Sürgöny, 1863. augusztus (3. évfolyam, 174-197. szám)
1863-08-04 / 176. szám
Harmadik évi folyam. 176 - 1863. Szerkesztő-hivatal: (41'^tok-tere 7. bs. a földpari». tíiadó-hivatal, barátok-tere 7 a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten hash»^hordva. Vidékre, nap nkm |o«' i Félévre 6 ! fió kr. Félévre 10 forint. Negyedévre 4 * fiö * Negyedévre fi Előfizethetni „SÜRGÖNY“-TM. Augustus—September 2 hóra 3 ft 50 kr. Augustus—October 7* évre 5 ft. Augustus— december 5 hóra 8 ft 40 kr. A Sürgöny*1 kiadó hivatala. HIVATALOS RÉSZ. ő cs. k. Apostoli Felségei, hó 1-én délelőtt Schönbrunnból Gasteinba utazott el. A régi államadósság f. évi aug. 1-én történt 385-ik kisorsolásánál a 339. sorozat húzatott ki. Ezen sorozat a Bethmann-háztól fölvett, M betes, s eredetileg 4Va petes kamatú kölcsön köteezvényeit foglalja magában, még pedig a 10,436—12,074 sz.ig bezárólag, öszszesen 1,122,000 ftnyi tőke öszlettel. Az 1860. évi 5 petes sorsjátéki kölcsönnek erre tüstént eszköz lött 7-ik kisoraolásánál a következő 60 sorozat húzatott ki. A kisorsolt 50 sorozat jegyzéke. A kisorsolt sorozatok számai : 3100, 4635, 4640, 5608, 6031, 6251,6425, 7029,7482, 7493, 8623, 8754, 8806, 9551, 9630, 9854,9873,9937, 10,219, 10,337, 10,665, 11,017,11,130, 11,739, 11,749, 11,827, 11,926, 12,213, 12,448,12,704,13,132,13,140, 13,456, 13,506, 13,738, 14,931, 15,095,15,448,15,756, 15,988, 16,257, 16,293, 16,854,17,185,17,253,17,506, 17,940, 18,362, 18,933, 19,980. A kötelezvények ezen sorozatokban foglalt nyerőszámainak kisorsolása 1. évi nov. 2 án fog eszközöltetni. Az államadósság cs. k. igazgatóságától. «HIVATALOS RÉSZ. Országgyölési tudósítás Erdei Lós. Nagy-Szeben, júl. 31. Az országgyűlési munkálatok folynak, a nélkül, hogy a magyar s székely követek eltávozása legkisebb gát gyanánt is szolgálna. Mert, hogy távollétök miatt például az elnökségre nem jelöltethetett ki az ügyrendtartássa szerint minden vallásból egy-egy tag, — miután a reformátusok s unitáriusok nincsenek az országgyűlésen képviselve, — hogy ugyanannak folytán a 8 osztály közül egyik meg sem alakulhatott, míg a másikba csak három tag jutott, hogy végre csak egy magyar ajkú jegyzője van a háznak, mig különben föltehető, miszerint ezen teendőre székely is választatott volna "• ezek mind oly akadályok, melyeken a ház túltette magát, segítvén a dolgon, a mint lehetett, s kiteltetőleg megközeltvén a §§. rendeletét, ha már azoknak egész terjedelemben megfelelni nem lehetett. Azonban a magyar s székely regalisták és követek korántsem is voltak azon illúzióban — miként némely nem jól értesült lap állítja — mintha eltávozásuk lényeges akadályt gördítne az országgyűlés elé; miután ennek, hogy határozatképes legyen, a §§. értelmében nem a regalisták s képviselők összes contingensének bizonyos számára van szüksége, hanem csak az országgyűlésen tettleg megjelentek s igy a szabályszerű fogadalmat letettek fele részére. Minek folytán, ha az országgyűlésen például csak 40 tag jelent volna is meg, hogy a ház határozatképes legyen, az ülésben csupán 20 tag jelenléte szükséges. A válaszfelirati tizenkettes bizottmány, — melynek névsorát már közlöm, — tegnapelőtt megalakul . Elnöke Sterka Sümne, g. e. érseki exetja; az előadók Rannicher Jakab és Baritz György, kinek szavát eddig még egy ülésben sem hallók. Voltak elegen, kik azt mondák, hogy e munkán, t. i. a válaszfelirat megállapításán könnyen át fog esni a bizottmány, mint maga az országgyűlés is, mert hiszen a románok és szászok egyetértenek a végczélban, mely ezen országgyűlés elé tűzetett, és így csakhamar megegyeznek majd a válaszfeliratban mondandók iránt is. Akiknek nagyobb rés állt szolgálatukra, melyen a színfalak közé s mögé nézhettek, kétségbe vonták a két párt közötti rögtöni és egyetértő