Sürgöny, 1862. október (2. évfolyam, 225-251. szám)

1862-10-19 / 241. szám

teásokig.Az intézettség annyi kü­lön részeit képezik: a művészeti museum, festészeti, építészeti, szobrászati,­­és­művészeti stb. osztályaival; az építészetnél s egyéb művészetnél használt anyagok gyűjteménye; az ipar­mű minden ágából, minden nemzet termékeinek tárla­ta ; az állati és növényi nyers termények, tápszerek, és minden termények és tápszerek vegytani alkatré­szeinek tárlata minden világrészből. E múzeum rendkívüli gyakorlati fontosságát tel­jesen felfogja a közönség. 1861 ben harmadfél millióra ment látogatóinak száma, s a folyó évben talán kétszer annyira is. Hol állíthatjuk ki méltóbb helyen termékeinket? S azt sem kell felednünk, hogy e nagy becsű in­tézet, melyet itt csak néhány vonásban ismertettünk, maga ajánlott először helyet adni termékeink állandó tárlatának ; ajánlkozott a hazánkból később kiegészí­tésül küldendő tárgyakat is folytonosan fölvenni e tárlatba. úgy hiszszü­k, hazánk minden termelője, minden iparosa örömmel használja föl ez alkalmat, hogy a­mi már töredékben is magára vonta a világpiac­on a köz­figyelmet, ott továbbra is együtt maradhasson kiállítva, alapját képezvén egy lassanként kiegészítendő na­gyobb szerű­ tárlatnak, nagybecsű kincseivel folytonos ingerül a világkereskedésnek. E czért csak úgy remélhetjük elérni, ha minden magyarországi kiállító a magyarországi termékek együttmar­adása és — a­mely intézet egyedül teszi le­hetővé az együtt tartást — a South Kensington Muse­um mellett nyilatkozik. Ez az, a mire hazai kiállítóinkat sürgetőleg kérjük. Csengery A. A magyar irók segélyegylete. (Folytatás és vége) Kimutatása a magyar irók segély­egyletéhez al. 1862-ik év­e­­k negyedében újab­ban csatlakozott a) alapitó, b) évdíjas tagoknak és c) segélyezéseknek. a) Alapitótagok : 1. Gyulai Pál Pesten 200 frt. 2. Magyar kereskedelmi bank Pesten 210 frt. 3. An­­drássy Aladár gróf Velejte, Zemplén 300 frt. 4. Békési Casinó 200 ft. 5. Szabadka sz. k. városa 500 ft. Teleki Sándor gróf 200 ft. 7. Jankó Vincze Pesten 200 frt. 8. Gerliczy Vincze báróné, Sztankovánszky Erzse 210 ft. 9. Vécsey József báró, Sárköz Újlakon 210 frt. 10. Szeged sz. kir. városa 200 ft. 11. Kozma Irma k. a. Kis-Kend, Erdély 210 ft. 12. Balogh (papi) Péter Kas­sán 200 ft. 13. Mikó Imre gróf Kolozsvár 210 ft. 14. Első magyar általános biztositó társaság 1000 ft. 15. Nemzeti kör Pesten 200 ft. 16. Laki Antal Szombat­hely 100 frt. 17. Ocskay Ignácz földbirtokos 200 ft. 18. Berta Sándor 200 ft. b) Évdijas tagok 12. ft. évdij fizetéssel: 1 Ma­gyaróvár városa. 2. Kismartonyi Ede ügyvéd Pes­ten. 3. Dománszky Ferencz Pesten. 4. Petkó János bá­nyatanácsos Selmecz. 5. Promperger József magán-bá­­nyaigazgató Selmecz. 6. Boltizár József prépost plébá­nos Selmecz. 7. Németh Sámuel ügyvéd Pesten. 8. Bla­­hunka Ferencz ügyvéd Pesten. c) Segélyzések : 1. Osztrovszky József 2 arany­ 12 ft 18 kr. 2. Sztanisicsról (Bács m.) d­ébben 94 frt 20 kr. 3. Püspöky Alajos sarkadi plébános gyűjteménye 27 ft 40 kr. 4. Egri műkedvelő társaság 50 ft. 5. Kun Károly zsibói lelkész 1 ft. 6. Steiszel Lajos 10 ft. 7. Kunszt Mária k. a. 2 ft. 8. Tordai műkedvelő társaság 93 f­t. 9. Báró Mednyánszky Dénes 3-ik gyűjt. 