Sürgöny, 1863. július (3. évfolyam, 147-173. szám)

1863-07-01 / 147. szám

Harmadik évi folyam, 147. - 1863. Hserkesitő-hivatal: K*n­ok-tere 7. 8* a fi­ld**int. kiadó-hivatal: ‡‚«*rátok -tere 7 as. a. föld**int. Előfizethetni Budapesten a kiadó­­hivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnálSÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten húshol* hordva, félévre »­­ 50 kr. Negyedévre 4­­ 50 ! Vidékre, naponkint pnntás Félévre 10 forint. Negyedévre fe­­­ klőfizetési felhívás „SÜRGÖNY“ Julius—decemberi félévi és Julius—September! negyedévi folyamára. Előfizetési ár j­alius—decemberig­­/, évre 10 forint, július—septemberig­­/­ évre 6 forint. A „Sürgöny“ kiadó hivatala HIVATALOS HESZ Az erdélyi kir. ndv. kanczellária Szalánczy Sámuel eddigi számfölötti kormányszéki titkárt s P­á­r­n­­­i­u Sámuel kormányszéki fogalmazót, az er­délyi királyi kormányszék valóságos titkáraivá ne­vezte ki. A kassai cs. kir. országos­­pénzü­gyigazgatósági oszály della Torre Antal cs. kir. II. osztályú irodai­tisztet, első osztályú és scharfenbergi báró Ut­­t­e­n­r­e­d­t Ágoston cs. kir. segédet, harmadik osztályú cs. kir. irodai tisztekké kinevezte. A földtehermentesitési országos alap 1864-ik közigazgatási évi költségvetése m. hó - ről 8819. sz. a. kelt kegyelmes udvari rendelvény által megállapittat­­ván, annak szükségei fedezésére a jövő 1863/a évre is minden adóforint után i2 ki fog számíttatni, melynek annak idejébeni rendes beszedése iránt a szüksé­ges intézkedések megtétettek. NEMHIVATALOS RÉSZ. Birodalmi tanács. A bir. tanács jun. 27-ki ülésében folytat­­tatván a fölirati vita, Schindler a 12-ik feje­zet alkalmával egy közoktatási ministerium kí­vánatosságát fejtegeti s aztán áttér a vallásfe­lekezetek egymáshozi viszonyai szabályozására. 1861-ben megigéri az államminister Ő Felsége nevében, hogy a katholikusok s a katholikusok közti viszony megfelelőleg fog szabályoztatni. Ez ekkorig nem történt meg, erre vonatkozó előterjesztés nem létetett s a vegyes házasságok kötésére nézve most is fennállnak a régi akadá­lyok. Szónok ezután megemlíti a trienti her­­czeg­érsek utolsó pásztori levelét, melyben az evangélikus egyház elleni támadásokat vél lát­ni, melyek a 302. §-as szerint büntetőjogi eljá­rást követelnének. Továbbá mondja szónok, mi­szerint ő, habár nem hivatalos, de biztos forrás­ból azon tudósítást nyert, hogy az államminis­­terium keblében a vallásfelekezeti ügyek sza­bályozására egy bizottmány létezik, melynek többsége kath. főpapokból áll. A Rómával a con­­cordatum revisiója ügyében folyó alkudozáso­kat is görbe szemmel nézi szónok; neki a római követ erre sokkal hivatottabbnak látszik, mint egy katholikus püspök. Schmerling államminister úr felelvén, megjegyzi,miszerint a trienti pászt­ori levél tartal­ma épen nem kerüli el figyelmét, s ő azt gondos vizsgálat alá véve. Ha ennek daczára sem történt a kormány részéről az ellen­intézkedés, ennek oka, mert ragaszkodik azon elvhez, hogy alkot­mányos intézmények alatt sem szabadd bármily módon valamelyes kabineti igazságszolgáltatás­sal eljárni, hogy tehát a kormány nem tarthat­ja kötelességének, valamely ügyben kezdemé­nyezéshez nyúlni, míg az arra hivatott közegek részéről nem történt meg az, a­minek a kor­mány nézete szerint történnie kellett volna, hogy ennélfogva a kormányra nézve nem forgott fönn semmi ok, a trienti püspök pásztori levelét az előtte