Sürgöny, 1863. május (3. évfolyam, 99-123. szám)
1863-05-28 / 120. szám
Az ezen javaslatok felett határozó kegyelmes kir. ndv. rendelvénynek, melyes a magyar kir. helytartótanácscsal csak közelebb tudatott, állítólagos tartalma szerint: először azon javaslat, hogy a műegyetem oktatási nyelve minden tantárgyra nézve a magyar legyen, a nélkül azonban, hogy mutatkozó szükség esetén a más nyelveni előadás feltétlenül kizárattatnék, helybenhagyólag vétetik tudomásul. Másodszor, a tanulóknak a műegyetem előkészítő osztályába való felvételére javaslatba hozott feltételek helyeseltetnek s ezzel kapcsolatban helybenhagyatik a műegyetem tanártestületének az előkészítő osztályban előadandó tanulmányok, nemkülönben a tantárgyak összegének a tanulók könnyebbségére szolgáló csoportozatokba felosztása iránt tett javaslata is. Harmadszor, a tanítószemélyzetet illetőleg, az ellen, hogy a technikai főszakok, valamint a természettudományi szakok mellé is külön egy-egy segédlő állomás szereztessék, elvileg annál kevésbé létetik kifogás, minthogy ezen állomások rendszeresítése már az 1856. évi szervezési rendszabályban is bennfoglaltatik s ennélfogva a m. k. helytartótanács felhivatik, hogy mihelyt a tanulmányi alap ezen teher elviselésére képes leeni, a szóban levő segédlő állomások betöltésére vonatkozó javaslatát haladék nélkül felterjessze. Azon javaslat, hogy a műegyetemi tanárok magánosok érdekében s nem tanári kötelmeikből folyó ingyen szolgálatokat tenni, a gőzerőművek vizsgálatának kivételével, ne köteleztessenek, szintén helyeseltetik. Valamint helybenhagyatik azon javaslat is, mely a műegyetemnek az országos tanulmányi bizottságnál leendő képviseltetési módja iránt létetett. Végül — mint halljuk — ezen kegy. kir. udvari rendelvényben a nagyméltóságu magyar kir. helytartótanácsnak az is kijelentetett, hogy a műegyetemnek Pestre leendő áttétele végett folyamatban levő tárgyalások mielőbbi sikeres befejezése s az eredménynek előterjesztése óhajtva váratik. Miután ezen intézkedések által a budai kir. József-műegyetem rendszerében és viszonyaiban némi reformok czéloztatnak , azon érdeknél fogva, melylyel ezen országos fontosságú intézetünk iránt a közönség viseltetik, érdemesnek tartottuk ezek közlését s e közleményt egyszersmind oly adatokkal toldani meg, melyek által a műegyetemnek eddigelé még sehol öszsze nem állított rövid története is vázoltatik. (P. H.) A magyar földhitelintézet és a belga bank. A „P. N.“-ban Szathmáry Károlytól következő figyelmeztető csikket olvasunk: Több helyről van értesítésünk az alföldről, hogy ott e napokban a belga bank ágensei jártak volna, kik a Langrand-Dumoncean etcomp. czég kölcsöneit ajánlhatták a birtokosoknak, kamatok és törlesztés fejében fizetendő 13'/,% mellett, melyet a kölcsönvevőknek a legközelebbi cs. kir. adópénztárba kellene fizetniük. Az ügynökökről nem szólunk, azok ellen tiltakozott Hajnik Pál úr, a brüsseli bank egyedüli meghatalmazottja, kijelentvén közelebb a „Pesti Napló”ban is, miszerint a belga hitelintézetnek ilyetén járókelő ügynökei Magyarországon nincsenek, annálfogva a magukat ilyeneküt bemutató hivatlan egyéneknek a közönség hitelt ne adjon. Annyi azonban tény, hogy a belga bank, miután alapszabályait a m. k. helytartó-tanácshoz bemutatta, s engedélyt kapott üzletét Magyarországra is kiterjeszteni : joggal és szívesen ad kölcsönt a hazánkbeli földbirtokokra. És igy épen most, midőn a magyar földhitelintézet is maholnap megnyitja pénztárát a folyamodóknak , idején lesz a közönség tájékozására a két intézetről egy pár szót szólni. Tekintsük legelőször is a czélt. A belga bank tisztán egy nyereséges