Sürgöny, 1862. december (2. évfolyam, 277-299. szám)
1862-12-03 / 278. szám
mutatkozott; a partok megnyíltak és nagy mennyiségben öntötték az ő nyers terményeiket; a közlekedési eszközök tökélyesültek, a vasutak terjedtek s igy csak hamar annyira bővében volt egész Európa a nyers terményeknek, hogy még a kereskedők kezei is tele maradtak gabnával s nyereség helyett veszteségük volt rajta. Leesett a nyers termények ára, de nem szállott alább a munka díja és az iparczikkek ára , Így szintén megmaradtak a kiadások, megmaradtak azon vállalatok, kötelezvények, szerződések, melyeket azon hitben írtunk alá, hogy ama rendkívüli körülmények tartósak leendőnek. Azonban a termények olcsósága miatt a gazda alig bírja fizetni cselédeit, a haszonbért, a kamatokat, nem hogy a tőkét visszafizethetné; az, ki vérmes reményeivel túlterjeszkedett saját erején, még a kellő iparczikkeket, eszközöket, gépeket, napszámokat sat. sem, mert azok mód nélkül drágák a mostani gabnaárhoz képest. Nem mondhatjuk, hogy olcsó egy köböl búza vidékszerte 5 írtjával, — mert hiszen ez, ha 50—60 évet egybe veszünk, jó középár — de olcsó az iparterményekhez, mert ezek ám 10—16 év előtt,midőn a gabnának ugyanily ára volt) közel sem voltak ily drágák mint most. No de sehol sem oly ingó a nyers termények ára, mint hazánkban. Nyers terményeinknek megfelelő fogyasztó közönségünk - az iparos osztály s néhány szűk határu város — jelentéktelen ; piaczunk a lengyel, poroszföld, de ez is mind csak akkor, ha nekik vagy szomszédainak kevés termett, ha tőlünk olcsón vehet. Más nemzeteknél gyorsabban növekedik a lakosság száma, mint a nyers termékek mennyisége; nálunk talán inkább növekedik ez utóbbi, azért óhajtandó, hogy nálunk is minél jelentékenyebb legyen a fogyasztók, az iparosok száma; ők legjobban fizethetnék búzánk árát, mert mi is (a közelség miatt) legolcsóbban adhatnók nekik. De a külföldi iparosoknak is figyelembe kell venni azt, mi nálunk történik. A föld és terményei az emberi nem lételének alapja. Midőn a földmivelő osztály viszonyát a termények olcsó ára megingatja, megingattatnak általa a többiek is, így most az iparosokon a sor, hogy magas áraikkal alább hagyjanak, hogy készítményeik árát leszállítsák. Ha ezt nem teszik, nem leend kelendősége iparczikkeiknek s ők még többet vesztenek mint a vérmes reményű gazdászati vállalkozók, ezt a mindennapi példák is mutatják. Ők ezt tenni kénytelenek. De az a kérdés: tehetik-e anélkül, hogy ne veszítsenek ? Lehet-e veszteség nélkül olcsóbban adni, mint vettünk ? Minden oda mutat tehát, hogy a mezei gazdászatbani válságot kereskedelmi crisis fogja követni. Laurenchiki. Megyei tudósítások. — Kassa, november 26. Folyó hó 11-ik és következett napjain tartatott meg másodizben Abaujmegyének legfelsőbb helyen engedélyezett közgyülése. — Az eredmény kielégítőnek mondható, mert ha, bár állandó lakhelyre nézve e megyében csekély számú világi főnemességből részt egy sem vett, a közönség minden más osztálya képviselve volt. A megye első alispánja a számosan egybegyült közönséget szívélyesen is ÖBBöntvén, főispáni helytartó ur ő méltóságának ősi szokáshoz képest a gyűlésbe meghívására a füzéri járás főszolgabiráját esküdt társával kinevezte, mire csak hamar kassai megyés püspök ő nagyméltósága társaságában a gyűlés teremében megjelent megyei kormányzó úr a közönség részéről nyilvánult tisztelet és bizalom hangos jelei között elnöki székét elfoglalván, egy alkalomszerű díszes beszéddel a gyűlést megnyitottnak kijelentette. — Ezután az első alispánnak a megye közigazgatására és belhelyzeti állapotára vonatkozó tüzetes jelentése dicséretes és jegyzőkönyvileg is kifejezett elismeréssel fogadtatott. Felolvastatott Magyarország királyi helytartója gróf Pálffy Mór ő nagyméltóságának f. évi mindszent hó 5-ről kelt leirata, melyben a f. évi Szt.-Mihály hava 18-án személyéhez a megye közönsége által intézett üdvözlő soroknak örömmel lett olvasását tudatja, anynyival is inkább, mivel azokból értesül azon nemes törekvésről, melyet a megyei közönség magának czélul kitűzött, melynek folytán reményű ő nagyméltósága, hogy azon szellemben folytonosan közreműködve a birodalom és hazánk közös érdeke szerencsésen megoldva, és ekként ő cs. kir. Apostoli Felsége által előtüzött czél biztosan elérve leend; és ily törekvések mellett biztosan állhatni a legmagasabb bíró eleibe, s nyugodt kebellel adhatni át a megyei tiszti kar és közönség működése méltánylatát a történet emléklapjainak. — Felhívja egyszersmind ő kegyelmessége a megye közönségét és tisztikarát, hogy továbbá is ezen irányban buzgón és erélylyel közreműködjenek, s legyenek meggyőződve, hogy e tekintetben jóakaratu támogatására mindig bizton számíthatnak. ő kegyelmessége ezen magas leiratának felolvasása örömérzettől áthatott lelkesülést ébresztett a gyűlési közönségben, mely egyhangú „éljen a királyi helytartó“ szavakban nyilvánult. Ezt követő első alispán Ferdinandy Bertalan az osztatlan figyelemmel hallgatott és köztetszéssel fogadott terjedelmes beszéde. E beszéd végpontjában a földhitelintézet felállítását legkegyelmesebben engedélyezett tényért, és ezt elismerőleg megköszönő hazánkfiaihoz intézett, a magyar nemzetnek egy biztosabb jövő iránt alapos reményt nyújtó fejedelmi kegyes szavakért Ő cs. k. Felségéhez hálás érzelmű legalázatosabb feliratra — valamint magyar királyi udvari főkanczellár nagyméltóságának az említett országos intézet létrejöttét hathatós befolyásával gyámolító törekvéséért elismerés, s igaz bizalom kifejezésére vonatkozó indítvány — a megye közönségének egyhangú akaratával találkozott; — egyszersmind főtisztelendő Szabad Ferencz kassai kanonok felszólalása folytán az ö cs. kir. Felségéhez felterjesztendő feliratban az országos muzeum és nemzeti szinház legmagasabb fejedelmi pártfogásban lett részeltetése legalázatosabb köszönet mellett felemlíttetni határoztatott. A főjegyző által szerkesztett és közgyülésileg hitelesített, —0 cs. k. Apostoli Felségéhez felterjesztett felirat ekként hangzik: Császári és Apostoli királyi Felség ! Legkegyelmesebb Urunk! Felséged azon fejedelmi kegyelmű, egyszersmind atyai indulatának, melyet különösen a legközelebbi két év folyama alatt magyar hon és nemzetünk anyagi érdekei emelésében és szellemi haladása terjesztésében a nemzet tapasztalni szerencsés, ismét újabb, kétségtelen és örök hálás elismerésre kötelező jelét adó azon legmagasabb tény által, hogy a haza egyes polgáraira és úgy, mint az egyetemes nemzet anyagi jólléte előmozdítására oly annyira jóltevőleg ható magyar földhitel-intézet létrejöttét királyi legfőbb hatalmánál fogva nem csak megengedni, hanem annak fennállhatására és további jótékony hatására mulhatlan szükségelt alaptőkéhez tetemes öszveggel járulni legkegyelmesebben méltóztatott. Növelik Felséged fejedelmi fényeinek nagyságát, de növelik egyszersmind a hű magyar nemzet minden egyes tagja keblében mélyen rejlő, a viszontagságos idők változása és bármi váratlan események bekövetkeztével soha ki nem irtható örök hálás elismerését és áldozatra készségét is a nemzet szellemi kincseinek ápolására és fenntartására fordított azon legmagasabb, egyszersmind leghatályosabb fejedelmi gondosság és pártfogás, melyre cs. k. Felséged Magyarország régészeti és művészeti tekintetben nagybecsű kincstárát, Magyarország múzeumát és ezzel egybeköttetésben egy a