Sürgöny, 1863. augusztus (3. évfolyam, 174-197. szám)
1863-08-07 / 179. szám
Harmadik évi folyam. 1791 m. Üterketik-hivatal: Irátok tere 7. ex. a. földaxvil. Kiadóhivatal: Barátok tere 7- 8*. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok tere 7. szám. földszint. Vidéken béruuntes levelekben minden postahivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. •Au-Upeeten házhoafbordva. félévre d t 50 kr Negyedávre 4 n 50 P Vidékre, naponkint postáz Félévre 10 forint. Negyedévre 5 m Előfizethetni „SÜRGÖNY“-t*e. Augustus—September 2 hóra 3 ft 50 kr. Augustus—October ’/ évre 5 ft. Augustus— december 5 hóra 8 ft 40 kr. .A. „Sürgöny“ kiadó hivatala HIVATALOS RÉSZ E cs. k. Apostoli Felsége Gasteioból visszatértében a salzburgi ország főnökhöz következő legfelsőbb sajátkezű iratot méltóztatott kibocsátni: Kedves gróf T a a f f e. — Az országos fővárosban s az ön vezetése alá bízott koronaországnak Általam épen most beutazott többi részeiben az összes lakosság számos bizonyítványait adá régen megpróbált hit ragaszkodásának. Meghagyom önnek, hogy ezért annak elismerésemet tudomására juttassa. Salzburg, aug. 4. 1863. Ferencz József s. k. E11HIVATALOS RÉSZ. Nagy-Szeben, aug. 3. Ha nem tartanék a politikát könnyen hajlítható nádszálnak, melyet a legkisebb szellő is kénye-kedve szerint megingat, — vagy hogy egy sokat használt, de azért legkevésbbé sem elkoptatott, sőt — főleg napjainkban — nagyon is igazolt mondattal éljünk : ha nem tartanók a politikát az exigentiák tudományának ; — végre, ha nem ismernők az itt egybegyült országgyűlés mottóját, a mely körű belől ide megy ki : Sapientis est mutare sat. — valóban meglepne bennünket azon óriási bir-zagyvalék, a mely itt ma sans gene kering, és csaknem hitelességet arrogál magának, mert oly forrásból állíttatik mentettnek, a mely journalistikai nyelven „megbizható“-nak, „a kétséget meg nem engedődnek stb. szokott neveztetni. E hit zagyvalék a válaszfeliratra vonatkozik. Isten tudná elsorolni, mi mindent csevegnak e diplomatikus okmányról, mik között például oly egyének, kik különben jólértesültek szoktak lenni, vagy legalább lehetnének, homlokegyenest ellenkezőjét állítják annak, mit e napokban mi s velünk együtt bizonyára több hírlaptudósító is referált a tárgyban, pedig szintén nem szoptuk ujjúnkból a bírt, sőt fel voltunk jogosítva, hogy sok hitelességet tulajdonítsunk neki, mert csakugyan jó forrásból merítek. A többi közt ugyanis azt suttogják itt ma, hogy a válaszfelirati javaslat nemcsak nem indul ki históriai alapból, nemcsak nem óhajtja megmenteni a leopoldi diplomából azt, a mi megmenthető, sőt egyszerű circumscriptiója a legfelsőbb leiratnak mindenben, és igy megnyugszik a leopoldi diplomának, Erdély sarkalatos törvényének eltörlésében , örömmel fogadván ő cs. k. Apostoli Felségének legmagasb ígéretét, mely a kiadandó új diplomára vonatkozik, — az uniót semmisnek elismeri, — az octoberi diploma és február 26-ki patens inartikulálását óhajtja, fenntartván az országgyűlésnek, eziránt törvényjavaslatot terjeszteni a trón elé stb. stb. A hírlapolvasó közönség tudja, mily óvatosan kell fogadnia oly közleményeket, melyek inkább a színfalak mögött, semmint a színpadon kifejlett eseményekre vonatkoznak, és így most is tetszésére bízzuk, a félebbi hírnek addig is, míg az bebizonyul vagy megcáfoltatatik, hitelt adni vagy nem. Én valamint az ellenkezőt, úgy