Sürgöny, 1863. szeptember (3. évfolyam, 198-222. szám)

1863-09-17 / 211. szám

fl* vnadik évi folyás. 211 - 1893. Csütörtök September 17. erkeajtó-hivatal: Arátok t re 7. 8«­ a. föld«mini. Kiadó-hivatal: Hiti­tok­ t.re 7. az. a. föld»m int. Előfizethetni Hudapesten -v kiadó­hivatalban. barátok-tert «­erűin földszint. Vidékeit bérmen­ted levelek­kel. minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak «ustriai értekbe«. Budapesten házhozghordva.­­ Vidékre, napon* iat|te*tác Félévre 8 | 50 kr. Negyedévre 4 * 50 „ Félévre 10^forint. Negyedévre 5 |# HIVATALOS KÉSZ. Ö cs. kir. Apostoli Felsége f. évi j­l. Tl-rel kelt legfelsőbb kabineti iratával G­i­r­k Gy­örgy pécsi, s K­o­st­á­r­c­s­i­k István rozsnyói, valamint M­o­g­n­e­s István beszterczebányai püspököket valóságos titkos tanácsosi méltósággal, dij-elengedés mellett, legkegyel­mesebben fölruházni méltóitatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. - től kelt légi­ határozatával az erdélyi országgyülésbeni részvé­telre legfelsőbbleg meghívott Groisz Gusztáv kor­­mányszéki tanácsost ezen országgyűlés elnökévé, — Alda­lean János s Kirchner Frigyes követeket s kormányszéki tanácsosokat ez országgyülés alelnö­­keivé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. kir. Apostoli Felsége múlt hó 2-tól komá­rommegyei udvardi illetőségű N­e­b­e­s­z Győző udvardi járási alorvos vezetéknevének „N­e­m­es“-r­e kért át­változtatását legkegyelmesebben megengedte. Zemplén megyében az uralgó keleti marhavész miatt a szarvasmarhavásárok megtartása a vész tar­tama idejére, további intézkedésig, ezennel betiltatott. NEMHIVATALOS KESZ. Birodalmi tanács. A birod. tanács 13 iki ülésében a politikai házas­sági engedély iránti bizottmányi jelentés szétoszlatá­­sa után gr. Dziodnszycki bir tanácsi követ irata olvastatott föl, melyben befogatásáról s a nála történt házmotozásról tesz jelentést, s a lembergi rendőrható­­ság ellen szigorú vizsgálat elrendeltetését kéri, mire az elnök kijelenti, hogy e kérésnek már eleget tett, mennyiben ez ügyben a rendőrministerhez felszólítást intézett, ki arra írásbeli végzést ígért. Később K­o­g­a wr­s­k­i lengyel követ befogatá­­sának ügye került szőnyegre. Elnök felolvasó a lem­bergi országos törvényszéknek iratát, melyben ez je­lentést tesz, hogy Rogawski követ a b. t. k. 66.§-a alap­ján a nyilvános rend megháboritásának bűntényével a lembergi orsz. törvényszék aug. 28 ki­végzéséhez ké­pest vádoltatott s a b. p. r. 1.161. §-a a. és o. értelmében sept. 6 én Tarnowban előlegen őrizet alá vétetett. A ház engedelmének kikérése nem következett be, mint­hogy Rogawski tetten kapatott, azaz : a lengyel felke­lés számára a tevékenység s a Galicziában létező forra­dalmi bizottmány részéről működése közepett foga-­s­tott el. Elnök jelenti, miszerint az igazságügyminis­z­ter az ő felszólítására azon okmányokat, melyek az e befogatást indokoló s kísérő körülményekre vonatkoz-I nak, bekülldötte, azon föntartással, hogy azok a vizsgá-­ lat érdekében titokban tartassanak, s a netsláni végzés­t titkos ülésben hozattassék , mire H­e­­­n igazságügymi-­ nister jelenté, miszerint a lembergi orsz. törvényszék folyó hó 11 - én elhatározó, miszerint a vád a befogott Rogawski követ ellen a felségárulás bűntényére ter­­­­jesztessék ki. Erre Hasner elnök a jegyző Bentkowski által Rogawskinak lengyel nyelven szerkesztett jelen-­­tését annak befogatásáról olvastatja fel, először len-­ gyel nyelven, aztán német fordításban. A jelentés első része a befogatásra vonatkozó már ismeretes adato­­­kat Rogawskinak Krakóba vitetéséig tartalmazza- Ro-­ gawski követ az ellene követett eljárásban a szemé­­­lyes szabadság oltalma s a követek sérthetlenségére vo­natkozó törvények megsértését látja s jogellenes befor­­gatása ellen a háznak ünnepélyes tiltakozást nyújt be.­A krakói orsz. törvényszék börtönében kelt iratá­­ban fölhivja házbeli tiszttársait, hogy ügyét alaposan megvizsgálják. Az ő Ügy­e most a ház Ügye, s ez emlé­kezzék meg a nagy német költő e mondatáról: „A vi­lágtörténet a világtörvényszék !“ Iratában) Rogansky a Tarnowban iránta követett bánásmód ellen is panaszko­dik, melynek folytán ő testileg szenvedő állapotba esett. Elnök az e tárgy fölötti azonnali tanácsko­zást nem találja lehetségesnek, mert előbb a tényál­lást kell megvizsgálni, s ezért indítványozza, hogy az egész házból kilencztagú bizottmány neveztessék ki, mely e tárgyat megvizsgálva arról jelentést tegyen. A titoktartás tekintetéből a jelentés kinyomatása mellő­zendő. Az indítvány elfogadtatván, a kilencztagú bizott­mány megválasztatott s mondhatni, olyképen, hogy az ellen kifogást nem tehet senki. E bizottmányt ugyanis minden pártnak legkitűnőbb jogtudorai képezik ; ott vannak Herbst, Mü­hlfeld, Mende, Vander Strass, Wi­ser, Grocholsky, Prazak, Berger és Rechbauer. Erre gr. P o t­o c­k­i indítványozó, hogy gr.Dzie­­di­n­s­z­y­c­k­i rendőri befogatásának esete ugyanazon bizottmányhoz utasíttassék. Ez indítvány is elfogad­tatott, miután az igazságügyminiszer kijelenté, hogy a bizottmányban a szükséges felvilágosításokat mega­­dandja. Csütörtökön alkalmasint a ház már fog ítélketni e két ágyban; a bizottmány, mely délutáni két órakor választatott meg, öt órakor már első ülését tartotta. Az ülés egyéb tárgyai valónak: Sebmerling államminster válaszol a Gross tudor s társai által már régebben előterjesztett inter­pellátióra a kath. lelkészek s egyházfiak számárai ter­mészetbeni járulékoknak evangelicusoktóli behajtásá­ra vonatkozólag. A felső-austriai helytartó közlése sze­rint az 1861. apr. 8-ki legfelsőbb nyiltparancs kihirde­tése óta ama koronaországban a végrehajtás utjíni behajtásnak 4 esete fordult elő; egyik esetben a szol­­gálmány telekkönyvileg be volt jegyezve, a többi ese­tekben pedig községi kötelezettség forgott fönn, úgy hogy ezen esetek egyikében sem sértetett meg ama nyiitparancs. Ugyancsak az államminiszer Capr követ inter­­pellátiójára, a gymnasiumok- s főreál iskoláknak­ föl­emelt iskola­pénzre vonatkozólag, ezt válaszoló : Az iskola­pénzek összes fölöslegeiből egy általános pénz­alap alakítása általánosan czélszerű­tlennek, ellenben méltányosnak ismertetett el, valamely tanintézet bevé­teli többletét ugyanazon intézet tanárainak javára for­ditni, s továbbá mindenek előtt az idősb tanárokra lenni tekintettel. Azon esetekre, midőn nagyobb számú tanárok egyenlő szolgálati évekkel birnatc­­ a ministe­­riuma rendkívüli remuneratiókra nyert fölhatalmazást. A reáliskolai tanároknak a gymnasiumi tanárokkali egyenlő rangba helyezése már megtörtént;a fizetések-­­ beni egyenlősítés még tanácskozás tárgyát képezi, mi­­­vel az más kérdésekkel, p. o. az egyetemi tanárok ál­­­­lásáéval, áll összeköttetésben. A baranyamegyei pécs-kárászi kert és szőlészeti egylet Daróczy Zsigmond kanonok és egyleti , elnök úr előit­lése alatt f. év augustus 11. tartott I közgyűlése jegyzőkönyvének kivonata. Elnök úr évi jelentésében mindenek elött is azon örvendetes tudósítással lepi meg a közgyűlést, misze­rint Scitovszky Márton, e megyebeli volt főispán ur ő­mltsága mind az öt részvényét, úgy Nendtvich Vilmos ur a legközelebb kisorsolt 85. számmal jelölt részvé­nyét az egyleti pénztárnak ajándékozván, az egylet rendelkezése alá bocsátják. Scitovszky Márton ur­v­mltságának az egylet irányában tanusitott ezen áldozatkészsége a közgyűlés részéről a hála mély értelmével fogadtatván, ugyan ő maga — az e részben fönnálló közgyűlési határozat folytán az egylet alapitó tagjai közé soroztatván, ezen végzésről levél útján értesítendő lészen. Hasonlóképen Nendtvich Vilmos urnak is, az egy­leti pénztárnak ekkénti gyámolításáért a hálás közel­ismerés jegyzőkönyvileg kifejezendő lészen. Elnök úr ő méltósága jelenti, hogy a f. é. május hó 17. tartott választmányi ülésben kisorsolt részvé­nyek tulajdonosai — egynek kivételével — az egyleti pénztár javára az addig járt f­ él kamatokról lemond­tak, mi is kellemes tudomásul vétetvén, érintett ka­­matöszlelkék az egyleti pénztárnok által bevételbe je­löltetnek. Ugyan a méltósága elnök úr jelenté, hogy a tagi járandóságok nagyobb része még be nem fizettetett, sőt találkoznak némely oly tagok is, kik a lefizetendő járandóság felöl a pénztárnok úr által kiállított nyug­tával megjelenő s a fizetést szorgalmazó egyleti szol­gát egyenesen kiutasítják és a fizetést megtagadják ; — minthogy pedig a lekötelezett pénzsegélynek az egyleti tagok által ekkénti megtagadása az egylet fennállását nehezítené, az e részben szükséglendő in­tézkedést a közgyűlés figyelmébe ajánlja. Ezen elnöki előterjesztés folytán elhatároztatott, miszerint jövőre minden egyleti tag járandóságát má­jus hó 1-én a pénztárba befizesse, mert ellenkező eset­ben a késedelmezők ellen a törvény szigora alkalma­zandó lészen. Elnök úr azután bemutata az egyleti kertek jö­­vőrei rendes felosztásáról Budai Béla mérnök úr által készített tervet. Elnök úrnak élő szaval­ előterjesztése és bővebb magyarázata folytán az elkészített terv czélszerűségé­­ről a közgyűlés teljes meggyőződést szerezvén, az el­fogadtatott. Továbbá elnök úr az e folyó évben eszközöltetett oltás és szemzésről, valamint mily szőlőfajok vesszejé­nek összesen 36,700 darabon felül lett elültetéséről, je­lentése után, egyúttal felolvassa jegyzékét azon részint bortermő,­­ részint úgynevezett asztali szőlőfajoknak, melyek jövőre az egylet kertjében ültettetni fognak, s így m­egszerezhetők lesznek; felkérvén ennek folytán a közgyűlésben jelen volt szőlősgazdákat és a szőlő­­szettel foglalkozókat, miszerint az általa felsorolt sző­­lőfajokon kívül, a jegyzékben nem foglalt, és a hely­beli talaj minőségének, valamint az éghajlati s egyéb culturális viszonyoknak megfelelő s terjesztésre érde­mes más jeles fajokat megnevezni s azokból az egylet részére vesszőket adni szíveskednének. Bánffay Simon ügyvéd és egyleti tag ar megbí­zás folytán bejelenté Em­eth János egyleti alelnök úr­nak betegeskedése miatt eme tisztérőli lemondását, ki is azt elfogadtatni kéri. Méltányolván a közgyűlés al­elnök úrnak tisztérőli eme lemondásának okai szolgált sajnos körülményt, a lemondást elfogadta. Indítványba hozatván, miszerint a helybeli sző­lészet sikeresebb előmozdításához mi sem járulhatna inkább, mint a vinczellérek szakavatott kiképezése, e részbeni teendőkre nézve felhivatik az egylet figyelme és intézkedése. A közgyűlés áthatva lévén a tett indít­vány alapossága és közhasznúságától, egyelőre elhatá­rozta , miszerint az egyleti kertész mellé eddig fölfo­gadtatni kellett napszámosok hely­ébt kertész és vin­­czellérekké magokat kiképezni óhajtó két helybeli ifjú (kik pécsi szőlőmivesek gyermekei legyenek) fogadtas­­sék fel, kik az egyleti kertész oldalán foglalatoskod­janak és igy gyakorlatilag az okszerű kert­­ésszölőmi­­velést magokévá tévén, majdan mások által az e rész­beni kiképeztetés terjeszthetése végett fel váltassanak. A budapesti ker­eskedelmi és iparkamra f. évi sept. 1-iei gyűléséből következő felírást ha­tározott a uru. m. kir. helytartótanácshoz: Nagyméltóságú m. kir. helytartótanács! Folyó évi augustus 22-én 42,139. szám alatt kelt kegyes intézmény által felhivatott alálirt kamara, hogy véleményes nyilatkozatot adjon aziránt: váljon a torna­­dombori, szegszárd gemenczi és báttaszék-bajai útvo­nalak közül melyiknek kiépítése mutatkozik kereske­delmi szempontból legszükségesebbnek ? Ezen fontos ügy a folyó hé­l­ső napján tartott havi rendes ülésünkben tanácskozmány tárgyává vál­ván, a közlemények 1/. alatti vizsgálása mellett követ­kezőket van szerencsénk előterjeszteni: Kereskedelmi szempontból kiindulva, mind a tol­na dombon, mind a szegszárd-gemenc­i útvonalt igen szükséges és kívánatosnak tartjuk, és a közérdekek kí­vánalmainak is inkább akkor lenne megfelelve, ha mind a két nívónál mielőbb kiépíttetnék. De ha az ezen két útvonal készítéséhez kellő tetemes költségek elő­állításához reménység nem volna, s hogy szorosan a felhivatott kegyes intézménybeni felhíváshoz ragaszkod­junk, határozottan kijelentjük, hogy mi az elsőséget a tolna dombori útvonalnak adjuk , azt következő indo­kokkal támogatjuk: mert ez a tervezett három útvonal legrövidebbi­­ke, és csak 71,548 ft 18 hiba kerületidvén, leghama­­rabb létesíthető; különösen, ha tekintetbe veszszük, hogy a fentebbi összeg a Tolna városa által megaján­lott 8603 ft 72 kr. beszámításával 63,043 ft 46 krra ol­vad le, s hogy az úthoz szükségelt 68 holdnyi tér is in­­gyen engedtetik át; mert nagyon is megegyez a méltányosság elvei­vel, hogy Tolna városa, mely a bogyiszlói átmetszés által a Dunát elvesztette, azzal egy építendő útvonal által ismét kapcsolatba hozassék, mert ezen útvonal által a Duna balpartján lévő Pest megyével a közlekedés