üzletre öszszeállott tőkepénzesek társulata, úgy italában, mint különösen Magyarországgal szemben. A Maas és Schelde partjain sok tőke keresi a biztos elhelyezést. S midőn otthon 3—4% mellett alig kel el a kivárt kölcsön, igen természetes, hogy ily 20030° „-hez szokott tőkeszegény ország felé örömest fordul a pénztőzsér, mert hazánk körülményeinek felismerése előre is biztosítja őt azon nyereséges üzletről, melyet itt a földbirtokosainknak adandó jelzálogi kör csödökkel okvetlenül tenni fog. És hogy a belga bank szemében egyedül e nyereség a czél, legvilágosabban kitetszik abból, hogy a részvényesek a tőkéik után járó 6% kamaton kívül, a tiszta haszon 60°ajót egymás közt felosztják. A magyar földhitelintézetet nem ily önző érdekek, nem nyerészkedési szándék hozták létre. „Ez nem részvényes társaság“, hol a tagok haszonosztalékot húznak, hanem oly magyar földbirtokosok önkénytes egyesülete, kik a megszorult gazdának olcsó kölcsönt akarnak adni, e czélból vagyonaik tetemes részét hazafias készséggel lekötik, az ekként alakított intézet tartaléktőkéjébe fizetett pénzük után pedig nemcsak nyereséget nem kívánnak, de még a hazánkban törvényes kamatra sem tartanak igényt, hanem annál l°0-el kevesebbel megelégesznek. Valóban igaza volt a nm. m. k. helytartósági tanácsnak, midőn a magyar földhitelintézetre vonatkozó felterjesztésében ezen minden haszonvágytól ment áldozatkészséget annál méltánylandóbb színben igyekezett feltüntetni, minél több sajnos tapasztalás mutatta csak a közelebbi időkben is, hogy a nyerészkedésre irányzott hitelintézetek kölcsönei nemhogy felsegélték volna, sőt inkább elviselhetlen terhekbe bonyolíták a földbirtokost. Azonban tegyük fel, hogy a kölcsönkérő mindezzel nem gondol, neki csak pénz kell, hogy magán segíthessen: milyen pénzt kap Brüsselben? Tetszésétől függ a banknak : „készpénzt“ adni, vagy hitelleveleket. A készpénz ezüstben fizettetik, s viszont az adós is ezüstben tartozik fizetni mind a kamatokat, mind a törlesztési járulékokat. Oly messze ország hitelleveleit természetben elfogadni és itt értékesíteni egy kissé bajos volna, és így, ha papírokban kapja is a folyamodó kölcsönét, beváltásukért ismét csak az intézet közbenjárására kell szorulnia; tehát ezután is csakugyan ezüst pénzt kap, azzal a különbséggel, hogy az ily záloglevelek pénzbeli értékesítéséért az intézet bizonyos díjakat is számít fel, illetőleg von le magának, s azzal is kevesedik a nyert összeg. Ami még az akár egyenesen, akár beváltott papírokból kapott ezüst pénz természetbeni visszafizetését illeti: jelen financziális viszonyaink közt ki tudná meghatározni, milyen olcsó, vagy milyen drága lesz ez a kölcsön ? A 10 ugróval ma kapott 100 ftot nem 30 vagy 40el kell e visszafizetnie? A fennforgó körülmények által engedett combinatió szerint, az ezüstben vagy agróval fizetendő kamatok veszedelmes volta sokkal bizonyosabb, mint nem. S ezektől — mint az országos gazdasági egyesület közgazdasági szakosztálya megjegyzés csak az nem félhet, ki külföldre vihető áruczikkeket szokott termelni, azaz: a nagyobb birtokosok. A magyar hitelintézet kölcsöneiben az a czélszerű, hogy azok a földbirtokos különböző körülményeihez alkalmazzák. A ki sürgős bajából szabadulandó, csak rövid időre szükséges bizonyos összeget, az kaphat készpénzt. Aki meglevő terheitől vagyonának megtartásával szeretne szabadulni, az a záloglevelekben oly nyugalmas és kedvező fizetési feltételekkel járó kölcsönt nyer, mely a 63/,°/6 évenkénti fizetés mellett 84/2 év alatt tőkéstől elenyészik. Aki végre nincs ily hosszú kölcsönre szorulva, mert birtokén még nem fekszik teher, de rendelkezhető