ezt is registráltam, mert mindenesetre érdekes ismerni a különbféle phasisokat is, melyeken a dolgok, míg ténynyé válnak, keresztül mennek. Nemcsak egyes emberek, nemcsak egyegy tartományi gyűlés, hanem államok, sőt maga Európa is változtatja politikáját, gyakran 24 óra alatt; a szerint, miként az időközben kifejlett körülmények kivánja és javasolják, miért ne történhetett volna valami a válaszfelirati bizottmányban is, ami ily fordulatot tett volna szükségessé? A legközelebbi ülés jövő hétfőn, e hó 10- dikén fog tartatni R. F. I. TÁRCZ A. Magyar tud. akadémia. Szabó József előadása a júl. 27 diki ülésben a mathematicai és természettudományi osztály működéséről 1862 ben. (Vége.) „Utazási segélyt 1862-re ketten vettek igénybe: Kovács Gyula és Hantken Miksa urak. „Kovács Gyula mindjárt tavaszszal több rendbeli kirándulást tett. Megvizsgálta főtisztelendő Májer Mór társaságában Pécs környékét, a hires harmadkor rétegeket Árpádnál, nemkülönben egy új leshelyet Szabolcsban ; továbbá számos adatokat gyűjtött a pécsi téhelyröpüek faunájához. Megtekintette az abaligeti barlangot, figyelemmel lévén a benne előjövő denevéreké. Később felrándult a Hegyaljára, kutatásokat tevén Mád, Tarczal, Tálya, Golop és Megyaszó vidékein. Megyaszón és Tályán számos új növénytani tárgyat fedezett fel, melyek közül egy ritka szépségű virág lenyomat különösen megemlítendő. Bejárta későbben az úgynevezett Cserhátat Abaujmegyében, hol Bereth vidékén egy Rhinoceros Schleiermacheri négy foggal ellátott állkapczáját volt szerencsés megtalálni, mig Megyaszón, annyi ásatag emlős lelhelyén, ez alkalommal mit sem kapott. Felment azután Kassa vidékére, hol Csíny János ur, ottani tanár társaságában, szép Ankerit példányokat lelt; megtekinti a természetrajzi gyűjteményeket Kassán, úgy szintén Eperjesen Hazslinszky Frigyes ur, igazgató tanár társaságában, kivel egyszersmind kirándulást tett a kárpáti homokkőben előjövő növénylenyomatok helyszínére. „Jelentését mindezekről egészsége helyreálltával várjuk. „Hantken Miksa tanár úr ez idén a budai oldalon részletesen vette fel a pilis-sz.-kereszt-csobánkai völgyet, a vörösvári és n.-kovácsi völgyteknőt, Buda közelebbi környékét, a csaba-doroghi völgy keleti lejtjeit és a velenczei hegységet földtani tekintetben. Ezeken a kirándulásokon kivül, melyek a múlt évbeliek folytatásaként 1862-re kiszabott feladatát képezték, tett olyakat is, melyekkel az ezelőtt tett kutatásainak adatait tökélyesítette, nevezetesen a velenczei és vértesi hegység közti vidéken, Dorogd, Mogyorós, Lábatlan, Zsemlye, Geszten és Felső-Gallya táján. Ezzel a budai s újszenyfehérvári vasút, másrészt a Duna közti terület geológiai felvétele befejezettnek, ugyanarról egy részletes földtani térkép kiállítása is megalapítódnak tekinthető. „Tanulmányának más neme, a mikroskopia alkalmazva a harmadkor képletek azon kőzeteire, melyek a több helyen ismeretes és iparos tekintetben fontos barna szenet két különböző magasságban tartalmazzák, az ezen irányban nyert eredményt lehetetlen nyomásan ki nem emelni, annak jelentékeny hordereje lévén úgy a tudományra, mint az iparra. Hantken úr az egyes rétegek vezérforaminiferáit megállapítván, egyszerű és biztos módot ad kezünkbe, a vidékünkön a földkérget alkotó kőzetsor tagjára egy maroknyi föld segítségével ráismerni, s biztosan megmondani, hogy például mily mélyen van még, és melyik a két