Sürgöny, 1863. május (3. évfolyam, 99-123. szám)

1863-05-30 / 122. szám

küldeni; elég, ha anme meteven­na mutatvány külde­tik be, s csak a vevők megrendelésével intézkedik a tovaszállitásra nézve az ügynökség. 5) Gyümölcsfákra, gyümölcsöző bokrokra, szel­lőkre, dísz- és erdei fákra. 6) Virágokra és dísznövényekre. 7) Mindennemű kertészeti és gazdasági gyöknö­vényekre. Megjegyzendő: 1. Hogy a romlásnak kitett tárgyak, mint a gyü­mölcsfák, bokrok, szellők, virágok stb. s olyanok, me­lyek nagyobb mennyiségüknél fogva kényelmesen be sem küldhetők, mint a repere, m­ezerna és takarmány­féle magvak, gabna-nemű­eknek egyedül bejelentése szükséges, a magvak mutatvány-mintával, — a cse­meték pedig a válfajok h­a é­s valódi névjegy­zékével. 2. Minden beküldő, vagy bizományba beje­lentő kezeskedik terméke valódiságá­ért s jóságáért. 8. A beküldött, vagy bejelentett tárgyaknak ára szabassék, mihez az ügynökség szorosan ragasz­kodik. 4. A magvakról, gyümölcsfa és egyéb csemeték­ről, s hasonló rendes kelendőségű­ tárgyakról a tél folytán árjegyzék készíttetvén, szükséges, hogy az ilyenek minden év legfeljebb november 1é­kig a csar­nokba beküldessenek, illetőleg az ügynökségnél beje­lentessenek; később beküldött tárgyak egyedül a tár­sulat közlönyében, de az árjegyzékben nem foglalhat­ván helyt. 6. A beküldött tárgyak csomagolásáért a bekül­dők felelősek, a küldemények annálfogva a bizomá­nyos veszélyére történnek. 6. A leszámolás a bizományosok rövid írásban foglalt kívánsága szerint intéztetik el. Azon reményben, hogy a t. kertészkedő és gaz­dálkodó közönség az újon berendezett „Országos ma­gyar kertészeti társulat ügynökségében a kertipar ha­talmas rugóját felismerendi részemről hűséges és pontos kiszolgáltatást ígérve, pártolást és támogatást egész tisztelettel kérek. Pest, május 1. 1863. P­a­u­e­r Lajos, az orsz. m. kertészeti tár­sulat főügynöke. Ezen körlevelet az igazgató választmány f. évi május hó 9-én tartott ülésében felolvasván, helyesli s utasitá az elnökséget, hogy annak hírlapjaink hasáb­jain leendő közzétételét eszközölné, a­mit is az el­nökség azon meggyőződésben teljesít, hogy a közön­ség, melynek java és haszna a legfőbb czél, mely a vállalkozó társulatot e vállalatnál vezeti, felismerve a jóakaratot, s különösen szem előtt tartva a saját ér­dekei iránti kötelességet, e központi csarnokot min­den kertész saját csarnokának tekintendi, s annak ügyét, mint saját közös ügyünket, a hol és a miben le­het, elősegitni s virágzóvá tenni törekszik. Pesten, május 20. 1963. A társulati elnökség. A gazdasszonykottás és kir­.i ipar h­armadik kiállítása. Ezúttal harmad ízben lép ki a magyar gazdasszo­nyok egyesülete ama térre, melyen a helyes és oksze­rű gazdasszonykodást a nemes verseny sorompói közé szólítja, hogy bebizonyítva legyen egyrészről, misze­rint nemzeti mivelődésünk és haladásunk ez ágban is a gyarapodás néhány fokával emelkedett, és hogy másrészről alkalom nyújtassék a szorgalmat, munkás­ságot és jóravaló törekvést elismerés s a haza színe e­­lőtti kitüntetéssel tisztelni meg. A magyar gazdasszonyok egyletét ezen nyilvános kiállítás rendezésénél nem kizárólag a mi­­velt külföld példájának utánzása vezeti,habár ez utánzást is czéljaival s törekvéseivel annyira öszhangzónak ta­lálja, hogy e miatt feleslegesnek tart minden mentege­tőzést, hanem rendezi különösen s főleg azon köteles­­ségérzetből, melyre a házi ipar fejlesztése, a házi gazd asszony­kodás helyes iránya, s okszerű kezelésének ter­jesztése s megkedveltetése végett vállalkozott. Tudva, hogy e szép ezés mi által sem érhető el hamarább , biztosabban, mint oly verseny által, mely­nek sorompói minden tehetség, értelem, szorgalom és akarat előtt nem csak felvonva állanak, de az ottani megjelenésre, s az adott nemes példa vonzalma általi hatásra honleányi kötelességénél fogva minden magyar gazdasszony hivatva van, intézzük bizalmas és tiszte­letteljes felhívásunkat hazánk minden lelkes gazd­asszonyához, hogy bennünket e kiállítási őszinte törek­véseinkben küldeményeik- s tettleges részvétükkel tá­ TÁRGYI Napi újdonságok. • Kollárcsik István rosnyói püspök ur , mlga, ki csak nemrégen a rosnyói székesegyház diszöltönyeire 7000 ftot adományozott, legközelebb a czeredi templom kijavítási költségeinek födezésére saját pénztárából 1000 ftot ajándékozott.­­ A helybeli szr. hitközség elöljárósága a még jelenleg érvényben levő régibb alapszabályok értel­mében, részint visszahelyezve, részint uj választások által kiegészítve, s pedig két, egy bel s egy kültanácsból áll­­ván, következőképen alakult meg : A beltanács vagy sa­­játtagi elöljáróság tagjai ezek : Tek.­tornyai Schossber­­ger S. V. elnök, Weisz M. A. alelnök, Spitzer Gerzon al­elnöki helyettes, Pldlitscher M. J., Mank Mór, Hauser Jó­zsef orvostudor, Kohner Henrik, Grünbut Jakab Károly orvostudor, Brachfeld Armin és Pozner Károly Lajos urak. A kültanács tagjai pedig betűrendben a következők : Breitner Ferencz, Brüll Zsigmond, Birnbaum Jakab, Bróde Lipót jogtudor, Gans Bernát, Hirsch Samu, Hellsinger Mór, Hirsch Károly, Herzberg Simon, Kraus Májer, Latzkó Ármin, Popper Ármin, Quittner Jakab, Stein Náthán, Schönfeld Ármin, Steiner Ármin, Weisz B. Adolf, Wolfner Zsigmond és Wertheimer Fülöp urak. Az elöljáróság tel­jes alakulása után szerencsés volt f. hó 27-kén d. u. Pri­­vitzer k. helytartói helyettes­e nagyméltóságánál ünnepé­lyes audiencián tisztelegni, mely alkalommal ő ezdlja azon reményt méltóztatott kifejezni, miszerint a mostani elöljáróság nemcsak a hitközség érdekeit fog szokott is­meretes erélylyel előmozdítani törekedni, de arra is, hogy a m. kormánynak bennök helyezett bizodalmát is teljesen igazolni a méltányolni fogja. A tisztelgők szívből fakadó szavakkal szentül ígérek, miszerint buzgólkodni fognak, csak a m. kormánynyal egyetértve, hitfeleik jelen s jövő javát ildomosan előmozdítani, szilárdítani s biztosítani, mire ép oly nyájas s szívélyes kegyességgel elbocsáttattak, miként fogadtattak. — A helybeli lövészegylet legfőbb lövész­­mestere­­. Jankovich Gyula úr f. é. junius 7-én, mint a második lófuttatás napján jelenlévő vendég tiszteletére a polgári lövölde helyiségében és kertjében tánczvrgalommal összekötött fényes kerti­ ünnepélyt három zenekar közre­működésével rendezvén, a 4000 lámpával sikeresítendő fényes kivilágításhoz az illető előkészületek már­is meg­tétetvék, valamint halljuk, hogy több közkedvességű ze­nekar általi előadás is czéloztatik. * Sokat sürgettünk már, a­mi csakugyan megtör­tént, vagy legalább elrendeltetett , de fájdalom­­ olyat is, mely pusztában elhangzó szó maradt, mint az alagúti gya­logjárdáknak korlátokkal elkülönzése. Az elsőbbek közé tartozik a városi tanács azon rendeletileg is kiadott in­tézkedése, hogy