Sürgöny, 1863. augusztus (3. évfolyam, 174-197. szám)
1863-08-02 / 175. szám
dig a cs. kir. katonasig beszállásolásai a a tiszti lakokkal együtt 31720 frt volt kivetve. Csatornaépítésekre s mlecsapolási árkokra 35258 frt 36 kr. Kövezetre, utozák feltöltésére kőanyagokra 57,411 frt 31 kr. Utak tatarozására 12,915 frt. Ország-és főutak építésére 12,000 frt. Töltésépítésre és a Dunapart szabályozására 11,400 ft. Utczák tisztogatására 10,000 ft. Közintézetekre 7100 ft. Rabok és foglyok tartására 7320 ft. Különféle elengedésekre 5145 ft 60 kr; írószerekre 6183 ft 36 kr; utczavilágitásra 29771 ft 456/0 kr. Az előadott nagyobb, és itt fel nem hozott más kisebb kiadások fedezésére következő összegek voltak a költségvetésben fölvéve: 1846 dik évi October végével maradt készpénzben a pénztárban 25,577 ft 24 kr. A kereskedelmi bankban további rendelkezésig le volt téve 60,000 ft. Haszonbérletek és lakbérekből volt az állandó bevétel 157,278 ft 55 kr, ingadozó pedig 20,466 ft 2 kr. Külföldre kiszállított pénzektől járó 6% dijakból 1652 ft 37 kr. Telekhivatali átiratáér -dijak, begyvám és özpénzekből 38,757 ft 18 kr. Polgári dijakból 2670 ft 30 kr. Az adópénztárból a háziadó fejében 124,330 ft 21 kr. Az előfordult csekélyebb bevételi összegeket itt elősorolni feleslegesnek tartjuk, csak annyit jegyzünk meg, hogy nem volt deficit. Mint szaporodtak a város bevételei, s mint szaporodtak annak kiadásai annyira már, hogy ezek a bevételeket jóval fölülmúlják, erről legközelebb szólandunk.“ Hogyan vagyunk hazai magtárainkkal? Úgy hiszem, nem minden pirulás nélkül teszszük ezen kérdést önmagunknak. Ez eszme nem új, mert egypár évtizeddel ezelőtt jön országszerte megpendítve, s realizálásának szükségét belátván a megyék, zöld asztalaiknál egész páthossal szónokoltak ez érdemben hazánkfiai; de minden eredmény nélkül, mert, valamint több más életrevaló eszme, úgy ez is elejtetett és csakis jámbor óhajtás maradt; azzal a különbséggel, hogy az e feletti tárgyalási iratok legalább a megyei levéltárakba ad ad a tétettek. Tekintettel a mostani igenis nyomasztó viszonyokra, s hallva a most is már csaknem ínséggel küzdő véreinknek segítségért hozzánk intézett kétségbeejtő szavait, nem hiszem, hogy volna honfiaink közt egy is olyan, ki amiatt, hogy a megyei magtárak felállításának üdvös eszméje elejtetett — pirulás nélkül emlékeznék vissza ebbeli mulasztásainkra. Sokszor mondogatjuk egymásnak, hogy minő áldott ország honunk, s mennyi minden megterem ennek síkságain s bérczein, és minő nagy lehetne az export terményeinket illetőleg , mégis csak egy terméketlen évi — a már éhenhalástóli félelemben segítségért kiáltunk fel. Ha Anglia vagy Európa más népesebb országaiból ily esetet hallunk, ezen legkevésbé sincs okunk csodálkozni; de, ha honunkban egy terméketlen év is ilyetén nagy ínséget s kétségbeesést képes okozni, valóban nagy okunk van csodálkozni akkor, midőn a nyomor elleni biztosításra nézve minden segédeszközök rendelkezésünkre állanak. Mert míg Anglia vagy Európa más népesebb országai territoriális helyzetüknél fogva nagyon is szűk körben mozogható gazdászatuk folytán a szükségelt élelmiszerek megszerezhetése