megállapodás lehetőségét, mert az anteakták, — a román congressus eseményei — nyomán azt következtetik, hogy a román párt saját érdekeinek kielégítése tekintetéből félénk óvatossággal, és talán még bizonyos reservátával is fog nyilatkozni a kormánynak 1861 óta kiadott intézkedései irányában, míg a szászok, — legalább majoritásuk — kimerítőleg akarják majd érinteni február 26 dikát, és nem tétovázva, határozott politikai hitvallást teendőek, vagy legalább szándékozandnak tenni a válaszfelirat megállapítása alkalmával, melynek végeredménye gyanánt az october 20-diki és február 26- diki ismeretes pátensek feltétlen elfogadását és inartikulálását tekinték. A dolog tehát így állt:a szászok febr. 26-kát feltétlenül szándékoztak elfogadni, míg a románok csak az oet. 20-diki diplomára helyeztek súlyt, és a február 26-diki patens teljesítéséhez csak bizonyos föltételek mellett szándékoztak járulni, mely föltételeket azonban — miután nyíltan be nem vallák — positivitással senki sem ismerte, és még máig sem ismeri. A következés megmutatta, hogy azok, kik az imént mondottak alapján a válaszfelirati viták alkalmával differencziát vártak a románok s szászok közt, nem csalatkoztak. Az adresse-comité első ülésében — miként értesülünk — nem nyújtatott be kész szerkezet, csak szóval létetett indítvány egy román által, melynek tartalma körülbelül ide megy ki: ragaszkodni a históriai alaphoz s jogokhoz, a leopoldi diploma romjaiból megmenteni, amit lehet, és a válaszfeliratot ily szellemben szerkeszteni. Ezen indítvány ellen a bizottmány egyik szász tagja szólt, kijelentvén, mikép a históriai jogokra s alapokra többé nem lehet tekintet, mert Erdély ügye tabula rasa gyanánt tekintendő, — határozott politikai hitvallást kell tehát tenni, csupán s kizárólag az új viszonyokból és a kormány illető intézményeiből kiindulva. A szász tag ezen beszéde ellen egy magyar és egy magas állású szász tag kelt ki, amely alkalommal az utóbbi sa tabularasat vitató tag közt heves, sőt ingerült szóváltás fejlődött. A kérdés végre szavazat által döntetlén el, a 12 tag közöl tizenegyen a román indítvány mellett szavaztak. És mégis a separatum votum képviselője bizatott meg a válaszfelirat szerkesztésével, aminek miként történte még későbbi földerítést kíván. A válaszfeliratra történt fölebbi megállapodás természetesen csak álalános körvonalazás; a részleteket maga a szerkezetből fogjuk csak megismerhetni. Megnyugszik-e majd a szász majoritás a bizottmány szerkezetében és elfogadandja e ezt szó nélkül ? Én azt hiszem, hogy ha nem is érdekes, de hosszas vitákat várhatunk. Tisza László egéssége annyira helyreállt, hogy holnapután már elhagyandja Nagy Szebent. R. F. I. Nagy-Szeben, ang. 1 én. A k. kormányszék elrendelte az illető magyar és székely kerületekben az uj választást és átalánosan mindenütt e hó 12-re tűzte ki a választási határidőt. A k. hivatalosok szintén kijelöltettek és megerősítés végett a cs. kir. Apostoli Felségének felterjesztetnek. Gróf Crenneville Folliot Lajos cs. k. altábornagy s k. biztos ur ő exclja, valamint b. Rosenfeld Lajos k. hivatalos és cs. k. pénzügyminiszeri osztályfőnök ur ő exclja birszerint e napokban Bécsbe mennek. Ezen úttól itt nagy eredményeket várnak. R. F. I. Az élelmiszerek vámjainak megszüntetése ügyében az országos m. gazdasági egyesület teremében a nappókban fontos értekezlet tartatott, melyről eddig a lapok nem hoztak tudósítást. A brassói kereskedelmi kamara felterjesztése folytán véleményt kért a nm. m. k. helytartótanács: szükséges e, hogy az élelmiszerekre vetett vámok az aldunai tartományok felől egy időre, a jelen alföldi ínség közepett, felfüggesztessenek ? Hogy e felfüggesztés a takarmányfélékre átalában szükséges , első tekintetre feltűnt mindenkinek. E fölött vita sem volt. A takarmányhiány országszerte, nemcsak az alföldön érezhető. A gabonafélék vámjának felfüggesztése azonban igen érdekes eszmecserére adott alkalmat, melyben az elnökön, Korizmicson kivitt részt vettek Trefort, Csengery Antal, Kanez Gyula, Peterdy Gábor, Szendrey Ignácz és Weisz Bernét. A megállapodás végre is közegyetértéssel történt, a Trefort és Csengery által felhozott indokoknál fogva. A jelen voltak közt mondhatni, nem volt az iránt véleménykülönbség, hogy a hazai búzatermés, a kereskedés által kellőleg közvetítve, fedezhetné az országos szükséget. S fölmerült a gondolat: nem igazságtalanság-e, hazai termelőink egy részét megfosztani a nagyobb haszontól, melyet a magasabb gabnaárból bevennének, ha a külföldi termesztők versenye nyakukra nem hozatik ? Azonban e termelőink érdekével szemközt a mérleget ellensúlyozó azon alföldi termelők érdeke, kik az élelemre szükséges terméssel sem bírnak, s egészen vetőmag nélkül vannak. Nem kevésbé fontos körülménynek tűnt föl az alföldi köznép állapota Általános tapasztalat, hogy az élelmiszerek drágasága nem jár karöltve, ínség idején, a napszám emelkedésével. S mit mondjunk alföldi népünk jelen helyzetéről, midőn a mezei munkák nagy része, melyből élelmét szokta keresni, elmaradt, s a nép jóformán kereset nélkül van ? Oly körülmény, melynek bajait az országos költségen létesítendő közmunkák is csak részben enyhíthetik ? S nem növeljük-e e bajt a gabona drágításával, azáltal, hogy a külföldi behozatalnak nem engedünk teljes szabadságot? Vájjon annyira kifejlett-e gabonakereskedésünk, annyira jók-e közlekedési eszközeink, hogy a felföldi termelés fölöslege kellő időben fog eljutni épen oda, ahol a szükség a legnagyobb?S hátha kereskedőink egy része, a jövő tavaszi vagy nyári drágább árakra spekulálva, nem siet eladni termékeit? S ha minden országos intézkedések mellett is ijesztőbb alakban lép fel egyes helyeken a nyomor? mit mondanak ekkor? Nem azt-e, hogy a gazdasági egyesület szabad behozatalt indítványozott a takarmányfélékre, de nem az élelmiszerekre nézve; inkább gondoskodott az állatokról, mint az emberekről ? Valóban, a jelen tárgyat nem lehet csupán nemzetgazdászati szempontból tekinteni. Emberiségi ügy ez. S úgy hisszük, a m. orsz. gazdasági egylet nemesül cselekedett, midőn egyes termelőink érdekein felülemelkedve, javaslatba hozó, hogy a behozatali vámokat a gabnafélékre is szüntesse meg a kormány a jövő aratásig. Ezt tévén a kormány, csak más európai kormányok példáját követi. Németország nem minden részében volt szűk termés 1847—48-ban, s a vámegyesület mégis megnyitotta a sorompókat az idegen termékeknek. Francziaország 10—12 év alatt, ha jól emlékszünk, kétszer tette ugyanezt. Több példát is idézhetnénk. De még lesz alkalmunk szólni e dologról, után az e megyében egyátalában terméketlenül maradt földek mennyisége 263,504 holdnyi területet tesz, azoknak száma pedig, kik földdel nem bírván, munkabérből élnek, s kiket ennélfogva mankóval kellene ellátni, a szegényebb sorsú mesterembereket is ide számítva, 59,594 re megy. Ezen ínséges helyzet enyhitési módozatai iránt m. hó 23 kán a gyulai megyeház nagy termében méltóságos Abonyi István királyi helytartósági tanácsos, mint e végre kiküldött királyi biztos ur elnöklete alatt báró Wenkheim Béla, gróf Wenkheim Károly és Gyula, Trefort Ágoston, Farkas Béla mint gr. Wenkheim Rudolf megbízottja, Németh Antal, Kiss Péter, Szutsu Mózes és több földbirtokos urak, megyei kormányzó főispáni helytartó, alispánok, járási szolgabirák és a megyebeli községek elöljáróinak jelenlétekben tartott bizottmányi értekezletről felvett jegyzőkönyvnek kivonatát becses lapját ani közzététel végett a tárgy közérdekűségénél fogva van szerencsém tekintetes szerkesztő úrral közleni. Az értekezlet