Sürgöny, 1863. szeptember (3. évfolyam, 198-222. szám)
1863-09-17 / 211. szám
mány alakítása pótlólag közöltetik. Főkapitány Jankovics György az a maga elnöklete, netáni távollétében pedig egyik kerületi alkapitány elnökle alatt következő tagokból van alakítva : Mizrei István, Velkey István jászberényi közbirtokosok, Pellhes József, Eördögh András országgyűlési követek és jászberényi közbirtokosok, Pintér Mihály 1861-ben városi főbíró, főtiszt. Farkas Péter jászberényi plébános és ez. prépost, tiszt. Kármán János ref. lelkész Jászberényben, Sipos Orbán b. Ügyvéd s 1861- ben jászberényi főjegyző, Halaay József, Bódi Gergely, Szele Gábor, Harsányi Szilárd, Scopián Sándor jászberényi közbirtokosok, Mercse Döme és Ujcz Imre gyógyszerészek, dr. Venitger Alajos városi főorvos, dr. Orbay Antal jászkerületi főorvos, Vikontay János gymnasiumi igazgató, dr. Koor János, Ferenczy András, Mizsei László, Sárközy János, Fülöp István, Eigen Miklós, Wagner Alajos, Bartal Márton jászberényi közbirtokosok. — Polgár, sept 2. Mélt. Szabó János főispáni helytartó úr körútjából Nagy Kallóba székhelyére szerencsésen megérkezvén, rögtön intézkedett, hogy Polgárra 24 köböl gabona kiosztás végett előleg is kiküldessék. Ugyanakkor nem kerülhette ki e méltóságinak atyáskodó gondoskodását és nagy figyelmét a többi ínséggel küzdő lakosok szomorú sorsa se, mikép a földdel bíró volt úrbéri gazdákat is biztosítván arról, hogy ha a nemzeti államkölcsön eladhatását a nmlga magyar kir. helytartótanácsnál, mely irántiméltósága még Polgárról irt és tett lépéseket, kieszközölheti, annak egy bizonyos részét a vetőmag megszerzésére fordítani megengedi. — A munkatehető szegény zselléreket is abban a jó vigasztaló reményben hagyta, hogy mihelyt a tiszaszabályozási csatorna munkája a Hortobágy környéke körül megnyílik, a polgári szegényeket a csatorna ásatásához alkalmaztatni fogja.. A személy és vagyonbiztonságra is kiterjedett e méltóságának figyelme, azt ígérvén, hogy Polgáron és a polgári határ területén a pandúrok gyakran meg fognak fordulni, hol a személy- és vagyonbiztonság felett a legszigorúbban őrködni kötelesek lesznek. Más csapás is érte vidékünket : Polgár környéikörül a keleti marhavésztől van cernirozva, nevezetesen Tisza-Dob, Hajdu-Nánás, Hajdú-Böszörmény, hortobágyi környék és Borsod megye részéről, a Szél pusztáról a keleti marhavészszel ostromoltatik. 20 méltósága e tekintetben is intézkedett a helyszínen, és a felállított őrök által elzáratta Polgár városát a vészszel fenyegető helyektől. Fogadja el méltósága Polgár városának az öszszes olvasó közönség előtt kifejezett legforróbb háláját, a tiszta lélekből származott ünnepélyes nyilatkozatát. Thury György: Külföld, ANGOLORSZÁG. A „Herald“ jelenti, hogy Russell lord megparancsolá a Liverpoolban épülőfélben lévő két pánczélos hajó lefoglalását, mivel constatírozva van, hogy egyetlen francaia alattvaló sem rendelheté meg ezen hadihajók építését. OLASZORSZÁG: Dél Olaszországban a brigantik működésérüli tudósítások igen nyugtalanítólag hangzanak. A „Campana del Popolo“ szerint Corato közelében egy 200 főnyi csapat kóborol. Néhány nap előtt az Coratóban egészen katonai modorban vetett ki s hajtott be élelmiszerek, fegyverek, ruhákból stb. álló hadiadót. A város körüli szép villákat birtokukba vették, ott basák módjára élnek, és senki sem meri őket elűzni, mivel még csak tíz nemzetőrt sem lehet összegyűjteni. Barletta s Lecce vidékén épen így áll a dolog. — Más tartományokban is nem csekélyebb a baj. A positanói, agerolai s betticai hegyek közt egy 100 főnyi csapat kóborol. Senki sem mer a kapun kimenni, attól félvén, hogy elfogatik. SVÉDORSZÁG. A svéd-dán szövetség tárgyában a Christianiában megjelenő „Morgenbladet“ egy stockholmi levélből következőket közöl : „Tökéletesen igaz, hogy Svéd- Dánország közt védelmi szerződés köttetett, a külügyminister azon jegyzékeinek alapján, melyek annak idejében a svéd s norvég országgyűlések elé terjesztettek , miszerint t. i. nem kell abba beavatkozni, mi a bolsteini s lauenburgi herczegségeket illeti; azonban ragaszkodni kell ahhoz, hogy Schleswig dán tartomány. Nem tudhatni, ha váljon a szerződés már forma szerint alá van-e írva, de az bizonyos, hogy az tervben a svéd államtanács elé terjesztetett. A főpont abban áll, miszerint svéd s norvég csapatoknak kellene a dán sereggel közreműködniük, ha Schleswig megtámadtatnék. A dán „Dagbladet“a dán ministerelnök közlönye, azon nézetet akarta érvényre juttatni, hogy a Holsteinbann szövetséyi végrehajtás már háborúnak tekintessék, de ezt nem vihető ki. A svéd-norvég segélycsapat 25.000 főre szabatott ki, miből Norvégiának 7000—7500 embert kellene szolgáltatnia. — A szerződésnek másik megállapított pontja abban áll, hogy Dánia veszi át a segélycsapat tartási költségeit, s a Svédország s Norvégia közti szállítási költségeknek egy részét is viseli. E szerint a Holsteinbani végrehajtás nem casus belli ugyan, de bábom könnyen fejlődhetik abból.“ Megjegyzendő, mikép a „Journé des Débats“-nak egy stockholmi levele szerint, az állítólagos szövetség Svédországban s Norvégiában igen népszerűtlen. Méltán azt vélik, hogy ama pénzt, melybe az az országnak esetleg kerülhet, sokkal jobb lenne vasutak építésébe fektetni be. OROSZ-LENGYELORSZÁG. A „Kr.Zig“ varsói levelezője szerint, Lew szyn tábornok s rendőrfőnöknek egy f. hó 9-ről kelt kibocsátványa Varsó öszszes lakosainak újólag emlékezetébe hozza a hadiállapotra vonatkozólag kiadott határozatokat, melyek már szinte egészen figyelem nélkül hagyattak, s elrendeli, hogy hét nap alatt, tehát f. hó 1- ig a lakosok összes bejelentési könyvei egészen rendbe hozassanak, hogy minden nagyobb háznak a rendőrség előtt ismeretes külön felelős házigondnoka, valamint minden bejárásnak külön kapu őre legyen, s a házajtóknak éjjel-nappal zárva kell lennie, s csak azon kapus által szabad kinyittatnia, kinek a ház minden lakóját s helyiségét ismernie kell; annak minden kig bemenő személyt meg kell kérdeznie az iránt, hogy hova megy s honnan jön, s szükség esetében ez iránt a rendőrségnek fölvilágosítást adnia. A lakók jegyzékének nem csak a ház tornáczán, hanem a kapu külső oldalán is ki kell ragasztva lennie. A kisebb házak birtokosai, kik nem képesek kapust tartani, maguk tartoznak ezen kötelességeket teljesítői. Minden mellék-bejárásnak s hátulsó s ajtónak éjjel-nappal zárva kell lennie, s a kulcsnak mindig a kapusnál vagy a gazdánál lennie. Csupán a nyilvános boltok vannak kivéve ezen zárlat alól A kai puénak vagy házgondnoknak igyekeznie kell arra, hogy egy idegen se tartózkodjék az udvaron, a tornászon stb., az olyat, ellenszegülés esetében, tüstént a legközelebbi állomáson lévő rendőrkatonához kell utasítnia. Az említett 7 nap elteltével Varsóban általános házmotozás fog eszközöltetni, s gyakrabban ismételtetni, s a kiadott szabályoktóli legkisebb eltérés is a legszigorúbban megbüntettetni. A „Kr. Ztg“ levelezője ezen lehetetlen rendeletét igen jellemzőnek találja a varsói állapotra nézve. „Annak czélja“ — úgymond — „nem csak a számos kóborló összeesküdteket ellenőrizni, s azok menhelyeit fölfedezni, hanem netaláni újabb merényleteknél a gyilkosoknak a számos ház-átjárásokon át megmenekülését is meggátolni. Rendőrségünk 1600 ról 2500 főre emelteték , még pedig orosz testőr-katonák s 34 liszt által, úgy hogy minden 2 házra egy rendőr- katona jut. Továbbá tiltva van, bármit, mi hadiszerhez számítható, készitni. Ilynemű uj tárgyak készítése, s a régiek kijavítása csak a rendőrség engedélyével eszközöltetik. Ezen engedély a megrendelő kimutatása mellett tüstént megadatik. Újólag némi ostromállapotról beszélnek, Varsót illetőleg, de csak néhány napra, Varsónak katonasággali körülvétele által, mely idő alatt a motozás fog történni, és senki sem fog be ,vagy kibocsáttatni, ki tökéletesen nem igazolja magát. A hölgyek gyásza szintén meg fog tiltatni, még pedig pénzbüntetések alatt, s az itteni fellegvárba, valamint általában a várakba 3 nap óta egyetlen feketébe öltözött nő sem bocsáttatik be. Az utczán már számos rendőr-katonák járnak, kik az itt állomásozó gyalog ezredekből vétetvén, mellükön a rendőr-katonák számjegyét viselik. Berg grófnak meghagyatott, hogy a lengyel fölkelést az év végéig bárminő eszközökkel verje le.“ A „Lemberg. Ztg“-nak Brodyból írják : „Az orosz kormány a kiewi kormányzóságban, Podolias Volhyniában 10 petnyi, 3 nap alatt lejáró jövedelmi adót vetett ki, mit sokan nem képesek megfizetni, mivel az uralkodó zavarok következtében szinte semmi jövedelmet sem húznak birtokukból, s a hitelt elvesztették. A jelen perekben szerencsétlenség földbirtokosnak lenni; a parasztok minden szolgálattételt megtagadnak, a legtöbb föld miveletlen marad; a nemzeti bizottmány tetemes áldozatokat kíván pénzben, élelmiszerekben s fölszerelési tárgyakban; a törvényes kormány maga részéről tízszerte több embert s pénzt követel, s ezen vigasztalan állapot végét jelenleg nem lehet belátni.“ Mint Varsóból jelentik, onnan újólag 200 személy vizett el Szibériába. A lengyel tartományokra, a kormány kibocsátványánál fogva, roppant hadi adók vettettek. A varsói titkos rendőr-hatóságnak már emlitett kibocsátványa, mely a városnak tiz napjai elzárását jelenti, igy hangzik : „Az oroszok közt következő hir szárnyal, mely a hitelesség minden jelét viseli magán . A czárfi elutazása után Varsó, erős katonai zárvonal által, egész kiterjedésében el fog záratni, és senki sem fog se ki-, se bebocsáttatni; magában a városban, a szó legszorosabb értelmében, minden házban, kivétel nélkül, minden bérlőnél, s az utczákon minden elhaladó személynél motozás fog eszközöltetni. Ezen állapot tíz napig tartana. Noha ezen terv hihetetlennek látszik, mégis számíthatunk rá, hogy az az itteni orosz hatalmasok hangulata mellett végre fog hajtatni. Ezért a főváros rendőrfőnöke kötelességének tartja, a polgárokat, az orosz kormány ezen szándéka tekintetéből arra inteni, hogy vigyázzanak magukra, s hogy semmi veszélynek se tegyék ki magukat; a nélkül azonban, hogy a polgári kötelességekről megfeledkeznének.“ Rechberg grófnak gróf Thunhof, Bécsből aug. 12-től intézett sürgönye így hangzik : „Ön ismeri már Gortsakoff herczeg sürgönyének szövegét, melyet Balabine úr, másolat kézbesítése mellett, f. évi jul. 17-én olvasott föl előttem. Amint önt erről értesítem, á cs.kormány élénken fájlalja, hogy Oroszország nem válaszolt kielégítőbb módon ama nyilatkozatokra, miket Austria , Francziaország s I. Britanniával együtt tett Sz. Pétervárott. Valóban Gorzsakoff hg csak határozatlanul csatlakozik az alkudozása alapjául javaslott 6 ponthoz. Ő tagadja azok tüsténti alkalmazásának czélszerűségét, az anyagi rend teljes helyreállítása előtt. Az alkanczellár úr azt látszik hinni, hogy ezen alapok puszta tárgyalása is csorbíthatná a kormány tekintélyének Lengyelországban helyreállítása végett tett intézkedések keresztülvitelét. Ezenfelül a hatalmasságok közreműködése a hozandó határozatoknak Oroszország bel- Ügyeiben oly beavatkozás bélyegét adná, mit a sz.pétervári kabinet nem akarna megengedni. E szerint az orosz kabinet vonakodik ama a hatalmasság értekezletét elfogadni, melyek a bécsi congressusi okmányt aláírták. Midőn az orosz kormány az ezen okmányban említett általános elveket figyelmen kívül állóknak tekinti, csupán az austriai s porosz udvarokkali közvetlen egyezkedésbe fogna beleegyezni, oly czélból, hogy saját lengyel birtokainak illető helyzete, melyekre az 1816-ki kötések kiterjednek, a jelenkor kívánalmaival s a kor haladásával öszhangzásba hozassák. Ezenfelül Gortsakoff hy arra figyelmeztetett bennünket, hogy ezen eljárásmód megfelelő lenne az 1815-ben követett eljárásnak. A cs. kormánynak constatkoznia kell, hogy ezen pontok nagy része iránt véleménye eltér az orosz kormányétól. Először is ellenkezőleg igen sürgősnek tartjuk, a kibékülésnek általános érdekében annyira szükséges művet tüstént megkísérteni. Midőn az orosz udvar fölhasználja ama leyális s önzetlen közreműködést, melyet Austria, Francziaország s I. Britannia ajánlanak föl számára, az a leghatályosb eszközt biztosítja magának arra nézve, hogy Lengyelországban a mérséklettség eszméinek szerezzen győzelmet, s ezzel tartós béke alapjait vesse meg. Lehet, hogy a legszélsőbb pártok közlönyei a hatalmasság által ajánlott programmot mint elégtelent elvetik. De tévedés lenne azt hinni, hogy ily esetben csak két párt áll egymással szemben; t. i. egyrészről a kormány, mely a fölkelés elnyomásával foglalkozik, s másrészről a felkelők főnökei, kik a rendetlenségeket szítják, s a legtúlzottabb követeléseket formálják. Ezen két táboron kívül van még egy számos ingadozó tömeg, mely meg lenne elégedve, ha a személyi vagyonbiztonságot jogos s jótékony kormányzat oltalma alá látná helyezve. Midőn Oroszország a lakosság ezen részének bizalmát megnyerné, nagy lépést tenne az ország pacificálására. Gorzsakoffág bármely kibékitési kísérlet egyik legfőbb akadályául jelöli ki azon erkölcsi fölbátorítást, mit a fölkelés legesztelenebb törekvései a kivülrőli aktív beavatkozás Jemenjéből merílnek. Igaz, hogy a lengyelországi eszmények Európában élénk rokonszenvet gerjesztettek. Ezen rokonszenv szinte mindazon államokban nyilvánult, hol nemzeti képviselet áll fenn. Azonban az igynemű manifestatiók, még azon anyagi segélylyel egyesítve is, mit a fölkelők, a kormányok pontos felügyelete daczára, a határos államokból kaphatnak, a rend Lengyelországiak helyreállításának nem egyedüli akadályát képezik. Ha a fölkelés— mint Goitsakoff bg mondja — összes erőfeszítéseit a lengyel királyságban öszpontosítá, ez onnan van, mivel az ott oly kedvező térre is talált, hol annak könnyű volt alapos panaszokat ébreszteni, s hol az elégületlenségre oly okok léteztek, miknek épen elenyésztetését ajánlottuk. Ha az orosz udvar inkább tekintetbe veszi a vallásszabadság s a nemzeti intézmények fönntartása iránt 1772 - 1815-ben vállalt kötelezettségeket, a külföldi izgatások nem oly könnyen idézték volna elő ezen zavarokat, miknek gyakori ismétlődése a szomszéd országokat s egész Európát nem ok nélkül nyugtalanítja. Épen igy nem foghatjuk föl azon ellenvetéseket, miket Gorzsakoff hg oly formaszerű értekezlet összeülése ellen hoz föl, mely a lengyel ügyek tárgyalására lenne hivatva. Mihelyt a sz.-pétervári kabinet elismeri, hogy a többi hatalmaknak jogukban áll bizonyos, a lengyel királyságot illető közlések értelmét magyarázni — ugyanaz ezáltal közvetve, épen ezen hatalmaknak oly bírálási jogát ismeri el, mely azokat véleményük kimondására indítja, oly rendszabályok létesítése iránt, melyek csupán ezen kötések követlen következményei. Mi a bécsi szerződéseket aláirtó hatalmasságnak a lengyel királyság helyzete fölötti tanácskozásokban, részvétében nem találhatnék föl az Oroszország belügyeibe közvetlen beavatkozás jellemét, mivel világos, hogy a bécsi szerződés ezen királyságot oly különös állapotba helyzi, mely nagyon különbözik az orosz birodalom tartományaiétól. Ezért nem láthatjuk át, hogy mi tenné elfogadhatlanná, — még Gortsakofság szempontjából is. — Oroszországra nézve, a hatalmasság értekezletének összetdlését. Már tiltakoztunk ama magyarázat ellen, mit a sz. pétervári kabinet jun. 18-ai sürgönyünk egyik helyének ezen irányban látszott adni. A cs. kabinet akkor nem tett egyebet annál, hogy egy elemi igazságot constatírozott. Valóban világos, hogy egy értekezletnek az Oroszországgali alkudozás végett összeülése lehetetlenné lesz, ha a legközvetlenebbül érdeklett fél, épen az, melylyel alkudozni kellene, vonakodik megjelenni. Azonban mi ezen fönntartás által épen nem akartunk ará tenni eélzást, mintha mi helyeselnék Oroszországnak az értekezletbeni résztvevőstől vonakodását. Ami az Austria, Porosz és Oroszország közti közvetlen egyezkedés javaslatát illeti, á cs. kormány— amennyiben ez őt illeti — nem tekintheti elfogadhatónak ezen combinatiót. Itt e tekintetben csak azt ismételhetjük, hogy a bécsi, londoni s párisi kabinetek közt, a lengyel kérdés békés megoldása végett előállított egyetértés ezen 3 kabinet közt oly köteléket képez, melytől most már Austria nem oldhatja föl magát, hogy így különváltan alkudozzék Orosz és Poroszországgal. Ezenfelül vissza kell utasítnunk azon egyenlősítést, melyet ezen javaslat oly területek közt látszott fölállitni, melyek egyszerűen az austriai birodalomba kebeleztettek be, s a hajdani Lengyelország azon része közt, mely 1815 ben mint egy, az orosz birodalommal egyesített állam — azonban elkülönített kormányzat élvezetével — állíttatott föl. A Császár, Felséges Uruak, nem késett lengyel birtokait saját ösztönéből oly intézményekkel látni el, melyek a jelenkor szükségeivel s az idő haladásával öszhangzásban állottak. E szerint a cs. kormánynak, maga részéről semmi oka sem volt, ez iránt a határos kormányokkal egyezkedni s ama rendszabályok, miket az Oroszországnak ajánlott, épen nem ellenkeztek ama példákkal, miket az saját birodalmában adott. Egyébiránt sietünk megelégedéssel venni tudomást ama nyilatkozatról, mely ájul. 15. (27.) sürgönyben foglaltatik, melyet Knorring úr olvasott föl előttem, s melyben Gortsakoff hg tiltakozik ama magyarázat ellen, melyet javaslatának adhattunk volna. Végül az 1815-ki előesetet — szerintem — nem lehet sikerrel alkalmazni a jelen viszonyokra, mivel ama hatalmak, melyek a bécsi szerződést aláírták, akkor nem bírtak a jelenleg fölhozott s épen ugyanezen szerződésekből kölcsönzött jogczímmel, a lengyel kérdés szabályzásába beavatkozásra. Midőn ekkép nézeteinket Gortsakoff hggel közöljük, még egy parancsoló kötelességet kell teljesitnünk, t. i. legkomolyabb figyelmét hívni föl a helyzet fontosságára s ama felelősségre, mit az Oroszországra hárít. Austria, Francziaország s I.-Britannia kiemelték egy oly helyzet megszüntetésének sürgős szükségét, mely sajnos Európára nézve veszélyteljes; ugyanekkor kijelölték azon eszközöket, melyeket — véleményük szerint — az ezen czélra eljuthatás végett alkalmazni kellene s közreműködésüket felajánlották, hogy az biztosabban elévethessék. Ha Oroszország nem teszi meg mindazt, mi tőle függ, a hatalmasság mérsékleti s békülékeny szándékainak támogatása végett, — ha az nem lép azon útra, mely barátságos tanácsok által jelöltetik ki számára, az ama súlyos következményeknek teszi ki magát, miket a lengyel zavarok huzamost ideig tartása vonhat maga után. Fölkérem önt arra, — gróf úr, — hogy ezen sürgönyt olvassa föl Gortsakoff leg előtt s annak másolatát kézbesítse neki. Fogadja stb.“ AMERIKA. New-Yorkból sept. - ról kelt tudósítások szerint, az ottani republicanus convent elhatározó, hogy nem intézend béke-ajánlatot a fölkelőkhöz, a kormány politikájának támogatását ígérte meg. Lincoln egy a conventhez intézett levélben kijelente, hogy a fölkelőkkel minden egyezkedés lehetetlen. Charleston bombáztatása megszüntetett. Hírszerint Lee tábornok legközelebb előnyomulandomány által tervezett s Lengyelországra is kiterjedő reformokra utalnának, téves; a mentben az orosz válasz semmi olyast sem látszik magáig foglalni. Anélkül, hogy a 6 pontot világosan megemlítsm, a válasz azon föltevésből látszik kiindulni, hogy Oroszországnak lényegesen beleegyező előbbi nyilatkozatait bevégzett dolognak kell tekinteni. Austria békés érzületei hálásan néltányolatnak, s a Lengyelország java iránti óhajtások osztatnak. A többire nézve azonban sajnálattal fejeztetik ki, hogy miután an a remények, melyek orosz részről eleinte a vitatások eredményeibe helyeztettek, nem teljesültek, s a hatalmasságok és Oroszország közt, a lengyel ügyre vonatkozólag fönnálló nézetkülönbség nem szüntetett meg, ez utóbbiak további folytatása fölöslegesnek látszik. Ami továbbá már néhány nap előtt jelentetett, hogy t. i. Oroszország magára vállalja a felelősséget, ezen ügybeni magatartásáért, valósulni látszik. A tudósító még arról is értesült, hogy az Austriához s Angolországhoz intézett válaszjegyzékek tartalma meglehetősen öszhangzó. Továbbá ugyanő arra is eélzást tesz, hogy legközelebb fontos változtatások fognak történni Oroszországnak a külföldi nagyobb udvaroknál lévő képviseletében.“ A „G. C.“-nek egy varsói levele azt állítja, hogy ama város épen nincs elzárva, sőt inkább ott a közlekedés egészen szabad s háborútlan. Elati posta. A „G. C.“ így nyilatkozik : „Az orosz válaszjegyzék tartalma iránt, sz. pétervári tudósítónk arról értesül, hogy — amennyire ez az ö, nem egészen biztos értesüléseiből kivehető — az „Indep. belee“ azon közlése, mintha a jegyzékek az orosz kor Táviratok. Pária, sept. 14. A „Nation“ jelenti: Az orosz jegyzék ma nyújtatott át Dronyn de Lhnys ministernek. Gortsakoff arra szorítkozik, hogy a kívánt intézkedések alkalmazásának czélszerűségét kétségbe vonja. Hannovera, sept. 14. A közoktatási ügyér egyik rendelete oct. 6-át tűzi ki az előzsinat összejövetelének időpontjául. Krakkó, sept. 14. A „Czar“ új felkelőcsapatok csatározásáról közöl tudósításokat,igyan Zambrow mellett az angustowoi kormányzóságban, 8-kor Gamow mellett a plocki vajdaságban csata folyt. Zelechow mellett a lengyelek 30 lovast vesztettek, az oroszoknak 80 halottjuk volt. A zambrowi és grunowi csatákról még nem érkeztek részletes tudósítások. Bukarest, sept. 14. Tegnap Kuza fejedelem a román hadsereg közt kiosztotta az uj zászlókat, s ezen alkalommal beszédet mondott, melyben kiemelte, hogy az uj tábori jelvények a román fejedelemségek korábbi különválasztatásának utolsó emlékét is eltávolítják. A fejedelem beszéde igen kedvezően fogadtatott. New-York, sept. 5. Az unió pánczélos hajói felhagytak a Monstrie-erőd elleni rohammal. A confoederáltak a Sumter-erőd romjaira néhány ágyat vontak fel. Veracruz, ang. 6. A francziák megszállták Minatillont. A mexikói lapok a triumvirekről azt állítják, hogy ezek a déli államokat elismerni szándékoznak. A francziák 9-én megszállották Tampicot. Ny i I 11 év. Beküldetett. Nem rég közölve volt egy hosszabb értekezés azon új gyógynedvkészítmény felett, melyet a baromgyógyászatban sokoldalúlag ismeretes korneuburgi gyógyszerész, Kwizda Ferencz János úrnak köszönhetni, értvén az Arditenedvet (Ressitations- Fluid) lovak számára. Ezen jeles, kiváltkép a mostani évszakban csaknem elkerülhetetlen óvszernek eredményei oly annyira rendkívüliek, és az elismerő levelek, melyek hozzám érkeztek, oly számosak, amelyek közül itt alább olvasható egy a Preiszig József úrhoz mint a Kwizda-fé- re üdítő nedv raktárnokához intézett levél, mely nem rég a herczeg Ysenburg lóistállójában igen jó sikerrel való alkalmazását tartalmazza), — hogy ezek által kénytelenek vagyunk arra ismét visszatérni, tekintve a jelenlegi időszakot, melyben a lovak nagyobb megerőltetésnél a nagy hőség miatt figyelmetesb ápolást szükségesnek. Az Üditő nedv a lovak számára egyszerű s legfinomabb növénynedvekből, tudományos elvek szerint készített mosóviz a fájdalmak elhárítására, melyeknek épen a ló, tüzes véralkatánál fogva, s nevezetesen a nagy forróságban ki van téve. Ez üdítő nedv épen oly jó, mint csalhaatlan óvszer a merevedtség ellen, mert csodálatos befolyást gyakorol a lovak erősbítésére nézve, miáltal a legnagyobb megerőltetéseket is könnyűséggel képesek legyőzni. Egy nagyfuvaros levele szerint a Kwizda üdítő nedvét nagyobb mértékben használván, nem tudja eléggé dicsérni a szokatlan gyors sikert, melyet ezen egyszerű sép oly könnyen alkalmazható, mint gyorsan működő és csekély költségű szerrel százon felüli lovánál tapasztalt ; nem kell tehát csodálkozni, ha a Kwizda által Korneuburgban készített Uditenedv után való kérdezősködés oly igen rendkívüli. Kwizda Ferencz Jánosnak ezen üdítő nedvre csak a cs. k. magas egészségügyi hatóság által véghezvitt vizsgálat után adatott ki I s. Ferencz József Császár Ő Felségétől egy kizárólagos szabadalom, úgyszinte Meyer W. angol királynő ő felsége fölovászmestere, Langwirthy M. angol királynő ő felsége baromorvosa, és dr. Knauert, a porosz király ő felsége összes királyi lóistállóinak földorvosa által kiadott nyilvános ajánlatok ezen üdítőnedvet nem csekély kiviteli czikké emelték. Színházi előadás szeptember 17. Nemzeti színház. Don Juan vagy a kőszobor vendég. Opera 2 felv. Budai névsiiuhás. A fekete vőlegény. Víg operetta 2 felv. Rendkívüli előadás. Vígjáték 1 felv. Pesti német sziuház. Therese Krones. Genrebild mit Gesang in 3 Aufzügen. Távirati tudósítás a bécsi bűnéről September 16-ról. 6*/1 Metalliques 77.40 nemzeti kölcsön 83.5 bankrészvények 798. hitelintézeti részvények 192.70 ezttst-agio 111.6 londoni váltók 111.25 arany agio 6.32. Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ.