Sürgöny, 1863. szeptember (3. évfolyam, 198-222. szám)
1863-09-11 / 206. szám
Ha sorba veszem azokat, úgy találom, hogy a népszámlálások fejezete ismét önök vizsgálódásainak tárgyát képezi s önök közelebbről kívánják kutatni, miként lehetne magát a népességet az összes statistikai műveletek ezen legfontosabbikaimál aktív és biztos közremunkálásba belevonni. Továbbá a földbirtokra vonatkozó statistikai adatokat tezték ki önök napirendre. Ezen kérdések egynémelyikére nézve mintegy önök maguk, a congresses képviseli a századok eseményeit Míg a földtehermentesítés Európa nyugatiromán államaiban rég elmúlt tény, addig mi németek mintegy küszöbén állunk századunk ezen legjelentékenyebb társadalmi eseménye történelmének, hogy a jelent a szláv államoknak átengedjük. Azáltal, hogy önök a bérek statiszkáját színük elé vonák, egy más fofontosságú társalmi természetű térre léptek. Vajha sikerülne önöknek világot vinni ezen még nem eléggé földerített térre,s vajha az lenne önök vizsgálódásainak eredménye, hogy a szorgalmas és takarékos munkás előtt ma kevésbé legyen elzárva az alkalom mint máskor,, értelmesség, munka, takarékosság és erkölcsi erő által a szegénység köréből jólétre fölemelkedni. Míg önök osztályainak egyike a bérkérdésekkel foglalkozik, addig egy másik egyszersmind a kereseti viszonyok javítása czéljából a társulás hatalmas eszközét akarja közelebbről szemügyre venni s hatásait megmérni. De ugyanezen osztály még egy lépést előbbre akar menni; ki akarja egyszersmind kutatni, hogy a kereseti többletnek vagy általában keresetnek mekkora része vétethetik az aggkor s az egykori hátramaradandókérti előgondoskodás részére igénybe, mily módon lehet ezen előgondoskodisi a kiadások minimuma mellett a teljesítmények maximumává tenni s áldásdús hatásait ekként a legkevésbbé jómódú körökbe is átvinni. Nem szükség önöket biztosítnom, miszerint a kormány ezen törekvések haladását a legnagyobb érdekkel nézi s a triói sikerre nézve a legélénkebb óhajokkal kíséri. Egymás fontos része önök munkálatainak korunk azon két kereseti ágát illeti, mely mindenekfölött a legnagyobb lendületet véve: a vasutügy és a biztosítási ügy. Önök kétségtelenül a legnagyobb joggal fordítják figyelmüket a vasutügy gazdászati oldalára. Nem maradhat el, hogy azon mód, amint önök a vasúti forgalmat statistikailag megállapítani szándékoznak, közre fog hatni a kereskedelmi statistika tökéletesítésére, talán egykoron helyettesítésére, mely a szabadabb nemzetközi forgalomnál fogva évről évre bizonytalanabb lesz. Azonban itt is mutatkozik a természet bölcs intézkedése. Ugyanazon szabad nemzetközi mozgékonyság, mely a jelen kereskedelmi viszonyok mértékét, úgy mint az a beás kiviteli jegyzékekben megtestesül, csalékonnyá teszi, ugyanazon mozgékonyság hasonlítatlanul tökéletesebb pótlékot teremt, midőn a vasutak nagy kultúraeszközét szolgálatába veszi, míg a statistika, annak elágazásait követve, az egyes államok, tartományok, kerületek és járások termelését és agyasztását magát kilesi. Azonban a statistika még ezzel sem akar megelégedni, az ismerni akarja a termelt javak s értékek fölhalmozódását, s azt tartja, hogy a biztosítási összegek erre nézve használható mérvet szolgáltatnak. Igaza lenne, ha a biztosítások már oly általánosak lennének, mint érdemlik. Már hogy a pénzek, mértékek és súlyok sokfélesége ne nehezítse vagy gátolja meg azon átnézetet, mit önök a statistikai észlelés, följegyzés s közzététel módszereinek öszhangzása által akarnak kieszközölni, hogy a csereeszközök s mértékek ne tartsák még főn egyedül