Sürgöny, 1863. január (3. évfolyam, 2-25. szám)

1863-01-14 / 10. szám

rostomig, jobban át lévén hatva azok korszerűsége által, a jövőre nézve elvileg azokhoz csatlakozás iránti óhajtást tanúsít. Ezen ügyes taktika megengedi Aus­­triának, hogy — saját politikájának megtagadása nél­kül — eltávolíthassa egy oly viszály első okát, mely a két német nagyhatalmasság közti szakadássá válással fenyegetőzött. A porosz kabinetnek maga részéről, mely ismeri a német hatalmak többségének vélemé­nyét, leend ideje, oly rendszert találni, melyhez legáli­­san csatlakozhassak. Ugyanezen lapnak Brüsselből írják, hogy S­­­p­ó­t király egésségi helyzete még mindig aggasztó. A ki­rály egy hires sebészt, Langenbeck tudott hivatá el Berlinből, ki őt újabb gyógymód alá veté. A bra­­banti herczeg értesítése végett sürgöny küldetett el. Ez utóbbi febr. 15-ke felé hagyandja el Egyiptomot, hogy Brüsselbe térjen vissza, s a király — mint mond­ják — akkor déli Európába induland el. Ugyanezen lap szerint Angolországban minden felől panaszok emelkednek a „Tuscarola“ amerikai hadihajó ellen, mely Funchal előtt zárlatot állított föl, s türhetlen motozási jogot gyakorol a madeirai vizeken levő összes angol kereskedő hajók irányában. Castiglione Henrik lovag, Victor Emanuel szolgálat­tevő tisztje, legközelebb fölhatalmaztatott arra, hogy a mexicói hadjáratban részt vehessen s a franczia főhadiszálláson székelhessen. Ama tiszt— több lapok állításaival ellenkezőleg — semmi küldetéssel sincs megbízva, s csupán tanulási czélból vesz részt a hadjáratban. OLASZORSZÁG: A rablások kiirtása végetti nemzeti aláírás igen nagy sikerrel foly. Milanóban 4 nap alatt 80,000 fr. szereztetett össze. Az ottani hely­hatóság egy manifestumot tett közzé, melynél mog­a egy gyűjtési bizottmányt nevez ki, s egyszersmind pol­gártársait arra szólítja föl, hogy az olasz egység érde­kében, ezen gyűjtésben járulékokkal vegyenek részt. Nápolyitól f. hó 7-ről kelt sürgönyök szerint Al­­fréd herczeg a „St. George“ gőzösön az ottani kikö­tőbe érkezett. Bari közelében a nemzetőrség s a rab­lók közt összeütközés történt; ez utóbbiak 20 holtat vesztettek. Nápolyban a rendőrség oly bourbonianus levelezéseket fedezött föl, melyek Rómából küldettek el, s a déli tartományokban alapítandó reactionaries bizottmányok szervezési alapszabályait foglalták ma­gukban. Ezen szabályok Pepoli­s della Regina herczegek által II. Ferencz elé terjesztettek, ki azokat helyeslé. A „Patrie“ szerint Lombardia s Toskánában lé­tező nagy agitatióról beszélnek, mint a mazzinia­­nus fondorlatok eredményéről. Valóban Lombardiában Mazzininak több ügynökei járják be Bresciát, Berga­­mót, Cremonát s Lodit, sőt Milánót is. De a rendőrség szemmel tartja őket, s már több mint 50 befogatás tör­tént Toskánál illetőleg az ezen izgatásokról, hírek na­gyon túlzottak. Csupán Florenczben kísérte meg Maz­zininak 2—3 emissariusa a népet föllázítni, de kísér­leteik meghiúsultak. A „l’atm­e“ római levelezői szerint a pápai kor­mány kész lenne a pénzügyi consultát összehívni, azon­ban ezen előleg elfogadott reform tényleg neutrális vivá lenne. Ugyanis a pápai államok követeinek, hogy ta­nácskozhassanak, teljes számmal