műveltségben előhaladt nemzet nélkülözhetetlen intézetét, a magyar nemzeti színházat részesíteni méltató. Hazafias örömet ébresztett bennünk hő óhajtásaink teljesítését kilátásba helyező ama kedves és nagy jelentőségű fejedelmi szavak, melyeket cs. k. Felséged a nemzeti földhitelintézet legkegyelmesebb engedélyét alázattal megköszönő hazánkfiaihoz intézni kegyeskedett. Biztos jel és előzmény gyanánt tekintjük mi e nagy horderejű fejedelmi szavakban az egyetemes birodalom hatalmával és a polgári társadalom méltányos igényeivel összeegyeztethető ősi alkotmányunk szellemében leendő megoldását ama nagyfontosságú kérdéseknek, melyek a magyar nemzet teljes megnyugtatására biztos állandósággal csak a törvényhozás körében dönthetők el. Ily nagy jótéteményekben nyilvánult fejedelmi kegyelem és a magyar nemzet jövőjének jobb létére biztos kilátást nyújtó előzmények iránt hallgatag maradni hálátlansági bűn lenne. Fogadja tehát cs. k. Felséged Abaujmegye mai napon közgyűlésileg egybenlévő közönségének alattvalói tántorithatlan hűség és ragaszkodás értelmétől áthatott hálás köszönetének nyilvánítását kegyelmesen, azon legalázatosabb kijelentésünk mellett, hogy cs. k. Felséged kegyelmére méltók lenni alattvalói kötelességünk legfőbbjének ismerjük. Kelt, sat. Császári királyi Felségednek legalázatosabb szolgái s hü alattvalói Abaujmegye közönsége. A magyar királyi udvari főkanczellár ő nagyméltóságához intézett felirat tartalma következő: Nagy méltóságú gróf! Magyar királyi udvari főkanczellár ur ! Kegyelmes Urunk! Hazánk anyagi és szellemi jólétének előmozdítására törekvő igaz szándékának nagyméltóságod már eddig is kétségtelen számos jeleit adá; e nemes keblű közelebbi törekvését kegyelmességednek megyénk közönségének nem csekély örömére óhajtott ujabbi siker követé, a földhitelintézet, melynek valamint országos tekintetben, úgy az egyesek magánviszonyaira jótékony hatással lévő tényezőnek felséges Urunk Királyunk által legkegyelmesebben történt engedélyezése és alaptőkéjének tetemes összeggel segélyezése az összes magyar nemzetet és megyénk közönségét is buzdító érzelemmel egyesített hálás elismerésre bírta, melyet a magyar nemzeti múzeum és az országos színház, mint az emberi elmetehetség, az akarati erő sikere és a kifejlett szellemi állapot eme tárházainak biztos emeltyűit , ő cs. kir. Felsége legmagasabb pártfogásában és anyagi segélyekben lett részeltetéséből eredeti örömünk tetemesen növel. De e megye közönségét, és bizton hisszük, hogy szeretett honunk osztály- és érdek-különbség nélkül minden egyes tagja keblét átható öröm-érzettel töltik el ama nagy-jelentőségű és szép reményekre ébresztő kegyelmes fejedelmi szavak, melyeket ő cs. k. Felsége a földhitelintézet engedélyét megköszönő hazánkfiai előtt nyilvánítani méltóztatott. Mi egész őszinteséggel tárjuk fel érzelmeinket, midőn kinyilatkoztatjuk , hogy legkegyelmesebb Urunk ő Felsége az ország anyagi jólétére és szellemi érdekeinek emelésére irányzott atyai gondoskodását tanúsító tényeiben, egyszersmind nemzetünknek egy biztosabb jövőt ígérő állapot létrejövetele iránt alapos reményt nyújtó fejedelmi szavaiban nagyméltóságod ernyedetlen tevékenységének közös hazánk javára — melynek kegyelmességed egyik legkitűnőbb szülöttje — irányzott törekvései sikerét véljük feltalálni. E meggyőződést vezéreltetve óhajtásunk legbuzgóbbika: engedje a mindenható, hogy kegyelmességed magasztos, de szerfeletti nehézségekkel egybekötött ama pályán, melyre e viszontagság teljes korszakban hivatva van, nagy következményű feladatát Felséges Urunk Királyunk legmagasabb megelégedésére és az egyetemes birodalom hatalmi állásával egybekötött magyar hazánk tartós