ama nemzetközi közlekedési sorompókat, miket a gőz a Bineken, folyamokon s tengereken, s a villám a távirda-sodronyokban ledöntöttek , önöknek is a nemzetközi statistika álláspontjából oda kelle jutniok, hogy ezen sorompók ellen küzdjenek. Ha ezen sorompók ekkor minden oldalról megtámadtatnak, azoknak szükségkép le kell dőlniök. Önök — ha az összes nevezett tárgyakat el akarják intézni — igen tetemes czélt tűztek maguk elé. És mégis ezzel még nem jelölöm ki kimerítőleg önök ez évi működésének határait. A physicai embernek is nagy mérvben szándékozzák önök figyelmüket szentelni. Az Angolországban adott impulzust követve, különválasztva akarják önök megvizsgálni a polgári lakosság egésségét s halandóságát a katonai lakosságétól. Noha az ilynemű munkák nem újak, mégsem lehet félreismerni, hogy a részletes statistikai a összehasonlító nyomozások a jelen percig még a ritkaságokhoz tartoznak. Most tehát bátran s erővel fogjanak önök nagy s szép feladataik megoldásához. Egyengessék az igazság útját, meghatározván a módszert, mely szerint azt az anyagszerek tömegéből meg kelljen nyerni. S ha önök még ezúttal sem érik el czéljukat, ha nem lennének képesek néhány nap alatt feladatukat teljesen megoldani, azon gondolat szolgáljon vigaszukul, hogy valamint a physicai, úgy a szellemi világban sem vész el semmi is. Azon eszmék, melyek ily kitűnő férfiak gyűlésében cseréltetnek ki, nem eshetnek terméketlen földre. Azok magva előbb-utóbb ki fog kelni, s talán majd egy más nemzedék aratja annak gyümölcseit, mit önök most vetnek el.* A statistikai congressus első üléséről Weninger a „Függetlenének következőleg ir. Ma déli 12-kor gr. Eulenburg belügyminister a statistikai congressust a felsőház nagy termében megnyitotta. Dr. Engel, a porosz statistikai iroda igazgatója, a minister mellett foglalt helyet, körülöttük pedig az ideiglenes bizottmány tagjai. A minister a porosz kormány nevében néhány szóval — előlegesen — üdvözlé a jelenlévőket, holnap leendvén 12 órakor a fényes megnyitás és 2 órakor a királynáli bemutatás. Jelen volt ma mintegy 400 tag. Európa minden állama, sőt Amerika is képviselve van; nem-német tag mintegy 100 van itt. — Austria küldöttjei Ficker és Bradelli Bécsből, ugyanonnét dr. Glatter is megjelent mint Bécs városának képviselője. A gyűlés az ideiglenes elnököt (dr. Engel) és bizottmányt megválasztottnak is kijelentvén, alelnökül a külföldi államok képviselői mindannyian megválasztottak. Jegyzékül 4 német (közöttük Brachelli), két franczia és 2 angol jön az elnök ajánlatára kitűzve. Ezek után az osztályok termeibe távoztak a tagok. Az V-ik osztályban 100-nál több tag van, a Vl-ikban alig lesz több 20 nál; az V-ik osztály a takarékpénztárak és biztosító intézetekkel foglalkozik, a V- ik a méret ismérel, az első négy osztály közel egyenlő számban osztá meg a fennmaradt tagokat. Sajnálni lehet, hogy az osztályok ugyanazon időben működnek, miáltal az, ki több tárgy iránt viseltetik érdekkel, kénytelen egyet vagy mást elmulasztani. E tekintetben több tag szólt voolt az elnökkel, ez azonban oda nyilatkozott, miszerint az utu rövidsége miatt (8 nap) a Londonban tartott ülésrendet itt nem lehet követni. Fölemlítendő még, hogy politikai és személyes okoknál fogva, az előkészítő bizottmánynak több kitűnő tagja teljesen elmaradt és kilépett (Schulze-Delitsch, Virchow, Amelung stb) Ez esetet az elnök beszédében futólag érinté. Folytonosan esik és a különben is rondán tartott berlini utczákon nem igen kellemetes járni. — Bárcsak nálunk is esnék. Külföld. FRANCZIAORSZÁG. A „Pays“ igy nyilatkozik : „Több oldalról még kétségbe vonják a mexicói trónnak Miksa Főherczeg részérőli elfogadtatását. Mi állíthatni hisszük, hogy nem lehet többé kétség az iránt, mikép a Főherczeg elhatározó, elfogadni a trónt, mely számára legközelebb a mexikói küldöttség által fog fölajánltatni. A „Patrie"-nak Madagaskárból kelt tudósításai szerint, a bovák fővárosában a pártok folyvást szemben állanak egymással; a főparancsnok napon kint kap erösbitéseket a tartományokból; azok azonban elégtelenek. A jul. 13 kibarezban 4000 bova öletett meg; az ellenség annál rettentőbb, mivel sakalaváks bovákból áll, kik meg akarják beszéíni Eadarnát, ki —szerintük— nem halt meg. — Minden perezben várják a főváros invasióját, mely ahova párt sorsát eldöntendi. Az ellenség már csak 2, napi járásnyira áll Tanavarivától; a környékbeli dombok a sakalavák által vannak megrakva; a fővárosból szállított minden marhák eligatnak. A császár Biarritzra indulása csütörtökre tűzetett ki. A „Patrie“ berlini levelei kellő értékükre szállítják le ama hírek értékét, melyek az orosz politika valószínű módosítása iránt szárnyaltak. E szerint ama hírek oly alkudozások következtében terjedtek el, melyek Sz. Pétervárott Orosz s Poroszország közt kezdettek meg , mégpedig eleinte nem a lengyel ügy, hanem a frankfurti congressus, s Austria magatartása alkalmából. Ekkor a berlini kabinet az orosz kormánynál látszólag békülékenyebb hangulatra talált, s ez utóbbi nem ellenző, hogy a porosz diplomatia közbenjáróul lépjen föl az orosz s franczia kabinetek közt. E szerint az Orosz-s Francziaország közti közeledés alapjai maga a berlini kabinet által állapíttattak meg, s ekkor kisérték meg Sz. Pétervárott s Berlinben, némely szabadelvű egyének szabatosan kijelölni azon engedményeket, miket a czár kormánya a lengyel kérdésben tehetne. Erre a hírlapok nem mulaszták el még újabbakkal toldani meg a porosz orosz körökben megvitatott első adatokat. A porosz diplomatia tüstént hozzáfogott a munkához, s az orosz kormány minden részvétele nélkül folytatá működését, amely utóbbinak külföldön lévő képviselői oda utasíttattak, hogy legkevésbé se módosítsák maguk tartását. Poroszország legfőbb lépése egy hét előtt, a Napóleon császár által Goltz gróf, porosz követnek adott audientia alkalmával történt. Azonban ugyanezen napon nyilvánult a porosz kísérletek hiábavalóságának első hatása is. A franczia kabinet nem térhetett el a hat pártban megállapított alapoktól, s a porosz kormány nem volt oly helyzetben, hogy megszabhassa, vagy legalább biztosíthassa a sz.pétervári kabinet további engedményeinek terjedelmét. Ekközben a bécsi udvar, a porosz diplomatia törekvéseiről értesülvén, sietett megnyitni Lengyelország irányábani eredeti jóindulatának kifejezését, s Oroszország hallgatása könnyíté az austriai politikának ezen fordulatát. E szerint az egész dolog csupán a berlini kabinet részéről oly törekvésre lenne leszállítandó,mely magában véve igen dicséretes ugyan, de amely az orosz kabinet mozdulatlansága által hatálytalanná tétetett. Ezen mozdulatlanság oly tetemes, hogy még csak azon gyűrmnek sem lehet helye, mintha a Lengyelország irányában ellenséges indulatú régi moscovita párt, s a kormányon lévő orosz párt közt küzdelem folyna. Ezen két párt egyetért, a dolgok jelen helyzetének fönntartása, s ama nehézségek kizsákmányolása iránt, melyek a cselekvési politika érvényesítését gátolják, a beavatkozó hatalmasság részéről. Krímben csodálkoznak a jegyzékek közzétételében közbejött késedelmezés fölött; ezen közzététel Poroszország lépései