megnyittatott d. e./ 11 órakor. I. Felvilágosítást kívánván királyi biztos ur az iránt, mely vidékekre terjed ki az ínség e megyében ? A jelen voltak egyhangú nyilatkozata oda járult, miszerint tekintetbe véve az egyátalában terméketlenül maradt földek nagy mennyiségét és azt, hogy habár némely határokon részletenként mutatkozik is kevés termés, de a szárazság által okozott terméketlenség minden járásban a községi határban túlnyomó arányban megvan, ehhez képest a szárazság által előidézett ínséges állapot e megyében általános kiterjedésű. • II. Tanácskozás alá bocsátó királyi biztos e méltósága azon kérdést, miként lehetne azon néposztály során enyhíteni, mely munkaképtelen és egyedül könyör-adományokra szorult? Ide vonatkozólag észrevételként előadja, miszerint ezen néposztály sorsának enyhítése, s illetőleg annak ápolása és gyanosítása a felebaráti szeretet kötelessége lévén, e részben a községenkinti segélyezési bizottmányok feladata leend, ezen osztályba sorozható lakosokat összeírni és számba venni, annakutána pedig azok segélyezésére nézve a helyi viszonyokhoz képest módokat találni, mely czélra gyűjtőivek lennének kibocsátandók és a létező jótékony czélú intézeteknek, s egyes bármi vallásfelekezetü s foglalkozású lakosoknak igénybe veendő s bármi kis mértékben is köszönettel elfogadandó pénz-, vagy terménybeli önkénytes adományaikból egy segélyezési alap szereztethetnék. Addig is, mig ez irányban a kellő intézkedések az érdekelt községek részéről megtétetnének, az e megyében létező küzinség enyhitésére 4000 ftnyi összeget ad által a megyei kormányzónak, azon könyöradományi pénzalapból, melyet Ő Felsége ,az ínséggel küzdő lakosok állapota iránti legmagasb részvétének tanúsitásául előlegesen utalványozni legkegyelmesebben méltóztatott. Erre báró Wenkheim Béla e méltósága emelt szót, s beszéde során a könyöradományra szorult lakosok segélyezését hasonlóan a felebaráti szeretetre bízza, és e czélra önkénytes adományok gyűjtését eszközlendőnek tartja, azt ekként begyülendő pénzalapból, valamint a királyi biztos e méltósága által mostan felajánlt és köszönettel fogadott könyöradományi alapból azonban csupán a munkatehetetlen koldusokat, szegény özvegyeket és árvákat kívánja segélyeztetni, mert aki munkaképes, az alamizsnára nem szorult és ha ezen könyöradományokban munkaképes egyének is részeltetnének, ez a nép közt balvélekedésre vezetne és benyeséget idézne elő. Ez irányban tehát a nép a községi elöljárók által kellőleg felvilágosítandó, hogy közte félreértések és balma gyalázatok által a kormánytól nyerendő ingyenes segélyre nézve bin revi nyék ne ébresztessenek, melyre támaszkodva de jogtalanságra vetemednek. A jótékony czélű közintézetek igénybe vételére nézve megjegyzi, hogy e megyében itt Gyulán alakult takarékpénztár jótékonyságát a közönség azért nem élvezheti, mert ennek alapszabályai, jóllehet már folyó évi február hónapban felsőbb helyre felterjesztettek, mindazáltal megerősítve máig sincsenek, holott a részvényesek által már befizetett 16 ezer forintnyi összegnek forgalomba tétele által a mostani viszonyok közt sokaknak szükségén enyhíteni lehetne. Királyi biztos ö méltósága ennek folytán biztosító a jelen voltakat, miszerint a békés megyei takarékpénztár alapszabályainak megerősítését személyes közbenjárása által fogja elősegíteni. „ Ezekhez képest a királyi biztos e méltósága által a cs. kir. Apostoli Felsége legmagasb kegyelmének és részvétének tanúságául e megye kölönsége enyhítésére felajánlt 4000 forintnyi könyöradományért az egész megyei közönség nevében leghálásb köszönet szavaztatván, eme könyöradományi összeg, valamint a községi segélyezési bizottmányok által eszközlendő gyűjtésekből befolyandó összegek egyedül a munkatehetetlen koldusok, özvegyek és árvák