széntelep közül. Erről a fő eredmény az idei értesítőben közölve volt, de a részletes munka, valamint a földtani térkép és ehez a szöveg, mint két évi munka érett gyümölcse, az 1863 ki közleményeinkben fog kinyomatni. „A tavalyi utazókat illetőleg megemlítendő, hogy Nendtvich Károly úr, ki a Bánságot járta be, a múlt télen és a nyár folytán bevégzett vegybontásainak eredményét az 1862 ki ünnepélyes közülésen előadta, s azok az Évkönyvben már meg is jelentek, mig a vegytani tanulmányok részletei a Közlemények jövő kötetében lesznek közzé téve; másrészt allrtnak az 1861-ben tett útja folytán már megjelent egy terjedelmesebb értekezése az évkönyv X. kötetében *) és egy más, még írandó értekezéséhez: a Feketetengerről természettudományi tekintetben, a szükséges s finom részletekig mélyedő elemzéseket Molnár János ur ez év *) Egy continentalis emelkedés és sülyedésröl Európa délkeleti részén. Felolvastatok az ünnepélyes közíelésen 1861. — Kivonatban megismertetve angolul is megjelent : „On the pleistocene and rent phenomena in the South-east of Europe. By dr. Joseph Szabó.“ — Quarterly Journal of the geological Society. London 1882. folytán bevégezte, úgy hogy a jövő közleményekben az is napvilágot láthat. „Szintén az akadémia által részesíttetve könnyítésben, Frivaldszky Imre úr is tett látogatásokat az ország faunája érdekében, két előtte azelőtt nem ismert helyiséget látogatván meg, nevezetesen Debreczen vidékén az ottani nagy erdőt, a konyári sóstavakat, másrészt a Duna jobb partján a Vértes hegylánczolatot és a Bakony erdeit ismétett kutatás tárgyává tette, az itt nyert, részben érdekes adatok e jelen kötet záró czikkét képezik. „Kevésbé sikeresnek mondhatjuk a meteorológiára nézve működésünket. Azon kilátásnak, mely tavaly mutatkozott szellemi gyarapodásunkra, az idei év nem felelt meg; nem mintha észlelők hiányában volnánk: a közlemények első kötetének bevezetésében felhozott buzgó munkatársakhoz azóta újak csatlakoztak ; az ok az, hogy a központi észlelde fölszerelése újabb s ezek közt több rendbeli önjegyzetű szerrel, mire a bizottság méltán a fősúlyt fektette, merőben meghiúsult. A bizottság 1862-re kivetett budgetje e tét összegét nem bízta meg, s nem maradt egyéb hátra, mint a következő év teendői közé újra felvenni jobb siker reményében, s ugyanekkor mehet foganatba szintén a tehetségek közé jutott megnyerése a Nagy Károly-féle szereknek Bicskéről. „Az eddigi meteorologiai észleleteket a bizottság a jövő 1863-dik évben határozta kiadni külön negyedrét füzetekben egy saját albizottság felügyelete alatt. „Több rendbeli dolgozatok megbirálásán kivül, melyeket a math. és természettudományi szakosztály tett át az állandó bizottsághoz, munkálkodásának egy főtárgyát elhunyt tagtársnak Petényi Pál. Jánosnak hátrahagyott kéziratai tették. Ezeknek kiadását az akadémia több évvel ezelőtt elhatározta, de a kivitelt végre a bizottságra ruházta, sőt külön rovatot is nyitott az évi kiadások sorában. Váratlanul bajos lévén az elhunytnak többnyire apró jegyzetekből álló adatait összeadni, minthogy azok mind külön kis paprikára írvák, ezen év folytán a nyomatáét meg nem kezdhetni ; de daczára a fentebb emletett késleltető körülménynek, és még annak, hogy sokféle nyelven irvák a jegyzetek, tehát még fordításra is van szükség, a dolog haladott annyira, hogy 1868-ban az ebit kötet napvilágot láthatank. Itt el nem mulaszthatja a bizottság hálás köszönettel meg nem emlékezni elnökének Kubinyi Ferencz urnak azon ajánlatáról, melynél fogva Petényi munkájához a rajzokat saját költségén állítja ki. „A tudományos szerekre nézve gyarapodás nem történt, de a nm. m. kir. helytartótanács által átengedtetett n. n. bihari expeditio-féle szerek kijavíttattak, s utazó vagy észlelő természetbúváraink által használtattak, s részben használtatnak.“ A július 27-diki összes ülésnek egyéb közérdekű tárgyairól közelebb. Az ínség ügye hazánkban. (Folytatás.) A jövő év termésének alapját a jelen őszi és a jövő tavaszi szántás vetés képezvén, az Ínségterület egyes vidékeire múlhatlanul megkivántató vetőmag-mennyiség mintegy következő: A Hajdúkerület részére szükséges volna legalább 10,000 p. mérő búza és rozsnak Debreczenbe szállítása septemberig. Alsó-Szabolcs részére 3,000 p. mérő búza és rozs, mely a p.-ladányi urad. magtárban volna elhelyezendő. Dél-Bihar részére 6,000 p. mérő búza is rozs , 200,000 mérő zab s ugyanannyi árpa. Elhelyezendő volna Nagyváradon. Nagy Kunság részére 50—60,000 p. mérő búza, nemkülönben igen nagy mennyiségű zab és árpa. Elhelyezendő volna Kardszagon és Kisújszálláson. Heves megye részére 40,000 p. mérő búza és rozs. Elhelyezendő volna a szolnoki és t.-szt.-miklósi magtárakban. Torontál és Temes megye részére 60,000 p. mérő búza volna szállítandó az óbecsei, törökkanizsai és n.-becskereki raktárakba. Krassó megye részére 5,000 pozs. mérő búza. Bács megye talán kibírja vető magvát állítani. Csongrád-, Csanád , Arad- és Békésmegyék részére legalább 100,000 p. mérő búza és rozs volna szükséges vetőmagnl.Elhelyeztethetnék : a szegedi, aradi, csabai raktárakban. — Tehát csak őszi vetőmag, és csakis a kisebb birtokos osztály és nép .zámára 284.000 p. mérő volna legalsóbb számítással beszerzendő, s legföljebb septemberig elszállítást Kun-kerületi segélybizottmány gyűlése. — Jászberény, aug. 2. Ma volt a főkapitányilag alakult első jászkun-kerületi — a jelen ínségben segélyező bizottmány ülése. Főkapitány úr ő méltósága előadván az összes Jász-Kunkerület minden egyes községe helyzetét, különösen részletes adatokkal támogatva lefesté Nagy-Kunságot, hol személyes meggyőződést szerzett, mondván: „A rendkívüli szárazság dolgait látni kell csak, hogy arról képzelmünk legyen; most már a tett hivatalos vizsgálat után kétséget nem szenved, hogy az ínség sújtotta téren a Nagy-Kunság az, mely a leginségesebb.“ Előadván továbbá, miként a több mint 60 ezer holdra menő közlegelő és kaszáló egy kiégett föld, még a fűt gyökere is kiveszett, ott egy élő állatot, madarat, tücsköt látni nem lehet és e termékeny áldott fekete föld a majdnem mindennapos orkánok és forgó szelek hallatlan dúlásai után fekete por fa valómmá vált. A bevetett földek legnagyobbrészt lelegeltettek, jobb módú gazdák, hogy a szegény népnek keresetet nyújtsanak, mint kendert nyüvetik a búzát, és ha a bevetett magnak fele része kikerül, szerencsésnek tartják mágusát; tavaszi nincsen, tengeri, a mi másait csak mégis mutatkozik, nincsen. A nép ezrenkint vándorol boldogabb helyekre, hogy mint részes arasson. Egy szarvasmarha 10 fton, egy anyajuh 70 kron rendes árban vesztegettetett. Minek eredménye lett, hogy 1861-ben mindöszsze 318210, most 68962 és így 249248 darabbal kevesebb marha van. Előadván végre, miként ezen baj enyhítésére a legszükségesebb lépéseket