jólétére és boldogitására töltse be. Fogadja nagyméltóságod mély tisztelettel párosult hazafiui bizalmunk kifejezését kegyesen. Kelt, stb. Nagyméltóságodnak alázatos szolgái Abaujmegye közönsége. A közgyűlésnek nevezetesebb közérdekű tárgyai közé sorozható a főméltóságu magyar királyi udvari kanczelláriának azon leirata, melyben az e megyében létező öszves bírósági személyzet működése iránti elismerését és megelégedését tudatja. Ezen főkormányszéki leirat örvendetes tartalma ösztön gyanánt szolgál arra, hogy megyénkben az igazság független és pontos kiszolgáltatása jövőre nézve is erélyteljes igyekezettel, a polgári társadalom czéljának megfelelőleg kezeltessék. Más egyéb, a megye beligazgatására vonatkozó ügyek elintézése között a községek jegyzőinek száma és fizetése szabályoztatott, valamint a községek költségei fedezésére megkívántató pénzösszeg 3/4-ben a helységekben létező egyes házakra, V4-ben pedig a jövedelmi adó után kivetett arány szerint viselendő. Hat egymást kötő napon tartott ezen közgyűlést mint első ízben, úgy most is higgadt komolyság és a jelenvolt egyéneket egymás iránti kölcsönös figyelem, s méltányosság vezérelte, — és a midőn egyrészről törvényes Urunk Királyunk Ő Felsége és a legmagasabb uralkodó ház iránti igaz hűséggel egyesített polgári kötelesség érzete hatotta át a közönség minden egyes tagját — úgy másrészről a szeretett hon javának , a megyei autonómiának, a jelenkor igényei és a társadalom érdekeinek megfelelő gyakorlati nézetek emelkedtek az eszmék színvonalára. — Elnök főispáni helytartó ura méltósága tapintat-teljes belű- ■Jüiülüüü-----------wmmm—mmmm--------------------i_j------------------------------!> , ■ ura» TÁRCZA. Napi újdonságok. * A pesti várostanácsnál, írja a „P. L.“,némi újítás történt a közigazgatási ágban, amennyiben a nm. m. kir. helytartótanács bocsátványa folytán ezentúl a jegyzőkön kívül a várostanácsnok urak is fognak referálni és a szokásos jegyzőkönyveket vezetni. A törvényszéki osztály tanácsosait illetőleg ily manka felosztás már régebben van folyamatban. * A veszprémi püspök ő nmga nov. 22-től főpásztori körlevelet intézett egyházmegyéje papságához és pedig a kath. sajtó érdekében. * Ketten Henrik rövid idő múlva ismét visszatér családjával Pestre s mint tudjuk, itt az irói segély-egylet javára fog egy nagyobb hangversenyt rendezni. * Madarász Victor fiatal festész hazánkfia Páriából közelebb három új művével fogja műtárlatunkat gazdagítani. Egy ezek közöl a művész édes atyjának tulajdona. * A pestbudai lánczhíd társaság múlt szombaton tartotta közgyűlését gr. Károlyi György ő excja elnöklete alatt. E közgyűlésben a következő határozatok hozattak : Az osztalék 1861. jul. 1-től 1862. jan. 30 ig egy részvény után 5 ft 75 krban állapíttatott meg s az 1862. jul. 1-től dec. 31-ig terjedő félév kamataival 1863. jan. 1-jén fizettetik ki , öszvesen egy részvény után 19 ft a. a., miután az előbbi félévről 13 ft már ki van fizetve; e szerint ezen részvények (névleges érték 525 ft) ebben az esztendőben 22 ftot jövedelmeznek. A függő adósság consolidálására és egy új ház építésére sorsjátéki kölcsön terveztetik 20—25 ftos sorsjegyekkel, mely a legfelsőbb engedély megnyerése után az igazgatóság által fog egy a társaság érdekeinek lehetőleg kedvező tervvel létesíttetni. A szabadalmi szerződés 4-ikkban megállapított tartaléktőke biztosítása végett és a hivatali helyiségek részállapota tekintetéből a társaság budai házának új építése az igazgatóság által előterjesztett tervek szerint határoztatik el, és az építés a függő adósság konsolidálása és e czélból kötött kölcsöntől függesztetik fel, oly további hozzáadással, ha ez új építmény jövedelmessége ama kölcsön kamatmértékével öszhangba lesz hozható. A részvénytőkének a részvények koronkénti beváltása által való törlesztése (mi az idén 20 darabbal kezdeményeztetik), valamint a pesti légszesztársasággal kötött szerződés a légszesznek Budára vezetése iránt jóváhagyatott. Az igazgatóság birtokában levő értékpapíroknak általa elhatározott eladása és az ebből bejövő váltságnak a függő adósság részletes törlesztésére fordítása tudomásul vétetett. Lónyay Menyhért úr indítványára az igazgatóságnak körültekintő eredménydús vezetéséért és a vállalat virágzásával bensőleg egybefüggő indítványaiért a közgyűlés köszönetet szavazott. Az idén kilépő igazgatók b. Rotschild Anselm és Procopius György urak egyhangúlag újra megválasztattak. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére, valamint a társaság könyveinek és számadásainak átvizsgálására Lónyay Menyhért, Koppély Frigyes és dr. Heinrich János urak kérettek föl. A közgyűléshez intézett kérvények és beadványok az igazgatósághoz, melynek szakkörébe vágnak, utasíttattak tárgyalás és eldöntés végett. * A pesti jótékony nőegylet köszönetét nyilvánítja a következő befolyt segélyezésekért : Kár Mátyás ügyvéd ur mint néhai gr. Szécsen Jozefa végrendeleti végrehajtója átadott 420 ftot, mint a boldogoknak hagyományát; továbbá Hafbauer János ur a szegények közti kiosztás végett ajándékozott 3 mérő hüvelyes veteményt, a pesti hengermalom 6 mázsa lisztet, 1 mázsa darát, Blum János úr budai gőzmalma 3 mázsa lisztet. * Az associatio szelleme a legalsóbb rétegekben is kezdi már hatalmát gyakorolni, ami az államra a közrend érdekében ép oly üdvös, mint amily hathatós óvszer a proletariátusság és az elszegényedés ellen. Ily örvendetes jelenségről imák Budáról, hol múlt vasárnap a testvérvárosok targonczásai és más munkásai, mintegy százan, egy e czélból fölkért városi tanácsnok mint elölülő jelenlétében előleges tanácskozmányt tartottak „városi egyesült hordár“-testület alakítására, mely alkalommal elhatároztatott, hogy a tagok igen csekély naponkénti járulékért teljes egyenruhát kapnak, mely véres zsinóron kék öltönyből, szürke magyar nadrágból, csizma és úgynevezett huszárkalapból álland e felirattal „Városi egyesült hordár“, s megfelelő számmal ellátva. A tulajdonképet alakitó gyűlés közelebb fog megtartatni, melyből a felsőbb engedély megnyerése iránt is a szükséges lépések meg fognak tétetni. A társulati tagok a közönség irányában insolidum kezesek minden kárért. A dij illetékek, mint mondják, még a fennálló hordár intézeténél is jutányosabbak lesznek. Ez egyesülettel a munkások részére egy kölcsön- és gyámpénztár is kapcsolatban álland. * Battaszéki Lajos előfizetést hirdet egy „Nők könyve“ czimű munkára, mely négy részből álland: 1) Irányczikkek. 2) Vegyes czikkek. 3) Beszélyek. 4) Nőkre vonatkozó mondatok különféle íróktól. Ára fűzve 1 ft., diszkötésben 1 ft.,80 kr. Megrendelhető Lampel Róbert, Kugler és Essmann urak könyvkereskedéseiben. * Heekenast egy „Nemzeti szinműtárt“ indít meg. Januárban egyszerre 3 füzet jelenik meg : Szigligeti „Béldi Pál", Tarnay „Napom boldogít“ és Sardou „A jó barátok“ czímű műveivel. * A budai nőegylet javára a budai népszínházban a műkedvelők operája „Don Juan“ fog ismételtetni. * Hubay Gusztáv győri színtársulatához 50ft havi fizetéssel egy karigazgató kerestetik; megkivántatik tőle, hogy hegedűn a primot játszani tudja, az énekkart betanítsa és az előadások alatt igazgassa. Akik a nevezett, azonnal elfoglalandó állomást elnyerni óhajtják, felszólíttatnak, hogy személyesen vagy pedig levélben Hubay Gusztáv színigazgatónál Győrött bővebb értesítést szerezzenek. * A „B.“ szerint m. hó 26-kán egy bankjegy-hamisító társaság szállíttatott a nagyváradi megyeház börtöneibe. A bűnrészesek nevei : Belyei Imre, Keller Samu, Szilágyi János és Gombos Ignácz. A bankjegysajtó Belyei Imre éradonyi pinczéjében találtatott meg, hol egyszersmind 900 darab, nem egészen kész tízforintos hamis bankjegyre is bukkantak. * A debreczen nagyváradi „Értesítő" szerkesztőjét Balla urat az Alexandriában megjelenő „Il Commercio“ szerkesztője levél útján értesíti, hogy a chinai sereg egyik ezredese, Tartos József debreczeni születés, i. é. július 25-kén Sanyai védelmében súlyosan megsebesülve, még aznap meghalt. Halála előtt fölkérte egy barátját, Fekete urat, miszerint gondoskodnék, hogy halálának hite Debreczenben lakó édesanyjához és nővéreihez eljusson, kik számára egy sangai-i bankárnál 5000 tallért tett le hagyományképen. * A „P. N.“ újdonságirója „egy collegájával eredeti ujdonság-kutforrás-megnevezési perpatvarba“ keveredvén, mellesleg arról is szót tesz, hogy a „Sürgönyében is meg szokta találni eredeti újdonságait, amely ártatlan csínyeken ” csak mosolyogni szokott. Ez az ártatlan mosolygás nagyon kölcsönben esik. collega ur 1 Nem megyünk messzebb, például, éppen a legutóbbi számban, hol rólunk megemlékezni szíveskedik, a „Liszt Ferencz“ kezdetű czikk, speciális tudásunkra vonatkozó végszavaival együtt, vájjon került e egy csepp tintájába? De ha fel nem hívott volna a t. collega, mi bizony, mint akárhányszor, most se tartottuk volna ezt szóra érdemesnek. Azért tartsuk magunkat a nyugodt classicushoz : Turpe est doctori ... és mosolyogjunk tovább. * B. Nopcsa László, val. bel. titkos tanácsos, a Leopold-rend nagykeresztese és a szt. István lovagrend vitéze, nyugalmazott erdélyi kanczellár 88 éves korában végelgyengülés következtében m. hó 28-kán meghalt Bécsben. Közszolgálati pályáján — olvassuk a „P. H.“-ben — legelébb mint Hunyadmegye főispánja tűnt ki, később kormányszéki tanácsos lön. 1832 ben az erdélyi udvari kanczelláriához referendariusnak neveztetett ki. Ugyanez évben az erdélyi királyi tábla elnöke lett s 1848 ban mint kanczellár lépett nyugalomra. Halt tetemeit Erdélybe, a farkadini családi sírboltba szállították. Necrologicója azt mondja róla, hogy ő egyike volt Erdély legmunkásabb fiainak és legerélyesebb hivatalnokainak. * Múlt szombaton reggeli 7 órakor, írja az „Őogy egy ismeretlen úriember a lánczhid közepén a helyigőzöst várva, a mint ez a lánczhid alá ért, felső ruháját és kucsmáját leveté és éppen a hajó orra előtt ugrott a Dunába. Ez öngyilkosság annál iszonyúbb, mivel — mint a körülmények mutatják — a leghidegebb kiszámítással volt végrehajtva. * Polgárról nov. 25-röl Írják nekünk : Miután Borsod és Zemplén megyékben a marhavész kiütött és pusztít, és hogy onnét Szabolcsmegye területére is át ne csapjon, Szabolcsmegye ideiglenes kormányzója Becske Lajos első alispán úr September 2- röl Dobsa Elek főszolgabíró úrhoz teljes felelősség terhe alatt rendeletet intézett, melynek következtében a főszolgabíró úr a polgári révben rögtön őröket állíttatott ki, valamint a palkonyai, tiszakürti és szederkényi átjáróknál is egy egy pontra négy-négy egyént, kik minden 24 órában váltva legyenek, és kiknek szigorú feladata lesz az, hogy Borsod megye felől semmiféle szarvasmarhát, vagy ennek akármely nyers részét, bőrt, szarvat, körmöt, húst, fagygyut, vajat stb. át ne bocsássanak, büntetés terhe alatt; az áttörni akarók pedig a községi elöljáróságnak jelentendők be, mely azokat vagy visszautasítja, vagy tiz napi veszteglés alá vetendi, és csak ha ez idő alatt nem ütne ki marháin a veszély, akkor bocsátandók szabadon; a Szabolcsmegyéből kifelé hajtandó marháknak pedig egésségi marhajárlattal kell ellátva lenniök. — Polgár város tanácsa a fentebbi rendeletet a legnagyobb erélylyel és pontossággal teljesítette, s jelenleg is teljesíti, miről a főszolgabíró úr a helyszínen személyesen szerzett magának meggyőződést, a legnagyobb megelégedésének kijelentése mellett. Polgár mezővárosában m. hó 20-kán Dobsa Elek járásbeli főszolgabíró úr, Szabolcsmegye első alispáni hivatalának folyó évi October hó 31-ről kelt rendeleténél fogva, a polgári elöljáróság meguyittatása tekintetéből megjelenvén, hol az értelmesebb egybehívott lakosoknak, a többi földbirtokos uraknak, valamint a helybeli r. kath. lelkész és esperes urnak mint népképviselőknek, a főbiróságra három egyént és az esküdtségre szintén három három egyént hozott javaslatba kinevezés végett, amire az érdekelt népképviselők abbeli óhajtásukat fejezvén ki, hogy a különben minden kifogás nélkül bíróságra ajánlott három egyén közül Pintér János főbíróul, és a kilencz egyén közül Iszák Márton, Tóth István és Pallagi András esküdtekül neveztessenek ki, valóban ki is neveztettek. Továbbá, miután Polgár város 80 ezer holdnyi területen fekszik, hol számos betyár fordul meg gyakran, ugyanazért a személy- és vagyonbiztonság tekintetéből Makó István , mint a közbizodalmat bíró egyénnek rendőri hadnagggyá kineveztetése szorgalmaztatok a t. főszolgabíró úr által, kinek hivatali buzgalma eredményező azt is, miszerint Soós Pista hírhedt útonálló határunk területétől végkép elrettentetett és kiirtatott. * A magyaróvári felsőbb gazdászati tanintézetben a most folyó téli félévben 169 tanuló van, tehát létezése óta az idén a leglátogatottabb. E 169 tanuló közül 98 az előbbi félévekből lépett át, 91 egészen új. Köztük van 14 cseh, 7 galicziai és bukovinai, 3 krajnai, 1 horvát, 12 morva, 13 alsó- és felső-austriai, 1 salzburgi, 13 sléziai, 3 erdélyi, 1 slavóniai, 2 szíriai, 94 magyar, 1 velenczei, 2 porosz és 1 oláh. * Az „Egri Postá“-ban olvassuk Bessenyőről Hevesmegyéből, hogy ottani régi nemes nemzetség legidősbje, Mlinkó István és neje Csathó Anna m. hó 23-kán tartották arany menyegzőjüket. Az agg vőlegény 1788 ban született és arany lakodalmán Csak úgy megrakta a csárdást mint ötven év előtt. * A Komárommegyében II. Igmándon fölfedezett keserü vizforrást Szt. Antal kútjának nevezték el. A vegybontási eredmény, mely a m. kir. természettudományi társulat ülése elé terjesztetett, igen kedvező, s a sikernek czáfolhatatlan jele, hogy e vizet dr. Kovács Sebestyén Endre Rókus-kórházi osztályában már nagyban alkalmazza. * Háromszékről, Árkosról következő sorokat közöl a „K. K.“ : A múlt hóban közölt földingás nem tűnt fel és el minden nyom nélkül, mert maga után hagyott a lika nevű hires erdőben a Vargyas és Oklánd községek határszél vonalánál, Lika nevű helyen egy földnyilást, mely magát égő vulkánszerüleg viseli, minthogy ott nappal csak emelkedő gőzfüstölgés látszik ugyan, de éjjel annak égő világossága is észrevehető. Minő anyag legyen az, mely a nyilásban az égést okozza, ha tán eddig valaki annak szakértőleg végére járt volna is, arról éppen nem értesültem: kén, vagy kőszén-réteg ? vagy mi legyen ? nincs hírünkkel; annyi áll, hogy mióta ott a kigyulladás történt, a föld bizonyos mértékben észrevehetőleg összeroskadott és roskadoz. Miért az egy oly tütneménynyé vált, mely sok bámulókat varázsol a közel körből magához mind a közrendből, mind az értelmiségből; hivatalnokok is látogatták azt. Ugyan az emlitett időtájról emlegeti a hir Csikban egy miveit kőszénbánya meggyulladását, (a helység nevét elfeledtem), melynek azonban kioltása is sikerült az égő rész körülásásával, 7 öt fokos réteget kelletvén egész körbe beásni az azalatti földig.