Sürgöny, 1863. szeptember (3. évfolyam, 198-222. szám)
1863-09-01 / 198. szám
szerű egyenjogusítási elvével, s varnnak kétségbevonhatlan hazafias államférfiak, kik a századelvttség csábító zászlója alatt a régi erdélyi rendszer odahagyásával egy általános erdélyiséget (Siebenbürgenthum) kiküzdeni készek, amely esetben az inarticulatio, és pedig sem az emberiség, sem Erdély haszna nélkül, könnyen elmaradhatna. De ezen politikai egyformaság nem csökkentené a nemzetek és vallások súrlódását, hanem ellenkezőleg csak előmozdítná, úgy hogy végül vagy népkeverék, vagy egyetlen uralgó nemzet és talán egyetlen egyház állna elő. Szóló azonban minden nemzet és vallásnak szabad mozoghatást kíván s attól tart, hogy ama küzdelemben az alkotmányosság is koczkáztatva lenne. Többször kinyilatkoztatott meggyőződéséhez ragaszkodik, hogy legüdvösb Erdélyre nézve a régi alkotmánynak az új államtörvények szerinti kifejlesztése, de amint e végből áldozatokat hozni mindig kész volt, ép úgy kész most is a románok inarticulatiója által szaporodó nehézségek legyőzésére közreműködni, amennyiben az inarticulatio nehézségeket, de nem legyőzhetlen akadályokat okoz. Pártolja tehát a kormány előterjesztvényét, a bizottmány módosításaival, de nem ellenezné Sagnon báró kívánságát, hogy a törvényjavaslat két részre osztassék s igy netalán újból a bizottmányhoz utasittassék. Föntartja magának a részletes vitánál módosítványok tételének jogát Bran de Lemény fölemlíti,mikép Erdélyben 106-től 1459 ig a román nemzet volt egyedül uralkodó. Ez utóbbi évben nyilatkoztattatott ki jogainak elvesztése, és hozattak az 1848-ig uralkodó barbár törvények, melyeket azonban azon kornak ró fel. Elősorolja továbbá a károkat, melyek a három nemzet uniója folytán, a nyomasztó igát lerázni akaró parasztháborúk által okoztattak, míg végre kiemeli a jólétet, melynek a román nemzet a Habsburg ház alatt örvend, és a bizottmány javaslatát, miután csak az képes a román nemzetet kielégíteni, pártolja. Gaetano szintén a bizottmány javaslata mellett szól azon hozzáadással, hogy — mint Siaguna püspök, — ő is két külön törvényt óhajt e tárgyban. Baom iri a holnapi ülésre tartja fönn magának a szót a javaslat ellen. Popea nem akarja a házat ismétlésekkel fárasztani s csak röviden pártolja a bizottmány szerkezetét. Ülés vége 1/4 órakor. Holnap az általános vita folytatása. R. F. I. A félhiv. „General Corresponded“ jelenti: Ö cs. kir. Ap. Felsége, mint értesülünk, M. m. Frankfurtból aug. 20-tól kelt legfelsőbb határzatával, az erdélyi országgyűlésbe be nem lépett több meghívott és megválasztott képviselők ismeretes együttes nyilatkozatát, utalva a f. é. jun. 15 ről kelt legkegyelmesb országgyűlési megnyitási leiratra, továbbá az elő. kir. főkormányszékhez a f. é. jul. 30ról kelt 1. k. leiratra, végre az országgyűlésbe belépett képviselőknek az erdélyi országgyűlés által eszközölt verificatiojára ,sem anyagi, sem alaki tekintetből további hivatalos tárgyalásra nem alkalmasnak kijelenteni méltóztatott, miután e beadvány aláírói az országgyűlésbe való belépésük megtagadása által csak mint magánszemélyek tűnnek fel, igy tehát nincsenek hivatva Erdély nagyfejedelemségének, vagy egyes lakóinak állítólagos közjogi igényeit a koronával szemben érvényesitni. Mint továbbá értesülünk, cs. kir. Ap. Felsége ugyanaz napról kelt legfelsőbb határzatával Bodola Sámuel, ref. superint., Kriza