tőke hiányában nem tud czélszerűen gazdálkodni, annak számára ott vannak az 5 és 10 éves jövedékjegyek, azokból elláthatják jószágukat a szükséges beruházással, mely a felkölcsönzött összeg ’/s vagy ’/jo részét évenként bizonyosan visszafizeti. Az értékpapírokkal szintén nem kell bajlódnia az adósnak, miután az intézet, mint bizományos, azokat minden díj nélkül pénzzé teszi, és így készpénzben adhatja át a kölcsönt. A takarékpénztárakkal létrejött egyezkedés folytán, a pénz felvétele és a kamatok befizetése is felettébb könnyítve van, amennyiben a kölcsönzők mindezt a hozzájuk legközelebb eső takarékpénztáraknál, vagy vidéki bizottmányoknál is elközölhetik Egy szóval: a magyar földhitelintézet szerencsésen egyesíti magában mindazon előnyöket és jókat, melyeket más hitelbankok a kölcsönvevőnek nyújtani szoktak. Nagy kár, hogy még életbe nem léphetett.—————^—— tozott. Egész életét férje dicsőségének és a szegények gyimolításának szentelte. Milly, Saint-Point és Montceanban jótéteményeinek száma nem élete napjai, de Arai számával ugyanazonos. * Bignio közelebb Pozsonban fog vendégszerepelni. * Batty vetélytársa a párisi hippodrone oroszlánszelidítője Hermann nagy tisztességben részesült. A rettenthetetlen állatidomító kocsijából a nép a lovakat kifogta, s diadallal húzta egészen lakásáig. E rendkívüli lelkesedést a dühöngő fehér oroszlán ketreczében tett productiójával idézte elő. * A budai népszínházban folyvást adják a „La maseberata“ olasz operettet. Az egész este sikere, mond a Sz. L., Szilágyi Bélát illeti, ki nem csak mint ügyes előadó, de mint jeles rendező is kitűnt. Az említett Operette igen csekély sujet-vel rendelkezik, azonban oly újszerű jelenetek halmazából áll, melyek a közönséget kivált első látásra frappírozzák. A színészek nem csak a színpadon, de a nézőhelyen is mindenütt játszanak. A zenekarban, zártszékeken, páholyokban, karzaton. Igazi farsangi bohózat — igen csinos álarcosokkal, akik a darab végén narancsokkal és virággal dobálódznak ; persze Olaszországban, a narancs hazájában természetesen bőkezűbben osztogatják. Ez operette zenéje a legkedveltebb olasz dallamokból van összeszerkesztve. Spectaculum , üdítő kedves zene, ingerlő álarczosok, — mi kell a mai műélvezetre több ? . . . * Molnár budai színigazgató Páriából e rovat kezelőjéhez egy magánlevelet írt, melyből a következő híreket érdekesnek tartjuk olvasóinkkal is tudatni : B. Apraxin Julia elhatározta, hogy a franczia színpadon föl fog lépni. — A Theatre francaise lelépett híres tagja Samson naponta egy órát ígért vele tanulmányozni. Szavalatát hallván, határozott biztatást adott a sikerre nézve. Jules Janin tanácsára a grófnő Ricour úrtól is vesz leczkéket és néhány hét múlva Phaedra első felvonását fogja próbául játszani. October elején hihetőleg az Odeonban, vagy ha sikerül, a Francaisban lépend föl. Molnár igen nagy gonddal tanulmányozza és gyűjti össze mindazt, mit Párisban a budai népszínház javára vél fordíthatni. Érdekes színműveket és operetteket, ezenkívül a színpadi gépezetre nézve is több rendbeli rajzot készíttetett már, melyeket itthon nagyban készül alkalmazni. Münchenen átutazva — írja továbbá — volt alkalmunk Bulyovszkinét is látni Belle isle Gabrielában ; a király is jelen volt végig, az udvar és München legnagyobb világa, gyakori zajos tapsok kisérik és jutalmazák művészi játékát, mik közt a királyé is mindenkor képviselve volt. Báró Splényi Albert, Henrik, s neje b. Splényi Paulina s Ödön fiuk, Antal, s neje Dániel Emilia elszomorodott szívvel jelentik szeretett édesapjok, illetőleg ipjok és nagyapjok mihildi báró Splényi Károly cs. k. kapitány és kamarás f. é. május hó 21-én, élete 89-ik évében történt kimúltás. A boldogult hült tetemei a bárándi sirkertben tétettek le — ideiglenesen — f. hó 23- kán. Az engesztelő isteni tisztelet f. hó 30-kán fog megtartatni a székesfehérvári sz.-ferencziek templomában. Béke hamvain 1 * A pünkösd vasárnapján Renzur által rendezett jótékonyczélu előadás tiszta jövedelme, mint a „P. L.“ tudomására jutott, 760 ft. Ebből, mint említve volt, 100 ft, a lipótvárosi templom építésére levonatván, az itteni szegényalapra 330 ft, a Josephinumra és az árvaleányházra egyenkint 165 ft fordittatott. * Pünkösd hétfőn d. u. ment végbe az Éder féle pezsgősorsjáték húzása. A 100 palaczk pezsgőt a 3614-ik számú sorsjegy nyerte; továbbá a 16934 és 36342 számok 50—50; a 2813, 2955, 12032 és 34943 számok 25—25 palaczk pezsgőt nyertek. Tréfának ez is megjárta. Hanem mint pattogó és mégis csekély tartalmú ital leginkább megillette volna e sorsjátékot, ha a városerdei népünnep napjára esik húzása is. * Mint társaséleti statistikai adatot jegyzik föl, hogy Pestnek e pillanatban 85 kávéháza van. 10 év előtt öszvesen 38 volt. * Két házasságról imák a nagy világban. Június 1-jén történik meg Polgárdin gr. Czáray Antalnak egybekelése németujvári Batthyányi Fáni grófhölgygyel. — Továbbá alapi Salamon Aladár gróf Wass Samu kellemens leányát Wass Josephine grófhölgyet jegyezte el. * A pestvárosi főpolgármester Bécsbe utazott, hogy illető helyeken a városi pénzügyek szabályozásának végleges elintézését szorgalmazza. * Az idén is szokás szerint megjelent a Budán levő Gil-Baba török szent sír látogatására két zarándok, kiknek engedélyük van a testvér fővárosokban 8 napot tölteni. * Karczag és Püspök-Ladány közt egy bikának az a csodálatos eszméje jött, hogy a robogó vonatnak neki menjen. A nálánál sokkal hatalmasabb mozdony természetesen a földhöz vágta a hivatlan opponenst. Ha Aesopus élne, talán megírná az ezen esetből meríthető tanúságot is. * A m. képzőművészeti társulatnak f. hó 16-án már saját helyiségében tartott igazgató választmányi ülésében csupán Budapest városok kebeléből 47 új rendes tag s 3 új alapító tag belépése a társulatba jelentetvén, örvendetes tudomásul vétetett. A 200 fzős alapítók sorában állanak eddig Debreczen és Szeged sz. k. városok is, mint elsők a magyar hazai művészet pártolásában. újabban a 200 ftos alapítók sorába léptek Traun Bethlen grófnő, Wodianer Albert és gróf Andrássy Aladár. A társulati műcsarnok helyiségére újabban aláírtak Kubinyi Ágoston úr,a nemzeti múzeum igazgatója 20 ftot, Diseher József építész úr 100 ftot, Koppély Károly úr 20 ftot, Mizsey Endre úr 20 ftot. A művészi nyugdíjintézetre adakoztak Izsó Miklós Egressy Gábor mellszobrát, Klimkovits Ferencz „Csősz“ czimű olajfestményt, Rojcsek János műmárványáé, ki e szakmában első a hazában, s méltán közügyelmet érdemel, egy márvány asztallal kedveskedik a társulatnak s az Izsóféle Egressy mellszoborhoz egy márvány alapzatot ad a műcsarnokba. Mindezen aláírások és adakozások szives köszönettel vétettek jegyzőkönyvbe. E bejelentések után figyelmeztetni határoztattak a művészek, hogy a műcsarnok megnyitása közeledvén, miután már több mű érkezett a műcsarnok-helyiségbe (Nagyhid utcza 8. sz.) s ezen ülésben bíráló juryk is választottak, műveiket mielőbb beadni siessenek, az utóbb érkezendő művek az elhelyezés előnyeiben nem fogván oly kedvezőleg részeltethetni, mint az előbb érkezettek s már helyet foglaltak. Továbbá határoztatott, hogy a nyomdából már ki került s könyvkötőnél levő társulati évkönyv azon régibb tagok közt, kiket az, mint az első 2 évre eső kiadmány megillet, ingyen osztassák ki. Már a folyó társulati évre pedig minden tagnak társulati jegy szolgáltatak ki az eddig szokásban volt nyugták helyett, melyekkel, midőn a társulat intézeteibe díjmentesen akarnak járni, szükség esetében igazolhassák, hogy tagok. Bejelentetvén a választmánynak az is, hogy a társulat egyik albumlapja „Visegrád“ fényképezve árultatik, egy valaki pedig a társulat javára tenni adja ki magát, az elsőre nézve határozatba ment, hogy a társulat minden kiadmányánál fenntartván tulajdoni jogát, óvástétele bármely többszörözés ellen hírlapilag tétessék közzé, s ha a többszöröző visszaélésével fel nem hagyna, kellemetlen következéseit magának tulajdonítja. A másodikra nézve határoztatott hasonlat hírlapok útján nyilvánitni, hogy a társulat eddig senkit meg nem bizván képnyomatoknak önjavára leendő eladásával, az ezt tenni merészlő vétkes visszaélést követ el, mire a tiszt, közönség addig is figyelmeztetik, mig az ilyezménynek hatóságilag gát vettethetik. A választmányi ülés után a társulat társalgási helyisége nyittatván meg, hova a tagok immár mindennap bejárhatnak, abban számos tag által egy vidám estvély tartatott, mely a vacsora feletti elmés poharazásokkal fűszereztetett. * A pesti iparbank alapítói a „P. L. “ szerint iparosok kaszinója létrehozásán fáradoznak. * A budapesti közlekedés könnyebbitésére, írja a „Sz. L.“ tervben van egy lapos szállító hajót építni, melyet gőz mozgatna. E jármű a tervezett második híd építését fölöslegessé tenné. A szállító hajó az alsó dunapartokon közlekednék, körülbelől a sárosfördővel szemben. Embert és szekereket szállítna, s minden negyed órában tenne egy fordulást. * A „vadászkot“ szálloda jelenlegi bérlője Förster úr személyesen megkeresett bennünket, hogy tegnapi újdonságunk nyomán tudassuk, miszerint neki egyltalában nincs szándéka azon tervével, hogy a Nákó-féle váczi utczai nagy palotát szállodává alakítsa át felhagyni, sőt részéről minden intézkedés meg van téve, hogy e tervet a lehető legnagyszerűbb mérvben mielőbb létesítse és új szállodája berendezésével azon közelismerést és átalános megelégedést fentartani és még inkább növelni igyekezzék, melyben az utas- és a fővárosi közönségnél is már évek óta részesülni szerencsés. * Némely háziuraink, belátván a szertelen lakbéremelés méltánytalan voltát, jutányosabb föltételeket szabnak a lakófeleknek. A halb. sz. széknek Fehérmegye által kétségbevont illetékessége. A fehérmegyei sz. szék, és ugyanottani törvényszék közt a végrendeletek megsemmisítése Ügyébeni illetékesség iránt támadt vitályt a magas ndv. kanczellária azon értelemben döntötte el, mint ez a„Törv. Csarn.“ ból minap átvett czikkben véleményezve volt. A megyetörvényszék a Fehérmegye Alap helységében elhalt Koller József után állítólag természetes gyermekeit örökösítő szóbeli végrendelet érvénytelenítését és megsemmisítését kimondó fehérmegyei püspöki sz. széki ítéletnek végrehajtását megtagadta, mert a sz. szék ebbeli illetékességét kétségbevonta; megtagadta még a sz szék azon jogát is, hogy a végrehajtás foganatosításáról értesítést kérhessen, s ezen megtagadás nem a legildomosb modorban adatott a sz. széknek tudtára. Ez ügyben most a fömlgn m. k. ndv. k a neze 1- 1 áriától következő döntő leirat érkezett a székes-fehérvári püspök m .lgához: 7728. Méltóságos és fötisztelendö püspök ur!Vonatkozólag méltóságodnak f. é. május hó 6-án 706. sz. a. kelt becses iratára sietek méltóságodat a közlemények visszacsatolása mellett értesíteni, miszerint a magyar királyi udvari kanczellária, tekintve azt, hogy a hatóságoknak jogában áll egy másik hatósághoz intézett megkeresvénynek elhalasztott elintézését sürgetni, és tekintve azt, hogy Meszlényi Károly, Fehér megye első alispánja által a Koller-féle végrendelet megsemmisítése iránti perben keletkezett szentszéki ítélet végrehajtása sürgetésének ötletéből a püspöki szentszék irányában használt irmodor nem csak a közhatóságok közti érintkezésben szükséges ildomosságot és kölcsönös figyelmet nélkülözi, sőt amennyiben az illetékes szentszéknek a kérdéses perbeni eljárását bírálat alá veszi, annak bírói tekintélyét is sérti: — az érintett első alispánynak emez eljárását helytelenítette, és egyúttal oda utasította, hogy a kérdéses Kollerféle perben keletkezett szentszéki ítélet végrehajtását, amennyire ezen ítélet jogérvényre emelkedett, haladék nélkül eszközölje. Többnyire fogadja méltóságod kiváló nagyrabecsülésem és tiszteletem őszinte kifejezését. Méltóságodnak Bécsben 1863. pünkösdhó 13 án, lekötelezettje: gróf Forgách Antal s. k. — Méltóságos és főtisztelendő Farkas Imre fehérmegyei püspök urnak. (A másolatot hitelesíti Huszár Károly, szentszéki jegyző, m. k. A hitelesített másolattal egyezőnek bizonyítja Miskei Ferencz, szentszéki ügyész.) A runagőzhajózási társulat igazgatósága beadta évi jelentését, melyből kiemelendőnek tartjuk azon helyet, hol az új jutalmazási rendszer eddigi eredményéről szól. „A gőzös vezetőjének — úgymond Cassian igazgató — föltétlenül mindenek előtt s annál inkább eldöntő befolyása van annak tevékenységére, mennyiben az egyesek bátorsága s az egész legénység tevékenysége válságos pillanatokban dönt, míg ezen tulajdonok hiányát a legritkább esetekben lehet kimutatni. Az forgott tehát fönn, hogy a szorgalom emelésére módok találtassanak, melyek által az egyesek érdeke a társulati érdekekkel a tett szolgálatokért való igazságos jutalmazás pontos figyelemben tartása mellett egyesíttethessék.“ Ezen mód immár abban találtatott föl, hogy az összes legénység, a kapitánytól kezdve egész a kormányosig, tehát mindazon alkalmazottak, kik a hajók szakadatlan tevékenységére és mozgalmára befolyást gyakorolhatnak, úgynevezett mértföldpéldát kapjanak olyformán, hogy ez által az ekkorig élvezett s most megszüntetett élelmi pénzek fele pótoltassék, míg a másik fele a fizetéshez csatoltatik. Ezen intézkedésnek, valamint a bel üzleti szervezetben , a fegyelem kezelésében tett javítások és változtatások eredménye „a hajók járattevékenységének ekkorig kivihetlennek tartott fokozása, emelkedésében is találta kifejezését. Ez utóbbiak tevének: 1859. 1860. 1861. 1862. 183,485 frt. 197,419 frt. 202,223 frt. 226,953 frt. Ezen számok azonban jelentőséget nyernek, ha tekintetbe vesszük a versenyt, melylyel a dunagőzhajózási társulatnak az árukat és személyeket szállító vaspályák irányában küzdenie kell. „Csak ernyedetlen igyekezetünknek sikerülhetett ezen versenynyel szembeszállni. A védelem, melyet 1858. óta gyakorlunk, s melyet 1860 tól kezdve meg kellett kettőztetnünk, valamennyi vasúttól és forgalmunktól elkülönített, mely körülmény juttatott bennünket kedvező helyzetbe. De valamint a politikában, úgy megy az üzleti életben is. Míg saját létünkért küzdtünk minden erőnkkel, elleneink is meggyöngültek és belátták, hogy a danai forgalom soha se fog megszűnni; a békés és egyetértő működést tehát előnyösbnek lenni ismerték fel, mint a megsemmisítő harczot. Ezen meggyőződés egyezményt szült a dunagőzhajózási és az Erzsébet császárné vasúttársulat közt, amelyhez hasonló megállapodás az államvasúttal is még csak utolsó formalitásokra vár, s meg fog köttetni. Azáltal, hogy Florisdorfban lakhelyet készítünk, több évi fáradozás után a Ferdinánd északi vasúttal is egyenes összeköttetésbe léptünk. A leghatalmasabb versenytárstól, t. i. a bajor királyi gőzhajózási társulattól azáltal szabadultunk meg, hogy összes készletét, 12 évi kamat nélküli részletfizetések mellett 400.000 ftért vettük meg.