fennntartathazik, a túlsó parton lévő Fájsz község kötelezettséget vállalván, hogy a Dunaparttól a község alá vezetendő utat saját költségén fogja elkészíttetni, mert a kereskedés iránya mindinkább felfelé ter­jedvén ki, az áruk és termények Pestre, a hazai keres­kedelem központjára sokkal rövidebb úton, következő­leg kevesebb költséggel fognak szállíttathatni. Maga Szegszárd a tolna dombori út építése által sokkal kedvezőbb helyzetbe tétetik, mintsem Tolna jutna, ha a tolna dombori út helyett a sze­gszárd go­­menczt építtetnék; mert Szegszárdtól, illetőleg azon ponttól, hol a buda-eszéki álladalmi út keresztülvága­­tik, Tolnáig az út 12/„ mértföld, innen Domboriig 1 '/g, összesen tehát 2',, mértföld; ellenben a szegszárd ge­m­enczi útnak hossza 2'/,, és igy az egész különbség csakis egy negyed mértföld, vagy 1000 fotó öl­­tűig tehát a szegszárdiak Gemenczére 2), mértföldiig n­e szállítják áruikat-­ addig a tolnaiak kénytelenek lenné­nek azokat Szegszárdon át Gemenczére 30 mértföld­nyíre szállítani; mi nemcsak a méltányosság elveivel ellenkeznék, hanem a tolnai terménynek a szegszárdi­­val való concurrentiáját arra nézve szinte lehetlenné fogná tenni. Azon egy negyed mértföld, melylyel a szegszárdi favaros — Domboriba menve — többet ten­ni kénytelenittetik, mint ha Gemenczére menne, egy minimumra azáltal szállittatik le , mert Domboriba menve meggazdálkodja a Danán azon távolságot, mely Gemencze és Dombori közt terül el. Az ügyet igy tekintve, lehetetlen, hogy az áru­szállítási költség oly magas legyen, mint azt Szegszárd tünteti ki; s ha Szegszárdról Gemenczére mázsánkint 10—12 krt kell fizetniük, Domboriba sem kerülhet az az 12—15 krnál többe. A szegszárd-gemenczi út építését nehezíti azon körülmény, hogy a szükségelt 14819/12(M1 holdnyi tér­ből csak 5141’/nor­ hold van ingyen megajánlva, s igy a kisajátítandó 87,1,/noo hold tetemes költséget venne igénybe; jóllehet ezen útterv kivitelét igen elősegítené a gőzhajótársaság abbeli ajánlata, hogy a 3000 köb­­öl kőnek Visegrádi és odáig ingyen leendő szállítását magára vállalja, mely körülmény a költségvetésben foglalt összeget 71,929 ft 68 krra fogná leszállítani, de egyébként nem hihető, hogy azon esetre, ha a torna­­dombori útterv kiépítése fog is hatóságilag kimondatni, a társulat fentebbi ajánlatától elálljon, annál kevésbé, mert a Dunáni szál­l­á mi­nt Visegrádiól Domboriig sok­kal rövidebb, mint szintén onnét Gemenczéig A­mi a szegszárd-gemenczi útra felszámított, s több mint 10,000 ftra rúgó közmunkát illeti: miután véleményünk szerint a közmunkát nem kizárólag csak a gemenczi útra lehet fordítani, a közmunkából a torna dombori útra is lehet annyit számítani, mennyit az útterv kiépí­tése igényelni fogna. Szegszárd particulari érdekét, jelesül annak borkereskedését tekintve,­­ elvitazhatlan, hogy erre nézve a szegszárd-gemenczi útvonal előnyösb , de ha másrészről felveszszük, hogy a bor minden jeles tulaj­donai daczára fájdalom, még mindig nem azon áru­­czikkekhez sorozható, melyek a világkereskedésben szerepelhetnek, vagy hogy azok fölé helyeztessék, melyek minden körülmények közt a kivitel tárgyai, p. o. a gabona és a dohánynak ; véleményünk szerint a tolna-dombori vonal fontosabb, és így elsőbbséget igé­nyel, mert a szegszárdi kereskedés a szegszárd-ge­­menczi vonal építése által nem fogna annyit nyerni, mint Tolna és vidéke veszítene, ha a Danától elzárva, ahhoz csak Szegszárdon át Gemenczénél juthatna, de szem előtt tartva a túlparti közlekedést, a tolna dom­bori úttól maga Szegszárd is annyit nyerne, a mennyi­re szállítmányai részére a fajszi révet használva, a túlsó oldalon csinált útra talál, melyen Kalocsával s az egész környékkel közlekedhetik. A­mi a harmadik, báttaszék-bajai úttervet illeti, e részben Tolna megye főispánjának f. évi ápril 10 én 1989. szám alatti felterjesztésében kifejtett nézeteit egészben osztjuk, s annak kiépítését legalább a mos­tani körülmények közt szükségtelennek találjuk, any­­nyival inkább, mert Battáig, hol gőzhajó-állomás és rév van, a Danával csinált úton közlekedhetik, mely a Csanádmegyei segélyzőbizottmány. Csanádmegye részéről méltóságos Csörgeö An­tal főispáni helytartó úr elnöklete alatt a rendkívüli szárazság által előidézett Ínség ügyében, fiattonya me­zővárosban nyilvános tanácskozmány tartatott, a me­gye tisztviselői s értelmisége jelenlétében. A főispáni helytartó ő méltósága előadta, hogy felismervén a helyzetet s azon körülményt, hogy a legtehetősebb gazdák is a végzet ádáz csapása folytán maguk s gazdaságuk fentartása tekintetéből idegen se­gélyre szorulvak, s hogy a takarás bevégeztével mun­ka s kereset-hiány miatt a megye népességének leg­nagyobb része éhségnek leend kitéve, nem késett még júnnus hó folytán a nagyméltóságú magy. kir. helytar­tótanácsot e borzasztó állapotról értesíteni, nagyobb mennyiségű vetőmagnak az állam terhére leendő elő­állítása, s különösen munka­nyújtás iránt fölkérni. Névszerint pedig javaslatba hozta az alföldi vasút, az arad szegedi állam-út, a makó-battonyai köz­lekedési út építésének azonnali megkezdését elrendel­ni, továbbá a mindszent-apátfalvi tiszai társulat által tervezett „tápéi" csatorna építését maga útján kiesz­közölni, akképen, hogy ez hova hamarább munkába vé­tessék. Az épen folyamatban volt katonai adóexecuzió beállítását felsőbb helyen szorgalmazván, ezt már jú­nius elején kivívnia sikerült is. Továbbá az aszály­ okozta károknak, az adóelen­gedés szempontjából szükséges fölvétele iránt intéz­­kedvén, e czélból kellő közreműködés végett az illető pénzügyi hatóságokat megkereste, s az érintett kár­fölvételi munkálatokat maga helyére be is terjesztette, melyikre nézve a tárgyalás már valószínűleg megkez­dettén, ennek méltányos eredményét bizton remél­hetni. Ezek után egy megyei központi segélyző bizott­mány alakítását és a fenyegetett közbátorság fentar­­tására c­élzó javaslatok kidolgozását indítványozó. Ezekhez képest a battonyai járás segélyző-bi­­zottmánya tagjaiul főispáni helytartó ur által felolva­sott s éljenzéssel fogadott névsor alapján .­Elnökül: Báró Walmor Adolf, tagokul pedig: Markovics Antal, Lonovics József, Jakabffy Miklós, Jakabffy Tódor, Kovács József, Babó Imre, ifjú Ver­­tán Antal, Kövér Pál, Jakabffy Alajos, Simay Kristóf, Basch Lipót, Greuißberger János, Szentiványi Sándor, Sántha Sándor, Glacz Antal, Vertán Endre, Hofbauer Sándor, ifjú Biró Imre, Zeisler Salamon, K. Sina Si­mon, Marczibányi Antal, Blaskovics István, Purgly Já­nos a kir. kincstári pécskai uradalom képviselője, Kö­vér Sándor, Katona Antal, Major János palotai, Miko­­sevics József battonyai és Csiky Gergely tornyai lel­kész s illetőleg esperes arak közfelkiáltás utján meg­választattak. A bizottmányi ülésekbeni részvétre a megye ré­széről a megye kormányának tisztviselők kinevezése felhagyatván. Ugyanezen bizottmánynak feladatául fűzetik, az ő cs. kir. Apostoli Felségéhez ezen megyei tanácskoz­mány részéről fölterjeszteni határozott legalázatosabb felirat szerkesztése, meghitelesitése és legmagasabb helyre juttatás végett főispáni helytartó árnak leendő átnyujtása. A bizottmány működésére nézve ezen jegyző­könyvben foglalt következő szabályok állapíttat­nak meg: Alapszabályai a csanádmegyei inségi segélyző­­bizottmányoknak. 1. Csanádmegyében az uralkodó ínség tartamára két inségi főbizottmány alakul; egyik Makón, melyhez a makói és nagylaki közigazgatási járások; másika pedig Battonyán, melyhez a battonyai és palotai járá­sok tartoznak, ezek működési köre az illető községek­re és pusztákra ter­jed ki. 2. A bizottmány egy elnökből és 30 tagból, vá­lasztás útján betöltendőkből alakul, melynek kiegészí­téséül a megye tisztviselői részéről a megye kormány­zója maga nevezi ki a tagokat. 3. Az inségi bizottmányok feladata: a megyei ha­tósággal egyetértve és összeköttetésben felhívásokat intézni, könyöradományokat gyűjteni, a segélyzés kü­lönféle forrásait kinyomozni, ezeket alkalmazni és va­lamint magán-úton, úgy az állam által nyújtott pénz­vagy termesztménybeli segélyzést kezeltetni, azokról rendes számadást vezettetni és az ínségben szenvedők­nek kiszolgáltatni. E végből: 4. Az illető községi albizottmányok által össze­­iratja a szűkölködőket, és legyen az vetőmag, vagy élelemre szánt szükséglet, — meghatározza, hogy időn­­kint ki és mennyi segélyezésben részesüljön, különösen felügyelvén arra, hogy a segélyezés igazságosan és részrehajlatlanul kiszolgáltattassék, miczélra saját ke­beléből tagokat küldhet ki az illető községekbe, kiknek működési ideje a körülmények szerint hosszabb tartamú lehet.6. A bizottmány minden két hétben rendesen egy­szer, szükség esetében többször is saját kebelében ösz­­szeül és az első pont iránti tárgyak felett tanácskozik.­­6. A bizottmányok a kezelés alá vett segélyezési tömegekről felelősséget vállalnak. 7. A közbátorság fenntartása érdekében a bizott­mányok nemcsak szükséges javaslatokat tesznek, ha­nem a közbiztonsági közegeket a körülményekhez ké­pest alkalmazzák, és e végből a megyei kormánynyal magukat folytonos érintkezésbe teendik. 8. A bizottmányok minden hóban rendesen egy­szer időközbeni eljárások eredményét a megyei kor­mánynyal szükséges tudás végett köztik. 9. A bizottmányok tagjai munkálkodásukat — emberbaráti kötelességből — módon jutalom nélkül teljesítik. Ezen jegyzőkönyv egész terjedelmében a más kereskedelem mostani viszonyait tekintve, e vidékre nézve kielégítő. Pest, 1863. sept. ké 1­ső napján tartott havi ren­des ülésből. A pest-budai kereskedelmi és iparkamara.

Next