szóló által jelölt módon tevékenysége kö­rébe vonni. Mi az államministériumban létező bizottmányt illeti, sajnálja az államminister, hogy előtte szóló fáradságot vett magának hír­lapi tudósításokkal meríteni, holott ő tőle sze­mélyesen leghamarabb kaphatott volna felvilá­gosítást minden adatok iránt, mikre nézve épen semmi titok sem forog fönn. Ama bizottmány hat tagból áll az én elnökletem alatt, s a hat tag közt van három protestáns és három ka­tholikus. Én ugyan katholikus vagyok, s en­nélfogva e perczben nem vetkőzhetem le katholikus jellememet , hogy a túlsúlyt pro­testáns részre hajtsam. — A bizottmányban mindkét fél részéről két pap van, s e szerint a sifisk összealkotása minden elfogultság nélkül történt; valamint a bizottmánytól sem lehetene megtagadni, hogy ragaszkodva a jogegyenlőség elvéhez, a legszabadelvűebben járt el elveiben. Mi Fessler püspök tárgyalásait illeti, biztosít az államminiszer, miszerint annak jelentései csak ő hozzá érkeznek, s ezek őt csak megerősítik azon meggyőződésben, hogy e tárgyalások kétségte­lenül eredményre fognak vezetni. Az azonban követválasztási mozgalmak Erdélyben. A „K. K.“-ben még a következő választá­sokat olvassuk : K. Fejérvártt: tanár Veszély Károly és­­ K­e­m­é­n­y Gábor; M.­Vásárhelytt: id. gr. Teleki Domokos,jogtu­­dor és tanár Dósa Elek; Kolozson : gr. B­á­n­f­i Béla; B.­Hunyadon: Z­e­y­k Károly; Fogarasvidékén: Al­d­u­j­j­áni János, D­u­n­k­a Pál, főkorm. tanácsosok; Szászsebes városon: Binder Mihály és L­a­s­­sel Ágoston, szebeni főtörvényszéki tanácsosok. Brassóvidékén:gr. Mi­kes Benedek, B­r­e­nn­en­­berg és Trauschenfels; Verespatakon :­Ebergényi Mózes; Abrudbán­yán : S­z­i­l­v­á­s­i Miklós. Doboka megyében lesz legutóljára a vá­lasztás jövő hó 14-én. Nagy-Szeben, jun. 27. Az erdélyi or­szággyűlésbe megválasztottak : a talmázsi fiókszékben D­u­n­k­a Pál kormány­széki tanácsos; a szelistyei választókerületben báró S­h­a­g­u­n­a püspök. Besinar faluban : P­o­p­o­v­i­c­s kormányszéki titkár. Medgyes városában : B­r­e­c­h 11 tanácsnok; a másik követ választása később fog történni. Medgyes-székben : F­a­b­i­n­i József, superinten­­dentialis helyettes, Obere Ferencz lelkész. Besztercze városában : W 1 11 s 10 c . gymnasiumi igazgató, L­i­n­g­orator. A beszterczei kerületben: T­h­i­e­m­a­n­n kér. ka­pitány, Badacker lelkész. Szászsebes székben : Herbert főtvszéki alel­nök, B­a­j­o­m­i­r­i szolgabiró. Uj-Egyházon : b. Friedenfels, Bologa kormányszéki tanácsos. Kolozsvárt: báró Kemény Ferencz, gr. M­i­­kes János. Szamosujvárt: Simai Gergely, G­aj­tágé Sámuel. Szász­régen városában : B­a­r­t­h­i­e­r polgáraiés­ter, S­c­h­n­i­e­r Liblor tanár. A nagy-sinki székben : Eitel királybíró, Her­­bert főtvszéki alelnök. Szerdahely-székben : M­a­c­e­rt­a­r­i­u királybíró és Hány a főesperes. Csik-székben : Mikó Antal, Mihály György, Mikó Mihály, Ferenczy György. Szászváros székben : A­n­g­y a­l ndv. titkár, Ba­­lomiri senator. Kőhalom-székben :­ Nagelschmidt polgár­­mester és Transchenfels Ödön tudor. Fogaras városban : Haupt kormányszéki ta­nácsos. Felső-Fejérvármegyében : id. gr. Bethlen Gá­bor és L­á­d­a­y főispán. Torda vármegyében : Mastér Miklós főügyész, Salutz Dénes táblabiró. Naszód-vidéken : B­e­h­e­c­z­e­­ főkapitány és M­a­­r­u­s­á­n Jakab táblabiró. Segesvár városban : G­a­tl József és Schuller Mihály városi plébános. Brassóban : Schmal Károly tanácsnok. (a második képviselői székre új választás leend szüksé­ges, miután sem Manger, sem Vek­ter általános többséget nem nyert.) Hosszúfalu mezővárosban: gróf Mikes Be­nedek. Ulyefalva mezővárosban : Berze Mózes. Vízakna mezővárosban : Tímár. Udvarhelyszékben: Dániel Gábor, Ugrón Lázár és id. gr. Bethlen János. A szebeni követválasztás előzményekép írják, hogy m. hó 25-én az orator összegyüjté a választókat s Schmidt Konrád és Rannicher Jakab urakat jelölvén ki, felszólitá a gyűlést, hogy ha jobbat tudnak, áll­janak elő. Több szónok beszélt, elvül állitván fel, hogy kormány emberei választassanak. Este pla­kát volt az utczaszegleteken látható, melyben elő volt állítva, hogy a választógyűlésen mint szebeni ország­gyűlési követjelöltek terjesztettek elő: Schmidt Kon­rád kormányszéki tanácsos, comeshelyettes és Ranni­cher Jakab kormányszéki tanácsos, nem igaz, mintha a római curia részéről ellen­­követelés állíttatott volna föl; a patronátusi jog szabályozásáról egy szó sem fordult elő. Ki pe­dig az ily tárgyalások természetével ismeretes, fel bírja fogni, hogy azok miért adattak egy püspök kezébe. Fessler püspök elfogadá az uta­sításokat, ennélfogva méltán föltehetni, hogy ő csak azok szellemében fog eljárni, s hogy maga részéről mindent el fog követni, hogy küldeté­sének sikert szerezzen. Ily fontos kérdések kü­lönben is csak akkor oldathatnak meg kielégí­­tőleg, ha a világi s egyházi hatalom közt egyet­értés jön létre, s azért a kormány azon eljárása csak méltányoltathatik, hogy egyelőre e tár­gyalások útjára lépett, s ha ezek keresztül lesz­nek vive, az ügy második stádiumában a bíró­tanács alkotmányos közreműködését igénybe veendi. Erre a 12-ik fejezet elfogadtatik. A 13-ik fejezetnél Schin­dler kiemeli az uzsoratörvények eltörlésének szükségét A 14-ik fejezetnél Skene változtatási indítványt tesz, mely az új népgazdászati források szükségét hangsúlyozza ; nagyobb takarékosságot ajánl s az eddigi kezelés fölötti megelégedést igen lan­kadt hangon fejezi ki. Ezen indítvány nem fo­­gadtatik el. Törvényjavaslati előmunkálatok. A három országos nyelvnek a közhivatali közleke­désben való használatáról, a főkorm. bizottmány bead­ványa szerint. 1. sz. A helyhatóság képviselete, határozza meg a helyhatóság területén a közhivatali közlekedésben használandó hivatalos nyelvet. 2. ez. Bármely az országban hivatozó három, a. m. a magyar, német és román nyelvek közül határoz­­tassék a helyhatóság képviselete által hivatalos nyelv­nek, ez a következendő megszorításokkal léptettetik életbe: a) Minden egyesnek vagy községnek szabadsá­gában áll, az országban divatozó, fenn megnevezett há­rom nyelv akármelyikén bármely helyhatóság terüle­tén beadványokat adni be, és az ezekre hozandó ha­tározatok ugyanazon nyelven adandók ki. b) A felekkel felveendő jegyzőkönyvek, tanuval­­latások, szakértők nyilatkozatai, szóval minden ma­gánügybeli dolgok a felek, illetőleg a tanuk s szakértők választása szerint a fennebbi nyelvek akármelyikén veendők fel. c) Azon peres ügyekben, vagy az azokon kívül előforduló oly törvénykezési tárgyalások alkalmával is, a­melyekben több mint egy fél van érdekelve, az érdeklett feleknek hasonlólag szabadságában áll, a fennírt nyelvek közül akármelyikével élni, de a bíró­ság ez esetben köteles határozatát, valamint indokait is mindenik félnek a felperes által használt nyelven adni ki. d) A szóbeli végtárgyalásnál az alperességi érte­kezésnek, az ítélet kihirdetésének és kiadványozásá­­nak a fennirt nyelvek közül azon kell történnie, a­mely az alperes nyelve. e) Mindennemű rendelet, parancsolat és több ef­féle, a mely közvetlenül a helyhatóság területén fekvő községekhez intéztetik, azon nyelven adandó ki, a mely a község ügyleti nyelve, ha szintén a helyhatóság képviselete által megállapított hivatalos nyelv más volna is. 3. sz. A kir. főkormányszékhez és országos má­sod folyamodása bírósághoz az illető helyhatóság kép­viseleti gyűlése, tisztsége, vagy törvényszéke által köz­dolgokban teendő mindennemű felterjesztések, tudósí­tások sat. a helyhatóság képviselete által megállapított hivatalos nyelven teendők, és az irt kir. főkormány­­szék szintúgy mint az országos másod folyamodású bí­róság is azon nyelven intézik rendeleteiket, ezeknek bevezetéseikkel és befejezéseikkel együtt a helyható­ság képviseleteihez, tisztségéhez,vagy törvényszékéhez, mely a helyhatóságnak választott hivatalos nyelve; a magán­kérelmekre és ügyekre nézve a kir. főkormány­szék és az országos másod folyamodású bíróság is a 2. tj-ban megirt eljáráshoz alkalmazván magokat. 4. ez. A kir. főkormányszék az egyházi hatósá­gokkal és az illető püspökökkel azon nyelven közleke­dik, a mely nyelv az illető egyház hivatalos nyelve. 6. ez. A kir. főkormányszék és az országos leg­főbb törvényszék kekli hivatalos nyelve czélszerüség tekintetéből a magyar, e nyelven teendik . Felségé­hez is legalázatosabb felterjesztéseiket, tudósításaikat, és e nyelven folytatják értekeződéseiket az országban létező más országos hatóságokkal is. 6. ez. Az országos másod folyamodásu bíróság kebli hivatalos nyelve szintén a magyar és a szász egyetemnek (Universitásnak) mint másod folyamodá­su bíróságnak, míg t. i. ezen másod folyamodásu bíró­ság fennáll, kebli hivatalos nyelve a német, de vala­mint a helyhatóságokhoz ezek hivatalos nyelvén törté­nik az intézkedés, úgy a kir. főkormányszékhez és az országos legfőbb törvényszékhez a helyhatóságok fel­­terjesztése következésében teendő felterjesztések és tu­dósítások ezek hivatalos nyelvén, különben pedig az or­szágos másod folyamodásu bíróság által magyar, a szász egyetem (Universitás) másod folyamodása bíróság ál­tal pedig német nyelven írandók. 7. ez. A másod folyamodásu bíróságnál, a kir. főkormányszéknél és az országos legfőbb törvényszék­nél az ezen törvény 2. § ának a. b. c. és d. pontjai alatt felhozott és felsőbb ellátás végett a fennírt országos hatóságokhoz felkerült ügyek előadása azon nyelven történhetik, a­melyen azok első bíróságilag elláttattak. 8. sz. A helyhatóságok képviseleti gyűléseiben, ide értetvén a szász nemzet egyeteme is, az egyes ta­gok, a helyhatóság területén divatozó három országos nyelvek közül akármelyikével élhetnek, de a jegyző­könyv azon nyelven vntetik, és a felterjesztések azon nyelven léteznek, a­mely a helyhatóság hivatalos nyelve. 9. ez. Az országgyűlés tanácskozásaiban az egyes tagok az országban divatozó három nyelv közül akár­melyikkel élhetnek, és az országgyűlési jegyzőköny­vek szintúgy, mint az országgyűlésnek határozattá emelt törvényjavaslatai, Ő Felségéhez intézendő felira­tai és a kir. biztossali értekezletet hasonlólag mind a három országos nyelven szerkesztetnek, kétséges ese­­tekben a döntő szerkezetűnek biztonság tekintetéből a magyar szerkezet állapíttatván meg. 10. ez. Minden e részben eddig fennállott törvé­nyek, a­mennyiben azok a jelen törvénynyel ellenkez­nek, valamint minden kormányi után e részben tett in­tézkedések ezennel érvényteleneknek nyilváníttatnak. Az orsz. magyar gazdasági egyesület I. 1863. évi június 2-kán tartott igazg. választmányi ülésének jegyzőkönyve. (Folyt.) IX. Kedvesen fogadtatott ifj. Eszterházy Pál ő herczegségének, mint a magyarországi erdészegylet elnökének következő válasza : Tekintetes országos gazdasági egyesület 1 Folyó évi febr. 5-én kelt felhívása nyomán a magyarországi erdészegylet választmánya nem késett­­. Lónyay Gá­bor urnak jól megérlelt nézeteit gondosan megvizs­gálni, s azontúl általánosan erdészetünk fejlődése kér­dését alaposan s minden oldalról tárgyalni. Midőn ezúttal tárgyalásainak eredményét a mel­lékelt emlékiratban további eljárás végett tisztelettel Szerda julius 1. közöljük, egyszersmind abbeli meggyőződésünket fe­jezzü­k ki, hogy ilynemű barátságos összeműködés leg alkalmas a mód hazánk jólléte emelésével egybevágó kölcsönös érdekeinket kellőleg előmozdítani. Használ­jnk ez alkalmat a t. egyesület által megnyitott testvéri közlekedés feletti örömünk kifejezésére, s bizton re­méljük, hogy kölcsönös viszonyaink tartósak marad­nak. Pozson, 1863. május 3. stb. Az igazg. választmány a köszönettel vett emlék­iratot, úgyszintén a nm. m. k. helytartótanácstól a ha­zai erdészet ügyében már régebben érkezett leiratokat, mielőbbi érdemleges tárgyaltathatás tekintetéből, s azon oknál fogva, mivel az erdészeti szakosztály tag­jait messze vidékekről összehívni nagyon bajos, az elnökség útján a vidéki tagokkal betekintés, s ha ne­talán a tanácskozásra személyesen meg nem jelen­hetnének. írásbeli véleményadás végett közöltetni el­rendelte. X. Korizmics László alelnök úr előterjesztő, hogy Francziaországból Leons E., úgy is mint Haart Henrich képviselője, az egyesület erkölcsi pártfogását kéri azon, különösen Magyarország érdekében fontos válla­latra, miszerint nagyobbszerű pénzerővel Pesten, a az ország főbb rakodó­helyein raktárakat szándékoznak állítani, hova a termesztők terményeiket beadhatnák, s az érték 2/3 részéig előlegezéseket kapnának, az előle­gezett összegtől, az illető tulajdonosok által megha­tározott árakon eszközlendő eladásig, 5",„ kamatot fizetvén. E fontos vállalat, mely a terményekre nézve azon hitelközvetítő szerepet játszaná, melylyel a földhitelin­tézet az ingatlan vagyon irányában működik, minden­esetre nagy mértékben megérdemelvén a figyelmet, a vállalkozók tervezetének beható tárgyalása végett a közgazdasági szakosztályhoz létetett által. XI. A nyitramegyei gazd. egyesület jegyzőköny­ve tudomásul vétetett, s a „Gazd. Lapok“ szerkesztősé­gének közlés végett kiadatott. XII. Dr. Entz Ferencz felügyelő urnak a budai szőlő- és faiskolában történt tavaszi munkáról szóló kö­vetkező jelentése tudomásul vétetett: Valamint máskor, úgy az idén is csak lopva te­hettük meg a tavaszi munkákat, mi azért történik rendesen így, mert mihelyest a tavaszi napfény első sugara mutatkozik, fel szokott azonnal országszerte a kertészkedési és ültetési ösztön ébredni a haza legtá­volabbi zugaiban úgy, mint az országos szőlő és fa­isko­lában is- Ez már január és leginkább februárban volt napi­renden, mely havakban idei tavasznak legbájo­­sabb képeit mutatá be. Harmincz éve már, hogy a szőlészkedő és polto­­log publicummal, mint e szakok mivelője összekötte­tésben vagyok, s úgy látszik, mintha ezen körülmény a hazai közönség előtt ismeretlen dolog nem lenne, mert minőségileg a legritkább tárgyakra, s mennyisé­gileg szokatlan nagy quantumokra intéző az idén hoz­zám megrendeléseit a szőlészet és kertészet körében, a­mit elismeréssel fogadok el, sajnálván csupán azt, hogy megfeledkezni látszanak többen arról, hogy a harminc­ év alatt sysiphusi munkálataimat e téren már harmadszor valók kénytelen megkezdeni újból, és hogy csak harmadik éve annak most, hogy ismét mint két dő törekszem az elém állított súlyos sziklát — ha­bár némi practicus fogások birtokában, de mégis ne­hézségekkel küzdve — a tökély magaslata felé gör­díteni. Daczára a természet­ adta e térem­ szenvedélyem sürgetéseinek, bele kellene fáradnom e munkába, ha sok felől elismeréssel nem találkoznám az illetékesek részéről. Ily buzdító elismeréssel találkoztam több­ íz­ben az idei megrendelésekkel járó levelezések alkal­mával. Az idei megrendelések ismét túlhaladták számra a tavasiakat. Értékük eddig többre rúg 1700 ftnál, ha­bár ezen érték több tétele még jó kezekben künn áll. A bevétel mindeddig jelentékenyebből még nem növekedhetett, miután ez ideig az egész terjedt válla­latnak jobbadán s majdnem egyedül csak a szőlőisko­lából volt jövedelme, s miután a többi 27 hold a kez­deményezés állapotában állván, sok beruházási és ápo­lási költséget vett igénybe, jövedelmet pedig eddigelé csak ígért, de nem adhatott; — igen természetes en­nélfogva, ha az 5 holdas szőlőiskola — tekintve az eladásra kellő eddigi berendezés hiányosságát is — a többi 27 holdra szükséges költségeket eddig nem bírta födözni. De most egészen máskép alakult az arány : a gellérthenyi szőlő mostantól kezdve akár termőre for­dult, és képes leeni , ha termését valami vész nem éri, már most is maga magát fentartani, sőt képes lesz szép jövedelmet is adni, ha majd a pinczénk felsze­relve leend, és borainkat magunk fogjuk kezelni, s nem fogjuk többé faj­mustjainkat dobszó mellett po­tom áron eladni. A faiskolák csemetéi, melyek részben nemesittet­­vén, mindjárt kezdetben közvetlenül igy­ek­eztettek ki, annyira felserdültek három év alatt, hogy a jövő el­adásra kiállithatók száma már 20,000 dbra rug, me­lyek jobbára szálas nemes csemeték s melyek fajra s fára képesek lesznek a szakembert mindenkép kielé­gíteni. — Pusztít ugyan már harmadik év óta egyre a szárazság, kutjaink kiapadtak, — szélvész növeli mind­untalan a szárazság nyomorát és semmisiti meg a ké­szet ; — vállalatunkhoz nőtt továbbá ismét 6 hold, mely legalább is 3—4 évig éledni fog beruházási és munkabeli költségeivel a többiek jövedelmén; de da­czára mindezen mostoha körülményeknek, meghozta az idő — észrevétlenül tartós folyamában — a biztos jövedelmezés áldását, melyet az egyesület pénze és fáradozási­ előmozdíthattak ugyan, de megér­lelni ezen áldást csak egyedül az időnek lehetett feladata. Az elmúlt három évnek tehát érlelő ha­tása egészen megváltoztatta a jövedelmezés és a fo­gyasztás arányát területeinkben; eddig csupán 5 hold jövedelmezett: a régi szőlő iskola,­­ és élődött ezen forrásból 21 hold, t. i. a 10 holdas faiskola a görög templom földjén, mindeddig fejletlen gyermekkori ál­lapota folytán; a 6 holdas gellérthegyi mintaszőlő, mely termőre csak most fordult valódilag, kiültetése 6­­k évében, és az 5 holdas anyafaiskola, mely adott ugyan eddig nemes galyákat a magunk szükségére, de

Next