mértékben gyakorolja a segélyezést. Alig van már oly özvegy és árva, ki, ha a szabályok értelmében képesítve van reá, segélyezésben ne része­sülne. S nem csak folyamodásokra történnek segélye­zések, a nemes szivü elnökök és választmányi tagok maguk tesznek indítványt oly személyekre nézve, kik­nek állapotáról közvetve vagy közvetlen biztos tudo­másuk van. Az újonnan engedélyezett 20.000 dr. sorsjegy ki­bocsátását nem rendelte el a választmány, részint az­ért, mert a húzás határnapját visszavonhatlanul ígérte megtartani, mit az új sorsjegyek kiállítása és eladai hatása majdnem lehetlenné tesz, részint pedig azért, mert a már kibocsátott sorsjegyeknél többet eladhat­ni, a jelen körülmények közt, nincs biztos reménye. A felolvasott pénztárnoki jelentés is itt követ­kezik : Jelentése a magyar írók segélyegylete pénztárnokának az 1862-ik év 3-ik negye­déről. Tekintetes bizottmány ! Van szerencsém benyúj­tani a magyar írók segély-egylete pénztár-forgalmá­nak kimutatását ezen folyó 1862-ik év harmadik ne­gyedéről. Ezen számadási kivonat kimutatja, hogy ezen harmadik negyedévi bevétel, a második negyedévről átesett ....................................... pénztár-maradványnyal . Kiadatván pedig az egylet czél­jainak megfelelőleg a számadás rész­letes kimutatása szerint . 1464 - 70 melyet levonva a bevételből, tesz az egylet pénztár-állapota a jelen har­madik negyedév bezárásával . Megvan pedig valósággal ezen összeg a számadás részletes kimuta­tása szerint: a) értékes kamatozó papírok­ban . . . 6695 ft 31 kr. b) takarékpénztári könyvecs­kében . . . 13,838 ft 8 kr. c) segélyezési kölcsön-okmá­nyokban . . 750 ft 79 kr. tehát összesen Ezen 21,839 ft 18 krnyi pénz­tári készlet az alapítványi és köz­pénztár között ekkér oszlik meg: a) Alapítványi pénztár: Az alapítványi pénztár a máso­dik negyedév végével, be nem szá­mításával a 12.000 ft ezüst készlet­nek, tett....................................... Ezen harmadik negyedben pe­dig a mellékelt számadási kivonatok szerint, befizettetett tehát a harmadik negyedév végéig befizetett alapítványi tőkék összege tesz . • . . . . b) A közpénztár. A közpénztári maradvány tett a második negyedév végével . Ezen harmadik negyedévben a mellékelt kimutatások szerint befolyt 4,478 „ 9 „ 1,492 „ 40 „ tehát tett a közpénztár bevétele . 5,970 „ 49 „ melyből levonva az egylet czéljaira tett kiadásokat, mi . . . . 1,464 „ 70 maradt közpénztári vagyon ezen har­madik negyedév végével . . . 4,505 „ 79 „ Megvan pedig ezen készpénz­maradvány : a) tak.-pénztári könyvekben . 3200 ft — kr. b) segélyzési kölcsön - okmá­nyokban ....................................... 350 „ — „ c) pénztári készletben . . 555 „ 79 „ tehát összesen 4505 ft 79 kr. Ezekből kitűnik: 1) Hogy a befizetett alapítványok sértetlenül megvannak, és kamatozó állapotban tartatnak. 2) Hogy a közpénztár vagyona a segélyezettek járulékai, továbbá a befektetések és kezelési költségek fedezésén felül tesz ezen harmadik negyedév bezártá-­­val: — 4505 frt 79 krt, melyből levonván a fennebbi számtételbe tett 750 frt segélyezési kölcsönt, még min 19,471 ft 48 kr, 23,303 ft 88 kr. 21,839 ft 18 krt 21,839 ft 18 kr. 14,993 ft 39 krt 2,340 „ - „ 17,333 ft 39 krt

Next