“ A jelentés legkedvezőbbnek mondja ez üzletet, melyet a társaság, készleteinek szaporítását tekintve, valaha kötött. A bajor gőzhajók a tavasi rész vízállásnál feltűnő hasznot hajtottak, és ha mindjárt kezdetben rendelkezhettünk volna velük, még 97 napig vontathatunk róla terhelt hajókat a vaskapun át, ami csaknem kiszámíthatlan előnyt nyújtandott, ha a szállítandó árutömeget tekintetbe vesszük. A vízállás 1862 ben még kedvezőtlenebb volt mint 1861-ben, pedig akkor volt a társulat fenállása óta legkedvezőtlenebb. E körülmény nem látszott már előttünk rendkívülinek, és így nem is várva a vizdus időszakot, keresni kezdtük az abnormis vízállás okait, hogy ezeket erönkhöz képest eltávolítsuk. Nem kerülhette ki figyelmünket, hogy a folyók szabályozása, amely töltések által eszközöltetik, az ország nagy részét teszi mivelhetővé és a vízi útnak, míg a víz elég, bizonyos kedvező esélyeket nyújt; de mint elvitázhatlan tényt ismertük fel azt is, hogy a töltések által a víz nagyobb gyorsaságot nyer és sebesebben folyik le. Ezen tapasztalás a felső bajor Dunára, valamint a Tiszára is alkalmazható, eltekintve attól, mikép a Megjegyzéseim Árvamegye czimerére. Szontagh Dániel ar írja e megye czimeréről: Gömbölyded pajzs alján három domb, azon két sugár fenyő, e közt lépdelő medve stb. Szegedi az ő 1734-ik évben kiadott „Cerographia Hung.“ czimü művében azonban, mint Lehoczky is „Stemmatographia Hung.“ czimü munkájában a két pálma között álló állatot bárány-nak nevezi. Ez értelemben írtam én is le e megye czimerét a „Nefelejts“ 1860ik évi 25 ik számában; okaim voltak erre nézve: a) A húsvéti bárány mint Krisztus feltámadásának jelképe több nagyobb városok pecsétjein is, igy Debreczen, Szeged, Trencsin stb. előfordul, b) A pálmafa is, mely alatt az állat áll, Zsidó-ország czimere lévén, a zsidóknál pedig legjelesebb áldozat lévén a húsvéti bárány, melyet ők bemutattak az urnák hálául, hogy őket Egyiptomból csodálatosan megszabadította, igy hihető, hogy ott, hol pálmafa alatt állatot látunk, azt inkább báránynak, mint medvének tekintsük, mert: c) A páska-bárány emlékezete nálunk keresztényeknél is fennvan, és d) Krisztus is magát a húsvéti báránynyal szokta összehasonlitni s a magyar nemzet magát nem e pálmának tartja, kiről hja a költő: A magyar nemzet mint a pálma Folyvást izmosul, mindig egyre nő, Késsel ágát hiába metszik, Kihajt megint s kiforja az magát, S viharok le nem dönthetik E messze földről hozott pálmafát. (Ny. S.) e) A virágvasárnap neve „Dominica palmarum“, Krisztus szenvedése előtt azon nap emlékére, midőn az Úr elé Jeruzsálemben az örvendező sokaság pálmaágakat vive fogadta, összeköttetésben áll a bárány-jelvénynyel ! Örökös küzdés az élet Győzni tudó-e a pálmai Több vallásos példák tanúsítják, hogy a hol a pálma, ott a bárány ! A pálma most jelképe nemzetünknek, melyre mondhatjuk, hogy valamint a pálma sohasem hajlik lefelé, úgy növekszik e legnagyobb terhek alatt is fölfelé! A bárány jelenti őseink szenvedéseit, intőképe a barátságnak, testvériségnek, jelenti az egy érdeket, közszellemet, türelmet, nemes, dicső, magasztos eszméinket, szeretet hit- és reményünket, földnek porából való kibontakozásunkat, üdvösségünket! Ennyit pünkösd ünnepén, a puska-bátrányunk megevése utáni 50 ik napon, honnét az ünnep neve görögül Pontecoste (ötvenedik), nyelvünkön formáltatott szóval „Pünkösd.“ Árvamegye czimere buzdítson hazaszeretetre bennünket. Rése Ensel Sándor.