kell lenniök, már pe­dig a határgrófságok s Umbria követei hiányozva, a tanácskozás nem történhetnek meg. Némely lapok az olasz kabinetnek azon szándé­kát tulajdonítják, hogy az alsóbb papságnak a püspö­kök elleni agitatióját akarja előidézni, sőt még arra is c­élzást tesznek, hogy a Furini ministerium a római­­franczia megszállás ellen demonstratiókat akar elő­idézni. A „Patrie“ furini levelezője szerint az olasz ka­binet, noha mélyen fájlalja az olasz püspöki karnak nemzet­ellenes magatartását, a papok közötti szakadást épen nem tekinti hatályos eszköznek, ezen kellemet­len bonyodalmak megszüntetésére. Ellenkezőleg az igazságügyministérium épen most tanulmányozza, hogy minő eszközökkel lehetne összeegyeztetni a papság kí­vánalmait Olaszország vágyaival. Ugyanezen ministé­­riumnál az egyházi budget egyetemére vonatkozó tör­vényjavaslat is tanulmányoztatik. A papi javak keze­lését az összes tartományokban újra akarják szervezni s azokat secularizálni. A­mi a másik gyanúsítást illeti, a F­a­r­i­n­i által kifejtett programm azt elég határozot­tan megc­áfolja. NÉMETORSZÁG: A württembergi „Staatsanzei­ger” a kormánynak a kereskedelmi szerződésre vonat­kozó nézeteit akkér jelöli ki, miszerint a kormány épen nem mondott le a kereskedelmi szerződés anyagi s poli­tikai hátrányaira vonatkozó véleményéről, azonban mégis Bajorországgal egyetértőleg óhajtja a vám-egy­let fönntartására irányzott egyezkedést s ezen nézet­ben osztozván, kész oda ezélzó rendszabályokat lé­tesítei. SPANYOLORSZÁG. A követ­ kamra f. hó 8-ki ülésében M­o­n folytatá beszédét. Szerinte a meghatal­mazottak közt Al­mont e jelenléte­s Ferdinánd- Miksa Főherczeg jelöltsége által okozott viszályok a szakadásra nem képeztek elegendő okot. A külügy­­miniszer előtt az egész Ügyállás tudva lévén, Prim tábornoknak tiszteletben kellett volna tartania a szer­ződést, s nem volt joga csapatjait újra hajóra szállít­tatni. Szónok az angolokat azzal vádolja, hogy Spa­nyolországnak Mexicóvali viszonyait meggátolni igye­keznek. Sajnálja, hogy a spanyolok nem mentek Me­­xicóba, Spanyolország becsülete ezáltal növekedett volna. ■— Collantes külügyminiszer elismeri, hogy szükség volt a fegyveres beavatkozásra. Tagadja, hogy a spanyolok Vera­ Cruzba érkezése elégületlensé­­get gerjesztett volna Franczia-­­ Angolországnál. A meghatalmazottak közti viszály ama collectív jegyzék­nek el nem küldése által okoztatott, melynek a szö­vetségesek követeléseit kellett volna magában foglal­nia. Azt állítja, hogy nem Prim tábornok, hanem az angol meghatalmazott, Wylie ellenzi a franczia köve­telések elküldését. Felemlíti azon Prímhez küldött pa­rancsot, miszerint Mexicóba menjen el, ha az amerikai értekezletek eredmény nélkül maradnának. Megvallja, hogy a spanyol kormány értesülve volt Miksa Feher­czeg jelöltségéről, azonban az Prim tábornoknak meg­írta, hogy Spanyolország érdekeit támogassa. M­o­n azt állítja, hogy Miksa Feherczeg jelöltsége s az egyenesen Mexicó felé nyomulás terve Thouvene -­nek egy le­vele által tudva lőnek Madridban. M­o­n módositványa 150 szavazattal 72 ellen elvettetett. A f. hó 9-ki ülésben Rivero megtámadá Fran­czia- és Spanyolországnak Mexicóbani politikáját s a be nem avatkozás eszméjét támogatá. Szónok a demo­krata párt programmját fejté ki. A ministerium még semmi határozatot sem ho­zott C o e 1­h­o, belgiumi spanyol követ lemondása tár­gyában. SCHWEIZ: Mint Bernből f. hó 9-ről jelentik, ama küldöttek értekezlete, kik a Francziaországgali keres­kedelmi szerződést tárgyalták, bevégző munkálatát, miután megállapíta a schlveizi alkudozóknak adandó utasítások alapjait — Kern legközelebb visszaté­­rend párisi állomására. GÖRÖGORSZÁG: Athénéből Peruba f. hó 7-én érkezett tudósítások szerint Ferdinánd portugáli király tudatta volna, hogy ő csupán tetemes terület­­terjesztés mellett fogadná el a görög koronát. Megaris­­ban a rablások folyvást tartanak, azonban a rablók erélyesen üldöztetnek. A­­ Patrieá­nak Athénéből f. hó 2-ról kelt tudósí­tásai szerint a nemzeti gyűlés megkezdé a követi telj­hatalmak igazolását s e tárgyban átalában igen szigo­rúnak mutatkozott. A spártai, naxosi, argosi s több más helységekben választásokat megsemmisítő, Elliot alig érkezett meg, midőn már a „közvélemény“ clubjá­nak egy küldöttségét fogadá el. A club elnöke Elliot válaszát ekkér adván elő: „Nagyon fájlalom, hogy egyelőre lehetetlen önök óhajainak teljesülése,s a re­mények újra fölébredtek, s vasárnap reggel imposant manifestatio történt. Coroneos ezredes ismételvén Görögország óhajtásait, ezúttal El1­­­o­­-tól határozot­tan tagadó választ kapott,­­melynek szövegét tegnap közlöttük). Délután egy második küldöttség elfogadása alkalmával Elliot ismétlé visszautasító válaszát fran­czia nyelven. Dec. 30-án Elliot nagy lakomát adott több előkelő athénei személyeknek. TÖRÖKORSZÁG: A „Patrie“ konstantinápolyi levelei szerint, a legutóbbi miniszer-változásra se nem Oroszország cselszövényei, se nem a szerb-montene­­grói ügyek adtak alkalmat, — mint a IM. Post­­ál­litá — hanem a szultán váratlan határozatát eldöntőbb körülményeknek kell tulajdonítni. A szultán aggodal­mait különösen ama fenyegető kérdések idézték elő, miket a róniai szigetek annexiója szükségkép fölmérí­­tend, valamint a Thessaliára kiterjedendő határ­igazí­tási terv is. Ekkép természetesen megfejthető lenne a nagy vezír s a kapudán pasa visszavonulása, kik mind­ketten angol rokonszenvükről ismeretesek. Általánosan azt hitték, hogy ezen körülmények tekintetéből, El­liot nem fog Konstantinápolyba menni. A „France“ értesülései szerint, a szultánra igen mély benyomást tettek a legutóbbi belgrádi esemé­nyek, s azt állítják, hogy ő el van tökélve, nem engedni a szerb fegyverek lefoglalása kérdésében. A ministeri módosítás ezen eszme eredménye. A szultán az előbbi­nél szilárdabb, s a birodalom épségének védelmére képesebb ministeriumot akar alakítni. Ugyanő nagy tevékenységet fejt ki, s az arsenálbeli munkálatokat élénk figyelemmel kíséri. 25-én jelen volt két gőz cor­vette vizrebocsátásánál, s elrendelé, hogy azok a hajó­gyárakban két pánczélos­ fregát által váltassanak föl. OROSZORSZÁG: A „Patrie“ sz.­pétervári leve­lezői jelentik, hogy a podóliai nemesség marsaljai, kik — mint tudjuk — a kaminietzi fölirat miatt haditör­vényszék elé állíttattak, biztosíték mellett szabad­lábra helyeztettek. Ezenkívül arra is kötelezni kell­ magu­kat, hogy nem fognak a fővárosból eltávozni, ahogy az első fölhívásra meg fognak jelenni. Ez tetemes enyhí­tése lenne ama szigorúak, mely eddig elő irányukban gyakoroltatott. Azonban a „Patrie“ nem mer kezesked­ni ezen tudósítás alapossága iránt. DUNAFEJEDELEMSÉGEK. Azon Bukarestből Bécsbe érkezett közlésnek, miszerint ha­n­a fejedelem a dictatori hatalom elnyerésére törekszik, a jelen perezben annál inkább föl kell tűnnie, mivel erre nézve se a követ­kamra magatartásában, se bármely más kö­rülményben nem lehet igazoló érvet találni Sőt jólér­­tesült körökben még azt is akarják tudni, hogy a feje­delem már a garantírozó hatalmakhoz fordult, s hogy ezen lépést az orosz consul tanácsára téve. Esti posta. Napoleon beszéde, melylyel a franczia kamrákat f. hó 12 én megnyitotta, távirati közlés folytán már szövege szerint előttünk fekszik. Az igy hangzik: „Senator uraim! Követ uraim! A törvényhozó gyűlés megkezdi az utolsó ülésszakot. Az alkotmány által megállapított határidőt megrövidíteni szemeim­ben hálátlanság ténye volna az ország iránt. Nem él­jük már azon időt, midőn szükségesnek tárták, vala­mely szerencsés közbejött eset alkalmát megragadni, hogy a választók bizonyos számának szavazatait biz­tosítsák. Ma, midőn mindenki szavaz, nincs meg többé a tömegekben az egykori mozgékonyság s a meggyő­ződések nem változnak a legkisebb leheletre, mely a politikai légkört mozgatni látszik. Minthogy utoljára ta­láljuk itt magunkat egyesülve, nem fölösleges, pillantást vetni arra, a­mit öt év óta együtt véghezvittünk, mert csak ha bizonyos tartamú időszakot összefoglalunk, mél­tányolhatjuk később a szellemet, mely az ügyeket ve­zette. Szokás a fejedelmek tetteiben titkos okokat s titkos combinatiókat keresni, holott az én politikám igen egyszerű volt, t. i. Francziaország jólétét s erköl­csi befolyását a kezeimbe letett hatalommali visszaélés vagy annak gyöngítése nélkül emelni. Kifelé politikám a jog és szerződések határain belül volt, a népek legi­tim igényeinek egy jobb jövőre kedvezni, kereskedel­mi viszonyainkat az országokkal kifejteni, miben att a két az ügyek nagyobb közösségéhez közelebb visz, a diplomatia térképeiről a régi vitálykérdéseket eltün­tetni, hogy az egyenetlenségek ürügyeit megszüntes­sük, s végre merészen elégtételt követelni minden — zászlónkon ejtett sérelemért s hazánkfiainak okozott kárért. Lássák immár, mily módon jön nekem lehetsé­ges, ezen elveket alkalmazásba hozni. Keleten a dunai tartományok nemzeti kivonata: egyetlen népet alkotni, nem hagyhattak bennünket érzéketlenül és segélyünk hozzájárult, hogy egyesülé­­söket megerősítsük. Mi azt, a­mi Szerbia, Montenegró és a syriai keresztények sérelmeiben alapos volt, támogat­tuk a­nélkül, hogy az ottomán porta jogait félreismerjük. Fegyvereink védelmezték Olaszország függetlenségét, a­nélkül, hogy a forradalommal szerződjünk, a­nélkül, hogy a csatamezőn túl azon időbeli (d un jour) ellen­feleinkkel a jó viszonyt megmásítsuk, a szent atyát elhagyjuk (abandonner), kit becsületünk és előbbi kö­telezettségeink (engagements passés) támogatni köte­leztek. Mi elnyomtuk a viszályokat, melyekre Spa­nyolországgal vagy a határok ki nem igazítása, vagy az 1823-ai régi adósság, és a Schweiczczal a Dapp völgy végetti differentia szolgáltathattak volna alkalmat. Kereskedelmi szerződések köttettek Anglia, Belgium, Poroszország, Olaszország és Schweiczczal, vagy leg­alább megkötés küszöbén állanak. Végre az expeditiók Chinába, Cochinchina és Mexicóba, bizonyítják, hogy nincs oly távol tartomány, hol a Frankhon becsülete ellen intézett támadás büntetlenül maradna. Ily tények nem történhettek bonyodalmak előidézése nélkül. A kötelesség mindig keresztülhatol minden zátonyok közt. Mindamellett Francziaország két tartománynyal nagyobbodott; a korlátfalak, melyek bennünket szom­­szédainktól elválasztanak , lehullottak; tevékenysé­günknek kelet legszélén tág mező nyílt és a mi hódí­tásoknál jobb, mi igényeket szereztünk a nép­­ ro­­konszenvére, a­nélkül, hogy a kormányok bizalmát és tiszteletét elvesztettük volna A közelebb lefolyt évek alatt szerencsés voltam az uralkodók legtöbbjével ta­lálkozni, és e találko­zsokból barátságos viszonyok keletkeztek, melyek megannyi zálogai Európa békéjé­nek. Ezen béke az események által, melyek épen most Görögországban történnek, aligha fog zavartatni. Ezen futólagos előterjesztése a múltnak kezeskedik önöknek a jövő iránt, és daczára a vistás események nyomásá­nak és az ellenkező vélemén­yeknek, mint remélem, elismerendik önök, hogy én mindig szilárdul követem magatartásomban ugyanazon irányt. A­mi különösebben a belhelyzetet illeti, egy­részről teljes amnestia állal, a­mennyire rajtam állott, el akartam enyésztetni polgári viszályaink emlékét, s másrészről a nagy állam­testületek fontosságát emelni. Azért hívtam meg önöket, hogy közvetlenebb részt ve­gyenek az ügyek menetében, önök tanácskozásait mindazon biztosítékokkal körülvevén, miket a vitatás szabadsága igénybe vehetett. Egy eddig nélkülözhettem­nek tartott előjogról lemondtam oly czélból, hogy a törvényhozó­ testületnek megengedtessék a kiadások fölött korlátlan módon ellenőrködni, s hogy azon ala­poknak , melyeken a közhitel nyugszik, nagyobb szi­lárdság adassék. Végre pénzügyeink számára könnyeb­bités szerzése végett, mind a szárazi, mind a tengeri haderő korlátoltabb arányokra szállíttatott le. A függő adósság kevesbüttethetett s a rente- át­ruházás sikere által fontos lépés létetett az állam­adósság igazolására. A közvetett bevételek szüntelen szaporodnak, a jólét növekvésének egyszerű ténye ál­tal s a császárság helyzete virágzó lenne, ha az ame­rikai háború nem következett volna be, hogy iparunk egyik leggazdagabb kútfejét kiapassza. A munka kény­szerű megakadása több pontokon gondoskodásunkra méltó nyomort szült, s önöktől hitet fog kivántatni azoknak segélyzése végett, kik megadással viselik egy oly szerencsétlenség hatását, melynek megszüntetése nem tőlünk függ. Ekközben megkisértem oly tanácsokat juttatni el az atlanti tengeren túl, melyek őszinte rokonszenv által sugalltattak; azonban miután a tengeri nagy hatal­masságok azt hivék, hogy még most nem csatlakozhat­nak hozzám, kedvezőbb időpontra kell­ halasztanom ezen közbenjárás iránti indítványt, melynek czélja volt, a vérontást föltartóztatni, s megelőzni egy oly ország kimerülését, melynek jövője ránk nézve nem lehet kö­zönyös. Nem fogok önökkel több közigazgatási javítások részleteibe bocsátkozni, minek: egy hadseregi tartalék előállítása, a hajóhad átalakítása, a szegényebb nép­osztályokra nézve kedvező intézmények, a nagy köz­munkák, a földmivelés, a tudományok s művészetek számárai fölbátorítások, a gyarmatok jólétének fönn­­artása , a feketék kivándorlása megszüntetésének daczára, afrikai birtokaink megerősítése arra irányzott gondoskodásunk által, hogy az arab nép vonzalmát mindinkább megnyerjük s gyarmatosainkat oltalmazzuk. A császárság helyzetérőli előterjesztmény ezen rendszabályok mindegyikét részletesebben kifejtendő önök előtt. Önök megbízatásuk végét még hasznos mun­kákkal jelölendik, s ha megyéikbe vissza fogtak térni, ne hallgassák el, hogy ha mi számos nehézségeket győz­tünk le, s számos hasznos dolgokat létesítettünk, ez a nagy állam­testületek közreműködésének, s a köztünk uralkodott öszhangzásnak köszönhető,hogy mindazál­tal még sok teendő marad hátra, intézményeink töké­­letesbítése, a helyes eszmék terjesztése, s az ország­nak ahhoz szoktatása végett, hogy önmagára számítson. Mondják meg önök polgártársaiknak, hogy én sza­kadatlanul kész leszek,mindent elfogadni, mi a nagyobb többségnek érdekében áll; de ha szívükön fekszik, a megkezdett müvet könnyitni, az összeütközéseket ki­kerülni, melyek csak kérelmetlenséget szülnek, s az alkotmányt erősbitni, mely önök müve, úgy oly férfia­kat küldjenek az új kamrába, mint önök, kik utógon­dolat nélkül elfogadják a jelen rendszert, kik azon férfiak komoly tanácskozásait, kik a korszak s a va­lódi hazafiasság által lelkesíttetve, függetlenségükben a kormány pályáját fölvilágosítják, és sohasem té­továznak az állandóságot s a hon nagyságát a párt­érdek fölé helyezni, többre becsülik a meddő har­­czoknál.“ Táviratok. P­á­r­i­s, jan. 11. (Éjjel.) A „France“ következő közleményeket hoz: Erősítik, hogy a császár s császár­né az utolsó fogadtatási napokban a nuntiust megbí­zók, a pápának a franczia hadtest irányában nyilvání­tott jóakaró beszédéért közönetüket kijelenteni. A törvényhozó­ test elé törvényjavaslat fog ter­jesztetni a gyapot­­munkások segélyezése végett. A három lengyel iránt folytatott vizsgálat, kik azzal vá­­doltattak, hogy a londoni s varsói forradalmi bizott­mányok ügynökei, bevégeztetett, s semmi kielégítő bi­zonyítékokat nem nyújtott. De Francziaországból mégis kiutasittatnak. A „Moniteur“ közlése szerint, Darboy nancyi püspök párisi érsekké neveztetett. P­ár­i­s, jan. 12. A „Patrie“ jelenti: Goltz gróf tegnap értekezett Drouyn de Lhuysvel. — A „France“-nek Corfuból jelentik, hogy az ottani keres­kedői kar a jóniai szigetek átengedését ellenzi. Az ma­gát tönkrejutottnak tartja, ha Angolország Jóniáról lemondana. A brabanti herczeg egésségi helyzete javult. Turin, jan. 11. (Éjjel.) A felkelési ügy meg­vizsgálására kirendelt bizottmány Nápolyba megérke­zett. A felkelők áldozatai részére nyitott nemzeti aláí­rás teljes sikert arat. A milánói helyhatóság a polgá­rokat az aláíráshozi hozzájárulásra hívja fel, ez által a népet is jótékonyság- gyakorlásra buzdítván. Frankfurt, jan. 12. Az „Europe“ jelenti: A zultán az udvari párt s a ministerium közti harcz miatt keletkezett aggodalmak lecsillapítása végett a nagyha­talmak képviselőinek felhívására egy hattisheriffben kinyilatkoztatandja, hogy a miniszerváltozás semmi esetre sem fog reactionárius politikát behozni. Tovább jelenti az „Europe“. Ma veendik kez­detüket Bernben a franczia- svájci kereskedelmi szerző­dés feletti tárgyalások, az illető felhatalmazottak, dr. Kern és Turgot marquis közt. Lemberg, jan. 12. A latin szertartásu székes­­egyházban s ruthen templomban előbb tartott ünnepé­lyes isteni tisztelet után ma az országgyűlés 8 Felsége éltetése közt az országos marschall Sapiéba her­czeg által ő excá­ja a helytartó jelenlétében megnyit­tatott, ki beszédében ajánló az alkotmányos előhala­­dást s a lehetséges utáni törekvést, kiemelvén a ne­hézségeket. Mensdorff gróf német beszédet tar­tott, melyben az országgyűlést a kormány támogatá­sáról biztosítja. Jelen volt 128 követ. A legvégső bal­oldalon ültek : S­molk­a, Skoriupka, Borkows­­ky, Sapieha Ádám herczeg; jobb oldalon a püs­pökök helyeiket elfoglalták. Lemberg, jan. 12 Az ünnepélyes isteni tiszte­let befejeztével 1 órakor az országgyűlés megnyitása következett Az országos marschall üdvözölvén a gyü­lekezetét mérsékletet ajánlott neki tárgyalásaiban. Gr. Mensdorff országkormányzó német nyelven szólván, őket a kormány legmelegebb támogatásáról biztosította és ezután elhagyó a termet. Mint kormányt előterjeszt­­vények a ház asztalára tétettek a községi törvény, egy törvényjavaslat a birtokterületek elkülönzését illető­leg, továbbá egy a közlekedési utakra és a hitelinté­zet alapítására vonatkozó. Az országos választmány­­ügyrendezeti javaslata ideiglenesen elfogadtatott. Czernovitz, jan 12. A bukovinai országgyű­lés az ország főnöke Amadei gr. által ma megnyit­­tatott, ki az országkapitányi helyettest llurumzaki lovagot mint elnököt képviselő. Az utóbbi beszédében kiemeli azon előnyöket, melyek Bukovinára nézve Austriába történt bekeblezéséből háramlanak, valamint a februári alkotmány czélszerűségét s fejlesztési ké­pességét, beszédét „éljen“ nel zárván be Austriára, Bukovinára és a Császárra. Erre román beszéd kö­vetkezett. A,,Sürgöny“ magántáviratai. Pár­is, jan. 13. A mai „Moniteur“ írja, miszerint Ferdinánd portugalli király, — daczára a belgák királya által hozzá intézett levélnek, — visszautassa a görög trónrai je­löltséget. A „France“ keddi száma mint bizonyosat állítja, hogy az orosz követ néhány hónap előtt nem fog visszatérni Konstantinápolyba, az ott közelebbi időben létesített rendszabályok miatt. Konstantinápoly, január 12. Mus­tafa pasa pénzü­gyminiszerré , F­u­a­d pasa a nagy tanács elnökévé neveztettek ki. Vajdaság és kereskedelem Arad, január 9-kén. A múlt héten élénkké fejlő­dött üzlet a hét folytában ismét lanyhulni kezdett, s míg az előbbi alkalommal majd mindennemű gabnanemből je­­l­ntékeny mennyiséget vásároltak, jelenleg alig történt valami e tekintetben. — A mai hetivásárra elég gabonát hoztak be. Búzából vagy 2000 mérő volt a piaczon s a jelen volt molnárok, az egyedüli vevők 3 ft 60—65 krön vásárolták. H o z s körülbelül 1000 mérő hozatott a piaczra s részint helybeli fogyasztók 2 ft 10—25 krön vették. Árpa jelentéktelen mennyiségben. Szilvapá­lnka elég élénk utánkérdezősködésnek örvendett. 20 fokú jó áruért 14*/s—15 ftot fizettek hordóstól. A hét folytán vagy 200 akó adatott el 14'/s ftjával hordóstól. Szesz. E czikk egészen el van hanyagolva a fokának 44 — 45 krjávali ajánlása mellett se talál vevőkre. Az időjárás kellemes és derült. Első osztályú tisztabuza 82 fontos 3 ft 70 kr, máso­dik oszt. 81 font. 3 ft 30 kr, harmadik oszt. 80 font 3 ft — kr. — Kétszeres első oszt. 79 font. 3 ft — kr, máso­dik oszt. 78 font. 2 ft 80 kr, harmadik oszt. 77 font. 2 70 kr. — Rozs első oszt. 77 font. 2 ft 50 kr, második oszt. 76 fontos 2 ft. 40 kr, harmadik oszt. 75 fontos 2 ft 20 kr. — Árpa első oszt. 66 fontos 2 ft 10 kr, második oszt. 65 font. 2 ft — kr, harmadik oszt. 64 font. 1 ft 90 kr. — Zab első oszt. 46 font. 2 ft — kr, második oszt. 44 fontos 1 ft 90 kr. — Kukoricza 84 fontos 2 ft 10 kr. — Lángliszt mázsája 9 ft. Zsemleliszt mázs. 8 ft 50 kr. — Fehér kenyérliszt 6 ft 50 kr. — Fekete kenyérliszt — ft — kr. Kötetlen széna mázsája fuvarral 3 ft 50 kr. — Borsó itezéje 20 kr. — Lencse itezéje 15 kr. — Bab itezéje 10 kr. — Köles itezéje 10 kr. — Búzadara itezéje 20 kr. — Dara itezéje 10 kr. — Uj bor itezéje 15 kr. — Régi bor itezéje 20 kr. — Sör itezéje 15 kr. — Pálinka itezéje 35 kr. — Zsupszalma 12 font 12 kr. — Álom­szalma 3 font 3 kr. — Takarmányszalma mázs. 80 kr. — Tűzifa 11 ft 50 kr. — Egy font öntött gyertya 45 kr. — Egy font szappan 35 kr. — Egy font marhahús 19 kr.— Egy font repereolaj 40 kr. — Egy font lenolaj 40 kr. — — Vereshagyma 10 kr. Szeged, jan. 9. Az időjárás 14 nap óta tartósan lanyha és tavaszias, az őszi vetések nagyobbára elvesz­tették keleplüket, s a netalán még beállható száraz fagyok kedvezőtlen befolyásától félni lehet. A terménybeszállítás e héten a megromlott utak miatt igen jelentéktelen volt. Az egyes gabnanemek árai: Tiszta búza, súlyos falú 3 ft 95—4 ft 10 kr; könnyebb tisztabúza 3 ft 75 — 85 kr; rozs 2 frt 35—40 kr ; elsőrendű árpa 2 frt 10— 20 kr ; takarmány árpa 1 ft 90 kr—2 ft; zab tetézve 1 ft 80—90 kr . kukoricza 2 ft. A zsiradéknemek árai nem javulhattak. Egy m. szalonna olvasztásra 21—22 ft, 1 m­­ szikkadt szalonna 23—24 ft, elsőrendű 25 ft. Sonka házi szükségre 34—36 ft. Disznózsír 100 bécsi font hordó nélkül 34-36 forint. — Egy mázsa szegedi elsőrendű szappan 23 24 ft, fagy­gyu­mázsája 20—22 ft. Ökörbor nehéz, szár­az 2­0 ft, kö­zépszerű 19—20 ft, tehénbőr 16—18 ft, ökör és tehén­bőr vegyest 20 ft, juhbőr 2 ft 80 kr— 3 ft. Középszerű 2 ft 50—60 kr. Mind párjával. Száz drb nyúlbőr 34—36 ft. Színházi előadás január 14. Nemzeti színház. Stuart Mária: Történeti szomorujáték 5 felv. Budai népszínház. Nevelő ezer baj közt. Vígjáték 1 felv. Pesti német színház. Lorbeerbaumu. Bettelstab, oder: Drei Uniter eines deutschen Dichters. Schauspiel in 3 Aufzügen. ____ Távirati tudósítás a bécsi börzéről január 13-ról. 5% Metalliques 76.15; nemzeti kölcsön 82.20; bankrészvények 820—; hitelintézeti részvények 228.—; ezüst-agio 112.75; londoni váltók 114.—; arany díja 5.46.______ _ _ _______________ Felelős szerkesztő : VÉRTES ERNŐ.

Next