Sürgöny, 1863. július (3. évfolyam, 147-173. szám)
1863-07-10 / 155. szám
Harmadikn folyam 155. - 186 Hserke Bátó-hivatal. Barátok-tere 7. sas. a. földasint. Kiadó-hivatal .Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám. földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Péntek julius 10. Eldfl.etesi árak austriai értekben. Budapesten háxhos^hordv*. Vidék «, naponkint ,ottAij Félévre 50 kr. Félévre 10 forin*. Negyedévre 4 * 50 m Negyedévre 5 „ Előfizetési felhivás „SÜRGÖNY“ Julia»—decemberi félévi és julia»—September! negyedévi folyamára. Előfizetési ár július—decemberig ’, évre 10 forint, július—neptemberig · évre 5 forint A. „Sürgöny“ kiadó hivatala HIVATALOS RÉSZ a cs. kir. Apostoli Felsége f. évi jan. 2- tól kelt legfelsőbb határozatával a nyitrai székes-káptalannál Miskoczy János kanonok s gradnai főesperesnek a zsolnai főesperesi, Nécsey Bálint kanonoknak a gradnai főesperesi állomásra történt fokozatos előléptetését kegy teljesen helybenhagyni, s az ezáltal Üresedésbe jövendő utolsó kanonoki állomásra Kabicza István püspöki titkárt s a consistoriumi szék tllnökét legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A nagyvárad-budai cs. k. országos pénzügy-igazgatóság Szaniszló Antal, rendelkezés alatti erdélyországi III. osztályú adószedőt a maga területében ugyane minőségben beosztatta. NEMHIVATALOS KÉSZ. Erdélyi ügyek. A „G. C.“ közli azon személyiségek névsorát, kik legfelsőbb kinevezés által az erdélyi országgyűlésen való résztvételre meghivatnak, s e névsor, mint a „G. C.“ értesül, már majd be van fejezve. Legfelsőbb határozat folytán ez országgyűlésen való résztvételre újabban a következők hivattak meg: Domzsa György, földbirtokos és volt királybíró Szászvárosról. Fittsch József, földbirtokos. BáróGerlitzi Albert, cs. k. kamarás és földbirtokos. Groisz Gusztáv, kormányszéki tanácsos a királyi erdélyi főkormányszéknél. Joan Konstantin, földbirtokos Brassóból. Lászlóffy Antal, szamosujvári polgármester. Mann Péter, erdélyi cs. k. pénzügyi tanácsos. Gr. Nemes János, val. bels. titkos tanácsos, s az érd. kir. főkormányszék alelnöke. Böhmstetteni b. Popp Konstantin, nagykereskedő és bankigazgató Bécsben. Popp Macedón, szamos-ujvári nagyprépost, mint az ottani gör. kath. káptalan képviselője. (Meghivatott a közben elhunyt Alexi János, szamos-ujvári püspök helyett.) Báró Sames Ferencz, cs. kir. nyug. udvari tanácsos, s a szász nemzet egykori grófja. Schneider Frigyes, nagyszebeni orator. Gróf Thoroczkay Miklós, kolozsvári földbirtokos. Ugrón István, földbirtokos , Tolna megyének egykori főispánja. Dr. Wächter József, több iparvállalat birtokosa Nagy-Szebenben, és Zimmermann Andris, cs. kir. ministeriális tanácsos, az ev. főegyházi tanács elnöke Bécsben. E legújabb kineveztetésekkel a regalisták száma 38-ra szaporittatott, így még 2 hely üres. G. C. A képviselő választások Erdélyben már majd mindenütt be vannak fejezve, minden más szükséges előintézkedés meg van téve, a legfontosabb előterjesztések az érd. kir. ndv. kanczelláriában már előkészítve, úgy hogy az erdélyi országgyűlésnek f. hó 15 éve határozott ünnepélyes megnyitásinak semmi akadály sem látszik útjában lenni. Az országgyűlés tagjai már a megnyitásnál majd teljes számmal jelen lehetnek, és már Bécsben is az érd. kir. ndv. kanczelláriának több tagja, kik mandátumokkal el vannak látva, készülődnek a N.-Szebenbe való utazásra, hogy helyeiket az országgyűlésen elfoglalják. — Nagy Szeben, jul. 8. Segesvárott a felső választókerületben : Roth Frigyes szolgabiró választatott meg. — Brassó, jul. 7. Az új választás az erdélyi országgyűlésre ma ment végbe, s 896 szavazat közöl 483-mal Manger Károly választatott meg. — Küküllőmegyéböl, jul. 30. A legveszedelmesebb, vagyon- és életbátorságot felforgató eszméknek terjesztése és izgatása daczára, a ma bevégződött v.-gálfalvi követválasztáson követ lett: gr. Bethlen Farkas 561 szavazat többséggel. Ezen kívül a felsökerületben követ b. Bedeus József, szintén nagy szótöbbséggel ; az alsóban kanonok Cp aru Timotheus szintén nagy számú szóval. — Előlegesen ennyit. Bécs, jul. 7. (Dr. Pabst miniszteri tanácsos ur emlékirata az alföldi szárazságot illetőleg.) Dr Pabst ur a kereskedelmi és közgazdászai minisztérium egyik érdemes tanácsosa, birodalomszerte s igy hazánkban is ismeretes nemzetgazdász, azon számos javaslathoz, melyeket a Lajthán innen és Lajthán túl egyaránt aggodalmat keltő hazai szárazság és ínség tárgyában már megismerni és megismertetni alkalmunk vala, szintén járult egy emlékirattal, melynek szakavatott eredetét, tudományos alaposságát, rendszerességét és jóakarata irányát tekintve, a mellett is, hogy a benne kifejtett eszmék újdonságnak erejével már nem egészen bírnak, a közérdekét és figyelemre méltó voltát s.em csak hogy kétségbe nem vonhatjuk, de barzafias kötelességünk, kiváló elismeréssel nyilatkozni , felőle. Ezen emlékirat a magyar alföldön újabb időben gyakorta előforduló szárazságnak okait és azon utakat és módokat tárgyalja, melyekkel ezen okok elháríthatók lennének — tehát a dolog v elejére tapint. „A mellett— úgymond ez emlékirat, — hogy az idén a légköri üledék fogyatkozása a magyar alföldön, különösen túl a Tiszán nagyobb és érezhetőbb vala, , mint korábbi években, mégis feltűnő, hogy azon vidékek éghajlata évek óta esőszegényeibb , igy ezen irányban a viz hiánya nagyobbodik, a föld termése pedig csekélyebbé válik. TARCZI Napi újdonságok. — Az Ínség enyhítésére következő újabb adakozás érkezett a magy. kir. helytartótanács elnökségéhez . A nemzeti színházban e czélra tartott rendkívüli előadás jövedelméből ötszáz írt o. é. Mely emberbaráti adomány a szükölködők nevében nyilvánított köszönet mellett közhírré tétetik. — Lélekemelő áldozatkészség. A „K. K.“ben olvassuk : A Királyhágón túl ínségben szenvedő testvéreink iránt a hazafias részvét érdekes tanujelét adtam.-frátai ref. lelkész Finta Samu ur, ki egy Kolozsvárott lakó rokonához többek közt ezt írja: „Örömest nyújtok segélyt tiszamenti kétségbeesett testvéreink egy 3—6 tagból álló családjának mostantól kezdve jövő ápril 24-ig élelmezéssel és egy 2 □ ös területű belvilági szobám átadásával ; akkor aztán vagy haza menne, vagy itt a mezőségen alkalmazást találna. Az erdélyi magyarok bujdosása idejében, 1848. őszén, 49 nyarán nekem is jólesett a barátságos fogadtatás, s most lelki nyugodtságot okozna az, ha nappali, éjjeli fáradságom jutalmából, mérsékelt papi képemből máson is segíthetek. Most összesen 14 főből álló háztájt élelmezek, de egy szegény család még megfér. Adná az ég, hogy magyar testvéreim sorsát többen szivökre vennék és segédkezeket nyújtanának, kik nálamnál kedvezőbb körülmények közt vannak. Te, mint azon vidéken ismeretes, ki a tiszamentére s egy 3—6-ig terjedő szerencsétlen népességű családot, illő bizonyitványnyal ellátottat utasíts hozzám Frátára őszi s téli élelmezésre, egy pár igavonó marhájoknak is juttatok egy kevés takarmányt.“ Ezen nemes indulatú levélre innen mindjárt kiirtunk Karczagra; remélhető, hogy a jóindulatú lelkész nemes vendégszeretete rövid időn igénybe lesz véve ! Erdély szerencsésebb körülmények közt lévén, vajba vendégszeretetét ezerenkint vehetnék igénybe szerencsétlen magyarjaink ! Ha egy millionárius tenne ily ajánlatot, az is méltán megérdemlené a magasztalást, mert az áldozat igazán életbiztosító, de egy szerényen dotált lelkész ilyen tettére nem tudunk egyebet mondani, mint azt, hogy jegyezze fel részére a jó cselekedetek könyvébe, a ki igy szóla: A mi jót szegényeimmel tesztek, velem teszitek azt. * A tridenti zsinat jubilaeuma. A jubilaeum m. hó 26 kán 9 órakor vette kezdetét a székes főtemplomban. A bibornok-követményezet alatt, a pontificálóval szemközt ülve, vett részt az ünnepélyen. Szentmise után Trevisa- nato bibornok, a velenczei patriarcba tartott szent beszédet. Miután a tridenti zsinat dogmaticus és fegyelmi ha- s tárzatait, valamint a tridenti egyház dicsteljes védelme- szője Vigilius püspök és vértanú érdemeit részletezte, inté a hiveket, hogy annak állhatatosságát és bátorságát kövessék a földi tekintetek legyőzésében, midőn azon hitről van szó, melynek összes dogmáit a tridenti zsinat oly világosan kifejté, ő eminentiája egyszersmind azon katholikus alapelvet constatkrozva, hogy nem szabad hit dolgában a pápától kimondott s a püspöki kar által egyhangúlag megerősített igazság ellen feltámadni, a pápa világi hatalmának kérdését is érinti, a kiközösítést felhozva, melyet a tridenti egyház-zsinat azok ellen mondott ki, kik az egyház javait jogtalanul magukhoz ragadják. — Délután ötödfélkor az összes egyháznagyok részvéte mellett sz. Vigilius pontificalis vecsernyéje tartatott, miután a nagy körmenet ment végbe. Jelen voltak ezen a város és vidékének összes szerzetes és 300-nál több világi pap. Ennek közepében a décánok és tanárok között tridentisz. Simon virágokkal díszített kamvvedre vitetett Ezután következtek a praelátusok, 4 infulás kanonok, 4 apostoli protonotárius, 8 infulás apát, 17 püspök és 8 érsek. Az urnát, melyben szent Vigilius csontjai őriztetnek, papok vitték. Ezután ment a pontificáló bibornok követ fényes segédlettel, herczeg Schwarzenberg és Trevisanato bibornokok, kísérve a szentségének két titkos kamarásától. A magas clerus után következett a városi hatóság és gróf Hohenwart udvari tanácsos, az összes hatóságok főnökeivel. A szent körmenet után a herczegpüspök 74 teritékü lakomát adott, melyben beg Schwarzenberg bibornok német nyelven IX. Pius pápa e szentségét,, gr. Reisach bibornok latin nyelven , cs. kir. Apostoli Felségét, és Trevisanato bibornok olasz nyelven mindazon kath. fejedelmeket élteté, kik a tridenti zsinat canonjait már elfogadták. Kitörő zene követte ez áldomásokat. Liakoma után a fényes vendégsereg a Piazza d’armihoz ment, hol már roppant néptömeg várta az itt történendőket. Tiz óra tájban kezdődött a diszes tűzijáték, melyben meglepő volt a kereszt, mely festőin, a magasban pompás szinvegyületben tündöklött. Az ünnep egyik nagyszerű mozzanata a tridenti hitvallomás letétele volt, mi sz. Péter és Pál napján d. n. ötödfél órakor történt, a pápai követ által tartott pontificalia vecsernye után. Egy egyháznagy pluvialeban a szószékről messze zengő hangon olvasta fel a latin szöveget, mit az összes jelenlevők térdeikre hullva, az egyes helyeken kitörő lelkesedéssel ismételtek. Milyenséges jelenet volt ez, midőn több mint 30 praelatus, számtalan lelkész és roppant néptömeg a porba hullva esküvel erössték meg hitöket, azon esküvel, melynek szövegét a tridenti zsinat atyái 300 évvel ezelőtt, ugyane helyen megállapiták! Ez ünnepélyes professio fidei után a jubilaeum aclamatiókkal fejeztetett be, mint a zsinatokat s befejezni szokás. Tizenegy ily aclamatio volt; az első a három egységes Isten, a következő Krisztus Jézus, a boldogságos Szűz, sz. Vigilius, Trident védszentje, a pápa, a császár, az összegyűlt püspökök és Trient városáról. — Ezzel véget ért a jubilaeum. (P. H.) Budai Sándor ur, mint Bereg megyének főispáni helyettese, f. hó - án délelőtt tette le a fejedelem kezébe a hűségi esküt. Ő Felsége azután hosszasabban kegyeskedett Budai úrral magyar nyelven beszélgetni. Budai úr még tegnap hagyta el Bécset, hivatalos működését megkezdendő. Szívből óhajtjuk, hogy siker kisérje hazafias törekvéseit ! (Függ.) — Erdélyországot illetőleg hallik, hogy leérkeztek a még hiányzó regalisták kinevezései. Számuk azonban nem 17, hanem 18, miután gr. Ha 11 ev lehetségesnek nem találta, hogy egyidőben az erdélyi országgyűlésen és a bírótanács felsőházában is működjék. Az uj kinevezések egyaránt magyar, román és szász neveket tartalmaznak. (Függ.) — Fölhivás. A Glósius Sámuel és Dániel-féle alapítványt kezelő és ösztöndijosztó bizottmány részéről ezennel mindazon külhoni egyetemeken lévő ág. ev. kitjelöltek, kik egy év óta a Glosius Sámuel és Dániel féle ösztöndíjak élvezetében vannak, fölhivatnak, hogy — ha még tovább egy évre külegyetemeken maradni és az ösztöndíjakat még egy évig élvezni óhajtásuk, azt — az előttük tudva lévő feltételek teljesítése mellett — alulírotthoz küldendő folyamodásban 1863. évi aug. 31-éig jelentsék be. Továbbá felszólittatnak mindazon ág. evang.hitjelöltek, kik a Glosius Sámuel és Dániel féle évenkinti valóságos ezüst pénzbeli 70 darab egyesületi tallérból (Vereins-Thaler) álló ösztöndíjat 186% tanévre elnyerni óhajtják, miszerint az alább megírt kellékeket minden kétségen kívül beigazoló iskolai és egyéb bizonyítványokkal ellátott, s az ott kikötött tanítási kötelezettséget is tartalmazó, sajátkezűleg irt, lakhelyükkel és ehhez legközelebb eső posta-állomással megjegyzett kérvényeiket alulírotthoz hasonlókép legfeljebb f. 1863. évi aug. 31-kéig bérmentesen küldjék be. Ezen ág. hitv. evang. theologusok számára rendelt ösztöndíjak ugyanis csak olyanok által nyerhetők el, kik már két évig valamelyik magyarországi iheologiai intézetben tanultak, — oly kikötéssel, hogy az elnyerő — ha arra érdemes marad — azt két egymásra következő évig, de csak valamely külföldi protestáns egyetemen és csak úgy élvezheti, ha ottan a hitvallási tanulmányokon kívül a philosophiát, beleértve a philologiát s kivált az erkölcstan! philosophiát is szorgalommal tanulja, s magát előre kötelezi, hogy két év után haza térve — ha ez föle kivántatni fog — a pesti egyházgyülekezet tanodájában mérsékelt dij mellett egy esztendeig segédtanári hivatalt viselene. Főkellékek, hogy az illető: 1. Magyarországi születésű (értvén az 1838. évi politikai területet) és ágostai hitvallású legyen. 2. A magyar nyelvet tudományosan értse és beszélje (mi az illető tanári karnak külön bizonyság-levelével igazolandó). 3. Feddhetlen erkölcsi jellemű és jeles szorgalma legyen. A megszavazott ösztöndíjat a díjnyertes szak nem a tanév elején, hanem csak annak második fele kezdetén, miután bizonyítványaikat az illető egyetemen sikerrel töltött első félévről és a második félévre tett behatásukról (Frequentations und Anmeldungsbogen) alól irthoz beküldötték — fogják posta útján megkapni. Egyúttal Weisz Vilmos, Urbánszky János és Kerényi Gusztáv Gyula hitjelölt urak értesittetnek, miszerint ezen ösztöndíjak elnyeréséért eleve beküldött kérvényeik följegyzésben tartatnak, és a föntirt határnap után szintén el fognak intéztetni. Megjegyeztetik végre, hogy a f. évi augustus 31 -ei határidő után beérkező folyamodások tekintetbe nem vétetnek, és ennélfogva az illetők azoknak kellő időbeni beküldéséről, gondoskodásra figyelmeztetnek. Kelt Pesten, a Glesius Sámuel és Dániel-féle ösztöndíjakat kiosztó bizottmánynak 1863. évi junius 11 én tartott ülése és határozatából. A bizottmány elnöke: Fabinyi Teofil s. k. (Pest, főnt 3. sz ) — A budai kir. egyetemi főgymnasiumban a vizsgálatok rendje következő : július 10—25-ig naponta 8 — 11-ig és 3—5-ig a nyilvános szóbeli vizsgálatok. A magán-tanulók vizsgálata július 16. (írásbeli) és július 23. (szóbeli). — Az írásbeli érettségi vizsgálatok július 6—10-ig, a szóbeliek pedig július 28. 29. 30 kán tartatnak meg. — Budán, július 6. 1863. Dr. Lutter Nándor, igazgató. — Értesítés: A reáltanodai tanítójelöltek vizsgáló bizottsága a magas kormány által kineveztetvén, és már meg is alakulván, az illetők tudomására hozatik, miszerint a vizsgálat megtartása végett beadandó folyamodványaik alulítt által Budán a magyar kir. József műegyetem irodájában átvétetnek. Budán, 1863 ki julius hóban. Sztoczek József, a reáltanodai tanítójelöltek vizsgáló bizottságának elnöke. — Meghívás. Az alakulandó magyarhonbeli zenészeket segélyző egylet alapszabályainak megvitatása végett f. évi július 13-án esti 7 órakor a tigris szálloda teremében közgyűlés fog tartatni. Bartay Ede, választmányi elnök. __ B. Névery gyula-varsándi uradalmának bérlői s aradi csatornái malmok magtárát megnyitották a sikkel- 3. „Az ebből származó fogyatkozások, a szárazság növekedő tartósságával járó veszteség barmokban, gazdaságban, a rosz termések kíséretében mindinkább beálló szükség, s komolyan mind arra indítják az embert, hogy a felett gondolkozzék, honnan szárma- szik az égalji szárazság növekedése s miféle és mely eszközöd alkalmazásával lehetne azt elháritni?“ Emlékirat szerzője 1850 óta ismeri — úgymond — a kérdéses vidéket s Magyarországban 11 évet töltött tartózkodása alatt elég tapasztalatokat és észleleteket meríthetett arra nézve, hogy a szóban lévő tárgyban véleményes ítéletet mondhasson. Először a szárazság okairól s aztán az ezeket elhárító eszközökről szól. Szerinte az alföldi síkság száraz éghajlatának fő oka — megfoghatólag — a föld átalános égalji fekvésének alakzataiban, erdők és ültetvények hiányában, s a csekély vízmennyiségben fekszik. Az éghajlatnak ezen vidékekeni roszabbulása pedig keresendő: 1) azon körülményben, hogy a magas hegységi vidékeken már hosszabb idő óta, különösen pedig a legutóbbi évtizedben a hegyhátak és ereszek napról napra mindinkább erdőtleníttetnek, úgy hogy a légköri gőzöknek e nagyszerű receptorai, a források és folyóvizek e hathatós táplálói, s a síkságelé vonuló felhőknek ezen erélyes közegei — az erdős hegylánczolatok és hegységek, nagyfontosságú feladataik teljesítésének eszközeitől már legnagyobbrészt megfosztvák. Ennek következménye, hogy a patakok és folyamuk vizszegényen hömpölyögnek a lejtősebb helyekre, a vizkigőzölgés egyre fogy, a vizek állásai korábbi magaslataikkal nem bírnak, s az erdőkből támadó csővonatok mindinkább gyengébbekké és ritkábbakká lesznek, időről időre igen hirtelen alakulnak és épen oly hamar ki is ürülnek, gyors áradataikkal több kárt, mint hasznot okoznak. De) nem csak a hegyeken pusztulnak az erdők, a síkságon s a völgyekben is ugyanazon romboló rendszert követik az emberek. Egész nagy területeken egy fia erdőt sem lát többé a szem, kopár pusztaság mindaz, merre széttekint, vagy ha még itt-ott erdő található, igen ritka benne a fa. A gazdasági telkeken, a határszéleken és útteleken is hasonló állván az ültetvényekről, m így a síkságon is hiányzik a legfontosb eső receptor, jeget és földet szárító szelektől védő pajzs. 3) A tavak, rétek, mocsárak kiszárittatnak, vagy nagyobb vizek tükrének ajándékoztatnak ; a folyamoknak gyorsabb lefolyás szereztetik, magas ártollataik ellen gátok emeltetnek, mely által néhány darab földet művetésnek az emberek, igaz, megnyernek, de ugyanez által az esőt képző vizgőzölgési közegeket is lényegesen megkevesbítik, úgyhogy nagyon kétséges, ha vájjon egyiktelől nem nagyobb-e a veszteség, mint másfelől a nyereség. Amint a tisztelt javasló egyelőre csak ezen három okra szorítkozik, habár jól tudja, hogy ezeken kívül még több is létezik, úgy csupán háromféle utat és módot említ föl arra nézve is, hogy nagyobbodható bajok és veszélyek előrevétele végett miként lehetne jövőre a szárazsággal látogatott vidékek éghajlatán javításokat idézni elő. Ezen három eszköz a következő : 1) Ott mindenütt, hol korábban erdő volt, ismét erdőt kell létesítni. Hogy miként legyen ez foganatosítandó, azt a helyi viszonyokhoz képest, szakértő vélemények alapján lehet részletesen megítélni. 2) Ugyanezt kell tenni a síkságon is, hol biztosan állítható, hogy faültetvények létesíthetők. 3) Ne igen siessünk továbbra a mocsárak, rétek és vizöntözések kiszárításaival s a tavak lecsapolásával. Van még úgy is elég föld az emberek számára, hol ellakhatnak, s melyet művelhetnek s a melyből megélhetnek. Inkább talán arról kellene gondoskodni, hogy alkalmas helyeken új vízgyűjtő és vizfogó helyek készíttessenek ; a folyamszabályozásokkal egyszersmind nagyszerű vizvezetések és víztartó munkálatok köttessenek egybe s ott, hol már az ily munkák keresztülvitettek, főleg pedig ott hol folyóvizek vannak, azok öntözésére nagy mérvben használtassanak. Végül nem mulaszthatja el emlékíró, hogy még két segédeszközt is meg ne nevezzen. Ezek egyike a kormány segélye, szükséges törvények javítása és életbeléptetése által; másodika pedig a földmivelő nép minden osztálya értelmességének emelése, hogy kellőleg belássa azt, amit saját hasznára tennie kell és tennie nem kell. Mint valljuk, e javaslat a kereskedelmi , közgazdászati minisztérium által a tm. magyar kir. ndv. kanczelláriához áttétetvén, innen a magyar kir. helytartótanácshoz azzal küldetett volna le, hogy ezt az országos gazdasági egyletnek és az országos építészeti hatóságnak közreműködésével megvizsgálván, rrla véleményes felterjesztést tegyen; a miniszteri tanácsos urnak pedig ezen szives gondoskodásáért köszönet nyilváníttatott. (Függ.) A marha-kölcsönös társulatok. Ha lenne minden vidéken csak egy birtokos, kinek szép gulyája, ménese, csürhéje volna, és kihez ne mehetne egy kezdő gazda sem úgy, hogy a jó birtokos hitelben neki annyi lovat, marhát, sertést ne adna, mennyire szüksége van, nemde igen híresek lennének jótékonyságukról az ily birtokosok és minden kezdő vagy kárvallott gazda óhajtaná, hogy ezek sokáig éljenek. Annyit jövedelmez a föld, mennyi értelemmel és erővel kezeltetik. Sok szép fiatal gazdánk dicsekedhetik a kellő képzettséggel, de mit ér mindez, ha kezdeni nincs mivel. Semmi, meg semmi, csak semmi marad. S igy, hogy gazdálkodni sikerrel kezdhessünk, ahhoz több mint semmi kell. A föld egy beverő tőke, melynek kamatoztatásához jelentékeny mozdító erők s javításához jelentékeny számú marhák szükségesek, melyek aztán a kellő mozdító erőt is kifejthetik. Tudós gazdák szerint 200 holdnyi birtokban úgy kellene állani egy köblös puszta föld értékéhez a felszerelés összes értékének, mint 4 hez áll a 3. Francziaországban, (hol egy köblös föld középértéke 160 ft) egyre-másra minden köblös föld kezelésére 43 ft pp. van már reá szerelve, és ezt az államgazdák keveslik, sőt az angolhoz képest szégyenük is. A felszerelés nagyobb részét átalában a hasznos állatok teszik. Másfél annyi szarvasmarha él a kis angol földön, mint a nagy franczia földön, és táig Francziaországban a vágómarhák középsúlya 350 font, addig Angliában 554. Tizenkétszer annyi súlyú szénát (vagy ezzel egyenértékű takarmányt) kell évenként megennie a marhának, hogy jól táplált legyen; 100 font szénát, 25 font takarmányszalmát kell megetetnünk marháinkkal és 25 font aljadzót kell még alájuk adni, hogy annyi javító szert adhassunk a földnek, mennyit tőle 40 ft gabnaterméssel s ennek szalmájával elvettünk. Nincs ezekre megfelelő adat hazánkban, annyit azonban adatok nélkül is tudunk, hogy itt sokkal ke-