Sürgöny, 1863. szeptember (3. évfolyam, 198-222. szám)
1863-09-17 / 211. szám
fl* vnadik évi folyás. 211 - 1893. Csütörtök September 17. erkeajtó-hivatal: Arátok t re 7. 8« a. föld«mini. Kiadó-hivatal: Hititok t.re 7. az. a. föld»m int. Előfizethetni Hudapesten -v kiadóhivatalban. barátok-tert «erűin földszint. Vidékeit bérmented levelekkel. minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak «ustriai értekbe«. Budapesten házhozghordva. Vidékre, napon* iat|te*tác Félévre 8 | 50 kr. Negyedévre 4 * 50 „ Félévre 10^forint. Negyedévre 5 |# HIVATALOS KÉSZ. Ö cs. kir. Apostoli Felsége f. évi jl. Tl-rel kelt legfelsőbb kabineti iratával Girk György pécsi, s Kostárcsik István rozsnyói, valamint Mognes István beszterczebányai püspököket valóságos titkos tanácsosi méltósággal, dij-elengedés mellett, legkegyelmesebben fölruházni méltóitatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. - től kelt légi határozatával az erdélyi országgyülésbeni részvételre legfelsőbbleg meghívott Groisz Gusztáv kormányszéki tanácsost ezen országgyűlés elnökévé, — Aldalean János s Kirchner Frigyes követeket s kormányszéki tanácsosokat ez országgyülés alelnökeivé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. kir. Apostoli Felsége múlt hó 2-tól komárommegyei udvardi illetőségű Nebesz Győző udvardi járási alorvos vezetéknevének „Nemes“-re kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. Zemplén megyében az uralgó keleti marhavész miatt a szarvasmarhavásárok megtartása a vész tartama idejére, további intézkedésig, ezennel betiltatott. NEMHIVATALOS KESZ. Birodalmi tanács. A birod. tanács 13 iki ülésében a politikai házassági engedély iránti bizottmányi jelentés szétoszlatása után gr. Dziodnszycki bir tanácsi követ irata olvastatott föl, melyben befogatásáról s a nála történt házmotozásról tesz jelentést, s a lembergi rendőrhatóság ellen szigorú vizsgálat elrendeltetését kéri, mire az elnök kijelenti, hogy e kérésnek már eleget tett, mennyiben ez ügyben a rendőrministerhez felszólítást intézett, ki arra írásbeli végzést ígért. Később Koga wrski lengyel követ befogatásának ügye került szőnyegre. Elnök felolvasó a lembergi országos törvényszéknek iratát, melyben ez jelentést tesz, hogy Rogawski követ a b. t. k. 66.§-a alapján a nyilvános rend megháboritásának bűntényével a lembergi orsz. törvényszék aug. 28 kivégzéséhez képest vádoltatott s a b. p. r. 1.161. §-a a. és o. értelmében sept. 6 én Tarnowban előlegen őrizet alá vétetett. A ház engedelmének kikérése nem következett be, minthogy Rogawski tetten kapatott, azaz : a lengyel felkelés számára a tevékenység s a Galicziában létező forradalmi bizottmány részéről működése közepett foga-stott el. Elnök jelenti, miszerint az igazságügyminiszter az ő felszólítására azon okmányokat, melyek az e befogatást indokoló s kísérő körülményekre vonatkoz-I nak, bekülldötte, azon föntartással, hogy azok a vizsgá- lat érdekében titokban tartassanak, s a netsláni végzést titkos ülésben hozattassék , mire Hen igazságügymi- nister jelenté, miszerint a lembergi orsz. törvényszék folyó hó 11 - én elhatározó, miszerint a vád a befogott Rogawski követ ellen a felségárulás bűntényére terjesztessék ki. Erre Hasner elnök a jegyző Bentkowski által Rogawskinak lengyel nyelven szerkesztett jelen-tését annak befogatásáról olvastatja fel, először len- gyel nyelven, aztán német fordításban. A jelentés első része a befogatásra vonatkozó már ismeretes adatokat Rogawskinak Krakóba vitetéséig tartalmazza- Ro- gawski követ az ellene követett eljárásban a személyes szabadság oltalma s a követek sérthetlenségére vonatkozó törvények megsértését látja s jogellenes beforgatása ellen a háznak ünnepélyes tiltakozást nyújt be.A krakói orsz. törvényszék börtönében kelt iratában fölhivja házbeli tiszttársait, hogy ügyét alaposan megvizsgálják. Az ő Ügye most a ház Ügye, s ez emlékezzék meg a nagy német költő e mondatáról: „A világtörténet a világtörvényszék !“ Iratában) Rogansky a Tarnowban iránta követett bánásmód ellen is panaszkodik, melynek folytán ő testileg szenvedő állapotba esett. Elnök az e tárgy fölötti azonnali tanácskozást nem találja lehetségesnek, mert előbb a tényállást kell megvizsgálni, s ezért indítványozza, hogy az egész házból kilencztagú bizottmány neveztessék ki, mely e tárgyat megvizsgálva arról jelentést tegyen. A titoktartás tekintetéből a jelentés kinyomatása mellőzendő. Az indítvány elfogadtatván, a kilencztagú bizottmány megválasztatott s mondhatni, olyképen, hogy az ellen kifogást nem tehet senki. E bizottmányt ugyanis minden pártnak legkitűnőbb jogtudorai képezik ; ott vannak Herbst, Mühlfeld, Mende, Vander Strass, Wiser, Grocholsky, Prazak, Berger és Rechbauer. Erre gr. P o to cki indítványozó, hogy gr.Dziedinszycki rendőri befogatásának esete ugyanazon bizottmányhoz utasíttassék. Ez indítvány is elfogadtatott, miután az igazságügyminiszer kijelenté, hogy a bizottmányban a szükséges felvilágosításokat megadandja. Csütörtökön alkalmasint a ház már fog ítélketni e két ágyban; a bizottmány, mely délutáni két órakor választatott meg, öt órakor már első ülését tartotta. Az ülés egyéb tárgyai valónak: Sebmerling államminster válaszol a Gross tudor s társai által már régebben előterjesztett interpellátióra a kath. lelkészek s egyházfiak számárai természetbeni járulékoknak evangelicusoktóli behajtására vonatkozólag. A felső-austriai helytartó közlése szerint az 1861. apr. 8-ki legfelsőbb nyiltparancs kihirdetése óta ama koronaországban a végrehajtás utjíni behajtásnak 4 esete fordult elő; egyik esetben a szolgálmány telekkönyvileg be volt jegyezve, a többi esetekben pedig községi kötelezettség forgott fönn, úgy hogy ezen esetek egyikében sem sértetett meg ama nyiitparancs. Ugyancsak az államminiszer Capr követ interpellátiójára, a gymnasiumok- s főreál iskoláknak fölemelt iskolapénzre vonatkozólag, ezt válaszoló : Az iskolapénzek összes fölöslegeiből egy általános pénzalap alakítása általánosan czélszerűtlennek, ellenben méltányosnak ismertetett el, valamely tanintézet bevételi többletét ugyanazon intézet tanárainak javára forditni, s továbbá mindenek előtt az idősb tanárokra lenni tekintettel. Azon esetekre, midőn nagyobb számú tanárok egyenlő szolgálati évekkel birnatc a ministeriuma rendkívüli remuneratiókra nyert fölhatalmazást. A reáliskolai tanároknak a gymnasiumi tanárokkali egyenlő rangba helyezése már megtörtént;a fizetések- beni egyenlősítés még tanácskozás tárgyát képezi, mivel az más kérdésekkel, p. o. az egyetemi tanárok állásáéval, áll összeköttetésben. A baranyamegyei pécs-kárászi kert és szőlészeti egylet Daróczy Zsigmond kanonok és egyleti , elnök úr előitlése alatt f. év augustus 11. tartott I közgyűlése jegyzőkönyvének kivonata. Elnök úr évi jelentésében mindenek elött is azon örvendetes tudósítással lepi meg a közgyűlést, miszerint Scitovszky Márton, e megyebeli volt főispán ur őmltsága mind az öt részvényét, úgy Nendtvich Vilmos ur a legközelebb kisorsolt 85. számmal jelölt részvényét az egyleti pénztárnak ajándékozván, az egylet rendelkezése alá bocsátják. Scitovszky Márton urvmltságának az egylet irányában tanusitott ezen áldozatkészsége a közgyűlés részéről a hála mély értelmével fogadtatván, ugyan ő maga — az e részben fönnálló közgyűlési határozat folytán az egylet alapitó tagjai közé soroztatván, ezen végzésről levél útján értesítendő lészen. Hasonlóképen Nendtvich Vilmos urnak is, az egyleti pénztárnak ekkénti gyámolításáért a hálás közelismerés jegyzőkönyvileg kifejezendő lészen. Elnök úr ő méltósága jelenti, hogy a f. é. május hó 17. tartott választmányi ülésben kisorsolt részvények tulajdonosai — egynek kivételével — az egyleti pénztár javára az addig járt f él kamatokról lemondtak, mi is kellemes tudomásul vétetvén, érintett kamatöszlelkék az egyleti pénztárnok által bevételbe jelöltetnek. Ugyan a méltósága elnök úr jelenté, hogy a tagi járandóságok nagyobb része még be nem fizettetett, sőt találkoznak némely oly tagok is, kik a lefizetendő járandóság felöl a pénztárnok úr által kiállított nyugtával megjelenő s a fizetést szorgalmazó egyleti szolgát egyenesen kiutasítják és a fizetést megtagadják ; — minthogy pedig a lekötelezett pénzsegélynek az egyleti tagok által ekkénti megtagadása az egylet fennállását nehezítené, az e részben szükséglendő intézkedést a közgyűlés figyelmébe ajánlja. Ezen elnöki előterjesztés folytán elhatároztatott, miszerint jövőre minden egyleti tag járandóságát május hó 1-én a pénztárba befizesse, mert ellenkező esetben a késedelmezők ellen a törvény szigora alkalmazandó lészen. Elnök úr azután bemutata az egyleti kertek jövőrei rendes felosztásáról Budai Béla mérnök úr által készített tervet. Elnök úrnak élő szaval előterjesztése és bővebb magyarázata folytán az elkészített terv czélszerűségéről a közgyűlés teljes meggyőződést szerezvén, az elfogadtatott. Továbbá elnök úr az e folyó évben eszközöltetett oltás és szemzésről, valamint mily szőlőfajok vesszejének összesen 36,700 darabon felül lett elültetéséről, jelentése után, egyúttal felolvassa jegyzékét azon részint bortermő, részint úgynevezett asztali szőlőfajoknak, melyek jövőre az egylet kertjében ültettetni fognak, s így megszerezhetők lesznek; felkérvén ennek folytán a közgyűlésben jelen volt szőlősgazdákat és a szőlőszettel foglalkozókat, miszerint az általa felsorolt szőlőfajokon kívül, a jegyzékben nem foglalt, és a helybeli talaj minőségének, valamint az éghajlati s egyéb culturális viszonyoknak megfelelő s terjesztésre érdemes más jeles fajokat megnevezni s azokból az egylet részére vesszőket adni szíveskednének. Bánffay Simon ügyvéd és egyleti tag ar megbízás folytán bejelenté Emeth János egyleti alelnök úrnak betegeskedése miatt eme tisztérőli lemondását, ki is azt elfogadtatni kéri. Méltányolván a közgyűlés alelnök úrnak tisztérőli eme lemondásának okai szolgált sajnos körülményt, a lemondást elfogadta. Indítványba hozatván, miszerint a helybeli szőlészet sikeresebb előmozdításához mi sem járulhatna inkább, mint a vinczellérek szakavatott kiképezése, e részbeni teendőkre nézve felhivatik az egylet figyelme és intézkedése. A közgyűlés áthatva lévén a tett indítvány alapossága és közhasznúságától, egyelőre elhatározta , miszerint az egyleti kertész mellé eddig fölfogadtatni kellett napszámosok helyébt kertész és vinczellérekké magokat kiképezni óhajtó két helybeli ifjú (kik pécsi szőlőmivesek gyermekei legyenek) fogadtassék fel, kik az egyleti kertész oldalán foglalatoskodjanak és igy gyakorlatilag az okszerű kertésszölőmivelést magokévá tévén, majdan mások által az e részbeni kiképeztetés terjeszthetése végett fel váltassanak. A budapesti kereskedelmi és iparkamra f. évi sept. 1-iei gyűléséből következő felírást határozott a uru. m. kir. helytartótanácshoz: Nagyméltóságú m. kir. helytartótanács! Folyó évi augustus 22-én 42,139. szám alatt kelt kegyes intézmény által felhivatott alálirt kamara, hogy véleményes nyilatkozatot adjon aziránt: váljon a tornadombori, szegszárd gemenczi és báttaszék-bajai útvonalak közül melyiknek kiépítése mutatkozik kereskedelmi szempontból legszükségesebbnek ? Ezen fontos ügy a folyó hélső napján tartott havi rendes ülésünkben tanácskozmány tárgyává válván, a közlemények 1/. alatti vizsgálása mellett következőket van szerencsénk előterjeszteni: Kereskedelmi szempontból kiindulva, mind a tolna dombon, mind a szegszárd-gemenci útvonalt igen szükséges és kívánatosnak tartjuk, és a közérdekek kívánalmainak is inkább akkor lenne megfelelve, ha mind a két nívónál mielőbb kiépíttetnék. De ha az ezen két útvonal készítéséhez kellő tetemes költségek előállításához reménység nem volna, s hogy szorosan a felhivatott kegyes intézménybeni felhíváshoz ragaszkodjunk, határozottan kijelentjük, hogy mi az elsőséget a tolna dombori útvonalnak adjuk , azt következő indokokkal támogatjuk: mert ez a tervezett három útvonal legrövidebbike, és csak 71,548 ft 18 hiba kerületidvén, leghamarabb létesíthető; különösen, ha tekintetbe veszszük, hogy a fentebbi összeg a Tolna városa által megajánlott 8603 ft 72 kr. beszámításával 63,043 ft 46 krra olvad le, s hogy az úthoz szükségelt 68 holdnyi tér is ingyen engedtetik át; mert nagyon is megegyez a méltányosság elveivel, hogy Tolna városa, mely a bogyiszlói átmetszés által a Dunát elvesztette, azzal egy építendő útvonal által ismét kapcsolatba hozassék, mert ezen útvonal által a Duna balpartján lévő Pest megyével a közlekedés fennntartathazik, a túlsó parton lévő Fájsz község kötelezettséget vállalván, hogy a Dunaparttól a község alá vezetendő utat saját költségén fogja elkészíttetni, mert a kereskedés iránya mindinkább felfelé terjedvén ki, az áruk és termények Pestre, a hazai kereskedelem központjára sokkal rövidebb úton, következőleg kevesebb költséggel fognak szállíttathatni. Maga Szegszárd a tolna dombori út építése által sokkal kedvezőbb helyzetbe tétetik, mintsem Tolna jutna, ha a tolna dombori út helyett a szegszárd gomenczt építtetnék; mert Szegszárdtól, illetőleg azon ponttól, hol a buda-eszéki álladalmi út keresztülvágatik, Tolnáig az út 12/„ mértföld, innen Domboriig 1 '/g, összesen tehát 2',, mértföld; ellenben a szegszárd gemenczi útnak hossza 2'/,, és igy az egész különbség csakis egy negyed mértföld, vagy 1000 fotó öltűig tehát a szegszárdiak Gemenczére 2), mértföldiig ne szállítják áruikat- addig a tolnaiak kénytelenek lennének azokat Szegszárdon át Gemenczére 30 mértföldnyíre szállítani; mi nemcsak a méltányosság elveivel ellenkeznék, hanem a tolnai terménynek a szegszárdival való concurrentiáját arra nézve szinte lehetlenné fogná tenni. Azon egy negyed mértföld, melylyel a szegszárdi favaros — Domboriba menve — többet tenni kénytelenittetik, mint ha Gemenczére menne, egy minimumra azáltal szállittatik le , mert Domboriba menve meggazdálkodja a Danán azon távolságot, mely Gemencze és Dombori közt terül el. Az ügyet igy tekintve, lehetetlen, hogy az áruszállítási költség oly magas legyen, mint azt Szegszárd tünteti ki; s ha Szegszárdról Gemenczére mázsánkint 10—12 krt kell fizetniük, Domboriba sem kerülhet az az 12—15 krnál többe. A szegszárd-gemenczi út építését nehezíti azon körülmény, hogy a szükségelt 14819/12(M1 holdnyi térből csak 5141’/nor hold van ingyen megajánlva, s igy a kisajátítandó 87,1,/noo hold tetemes költséget venne igénybe; jóllehet ezen útterv kivitelét igen elősegítené a gőzhajótársaság abbeli ajánlata, hogy a 3000 köböl kőnek Visegrádi és odáig ingyen leendő szállítását magára vállalja, mely körülmény a költségvetésben foglalt összeget 71,929 ft 68 krra fogná leszállítani, de egyébként nem hihető, hogy azon esetre, ha a tornadombori útterv kiépítése fog is hatóságilag kimondatni, a társulat fentebbi ajánlatától elálljon, annál kevésbé, mert a Dunáni szállá mint Visegrádiól Domboriig sokkal rövidebb, mint szintén onnét Gemenczéig Ami a szegszárd-gemenczi útra felszámított, s több mint 10,000 ftra rúgó közmunkát illeti: miután véleményünk szerint a közmunkát nem kizárólag csak a gemenczi útra lehet fordítani, a közmunkából a torna dombori útra is lehet annyit számítani, mennyit az útterv kiépítése igényelni fogna. Szegszárd particulari érdekét, jelesül annak borkereskedését tekintve, elvitazhatlan, hogy erre nézve a szegszárd-gemenczi útvonal előnyösb , de ha másrészről felveszszük, hogy a bor minden jeles tulajdonai daczára fájdalom, még mindig nem azon áruczikkekhez sorozható, melyek a világkereskedésben szerepelhetnek, vagy hogy azok fölé helyeztessék, melyek minden körülmények közt a kivitel tárgyai, p. o. a gabona és a dohánynak ; véleményünk szerint a tolna-dombori vonal fontosabb, és így elsőbbséget igényel, mert a szegszárdi kereskedés a szegszárd-gemenczi vonal építése által nem fogna annyit nyerni, mint Tolna és vidéke veszítene, ha a Danától elzárva, ahhoz csak Szegszárdon át Gemenczénél juthatna, de szem előtt tartva a túlparti közlekedést, a tolna dombori úttól maga Szegszárd is annyit nyerne, a mennyire szállítmányai részére a fajszi révet használva, a túlsó oldalon csinált útra talál, melyen Kalocsával s az egész környékkel közlekedhetik. Ami a harmadik, báttaszék-bajai úttervet illeti, e részben Tolna megye főispánjának f. évi ápril 10 én 1989. szám alatti felterjesztésében kifejtett nézeteit egészben osztjuk, s annak kiépítését legalább a mostani körülmények közt szükségtelennek találjuk, anynyival inkább, mert Battáig, hol gőzhajó-állomás és rév van, a Danával csinált úton közlekedhetik, mely a Csanádmegyei segélyzőbizottmány. Csanádmegye részéről méltóságos Csörgeö Antal főispáni helytartó úr elnöklete alatt a rendkívüli szárazság által előidézett Ínség ügyében, fiattonya mezővárosban nyilvános tanácskozmány tartatott, a megye tisztviselői s értelmisége jelenlétében. A főispáni helytartó ő méltósága előadta, hogy felismervén a helyzetet s azon körülményt, hogy a legtehetősebb gazdák is a végzet ádáz csapása folytán maguk s gazdaságuk fentartása tekintetéből idegen segélyre szorulvak, s hogy a takarás bevégeztével munka s kereset-hiány miatt a megye népességének legnagyobb része éhségnek leend kitéve, nem késett még júnnus hó folytán a nagyméltóságú magy. kir. helytartótanácsot e borzasztó állapotról értesíteni, nagyobb mennyiségű vetőmagnak az állam terhére leendő előállítása, s különösen munkanyújtás iránt fölkérni. Névszerint pedig javaslatba hozta az alföldi vasút, az arad szegedi állam-út, a makó-battonyai közlekedési út építésének azonnali megkezdését elrendelni, továbbá a mindszent-apátfalvi tiszai társulat által tervezett „tápéi" csatorna építését maga útján kieszközölni, akképen, hogy ez hova hamarább munkába vétessék. Az épen folyamatban volt katonai adóexecuzió beállítását felsőbb helyen szorgalmazván, ezt már június elején kivívnia sikerült is. Továbbá az aszály okozta károknak, az adóelengedés szempontjából szükséges fölvétele iránt intézkedvén, e czélból kellő közreműködés végett az illető pénzügyi hatóságokat megkereste, s az érintett kárfölvételi munkálatokat maga helyére be is terjesztette, melyikre nézve a tárgyalás már valószínűleg megkezdettén, ennek méltányos eredményét bizton remélhetni. Ezek után egy megyei központi segélyző bizottmány alakítását és a fenyegetett közbátorság fentartására célzó javaslatok kidolgozását indítványozó. Ezekhez képest a battonyai járás segélyző-bizottmánya tagjaiul főispáni helytartó ur által felolvasott s éljenzéssel fogadott névsor alapján .Elnökül: Báró Walmor Adolf, tagokul pedig: Markovics Antal, Lonovics József, Jakabffy Miklós, Jakabffy Tódor, Kovács József, Babó Imre, ifjú Vertán Antal, Kövér Pál, Jakabffy Alajos, Simay Kristóf, Basch Lipót, Greuißberger János, Szentiványi Sándor, Sántha Sándor, Glacz Antal, Vertán Endre, Hofbauer Sándor, ifjú Biró Imre, Zeisler Salamon, K. Sina Simon, Marczibányi Antal, Blaskovics István, Purgly János a kir. kincstári pécskai uradalom képviselője, Kövér Sándor, Katona Antal, Major János palotai, Mikosevics József battonyai és Csiky Gergely tornyai lelkész s illetőleg esperes arak közfelkiáltás utján megválasztattak. A bizottmányi ülésekbeni részvétre a megye részéről a megye kormányának tisztviselők kinevezése felhagyatván. Ugyanezen bizottmánynak feladatául fűzetik, az ő cs. kir. Apostoli Felségéhez ezen megyei tanácskozmány részéről fölterjeszteni határozott legalázatosabb felirat szerkesztése, meghitelesitése és legmagasabb helyre juttatás végett főispáni helytartó árnak leendő átnyujtása. A bizottmány működésére nézve ezen jegyzőkönyvben foglalt következő szabályok állapíttatnak meg: Alapszabályai a csanádmegyei inségi segélyzőbizottmányoknak. 1. Csanádmegyében az uralkodó ínség tartamára két inségi főbizottmány alakul; egyik Makón, melyhez a makói és nagylaki közigazgatási járások; másika pedig Battonyán, melyhez a battonyai és palotai járások tartoznak, ezek működési köre az illető községekre és pusztákra terjed ki. 2. A bizottmány egy elnökből és 30 tagból, választás útján betöltendőkből alakul, melynek kiegészítéséül a megye tisztviselői részéről a megye kormányzója maga nevezi ki a tagokat. 3. Az inségi bizottmányok feladata: a megyei hatósággal egyetértve és összeköttetésben felhívásokat intézni, könyöradományokat gyűjteni, a segélyzés különféle forrásait kinyomozni, ezeket alkalmazni és valamint magán-úton, úgy az állam által nyújtott pénzvagy termesztménybeli segélyzést kezeltetni, azokról rendes számadást vezettetni és az ínségben szenvedőknek kiszolgáltatni. E végből: 4. Az illető községi albizottmányok által összeiratja a szűkölködőket, és legyen az vetőmag, vagy élelemre szánt szükséglet, — meghatározza, hogy időnkint ki és mennyi segélyezésben részesüljön, különösen felügyelvén arra, hogy a segélyezés igazságosan és részrehajlatlanul kiszolgáltattassék, miczélra saját kebeléből tagokat küldhet ki az illető községekbe, kiknek működési ideje a körülmények szerint hosszabb tartamú lehet.6. A bizottmány minden két hétben rendesen egyszer, szükség esetében többször is saját kebelében öszszeül és az első pont iránti tárgyak felett tanácskozik.6. A bizottmányok a kezelés alá vett segélyezési tömegekről felelősséget vállalnak. 7. A közbátorság fenntartása érdekében a bizottmányok nemcsak szükséges javaslatokat tesznek, hanem a közbiztonsági közegeket a körülményekhez képest alkalmazzák, és e végből a megyei kormánynyal magukat folytonos érintkezésbe teendik. 8. A bizottmányok minden hóban rendesen egyszer időközbeni eljárások eredményét a megyei kormánynyal szükséges tudás végett köztik. 9. A bizottmányok tagjai munkálkodásukat — emberbaráti kötelességből — módon jutalom nélkül teljesítik. Ezen jegyzőkönyv egész terjedelmében a más kereskedelem mostani viszonyait tekintve, e vidékre nézve kielégítő. Pest, 1863. sept. ké 1ső napján tartott havi rendes ülésből. A pest-budai kereskedelmi és iparkamara.