Sürgöny, 1863. május (3. évfolyam, 99-123. szám)
1863-05-30 / 122. szám
küldeni; elég, ha anme metevenna mutatvány küldetik be, s csak a vevők megrendelésével intézkedik a tovaszállitásra nézve az ügynökség. 5) Gyümölcsfákra, gyümölcsöző bokrokra, szellőkre, dísz- és erdei fákra. 6) Virágokra és dísznövényekre. 7) Mindennemű kertészeti és gazdasági gyöknövényekre. Megjegyzendő: 1. Hogy a romlásnak kitett tárgyak, mint a gyümölcsfák, bokrok, szellők, virágok stb. s olyanok, melyek nagyobb mennyiségüknél fogva kényelmesen be sem küldhetők, mint a repere, mezerna és takarmányféle magvak, gabna-neműeknek egyedül bejelentése szükséges, a magvak mutatvány-mintával, — a csemeték pedig a válfajok ha és valódi névjegyzékével. 2. Minden beküldő, vagy bizományba bejelentő kezeskedik terméke valódiságáért s jóságáért. 8. A beküldött, vagy bejelentett tárgyaknak ára szabassék, mihez az ügynökség szorosan ragaszkodik. 4. A magvakról, gyümölcsfa és egyéb csemetékről, s hasonló rendes kelendőségű tárgyakról a tél folytán árjegyzék készíttetvén, szükséges, hogy az ilyenek minden év legfeljebb november 1ékig a csarnokba beküldessenek, illetőleg az ügynökségnél bejelentessenek; később beküldött tárgyak egyedül a társulat közlönyében, de az árjegyzékben nem foglalhatván helyt. 6. A beküldött tárgyak csomagolásáért a beküldők felelősek, a küldemények annálfogva a bizományos veszélyére történnek. 6. A leszámolás a bizományosok rövid írásban foglalt kívánsága szerint intéztetik el. Azon reményben, hogy a t. kertészkedő és gazdálkodó közönség az újon berendezett „Országos magyar kertészeti társulat ügynökségében a kertipar hatalmas rugóját felismerendi részemről hűséges és pontos kiszolgáltatást ígérve, pártolást és támogatást egész tisztelettel kérek. Pest, május 1. 1863. Pauer Lajos, az orsz. m. kertészeti társulat főügynöke. Ezen körlevelet az igazgató választmány f. évi május hó 9-én tartott ülésében felolvasván, helyesli s utasitá az elnökséget, hogy annak hírlapjaink hasábjain leendő közzétételét eszközölné, amit is az elnökség azon meggyőződésben teljesít, hogy a közönség, melynek java és haszna a legfőbb czél, mely a vállalkozó társulatot e vállalatnál vezeti, felismerve a jóakaratot, s különösen szem előtt tartva a saját érdekei iránti kötelességet, e központi csarnokot minden kertész saját csarnokának tekintendi, s annak ügyét, mint saját közös ügyünket, a hol és a miben lehet, elősegitni s virágzóvá tenni törekszik. Pesten, május 20. 1963. A társulati elnökség. A gazdasszonykottás és kir.i ipar harmadik kiállítása. Ezúttal harmad ízben lép ki a magyar gazdasszonyok egyesülete ama térre, melyen a helyes és okszerű gazdasszonykodást a nemes verseny sorompói közé szólítja, hogy bebizonyítva legyen egyrészről, miszerint nemzeti mivelődésünk és haladásunk ez ágban is a gyarapodás néhány fokával emelkedett, és hogy másrészről alkalom nyújtassék a szorgalmat, munkásságot és jóravaló törekvést elismerés s a haza színe előtti kitüntetéssel tisztelni meg. A magyar gazdasszonyok egyletét ezen nyilvános kiállítás rendezésénél nem kizárólag a mivelt külföld példájának utánzása vezeti,habár ez utánzást is czéljaival s törekvéseivel annyira öszhangzónak találja, hogy e miatt feleslegesnek tart minden mentegetőzést, hanem rendezi különösen s főleg azon kötelességérzetből, melyre