az építő tulajdonosok gondot viseljenek, mikép­­j építményeiknél a felgyűlő törmelék és por eltá­­volíttassék, ellenkező esetben ennek mulasztása a mostani bírság megháromszorozásával fog fenyíttetni. * A magyarhoni szállító­társaságok kimutatásaiból kivehető, miszerint az idei forgalom tetemesen gyengébb a tavalyinál A déli vasúttársaság jövedelme a­z. év első három havában 5,997,081 frt, míg tavaly ugyanezen idő­szakban 7,121,375 frtot tett­ a pécs-mohácsi vasút­ban. 1. ápril 7-éig 10,081 frtot, tavaly 13,881 frtot jövedel­mezett ; a tiszai vasút ápr. végéig 696,410, tavaly 844,303 ftot vett be. Az államvasútnál is mintegy 649,939 ftot tesz a különbség, mely főképen a délkeleti és újszőnyi vo­nalra esik ; csak a dunagőzhajózási társulat jövedelme tetemesebb 211,926 forinttal, mi szigorúan véve szintén hiánynak vehető, mivel tavaly márt. 1 én, az idén pedig már jan. 1-én kezdte meg a társulat a hajózást. * A nyári fürdői vigalmak nem sokára kezdetüket veszik. A császárfürdőben az első tánczvigalom szerdán, jan. 4-kén lesz. A rudas­ fürdő zártkörű estélyei pedig 2 kán nyittatnak meg. * A kővári kerület új megyeházának alapkövét f. hó 16 kán tették le szokott ünnepélylyel. * A városi színpadon, tegnap egy hölgy mutatvá­nyát hirdeté a színlap, a­ki hasonló rendkívüli testhajlé­konysággal, bir, mint a közelebb föllépett Petropolis. Neve Maculetti Máriák, a., s az annonce­ok nyelvén csoda leánynak hivatja magát. — A f. hó 18 án a baráttai Roncsos erdőcskében a csendőrök által agyonlőtt Torma Anti csavargónak egyik társa, a Veszprém megyében garázdálkodott rablócsapat vezére Koncz Ferkó f. hó 22-én a nagyszöllösi erdőben elébb Burján Dániel uradalmi erdő­őr, azután Körmendi Ferencz noszlopi lakos által meglövetvén, néhány óra múlva meghalt; csak annyit fedezvén fel, hogy Sz. J. ur kirablásában egyik czinkostársa épen azon Körmendi volt, ki által meglövetett, minek folytán Körmendi elfo­gásán, a katonai rögtön ítélő bíróság elé állíttatott. — E szerint a Veszprémmegyében tanyázott rablók, Nagy Anti kivételével, kinek üldöztetése erélylyel folytattatik, kiirtatván, Veszprémmegye közbátorsági állapota kielé­gítőnek tekintethetik. — (Okmánytár). Versecz szab. kir. város pe­csétje. E várost, mint tudjuk, I. Ferencz császár és király ő Felsége 1817. October 9-kén 13336. sz. a. kelt legma­gasabb kir. rendelvényével emelte királyi várossá. 1861. évben pedig a magyar kir. hely­tartótanács elnöksége az 1861. évi február 22 kén 2236. sz. a. kelt intézvényével szabad kir. városok módjára rendelte szerveztetni. Pe­csétje ez időből ily körirattal van ellátva : „Sigillum Li­­berae ac Regiae Civitatis Versecz. Anno 1861. Áll kerek paizsból, melyben széllövesszőkkel beültetett, sziklákkal tarkázott, csúcsokban emelkedő zöld hegy tűnik fel. Egy hármas sziklacsúcs közepén láttorony, bástyás széllel, e felett veres ujjasba burkolt könyöklő emberi kar, görbe karddal, melyre török fő van szúrva. Bal csúcsán egy kápolna, remete­lakkal. A hegy tövében három szent­­egyházzal diszló, körülkeritett város áll, kalászos szántó­földek közt. Ferencz császárnak 1804 ben a verseczi lakosok kérésére kiadott, kiváltságokat ajándékozó levelében ta­láljuk, hogy a város a törökök és egyéb hatalmasságok ellen viselt hadgyakorlatokban tetemes részt vett minden­kor, minden időben. 1740. körül a törökök által feléget­tettek, s már 1743-ban egy az ellenségtől elvett, máig is használt dobbal léptek ellenük csatára. 1785-ben elfogtak egy Malenovics vezérlete alatti török portyázó s pusztító csapatot. 1762-ben­ a nagy pestis elöl zárvonalkuzással menekültek meg. 1788-ban a törökök ellen körülárkolták s sánczolták magukat, és jóllehet pusztításoknak voltak kitéve, mindig újból s díszesebben építkeztek. Szöllőhe­­gyeiknek voltak kitűnő művelői. Évenkénti adófizetéseik­ben előzékenyek voltak. E sok érdemeikért a kamarális hely 1804-ben a kiváltságos városok sorába emeltetvén, kapta fent leirt pecsétjét, melynek czimer-jelvényei : a) Szöllöhegye ,* jelenti jó és sok bort termesztő roppant szőllöhegyeit. b) A láttorony, egykori hegytetőn állott, most om­­ladékokban látható erődjét. c) A görbe kardot tartó kar; a lakosság vitézségét. d) Az erre szúrt török fő; e vad nép ellen viselt Csatázásait. e) A remete-lak; a verseczi g. n. e. papság lakát. f) A kerített város; nagy és népes földterületét. g) Kalászos földjei; első osztálybeli gazdag hatá­rát, stb. Versecz városa azon két okmányt, melyet fennebb emlitünk, melyek egyike Ferencz császártól kiadva, 1804- ben kelt, s Versecznek a kiváltságos városok sorába tett emeléséről szól, másika pedig e helynek k. várossá emel­tetéséről hangzik, előbbi latin, utóbbi német nyelven ki­adva, — másolatban szives volt megküldeni. R. E. Sá­mogatói,­­ a mindnyájunkat érdeklő közös siker bizto­sítására velünk közreműködni szíveskedjenek. Kelt Pesten, május, 6-án 1863. Gróf Zichy Pál Ferenczné Damjanics Jánosné szül. K­o­r­n­i­s Anna, elnöknő, pártfogónő. S­z­­­u­p­a György , jegyző. A magyar gazdasszonyok egylete május havivál. gyűlésében a nm. m. kir. helytartótanács az újonan megválasztott elnöknöknek tisztjeikben megerősítése felolvastatott. Uj tagoknak Damjanich Jánosné, Hol­lán Ernőné elnöknő és Ebetzky Jánosné vál.­tagnő által bejelentettek. Alapítónak: Gróf Pejachevich Pálné ICO ft. Igazgató tagnak 3 évre: Bogisits Se­bastian Amália, özvegy Sebestyén Károlyné, Farkas Istvánná, Vörös Mártonná, Oláh Istvánná, Harsányiné, Kandó Kálmánná, Rottenbiller Klára, Viezer Lujza Rendes tagnak 3 évre: Németh Lajos, Kandó Kálmán, Alhaisz Gyula 5—5 ft, Reviczky Sze­ver 3 ft. Segélyezéssel járult gr. Cziráky Jánosné 20 ft, Fischer Jánosné 2 ft. A kiállítási programm elkészítésére felkért bi­zottmány munkálatát beadván, következőkben elfogad­tatott és a t. nagy közönség figyelmébe ajánlani hatá­­roztatott. . Kiállítási programm. I. A kiállítás megnyittatik 1863. October hó 12-én d. e. 9 órakor a köztelek helyiségeiben, (Pesten, üllői után) és naponkint d. e. 9 órától 12 ig, d. u. 2­5 óráig nyitva marad, October 20-ig bezárólag. II. A kiállítás czélja lévén az ismeretterjesztés és alkalom a czélszerű­ beszerzésekre, mi végből a kiállí­tott tárgyak szabad adásvétele mellett naponkinti sor­solás is rendeztetik. III. Nagyobb ösztönserkentés, buzdítás és a ne­mes törekvésnek némi jutalmazása végett lelkes ada­kozás útján már is begyűlt, s még jövőre begyülendő összegből minden kiállítandó tárgyra jutalmak tűzet­nek ki olyképen, hogy az alább leírt 13-féle kiállítási tárgyak minden egyes szakjára három: egy pénz, egy arany és egy ezüst okleveles jutalom tűzetik ki, mi az illető bíráló bizottmány által a legjelesebbnek ítélendő három kiállítási tárgynak fog ünnepélyesen kiosztatni. IV. A kiállítás tárgya minden, mi a gazdasz­­szonykodási iparhoz tartozhatik, különösen: 1. Női kézimunkák: varrások, hímzések, minden néven nevezendő műmunkák, — azontúl kender, len, selyem, ezekből készült fonal­, ezék­ a szövetek, tekin­tettel ez utóbbiak mosására, s egyebek. 2. a) Mindennemű gyümölcs, üde állapotban, külö­nösen évszak szerint a szőlő — mindazok befőzés és párolás, szárítás és aszalás, czukorban jegeczeztetés által és egyébként feldolgozva, és eltarthatóságuknál fogva a kereskedelmi forgalomra elkészítve. b) Minden konyhakerti növény, üde állapotban, és befőzés, párolás, eczetbe rakás és szárítás , s egyéb alkalmas feldolgozás által, eltarthatón érté­kesítve. c) Vadon tenyésző tápnövények, különösen a gomba, üde állapotban és eltarthatóan értékesítve. d) Virágok, a­mennyiben különösen a tárlat fel­díszítésére szolgálhatnak — cserepekben és bokré­tákban. 3. Eczetek, szörpök, szeszek, növénynedvek és egyéb házilag készített folyadékok. 4. Kenyerek, kalácsok, minden néven nevezhető gazdasági- és csemege sütemények, a mint azok vidé­­kenkint divatoznak, mint­ pereczek, kétszersültek, po­gácsák, lepények, bélesek és hasonlók. 6. Nyers tésztanemüek, mint tarhonya és egyéb házikészitmények. 6. Húsfélék, eltarthatón feldolgozva mint zsir, szalonna, sódar, kolbászok és hussajtok, ludmell, ha­lak s effélék. 7. Fris tej és annak feldolgozása, túróban, vaj­ban, különféle sajtokban, hová a tarkó is soroltatni. 8. Szappan, gyertya, házilag készített, keményítő s egyebek. 9. Méz, csurgatott s lépőkben, viaszsejtekben és feldolgozva. 10. Házi szárnyasok, v úgymint: tyúkok és gyöngytyúkok, kacsák és lndák, galambok, pulykák és pávák. 11. Hízott s maglásra jó fajuaknak ismert ser­tések. 12. A házi szárnyasok és sertések hizlalásának eredménye. 13. Gazdasszonykodási és házi iparhoz szükséges eszközök és gépek, mint: mosógépek, mángorlók, va­salók, fogógépek, rokkák, motollák, tilók és szövőszé­kek, köpülők, sütők, gyaluk és aprító készületek, to­­jásköltő szekrények, tömőgépek és egyebek. V. A kiállítandó tárgyak f. é. oct. 6-ig legkésőb­ben a rendező bizottmánynál — a köztelken bejelen­­tendők, hogy a bejelentett tárgyakhoz alkalmazkodva a kiállítási helyiségek czélszerűen előkészíttessenek, és a tárlat lajstroma annak idejében szerkesztethessék. A bejelentésben megnevezendő: a) A kiállító neve és illetőleg honnét fog a kiál­­lítmány küldetni. b) A kiállítmány leírása szám — darab — ille­tőleg súly szerint, az állatoknak faja, életkora és ivara is megnevezendő. c) Kijelentendő: ha vájjon eladó-e a kiállítmány ? ha igen, határozott ára, — ha nem , mi történjék az­zal a kiállítás után. d) A kiállításra beküldött, s eladásra szánt tár­gyak, ha a kiállítás tartama alatt el nem adathattak, a kiállítás bezárásakor árverelés útján fognak eladatni. Megjegyzendő, hogy az eladott tárgyak után a vételi ár, miután 100­0 a kiállítás költségei fedezésére levonatott, a kiállító tulajdonosnak adatik át, — a megvett tárgyak azonban csak a kiállítás bezárása után szolgáltatnak ki a vevő tulajdonosoknak. VI. Az előre bejelentett kiállítandó tárgyak, a sütemények, tide növények és állatok kivételével pdt. 6 án, az utóbbiak azonban a kiállítást megelőző na­pon, azaz October 11-én küldendők be a kiállításra ily czim alatt. A kiállítást rendező bizottmánynak. A köz­telken. VII. A kiállitmányok elrendezése és