a magas kormánynál már megtette, felhívja a nagy számmal összegyűlt bizottmányt, miként közremunkálásával, czélszerű indítványokkal segédkezet nyújtani szíveskedjék. Ezen előadásai méltóságának a jelenlévőkre, kik saját határaikban is a takarmány- és legelőhiányt igen is súlyosan érzik, kiknek őszi gabonatermése alig a vetőmagot, a tavaszi vetések részben semmit sem adtak, de a jövőtől néhány jó eső folytán, habár igen keveset, de mégis valamit remélni mernek, észrevehető hatást gyakorolt és az emberbaráti szeretet által áthatva a legszivesebb készséggel közremunkálásukat felajánlották. Jászberény város főbírája pedig, ki a Jászságban talán a legjobban sújtott város birtokossága és lakossága közepette lakik, előre sejtvén a bekövetkezendő fellegeket, melyek a szegény népet éhen - halállal, a birtokosságot pedig küzdelemmel fenyegetik; nem várvén a felsőbb intézkedést, sietett tenni és már kész munkálatát mutatta be, mely szerint a segélyezendő városi birtokosságot és lakosokat összeiratta, 3 részre osztván fel és pedig az l-sö osztályba sorozván az Ugyefogyott, birtoktalan és munkatehetetleneket; 2-ik osztályba a munkaképeseket; 3 dikba a birtokosokat, kiknek vetőmagjuk sem termett meg, nemhogy élelmük. Ezeket egy rendes kimutatásba foglaltatta s intézkedett, mikép munka adassák stb. Ezen bemutatott munkálat minta gyanánt elfogadtatott. Továbbá azonnal intézkedés létetett, hogy aláírási ivek bocsáttassanak ki több rovatokkal olyként, hogy a jólelkű adakozó pénz, kenyér, búza, melg étel sat. által segélyét aláírhassa, méltósága utasítván a kerületi pénztárnokot azonnal külön pénztári könyv vezetésére, melybe egyedül a segélykönyv-adományok bevételei és kiadásai vezettessenek. Végre minden csütörtöki napra a bizottmányt felkérte gyűlésre, egyúttal a munkaképeseknek foglalkozásra kitűzendő munka iránt a jövő összejövetelen ajánlatokat kér. Ez alkalommal a takarékmagtár is szóba jött, a jövendőt illetőleg így fejeztetett be az első segélybizottmányi gyűlés , jövőre a határozatokról és eredményekről részletes tudósításokat adandóak. Óhajtandó volna és méltán a bizottmány figyelmébe ajánljuk ez alkalommal a Jászberényből Hatvanba vezető utat, mert ha már egyátalában mindenféle indítvány, sőt kész vállalatnak, amilyen a takarékpénztár volt, melynek létesítésére oly átalános óhaj nyilatkozott, miként 48 óra alatt helyben minden részvény el volt kapva aláírás útján és igy pusztán a kivitel hiányzott, mégis meg kellett buknia egyesek szeszélye, vagy talán nemakarása miatt, hasonlóan az indítványba hozott hatvan-szolnoki összekötő vasúti vonal iránt is alig táplálhatunk alapos reményt, melynek kivihetése végett a nagyszámú gyűlés bizottmányt nevezett azért, hogy a vonal mentében eső birtokosokat egy közgyűlésre összehívja, és nem hazudok, ha azt állítom, hogy majdnem félév óta e részben még csak egy lépés sem történt s így a terv magában elenyészik. Most itt az alkalom azon Szent István és pestmiskolczi vasúttól, mely Jászberényhez Hatvantól van legközelebb és melynek útja kivált Berénytöl Monostorig még csak árkolva sincs, miáltal sáros időben a szó teljes értelmében járhatatlan, hogy legalább rendes országutat nyerjünk. Kívánatos volna ugyan, hogy Hatvantól legalább Berényig, ha nem gőz-, legalább lőerőre vasúti mellékvonalt hoznánk létre, mirel meg vagyok győződve, hogy részvényesekben hiány bizonynyal nem