következtében halasztatván el. Azonban a hivatalos körökben tudni hitték, hogy a franczia jegyzéknek egyik helye különösen meglepte az orosz kabinetet, s hogy ama hely Oroszországban bizonyosan még inkább fölizgatandja a kedélyeket. Ezért a hatalmasság be akarja várni, hogy az orosz kormány formulázza saját válaszát. NÉMETORSZÁG. A „Wiener Abendpost“ a szövetségi reform tárgyában következő czikket hoz: „Előre várható volt, hogy az ellenzéki közlönyök egész erejükből kisebbizni igyekezendnek a frankfurti fejedelmi congressus művének jelentősségét. Mindemellett is még a legelfogultabbakra nézve is nehéz, szemeiket behunyni ama nagy tény előtt, hogy a német fejedelmek túlnyomó többsége segélykezet nyújtott a szövetségi reform művéhez, s ez által kitötte ama hézagot, mely addig — a nép véleményében — azok souverain működése s a nagy öszton szükségei közt létezők. A reform okmány életi fejlődési képessége iránt, úgy a mint az a fejedelmek tanácskozásaiból kikerült, alig létezhetik alapos kétség. A jogosult népóhajtások számára orgánum van megadva oly czélból, hogy azok megfelelő módon nyilvánulhassanak. A jogilag s tényleg fönnálló viszonyok alapján Németország összerejének nem öszpontosittatnia, sem egyetlen kézben összepréseltetnie, hanem testületileg összefoglaltatnia kellene, hogy igy a német név számára azon elismertetés s becsülés, melylyel az a szellemi működés minden terének, s melyet fájdalom csupán politikai téren nélkülöz, ezen téren is megszereztessék. A német állapotok vigasztalan szétbomlottsága a frankfurti gyűlésig abban állott, hogy főleg két hatalom fejtett ki tevékenységet, a német kérdésnek saját szellemébeni kezelése végett; t. i. először egy kissé álmodozó, s a távol jövőre számitó radicalismus, mely azt remélte,hogy minden fönnállónak elenyésztéből fog a német szabadság s egység fölvirázani; másodszor egyoldalulag czélba vett hegemóniám hajit melynek, még a viszonyok legnagyobb kedvezése mellett sem sikerült volna soha is Németországot egyesitni. A Frankfurtból eredt reform-mozgalom mindkét iránynak elzárja útját. Az a jogilag fönnállóból indulván, a nemzet számára az organikus fejlődésnek széles s világos kilátását nyitja meg, s íme a reform pártja, mely eddigele csupán bizonyos visszavonultságban működött s túlnyomólag védelmi állásra szorítkozott, Németország minden politikai pártjai közt legerősebb és legnagyobb jövőjüvé lett? Ez tagadhatlanul nyomatékos tény, melynek az ellenfelek kedvetlenségét elkeseredésig kell élesítnie. Nevezetes tény, hogy a demokratiát, egészben s nagyban véve, nyugottabban, szenvedélytelenebbül, sőt részben még elismerőbben is látjuk ítélni Austria, s a vele szövetkezett fejedelmek törekvéseiről, mint az ellenfelek másik részét. Anélkül, hogy ezen tünemény okait kimerítőleg akarnék előadni, mégis azt hisszük, hogy habár az előbb nevezett oldalon még egynémely előítélet gátolja is a tisztán látást, mégis nem ismertetik félre, hogy a reform mozgalom közelebb áll a német népszellem legbennsőbb óhajtásaihoz, mint a hatalom nélküli államszövetségben létező erős szövetség államnak nagyon veszélyes javaslata. Azonban komolyan tiltakoznunk kell az ellen, mintha a reformhatározat keresztülvitele egyreentésű lenne azon kísérlettel, miszerint Poroszországnak Németország s Európábani hatalmi állása csorbittassék, s annak méltósága s függetlensége megsértessék. Ennél igazolatlanabb vád nehezen emeltetett valaha Ama buzgalom, melylyel a fejedelmi gyűlés, működésének mind kezdetén, mind végén, Poroszország közreműködését kérte ki, legjobban