különösen az állatok napi tartása a kiállítást rendező bizott­mányt illeti. Vili. A kiállítmányok bírálására szakértő bizott­mány lesz kinevezve. IX. A kiállítás érdekessége tekintetéből becse­sebb tárgyak kisorsolása rendeztetik, akként, hogy az egyesület részére ajándékozott tárgyak naponként ki fognak sorsoltatni. X. A kiállítás a közönség számára 10 kr belépti díj mellett nyitva áll. Egy sorsjegy ára szintén 10 kr. A választmány intézkedni fog, hogy a kiállítás napján társas­kocsik által történhessék a közlekedés. A kiállítási bizottmány tagjai: Hollán Ernőné, Braun Alajosné alelnök, Simigh Istvánné, Konkolyi Ferenczné, Polgár Zsigáné, szül. báró Rudnyánszky, Liszi Istvánná, Grün Jánosné, Kralovánszky Istvánná, Vidacs Jánosné. A kiállítás bel­rendezésével Simigh Istvánná és Konkoly Ferenczné, a kiállítási pénztár kezelésével Hollán Ernőné, Braun Alajosné és Polgár Zsigáné, szül. b. Rudnyánszky, bízattak meg. Kelt Pesten, május hó 6-án 1863. Gr. Zichy Pál Ferenczné, sz. Kornis Anna, párt­­fogóné. Damjanich Jánosné, elnökné. Sztupa György, jegyző. Bizottmányi tagok: Hollán Ernőné, Braun Ala­josné, Simigh Istvánná, Konkoly Ferenczné, Polgár Zsigáné, Liszi Istvánné, Grün Jánosné, Kralovánszky Istvánná, Vidacs Jánosné. Nagykőrösi takarék-polatárnak forgalmi állása 1862. egész évről. I. Bevétel: 1861-ik év végével átjött pénz­átmaradék tett..............................­ 1758 ft. 99 kr. Az 1862-dik évi összes beté­tet tett............................... 37762 „ 4 „ Díjakból befolyt...... B7 „ 15 „ Kölcsön adott tőkék 5% kama­taiból bejött.................................... 2852 „ 42 „ Visszafizetett kölcsön részle­teiből bejött................................... 9885 „ — „ Kezelési jövedelemből befolyt 570 , 38 , Összes 1862-ik évi bevétel 62885 „ 98 „ II. Kiadás: Visszafizetett betételek ösz­szege ............................................. 36037 ft. 2 kr. Kifizetett tőkésített kamatok . 901 , 28 , Kifizetett folyó kamatok . . 257 , 11 „ Kikölcsönzések egyesek ré­szére .............................................. 13890 .„ — „ Összes kiadás 51085 ft. 41 kr. így 1862 ik év december 31 én tett a pénztármaradék, mely 1863. évre áttétetett .............................. 1800 „ 57 „ 1863. január 1-jén volt tehát a taka­rék pénztárnak Terhe: betételek s tőkésített kamatok 56356 , — „ Vagyona: kikölcsönzött tő­kében ......................... .... 56205 „ — » Készpénzben ....•• 1800 „ 57 , Összesen 68005 ft. 57 kr. így a takarék pénztár összes kezelési nyeremé­nye 1649 ft. 57 kr. N.-Körösön, 1863. május 15-én. Somogyi István, főpolgármester. .Hegyes tudósítások. — Kővárvidéke N.-Somkuton 1863-ik év május 16-án s következő napjain tartott bizottmányi közgyű­lé­­sérőli értesítés. Néhány hét előtt hírül adatván, miszerint május 16 án Kővárvidéke főkapitánya bizottmányi közgyűlést szándékozik tartani, meglepő volt e méltósága által a hirdetményben kifejezett azon meghívás, miként e köz­gyűlés főtárgyát fogja képezni a felállítandó megye­ház alapköve letételének ünnepélye, melyre hívja nem csak az összes bizottmányi tagokat, hanem vallás kü­lönbség nélkül minden esperest s lelkészt, minden hely­ség elöljáróit, jegyzőit és két két tagot, hogy tanúi lennének a megyeház alapkőletétele Ünnepélyének. Meg voltak hiva a szomszéd megyékből is a fő­ispánok, főispáni helyettesek és királyi biztosok ; Nagy- Bánya szabad királyi városából pedig megjelenésre fel volt szólítva a bánya­ igazgatóság, a polgármes­ter, a kapitányság, a római katholikus prépost, a görög katholikus esperest, részint mint bizottmányi tagok, ré­szint pedig mint jóérzelmű szomszédok. Nagyobb és fényesebb napja ennél Kovát vidék­nek nem volt. Az ujjáalakitás nagyszerű eszméje le­begett szemeink előtt akkor, a midőn a meghívottakat, kivéve egy párt mint távollakókat, kik egyébként ma­gokat a meg nem jelenhetés miatt írásban küldött nyi­latkozataikban mentegették — mind egybegyülve lát­hattuk ; örültek mindnyájan, hogy a passivitási tért Kövárvidéken az activitással tudják felcserélve és hogy alkalmuk lehet egy nagyszerű építkezés, nem pedig rombolás szemtanúi lehetni. Meg­jelentek ez ünne­pélyre olyanok is, kik nem voltak meghiva; megjelent ugyszólva a vidék összes lakossága, örege, fiatala, ki­csinye és nagyja, hogy láthassák és ivadékról ivadékra átadhassák hagyományként e nap eseményeit, mely­ben Kővárvidék mint alkotmányos megye a mostani provisorium alatt is, felfogva az összes monarchia és szeretett hazánk, mint közös anyánk érdekeit, nem rombolni, hanem teremteni tud. A megye zászlói az e végre kirendelt helyre fel­­huzattak, a mozsarak felállittattak és fel­adatott e napon reggeli 10 órakor mozsarak dörgése között, hogy a közgyűlés és a megyeház alapköve letételének ünnepélye kezdetét veendi. A hely, hol eme közgyűlés és ünnepély megtar­tatott, az újonan építendő megyeház térén volt kije­lölve. Lombokból alakított nagy sátor képezte az erdő oldalában a közgyűlési termet , és ugyancsak napkelet felé oltárul szintén fa­lombokból alakított imaház fel­állítása jellemző e vidék lakosságának vallásos buz­galmát, hova a gyűlés kezdete előtt be fognak menni, a mindenható Istent segítségül hivandók. E helyre megjelenvén a bizottmányi tagok, tiszt­viselők, lelkészek és vidék lakosai, első alkapitány Pap József egy küldöttséget nevezett ki, mely a főka­pitány e méltóságát a közgyűlés megnyitására ünne­pélyesen hívná meg. E küldöttség élén jelent meg a vidék szeretett főkapitánya szűnni nem akaró „petreasca“ és „éljen“ között. A nép lelkesedését e magasztos perezben leírni se lehet. Főkapitány­i méltósága szokott komolysággal, mely ilyetén alkalmakkor különös sajátságai közé tar­tozik, ekképen szólott román és magyar nyelven : „Tisztelt bizottmány ! Mielőtt a közgyűlést megnyitottnak nyilváníta­nám, szükségesnek tartom a magasztos perezben, min­denekelőtt az összes bizottmányi tagokat felhívni, és felkérni arra, hogy az ezen alkalomra kijelölt helyen megjelenjünk és hívjuk segítségül a királyok királyát, az egyedül hatalmas Istent , miszerint tanácskozásain­kat a bölcseség malasztjával megérlelni, és minden tetteinkben részünkre úgy, mint az egész közös ha­zára és nemzetünkre a legbiztosabb utat kijelölni, egyúttal pedig mindnyájunkat annak követésére is a legalkalmatosabb uton vezérelni méltóztassék. Siessünk­­ hát! és szívből lélekből őszinte aka­rattal fohászkodjunk kegyesen atyáskodó fejedel­münkért, a felséges uralkodó ház összes tagjaiért, édes hazánk boldogságáért és a közös hazában lakó összes nemzetiségek jó egyetértéséért és virágzásukért. — Imáink és fohászainkba foglaljuk mindazokat is, kik a kormányzat eme nehéz időszakában terveinket óhaj­tott czélhoz előmozdítani törekedtek és törekednek . a

Next