volna, és legkönnyebb móddal lehetne a munkára képes iaégy népet arra felhasználni, ha a magas kormány csekély előleggel segítené e részben, mit ha tekintélyesb és befolyásos birtokosaink eréllyel felkarolnának, hiszem, meg is nyernének, és mily könnyű volna saját jövedelméből e vállalatnak a nyerendő kölcsönt visszafizetni, annál is inkább ezen kis, alig 5 mértföld és minden akadályok nélküli sík téren. Azonban ilyesmiről — a fentebbiekből ítélve, — álmodozni sem merünk. Biztos előrelátásunk van pedig, hogy ez leszen az egyedüli utónk és egyúttal a legrosszabb, mely minden utak felett leginkább és kereskedési szempontból egyedül fog igénybe vétetni. Ha a pest-miskolczi vasút a kivitelnek örvendhet, mit nem kétlünk, van ugyan egy országos útnak nevezett, félig kövezett, féliy alig járható, Árokszállásán át Gyöngyösig vezető, 10 év óta sok szegény ember sajjai mellett készülőben lévő utunk, melynek az az érdeme, hogy 2 árok közé szorított, nagy részben feneketlen sárfészek, de ezen út, amint az említett vasút elkészül, nagyon csekély, vagy talán semmi jövőnek sem örvendezhet. A jövő téltől előre félünk, mert előre sejthetjük, hogy mennyi lopás, házfeltörés szomorú példáinak leszünk tanúi; a legrövidebb mattban is egy tekintélyes közbirtokos máris megitta a keserű pohár tartalékát, feltöretvén báza, ezüst, arany és készpénzt 800 hot egész értékben mintegy 3 ezer ft értékűt elvittek,tandó az illető helyekre. Kiosztandó volna készpénz évi hitel, vagy jövő év végével visszatérítendő kölcsön mellett. Péntek augusztus 7 Az országos kisdedóvás ügyében. IV-dik értesítés. Ezúttal a következőket van szerencsém köztudomásra hozni: 1. A kisdedóvó-intézeteket Magyarországban terjesztő egyesület igazg. választmányának f. évi aprisi ülésében az 1847 -ki 8 ik határozat felelevenitteték, miszerint jövőre havonkint legalább egy ülés fog tartatni. Ellenben a ma- Napi újdonságok. * F. hó 4-kén a krisztinavárosi templomban Budán egy Biép ünnepély ment végbe. A budai jótékony nőegylet I. i. évenkint Anna napján az egylet alapítója Brunsivik Anna grófnő tiszteletére emlékünnepet szokott rendezni. Miután ezúttal Anna napja vasárnapra esett, az I. hó 3 kora tétetett át és annál ünnepélyesebben tartatott meg, mivel a kir. helytartó gr. Pálffy Móra excja hitvese is résztvenni, és az egylet pártfogónőségét átvenni méltóztatott. Hölgyek és urakból igen fényes közönség gyűlt egybe, az előbbiek közt a jótékonyságáról ismért Forray grófnő is. Főtiszt, Funk krisztinavárosi plébános úr celebrálta az énekes misét és azonkívül igen hatásos alkalmi szónoklattal fordult díszes és nagyszámú hallgatóihoz. Egyike fiatalabb, de névben többször emlegetett költőinknek, Csermelyi Sándor közelebb bocsátá közre „Újabb versei“-t. E munkát is Kertész József állította ki, a benne rejlő gyöngéd költői bokrétához és a finom hölgykerekhez méltó csínnal. Árát nem tudják. * Az általunk előre jelentett új dráma Hugo Károlytól e czím alatt: „Calderon, oder Liebe aus Verehrung“, épen most küldetett be bozlánk. E művet Kertész nyomdája igen díszesen állítá ki, és szerzője következő jelmondattal látta el: Entsteig’ der Nacht, mein erstgeborner 8obn, Den viernndzwanzig Jahr der Neid gebannt, Und räche deinen Vater, Calderon 1 Den man den „Unvergleichlichen“ genannt. * A nemz. museum gyűjteményei az idén először Uatik konos hónapig tárva a látogatóknak, a. a..