25 ft. 10. Mosonyi zeneestély jövedelme 15 ft. 11. Beszedits Ferencz gyűjteménye 28 ft. 12. Erdészeti lapok szer­kesztősége 10 ft. 13. Turkeviből többen 8 ft. 14. A pá­pai ref. főtanoda néhány műkedvelő ifja által rendezett szinielőadás jövedelme 100 ft. 15. V. M. Sárköz-Újlak­ról 20 ft. 16. R. R. Makóról 3 ft. 17. Egy komáromi emberbarát 70 ft. 18. Szentgyörgyi I. 1 .­­­­6 ft. 19. Vajgeth Miklós esperes-plébános 2 ft. 20. Hetlényi Fe­­rencz gyűjteménye 30 ft. 21. Sümegi dalárda 50 ft. 22. Rácz-Almási műkedvelői előadás jövedelme 70 ft. 23. Szombathelyi polgárok, az általuk f. é. augusztus 30-án Egressy Gábor művész hazánkfia tiszteletére rendezett, de meg nem tartott fáklyás zene jövedelme, 82 ft 92 kr. 24. Horváth Boldizsár által Szombathelyről 29 ft 10 kr. 25. Vermes Illés gyűjteménye Veszprémből 12 ft. 26. Bölghay Benjamin gyűjteménye Mező-Berend­­ből nevezetesen: a) Horgosi Karász Imre 10 #­­ 60 ft. b) Mező Berény községe 35 ft 40 kr. c) Körös-Tar­­csa 7 ft. d). Gyoma város 7 ft. e) Körös-Ladány 19 ft 90 kr. f) Szeghalom 10 # és 15 ft. g) Vésztő 8 ft 70 kr. h) Faasi pusztán 1 ft. i) Füzes-Gyarmat közsé­ge 8 ft. öszv. 162 ft. Ebből kitűnik ugyanis: a) hogy az alapitó tagok száma szaporodott 18 alapitóval, 4750 frtnyi alapítványi tőkeösszeggel; b) az évdijasok száma 8 évdijas taggal, évi 93 ft fizetéssel; végre c) számos segélyzök, kik 26 beküldő által kép­viselve 1012 ft 80 krral gyarapitották az egylet pénz­tárát. Ezen kimutatást összevetvén az l-ső és 2 dik negyedévi ülésekre bemutatott eneműi kimutatások­kal, kitűnik , hogy van jelenben az egyletnek: 145 ala­pitó tagja 64,942 ft 39 kr. alapitv. tőke­ összeggel, 62 évdíjas tagja 744 ft évenként fizetendő jövedelemmel, és végre a számos segélyzők, kik eddig 5763 ft és 26 krral járultak az egylet pénztára növeléséhez. Ezek után végül a befizetések kellő ellenőrizhe­­tése, és a nyilvánosságnak szükségelt átadhatás tekin­tetéből van szerencsém benyújtani az utóbbi negyed­évben történt befizetések részletes kimutatását. Kimutatása a magyar irók segélyegy­lete pénztárába, a­z. 1862-ik év harmadik negyedévben tett befizetéseknek. a) Alapitványi tőkében. 1. Pesti magyar kereskedelmi bank 210 ft. 2. Szabadka sz. kir. város tanácsa 500 ft 3. Báró Gerli­czy Vinczéné, született Stankovánszky Erzsébet 210 ft. 4. Kozm­a Irma k. a. Erdélyből 210 ft. 5. Gróf Mikó Imre 210 ft. 6. Első magyar általános biztositó társaság 1000 ft, öszv. 2340 frt. b) Alapitványi tőke kamataiban: 1. Gyulai Pál 10 ft. 2. Az első gyűjtésből alakí­tott alapítvány után kamathátralék az orsz. pénztárból 307 ft 60 kt. 3.­Ifj. Csapó Vilmos 10 ft. 4. Békési Casinó 5 ft. 5. Gróf Teleki Sándor 10 ft. 6. Jankó Vincze 10 ft. 7. Báró Vécsey József 10 ft. 8. Szeged sz. k. város 10 ft. 9. Papi Balogh Péter 10 ft. 10. Pesti nemz.­kör 10 ft. 11. Laky Antal 5 ft. 12. Ocskay Ignácz 10 ft. öszv. 407 ft. 60 kr. c) Évdijakban: 1. Magyar-Óvár városa 12 ft. 2. Dománszky Fe­rencz Pesten 12 ft. 3 Petkó János 12 ft. 4. Promper­ger József 12 ft. 5. Boltizár József prépost-pléb. 12 ft. 6. G­ágóczy Károly Pesten 12 ft. 7. Gr. Dessewffy Marczel 1862. 2-ik felére 6 ft. Összesen 72 ft. d) Segélyezésekben : 1. Oeztrovszky József 2­0 12 ft. 18 kr. 2. Szta­nisicsról többen 94 ft 20 kr. 3. Püspöky Alajos sarkadi pléb. gyűjteménye 27 ft 40 kr. 4. Egri műkedvelő tár­sulat 50 ft. 5. Kun Károly zsibói lelkész 1 ft. 6. Stei­szel Lajos Tápió-Szelén 10 ft. 7. Kunszt Mária k. a. Kassán 2 ft. 8.Tordai műkedvelő-társaság 93 ft. 9. Báró Mednyánszky Dénes 3 ik gyűjteménye Rakoviczról 25 ft. 10. Mosonyban rendezett zeneestélyből 15 ft. 11. Beszedics Ferencz gyűjteménye P. Ladány 28 ft. 12. „Erdészeti Lapok“ szerkesztősége 10 ft. 13. Turkevi­ből többen 8 ft. 14 A pápai ref. főiskola több növen­déke által rendezett színi előadás jövedelme, beküldve Bocsor tanár ur által 100 ft. 15. V. M. Sárköz-Újlakról 20 ft. 16. R. R. Makóról 3 ft. 17. Egy névtelen Komá­romból 70 ft. 18. Szentgyörgyi Imre Kolozsvárt 1­­­­­6 ft. 19. Vajgeth Miklós esperes pléb. Ipolyság 2 ft.­­ 20. Hetlényi Ferencz gyűjteménye 30 ft. 21. Sümegi­­ dalárda 50 ft. 22. Rácz-Almási műkedvelői előadás 70­­ ft. 23. Szombathelyi polgárok Horváth Bódi által 82 ft . 92 ft. 24. Vasvármegye volt bizottmánya és tisztikara­­ által bizonyos ünnepélyes alkalomra gyűjtött pénzből­­ fennmaradt összeg, 1. Horváth Boldizsár úr által 23 ft 10 kr. 25 Vermes Illés gyűjteménye Veszprémből 12 ft. 26. Bonyhai Benjámin Mező Berényből 10­0 és 102 ft., összesen 162 ft., összv. 1012 ft. 80 kr. Vagyis a) összeg 2340 ft — kr. b) „ 407 „ 60 „ c) n 12 a „ d) „ 1012 , 80 a Összesen 3832 ft. 40 kr.­­ Legőszintébb hazafias kitűnő tiszteletem kijelen-­­tésével vagyok ‘ IWW ■' ■ wai—n-wan , a tekintetes bizottmánynak Pest, sept. 30 1862. alázatos szolgája Szathmáry Lajos, id. pénztárnok. Megjegyzendő, hogy az oly adomány, mely e je­lentésben elő nem fordul (júl. 1-től sept. 30-ig), nem adatott be az egyesülethez s azért azok, kik netalán ilynemű hiányt tapasztalnának, sziveskedjenek beje­lenteni az egyesületnek, hogy mielőbb utánajárni s helyrepótolni lehessen. Pest, oct. 14. 1862­ Gyulai Pál, ideiglenes titkár. Ez ép oly jól gondolt, mint kegyeletdus épitmény,­­ mind saját, mind benne rejlő tartalma által, az idő művészeti igényeinek, mind a tartozó háladatosságnak megfelelő tolmácsa leend. A csarnok, mely 16 rovátkos oszlopon nyugvan­,­­ hosszúkás négyszöget képez, melynek hossza 56', széle 30', magassága 24'. Rendezete és díszítménye tisztán róm­ai szabatú. Az oszlopzat, mely é­szerűleg a zárt falakat köröskörül öleli, mindkét oldalon propylaeu­­mokat, feljáratokat képez, melyeknek kiáltványokkal díszített homlokzatán Kazinczynak nemzek által tartott koszora-mellszobbra állandó egy-egy érem-keresztben. Az építész nem feledkezett meg a görög építészettel rokon kőfaragásról,­­ ennélfogva a csarnok hosszabb oldalait egy egy mythologiai szoborral ékesíti, vonat­kozással Kazinczy műveire. Ugyanazon harmonikus szellem, mint kívül, lengi át a csarnok belsejét is. A berendezés itt négy osztályból áll, két egyenlő nagy és két egyenlő kicsiből. Míg az egyik nagyobb helyi­ség Kazinczynak két szobáját foglalja magában, a másik nagy tér méltó előcsarnokká alakul. A telep tö­mören vésett koczkákból, a padlat görög rajzú mozaik­ból áll; az egészen az antik jelleg finomsága és nyu­galma honol. Kempf Ferencz: Napi újdonságok. — Ő cs. k. Apostoli Felsége I. évi oct. 7-től kelt legfelsőbb határozatával, legmagasb kegyelemből megen­gedni méltóztatott, hogy ama hivatalnokok s szolgák ked­vezményi éve, kik a Kraszna-, Zaránd- s Közép-Szolnok­­megyékben, valamint Kővár vidékén fönnállott közigaz­gatási, megyei s járási hatóságok föloszlatása következté­ben rendelkezés alattiakká lettek, további hat hónapra, s e szerint 1863. martius végéig meghosszabbittassék. — Vettük a veszprémi püspök , amaga legújabb főpásztori levelét; közelebb a főpapi kegyelet ez újabb nyilatkozványát közlendjük. * A „Szépirodalmi Figyelő“ utóbbi szá­mában a következő nyilatkozatot olvassuk : A „Szépiro­dalmi Figyelő“ második évfolyama e hóval letelvén, nov. és dec. hónapokra megszűnik, hogy jan. 1-sején változott czimmel, megbővitve, érdekes é s értékes­ tartalommal jelenjék meg. Megszűnik, mert sem az új lapot november­rel kezdeni, sem e két bóra külön előfizetést nyitni nem czélszerű. Szándékunk oly szépirodalmi s átalános mű­veltség-terjesztő lappá alakítani át, mely, a nélkül, hogy­­ irodalmi mozgalmainkat szemmel tartani s ellenőrzeni megszűnnék, egyszersmind a nagyobb közönségnek és kivált a női olvasóknak is több, változatosb, érdekesb­b olvasmányt nyújtson, mint a Figyelő, szaklapi minősé­­­­gében tette és tehette. Mihelyt e változtatás iránt felsőbb helyre beadott folyamodványunk visszaérkezik , azonnal részletes programmot fogunk kibocsátani. Kérjük tehát tisztelt előfizetőinket, s általában a kik lapunkat pártolni kívánják, hogy előfizetésökkel a programm megjelentét bevárni méltóztassanak. Pest, 1862. oct. 14. Arany János, a „Szépirodalmi Figyelő“ tulajdonosa és szer­kesztője. — Garay Alajos ur előfizetési fölhívását a „Magyar egyházi szónok“ czímű folyóirat II dik évi fo­lyamára, ajánljuk a közönség figyelmébe. E havi folyó­irat az egyházi irodalom egyik jeles ágát képviseli, egy­házi szónoklatunk kifejlesztését, s a külfölditől függetlenné tételét tűzve czélul. Programmja ugyanaz, mint a múlt évben. Megjelenik a „Magyar Egyházi Szónok“ czímű fo­lyóirat évenkint öt íves, kellő csínnal kiállított havi füze­tekben ; a füzetek az illető időszakra egy hónappal előbb küldetnek szét, például az adventi időszakra szóló füzet már november elején kézbesittetik és igy tovább havon­­kint egy-egy füzet. A kézbesítés a rendes posta által bér­mentve történik és ekkor az idejekoráni kézhezjutás biz­tositva van. Előfizetési dij postán bérmentve szétküldve s helyben házhoz hordással egész évi folyamra 6 st. a. é. Egyes füzetek nem kaphatók, de azért az előfizetés ren­des részletekben is elfogadtatik azoktól, kiknek az egész évi illeték lefizetése egyszerre terhekre esnék. Az előfize­tési pénzek Garay Alajos úrhoz (zöldfantera 7. szám) bérmentve küldendők. Minden tíz példányra egy tisztelet­példány adatik a gyűjtős uraknak. A folyóirat,,eredeti magyar, népies egyházi beszédeket fog tartalmazni“ és ezenkívül többek kivonatához képest az eredeti beszédek mellett válogatott, de mindenesetre népies fordításokat is. Figyelmeztetés: A,,Magyar Egyházi Szónok“ czímű folyóirat II évi folyamára szétküldetvén az elő­fizetési felhívás, minden ebből eredhető félreértés elhárítása végett am­i itt jelenti t. ez előfizetőinek, hogy az első évi folyamnak még hátralevő XI. és XII. füzetei is meg fognak jelenni, s pedig a XI. füzet már néhány nap múlva kikerül sajtó alól. A késedelmet ez utóbbi füzetek megjelenésében elhárithatlan akadályok okozták. Garay Alajos, pécsmegyei áldozár. — Irodalmi újdonságok: a) „Nyelvtudo­mányi közlemények. Kiadja a m. t. akadémia. Szerk. Hun­falvy Pál. I. kötet Il­dik füzet. b) „Szerződések“. Irta P. J. Pesten, Kilián György. (Jeles értekezés jogi s törvény­kezési reformokról.) * Az october 17 én tartott helv. hitv. egyházkerületi ülésen egy már-már végpusztulásra jutott ref. gyülekezet sorsa került szőnyegre. Ez Gyöngyös községe. A hajdan tehetős község, három vétkes presbyteriális elöljárójának, kiknek megfenyítésére az egyházkerület erélyes határoza­tokat hozott, több mint hanyag, valódi részakarata sáfár­kodása miatt odajutott, hogy az idén önhatalmilag felére szállította lelkésze fizetését, és egyéb járulékait. Az egy­háznak e szomorú helyzetében a gyöngyösi róm. kath. lelkipásztor, ft. Z­a­­­y­k­ó József ur főesperes és prépost, hogy a ref. egyháznak fennállhatását elősegítse, s lelki­­pásztor társának szorongatott állapotát enyhítse, a leg­nagyobb gyorsasággal összegyűjtött az egyház számára sa­ját hívei közt 500 pftot, mihez saját maga 50 fttal járult s az alapítványt 1000 ftig emelni ígérkezett. Mely nemes tettét a valóban apostoli tanítványnak a dunáninneni ref. egyházkerület jegyzőkönyvileg örökitni elhatárzá. * Uj zenemüvek. Rózsavölgyi és társa mű­­kereskedésében megjelentek : L’adieu — Isten veled — nocturne, zongorára René Favargertől, magyar czimképpel. Ára 60 kr. — Reper­tour du theatre national — zongorára, kivonatok Bánk bán, Báthori, Ilka, Két huszár és Szép Ilon operákból. Egy egy füzet ára 80 kr, illetőleg 1 ft. — „Bouton de rose“ — nocturne, zongorára Jacques Heszly-től. Ára 80 kr. * A jelenleg Hannoverában hangversenyző b.­­gyarmati zenekar nagy tetszésnek örvend. A ma­gyar zenében a magasabb műveltségű osztály is nagy élvezetét leli. E zenekar az udvar előtt oct. - én játszott; ezenfölül Lipcsébe, Halléba, Berlinbe, Frankfurtba, Bré­mába már is meghívásokat kapott. * A nemzeti múzeum régiségtára számára Tom­a­­s­e­k Béla ügyvédsegéd úr igen érdekes tárgyat ajándé­kozott; ez egy meglehetősen ép zászló, egyik oldalán Kemény János erdélyi fejedelem neve, Erdély czíme­­rével, a másikon pedig Montecuculi gróf és császári hadvezér nevével. * Czapkay Imre hazánkfia közelebbről vissza­térvén, Pestre tette állandó lakását, s mint orvos fog működni. A medicát a san-franciskoi egyetemen végzé. Utazott Európa államain kívül Amerikában, Afrikában, egész a Sahara túl feléig, Kis-Ázsiában, Perzsiában. A damaskusi mészárlás ideje alatt épen ezen városban tar­tózkodott, s megmentetését jórészt Abd el Kádernek kö­szönheti, a­kitől érdekes emlékeket is bír. Hosszú­bályon-5­ r .-li­gásaiból több nevezetes ritkaságot hozott magával, s a nemzeti múzeumnak fogja ajándékozni. * T­h­i­e r­s, a híres franczia történetíró alig fe­jezte be a consulatus és császárság történetét tárgyazó 20 kötetes munkáját, már ismét szerződést kötött egy pá­risi könyvkereskedéssel egy újabb művére, melyben Fran­­cziaország történetét 1815-től­ 1830 ig fogja megirni. * Brüsselben pár nap előtt egy katona a 7 ik gya­logezredből egy hivatalos futár által elvesztett tárczát ta­lált, melyben 45,000 frank volt bankjegyekben. A derék­­ katona azonnal följelenté ezt a rendőrségnek. Miután min­den unszolás daczára sem akart becsületes tettéért jutal­mat elfogadni, az ezredes egy díszszemle alkalmával kiléptette a sor elé, és megszorítván kezét, az összes ez­red előtt nyilvánosan megdicsérte, mi közmegindulást idé­zett elő. A becsületes ember neve Watria, Lüttichből való, hol, mielőtt katona lett, szedő volt egyik elsőrendű nyom­dában. A „Moniteur“ ezt Francziaországban is köztudo­másúl adja. * Nem csodáljuk, ha annyi művészt elcsábít a pho­­tographia. Mayer György idevaló fényképészről olvas­suk, hogy Gratzban is nyitott műtermet és egyúttal 40,000 forintért mindjárt házat is vett hozzá. * A budai légszeszvitágítás a csőlerakás tovább­­tartása miatt csak nov. második felében veheti kezdetét. * Zongor­a és franczia nyel­v tanítónő gya­nánt ajánlunk a szülők figyelmébe egy a balsors által ért tisztes családból való kisasszonyt, ki több évi tan­gyakorlattal bir, s néhány órát adni kész. Tudak­oz­hatni iránta a szerkesztőségben. .. Egy a törvénykezési eljárás és Ügyvédi teendők­ben Pesten sok évi gyakorlatot szerzett ügyvédsegéd ugyanily minőségben kivárna valamely v­id­é­k­i ügyvéd­nél alkalmazást nyerni. Tudakozódhatni e lap szerkesztő­ségéhez B. J. betűk alatt czimzendő levélben. * A nemz. muzeum helyiségeiben f. évi november 1-sején déli 12 órakor megnyitandó terménytárlatra a többek között hazánkban termesztett rizs növény külde­tett be. Egy honi gyapot és selyem az ország több ré­szeiből. Kukoricza-levélből (panusa) készült fonal, vá­szon, papiros 30 fajta. * A nemzeti múzeum helyiségeiben folyó évi novem­ber 1—15 megnyitandó gyümölcs, bor, és egyébb termé­nyek kiállítására minden hazai egylet a rendező választ­mány határozata következtében külön levél által fog meg­hivatni, miután a termelő közönség részéről e tárlat iránt reménységen fölüli bejelentések érkeztek, melyek annak érdekességét tanúsitják. Magyar bortermelők egyesületének terve. (Folytatása és vége.) A terv elkerülésének biztosítékát azon combinati­­óban látom, hogy valaki bor által is lehet részvényes, nem csak pénzzel. — Borunk van elég, sőt sok, pén­zünk kevés. —A combinatio akképen is tehetett volna, hogy a ki bort ad, az borának árát kapja meg a­ ki pénzt, az a haszonból osztalékot kap, de ez kétféle száma­dást igényelt volna, s az egyesületbe némi dualizmust fogott volna hozni, mit jobb elkerülni. Így, a­mint ja­vaslom, mind a birtokozim egyforma, mind az érdek ugyanaz, mind a számadás egyszerűbb, egy és ugyanaz valamennyi részvényesre. Némi, bár kis nehézséggel jár az átveendő borok árának meghatározása. Minden­esetre kell, hogy va­lamely bornak el- vagy nem fogadása, mint szintén árának megállapítása az egyesület által, tagjai közül kijelölendő választmányra, vagy az igazgatóságra bi­­zassék. Az semmi esetre nem lehet, hogy a­mely bort a bortulajdonos p. o. 20 forintért adogat el, azt az egyesületnek is annyiért akarja átadni , mivel ekkor kétszeres nyereményben részesülne, először mint pri­vát eladván az egyesületnek, aztán mint részvényes újra eladván. Ez észrevételt teszem az igazság, a méltány és az egyesület összes érdekében, de nem hiszem, hogy a nehézség gyakorlatilag komoly legyen. Az igazgató választmány fogja leírni az adatokat a helyes árakra nézve, viszont a bortulajdonosok, felteszem, hogy igaz­ságosak, sőt hazafiak fognak lenni és be fogják látni, hogy elég, ha az, a ki egyszer vet, csak egyszer arat, kivált ha az aratás dús, mint azt okunk van reményleni. Többekkel értekezvén e vállalatról, azon véle­ményben állapodánk meg, mikép az előkészülési teen­dőkre Korizmics László kir. tanácsos s gróf Széchenyi Béla urakat kellene felkérni, mint a­kik több ízben s többféle módon, tettel és szóval jeleit adák annak, hogy hazánk gazdászati s kereskedési e fontos ágára külö­nös figyelmeket fordítált. Az ő feladatuk és a maguk­hoz csatolandó férfiaké lenne megírni s köröztetni a felszólítást, kidolgozni az ideiglenes szabályokat, és ezeket a megalakulandó egyesület elé tanácskozás és megállapítás végett terjeszteni. Részletekbe én, legalább ezúttal, óvakodom eresz­kedni, csupán azt jegyzem meg, mikép kell, hogy az otthoni középponti pinczére, az abbani bérkezelésre fó gond fordíttassék. Mivel nézetem szerint okvetlen szükséges, hogy az egyesület borai közös pinczében tartassanak , kezeltessenek. Ettől függ nagy részben a siker, s csak igy lehetünk biztosak, hogy mindig jó, s a­hol kell, egyenlő bor fog kiküldetni. Ha a megren­delőnek csak egyszer is silány bor küldetnék, hitelünk el lenne veszve örökre. Vállalatunk garantiája a bor jóságára nézve e középponti pincze eszméjében fekszik. Minden áron szükséges egy becsületes, gyakorlott és szakértő pinczem­ester. Van ilyen hon ? Ha nincs, Fran­ci­­aországban kell egyet találnunk , mivel, véleményem szerint, boraink efféle kezelést igényelnek. Helyzetem­nél fogva szabad legyen ilyen egyénnek kiválasztásá­ra, ha t. i. franczia kellene, szolgálatomat felaján­lani. Az előadott alapeszméken túl az otthon teendők részletezésébe nem ereszkedem, tanácsom mind korai, mind felesleges volna. Hanem úgy hivén, hogy az angol piaczot némileg ismerem, erre s a vállalat financziális oldalára nézve kívánok némelyeket elmondani. Mindenekelőtt egy kérdést kell eldönteni, azt t. i. hogy csupán nagyban (wholosale) a kereskedésnek bordóban adassék-e el a bor, avagy részletesen palacs­­kokban is? Itteni szakértők azt vélik, hogy a kettő együtt csaknem piaczi lehetlenség. Mondják: minek menne a kereskedő vásárolni attól, a­kitől minden fo­gyasztó bármily kis mennyiséget maga vehet? Igaz,tv­­ézetenként a bor drágábban eladható,de a­mi igen nehéz, az­ clientélát szerezni; aztán az előlegezendő, hosszas­ban heverő kiadások tetemesek, p. o. egy hogshead pa­­laczkozása (per 3 shilling,) 70 shillings lefizetendő vám 50 shilling, összesen 6—7 font. Hozzá­járul, hogy a magánosok csak 9—12 hó múlva fizetnek, ez a be­vett szokás. Clienseket kapni is nehéz, költséges is, mert ez folytonos és számtalan fontokat elnyelő hirde­tések nélkül lehetetlen. Végre az angol ahhoz, kitől venni szokott, makacsul ragaszkodik , még ha bizo­nyos borhoz kedve van is, nem maga megy oda, ha­nem a megbízást az őt ellátó háznak adja. Ha tehát kivételkép lehetne is némely finomabb borból palac­kokban is tartani készletet, számítva azokra, kik netalán mégis egyenesen tőlünk, mint hi­teles helyen akarnának vásárolni, és kik mustra-tvéze­­tekért fordulnának hozzánk, én is úgy látom, mikép a nagyban eladásnak nagyobb s gyorsabb jövendője van. Csak a tokaji és ménesi borokra nézve gondolom, hogy szabály lenne az, mi a többiekre nézve kivétel. Ezek drága borok lévén, árulásuk nem okozna az an­gol firmáknál féltékenységet, sőt ezen borokkal oly nagy csalás szervén, kellene megismertetnünk a hite­les és igazi tokajit és ménesit, és ha e termékeknek támogatásunkra szükségük van, nagy hírek viszont képes ránk terelni a figyelmet. A vállalat financiális eredményét illetőleg hypo­­thesisbő­­ kell kiindulnom, de az annál hihetőbb, men­nél elfogadhatóbbak az adatok. Például felveszek 4000 akó hat - nyolcz-féle asztali bort, melyből lenne 1200 akó per 8 forint*) = 9600 frt, 1200 akó per 12 frt 14,400 frt, 800 akó per 16 frt = 12,800 frt, 800 akó per 20 frt = 16,000 frt, mi ösz­­szesen képvisel 52,800 irtot. Mindennek kiszállítása, akójára körülbelül 12 shillinget véve fel, kerülne 2400 fontba (24,000 fo­rintba.) E szerint a bor árát, s a kiszállítási költséget összeszámítva, az első rendbeli 1200 akó kerül 16,800 írtba, egy hogshead 50 frt 60 krba; a második rendbeli 1200 akó 21,000 írtba, 1 hogshead 72 írtba; a harma­dik rendbeli 800 akó 17,600 írtba, 1 hogshead 88 fo­rintba ; a negyedik rendbeli 800 akó 20,800 írtba, 1 hogshead 104 írtba. A bor­kiszállítás összesen 76,800 írtba. Eladható, — legalább is bízvást, könnyen, — az első rendbeli 300 hogshead (1 hogsheadra számít­va 4 akót) per 8 f. st., mi tesz 2400 f. st.; a második rendbeli 300 hogshead per 10 f. st., mi tesz 3000 f. st.; a harmadik rendbeli 200 hogshead per 15 f. st., mi tesz 3000 f. st; a negyedik rendbeli 200 hogshead per 20 f. st, mi tesz 4000 f. szget. Összesen a bevétel brutto fogja tenni 12,400 font sterlinget, azaz a borért kiadandó oszt. értékű 52,800 és a kiszállításért ezüstben fizetendő 24,000 forintért be fognánk kapni tiszta ezüstben 124,000 forintot. Minden eladott 4000 akó bormennyiség után len­ne bruttó haszon ezüst pénzben 47,000 frt (= 4700 f. sz.) De ha a bor jó lesz, quid hoc ad tantam sitim Brit­tanomra ? kétszeresen, tízszeresen nagyobb eladásra számíthatunk, s a szerint, a­mint borunk hitele nő, arai leszünk ára megszabásában is. Ehhez járul, hog­y, mint mondom, kellene tartani tokaji és ménesi aszú-bort is; ezeknek, nem kétlem, van jövendőjük, mihelyt a közönség elhiszi, hogy való­ban lehet igazi tokajit kapni egyebütt is, mint az osz­trák, az orosz császár, porosz király és Eszterházy hg pm­ezéjében. E kétféle bor el nem maradhat, különösen a tokaji borainknak még mindig van, bár kissé csak legendás glóriája. Hányan ittak belőle? bizony igen kevesen. Ki ismeri nevét? minden. Be kell bizonyíta­nunk , mikép a király­leány nem halt meg csak árnyék. *) Kell olcsóbb s fiatal borokat is kiküldeni azért, hogy a francziával versenyezhessünk, és azért, mivel a ki­sebb, de számos­ kereskedők jutányosan szeretnek fiatal bort venni, ezeket keresik főleg és tartják azt pinczéjökben, míg megérik.

Next