bizonyítja, hogy mily magas érték helyeztetik arra. Ami pedig maga a reformhatározat tartalmát illeti, abban semmi nyoma sem mutatkozik azon törekvésnek, miszerint Poroszország jelen hatalmi állásának magasságáról leszoríttassék, s e szerint méltóságának megsértéséről szó sem lehet. Szimoly kevéssé lehet szó függetlenségének megsértéséről, ha csak ez alatt a tökéletesen szabad kéz politikáját nem akarják értetni, mely — mint a tények tanusítják — eddigele se Német, se Poroszországnak nem vált hasznára. A reform okmány Austriának semmivel sem ad több jogot, mint a szövetségi okmány; szintoly kevéssé von az el valamely jogot Poroszországtól. Az átalában a jogosság s viszonosság elvén nyugszik. Azonban az azt átható szellem mindenesetre azt követeli Németország összes kormányaitól, hogy saját külön érdekpolitikájukat egy valóban össz-német politika föltételeivel öszhangzásba hozzák. Ezen a dolog természetéből folyó követelésnek eleget tenni Austria teljes őszinteséggel igyekszik, s az általa javaslott szervezet olyan, hogy ha az valaha német czélokkal ellenkező politikát akarna követni, a kilátásban lévő szövetségi szervezet ereje azt ebben meggátolná. Ebben áll azon áldozatkészség mérve, melylyel az részéről a frankfurti határozatokat előmozdító, s ha Poroszországtól azt kívánják, hogy hasonló útra lépjen, ebben tekintélye s méltósága csorbításának még csak árnyéka sem fekszik, hanem valódi német érzületének megtisztelő föltevése. A pillanatilag uralkodó ingerültség s maga az ó-porosz népszellem ellenkezése daczára is azt hisszük, hogy mégis ütni fog az óra, melyben Poroszország is csatlakozik a német fejedelmek s népek új szövetségéhez. Hogy mi ezt szívünk mélyéből óhajtjuk, ez iránt semmi oldalon sem létezhetik félreértés. Egyébiránt reményünk számára a biztosítékot a szövetségi reform kibékítő, kiegyenlítő s egyesítő eszméjének csendben ható, de legyőzhetlen hatalmában találjuk, mely eszmének kellő időbeni megpenditése a császári kezdeményzés kétségbevonhatlan érdeme marad.“ A „Pr. Staatsanz." jelenti, hogy a porosz király f. hó - én Latouz őrnagyot, az austriai Császár szárny hadsegédét elfogadta, s annak kezéből átveve azon iratot, melyet a Császár s a többi német fejedelmek, valamint a szabad városok polgármesterei intéztek hozzá. OROSZ-LENGYELORSZÁG.A hivatalos„Dzienn.“ a Kaminski, Bachinski, Jankowski s Golembiarski, úgynevezett „lengyel hóhér csendőrök“-öui ítélet-végrehajtást jelentvén, a tényállást igy adja elő: Aug. 24-én egy kávéházban, Skowonski, varsói rendőr hivatalnok hasán megsebesittetett. A megszökött gyikos két rendőr által utólétetett, s Karninski József szabó legénynek ismertetett föl. Ez utóbbi ezen esemény előtt két héttel megszűnt dolgozni, s Varsó utcráin kóborolt. A vizsgálatból kiderült, hogy Kaminski, mint a forradalmi párt orgánuma, az úgynevezett nemzeti szervezethez tartozik. A Skowonski elleni megtámadás nyilván előre megállapított terv szerint történt. Az ugyanis Olszewski tiszthatósági gyakornok által hivatott meg a kávéházba, ott kávéval vendégeltetett meg, — s míg Olszewski szivarkozás ürügye alatt eltávozott — Skowowski Kaminski által megsebesittetett. Ez utóbbi kötél általi halálra ítéltetett, s a kivégzés 4 én a varsói fellegvárban ment végbe. A többi 3 egyén elitéltetése a következő tényálláson alapul: Aug. 9-én Wiehert házbirtokos, valamint annak nőtestvére s szolgálója is, lakásán meggyilkolva találtatott. A vizsgálatból kiderült, hogy a Babhlinski czipész szegényei, Jankowski s Golembiarski,Biernacki czipész, Bochanski pés-legény, Wawicki czipész-legény, s Ostrowski elbocsátott felügyelő követték el ezen gyilkosságot. Mindezen személyek azelőtti napon, Bachlinski lakásán, Wiehert házában gyűltek össze. Az első tüstént befogatott, a többieknek sikerült elrejtőzni. A vádlottak bevallák, hogy ők a forradalmi bizottmány által sajátlag ama személyeknek csupán testileg megfenyítésére voltak utasítva; azonban az ellentállás által a két Wiehert meggyilkolására kényszeríttettek; a szolgálót pedig azért gyilkolták meg, hogy el ne árultassanak. A gyilkosságban résztvett egyének mindegyike az ez alkalommal elrablott pénzből 2 rubelt kapott ezüstben. — Babinski pedig 22 rubelt vitt el. A nevezett 3 gyilkos kötél általi halálra ítéltetett, s a kivégzés sept. - én a varsói fellegvárban hajtatott végre. A nemzeti kormány orgánuma egy kiáltványt foglal magában bizonyos számú „tévútra vezetett s roszul gondolkodó lithvániai polgárok ellen“, kik egy, a czárhoz intézendő hűségi feliratot merészeltek alá írni. Egy ily tett — mely nyilvános elpártolás s honárulás — nem kerülheti ki az „érdemlett büntetés“ t. Ezen bűntény főindítója, Domoko Sándor, a forradalmi törvényszék ítélete által már halálra ítéltetett, a többi bűnrészességgel vádolt egyének ellen a vizsgálat megkezdetett, s ellenük a büntetés a törvény egész szigora szerint fog végrehajtatni. Továbbá a varsói titkos városfőnök közzéteszi, hogy a nemzeti kormány akaratánál fogva, a „Dzienn. Powsz.“ cz. politikai napilap, mely alapíttatása óta hivatalos orosz közlöny volt, oct. től kezdve betiltatik, s hogy ennélfogva annak szerkesztése, annak számára czikkek írása vagy fordítása, a kijavítással, szétküldéssel, vagy más, ezen lapot illető ilynemű ügyletekkeli foglalkozás, az annali szedőisnyomdászi munka, valamint az arrai előfizetés, s a magán-hirdetmények abba beigtatása is, oct. 1-től kezdve szigorúan betiltatik, a forradalmi törvényszék álta kiszabott személyes büntetések alatt. A „Pr.“-nek egy távirata szerint, Sokolowski fölkelő-vezér, a káliói vajdaságban, Kos tanda orosz tábornokot megverte. Ugyanezen, aug. 29-én történt ütközetről a nevezett orosz tábornok jelentése egészen máskép hangzik E szerint ugyanis Krosniewétől 6 versenyire Sokolowski 200 főnyi lovas csapatja az ö, 45 kozákból álló csatját megtámadta. A tábornoknak sikerült, ez iránt Klodowába tenni jelentést, mire Szczeczka alezredes egy gyalog szakaszéval s 30 kozákkal kocsikon még jókor oda érkezett. Erre Kostanda tábornok támadólag lépett föl, s szétverte a fölkelő-csapatot, mely a kozákok által 20 versenybre üldöztetett. Ezen jelentés szerint a katonaság csak 1 holtat s 6 sebesültet, a fölkelők pedig több mint 30 holtat, 8 ugyanannyi sebesültet vesztettek ; 7 porosz elfogatott, 87 ló, 12 kard, 12 revolver, 14 fegyver s telemes mennyiségű hadiszer-készlet vétetett el. A fölkelt csapat nagy része poroszokból állott. AMERIKA: New-Yorkból aug. 20-ról kelt tudósítások szerint, Charleston bombáztatása 24 én kezdetett meg. Hírszerint a Sumter erőd ágyúi már elnémíttattak, s a Wagner erőd még tartja magát. A legújabb tudósítások szerint, a Sumter erődön már a szövetségi zászló lobog. A nem-harczolók nagy számmal hagyják oda a várost. A „Richmond-Examiner“ szerint, ha az unionisták egészen elfoglalják a Morris szigetet, a charlestoni kikötőt bezárhatják, de Beauregard megvédheti a várost az unionisták összes hadereje ellen. Beauregard tiltakozott az unionisták által engedett rövid határidő ellen, a nők s gyermekek eltávolítása végett. A franczia, angol s spanyol consulok a határidőt meghosszabbíttatni kívánták, honfitársaik eltávolítása végett. Gilmore ezredes válaszul az erődök föladását sürgeté. Ekkor Beauregard 48 órai fegyverszünetet kért. Gilmore ezt megtagadván, a bombázás újra megkezdetett. Két sorhajó a zárlatot megtörvén, 23-án bement Charlestonba. Hivatalosan jelentik, hogy a Sumter erőd teljesen lerontatott; az unionisták ott oly tűztelepeket állítttak föl, melyeknek tüze Charleston közepéig elhat. Hsd posta. Berlinben a statistikai congressus f. hó - én a jövő congressus szervezési tervének előkészítésével foglalkozó nemzetközi bizottmányba a következőket választa meg: E n ge 1t Berlinből, Schubertét Königsbergből, Fickert Bécsből, Forr-t Londonból, Legout-t Páriából, Berg-et Stockholmból, Semeno wot Szt-Pétervárról és Visschers-t Brisselből. A „,ourn. de St. Petersb." megczáfolja a külföldi sajtóban terjesztett híreket, Oroszországnak a lengyel s német ügyekre vonatkozó újabb tervei tárgyában. Az állítólagos radical reformokról s új szövetségekről szólván, igy nyilatkozik: „Az ezen állítólagos közlésekből vont következtetések szintoly hamisak, mint azok előzetei. Lengyelországban a császár, kinek lengyel alattvalói irányábani érzületei épen nem változtak, első kötelességének tekinti az anyagi rend helyreállítását, mivel egy, anarchicus szenvedélyek által fölforgatott téren semmi szilárdat sem lehet megalapítni. Diplomatiai szempontból a kormány eltökélve marad, műden nemzetközi kötelességeit teljesítni, azonban Oroszország jogait is fönntartani, a szerződések határain belül. Ami a német ügyet illeti, Oroszország rokonszenvvel viseltetik Németország hatalmas egysége irányában, melyek az azt képező összes államok érdekeire alapítják. Oroszországnak szintúgy nincs oka, ebből eredhető veszélyek ellenében előre gondoskodni, mint Németországnak nem szükség félnie az Oroszország részéről eredhető veszélyektől. Eonellogia a szárnyaló híreknek semmi alapjuk sincs, s azok rendkívüli könynyelműséget, hanem részindulatu szándékosságot tanúsítnak.“ Táviratok. Páris, sept. 10. A mai „Moniteur“ Írja: A szentpétervári franczia követ fölhatalmaztatott, hogy két hónapra Francziaországba jöhessen, hová nejének egészségi állapota hivja őt. Berlin, sept. 10. Varsói magánlevelek tegnapról jelentik : Holnap elzáratik (körök körül) a város. 10 napig senki sem mehetend se ki se be, s a legszigorúbb ostromállapot fog fönállani. N ew y o rk, aug. 29. Sumter erőd lerombolásának hírét hivatalosan is megerősítik. Az unionista hajóhad szereli magát, hgy kikötőjébe behatolhasson. A confoederáltak valószínűleg ki fogják üríteni Chattannaugot s Tennesseet. — A newyorki „Times“ sürgeti a kormányt, hogy készüljön háborúra Francziaország ellen. New York, aug. 29. Hír szerint az unionisták 100,000 csomag gyapotot kerítettek kézre. Newyork, aug. 29. A déliek lapjai erősítik, hogy Davis a déli államokkal közelebb tartott értekezlet után elhatározta, egy 600,000 főnyi néger sereget alakítani, melynek tagjai szabadokká tétettek s a háború befejezése után fejenkint 50 aéresnyi földet kapnak. Színházi előadás szeptember 10. Nemzeti színház. A csacska sók. Vígjáték 3 felv. Budai népszínház Kinizsi. Pályadijt nyert eredeti vígjáték 3 felv. Pesti német színház. Der Verschwender. Zauberposse mit Gesang in 3 Abtheilungen. Távirati tudósítás a bécsi börzéről September 10ről. 5*, Metalliqnes 77.20 nemzeti kölcsön 83.16 bankrészvények 794, hitelintézeti részvények 192.10 eztrstagio 111.35 londoni váltók 111.60 ,anyagra 5.34. ________________________ Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ.