Sürgöny, 1863. szeptember (3. évfolyam, 198-222. szám)
1863-09-16 / 210. szám
fejedelmetek atyai jóakaró szándékainak őszintesége iránti teljes bizalomtól eltelve és lelkesülve rálátok, akként továbbra is méltó komolysággal és edzett bileéggel munkáljatok ama nehéz művön, annak mielőbbi szerencsés befejezését eszköilendők. Kikhez egyébiránt cs. kir. és nagyfejedelmi kegyelmünk és kegyelmességünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt birodalmi fő- és székvárosunkban, Bécsben, Szent-Mihály hó 5-ik napján, Urunk 1863, uralkodásunk pedig 16 évében Ferenci József a. k., Gr. Nádasdy F. u. k. , cs. kir. apost. Felségének saját parancsára : b. Friedenfels Jenő s. k. Erre Sagun a hosszabb beszédében indítványozá : 1. Hogy az octoberi diploma s februári pátens beczikkelyeztessenek. 2. Hogy az eziránti törvényjavaslat sürgős elkészítésével az adresse bizottmány bizassék meg. Binder Mihály hasonló értelemben beszélt röviden. Az elnök szavazás alá bocsátván a kérdést, Saguna indítványa felállás utján a nevezetes többség által elfogadtatott, csak Fogarasy Mihály ez. püspök, B ran n sz Jeremiás esperes s regalisták és mintegy 10 román maradtak ülve. Az ülés 12'/s órakor eloszlott. Legközelebbi Ülése hó 14 én. Napirend a 2 dik kir. előterjesztés. R. F. I. Az alföldi ínség ügye. A pestvárosi központi segélyezési bizotttvány az alföldi szükölködök javára szedendő adományok bejegyzésére szolgáló gyűstőrveket következő felhívás és kérelem mellett bocsátotta ki: Fölhívás és kérelem ! A sors csapásainak szomorú következményei nagyobb mértékben alig mutatkoztak meg valaha hazánkban, mint a jelen száraz esztendőben. A rendkívüli ínség hazánknak épen azon vidékét látogatá meg, mely bő aratáshoz szokván — nemcsak saját maga szükségletét tudta mindenkor bőven fedezni, hanem a kevésbbé áldott vidékeknek is kisegítője, és mintegy éles kamarája volt. Most e gazdag vidék kétségbeesetten néz a jövőnek eléje, és hogy lakosai az éhhalál martalékául ne essenek, azt Csakis az ínségtől megkímélt vidékek lakóinak áldozatkész közreműködése képes eszközölni. Szerencsétlen embertársainkon segíteni, míg egy részről a polgári erénynek egyik legszebb gyakorlata, addig másrészről legelső kötelessége is mindenkinek, kinek ezt tenni bármikép is tehetségében áll, kivált akkor, midőn saját véreink lételéről van szó. Méltán számíthat tehát mindenki arra, hogy Pest város közönsége a hazánkra nehezedett nagyszerű csapás súlyos következményein a város méltóságához illő módon iparkodand könnyíteni. És e város lakossága, mely mindig az elsők között áll ott, hol jótékonyságot gyakorolni és áldozatkészséget tanúsítani kell, jelen szomorú alkalmat sem fogja elmulasztani, hogy megmutassa, miszerint szerencsétlen honfitársaink iránt valódi testvéri szeretettel viseltetik, odaadván utolsó nélkülözhető fillérét is azoknak, kik segélyért kiáltanak. Ezen reményben fordul az elelkrott bizottmány a város minden rendű és rangú lakóihoz, bizalomteljesen felkérvén, hogy a szűkölködők felsegélésére minél nagyobb adományokkal járulni, és azokat a kibocsátott ívekre feljegyezvén, a gyűjtésre felkért uraknak kézbesíteni sziveskedjenek. Kelt Pesten, a szükölködök felsegélésére alakult pestvárosi központi bizottmánynak 1863. évi September hó 7-én tartott üléséből. Krászonyi József m. k. bizottmányi elnök. Geróczy Károly m. k. bizottm. jegyző. A gyűjtő-iveken kívül azok számára, kik egyszerre nagyobb összeget adni nem képesek, mind a mellett azonban időszakonkénti tehetségükhöz mért adományaikkal a nyomor enyhítését szives készséggel óhajtanák előmozdítani, — aláírási ivek adattak ki, melyekbe 1863. évi October hótól kezdve bezárólag 1864. évi julius hóig havonkinti bármely csekély adományok bejegyzendők. A gyűjtés vezetésére minden városrészben egy albizottmány alakíttatott,és köztiszteletben álló tekintélyes polgárok személyesen fogják az adományokat házról házra szedni, kiknek neveit legközelebb közlendjük. — Zalaegriszeg, augustus 31. Főispáni helytartó ur ő méltósága a megye összes lakosságához intézett felszólításában — mit már ezen lap múlt számaiban olvasni szerencsések valónk — mai napra, az alföldi ínségben szenvedő testvéreink ügyében tanácskozást tartandó, az összes lakosságot meghívta ; ezen felszólítás következtében a megye nagy teremében számos úri és alsóbb osztálybeliek — s ezek közt a külön vallásfelekezetű lelkészek is — mint a megye összes lakosságának képviselői összegyűltek ; hol Bárdosy László első alispán ur vezetése alatt nagy számú küldöttség kíséretében a főispáni helytartó ur ő mlga is megjelenvén,s mint mna jelenvolt nagy számú közönség a főisp. helytartó ur ő mgának mint a fejedelem bizalma által kijelölt főispánjának azon hódoló tiszteletet, melylyel apáink e díszes méltóság képviselői iránt mindenkor viseltettek, megtette volna , főispáni helytartó az örömkifejezések közt üdvözölte a gyülekezet tagjait, felemlítvén velős mondataiban a Felség buzgalmát, a magas kormány azon intézkedéseit, melyek az ínség enyhítésére már megtétettek, s lelket emelőleg sorolta elő, hogy most rajtunk van a sor, kik legnagyobb részben a sors mostoha csapásaitól megkímélve vagyunk, ezen szenvedő honfitársaink iránti felebaráti szeretetünket és részvétünket tettleg is bebizonyítani, felszántani a sintődők kényeit és nemzetünk legvirágzóbb törzsét a pusztulástól megmentendők, tőlünk kitelhető módon felsegélyezésükhöz járulni. Erre az orsz. kormányszék intézménye olvastatott fel, mely intézményben kijelölt végrehajtási módozatok iránt Sebesy Kálmán premontrei rendű szerzetes kanonok, Barthodeiszky Gyula megye törvényszéki ülnök s többek részéről igen jeles szónoklatot tartottak, különösen pedig azért, hogy a központi és fiók-bizottmányok úgy alakíttassanak, hogy szenvedő véreink részére a gyűjtés minél sikerdúsabb lehessen. Erre nézve egyhangú felkiáltással a földbirtokos uraságok, tisztviselők és az alsóbb rendű osztályból központi bizottmánynak 48 tag választatott meg, fiókbizottmányoknak pedig minden papi kerületek valláskülönbség nélkül kimondattak , a jegyzőséget pedig közbizalom folytán a jeles és hatni tudó tolláról és kitűnő szorgalmáról ismeretes aljegyző, Surgeth Jenő ur vállalta el. A választás ekként megtörténvén, s a megválasztottak a tanácskozmányban megállapított utasításokkal melyeket azonban, mivel csupán a sikeres és gyors gyűjtésre s a gyűjtöiteknek elszállítására vonatkoznak, hosszasban felemlíteni feleslegesnek tartjuk — elláttatván, kötelességük gyors teljesítésére utasittattak; ő maga pedig megköszönvén a tanácskozásra megjelentek szives részvétét, s miután sajnálatát fejezé ki a felett, hogy a gazdasági egyesület magát e szent ügybeni közremunkálástól visszavonta, s hogy tagjait dermedt fásultságukból még ipségbenl szenvedő testvéreik halálos hörgései sem képesek felkorbácsolni, a tanácskozmányt bezárta, s a gyülekezetét eloszlatta. Végre megemlitendőnek tartjuk azt is, hogy ugyan mai napon ő mga főispáni helytartó ur fényes ebédet adott, melyen ő Felségéért s a főispáni helytartóért áldomás-poharak koczczintattak sűrittettek, s ezek közt főisp. helytartó ur ő mgának komoly tartalmú, Bárdosy László első alispán és Sebessy Kálmán premontrei rendű szerzetes kanonok felköszöntései voltak legkitűnőbbek. Utóvégre még felhozzuk azt is, hogy a tanácskozmányban többek részéről azon nyilatkozat létetett, miszerint máris a vidékekben a korábbi főispáni intézkedések folytán itt-ott 600 mérő gyűjtött gabona van alföldi testvéreink részére letéve, így legrövidebb idő alatt a bizottmány jelentésének beküldésével szerencsések leendünk köztudomásra hozni, miszerint sok különféle elemi csapásokkal látogatott megyénk is letette gazdag ajándékát a könyörület oltárára, még hitelnyitása előtt a közhitetményeket s a központi hivatalos vagy nagy lapokbani értesítéseket, hanem a vidéki lapokban is értesitné a közönséget s nevezné meg vidéki bizottmánya jegyzőjét, ezen bizottmány pedig ne a jelentéseket várja, mi majd általános ismeretség után lesz renden, hanem terjesztené a bírt és segélyt a nem tudóknak, egyébként helyes elvül lévén kimondva, hogy közbenjárók el nem fogadtatnak.*) Ily viszonyok között óhajtandó volna, ha a megyénkénti tiszti elnöklet alatt lévő segélyző bizottmányok vennék a gondoskodást kezükbe. Ezen általános nyomorúság és sanyar közepette más ügy iránt érdekeltség nem is lehet, csak a közbiztonság Ügye az, mely kettőztetett figyelmet igényel ■ fog még inkább igényelni. A lopások már egész hava magában városunkban napirenden vannak s ezért minden városrész külön örökről gondoskodik a községiek mellé. 1. 1. 4547 4563 4575 4584 4586 4606 4626 4627 4684 4700 4706 4715 4724 4749 4767 4831 4863 4873 4885 4896 4911 4922 4926 4935 4964 4966 4975 5077 5079 5122 5131 5138 5179 5215 545 5247 5249 5255 5269 5277 5287 5303 5326 5330 5375 5399 5411 5461 5476 5483 5490 5531 5579 5582 5590 5609 5614 6615 5623 5630 6655 5669 5714 5748 5759 1810 5812 5848 5850 5858 5877 5893 5903 5922 5959 5992 6000. — A pesti m. k. egyetemi szulkórodán a bábászati tanfolyam, valamint az ujszülöttek és csecsemők ápolásáról előadások október hó - én kezdődnek. A tannyelv magyar és német. *A pesti szegény gyermekkórház évkönyvéből 1862 re (kiadta Czanyuga József egyleti titkár) az intézetet illető következő részletes adatokról értesülünk : Egyes betegágyak alapítói 1862-ről : id. Wodianer Albert 1050, Gürtler Mihály 2100 írttal. Az alapitó tagok az említett évben 105 ft befizetvénynyel 7-el szaporodtak. A bevétel 1862. jan. 1 től dec. 31-ig volt 9119 ft 94 ’/ kr., kiadás 9061 ft 90 kr. Pénztármaradvány tehát 1863-ra : 58 ft 4'/1 kr. A pesti szegény gyermekkórházban 1862-ik évi január 1-től december 31-kéig összesen 4695 beteg gyermek részesült orvosi segélyben; ezek között 4209 járólag látogatá az intézetet a nyilvános rendelési órákban, melyekben az orvos sebészi és szemész rendelések egyszersmind gyakorlati előadásokkal összekapcsolvák az intézetet látogató rendes és rendkívüli hallgatók számára. Ezen járólag orvosolt 4209 beteg közül volt 3721 orvossebészi eset, továbbá volt 488 szombajban szenvedő gyermek, kiknek az intézet szemésze H i r s c h 1 * r tr. délelőtt 9—10 óra közt nyújtott segélyt. A 4209 beteg gyermek között volt nemre nézve : 2166 fiú és 2043 leány;korra nézve : 1432 egy éven aluli, 1503 évtől—3-ig, 718 - tól—7-ig és 556 gyermek 7-től a 14-ik évig ; születési helyre nézve volt: 346 pesti, 322 budai és 425 az ország különféle részeiből. A kórodailag orvosolt beteg gyermekek száma az 1862-ik évben 486 lett, ezek közül 28 beteg az 1861-ik évről maradt fönn, és 468 vétetett fel az év lefolyta alatt. Az ingyenes osztályon ápoltatott 427, a fizetéses osztályon 50 kr ápolási napidij mellett 22, és 25 kr ápolási napidij mellett 37 gyermek. Az ápolási díjak befizetése a gyermekkórháznak 625 ft és 25 krt o. o. jövedelmezett, mely jövedelem 10 ágy-alapítványi kamatnak felel meg. A 486 kórodai beteg az intézetben 11,776 ápolási napot töltött, s e szerint esik egy betegre általán 24 ápolási nap. Ezen 486 gyermek közül volt nemre nézve : 260 fiú és 226 leány ; vallásra nézve : 397 római katholikus, 57 izraelita, 20 helvét, 10 ágostai és 2 görög hitvallású;további 472 törvényes és 14 törvénytelen-Magyar- és Erdélyországon kívül Csehország, Isztria, Stájer-, Szilézia, Moldva-, Oláh és Poroszországból. Ezen kórodailag orvosolt 486 beteg gyermek közül 410 gyógyultan és javultan bocsáttatott el az intézetből; meghalt 428 haldokolva hozatván be, további ápolás alatt maradt 1863-ra 34 beteg. Kiderül továbbá ezen kimutatásból, miszerint a sebészi esetek a betegségek összes számának tetemes részét képezték. A véghezvitt nevezetesebb műtétek következők : 7 hólyag- és 2 húgycsőmetszés hügykőben szenvedő gyermekeken, 3 légcsőmetszés, 2 mandolakiirtás, 2 nyulajk műtété ; továbbá ínmetszések, álképletek kiirtása, csonttörések bekötése és más számos kisebb műtét. A szembetegek száma ezen lefolyt évben 488 tett ki, tehát 121 el többet mint 1861-ben ; ezek közül a legsúlyosabb 100 vétetett fel az intézet ágyaira, úgy hogy 1861-től visszamaradt 5 beteggel összesen 106 orvosoltatott kórodailag ; többeken közülük nevezetesebb műtétek vitettek véghez. Az intézet szellemi oldalát tekintve, 56 orvos és sebész-növendék, okleveles orvostudor és sebész részint mint rendes, részint mint rendkívüli hallgató jelentkezett a nyilvános orvosi rendeléseknél, résztvéve a gyermekgyógyászati előadásokban. ^ hallgató szülésznők száma e két félévi tanfolyamban 158-ra ment. , . , , Ezeken kívül Hirscl,,*1 1^ mrű intézeti szemész, több orvos sebész-nőrendező *.144 erdöStudornak tartott gyakorlati előadásokat a gyermekkorban előfordulni szokott szembántalmakról , s ezáltal intézetünket czélja elérésében nem kis mértékben elősegíté. Hasonló buzgalommal igyekezett 8 dh m i d t Gy. tr. ur, mint intézeti boncznek, pontos kórbonettani búvárlatai által intézetünk tudományos czélját előmozdítani. Hogy a gyermekkórházat látogató orvos sebésznövendékek minden irányban kellő kiképzést nyerhessenek, Markusovszky Lajos ír. úr és műtő kéretett fel a választmány által, miszerint a gyermekkorban előforduló sebészi műtétekről gyakorlati előadásokat tartson. Örömmel jegyezzük föl, hogy az itt kimutatott eredményeknek egyik főtényezője volt a kórház igazgató főorvosa dr. Bókai János. Buzgólkodása az intézet szellemi és anyagi gyarapodása és fentartása körül maradandó emléklapját képezi e közhasznú humánus vállalat évkönyveinek. A pesti gyermekkórház 24 évi fennállása óta abban 65,485 beteg gyermek orvosoltatott. A legnagyobb szám 1861-re esik (4470). — A f. hó 13-kán a „Napi újdonságok“ rovatában, a pestmegyei börtönből megszökött, de elfogott L. I. rabló iránti közlés kiegészítésére a következő hiteles kútfőből merített adatokat közölhetünk még . Folyó évi September hó 7 dikén este 8 órakor, a szokásos mindennapi börtönvizsgálat bevégeztetvén, L. Imre, P. András és V. András rabolt egy a börtön szelelő lyukán a padlásról lefelé hozzájuk becsúsztatott új nagy reszelő segedelmével, és egy kétfelé szedett szabó ollóval egy ölnyi forma magasságban kezdették a két lábnyi széles téglafalat kibontani, mely műtéteket éjfél után 1 óra tájban sikerrel bevégezvén, egy oly nyíláson, melyen keresztül egy középnagyságú ember kiférhetett, magukkal csalván B. József foglyot is, mind négyen a szomszéd árvaszéki igtató-hivatalba kúsztak át, hol a folyosóra vezető ajtót kifeszitve, a másodemeleti első udvarbeli széles folyosón négykézláb mászva, ugyanazon emelet árnyékszékei rostély nélküli ablakfájához több összegörcsölt lepedőket erősítettek meg, melyeken is legelőször L. Imre lecsúszván, közepe táján megszédült, s a sikátorbeli kövezetre lezuhanván, súlyosan megsérült, annyira, hogy P. András és V. András utána minden baj nélkül lejutott pajtásainak alig sikerült öt az ujvilág-utcza s a barátok terén keresztül a Dunapartra hurczolni, hol félvén üldöztetésüktől, L. Imrét magára hagyták, negyedik czimborájuk B. Józsefnek pedig már nem volt ideje a veszélyes légutat megkísérteni, mert a megyei huszár-káplár, a zuhanásra felébredvén, a sikátorba szaladt, s észrevévén a lecsüngő lepedők felett B. Józsefet, azt fegyverével viszaakiasztotta. L. Imre magára hagyatván, hajnali 5 óráig a Dunaparton hevert, hol egy ismeretlen halászlegény által fölfedeztetvén, azt bérkocsiért küldötte, melynek segedelmével 8. József pesti pásztor ember, régi pusztázó hadnagykori ismerőséhez szállíttatván magát, azt 100 ftnyi jutalom igérése mellett Úriba, hazájába leendő szállítására akarta bírni, de 8. József nem hajlott szavára, hanem bírt adatván a hozzá közel lakó városi mezei biztosnak, az által elfogatta, s a megye börtönébe visszakisértette reggeli 6—7 óra között. Míg ezen elősoroltak történtek, P. Sándor, L. Imrének a szelei posta kirablásakor rabló czimborája megbosszankodván társa elillanásán, jelentést tett aziránt, hogy L. Imre a postakocsi kirablása után osztályrészét Úriban hagyta elásás végett ismeretlen nevű szeretőjénél, mely jelentés folytán főispáni helytartó az ő méltósága által egyik központi tiszti ügyész P. Sándor kíséretében azonnal Úriba küldetvén a helyszínére, annak sikerült, daczára annak, hogy P. Sándor a kérdéses nőt az elibe állított K. Erzsi személyében föl nem ismerte, lakó szobájában egy a boglya-kemencze kuczkójában elásott, s befalazott zöld mázos bögrét, mely papirossal be volt kötve, fölfedezni, melynek tartalma a helybeli r. katholikus lelkész ur s az öszves községi elöljáróság jelenlétében fölolvastatván, 2429 o. é.ftnyi papírpénznek lenni tapasztaltatott, mely öszveg a községi pecséttel lepecsételtetvén, Pesten újra fölszámláltatott, s csakugyan anynyinak találtatván, a megyei letéti pénztárba helyeztetett. Ugyanez alkalommal V. József péteri csárdás, L. Andrásné, s K. Erzsi orgazdasági gyanúval terhelt úri lakosnők elfogattak s behozatván, P. András, és V. András szökevények elfogatása iránt a legerélyesebb intézkedések megtétettek. n. K. — Temesvár, sept. 11-én. Nagy könnyebbüléssel olvastuk e lapok tegnapi számában, hogy megyénk is 80,000 mérő vetőmagot kap búzában, 30000 mérőt rozsban, ő Felsége kegyelmes rendeletéből, miáltal aggodalmaink a vetésre nézve nagyrészt megszüntetvék ; reméljük, hogy a szükölködők elélhetéséről pedig adományok útján az emberszeretet fog gondoskodni, valamint a munkaadás is mielőbb, mindenesetre még a netalán igen esős tél beállta előtt fog foganatosíttatni. Ami a kölcsönnyújtás utjáni gyimolítást illeti, kívánatos volna, ha a földhitelintézet nem elégelné meg A brüsseli ipar s hitelbank ajánlata. Langrand - Dumonceau urnák, mint a brüsseli föld- s ipar-hitelbank igazgatójának magyarországi teljhatalmazottja dr. Ullmann Sándor úr, ki több idő óta dicséretes buzgalommal igyekezett Langrand urnái olcsó kölcsönt eszközölni az inségsujtotta községek számára, közelebb megérkezvén külföldről, eljárásának és törekvésének sikerülése folytán a következő levelet intézte magB gr. Dessewffy Emil úrhoz: Méltóságos grófi Magyarország java körül a legmélyebb részvéttől áthatva, meghatalmazóm Langrand-Dumonceau, a brüsseli föld- és iparhitelintézet vezénylő igazgatója mély fájdalommal értesült a lapok és magánhírek által azon, minden embert részvéttel elfogó, minden ecsetelést felülmúló nagy nyomorról, mely ön hazájának legtermékenyebb részében uralt. Meggyőződve lévén a felől, hogy az ínségnek leginkább azáltal lehet egy részben elejét venni, hogy ha a jelenleg foglalkozás nélküli munkaerők a gazdasági viszonyok javítására fognak fordíttatni, Langrand úr részvételét nemcsak szavakban, hanem tettleg is óhajtja bebizonyítani. Méltóságodnak átalánosan ismert ama közhasznú törekvése, hogy Magyarország fölvirágzását elősegítse, és az áldozatkészség, melylyel méltóságod bazája Ügyeinek szenteli munkásságát, azon reményre jogosítja teljhatalmazómat, hogy a gróf szívesen fogná venni, ha Langrand úr a grófnak több évi tapasztalására támaszkodva, és azon meggyőződésben, hogy az általa az ínség enyhítésére fordítandó őszlét hováfordítása iránt senki sem adhat jobb útmutatást, mint a gróf, ezen öszletet az ön elnöksége alatt álló földhitelintézet közvetítésével a gróf rendelkezése alá bocsátja. Langrand úr kész egy millió ftot jelzálogi biztosíték mellett öt évre, ötös kamattal a föntebbi czélokra adni, ezen összeget haladéktalanul folyóvá tenni, és a magyar földhitelintézetnél letéteményezni addig is, míg szóbeli érintkezés folytán a kivitel részletei megállapíttatnának, s a fent kitett összeg rendeltetése helyére juthatna. Azon kellemes reményben, hogy a gróf szives leendő firadságot magára vállalni,bátor vagyok válaszát kikérni; ki is maradtam méltóságodnak mély tisztelettel Dr. Ullmann, Langrand Dumonceau teljhatalmazottja. Dessewfffy Emil gróf ezen levélre következőleg válaszolt: Langrand Dumonceau ur, mint a brüsseli föld- és ipar-hitelintézet vezérigazgatója, magyarországi teljmeghatalmazottja Dr. Ullmann Sándor urnák Pesten. Ón által e folyó hó 12 én Langrand Dumonceau ur nevében hozzám intézett levelet nagy köszönet és őszinte örömmel fogadtam. Élénk megelégedéssel látom belőle, hogy a közjó biztos kellékei felismerésétől áthatott külföldi tőkeerők a minden anyagi érdekek biztos elvét, a solidaritást saját hazámra is kiterjeszteni kezdik. Üdvözlöm ezen általános jóltevő és szeretetteljes tényt, mely magát valóságos előhaladásként a népgazdászat terén fölemelendi, ha mint vezetője a czélhoz vezérlő biztos törekvéseknek, a földhitelnek azon ter*) A földhitelintézet legközelebb közlött körlevele a vidéki bizottmányokhoz tanusitjal annak ebbeli gondoskodását. Ez eremékeny kifejlődést szolgáland adni — mely a népgazdászat felvirágzására szükséges. Langrand-Dumonceau ur szándéka által, melyet ön szives volt velem közleni, mint magamat, úgy az intézetet is, melyet képviselni szerencsémben, igen megtisztelve találom ; szíveskedjék ön haladéktalanul erről Langrand urat értesíteni. A nemes és jóakarat, melyet Langrand úr tanúsított, polgártársaim által bizonyosan elismertetni fog, — a kinek én, hogy hazámnak is hasznára lehessek, a legnagyobb örömmel rendelkezése alá bocsátom tapasztalataimat, tanácsaimat s őszinte akaratomat. Örömmel ragadom meg ez alkalmat, uraságodnak tiszteletem kifejezését ismételhetni. Bécs, 1863-iki sept. 13-án. Gr. Dessewffy Emil, az akadémia és a m. földhitelintézet elnöke. Felhívás a somogyi gazdasági egyesület elnökétől, Somogy megye birtokosaihoz! A somogyi gazdasági egyesület f. évi július 29-én tartott közgyűlésében azon eszmét, hogy megyénk székvárosa a megye szélén keresztülvonuló déli vaspálya valamelyik pontjával vasút által összeköttessék, magáévá tevén, engem tisztelt meg azon megbízással, hogy megyénk anyagi emelésére ezérte ezen eszmének gyakorlati kivitelére szükséges további lépésekről gondoskodjam. A vasúti vonalak építése sok nehézséggel jár, különösen nálunk, hol ismert pénzviszonyainknál fogva a szükséges pénzerővel nem rendelkezhetünk , azonban mégis rendelkezésünk alatt állanak azon módok, melyek által a nehézségekkel nemcsak megküzdhetük , hanem azokat le is küzdhetjük , ha komolyan akarjuk, hogy a felkarolt eszme gyakorlatilag valósítva legyen. — Kísérletet teszek , kijelölni azon módot, mely által oly helyzetbe jöhetünk, hogy önmagunknak leszen vasutunk, anélkül, hogy annak gyümölcsét idegenek élvezzék. Nem létezett eddig vasútvonal, mely kamatbiztosítás nélkül életbe jöhetett volna; azért minden vasútvonalra vállalkozó társulatnak szükséges a kormány különös kedvezéseiben részesülni. Bátor vagyok én is remélni, mikép vállalatunk a magas kormány némely kedvezéseiben szintén fog részesülni, de arra ketek, hogy e mellék , nagyon szorítkozó vonal oly érdekűvé szerint a nagyobb országos kapcsolt vállalatokkal hasonló kamatbiztosítási kedvezésben részesíttessék. Annálfogva csak magunk erejére támaszkodhatunk, s önerőnkben kell keresni és feltalálni azon biztosítékokat, melyek a pénzerő előteremtésére nélkülözhetlenek; de ha akarunk vasutat saját erőnkkel felállítani, az ahhoz szükséges tőkét megszerezhetjük. Földünk megadhatja a pénzerő kiállítására szükséges biztosítékot, minthogy a vasútvonal a kezdő pont körül legkevesebb három mértföldre érezteti főleg jótékony hatását, s így Kaposvártól három mértföldig terjedő vonalnak 36 □ mértföldnyi földterület, — a három mértföldön túl terjedő minden egy mértföld vonalnak pedig — jobbra és balra két és fél mértföldig vonuló földterületet számítva —6,0 mértföldnyi földterület adna biztosítási alapot. Megkísérlem itt rövid összevonásban elmondani, miként történnék a biztosítás. Tegyük fel, hogy egy mértföldnyi vasútvonal — minden építési kellékekkel — 400,000 frtba kerülne, az egész vonal pedig 2,400,000 frtba. Ezen összegből nekünk nem szükséges többet, mint másfél milliót biztosítani, s ha ez biztosítva van, az építéshez szükséges egész pénzerő meg leszen nyerve. Ezen összeg biztosítására hat mértföldnyi hosszú vonalnál — tekintetbevételével annak, hogy a már létező déli pálya két mérföld távolságú szomszédságában lévő birtokosok már élvezhető kedvező viszonyuknál fogva a kaposvári vasúttal nem lehetnek érdekelve, s annálfogva tőlük biztosítást igényelni nem lehetne — esnék 41 □ mérföldnyi földterület, vagy 546,666— 1200 □ öles — hold; egy holdra pedig esnék 4 frt, s nem egészen 39 kr; azonban biztosabb számitás tekintetéből egyre másra tegyünk minden holdra kerek számmal 5 frtot. A biztosítandó összeg a kölcsönadó tőzsér által betábláztatnék azon birtokokra, melyek a vasútvonal mellett három s illetőleg két és fél mérföldre elterjednek, s a vonal tulajdonává válnék azon birtokosoknak, kiknek birtokai a szükségelt tőkét biztosították. Midőn a vonal elkészül, s a közforgalomnak átadatik, a kibocsátott részvények currust nyernek. A nézve nem kecsegtetszük , helyi érdekekre nőhetné ki magát, mibirodalmi érdekekhez