a házi ipar fejlesztése, a házi gazd asszonykodás helyes iránya, s okszerű kezelésének terjesztése s megkedveltetése végett vállalkozott. Tudva, hogy e szép ezés mi által sem érhető el hamarább , biztosabban, mint oly verseny által, melynek sorompói minden tehetség, értelem, szorgalom és akarat előtt nem csak felvonva állanak, de az ottani megjelenésre, s az adott nemes példa vonzalma általi hatásra honleányi kötelességénél fogva minden magyar gazdasszony hivatva van, intézzük bizalmas és tiszteletteljes felhívásunkat hazánk minden lelkes gazdasszonyához, hogy bennünket e kiállítási őszinte törekvéseinkben küldeményeik- s tettleges részvétükkel tá TÁRGYI Napi újdonságok. • Kollárcsik István rosnyói püspök ur , mlga, ki csak nemrégen a rosnyói székesegyház diszöltönyeire 7000 ftot adományozott, legközelebb a czeredi templom kijavítási költségeinek födezésére saját pénztárából 1000 ftot ajándékozott. A helybeli szr. hitközség elöljárósága a még jelenleg érvényben levő régibb alapszabályok értelmében, részint visszahelyezve, részint uj választások által kiegészítve, s pedig két, egy bel s egy kültanácsból állván, következőképen alakult meg : A beltanács vagy sajáttagi elöljáróság tagjai ezek : Tek.tornyai Schossberger S. V. elnök, Weisz M. A. alelnök, Spitzer Gerzon alelnöki helyettes, Pldlitscher M. J., Mank Mór, Hauser József orvostudor, Kohner Henrik, Grünbut Jakab Károly orvostudor, Brachfeld Armin és Pozner Károly Lajos urak. A kültanács tagjai pedig betűrendben a következők : Breitner Ferencz, Brüll Zsigmond, Birnbaum Jakab, Bróde Lipót jogtudor, Gans Bernát, Hirsch Samu, Hellsinger Mór, Hirsch Károly, Herzberg Simon, Kraus Májer, Latzkó Ármin, Popper Ármin, Quittner Jakab, Stein Náthán, Schönfeld Ármin, Steiner Ármin, Weisz B. Adolf, Wolfner Zsigmond és Wertheimer Fülöp urak. Az elöljáróság teljes alakulása után szerencsés volt f. hó 27-kén d. u. Privitzer k. helytartói helyettese nagyméltóságánál ünnepélyes audiencián tisztelegni, mely alkalommal ő ezdlja azon reményt méltóztatott kifejezni, miszerint a mostani elöljáróság nemcsak a hitközség érdekeit fog szokott ismeretes erélylyel előmozdítani törekedni, de arra is, hogy a m. kormánynak bennök helyezett bizodalmát is teljesen igazolni a méltányolni fogja. A tisztelgők szívből fakadó szavakkal szentül ígérek, miszerint buzgólkodni fognak, csak a m. kormánynyal egyetértve, hitfeleik jelen s jövő javát ildomosan előmozdítani, szilárdítani s biztosítani, mire ép oly nyájas s szívélyes kegyességgel elbocsáttattak, miként fogadtattak. — A helybeli lövészegylet legfőbb lövészmestere. Jankovich Gyula úr f. é. junius 7-én, mint a második lófuttatás napján jelenlévő vendég tiszteletére a polgári lövölde helyiségében és kertjében tánczvrgalommal összekötött fényes kerti ünnepélyt három zenekar közreműködésével rendezvén, a 4000 lámpával sikeresítendő fényes kivilágításhoz az illető előkészületek máris megtétetvék, valamint halljuk, hogy több közkedvességű zenekar általi előadás is czéloztatik. * Sokat sürgettünk már, ami csakugyan megtörtént, vagy legalább elrendeltetett , de fájdalom olyat is, mely pusztában elhangzó szó maradt, mint az alagúti gyalogjárdáknak korlátokkal elkülönzése. Az elsőbbek közé tartozik a városi tanács azon rendeletileg is kiadott intézkedése, hogy az építő tulajdonosok gondot viseljenek, miképj építményeiknél a felgyűlő törmelék és por eltávolíttassék, ellenkező esetben ennek mulasztása a mostani bírság megháromszorozásával fog fenyíttetni. * A magyarhoni szállítótársaságok kimutatásaiból kivehető, miszerint az idei forgalom tetemesen gyengébb a tavalyinál A déli vasúttársaság jövedelme az. év első három havában 5,997,081 frt, míg tavaly ugyanezen időszakban 7,121,375 frtot tett a pécs-mohácsi vasútban. 1. ápril 7-éig 10,081 frtot, tavaly 13,881 frtot jövedelmezett ; a tiszai vasút ápr. végéig 696,410, tavaly 844,303 ftot vett be. Az államvasútnál is mintegy 649,939 ftot tesz a különbség, mely főképen a délkeleti és újszőnyi vonalra esik ; csak a dunagőzhajózási társulat jövedelme tetemesebb 211,926 forinttal, mi szigorúan véve szintén hiánynak vehető, mivel tavaly márt. 1 én, az idén pedig már jan. 1-én kezdte meg a társulat a hajózást. * A nyári fürdői vigalmak nem sokára kezdetüket veszik. A császárfürdőben az első tánczvigalom szerdán, jan. 4-kén lesz. A rudas fürdő zártkörű estélyei pedig 2 kán nyittatnak meg. * A kővári kerület új megyeházának alapkövét f. hó 16 kán tették le szokott ünnepélylyel. * A városi színpadon, tegnap egy hölgy mutatványát hirdeté a színlap, aki hasonló rendkívüli testhajlékonysággal, bir, mint a közelebb föllépett Petropolis. Neve Maculetti Máriák, a., s az annonceok nyelvén csoda leánynak hivatja magát. — A f. hó 18 án a baráttai Roncsos erdőcskében a csendőrök által agyonlőtt Torma Anti csavargónak egyik társa, a Veszprém megyében garázdálkodott rablócsapat vezére Koncz Ferkó f. hó 22-én a nagyszöllösi erdőben elébb Burján Dániel uradalmi erdőőr, azután Körmendi Ferencz noszlopi lakos által meglövetvén, néhány óra múlva meghalt; csak annyit fedezvén fel, hogy Sz. J. ur kirablásában egyik czinkostársa épen azon Körmendi volt, ki által meglövetett, minek folytán Körmendi elfogásán, a katonai rögtön ítélő bíróság elé állíttatott. — E szerint a Veszprémmegyében tanyázott rablók, Nagy Anti kivételével, kinek üldöztetése erélylyel folytattatik, kiirtatván, Veszprémmegye közbátorsági állapota kielégítőnek tekintethetik. — (Okmánytár). Versecz szab. kir. város pecsétje. E várost, mint tudjuk, I. Ferencz császár és király ő Felsége 1817. October 9-kén 13336. sz. a. kelt legmagasabb kir. rendelvényével emelte királyi várossá. 1861. évben pedig a magyar kir. helytartótanács elnöksége az 1861. évi február 22 kén 2236. sz. a. kelt intézvényével szabad kir. városok módjára rendelte szerveztetni. Pecsétje ez időből ily körirattal van ellátva : „Sigillum Liberae ac Regiae Civitatis Versecz. Anno 1861. Áll kerek paizsból, melyben széllövesszőkkel beültetett, sziklákkal tarkázott, csúcsokban emelkedő zöld hegy tűnik fel. Egy hármas sziklacsúcs közepén láttorony, bástyás széllel, e felett veres ujjasba burkolt könyöklő emberi kar, görbe karddal, melyre török fő van szúrva. Bal csúcsán egy kápolna, remetelakkal. A hegy tövében három szentegyházzal diszló, körülkeritett város áll, kalászos szántóföldek közt. Ferencz császárnak 1804 ben a verseczi lakosok kérésére kiadott, kiváltságokat ajándékozó levelében találjuk, hogy a város a törökök és egyéb hatalmasságok ellen viselt hadgyakorlatokban tetemes részt vett mindenkor, minden időben. 1740. körül a törökök által felégettettek, s már 1743-ban egy az ellenségtől elvett, máig is használt dobbal léptek ellenük csatára. 1785-ben elfogtak egy Malenovics vezérlete alatti török portyázó s pusztító csapatot. 1762-ben a nagy pestis elöl zárvonalkuzással menekültek meg. 1788-ban a törökök ellen körülárkolták s sánczolták magukat, és jóllehet pusztításoknak voltak kitéve, mindig újból s díszesebben építkeztek. Szöllőhegyeiknek voltak kitűnő művelői. Évenkénti adófizetéseikben előzékenyek voltak. E sok érdemeikért a kamarális hely 1804-ben a kiváltságos városok sorába emeltetvén, kapta fent leirt pecsétjét, melynek czimer-jelvényei : a) Szöllöhegye ,* jelenti jó és sok bort termesztő roppant szőllöhegyeit. b) A láttorony, egykori hegytetőn állott, most omladékokban látható erődjét. c) A görbe kardot tartó kar; a lakosság vitézségét. d) Az erre szúrt török fő; e vad nép ellen viselt Csatázásait. e) A remete-lak; a verseczi g. n. e. papság lakát. f) A kerített város; nagy és népes földterületét. g) Kalászos földjei; első osztálybeli gazdag határát, stb. Versecz városa azon két okmányt, melyet fennebb emlitünk, melyek egyike Ferencz császártól kiadva, 1804- ben kelt, s Versecznek a kiváltságos városok sorába tett emeléséről szól, másika pedig e helynek k. várossá emeltetéséről hangzik, előbbi latin, utóbbi német nyelven kiadva, — másolatban szives volt megküldeni. R. E. Sámogatói, a mindnyájunkat érdeklő közös siker biztosítására velünk közreműködni szíveskedjenek. Kelt Pesten, május, 6-án 1863. Gróf Zichy Pál Ferenczné Damjanics Jánosné szül. Kornis Anna, elnöknő, pártfogónő. Szupa György , jegyző. A magyar gazdasszonyok egylete május havivál. gyűlésében a nm. m. kir. helytartótanács az újonan megválasztott elnöknöknek tisztjeikben megerősítése felolvastatott. Uj tagoknak Damjanich Jánosné, Hollán Ernőné elnöknő és Ebetzky Jánosné vál.tagnő által bejelentettek. Alapítónak: Gróf Pejachevich Pálné ICO ft. Igazgató tagnak 3 évre: Bogisits Sebastian Amália, özvegy Sebestyén Károlyné, Farkas Istvánná, Vörös Mártonná, Oláh Istvánná, Harsányiné, Kandó Kálmánná, Rottenbiller Klára, Viezer Lujza Rendes tagnak 3 évre: Németh Lajos, Kandó Kálmán, Alhaisz Gyula 5—5 ft, Reviczky Szever 3 ft. Segélyezéssel járult gr. Cziráky Jánosné 20 ft, Fischer Jánosné 2 ft. A kiállítási programm elkészítésére felkért bizottmány munkálatát beadván, következőkben elfogadtatott és a t. nagy közönség figyelmébe ajánlani határoztatott. . Kiállítási programm. I. A kiállítás megnyittatik 1863. October hó 12-én d. e. 9 órakor a köztelek helyiségeiben, (Pesten, üllői után) és naponkint d. e. 9 órától 12 ig, d. u. 25 óráig nyitva marad, October 20-ig bezárólag. II. A kiállítás czélja lévén az ismeretterjesztés és alkalom a czélszerű beszerzésekre, mi végből a kiállított tárgyak szabad adásvétele mellett naponkinti sorsolás is rendeztetik. III. Nagyobb ösztönserkentés, buzdítás és a nemes törekvésnek némi jutalmazása végett lelkes adakozás útján már is begyűlt, s még jövőre begyülendő összegből minden kiállítandó tárgyra jutalmak tűzetnek ki olyképen, hogy az alább leírt 13-féle kiállítási tárgyak minden egyes szakjára három: egy pénz, egy arany és egy ezüst okleveles jutalom tűzetik ki, mi az illető bíráló bizottmány által a legjelesebbnek ítélendő három kiállítási tárgynak fog ünnepélyesen kiosztatni. IV. A kiállítás tárgya minden, mi a gazdaszszonykodási iparhoz tartozhatik, különösen: 1. Női kézimunkák: varrások, hímzések, minden néven nevezendő műmunkák, — azontúl kender, len, selyem, ezekből készült fonal, ezék a szövetek, tekintettel ez utóbbiak mosására, s egyebek. 2. a) Mindennemű gyümölcs, üde állapotban, különösen évszak szerint a szőlő — mindazok befőzés és párolás, szárítás és aszalás, czukorban jegeczeztetés által és egyébként feldolgozva, és eltarthatóságuknál fogva a kereskedelmi forgalomra elkészítve. b) Minden konyhakerti növény, üde állapotban, és befőzés, párolás, eczetbe rakás és szárítás , s egyéb alkalmas feldolgozás által, eltarthatón értékesítve. c) Vadon tenyésző tápnövények, különösen a gomba, üde állapotban és eltarthatóan értékesítve. d) Virágok, amennyiben különösen a tárlat feldíszítésére szolgálhatnak — cserepekben és bokrétákban. 3. Eczetek, szörpök, szeszek, növénynedvek és egyéb házilag készített folyadékok. 4. Kenyerek, kalácsok, minden néven nevezhető gazdasági- és csemege sütemények, a mint azok vidékenkint divatoznak, mint pereczek, kétszersültek, pogácsák, lepények, bélesek és hasonlók. 6. Nyers tésztanemüek, mint tarhonya és egyéb házikészitmények. 6. Húsfélék, eltarthatón feldolgozva mint zsir, szalonna, sódar, kolbászok és hussajtok, ludmell, halak s effélék. 7. Fris tej és annak feldolgozása, túróban, vajban, különféle sajtokban, hová a tarkó is soroltatni. 8. Szappan, gyertya, házilag készített, keményítő s egyebek. 9. Méz, csurgatott s lépőkben, viaszsejtekben és feldolgozva. 10. Házi szárnyasok, v úgymint: tyúkok és gyöngytyúkok, kacsák és lndák, galambok, pulykák és pávák. 11. Hízott s maglásra jó fajuaknak ismert sertések. 12. A házi szárnyasok és sertések hizlalásának eredménye. 13. Gazdasszonykodási és házi iparhoz szükséges eszközök és gépek, mint: mosógépek, mángorlók, vasalók, fogógépek, rokkák, motollák, tilók és szövőszékek, köpülők, sütők, gyaluk és aprító készületek, tojásköltő szekrények, tömőgépek és egyebek. V. A kiállítandó tárgyak f. é. oct. 6-ig legkésőbben a rendező bizottmánynál — a köztelken bejelentendők, hogy a bejelentett tárgyakhoz alkalmazkodva a kiállítási helyiségek czélszerűen előkészíttessenek, és a tárlat lajstroma annak idejében szerkesztethessék. A bejelentésben megnevezendő: a) A kiállító neve és illetőleg honnét fog a kiállítmány küldetni. b) A kiállítmány leírása szám — darab — illetőleg súly szerint, az állatoknak faja, életkora és ivara is megnevezendő. c) Kijelentendő: ha vájjon eladó-e a kiállítmány ? ha igen, határozott ára, — ha nem , mi történjék azzal a kiállítás után. d) A kiállításra beküldött, s eladásra szánt tárgyak, ha a kiállítás tartama alatt el nem adathattak, a kiállítás bezárásakor árverelés útján fognak eladatni. Megjegyzendő, hogy az eladott tárgyak után a vételi ár, miután 1000 a kiállítás költségei fedezésére levonatott, a kiállító tulajdonosnak adatik át, — a megvett tárgyak azonban csak a kiállítás bezárása után szolgáltatnak ki a vevő tulajdonosoknak. VI. Az előre bejelentett kiállítandó tárgyak, a sütemények, tide növények és állatok kivételével pdt. 6 án, az utóbbiak azonban a kiállítást megelőző napon, azaz October 11-én küldendők be a kiállításra ily czim alatt. A kiállítást rendező bizottmánynak. A köztelken. VII. A kiállitmányok elrendezése és különösen az állatok napi tartása a kiállítást rendező bizottmányt illeti. Vili. A kiállítmányok bírálására szakértő bizottmány lesz kinevezve. IX. A kiállítás érdekessége tekintetéből becsesebb tárgyak kisorsolása rendeztetik, akként, hogy az egyesület részére ajándékozott tárgyak naponként ki fognak sorsoltatni. X. A kiállítás a közönség számára 10 kr belépti díj mellett nyitva áll. Egy sorsjegy ára szintén 10 kr. A választmány intézkedni fog, hogy a kiállítás napján társaskocsik által történhessék a közlekedés. A kiállítási bizottmány tagjai: Hollán Ernőné, Braun Alajosné alelnök, Simigh Istvánné, Konkolyi Ferenczné, Polgár Zsigáné, szül. báró Rudnyánszky, Liszi Istvánná, Grün Jánosné, Kralovánszky Istvánná, Vidacs Jánosné. A kiállítás belrendezésével Simigh Istvánná és Konkoly Ferenczné, a kiállítási pénztár kezelésével Hollán Ernőné, Braun Alajosné és Polgár Zsigáné, szül. b. Rudnyánszky, bízattak meg. Kelt Pesten, május hó 6-án 1863. Gr. Zichy Pál Ferenczné, sz. Kornis Anna, pártfogóné. Damjanich Jánosné, elnökné. Sztupa György, jegyző. Bizottmányi tagok: Hollán Ernőné, Braun Alajosné, Simigh Istvánná, Konkoly Ferenczné, Polgár Zsigáné, Liszi Istvánné, Grün Jánosné, Kralovánszky Istvánná, Vidacs Jánosné. Nagykőrösi takarék-polatárnak forgalmi állása 1862. egész évről. I. Bevétel: 1861-ik év végével átjött pénzátmaradék tett.............................. 1758 ft. 99 kr. Az 1862-dik évi összes betétet tett............................... 37762 „ 4 „ Díjakból befolyt...... B7 „ 15 „ Kölcsön adott tőkék 5% kamataiból bejött.................................... 2852 „ 42 „ Visszafizetett kölcsön részleteiből bejött................................... 9885 „ — „ Kezelési jövedelemből befolyt 570 , 38 , Összes 1862-ik évi bevétel 62885 „ 98 „ II. Kiadás: Visszafizetett betételek öszszege ............................................. 36037 ft. 2 kr. Kifizetett tőkésített kamatok . 901 , 28 , Kifizetett folyó kamatok . . 257 , 11 „ Kikölcsönzések egyesek részére .............................................. 13890 .„ — „ Összes kiadás 51085 ft. 41 kr. így 1862 ik év december 31 én tett a pénztármaradék, mely 1863. évre áttétetett .............................. 1800 „ 57 „ 1863. január 1-jén volt tehát a takarék pénztárnak Terhe: betételek s tőkésített kamatok 56356 , — „ Vagyona: kikölcsönzött tőkében ......................... .... 56205 „ — » Készpénzben ....•• 1800 „ 57 , Összesen 68005 ft. 57 kr. így a takarék pénztár összes kezelési nyereménye 1649 ft. 57 kr. N.-Körösön, 1863. május 15-én. Somogyi István, főpolgármester. .Hegyes tudósítások. — Kővárvidéke N.-Somkuton 1863-ik év május 16-án s következő napjain tartott bizottmányi közgyűlésérőli értesítés. Néhány hét előtt hírül adatván, miszerint május 16 án Kővárvidéke főkapitánya bizottmányi közgyűlést szándékozik tartani, meglepő volt e méltósága által a hirdetményben kifejezett azon meghívás, miként e közgyűlés főtárgyát fogja képezni a felállítandó megyeház alapköve letételének ünnepélye, melyre hívja nem csak az összes bizottmányi tagokat, hanem vallás különbség nélkül minden esperest s lelkészt, minden helység elöljáróit, jegyzőit és két két tagot, hogy tanúi lennének a megyeház alapkőletétele Ünnepélyének. Meg voltak hiva a szomszéd megyékből is a főispánok, főispáni helyettesek és királyi biztosok ; Nagy- Bánya szabad királyi városából pedig megjelenésre fel volt szólítva a bánya igazgatóság, a polgármester, a kapitányság, a római katholikus prépost, a görög katholikus esperest, részint mint bizottmányi tagok, részint pedig mint jóérzelmű szomszédok. Nagyobb és fényesebb napja ennél Kovát vidéknek nem volt. Az ujjáalakitás nagyszerű eszméje lebegett szemeink előtt akkor, a midőn a meghívottakat, kivéve egy párt mint távollakókat, kik egyébként magokat a meg nem jelenhetés miatt írásban küldött nyilatkozataikban mentegették — mind egybegyülve láthattuk ; örültek mindnyájan, hogy a passivitási tért Kövárvidéken az activitással tudják felcserélve és hogy alkalmuk lehet egy nagyszerű építkezés, nem pedig rombolás szemtanúi lehetni. Megjelentek ez ünnepélyre olyanok is, kik nem voltak meghiva; megjelent ugyszólva a vidék összes lakossága, örege, fiatala, kicsinye és nagyja, hogy láthassák és ivadékról ivadékra átadhassák hagyományként e nap eseményeit, melyben Kővárvidék mint alkotmányos megye a mostani provisorium alatt is, felfogva az összes monarchia és szeretett hazánk, mint közös anyánk érdekeit, nem rombolni, hanem teremteni tud. A megye zászlói az e végre kirendelt helyre felhuzattak, a mozsarak felállittattak és feladatott e napon reggeli 10 órakor mozsarak dörgése között, hogy a közgyűlés és a megyeház alapköve letételének ünnepélye kezdetét veendi. A hely, hol eme közgyűlés és ünnepély megtartatott, az újonan építendő megyeház térén volt kijelölve. Lombokból alakított nagy sátor képezte az erdő oldalában a közgyűlési termet , és ugyancsak napkelet felé oltárul szintén falombokból alakított imaház felállítása jellemző e vidék lakosságának vallásos buzgalmát, hova a gyűlés kezdete előtt be fognak menni, a mindenható Istent segítségül hivandók. E helyre megjelenvén a bizottmányi tagok, tisztviselők, lelkészek és vidék lakosai, első alkapitány Pap József egy küldöttséget nevezett ki, mely a főkapitány e méltóságát a közgyűlés megnyitására ünnepélyesen hívná meg. E küldöttség élén jelent meg a vidék szeretett főkapitánya szűnni nem akaró „petreasca“ és „éljen“ között. A nép lelkesedését e magasztos perezben leírni se lehet. Főkapitányi méltósága szokott komolysággal, mely ilyetén alkalmakkor különös sajátságai közé tartozik, ekképen szólott román és magyar nyelven : „Tisztelt bizottmány ! Mielőtt a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítanám, szükségesnek tartom a magasztos perezben, mindenekelőtt az összes bizottmányi tagokat felhívni, és felkérni arra, hogy az ezen alkalomra kijelölt helyen megjelenjünk és hívjuk segítségül a királyok királyát, az egyedül hatalmas Istent , miszerint tanácskozásainkat a bölcseség malasztjával megérlelni, és minden tetteinkben részünkre úgy, mint az egész közös hazára és nemzetünkre a legbiztosabb utat kijelölni, egyúttal pedig mindnyájunkat annak követésére is a legalkalmatosabb uton vezérelni méltóztassék. Siessünk hát! és szívből lélekből őszinte akarattal fohászkodjunk kegyesen atyáskodó fejedelmünkért, a felséges uralkodó ház összes tagjaiért, édes hazánk boldogságáért és a közös hazában lakó összes nemzetiségek jó egyetértéséért és virágzásukért. — Imáink és fohászainkba foglaljuk mindazokat is, kik a kormányzat eme nehéz időszakában terveinket óhajtott czélhoz előmozdítani törekedtek és törekednek . a