János, unitárius superint., Ugrón István, gr. Thorotzkay Miklós, gróf Teleki Sámuel és Simon Sándor földbirtokosoknak az erdélyi országgyűlésbe való részvételre szóló meghivattatásukat megszűntnek kinyilatkoztatni, és megparancsolni méltóztatott, hogy e férfiaknak a legfelsőbb nemtetszés jelentessék ki a fölött , hogy a minden alattvalónak fejedelme iránt viseltetni tartozott hódolat megszegésével elmulasztották mentségüket, hogy őfelsége meghívását nem követhetik, minthogy lelkiismeretük és politikai nézeteikkel nem egyeztethetik meg az Ő Felségétől egybehívott országgyűlésen való részvételt, azonnal, miután e legkegyelmesebb meghivatásról értesítve lettek, hódolatteljesen előterjeszteni. Vidéki levelek. — Jászberény, aug. 20 án. Ma ültük meg a nemzet első királya szt. István dicső ünnepét, a jó világ szokása szerint előszedve pár év óta pihent és a mai napra a rozsdától kitisztított kardjainkat, a molytól kirázott sastollainkat. Még a harangok moraja is másként csengett füleinkbe, és népünk sietett az imaházba, melynek még környéke is zajongott az ájtatos nép ezreitől Buzgó imával járulónk a Mindenhatóhoz, mert elhagyatva, az ínség legborzasztóbb jövőjétől rettegünk. — Ismét ott vagyunk, ahol ezelőtt 2 hóval voltunk, mielőtt az első és utolsó két esőnk volt, mivel egy csepp takarmányunk se lett, őszi vetéseink az elvetett mag felével, tavaszunk annyival sem fizetett; népünk igyekezett kölest vetni, hogy legalább főzelékét pótolja, és szalmája takarmányt adjon éhen bőgő marháinknak és juhainknak. Van is annyi kölesvetés határainkban, ennyi talán 100 év óta összesen nem volt, azonban most már biztosan értesíthetjük a t. szerkesztőséget, miként reményünk meghiúsult, elsültek köleseink, de kukoriczáinkat is sok helyen vágják takarmánynak. Vetőmagunk nincs, pénzünk nincs, mit vessünk tehát?*) Szőlőink serétnyi nagyságban élnek és igy az éhes gyomort savanyu kerti borainkkal sem lehet megcsalni, pedig azt tartják, hogy „a bicska is kinyílik tőle a zsebében, a ki iszik belőle.“ Folyó hó 17-től kezdve sedriánk van; múlt héten az ínségben szenvedőket segélyző kerületi gyűlés volt; ma városunkban a hatvan-szolnoki vasút tárgyában volt gyűlés, melyről pár nap alatt adjuk tudósításainkat. 1-1- Kútföld. FRANCZIAORSZÁG. A m. hó 27-re jelentett minister tanács nem tartatott meg, hanem szombaton fog megtartatni. Drouyn de Lhuyss Budberg báró, orosz követ aug. 28 án Párisba visszaérkeztek. A „Patrie“ szerint azon emlékirat, mely Drouyn de Lhuysnek Sz. Pétervárra küldött legutóbbi sürgönyét kiséri, pontosan meghatározza a margokat, miket a lengyel kérdésben az 1815-ki kötések ruházak a hatalmasságokra, s ezenkívül abban a bé-csak egy kis türelmet kérünk tisztelt levelező úr ! Szerkesi szerződés zár-okmányának részletes magyarázata is található. Nu b ar pasa, ki az egyiptomi alkirály által a szuezi földcsatorna ügyének a franczia kormánynyali szabályzásával van megbízva, Párisba érkezett. NÉMETORSZÁG. A .Wiener Abendp.“ következő közlést hoz: „Porosz lapokban] oly módon közöltetnek kivonatok ama promemoriából, melyet a cs. kabinet az első értekezleti ülés után adott át Németország fejedelmeinek s szabad városainak, mely alkalmas, téves felfogást idézni elő, amaz okirat czélja s szelleme iránt. Ezzel azon gyanúsítás köttetett össze, mintha az által Austria suprematiájának megszilárdítása, s az összegyűlt fejedelmek meglépése (Überrumpfung) lett volna czélbavéve. Az említett promemoriának alábbi szövege leginkább alkalmas az ily fölfogás helyreigazítására, s azon meggyőződés gerjesztésére, miszerint a cs. kormány szándékában az volt, hogy a javaslat által az Ügyfolyam gyorsítására s egyszerűsítésére hasson, s hogy a javaslatnak azon jezikkeit, miknek a fejedelmek , a szabad városi képviselők általi szöveg szerinti megállapítása nélkülözhetlennek látszott, elkülönítse más kevésbé fontos pontoktól, miknek végleges szerkesztését egy ministeri értekezletre lehetett hagyni. Ezen emlékiratnak azon zár megjegyzése, mely szerint az alkotmányos testületek beleegyezése minden kötelező jellemű nyilatkozatoknak magától értetőleg mindazon esetekre fönntartva maradt, midőn az illető állam alkotmánya ily beleegyezést megkíván, a legdöntőbb cáfolat a szándéklott meglépés vádja ellen. Austriának a szövetségbeni legális állásán túlmenő suprematiárai irányának az elfogulatlan olvasó semmi nyomát sem találandja föl. A szöveg itt következik : Promemoria. Németország fejedelmei s szabad városainak értekezlete első ülésében a legörvendetesebb öszhangzással azon határozatot hoz, hogy az austriai Császár Ő Felsége által előterjesztett „német szövetségi reformterv“et veendi tanácskozásainak alapjául. Ezen határozat alapján most már a fejedelmi értekezlet hihetőleg megállapítni óhajtja azon további eljárást, mely általi tanácskozásainak mielőbbi bevégzése legczélszerűbben fogna előmozdutat hatni. Mint az említett ülésben a magas résztvevők közül többen világosan kiemelték, a nevezett tervnek, mint alkalmas tanácskozási alapnak elfogadásával nem akarták netalán már annak egyes határozatai helybenhagyását is kifejezni. Császár Ő Felsége ez iránt teljesen számot ad magának, azonban másrészről reméli, hogy szövetséges társainak fölfogásával találkozik, ha azt hiszi, hogy az aziránt tanusított készségből, miszerint a reform műve ama terv alapján létesíltessék, kettős következtetést vonhat ki. Ugyanis először őfelsége igazoltnak tartja azon föltevést, miszerint amaz ellenvetések, melyek netalán a terv egyes javaslatai, ellen egy vagy más oldalról létethetnének, nem ama rendszer s ama vezérelvek ellen irányozvák, miben annak alkotása nyugszik, s e szerint azok nem is nyújthatnának alkalmat oly változtatási indítványokra, melyek a tervet annak lényeges részeiben s fontosabb intézkedéseinek szükségképi összefüggésében módosítni fognák. Másodszor: Ő Felsége meg van róla győződve, hogy ha a terv változtatásai iránt nem lehetne minden oldalról egyetértésre jutni, ez utóbbinak még változatlan szerkezetében is elfogadása mindenesetre kívánatosabb lenne a magas gyűlés előtt, mint a vélemények szétforgácsoltatása, egymástól eltérése s a tanácskozások eredménytelensége. Ezen szempontokból indulván ki s továbbá megfontolván, hogy se szükséges, se kívánatos nem lenne a netalán előterjesztendő részletes módosítások tárgyalását személyesen a fejedelmek számára tartani fönn, s ez által azoknak Frankfurtban tartózkodását szerfölött meghosszabbítani, Császár Ő Felsége a továbbra követendő eljárásra vonatkozólag azon nézethez hajlik, hogy a fejedelmi értekezlet most már a reformterv tárgyalását az itt jelenlévő miniszerekre bízhatná, amennyiben ez azon irányadással történnék, miszerint mindazon pontokban, melyekben a változtatási indítványok érett közös megbírálása után másnemű egyetértés nem létesülne, a minden oldalról elfogadott tanácskozási alap, szerkezete fogna fönntartatni. Császár Ő Felsége nézete szerint egyedül akkér lehet elérni azon hármas czélt, miszerint alapos s ügyletszerű tanácskozás téhessék lehetővé, a reformtervnek minden kétségekre vagy változtatási indítványokra alkalmat adható pontjai iránt; továbbá miszerint egy a Császár nézete szerint tökéletesen nélkülözhetlen biztosíték nyeressék meg az iránt, hogy ezen tanácskozás nem tévesztendi el az előterjesztett terv alapján helyreállítandó egyetértés czélját, s miszerint a magas fejedelmek személyes értekezlete tüstént kilégítő befejezésre juttassék. Az ügyfolyamnak további egyszerűsítését a Felsége nézete szerint azáltal lehetne elérni, ha a tervnek némely főpontjai, miknek elfogadása iránt talán már átalános hajlam fejeztetett ki az összegyűlt fejedelmek kebelében, a fejedelmi értekezlet által nem csak elvileg, hanem szöveg szerint is helybenhagyatnának s e szerint a miniszeri értekezletben, mint már megállapítottak, semmi további vita alá sem vétetnének. Ő Felsége továbbá a fejedelmek meggondolására bízza, ha váljon a terv pontjai közöl név szerint a 2- 4. czikkek, az 5. czikk 1 — 3 bekezdései, a 6. czikk, a 14. czikk 2. 4. s 5. bekezdései, a 16. czikk, a 18. czikk 1-ső bekezdése, a 20—22. czikkek, a 23. czikk 1-fő bekezdése, a 24, 26. s 36. czikkek nem tartathatnának e a magas gyűlés által arra alkalmasaknak, hogy változatlanul elfogadtassanak. Ez esetben a miniszerek számára csupán azon feladat maradna, hogy a tervnek itt nem említett czikkeit átvizsgálják, s az előterjesztendő változtatási indítványok megbírálása után, a fejedelmek megerősítésének fönntartásával, azokat szöveg szerint megállapítsák, s továbbá, hogy — ha netalán hézagok vétetnének észre — kiegészítő határozatokat indítványozzanak. Hogy egyébiránt minden oly ellenvetés megelőztessék, mely az egyes német államok alkotmányos viszonyaihoz képest az értekezlet magas tagjainál véglegesen kötelező jellemű nyilatkozatok ellen foroghatna fönn. Ő Felsége azt hiszi, hogy a félőbb kifejtett javaslatokkal végül még azon további megjegyzést kell összekötnie, miszerint ajánlatos lenne a fejedelmi értekezleten történő minden kötelező jellemű nyilatkozatnál, amennyiben azok az illető állam intézményei szerint az alkotmányos testületek beleegyezésének fönntartását megkívántatóul tüntetnék föl, átalánosan s a nélkül, hogy ezt mindenkor még különösen ki kellene fejezni, ezen föntartás magától értetőnek tekintessék.“ Frankfurti táviratok szerint a 28-kan este tartatott bizottmányi ülés a 29 ki teljes ülés számára egyezkedést készített elő a reformterv 20 dik czikke (a követek házának hatásköre) iránt. A 11. czikknél a reactionarius nézet győzött, amennyiben a szövetségi alkotmány változtatásaira nem lenne elég, mint az austriai terv indítványozza, 17 szavazat a szövetség-tanácsban, hanem szavazat öszhangzóság (21 szavazat) kívántatnék meg. A 29-ei ülésben a részletes vita bezáratott, a fejedelmi értekezlet által fönntartott pontok fölött. Hatszavazati directorium fogadtatott el. A többi fönntartott pontok iránt egyetértés létesült. Az értekezlet 11 órától 3-ig tartott. Az „Europe“ szerint 29 én volt az utolsó tanácskozási ülés s hétfőn lesz a zárülés. Abban a Császár oly zárbeszédet tartana, mely politikai manifestumot foglalana magában. A Császárnak Victoria királynővek összejövetele hihetőleg sept. 3 án lesz. A cs. asztalhoz 29-én a hesseni választófejedelem s a braunschweigi s liechtensteini herczegek voltak meghiva. A „Südd. Zig“ arról értesül, hogy 29 én este Berlinben Poroszországnak egy ellenjavaslatát várták, a szövetség-reform ügyében. A Brüsselben megjelent s Ernő koburgi herczegnek tulajdonított reformra vonatkozó röpirat nem attól ered. SVÉDORSZÁG. Az „Aftonbladet“ a Schleswig holsteini ügy jelen állására s szövetségi végrehajtás esetében Svédország magatartására vonatkozólag így ír: „Számos világos jelek oda mutatnak, hogy a svéd s dán kormányok közt az egyetértés tökéletes s hogy a 3 skandináv királyság közt védelmi szövetség s oly egyetértés létezik, mely Németországnak a holsteini ügyben végrehajtással fenyegetése által idéztetett elő. TÖRÖKORSZÁG: Konstantinápolyból f. hó 22-ről jelentik, hogy a hadkészületek ott folyvást tartanak. A Dardanellák kormányzója feleletre vonatás végett ide hivatott. Anapából 7-ről jelentik, mikép az oroszok Abanánál 3 erődöt hagytak oda, hogy Odessába s Lengyelországba induljanak. Teheránból írják, hogy Herát elfoglalása ott nagy harezvágyat idézett elő, azonban a sah be akarja várni a londoni persa követ jelentését. Euz a fejedelem a portához egy jegyzéket intézett, melyben a zárdák javainak lezárulását véglegesnek nyilvánítja s kijelenti, hogy a zárdáknak kártérítés fog döatni. Konstantinápolyból aug. 20-tól kelt levelek szerint Törökország föltétlen semlegességben maradand Európa politikai eventualitásai közt. Kuza fejedelem nem akarja elismerni a különböző fejedelmek által kinevezett consulokat. A díván legközelebb előterjestéseket intézete hozzá Az örmények panaszt emeltek kaimakámjok s egyházi főnökük ellen, de kivonatot nem formuláztak ; teljes szakadás létesült köztük. A nagyvezír ellenségei fondorlatainak daczára folyvást kegyben áll a szultánnál. OROSZ-LENGYELORSZÁG. Konstantin nagyberezegnek Sz.-Pétervárra elutazását átalánosan úgy tekintik, mint Varsóbani helytartói állomásábóli visszahivatását. Az orosz császár még mindig Moszkvában tartózkodik, mégpedig— mint a „Franco“ állítja — szándékosan, hogy így a hatalmasságoknak adandó választ késleltesse. A varsói hivatalos „Dziennik“ szerint aug. 23 án Rotopopow őrnagy Eminowitz, Cwick, Putkowski s Gromeka egyesült csapatjait Wir falunál tökéletesen megverte. A felkelők közöl igen sokan megölettek, több mint 250 en megsebesültek, 31 en elfogattak. A katonaság részéről 2 tiszt megöletett, a legénységből 1 (1) megöletett s 13 megsebesült. Ellenkezőleg a „Czas“ azt jelenti, hogy 21-kén a fölkelők sikerrel harczoltak ; a 23-ki harcz kimeneteléről még nincsenek értesülései. Azonban az iránt érkezett hozzá tudósítás, hogy a fölkelők Szwodkinál előnyt nyertek. A „Russ. Inv." szerint Zyrzynnél az oroszok közöl 82 katona s 2 tiszt esett el, 100 ember s 6 tiszt sebesült meg, s 108 ember tűnt el. AMERIKA: New-Yorkból f.hó 14-ről kelt tudósítások szerint, a separatisták Poncy-Mountainnél, Culpepper közelében, ütötték föl táborukat. Az államügyésznek egy Seymour newyorki kormányzóhoz intézett levele constatkozza, hogy az újonczozás nem becsületes modorban, s a demokrata pártbeli választók eltávolítása czéljából eszközöltetik. Charleston előtt a harcz folyvást tart. Déli Californiában nagy ingerültség uralkodik ; a déliek párthíveinek fölkelését várják. Az unionisták Charleston ellen szárazról s tengerrőli megtámadást készítnek. Remélik, hogy a Sumter-s Wagner erődöket elfoglalhatandják. A separatisták ágyukat szálltnak a Sumter-erődből James szigetébe, hol folytatják védműveiket. Az unionisták folyvást néger csapatokból álló erösbítéseket küldenek Charlestonba. Lee tetemes haderővel a Rapidan s a Rappahannock közt tartja magát, s minden szorulatot megszállva tart. Azt hiszik, hogy haderejének egy részét Gainsvillébe, vagy Manassasba küldendi, hogy Meadet két tűz közé szorítsa. A Shenandoah völgyben számos separatisticus csapatok állanak. Azon hit, mintha Californiában separatisticus zavarok léteznének, koholmánynak látszik. Esti posta. Mint a „Pr.“-nek Frankfurtból aug. 30 ról távirják, a fejedelmi congressus 29-ei ülésében a directorium kérdését a szász nassaui javaslat szerint véglegesen megállapítá. E szerint az 5 dik curia Baden, a két Hessen, a két Mecklenburg, Nassau, Braunschweig s Luxemburgból fog állani. A szavazatarány a szövetséggyűlés plénuma számára a szabályok szerint rendeztetett. A zárszavazásnak 31-ben kelle történnie. A „Heule’s Congressbericht“ megerősíti a directorium, megállapítását, továbbá azt állítja, hogy Császár Ő Felsége 29-én előterjesztményt tett a bevégzés iránt, mire jelentéstétel végett egy bizottmány választatott, mely a szász király, a badeni s mecklenburgi nagyherczegek, a hesseni választó fejedelem, a braunschweigi s koburgi herczegekből, s Hamburg szabad város képviselőjéből áll. Au. 29 én este a fejedelmek nagy része a Császárnál fél 11 óráig tanácskozott. Az „Europe" jelenti . A congressus munkálatainak siettetése iránti,ismeretes promemoria oly ingerttséget okozott, mit a szász király közbenjárása cslapított le. Erre Császár Ő Felsége egész kés,siggel belebocsátkozott a részletes vitába. 31-én kezdik meg az egész mű átvizsgálása s megállapítása. 30 an élénk külön-értekezletek tartattak. Oszkár svéd herczeg Frankfurtba érkezett s a Császár által már elfogadtatott A. Nauheimban vett föl ideiglenes lakást. A „Berlingsche Tid.“ szerint Manderström gróf Kopenhágában aug. 29-én a svéd követnél értekezletet tartott Hall miniaterrel. Múlt kedden Manderström gróf Mai nőben Hamiltonnal jött össze A „Sürgöny14 magántáviratai. Lemberg, aug. 31. Smolka kir. tanácsos, kft h nap óta búskomorságba esvén, ma délelőtt nyakának elvágása által kísérlette meg az öngyilkosságot; azonban az orvosi segély gyorsan érkezvén, felgyógyulását reméleni lehet. Frankfurt, aug. 31. Ma nem volt a fejedelmeknek ülése; egyedül előkészületek tétettek a zárszavazat iránti értekezésre és a holnap aláírandó jegyzőkönyvi szerkezetre vonatkozólag. — A congressus bevégezte után azonnal utóbbi collectiv meghívást intézendnek a fejedelmek Poroszországhoz, a határozmányok közlése és ezekbe leendő beleegyezésre felhívás végett. A ministerek conferentiája valószínűleg Frankfurtban, közvetlenül a fejedelmek értekezletének bezárása után fog megtartatni Táviratok, Nagy-Szeben, aug. 29. Az országgyűlés ma folytatta a vitákat az első kir. előterjesztvény fölött.— Rannicher éles bírálat alá veszi a bizottmányi javaslatot, egyúttal két törvényjavaslatot terjeszt a ház elé, melyek a nemzetiségek és vallások egyenjogúságát különlegesen tárgyalják. — Schuller Libby melegen védelmezi az izraeliták jogait, Lászlóffy pedig az örmények jogai mellett emelt szót. — A szász szónokok a kormányi előterjesztményt pártolták, — mig a románok a választmányi javaslat mellett harczoltak. A mai ülésben az elnök hivatalosan tudatta Fogarassy, Eranos és Koronka új regalisták kinyeztetését. Frankfurt, aug. 30. A „Congressbericht“ mai száma a tegnapelőtti fejedelmi értekezletről ezeket írja: Az alkudozások főtárgyát a 23 ik fejezet utolsó alineája képezte, mely mellett a Császár élénken felszólalt, mivel kevésbé van szó arról, hogy a mediatizált főnemességnek befolyás engedtessék, mint inkább arról, hogy az egyenrang elismerésének jele fejeztessék ki. Továbbá a 28-ik czikkely Würtemberg indítványára oda módosíttatott, hogy a svábföldi főrendek kártalanítási igényei a szövetségi törvényszék illetékessége alól vétessenek ki. Szombaton volt vége a tulajdonképesi tárgyalásoknak. A jövő hét első napjaiban a jegyzőkönyv megállapítása fog eszközöltetni. A „Congressbericht“ továbbá jó kútfőből azt constatálja, hogy Baden eddig a reformacával szemben határozottan negative viselte magát. A „Südd. Zig“ tudu akarja, hogy Rochberg gróf m. hó 28-án egy körjegyzéket bocsátott ki, melyben a reformtervezetnek en-bloc elfogadását sürgetőleg ajánlja. Berlin, aug. 29. A „Kreuz-Zig“ arról értesül, hogy Lajos Viktor főherczeg a porosz fekete Basrendet kapta. Karlsruhe, aug. 30. A mai „Karlsruher Zig“ írja: Már most kétségtelenül tudva van, hogy azon nézetek, melyek felé a német uralkodók többsége hajlik s melyek befejezésül collectív kinyomatot fognak nyerni, sokkal inkább eltérnek a badeni nagyherczeg elveitől, semmint hogy ez beleegyezését kifejezhetné. Azonban a nézeteltérés nem zárja ki azt, hogy a badeni kormány a bekövetkezendő miniszteri értekezleteken részt vegyen. Koppenhága, aug. 28. A „Bék. Tid.“ jelenti: Beállott körülmények okozták, hogy György király rövid távollét után ide visszatért. A végleges elutazás sept. végén fog megtörténhetni. Továbbá ugyanazon lap mondja, hogy Anglia a német tengeri kikötőknek Dánia általi eshetőleges ostromzarlása ellen nem tett kifogást. Az országgyűlés valószínűleg sept. 21-én, s az országtanács 2- án fog egybehivatni-London, aug. 30. Azon jelentésre vonatkozólag, hogy a washingtoni kormány Rouse Point mellett a Champlainnál (nem messze Montrealtól) egy erődöt 5000 s arzenált 10000 főnyi helyőrséggel rendelt állíttatni, a „Times“ azt tanácsolja, hogy Anglia tegyen előkészületeket Canadának netaráni megtámadtatása esetébe® a tartományok megvédésére. Bukarest, aug. 29. Dimitru Viorianu, a visszalépett Barbu Bellio helyébe igazságügyi ministerré neveztetett ki. A külügyér, Jem Ghika tábornok, szintén leköszönt; tárcsáját Van Laanen, külügyminiszeri osztályfőnök fogja vezetni. Newyork, aug. 20. Lee tábornok 150,000 emberrel Madison Courthouse és Frederiksburg közt áll; azt hírlik, hogy Meade tábornok s Washington közé akar férkőzni. Charleston, hova Meade seregének egy része ment, 14 . óta lövetik. Newyorkban az ujonczozás nyugodtan foly. Színházi előadás szeptember 1. Nemzeti színház. Egy szegény ifjú története. Színmű 5 felv. Budai népszínház A hány a rén. Eredeti színmű 3 felv. Pesti német színház. Lucia von Lamraermoor: Tragische Oper in 3 Aufzügen. Távirati tudósítás a bécsi börzéről augusztus 31-ről. 5° „ Metalliques 76.90 nemzeti kölcsön 82.70 bankrészvények 795. hitelintézeti részvények 193.40 ezüst agio 111.35 boudoci válók 111-70 arany agio 5.32. __________________ Felelős szerkesztő: VÉRTES EK310.