Sürgöny, 1862. december (2. évfolyam, 277-299. szám)

1862-12-03 / 278. szám

mutatkozott; a partok megnyíltak és nagy mennyiség­ben öntötték az ő nyers terményeiket; a közlekedési eszközök tökélyes­ü­ltek, a vasutak terjedtek s igy csak hamar annyira bővében volt egész Európa a nyers terményeknek, hogy még a kereskedők kezei is tele maradtak gabnával s nyereség helyett veszteségük volt rajta. Leesett a nyers termények ára, de nem szállott alább a munka díja és az iparczikkek ára , Így szin­tén megmaradtak a kiadások, megmaradtak azon vál­lalatok, kötelezvények, szerződések, melyeket azon hitben írtunk alá, hogy ama rendkívüli körülmények tartósak leendőnek. Azonban a termények olcsósága miatt a gazda alig bírja fizetni cselédeit, a haszonbért, a kamatokat, nem hogy a tőkét visszafizethetné; az, ki vérmes remé­nyeivel túlterjeszkedett saját erején, még a kellő ipar­­czikkeket, eszközöket, gépeket, napszámokat sat. sem, mert azok mód nélkül drágák a mostani gabnaárhoz képest. Nem mondhatjuk, hogy olcsó egy köböl búza vi­­dékszerte 5 írtjával, — mert hiszen ez, ha 50—60 évet egybe veszünk, jó középár — de olcsó az ipartermé­nyekhez, mert ezek ám 10—16 év előtt,­­midőn a gab­­nának ugyanily ára volt) közel sem voltak ily drágák mint most. No de sehol sem oly ingó a nyers termények ára, mint hazánkban. Nyers terményeinknek megfe­lelő fogyasztó közönségünk - az iparos osztály s né­hány szűk­ határu város — jelentéktelen ; piaczunk a lengyel, poroszföld, de ez is mind csak akkor, ha nekik vagy szomszédainak kevés termett,­­ ha tőlünk olcsón vehet. Más nemzeteknél gyorsabban növekedik a la­kosság száma, mint a nyers termékek mennyisége; ná­lunk talán inkább növekedik ez utóbbi, azért óhajtandó, hogy nálunk is minél jelentékenyebb legyen a fogyasz­tók, az iparosok száma; ők legjobban fizethetnék bú­zánk árát, mert mi is (a közelség miatt) legolcsóbban adhatnók nekik. De a külföldi iparosoknak is figye­lembe kell venni azt, mi nálunk történik. A föld és terményei az emberi­ nem lételé­nek alapja. Midőn a földmivelő osztály viszonyát a termények olcsó ára megingatja, megingattatnak általa a többiek is, így most az iparosokon a sor, hogy magas áraikkal alább hagyjanak, hogy készítményeik árát leszállítsák. Ha ezt nem teszik, nem leend kelen­dősége iparczikkeiknek s ők még többet vesztenek mint a vérmes reményű gazdászati vállalkozók, ezt a min­dennapi példák is mutatják. Ők ezt tenni kénytelenek. De az a kérdés: tehe­tik-e a­nélkül, hogy ne veszítsenek ? Lehet-e veszteség nélkül olcsóbban adni, mint vettünk ? Minden oda mutat tehát, hogy a mezei gazdá­­szatbani válságot kereskedelmi crisis fogja követni. Laurenchiki. Megyei tudósítások. — Kassa, november 26. Folyó hó 11-ik és kö­vetkezett napjain tartatott meg másod­izben Abauj­­megyének legfelsőbb helyen engedélyezett közgyü­lése. — Az eredmény kielégítőnek mondható, mert ha­, bár állandó lakhelyre nézve e megyében csekély számú világi főnemességből részt egy sem vett, a közönség minden más osztálya képviselve volt. A megye első alispánja a számosan egybegyült közönséget szívélyesen is ÖBBöntvén, főispáni helytartó ur ő méltóságának ősi szokáshoz képest a gyűlésbe meghívására a füzéri járás főszolgabiráját esküdt társával kinevezte, mire csak hamar kassai megyés püspök ő nagyméltósága társaságában a gyűlés tere­mében megjelent megyei kormányzó úr a közönség ré­széről nyilvánult tisztelet és bizalom hangos jelei között elnöki székét elfoglalván, egy alkalomszerű díszes be­széddel a gyűlést megnyitottnak kijelentette. — Ezután az első alispánnak a megye közigazgatására és belhelyzeti állapotára vonatkozó tüzetes jelentése di­cséretes és jegyzőkönyvileg is kifejezett elismeréssel fogadtatott. Felolvastatott Magyarország királyi helytartója gróf P­á­l­f­f­y Mór ő nagyméltóságának f. évi mindszent hó 5-ről kelt leirata, melyben a f. évi Szt.-Mihály ha­va 18-án személyéhez a megye közönsége által intézett üdvözlő soroknak örömmel lett olvasását tudatja, any­­nyival is inkább, mivel azokból értesül azon nemes tö­rekvésről, melyet a megyei közönség magának czélul kitűzött, melynek folytán reményű ő nagyméltósága, hogy azon szellemben folytonosan közreműködve a birodalom és hazánk közös érdeke szerencsésen meg­oldva, és ekként ő cs. kir. Apostoli Felsége által elő­­tüzött czél biztosan elérve leend; és ily törekvések mellett biztosan állhatni a legmagasabb bíró eleibe, s nyugodt kebellel adhatni át a megyei tiszti kar és közönség működése méltánylatát a történet emléklap­jainak. — Felhívja egyszersmind ő kegyelmessége a megye közönségét és tisztikarát, hogy továbbá is ezen irányban buzgón és erélylyel közreműködjenek, s legye­nek meggyőződve, hogy e tekintetben jóakaratu támo­gatására mindig bizton számíthatnak. ő kegyelmessége ezen magas leiratának felolva­sása öröm­érzettől áthatott lelkesülést ébresztett a gyűlési közönségben, mely egyhangú „éljen a királyi helytartó“ szavakban nyilvánult. Ezt követő első alispán Ferdinandy Bertalan az osztatlan figyelemmel hallgatott és köztetszéssel fogadott terje­delmes beszéde. E beszéd végpontjában a földhitel­intézet felállí­tását legkegyelmesebben engedélyezett tényért, és ezt elismerőleg megköszönő hazánkfiaihoz intézett, a ma­gyar nemzetnek egy biztosabb jövő iránt alapos re­ményt nyújtó fejedelmi kegyes szavakért Ő cs. k. Felsé­géhez hálás érzelmű legalázatosabb feliratra — vala­mint magyar királyi udvari főkanczellár­­ nagyméltó­ságának az említett országos intézet létrejöttét hatha­tós befolyásával gyámolító törekvéséért elismerés, s igaz bizalom kifejezésére vonatkozó indítvány — a me­gye közönségének egyhangú akaratával találkozott; — egyszersmind főtisztelendő Szabad Ferencz kassai kanonok felszólalása folytán az ö cs. kir. Felségéhez felterjesztendő feliratban az országos muzeum és nem­zeti szinház legmagasabb fejedelmi pártfogásban lett részeltetése legalázatosabb köszönet mellett felemlít­­­tetni határoztatott. A főjegyző által szerkesztett és közgyülésileg hitelesített, —­0 cs. k. Apostoli Felségéhez felterjesz­tett felirat ekként hangzik: Császári és Apostoli királyi Felség ! Legkegyelmesebb Urunk! Felséged azon fejedelmi kegyelmű, egyszers­mind atyai indulatának, melyet különösen a legköze­lebbi két év folyama alatt magyar hon és nemzetünk anyagi érdekei emelésében és szellemi haladása ter­jesztésében a nemzet tapasztalni szerencsés, ismét újabb, kétségtelen és örök hálás elismerésre kötelező jelét adó azon legmagasabb tény által, hogy a haza egyes polgáraira és úgy, mint az egyetemes nemzet anyagi jólléte előmozdítására oly annyira jóltevőleg ható magyar földhitel-intézet létrejöttét királyi leg­főbb hatalmánál fogva nem csak megengedni, hanem annak fennállhatására és további jótékony hatására mulhatlan szükségelt alaptőkéhez tetemes­ öszveggel járulni legkegyelmesebben méltóztatott. Növelik Felséged fejedelmi fényeinek nagyságát, de növelik egyszersmind a hű magyar nemzet minden egyes tagja keblében mélyen rejlő, a viszontagságos idők változása és bármi váratlan események bekövet­keztével soha ki nem irtható örök hálás elismerését és áldozatra készségét is a nemzet szellemi kincsei­nek ápolására és fenntartására fordított azon legma­gasabb, egyszersmind leghatályosabb fejedelmi gon­dosság és pártfogás, melyre cs. k. Felséged Magyar­­ország régészeti és művészeti tekintetben nagybecsű kincstárát, Magyarország múzeumát és ezzel egybe­köttetésben egy a műveltségben előhaladt nemzet nél­külözhetetlen intézetét, a magyar nemzeti színházat ré­szesíteni méltató. Hazafias örömet ébresztett bennünk hő óhajtásaink teljesítését kilátásba helyező ama kedves és nagy je­lentőségű fejedelmi szavak, melyeket cs. k. Felséged a nemzeti földhitel­intézet legkegyelmesebb engedélyét alázattal megköszönő hazánkfiaihoz intézni kegyeske­dett. Biztos jel és előzmény gyanánt tekintjük mi e nagy horderejű fejedelmi szavakban az egyetemes biroda­lom hatalmával és a polgári társadalom méltányos igé­nyeivel összeegyeztethető ősi alkotmányunk szellemé­ben leendő megoldását ama nagyfontosságú kérdések­nek, melyek a magyar nemzet teljes megnyugtatására biztos állandósággal csak a törvényhozás körében dönt­­hetők el. Ily nagy jótéteményekben nyilvánult fejedelmi kegyelem és a magyar nemzet jövőjének jobb létére biztos kilátást nyújtó előzmények iránt hallgatag ma­radni hálátlansági bűn lenne. Fogadja tehát cs. k. Felséged Abaujmegye mai napon közgyűlésileg egybenlévő közönségének alatt­valói tántorithatlan hűség­ és ragaszkodás értelmétől áthatott hálás köszönetének nyilvánítását kegyelme­sen, azon legalázatosabb kijelentésünk mellett, hogy cs. k. Felséged kegyelmére méltók lenni alattvalói kö­telességünk legfőbbjének ismerjük. Kelt, sat. Császári királyi Felségednek legalázatosabb szolgái s hü alattvalói Abaujmegye közönsége. A magyar királyi udvari főkanczellár ő nagyméltóságá­hoz intézett felirat tartalma következő: Nagy méltóságú gróf! Magyar királyi udvari főkanczellár ur ! Kegyelmes Urunk! Hazánk anyagi és szellemi jólétének előmozdítá­sára törekvő igaz szándékának nagyméltóságod már eddig is kétségtelen számos jeleit adá; e nemes keblű közelebbi törekvését kegyelmességednek megyénk kö­zönségének nem csekély örömére óhajtott ujabbi siker követé, a földhitelintézet, melynek valamint országos tekintetben, úgy az egyesek magán­viszonyaira jóté­kony hatással lévő tényezőnek felséges Urunk Kirá­lyunk által legkegyelmesebben történt engedélye­zése és alaptőkéjének tetemes­ összeggel segélye­zése az összes magyar nemzetet és megyénk kö­zönségét is buzdító érzelemmel egyesített hálás el­ismerésre bírta, melyet a magyar nemzeti múzeum és az országos színház, mint az emberi elmetehetség, az akarati erő sikere és a kifejlett szellemi állapot eme tárházainak biztos emeltyűit , ő cs. kir. Felsége legmagasabb pártfogásában és anyagi segélyekben lett részeltetéséből eredeti örömünk tetemesen növel. De e megye közönségét, és bizton hisszük, hogy szeretett honunk osztály- és érdek-különbség nélkül minden egyes tagja keblét átható öröm-érzettel töltik el ama nagy-jelentőségű és szép reményekre ébresztő ke­gyelmes fejedelmi szavak, melyeket ő cs. k. Felsége a földhitelintézet engedélyét megköszönő hazánkfiai előtt nyilvánítani méltóztatott. Mi egész őszinteséggel tárjuk fel érzelmeinket, midőn kinyilatkoztatjuk , hogy legkegyelmesebb Urunk ő Felsége az ország anyagi jólétére és szellemi érdekeinek emelésére irányzott atyai gondoskodását tanúsító tényeiben, egyszersmind nemzetünknek egy biztosabb jövőt ígérő állapot létrejövetele iránt alapos reményt nyújtó fejedelmi szavaiban nagyméltóságod ernyedetlen tevékenységének közös hazánk javára — melynek kegyelmességed egyik legkitűnőbb szülöttje — irányzott törekvései sikerét véljük feltalálni. E meggyőződést­ vezéreltetve óhajtásunk leg­­buzgóbbika: engedje a mindenható, hogy kegyelmes­séged magasztos, de szerfeletti nehézségekkel egybe­kötött ama pályán, melyre e viszontagság­ teljes kor­szakban hivatva van, nagy következményű feladatát Felséges Urunk Királyunk legmagasabb megelégedé­sére és az egyetemes birodalom hatalmi állásával egy­bekötött magyar hazánk tartós jólétére és boldogitására töltse be. Fogadja nagyméltóságod mély tisztelettel páro­sult hazafiui bizalmunk kifejezését kegyesen. Kelt, stb. Nagyméltóságodnak alázatos szolgái Abaujmegye közönsége. A közgyűlésnek nevezetesebb közérdekű tárgyai közé sorozható a főméltóságu magyar királyi ud­vari kanczelláriának azon leirata, melyben az e megyében létező öszves bírósági személyzet műkö­dése iránti elismerését és megelégedését tudatja.­­ Ezen főkormányszéki leirat örvendetes tartalma ösztön gyanánt szolgál arra, hogy megyénkben az igazság független és pontos kiszolgáltatása jövőre nézve is erélyteljes igyekezettel, a polgári társadalom czéljának megfelelőleg kezeltessék. Más egyéb, a me­gye beligazgatására vonatkozó ügyek elintézése kö­zött a községek jegyzőinek száma és fizetése szabá­­lyoztatott, valamint a községek költségei fedezésére megkívántató pénz­összeg 3/4-ben a helységekben lé­tező egyes házakra, V4-ben­ pedig a jövedelmi adó után kivetett arány szerint viselendő. Hat egymást kö­­tő napon tartott ezen közgyű­lést mint első ízben, úgy most is higgadt komolyság és a jelenvolt egyéneket egymás iránti kölcsönös figye­lem, s méltányosság vezérelte, — és a midőn egyrész­ről törvényes Urunk Királyunk Ő Felsége és a legma­gasabb uralkodó ház iránti igaz hűséggel egyesített polgári kötelesség érzete hatotta át a közönség minden egyes tagját — úgy másrészről a szeretett hon javá­nak , a megyei autonómiának, a jelenkor igényei és a társadalom érdekeinek megfelelő gyakorlati né­zetek emelkedtek az eszmék színvonalára. — Elnök főispáni helytartó ur­a méltósága tapintat-teljes belű- ■Jüiülüüü-----------wmmm—mmmm--------------------i_j------------------------------!> , ■ ura» TÁRCZA. Napi újdonságok. * A pesti várostanácsnál, írja a „P. L.“,némi újítás történt a közigazgatási ágban, a­mennyiben a nm. m. kir. helytartótanács bocsátványa folytán ezentúl a jegyzőkön kívül a várostanácsnok urak is fognak referálni és a szo­kásos jegyzőkönyveket vezetni. A törvényszéki osztály tanácsosait illetőleg ily mank­a­ felosztás már régebben van folyamatban. * A veszprémi püspök ő nmga nov. 22-től főpász­tori körlevelet intézett egyházmegyéje papságához és pe­dig a kath. sajtó érdekében. * Ketten Henrik rövid idő múlva ismét visszatér családjával Pestre s mint tudjuk, itt az irói segély-egylet javára fog egy nagyobb hangversenyt rendezni. * Madarász Victor fiatal festész hazánkfia Pá­riából közelebb három új művével fogja műtárlatunkat gazdagítani. Egy ezek közöl a művész édes atyjának tu­lajdona. * A pestbudai lánczhíd társaság múlt szombaton tartotta közgyűlését gr. Károlyi György ő excja elnök­lete alatt. E közgyűlésben a következő határozatok ho­zattak : Az osztalék 1861. jul. 1-től 1862. jan. 30 ig egy részvény után 5 ft 75 krban állapíttatott meg s az 1862. jul. 1-től dec. 31-ig terjedő félév kamataival 1863. jan. 1-jén fizettetik ki , öszvesen egy részvény után 19 ft a. a., miután az előbbi félévről 13 ft már ki van fizetve; e szerint ezen részvények (névleges érték 525 ft) ebben az esztendőben 22 ftot jövedelmeznek. A függő adósság consolidálására és egy új ház épí­tésére sorsjátéki kölcsön terveztetik 20—25 ftos sorsje­gyekkel, mely a legfelsőbb engedély megnyerése után az igazgatóság által fog egy a társaság érdekeinek lehe­tőleg kedvező tervvel létesíttetni. A szabadalmi szerződés 4-ik­k­ban megállapított tartaléktőke biztosítása végett és a hivatali helyiségek rész­állapota tekintetéből a társaság budai házának új építése az igazgatóság által előterjesztett tervek szerint határoztatik el, és az építés a függő adósság konsolidá­lása és e czélból kötött kölcsöntől függesztetik fel, oly további hozzáadással, ha ez új építmény jövedelmessége ama kölcsön kamatmértékével öszhangba lesz hozható. A részvénytőkének a részvények koronkénti bevál­tása által való törlesztése (mi az idén 20 darabbal kez­­deményeztetik), valamint a pesti légszesztársasággal kö­tött szerződés a légszesznek Budára vezetése iránt jóvá­hagyatott. Az igazgatóság birtokában levő értékpapíroknak általa elhatározott eladása és az ebből bejövő váltságnak a függő adósság részletes törlesztésére fordítása tudomá­sul vétetett. Lónyay Menyhért úr indítványára az igazgatóság­nak körültekintő eredménydús vezetéséért és a vállalat virágzásával bensőleg egybefüggő indítványaiért a köz­gyűlés köszönetet szavazott. Az idén kilépő igazgatók b. Rotschild Anselm és Procopius György urak egyhangúlag újra megválasz­tattak. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére, valamint a társaság könyveinek és számadásainak átvizsgálására­­ Lónyay Menyhért, Koppély Frigyes és dr. Heinrich János urak kérettek föl. A közgyűléshez intézett kérvények és beadványok az igazgatósághoz, melynek szakkörébe vágnak, utasíttat­­tak tárgyalás és eldöntés végett. * A pesti jótékony nőegylet köszönetét nyilvánítja a következő befolyt segélyezésekért : K­á­r Mátyás ügyvéd ur mint néhai gr. S­z­é­c­s­e­n Jozefa vég­­rendeleti végrehajtója átadott 420 ftot, mint a boldogok­nak hagyományát; továbbá H­a­f­b­a­u­e­r János ur a sze­gények közti kiosztás végett ajándékozott 3 mérő hüve­lyes veteményt, a pesti hengermalom 6 mázsa lisztet, 1 mázsa darát, Blum János úr budai gőzmalma 3 mázsa lisztet. * Az associatio szelleme a legalsóbb rétegekben is kezdi már hatalmát gyakorolni, a­mi az államra a köz­rend érdekében ép oly ü­dvös, mint a­mily hathatós óv­szer a proletariátusság és az elszegényedés ellen. Ily örvendetes jelenségről imák Budáról, hol múlt vasárnap a testvér­városok targonczásai és más munkásai, mintegy százan, egy e czélból fölkért városi tanácsnok mint elölülő jelenlétében előleges tanácskozmányt tartottak „városi egyesült hordár“-testület alakítására, mely alkalommal elhatároztatott, hogy a tagok igen csekély naponkénti járulékér­t teljes egyenruhát kapnak, mely véres zsinóron kék öltönyből, szürke magyar nadrágból, csizma és úgy­nevezett huszárkalapból álland­ e felirattal „Városi egye­sült hordár“, s megfelelő számmal ellátva. A tulajdon­ké­pet alakitó gyűlés közelebb fog megtartatni, melyből a felsőbb engedély megnyerése iránt is a szükséges lépések meg fognak tétetni. A társulati tagok a közönség irányában in­solidum kezesek minden kárért. A dij­ illetékek, mint mondják, még a fennálló hordár intézeténél is jutányosab­­bak lesznek. Ez egyesülettel a munkások részére egy köl­csön- és gyámpénztár is kapcsolatban álland. * Battaszéki Lajos előfizetést hirdet egy „Nők könyve“ czimű munkára, mely négy részből álland: 1) Irányczikkek. 2) Vegyes czikkek. 3) Beszélyek. 4) Nőkre vonatkozó mondatok különféle íróktól. Ára fűzve 1 ft., diszkötésben 1 ft.,80 kr. Megrendelhető L­a­m­p­e­l Róbert, Kugler és Essmann urak könyvkereskedéseiben. * Heekenast egy „Nemzeti szinműtárt“ indít meg. Januárban egyszerre 3 füzet jelenik meg : Szigligeti „Béldi Pál"­­, Tarnay „Napom boldogít“ és Sardou „A jó barátok“ czímű műveivel. * A budai nőegylet javára a budai népszínházban a műkedvelők operája „Don Juan“ fog ismételtetni. * Hubay Gusztáv győri színtársulatához 50ft ha­vi fizetéssel egy karigazgató kerestetik; megkivántatik tő­le, hogy hegedűn a primot játszani tudja, az énekkart be­tanítsa és az előadások alatt igazgassa. A­kik a nevezett, azonnal elfoglalandó állomást elnyerni óhajtják, felszólít­tatnak, hogy személyesen vagy pedig levélben Hubay Gusztáv színigazgatónál Győrött bővebb értesítést sze­rezzenek. * A „B.“ szerint m. hó 26-kán egy bankjegy-hami­sító társaság szállíttatott a nagyváradi megyeház börtö­neibe. A bűnrészesek nevei : Belyei Imre, Keller Samu, Szilágyi János és Gombos Ignácz. A bankjegysajtó Belyei Imre ér­adonyi pinczéjében találtatott meg, hol egyszer­smind 900 darab, nem egészen kész tízforintos hamis bankjegyre is bukkantak. * A debreczen nagyváradi „Értesítő" szerkesztőjét Balla urat az Alexandriában megjelenő „Il Commercio“ szerkesztője levél útján értesíti, hogy a chinai sereg egyik ezredese, Tartos József debreczeni születés, i. é. július 25-kén Sanyai védelmében súlyosan megsebesülve, még az­nap meghalt. Halála előtt fölkérte egy barátját, Fekete urat, miszerint gondoskodnék, hogy halálának hite Debre­­czenben lakó édes­anyjához és nővéreihez eljusson, kik számára egy sangai-i bankárnál 5000 tallért tett le ha­gyományképen. * A „P. N.“ újdonságirója „egy collegájával erede­ti ujdonság-kutforrás-megnevezési perpatvarba“ kevered­vén, mellesleg arról is szót tesz, hogy a „Sürgönyében is meg szokta találni eredeti újdonságait, a­mely ártatlan csínyeken ” csak mosolyogni szokott. Ez az ártatlan mo­solygás nagyon kölcsönben esik­­. collega ur 1 Nem me­gyünk messzebb, például, éppen a legutóbbi számban, hol rólunk megemlékezni szíveskedik, a „Liszt Ferencz“ kezdetű czikk, speciális tudásunkra vonatkozó végszavai­val együtt, vájjon került e egy csepp tintájába? De ha fel nem hívott volna a t. collega, mi bizony, mint akár­hányszor, most se tartottuk volna ezt szóra érdemesnek. Azért tartsuk magunkat a nyugodt classicushoz : Turpe est doctori ... és mosolyogjunk tovább. * B. Nopcsa László, val. bel. titkos tanácsos, a Leopold-rend nagykeresztese és a szt. István lovagrend vi­téze, nyugalmazott erdélyi kanczellár 88 éves korában végelgyengülés következtében m. hó 28-kán meghalt Bécsben. Közszolgálati pályáján — olvassuk a „P. H.“-ben — legelébb mint Hunyadmegye főispánja tűnt ki, később kormányszéki tanácsos lön. 1832 ben az erdélyi udvari kanczelláriához referendariusnak neveztetett ki. Ugyanez évben az erdélyi királyi tábla elnöke lett s 1848 ban mint kanczellár lépett nyugalomra. Halt tetemeit Erdélybe, a farkadini családi sírboltba szállították. Necrolog­icója azt mondja róla, hogy ő egyike volt Erdély legmunkásabb fiainak és legerélyesebb hivatalnokainak. * Múlt szombaton reggeli 7 órakor, írja az „Őogy egy ismeretlen úri­ember a lánczhid közepén a helyi­gőzöst várva, a mint ez a lánczhid alá ért, felső ruháját és kucsmáját leveté és éppen a hajó orra előtt ugrott a Dunába. Ez öngyilkosság annál iszonyúbb, mivel — mint a körülmények mutatják — a leghidegebb kiszámítással volt végrehajtva. * Polgárról nov. 25-röl Írják nekünk : Miután Borsod és Zemplén megyékben a marhavész kiütött és pusztít, és hogy onnét Szabolcsmegye területére is át ne csapjon, Szabolcsmegye ideiglenes kormányzója B­e­c­s­k­e Lajos első alispán úr September 2- röl Dobsa Elek fő­szolgabíró úrhoz teljes felelősség terhe alatt rendeletet inté­zett, melynek következtében a főszolgabíró úr a polgári révben rögtön őröket állíttatott ki, valamint a palkonyai, tisza­kü­rti és szederkényi átjáróknál is egy egy pontra négy-négy egyént, kik minden 24 órában váltva legye­nek, és kiknek szigorú feladata lesz az, hogy Borsod me­gye felől semmiféle szarvasmarhát, vagy ennek akármely nyers részét, bőrt, szarvat, körmöt, húst, fagygyut, vajat stb. át ne bocsássanak, büntetés terhe alatt; az áttörni akarók pedig a községi elöljáróságnak jelentendők be, mely azokat vagy visszautasítja, vagy tiz napi veszteglés alá ve­­tendi, és csak ha ez idő alatt nem ütne ki marháin a veszély, akkor bocsátandók szabadon; a Szabolcsmegyéből kifelé hajtandó marháknak pedig egésségi marhajárlattal kell ellátva lenniök. — Polgár város tanácsa a fentebbi rende­letet a legnagyobb erélylyel és pontossággal teljesítette, s jelenleg is teljesíti, miről a főszolgabíró úr a helyszínen személyesen szerzett magának meggyőződést, a legna­gyobb megelégedésének kijelentése mellett. Polgár mező­városában m. hó 20-kán Dobsa Elek járásbeli főszolga­bíró úr, Szabolcsmegye első alispáni hivatalának folyó évi October hó 31-ről kelt rendeleténél fogva, a polgári elöljá­róság meguyittatása tekintetéből megjelenvén, hol az ér­telmesebb egybehívott lakosoknak, a többi földbirtokos uraknak, valamint a helybeli r. kath. lelkész és esperes urnak mint népképviselőknek, a főbiróságra három egyént és az esküdtségre szintén három három egyént hozott javaslatba kinevezés végett, a­mire az érdekelt népképviselők abbeli óhajtásukat fejezvén ki, hogy a kü­lönben minden kifogás nélkül bíróságra ajánlott három egyén közül Pintér János főbíróul, és a kilencz egyén közül Iszák Márton, Tóth István és Pallagi András es­küdtekül neveztessenek ki, valóban ki is neveztettek. Továbbá, miután Polgár város 80 ezer holdnyi terü­leten fekszik, hol számos betyár fordul meg gyakran, ugyanazért a személy- és vagyon­­­biztonság tekin­tetéből Makó István , mint a közbizodalmat bíró egyénnek rendőri hadnagggyá kineveztetése szorgalmazta­tok a t. főszolgabíró úr által, kinek hivatali buzgalma eredményező azt is, miszerint Soós Pista hírhedt úton­álló határunk területétől végkép elrettentetett és kiir­tatott. * A magyar­óvári felsőbb gazdászati tanin­tézetben a most folyó téli félévben 169 tanuló van, tehát létezése óta az idén a leglátogatottabb. E 169 tanuló közül 98 az előbbi félévekből lépett át, 91 egészen új. Köztük van 14 cseh, 7 galicziai és bukovinai, 3 krajnai, 1 hor­­vát, 12 morva, 13 alsó- és felső-austriai, 1 salzburgi, 13 sléziai, 3 erdélyi, 1 slavóniai, 2 szíriai, 94 magyar, 1 ve­­lenczei, 2 porosz és 1 oláh. * Az „Egri Postá“-ban olvassuk Besseny­őről Heves­­megyéből, hogy ottani régi nemes nemzetség legidősbje, Mlinkó István és neje Csathó Anna m. hó 23-kán tartották arany menyegzőjüket. Az agg vőlegény 1788 ban született és arany­ lakodalmán Csak úgy megrakta a csárdást mint ötven év előtt. * A Komárommegyében II. Igmándon fölfedezett keserü­ vizforrást Szt. Antal kútjának nevezték el. A vegy­­bontási eredmény, mely a m. kir. természettudományi tár­sulat ülése elé terjesztetett, igen kedvező, s a sikernek czáfolhatatlan jele, hogy e vizet dr. Kovács Sebestyén En­dre Rókus-kórházi osztályában­ már nagyban alkalmazza. * Háromszékről, Árkosról következő soro­kat közöl a „K. K.“ : A múlt hóban közölt földingás nem tűnt fel és el minden nyom nélkül, mert maga után ha­gyott a lika nevű hires erdőben a Vargyas és Oklánd községek határszél vonalánál, Lika nevű helyen egy föld­­nyilást, mely magát égő vulkánszerüleg viseli, minthogy ott nappal csak emelkedő gőzfüstölgés látszik ugyan, de éjjel annak égő világossága is észrevehető. Minő anyag legyen az, mely a nyilásban az égést okozza, ha tán ed­dig valaki annak szakértőleg végére járt volna is, arról éppen nem értesültem: kén, vagy kőszén-réteg ? vagy mi legyen ? nincs hírünkkel; annyi áll, hogy mióta ott a ki­gyulladás történt, a föld bizonyos mértékben észreve­­hetőleg összeroskadott és roskadoz. Miért az egy oly tüt­­neménynyé vált, mely sok bámulókat varázsol a közel körből magához mind a közrendből, mind az értelmiség­ből; hivatalnokok is látogatták azt. Ugyan az emlitett időtájról emlegeti a hir Csikban egy miveit kőszénbánya meggyulladását, (a helység nevét elfeledtem), melynek azonban kioltása is sikerült az égő rész körülásásával, 7 öt fokos réteget kelletvén egész körbe beásni az azalatti földig.

Next