tekintetéből ipar és gyártásra kénytelenek minden erejöket fordítani, addig honunk tisztán mezei gazdaságának fejlesztésére utalva, nyers terményeiből nemcsak saját szükségeit fedezheti, hanem bő termés idején nyers terményeinek felét kiküldheti eladás végett a világpiaczokra. Hazánknak ilyetén helyzete folytán tehát méltóképen tehetjük önmagunknak a szemrehányást amiatt, hogy megyei magtárakról annak idejében nem gondoskodtunk , annál inkább tehetjük pedig ezt, ezt az ínség, mely napról-napra aggasztóbbá válik honunkra nézve, roppant áldozatokat követel úgy az államtól, mint egyesek és testületektől; ésannyira, hogy az ipar és kereskedelem pangása által okozott csekély jövedelem folytán tőkéinkhez kelletik nyúlnunk, hogy mind magunkon segitsünk, mind pedig ínséggel küzdő véreinket legalább az éhenhalástól megmenthessük, mig karmaiknak részint a szárazság, részint a dögvész okozta elhullása miatt vagyonuk megy tönkre s fogy ez által a közvagyon is. Okulva e szerint roppant kárainkon, szabadjon abbeli reményemet kifejeznem, hogy amint a Felség Azzal fejezem be e jelentésemet, hogy most már méltóztassék e társulat közgyűlésileg intézkedni kitűzött czéljának elérésére, a mi eddigi fáradozásaink iránt pedig azon kegyes elnézéssel lenni, mely legalább a jóakaratot és szándékot méltányolni szokta. Inapi újdonságok. * Gasteinból jelentik a „Bair. Zig“-nak, hogy ott osztrák Császár Ő Felségének fogadására rendkívüli készületek történnek, nevezetesen oly óriási diadalívet építnek , mint maguk a hegyek. Nagyszerű hegy, vizesés, s világítás rendeztetik, s minden bár ki lesz diszitve s világítva, s talán zergevadászat is tartatik. A porosz király igen visszavonultan él, egészsége jó és Bismark úrral sokat dolgozik. * Bécsből írják m. hó 30-ról, hogy Wickenburg miniszter, mint előre el volt határozva, ugyancsak 30 kán délelőtti 11 órakor fogadta Zichy Ödön és Ferencz grófokat, kik két mérnök kíséretében érkeztek a miniszterhez, hogy a n.várad brassói vonal tárgyában a miniszter úrral egyetértőleg kezdődjenek meg a tárgyalások. Ezen első értekezésen azonban csak előtanácskozások fordultak elő, melyek igen általános természetűek voltak, s a kérdéses vonal részleteibe épen nem bocsátkozók, annál is inkább, mert az engedélyt kérők részéről semmi határozott ajánlatok sem létettek. Bischoffsheim és Hirsch bankárok pedig csak augustus közepe felé fognak Bécsbe érkezni, kik szintén részt akarnak venni a végleges engedélyezés iránt folyamatba teendő tárgyalásokban Ezen tárgyalások augustus 28-kán veszik kezdetüket a kereskedelmi miniszter, Wickenburg elnöklete alatt. * Tegnap d. e. 10 órakor ment végbe nagy pompával gr. Károlyi Victor esküvője Orczy Irma báróhölgygyel az egyetemi templomban. Igen nagy kivánási tömeg várta a nászmenetet részint az egyház tágas boltjai alatt, részint az egyetem tértől a kecskeméti- utézáig, hol a Csekonics-palota áll, s honnan a nászmenet kiindult. A közönség innen a templom elejét elárasztó tömegekig sűrű sorfalakat képezett. A nászünnepélyben résztvevő főurak, gr. Károlyi Istvánnal élükön, rendkívül gazdag magyar díszruhákban gyalog jöttek a templomba, őket követték a menyasszony és vőlegény, úgyszintén a kíséretet vivő ékes fogatok. Az egyház bejáratánál a menyasszony és a vőlegény, ki édesatyjával ült a kocsiban, zajos éljenekkel fogadtattak. A díszöltözékeket már úgy más alkalommal leírtuk. Az esküvési szertartáson a nagy tolongás miatt nem lehettünk jelen. A szép menyasszony bájairól költők dolga méltólag zengeni. Nálunk pedig nincs divatban, hogy a journalistika számára előnyösebb helyek reserváltassanak. — Folyó hó 4 én d. e. 9/ órakor a hónap szokott első keddi napján, Pest-Pilis és Solt t. e megyék tiszti ülése fog a nagy teremben megtartatni. Bővebben róla „megyei élet“ rovatunk fog szólani. * Hamburgból írják a „ Köln Zig“-nak, a kiállításra vonatkozólag : Örömmel vettük észre, hogy a kiállítást látogatók rendkívüli figyelemmel csoportosultak össze a kiállított magyar tárgyak körül, s azt teljesen meg is érdemelék. Mert ha Magyarország ezen kiállításon, bámulatos termékenységének és a világkereskedelmi piacz előtt még eddig elzárt kincseinek egy élénk képét akarta itt előtüntetni, azt elérnie teljesen sikerült. * Hamburgban gazdáink figyelmét nem kissé vonta magára az úgynevezett „Pedigrée“-féle búza, mely állat nemesítési rend szerint műveltetik; vagyis mindenkor a legszebb, és válogatva a legacsélosabb búzamag vettetik el, miáltal az ekként elvetett mag időnkint nemesedik, azaz : mind nagyságban, mind súlyban növekedik; az ekként nemesített és itt kiállított búza nemcsak rendkívül nagy és hosszú, hanem egyszersmind egy magról több nagy kalászt is mutat fel. “A bácsi dalárda ezúttal a prateri népünnep miatt nem jó Pestre és a pestiek szívélyes vendégszeretetét septemberre tartja fenn magának. * A pesti kereskedelmi testület pártfogása alatt álló kereskakadémia újólag egy évi folyamot fejezett be s a közelebb tartott próbatétek igen szép sikerrel mentek végbe. Mint Körner igazgató úr előadásából kiderül, a tanulók kétharmada kitűnő fokot nyert. A tanintézet főfelügyeletével megbízott választmány elnöke Weisz B. F. magyar szónoklattal fordult az intézetből kilépőkhöz. * Brand, a darmatadhti színház híres gépésze Pestre érkezett, hogy a „Faust“ operához szükséges kiállítást személyesen rendezze és vezesse. Ugyancsak ő ajánlatot ten, mikép a nemz. színház egész, már jóformán elavult gépezetét a jelenkor igényeihez képest átidomítja és minden odatartozó kellékekkel ellátja. A költségvetés, melyet eziránt a nemzeti színház igazgatósága elé terjesztett, 22.000 ft. Megjegyzendő, hogy ez összegben a „Faustéhoz megkivántató készletek ára is bennfoglaltatik. “Pestvárosi főreáltanodai vizsgálatok. A második tanév vizsgái julius 9-én kezdődtek, és az osztályonkinti egyes tantárgyakból julius 26-án végződtek. Az általános díszvizsga jul. 3- án tartatott meg, melyen a városi tanácsnak, mint e szép hírű főreáltanoda alapitójának s fenntartójának képviselője. A két tanácsos az elnökölt, a ki az ifjúsághoz intézett buzdító szavaival a vizsgálatok sorát megnyitá. A növendékek minden tantárgyból osztályonkint az időhöz mért számmal, mind az elnök, mind a jelenlévő vendégek teljes megelégedésére feleltek. Másnap július 31 . tartatott meg az évzárlati ünnepély, szintén Alker tanácsos úr elnöklete alatt, ki a városi tanácshoz intézett jelentésében a vizsgálatok sikeres eredménye iránt a nemesvárosi tanács teljes megelégedését tolmácsoló, és a nemes várostól a kitűnő és jeles tanulók részére ajánlott jutalomdijakat az arra érdemesítetteknek ünnepélyesen szétosztó s azon fölül még utólagosan Bognár Ernő 6-ik osztálybeli tanuló szembetűnő tollrajzáért, mely Széchenyi arczképét egy koszorúval környezve jelképezi, egy emlékaranynyal díjaztatott. Ezt követték az ifjúság részéröli szavalatok, mind ékesen előadva; különösen kitűnt Markus Zsigmond 6-dik osztálybeli tanuló, ki Vörösmarty „Vén czigányát“ szavaló. Az ifjúság részéröli búcsúbeszédet Gulácsy Béla 6-ik osztályú tanuló saját dolgozata után mondta el; végül Key Ferencz igazgató az ifjú szónok bucsujára válaszolva, az ifjúságot erkölcsileg oktató szavaival búcsúzott el és a nemes város kegyes pártfogását megköszönve, az intézetet további kegyes indulataiba ajánlá. “Mohácsról írják a „P. N.“-nak m. hó 27-ről, hogy az ottani, akadályokkal küzdött temetkezési egylet f. hó 26-án 800 taggal megalakult. Minden tag fizet beigtatáskor 50 krt, és halálozás esetében 8 krt; ha ellenben valamely tag meghal , családja kap temetkezési költségekre 40 frtot. * A brandlfeldi cs. kir. elmebeteg-intézetből nehány nap előtt Trustz János nevű elmebeteg, paraszt veszprémmegyei Döbröntéről, megszökött. A boldogtalan azon rögeszmében él, hogy vagyonát jogtalanul veszté el, s előbb különösen fáradozott, hogy legmagasb személyeket vélt igazai védelmezésére hívja fel. Szökésekor szürke felső kabát volt rajta, ingén pedig a gyógyintézet bélyege J. H. A. * W o r a f k a cs. k. kormánytanácsos és a sajtóügyi hatóság főnöke szabadsággal hat hétre Karlsbadba utazott. * Lip páról, júl. 30-káról Írják az „Ard“nak : Egy roppant szerencsétlenségről kell önt tudósítanom, mely virágzó városunkat érte. Tegnap, e hó 29-én a déli órákban egy istállóban a Maros mellett tűz ütött ki, mely a nagy szárazság folytán gyorsan tovább terjedett, s a hath. templom kivételével az egész úgynevezett német negyedet elpusztította. Minden mentő kísérlet sikeretlen maradt. A Kremser féle házban elégett körülbelöl 300 akó pálinka. Estefelé tűz támadott s a tűz egy szappanos házába fogott bele, honnan ismét tovább terjedett. Még most is ég (reggel 6 óra), midőn e sorokat írom Már vagy 300 ház hamvadott el. Sok jószág jutott ez által tönkre s számos lakos lett földönfutóvá. Fájdalom, emberélet is veszett e nagy szerencsétlenségben. * Már Berlinben a Kroll-szinházban is próbákat tettek a szellemalakokkal. Jelentik, hogy az alak igen tisztán és mégis légiesen jelenik meg, mintegy talaj és test nélkül. Az optikai csalódáshoz járul még a hallás csalódása is a szellemalakoktól jönni látszó éneknél. A tükörképet nem csak énekelni látjuk, hanem még azt is hisszük, hogy a hang csakugyan onnan származik, holott valójában az ének a nézőre nézve láthatlan sülyedékben történik. Egy kisebb berlini színház, a Meyselé ezen találmányt gyakorlatilag alkalmazza, amennyiben a Rübezahl mezeit illustrálja vele. * Pozsonyban és környékén a múlt héten 10 holttetemet fogtak ki a Dunából, és többnyire olyanokét, kik önkényt temetkeztek a hullámokba. Köztük volt Steinreich Alajos, pápai légionárius is. Több irományt találtak nála. * A tegnapról kelt hivatalos kimutatás szerint az alföldi vasút előmunkálataira eddig 31,096 frt gyűlt össze. Szeged városa legújabban másodszor 642 frt 30 krt küldött, szava a megyék autonómiáját visszaállitja, hazánkfiai azon lesznek, hogy a megyei magtárak eszméje mit több testté váljék. Ezen üdvös intézkedés által két czét érezhetnék el; egyik ugyanis az , hogy megyei magtáraink által biztosítva lennénk az inaég ellen ; a másik pedig , hogy ezen magtárak egyúttal oly raktárakul is szolgálhatnának, minőkre nézve az „országos ügynökség“ programjában összes gazdasági egyleteinkhez intézett felhívásomban óhajtásomat fejeztem ki. Úgy hiszem, nincs senki, ki ezen intézkedés roppant horderejét kétségbevonhatná, vévén a dolgot terménykereskedésünk és a humanitás szempontjából; de ezen intézkedést támogatják még azon érvek is, hogy ... amint fentebb említem, a megyei magtárak szükségét egypár évtizeddel ezelőtt már maguk a megyék belátták , míg a raktárak — dockok — eszméje mellett oly tekintélyes hazánkfiai szólaltak fel, kik azok czélszerüségéröl külföldön utazásuk alkalmával meggyőződvén, ilyenek felállítását terménykereskedelmünk s igy gazdászatunk érdekében szükségesnek találták. Adja Isten tehát, hogy ezen kettős eszme mielőbb életet nyerjen mi öntudatunknak csak megnyugtatást s terménykereskedelmünknek s ezzel hazai gazdászatunknak is hitelét és tekintélyét növelné a külföld előtt. Kunsch József: A hamburgi magyar kiállításról a „Köln. Ztg.“ következőleg szól: Ha — úgymond az idéztük lap, —Magyarország bámulatos termékenységéről képet kellene nyújtani, ha a világkereskedésnek még oly kevéssé megnyílt kincseiről szemléleti térképet kelle előállítani. Magyarország és mellékországainak ezen tárlata a legkielégítőbb módon oldotta meg e föladatot. Ez alkalommal is kitűnt megint az associatio becse és áldása. Mert míg a többi országok kiállítása, melyek pedig nagyobb mértékben voltak képviselve a tárlaton, a véletlenre hagyva, terv nélkülinek, hézagosnak tűnt fel, a magyar egy jól átgondolt, jól rendezett, teljes egésznek mutatkozott. Ez onnan van, mivel leginkább a pesti orsz. magyar gazdasági egyesület által intéztetett, rendeztetett, amely egyesület egyszersmind Morócz István titkárában igen előzékeny és értelmes Ciceronet is küldött. Egy kis, igen tanulságos röpiratot is köszönünk neki: Notizen Uber die wichtigsten landwirtschaftlichen Erzeugnisse Ungarns und VerzeichnißS der Ausstellungsgegenstände bei Gelegenheit der internationalen landwirtschaftlichen Ausstellung zu Hamburg im Jahre 1863. Megemlíti ezek után a „Köln. Ztung“ a magyar termelők nagy számát. Így csak bor 1750 szám alatt van. Képzelhetni, kivált az északi német látogatók elbámulását, mikor egyszerre szemmel láthatók, amiről eddig fogalmuk sem volt, hogy Magyarország a bortermés mennyiségére és különféle fajaira nézve a világ egyik első országa. A bor mellett a kiállított magyar szemes termékek szintén igen tetszetősen tűntek föl. Megemlíti czikkíró a pompás nagyszemü búzán, rozson, árpán, zabon kívül még a tengerit s egyéb más terményeket, kiemeli a lisztfélék után különösen a tarhonyát (vorzüglich emptolen), a lent, kendert, selymet, melynek szembeötlő nagy gubói vannak, s a dohányt, ereszféléket, erdei terményeket, s azután megjegyzi: „Az egész magyar kiállítás oly izlésteljesen, oly csínnal (elegant) van rendezve, hogy már es okból is nagy varázserővel bir a nézőre, s mindenki azzal a szíves óhajtással hagyja el a bazárt, bár Magyarország politikai, vám- és forgalmi viszonyai akkér alakulnának, hogy az ily becses termények termelői külpiaczokon megtalálhatnák törekvéseik jól megérdemlett jutalmát.“ Visszatérvén czikkbe még egyszer a borokra, megemlíti, hogy azokat a kiállítási helyiségben sok képen megpróbálták, és igen jelesnek találták, s miután a kiállított palackok eladatnak, meglehet, hogy az itteni (északi német) tekepénzesek megkísérlik, a magyar bort északi Németországban meghonosítani, vagy tengerentúli piaczokra kiviteli czikké tenni. Az első feladat nehézségekre fog találi, mivel a hambugi, holsteini és mecklenburgi erősen meg van győződve, hogy az ő égaljának és életmódjának mindennapi italul csak a bordeauxi bor felel meg. Még a rajnai bor sem tudott ott meghonosulni. De természetesen a magyar bor azzal a büszke devisével lép föl: „Nullum vinum nisi hungaricum.“ Tiltakozás. A „Sürgöny“ 163. számában „az izraeliták autonómiája“ czim alatt megjelent csikkemre Lőw szegedi főrabbi „len-Chananja“ saját lapja 30. számában válaszolván, többek között ezen állításunkra: „Az intézetek s intézményekben oly szegény, a polgári s társadalmi javak élvezésében oly árva izr. hitfelekezet minden alamizsnát, minden legkisebb ajándékot báladatos szívvel fogad el, kivált hadugazdag, ha őfelsége magas kormánya atyailag nyújtja,ss gunyorosan azt jegyzi meg, „hogy ezen szavak a Talmud amagnoméjére emlékeztetnek: mond meg a darázsnak, nekem nem kell sem fullánkod, sem mézed.“ Tekintettel arra, hogy e csípős czélzár az államhatalmat teljesen ignorálni akarja, tekintettel továbbá arra, hogy az ősrabbik egnoméröket Biléám, a gonosz zsidógyűlölő, a furfangos zsidó-ellenre mondák ; (Midr. rab. Bem. 20. f.) tekintettel végre arra, hogy Lőw főrabbi magát a magyarhoni izr. értelmiségnek szószólójául, lapját ismét annak privil. közlegéül szeretné feltüntetni, — minélfogva, nehogy azon vélemény jusson érvényre, mintha a magyarhoni izraeliták mindnyájan ekkér gondolkoznának s éreznének — indíttatva, sőt kötelezve érezzük magunkat, leyális s higgadt érzelmű hitfeleink nevében s érdekében, ezennel ama merész czélzás ellen ünnepélyesen tiltakozni; annál is inkább, minthogy mi úgy tudjuk, hogy, hála a kor fölvilágosult szellemének, hitfeleink fullánkot egyátalában nem, de mézet igen is éreznek s élveznek; sőt azon izraelita jogtudorok közt, kik ö Felséges magas kormányánál ilynemű mézes alamizsnáért kéregettek. Lőw főrabbi egyik igen közeli rokona, az ő veje is volt, a kinek ő Felsége s magas kormánya e mézes alamizsnát atyailag nyújtani kegyeskedvén, egyedül annak köszöni most, hogy tisztességes állást foglal el a társadalomban, s az ügyvédi gyakorlatra szert tehetett. Ezeket szükségesnek tartottuk megjegyezni, mert úgy vesszük észre, hogy Laweron is beteljesedett Tot are-nek amaz állítása, ki azt mondja: (Za dig) „L’amour propre est un ballon goufflé de vent dont il sort destempêtes, quand on lui a fait une piqure.“ „Az önzés széllel töltött golyó, melyből vihar ered, mihelyt szurál kap.“ Id. Államköltségvetés 1864-re. Az államköltségvetésből a kanczelláriák budgetét már közölvén, adjuk most a birodalmi budget részlet tételeit is, még pedig mindenekelőtt a „szükségletet.“ I. Udvartartás. Előszámitva van: az első 12 hóra 7,454,000, az utolsó két hóra 1,141,286 ft, összesen tehát 14 hóra 8,696,086 ft. Az előszámitás a 12 havi időszakra a m. évhez képest (7,458,700 ft) 3900 fttal csekélyebb, az előszámitás a két havi időszakra 101,200 fttal kevesebb, mert egyes évi kiadások ez idő alatt nem járnak le. A követi ház azon kívánaténak, hogy az udvartartási budget ne a hivataltörzsek, hanem ezen három főrovat: a császári család dotatiói, udvari háztartás és udvari személyzet, és nem sajátképeni udvartartás: kiadások szerint készíttessék el, úgy mint az 1861-ki budgetnél, ezúttal is meg lön felelve. E rovatok részletezése, úgy mint a korábbi budgeteknél, ezúttal sincs mellékelve. II. A császár kabineti irodája. Előszámítva van: az első 12 hóra 63,482 ft, az utolsó két hóra 8630 ft, egészben 72,112 ft. 1863-hoz képest az idei előszámitás az első 12 havi időszakra csupán 157 ftnyi többletet mutat. III. Birodalmi tanács: Az előszámitás a kir. képviselet számára az azt illető állandó helyet foglalja el a budgetben. A költségvetés csupán négyhavi ülésszakot vesz föl. Előszámitva van az urak háza számára, (melynek tagjai, mint tudva van, nem húznak napidijakat, de mely számára 6000 ft évi házbér fizetendő az a. ausztriai orsz. alapból) 17,025 ft, a követi ház számára 434,296 ft, a kir. tanácsi államadóssági bizottmány számára (működési pótlék 2 hivatalnok számára) 1080 ft, egészben a 14 havi pénzügyi időszak számára 454,533 ftnyi összeg, miből a követek napidíjai s utazási költségei 400,000 ft, gyorsírási költségekre (egyelőre) 12,000 ft jön előszámitva. IV. Államtanács. Előszámitva van: a 12 havi időszakra 152,971 ft, 12 havira 19,776 ft; egészben 172,747 ft. (a megelőzött 12 havi időszakhoz képest 1484 fttal több.) V. Ministertanács. Előszámitva van: a 14 havi időszakra 75,273 ft; közte a ministerelnök Rainer Főherczeg dotatiója 15,750 fttal, s a tárcza nélküli minister (Lasser) javadalma 10,500 fttal; a múlt évhez képest 5074 ftnyi szaporodás tűnik ki. VI. Külügyminiszérium-’ Előszámítva van: a 12 havi időszakra 2,198,830 ft, a kéthavi időszakra 360,659 ft, egészben tehát 2,569,389 ft; a nyugdíjálladék ezenfölül 335,010 fttal van terhelve. A m. év 12 havi időszakához képest az idei 116,320 fttal kevesebbet mutat ki. A szükséglet következőleg oszlik föl: központi vezetés 545,921, diplomatiai kiadások 1,419,168 ft, consulsági hivatalok 594,300 ft. Ezen három alosztály ketteje, az első és harmadik teljesen részletezve van, a diplomatiai kiadások azonban nincsenek. A külügyministerium költségvetésében 1862. és 1863-ra ezen rovat: „kamatpótlékok a diplomatiai és consulsági javadalmakhoz“ meglehetősen magas összegeket vett igénybe; 1863-ra 142,000 ft hagyatott jóvá; 1864. számára ezen rovat a jelen csekély agio folytán elesik; azonban gr. Rechberg fentartja magának, hogy az ezüstagionak bizonyos fokon túl emelkedése esetében szükségessé váló kamatpótlékokat engedélyezetteknek tekinthesse. VII. Államministerium, a) Osztály a politikai igazgatás számára. Előszámítva van: az első 12 hónapra 24,177,415 ft; az utolsó két hóra 3,696,937 ft; összesen tehát 27,774,352 ft. Ezenfelül e ministérium nyugdíjálladéka 2,252,894 fttal van terhelve. Az egész szükséglet következőleg oszlik el: Politikai igazgatás 11,843,686 ft, útépítés 6,523,876 ft, vízépítés 2,805,576 ft, orsz. csendőrség 1,841,628 ft, fenyitó intézetek 1,936,171 ft, központi vezetés (belefoglalva a következő osztályt : cultuss oktatást) 747,788 ft, építészeti hatóságok 900,275 ft, pótlékok jótékony czélokra 714,303 ft, új építések 220,000 ft, a csendőrség főfelügyelősége 55,378 ft, a tudományok, akadémiája 72,500 ft, geológiai bírák. intézet 43,377 ft, a kir. törvénylap költségei 38,896 ft. A többletnek a költségvetéshez csatolt indokolása annak megmagyarázása végett egy fenyítő intézet Grátzban fölállításának szükségét, továbbá javítások eszközlésének szükségét az árvíz által károsult vízépítési tárgyakon stb. hozza föl. (Folyt. köv.) Megyei tudósítások. — Sárosmegye. Grobmann Gyula II. alispán, mint megyetörvényszéki elnök , nagyságának jelentése a júl. 21-kén tartott közgyűlésen. (Vége.) Méltóságos főispáni helytartó úr és igen tisztelt közgyűlés ! Van szerencsém a megyei törvénykezési ügykezelésről, valamint a kezelésem alatt lévő kegyes alapítványok állásáról jelentésemet a következendőkben előterjeszteni: 1 szer. Az ez év folyama alatt és pedig januártól június utolsáig bezárólag a megyei törvényszéknél a beadványok összes száma 10305 volt, melyhez hozzáadván a múlt évi II. félévről hátralékban maradt 22 számot, kijön 10327 darab, mely közt van: polgári per első bírósági 70, másodbírósági vagyis felebbvitel útjáni 43, gyám- és gondnoksági ügy 7483, örökösödés körüli eljárás 7, telekkönyvi 1166, úrbéri per 5, fenyítő per 104, egyéb folyó ügyek 1449, abból elintéztetett polgári per: első bíróságilag 59, másodbíróságiig 40, gyám- és gondnoksági ügy 7160, telekkönyvi 1161, egyéb folyó ügy 1424, vagyis összesen 9950 szám, úgy hogy a II. félévre a fenntebbi beadványokból e folyó hó 1-én 377 szám mint összes elintézetlen hátralék volt, melyből azonban maiglan a legnagyobb rész feldolgoztatott. Az árva Ügyek, a mint a létezett cs. kir. szolgabírói hivataloktól átadattak, a lelépett tiszti kartól érintetlenül hagyattak. M Miután azokban a mostani átvételkor hátramaradás, rendetlenség és hiányosság vétetett észre, azoknak újonnani felvétele szükségesnek találtatott, azok egyenkint újból rendeztettek úgy, hogy most már kellő rendben, illetőleg folyamatban vannak. Az árvák vagyona teszen : ingóságokban 89308 ft 85’/a kr, ingatlanokban 45176 ft 66'/, kr, összesen 134485 ft 52 kr, az ingó vagyon áll részint biztosítói kötelezvényekből, részint takarékpénztári könyvecsikékből, mely utóbbiakért is az eperjesi takarékpénztár ———————»—«T