segélyezésére fordíttatni rendeltettek ; a községi elöljárók pedig figyelmeztettek a népnek kellő felvilágosítására, nehogy az a kormánytól nyerendő ingyenes segedelemre támaszkodván, ez iránt hin reménykedéseiben dologtalanságra vetemedjék. Továbbá kir. biztos ő méltósága becses ígéretéhez képest a gyulai takarékpénztár függőben lévő ügyének mielőbbi elintézése kieszközlése végett felkéretett. III. Megvitatás alá kerülvén azon kérdés: miként s illetőleg mely munkatárgyak kijelölése által lehetne az e megyei földdel nem biró és csupán munkabérből élő néposztály sorsán enyhíteni és ennek számára élelmi kereseti forrást nyitni ? Báró Wenkheim Béla méltósága ezen megyei munkabérből élő néposztály részére a közös szabályozási munkálatokat ajánlja, és ezeknek kormányi költségek foganatosítása a mostani viszonyok közt sok előnyökkel lenne egybekötve, mert egyfelől a megyei lakosság munka után élő osztályának közeljévő s megyei általános érdekű munkálat jelöltetnék ki, másfelől ezen munkálatok a jelen viszonyok közt sokkal olcsóbban és gyorsabban lennének eszközölhetők. Másik munkatárgyul ajánlja az alföldi vasút Csaba szegedi vonalának kiépítését, melynek előmunkálatai szintén készen vannak. Trefort Ágoston úr az alföldi vasutat részint mint igen fontos közlekedési eszközt, részint mint a jelen körülmények közt a munkás néposztály segélyezésére szolgáló munkatárgyat ajánlja, és fölkéri kir. biztos e méltóságát, miszerint ezen vasúti munkálatok foganatosítására kellő kölcsön összegnek a kormány részérőli engedélyezését befolyásos közbenjárása által elősegíteni méltóztassék, mert azon esetre, ha ezen kölcsön engedélyeztetnék, ebből a Békés megye határán teljesítendő munkálatokra mintegy 250 ezer forintnyi összeg jutna és az ebből teljesítendő munkálatok által 4000 család nyerhetne élelmi keresetet és ellátást A jelen voltak az ajánlatba hozott munkálatokat a megyebeli munkabérből élő néposztály segélyezése, valamint a közlekedés és a megyei közérdekek tekintetéből legalkalmasabbnak e ismervén , kir. biztos ő méltósága fölkéretett, miszerint a magas kormánynál a közös szabályozási és alföldi vasúti munkálatokat méltóztassék mint olyanokat javaslatba hozni, melyeknek foganatba vétele - mind a közérdekek, mind a munkabérből élő néposztály segélyezése tekintetéből egyiránt kívánatos. Ennek következtében királyi biztos ő méltósága kijelenti, miszerint az említett munkálatokat a magas kormánynál javaslatba hozandja és elősegítendi. Ide vonatkozólag Nagy Károly gyulai ügyvéd az iránt emelvén szót, hogy az ajánlatba hozott munkálatokat az országos alap költségén minden visszatérítési kötelezettség nélkül óhajtaná teljesíttetni. Ezen kérdés feletti vitatkozásra a gyűlés magát hivatva nem érzi s elégnek tartó a munkálatok kijelölését, melyeknek engedélyezése kéretik, és azon módozatoknak, melyek mellett ezen munkák foganatba veendők, meghatározását és taglalását pedig körén kívül esőnek tartván, a munkatárgyak általánosságban történt felemlítésénél megmaradt, a kivitel módozatai iránti határozatot a magas kormány bölcs belátására bízván. IV. Királyi biztos e méltósága annak előre bocsátása mellett, miszerint ezen megyében többnyire vagyonos és az anyagi jólét áldásaiban több éveken át részesült lakosokkal biró, erőteljes és virágzó községek létezvén, — reményben lehet, hogy ezen községek a községi jövedelmek és tőkevagyonokra felveendő kölcsönök által s a magyar földhitelintézet jótékonyságának felhasználásával önerejükből is ki fognak bontakozni a mostani ínséges állapot nehéz körülményeiből, fölhívja mindazáltal a jelenvoltakat azon módozatok előadására, melyek által a községeknek s azok vagyonos lakosainak a mostani kivételes viszonyok közt némi segély nyittathatnék. Báró Wenkheim Béla e méltósága a községekre és azok vagyonnal biró lakosaira nézve a kormány segélyét egyedül az állami kincstárból engedélyezendő kölcsönök és a vetni való gabnamennyiségnek kormányköltségen leendő beszerzése által óhajtaná kiterjesztetni, mely kölcsönösszegeknek részletekben történendő pontos visszafizetésére a községek és azok lakosai magukat fekvő vagyonaiknak jelzálogi lekötése mellett köteleznék, a vetni való magot pedig készpénzzel azonnal megfizetnék. Ezen kölcsönöknek engedélyezése indokolva van a barom tenyésztésnek és a barmokkan kereskedésnek a takarmány nem léte miatti teljes fennakadása által, mely miatt ezen megyei lakosság egyik legfőbb pénzforrásától elesett, mihez hozzájárul a földek terméketlensége, mely szerencsétlenségek által a megyei földdel és lábas jószágokkal biró lakosság, hogy földjeit mivelhesse és jószágainak kiteleltetését eszközölhesse, készpénzbeli kölcsönökre szórni ; minthogy pedig a magyar földhitelintézet e részben jótékonyságát teljes mérvben még ki nem terjesztheti és minthogy ily kölcsönöknek felvétele hazánkban sok nehézségekkel jár és csak terhes feltételek mellett kivihető, ennélfogva igen kívánatos volna, ha a kormány jótékonyságát ez irányban is kiterjesztve, az állami kincstárból kölcsönöket engedélyezne egész községek és azok földdel biró lakosai részére, jelzálogos biztosíték és részletekben visszatérítés föltétele mellett. A vetni való gabnamennyiség kormányköltségen beszereztetvén s az Ínség által látogatott megyék kimutatott szükségletéhez aránylag elosztatván, a megyék bizonyos helyeire lenne elszállítandó és a nép közt készpénzfizetés mellett kiosztandó. A megyei vagyonosabb lakosság érdekében kívánatosnak tartja továbbá, hogy az adónak végrehajtás útjáni behajtása felfüggesztessék nemcsak, hanem a terméketlenül maradt földektől az adó teljesen elengedtessék. Érintőleg megemlíti végre, miként a dohánytermelés ezen megyében a legutóbbi időkben bizonyos meghatározott területekre szoríttatván és némely határok, melyek pedig csupán egy árok által választatnak el egymástól, ugyanazon földvegyület és éghajlati viszonyok mellett is a dohánytermesztésre nem alkalmasaknak minősittetvén és attól eltiltatván, ennélfogva az előbbi években dohánytermesztéssel foglalkozó számos megyei lakosok érdekében történnék, de a kincstárnak is hasznot hajtana, ha az illető pénzügyi hatóságok a dohánytermesztési engedélyek kiosztásában ilyetén megszorításokat nem tennének Trefort Ágoston úr különösen azon kisebb földbirtokosok és földbirtok nélküli — egyedül igavonó jószágokkal biró és teliben dolgozó földmivesek felsegélése szempontjából tartja az állam kölcsönt szükségesnek, kik e megye vagyonosságának alaptényezői, kik a földet, melyet verejtékkel mivelnek, ahhoz való hiv ragaszkodással szeretik, kiknek igavonó marhájuk, ha éhség miatt elhalt, ez bérmi veszteségnél jobban fáj. — Ezen munkás földmivelő néposztály arra nézve elég fekvő vagyonnal nem bír, hogy magán hypothecalis kölcsönök által segíthessen, ezeknek felsegélése végett államkölcsönre lenne szükség, melyből ők az illető község jótállása mellett részeltetnének. A jelen voltak a fentebbi indítványokat közös helyesléssel magukévá tévén, királyi biztos e méltósága a gyülekezet általános óhajtását méltányolván kinyilatkoztatta , miszerint az indítványba hozott államkölcsönt, főleg a megyebeli kisebb földbirtokosok s felében dolgozó földmives néposztály fölsegélése tekintetéből maga részéről is szükségesnek látja, ha vetni való gabnamennyiségnek a kincs Gyulai értekezlet az ínség ügyében. Hazaszerte tudva van, miként Békésvármegye, mely eddig az ország legáldottabb vidékei közé tartozott, az idei nagy szárazság által olyanségre jutott, mely szerint eddigi hivatalos összeírások és becslések Kedd augusztus 4