Sürgöny, 1863. szeptember (3. évfolyam, 198-222. szám)
1863-09-26 / 219. szám
Harmadik évi folyam. 8*e»kesitő-hivatal: »rátok tere 7. «* m. föld«.int. Kiadó-hivatal: lmtok tre 7. se. ». földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó* hivatalban, barátok tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekbin minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Szombat September 26. Előfizetési árak austriai értékbe» Budapesten házhoz bordva. Vidékre, nappokiat postán f.Uővj*» V 50 kr Félévre lOttbbau Melyedévre 4 „ 50 „ Negyedévre 5 ' p Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY“ octóber—decemberi évnegyede« folyamára. Előfizetési ár 6 ft. A .Sürgönyi kiadó hivatala. HIVATALOS RÉSZ. Császárné s Királyné Ő Felsége az inség enyhítésére tizezer forintot legkegyelmesebben ajándékozni méltóztatott. VÁMHIVATALOS RÉSZ. Az ínséggel küzdő alföldi lakosokelsegélésére részint a nméltóságú magyar kir. helytartótanácsi elnökséghez, részint a magyar királyi helytartótanácshoz beérkezett újabb adakozások jegyzéke. A komáromi takarékpénztár beküldött 200 ft — ki Máramarosmegye tisztikara összes évi fizetésének 8°/0-tóliját.... 2361 „ 5 „ Herzberg Simon pesti nagykereskedő 200 „ — „ azon kikötéssel, hogy ezen összeg valláskülönbség nélkül felerészben Debreczen város és felerészben Szabolcamegye szegényei között osztassék ki, mi egyúttal eszközöltetik id. Gróf Forgách Antal m. k. udvari főkanczellár e nagyméltósága leküld egy névtelen által Czinner bécsi nagykereskedőháznál e czélra befizetett. . 100 „ — „ Modor sz. k. város segélyző-bizottmánya.............................................126 „ 68 . Majláth György őnmaga . . 300 „ — „ mikhez hozzáadván az eddigi 37,766 ft 80 krajczárt és hat darab aranyat, bejött összesen .................................... 41,042 ft 49 kr és hat darab arany. Váratlan bingóság. Ha a magyar kormány hallgatna a bécsi lapok egy részére s kivált azokra, melyek rendesen Magyarországot nem szokták csirógatni, nem volna egyéb teendője, mint a magyar országgyűlést a legnagyobb sietséggel egybehívni; de ez még nem elég; a felemlített lapok engedékenysége annyira ment, Magyaror szor szág iránti forró szeretetek oly lángot vetett, miszerint készek lennének a nem létező 1861-iki országgyűlést is feltámasztani hamvaiból és egész naivsággal túltenni magukat azon körülményen, hogy Ő Felsége ez országgyűlést feloszlatni méltóztatott s az illető volt követek mandátuma elenyészett. Ez engedékenység és magyar szeretet anynyira meglepő, hogy mi prózai emberek, kik a bureaucratia lelkesedésében nem igen hiszünk, kénytelenek vagyunk a dolgot közelebbről megvizsgálni és annak okát fürkészni : miért akar ezúttal a telivér centralista a magyar kormányon a transactió terén túltenni, pláne oly tanácsokat adván a magyar kormánynak, melyek sem a fejedelem kimondott szavával, sem a czél elérhetésével össze nem férnek. A centralisták bureaucraticus része ez ideig minket vádolt illusiókkal s most egyszerre oly ajánlattal lép fel,mely azon illusiót feltételezi, mintha az 1861-iki felirat szerzői rögtön megtagadnák azon művet, mely az ő felfogásuk szerint, mindnyájukat egyenesen a Pantheonba vezetendi. Ezen illuzió oly naiv, hogy a legjobb akarattal azt vagyunk kénytelenek hinni, miszerint a nevezett urak nem igen törődnek azzal, minő leend a tervezett országgyűlés eredménye. A magyar kormány e részben másképen gondolkodik. Fő gondja nem az, hogy pár hóval előbb vagy később legyen az országgyűlés, hanem az, hogy a magyar nép oly férfiakat küldjön ez országgyűlésbe, kik ne legyenek múltjuk által a jelenre nézve megkötve, kiket szálig elhangzott beszédek ne vádoljanak következetlenséggel, vagy kik ne legyenek kénytelenek megalázni hiúságukat, ha békillni akarnak. A magyar kormány főgondja : a leendő országgyűlés szerencsés eredménye. — Persze némelyek ez eredménynyel nem gondolnak, sőt talán vannak olyanok, kik insette azért óhajtják az 1861-iki országgyűlés egybehívását, mert remélik, hogy e volt testület ugyanazt határozná 63-ban, amit határozott 61-ben. És e reményben aligha csalatkoznának, és akkor a második, kegyes Fejedelmünk által ígért országgyűlés is lefolyván, mégpedig minden eredmény nélkül, a februári pátens ez esetre szóló intézkedése méldatlanul életbe lépne, ti. az egyenes választások elrendeltetnének. Nem lehetetlen, mondom, hogy vannak olyanok, kiknek fejében e számítás megfordult, azonban ezúttal a fáradság hasztalan volt. Ő Felsége egy második országgyűlést méltóztatott ígérni, a magyar kormány pedig, hitem szerint, csak akkor fogja ez országgyűlést egy-t behívni, midőn ennek eredménye iránt magát biztosan tájékozhatja, midőn tudni fogja, hogy ez eredmény nem sérti újabb csalódással a fejedelem atyai szívét. — Sem a provisoriurcot nem szünteti meg, míg a transactió műve végbe nem ment, sem országgyűlést nem hí össze, míg nem remél biztos eredményt az egyezkedés nagy művére nézve. A nevezett urak pedig legyenek egy kis türelemmel és hagyjanak fenn valamit a jelen buzgóságból azon időre, midőn kölcsönös jóakaratra és engedékenységre a Lajtha mindkét részén nagy szükség leend. Addig :surtout pas de zéle. Gr. Bethlen Miklós. TÁRCZIL Jelentés a magyar orvosok és természetvizsgálók sept. 23-n tartott szakgyüléseiről. I. Az orvossebészi szakosztály. Laner Ignácz orvostudor és kir. tanácsos ő nagysága ideiglenes vezetése mellett az orvos-egyetemi kórtani teremben összegyűlvén, a részvevők nyilvánított szándéka szerint három alszakosztályra oszlott : orvosi-, sebészi- és államorvosira. Az alszakosztályok szétosztása előtt Balassa tar úrnak „Új műtétmodorok az orrképlet körül“ cziműt, s a magyar orvosok és természetvizsgálók IX. nagygyűlése alkalmára közlett eredeti műve len kiosztva. 1. Az orvosi szakosztály. Elnök az első ülésre Laner Ignácz, a pénteki szakgyűlésre Wagner János egyetemi tanár. Szakjegyző Poor Imre tr. 2. Spitzer Bernát s.a.-ujhelyi községorvos „A pokolvár kórtana és gyógytana“ czímű bejelentett értekezését adta elő. Mivel ezen értekezésben oly nézetek merültek föl, melyeknek eldöntése kórtanunk óhajtmányai közé tartozik, azért a tagok e tárgyat külön megvitatásra kérték megfüzelni. 3. Katona Géza tr. főorvos úr „a bikszádi fürdő és ásványvízről“ olvasott. A bői fürdőben 4 forrás van, n. m. a főforrás, vagy (István forrás), a fürdővíznek használtatni szokott Klára és Endre forrás és egy 4-dik elhagyatott fanyar 120 forrás. Vegybontással ki jön mutatva, hogy a bor ásványvizek az iblanyt tartalmazó sós égvényes savanyúvizek közé tartoznak, és hogy a kénsavas sók hiánya és borsavas szikéseg tartalma miatt kitűnők. Vize a gleichenbergi, seltersi és scsavniczai vizeket e hon határairól ki is szoríthatná. 4. Poor Imre tudor értekezést olvasott föl e czim alatt: „A sömörféle bőrbajok kórtana-s oktanához.“ E tárgy Korányi Frigyes tudor úr indítványára szintén eszmecsere és megvitatás végett a délutáni 5 órai bizottsági gyűlés föladatául tűzetett ki. 6. Frommhold Károly fr. értekezett a gerinczagy-aszályról és ennek legközelebbi következményeiről s a villám hatásáról ezek ellenében. 6. Barbás József tr. a pesti gyermekkórházban szerzett adatok nyomán értekezett a kanyarójárványról. 7. Beke Gyula fülorvos Pesten a külhangvezeték csontos részének miképeni megcsontosodását, érdekes kórbonettani mutatványok mellett tárgyalta. 8. Nav rati Imre tr. a gyógyszeres folyadékok beszivatásáról szólt ítt, erre vonatkozó kórrajzokat hozván fel, egyszersmind bemutatta Sales-Girona, Mathien és a szakülésen jelenlévő Schnitzler János ír. a bécsi „Mediz. chir. Rundschau“ szerkesztőjének permetezőit (pulverisateur). II. Sebész-semészi szakosztály Az egyesült sebészi-, szemészi, sztdlészi- és boncztani szakosztály az egyetem nebészi tantermében 1863- diki September 23-kán reggeli 9 órakor összegyűlvén, Balassa J. e tanár kir. tanácsos ur,mint ideiglenes szakvezető elnök, a nagy számmal (70)*egybegyűlt szaktársakat lelkes szavakkal üdvözli a örömet fejezi ki a nagy részvét fölött. Elnök: Balassa tanár, alelnök : Stockinger T. egyetemi tanár, jegyzők :Lumnitzer S. és Batizfalvi tudorok. Batizfalvi abbeli indítványa, miszerint az előadások sorrendjére nézve a vidéki kartársaknak adassék elsőbbség, elfogadtatván: Singer M. szegedi kórházi igazgató főorvos „a hugyhólyagmetszésről“ értekezik s bemutat 12 db ritkább húgykövet, melyet véres műtét által sikerteljesen távolitott el. Az előadás után kifejett vitában Balassa, Lenhosnék, Kovács Jánes, Stockinger tudor unak vettek részt. Utána Kiss Antal rozsnyói gyakorló orvos tartott előadást két általa műtött kancsalsági esetről, mihez Hirsehier tr. jeles megjegyzésekkel járult. Most Semeleder bécsi egyetemi m. tr. lépett a szószékre, s a gége tükrészetről (Laryngoskopia) eredeti modorban értekezett. Ezután K r a m o 1 i n j tr. győri gyakorló orvos a föstenysav (acidum chronicum) értékét a sebészetben adja elő röviden. * Végre Lumniczer közkórházi főorvos egy általa kitűnő sikerrel a felkarcsonton műtött álízület esetéről szólott, melynél a csontvégek összetűzése ezüst sodrony-varrat által történt. A beteg elővezettetett. Az esetet Brassa elnök úr úgy érdekes mivoltánál fogva, mint a műtét fényes sikerét tekintve, a sebészi ritkaságok közé sorozza. III. Természet- és vegytani osztály. 1-ső ülés sept. 23. Elnök: Jedik Ányos, egyetemi rector úr, a f. hó 25-én tartandó II. Szűkülésre Thán Károly egyetemi tanár úr, jegyzők :ifj. Wágner Dániel tr. és Szily Kálmán mgyetemi rendk. tanár, a gyógyszerészi alosztályban pedig Bolemann Ede nr. I. Jedik Ányos értekezik a seydeni palaczkokból összeállítható lánczolatról, melynek kisütési szikrája annyiszor hosszabb, mint egy egyes palaczkoké, a mennyi palaczkból van a lánczolat összeállítva. II. Kraspér látván értekezik a Werner-féle körosztó gépről. III. Thán Károly bemutatja a színképkészütlékét és az alkálifémek színképeit, továbbá a Rumkorffféle gép segítségével az izzásig hevített légnemek és a nehéz fémek színképeit. IV. Ásvány-, vegy-, föld és őslénytani szakosztály. Ennek Kubinyi Ferencz, a második szakülcsre pedig Pettkó János bányatanácsos is a selmeczi bányaakad. tanára; titkár Bernáth József, politechnikai tanársegéd és Schwarcz Gyula. 1. Szabó József tanár Gömörmegyében fekvő pogányvári bazaltról és az ottani kráterről értekezett. Ennek folytán Kubinyi Ferencz bemutatta a Gömör megyében lévő ajnácsköi egyik vízmosás partjainak átivetőzetét, melyekben az ősemlősök maradványai fordulnak elő Szabó József értekezése egész kiterjedésében, valamint a bemutatott átmetszet is az évkönyvben kiadandó. 2. Kubinyi Ferencz bemutatta Ebeczky Emil úr által az ajnácskői őslénytani telepben összegyűjtött ősemlősök maradványait, melyeket a magyar múzeumnak ajánl. A legnevezetesebb maradványok Mastodin álkapcsok és ajjperczik. Rhinocerus Schaleiermacheri egyes részei, Tapir álkapcsok. Bus prisons, ló és cervus elaphus féle fogak. A szakütés méltányolván Ebeczky Emil úrnak az érintett ősemlősök maradványai gyűjtésében tanúsitott fáradságát, neki köszönetet szavazott. 3. Rózsay József értekezett a pekreniczai hegyi kátrányról Muraközben. Egész kiterjedésében kiadatik. 4. Schmidt Adolf értekezett a bihari hegységről. 5. Kubinyi Ferencz értekezett a pentelikoni márványról és pikermi őslénytani telepekről, Görögországban; a gyűjtött példányokat bemutatta, azoknak nagyobb és jelesebb részét a múzeumnak ajánlotta, a többit pedig következő tanintézetek, úgymint a budai műegyestemi, az erdélyi múzeum, a selmeczi bányaakadémia, a pesti reáltanoda stb. számára kiosztotta. Az érdekes közlés az évkönyvben kiadandónak határoztatott. 6. Schwarcz Gyula értekezett az őslénytani haladás elméletéről, mely kivonat az évkönyvben kiadatik. 7. Pettkó János értekezett a baczur-dobovói fölvettetési töbörről. V. Arhui orvostani, kórboncstani és elmegyógyászati szakosztály. Elnök: Rupp tanár úr, jegyzők Patrubány Gergely oltóintézeti igazgató és Grosz Lajos biharmegyei főorvos. Grosz Lajos a szószéket elfoglalván, előadja értekezését: az államorvost annak fontossága és ennek jelenlegi alkalmazása felett Magyarhonban, melyet azon indítványnyal fejezett be, hogy a szakosztály saját kebeléből bizottmányt jelöljön ki, mely az egyetemes közegészségügy körüli hiányokat kimerítőleg elemezve, ennek, valaint az orvosi állásnak javítására szolgáló felterjesztést dolgozzon ki még ezen nagygyűlés folyama alatt, mely a nagyméltóságnak, helytartótanácsnak benyújtatván,ezen nagygyűlés munkálatainak sorába is fölvétessék. Ezen köztetszéssel fogadott értekezés után élénk eszmecsere fejlődött ki, melyben különösen Havas, Verebélyi, Pacherhofer, Geszteny, Kátay, Tarsóczy, Patribány részt vevők, értekezések indtványa Havas Ignácznak azon módosításával fogadtatott e , hogy a bizottmányi munkálat kidolgozására egy évi idő fűzettessék ki, mely után ugyanaz a jövő orvosok és természetvizsgálók X-ik nagy gyűlésének bemutattassék ; a bizottmány választása pedig, melynek élünként a szakosztálynak érdemdús vezetője Rupp tanár ar egyhangúlag megválasztatott, valamint az értekezés felett végleges határozat a jövő szűkülésre tűzetett ki. Pscherhofer Samu értekezik : a magyar béresek lakásáról orvosi és erkölcsi szempontból. Vasvári Kovács Ferencz a lelenczházak felállításának szükségéről szóbeli kivonatban értekezik. Bene Ferencz felolvassa értekezését : az elmebetegekrőli gondoskodásról. Ezen értekezésnek kapcsában Gesztesy főorvos indítványozza miszerint a szaktudósok által rövid utasítás dolgoztassák ki az elmebetegek első korszakbani gyógykezelése felett. Mely indítvány elfogadtatván, annak kidolgozásával jeles elmegyógyásznak Schwarczer magántanár bízatván meg, a nevezett e megbízást készséggel fogadván, annak eszközlését még a jövő szakülés idejéig szíveskedett megígérni. Arányi tanár a kórbonettani gyűjtemények fejlvényebb áttekintésére vonatkozólag használandó jegyzeti modorról értekezett, és egyszersmind hatvan kitűönőbb kórbonettani készítményt emelt ki, melyeknek megtekintésére a szakosztályt meghívta. VI. Növény- és állsüssi szakosztály. Frauenfeld ur először Brau érnek az oestridákról megjelenő munkáját isnner 219. - 1883. Bécs, sept. 24. L. ő Felsége ismét megbecsülhetlen jelét adá azon kegyelmének, melylyel nemzeti intézeteink iránt viseltetik. Minden hitelintézetnek a törvénykezési téren szüksége van bizonyos jogokra és kedvezményekre, melyek üzleteinek rendes és zavartalan haladását a lehetőségig biztosítják, mert az ily intézetek nemcsak adnak, hanem használnak is hitelt. A hitel bizonyos garantiákat követel s azon mértékben növekedik, amenynyiben ezek neki megadatnak. A hitelintézet másrészt csak azon mértékben hathat jótékonyan és felelhet meg hivatásának, amennyiben neki magának állanak nyitva a hitel kútfúrásai. Mindaz tehát, ami az intézet hitelét biztosítja, növeli annak erejét is, és véghatásában azoknak javára van, kik a hitelintézetet igénybe veszik. Ennélfogva a kedvezmény, melyben a magyar intézet részesittetik, a nemzet számárai kedvezmény, melynek javára felállíttatott s igy közös hálánkat hívja fel azon királyi leirat is, mely újabban a törvénykezési téren nagy kedvezményeket engedélyez a magyar földhitelintézetnek. Ő Felségének atyai gondoskodását e nemzeti intézetünk iránt meghatólag tanúsítják a legkegyelmesb királyi leiratnak eme bevezető szavai is : „Azon végből, hogy az Általunk Magyarországunk számára legkegyelmesebben enged. 2 3 4 5 6 helyezett magyar földhitelintézet léte és fennállása annál biztosabb és szilárdabb alapot nyerjen, s a nemzeti gazdászatnak, jelesül pedig a földiparnak emez intézet közvetítése általi felvirágzása mielőbb s minél nagyobb mérvben eszközölhető legyen, szükséges, hogy ezen intézet a közönség és pénzpiac feltétlen bizalmával találkozzék, mi leginkább azon meggyőződés általános elterjedése által érhető el, ha az intézet minden biztosítékaival el lesz látva azon képességnek , miszerint hitelezői irányában vállalt kötelezettségeit minden körülmények közt pontosan és fennakadás nélkül teljesíthesse. Ezen czélnak elérhetése végett legkegyelmesebben indíttatva éreztük magunkat, legfelsőbb királyi hatalmunknál és hatóságunknál fogva, melyet az igazságkiszolgáltatás körül is gyakorlunk , a magyar földhitelintézet üzleteiből eredhető jogügyleteknek bírósági tárgyalásánál és elintézésénél zsinórmértékül szolgálandó következő szabályokat kibocsátani.“ Ezen szabályok 34 czikkben vannak megállapítva, melyek a bírói eljárást a hitelintézet ügyeiben — ugyanannak érdekében a lehetőségig egyszerűsítik s gyorsítják. Országgyűlési ügyek Erdélyből. Nagy-Saeben, sept. 22. A mai (XXXI11.) Ülésben az utolsó ülés jegyzőkönyve magyarul felolvastatván, hitelesíttetett. Ezután Wittstock és 10 társa interpellátiót intéztek a guberniumhoz, melynek lényege ide megy ki: Az erdélyi volt katonai s polgári kormány oly fegyverektől,melyek csak a szoba díszítésére szolgáltak, 2 ft, a vadászatra használttaktól pedig darabonkint 8 forint adót fizettetett 1861. évig. Ezen az úton hirszerint 3600 ft jött be évenkint s a jövedelem részint a tisztviselők megjutalmazására, részint egy alapítvány alakítására volt fordítandó, melynek kamataiból a gazdászatot s erdészetet tanuló erdélyi ifjak voltak segélyt nyerendők és Erdélyben egy gazdászati iskola felállítandó. Első évben tettleg is segélyeztetett 7 ifjú. Hogy azonban az erdélyi volt helytartóság feloszlatása után ezen alappal, amely hír szerint 30,000 íjra rúg, mi történt, arról nem adatott hivatalos értesítés, valamint arról senl, fennáll-e még azon adó és hová fordittatik ? Miután az országnak teljes joga van ez ügyben felvilágosítást kérni s rendelkezni, a, k. főkormányszékhez következő kérdések intézteinek : 1. Átadattak e a k. főkormányszéknek az e tárgyra vonatkozó számadások s iratok ? 2. Megvan-e ezen alap, mily öszszegben és rendeltetéssel ? 3. Kész e a k. főkormányszék az ezen adóra vonatkozó számadásokat s iratokat keletkezése idejétől kezdve 1863 ig tudomásvétel és alkotmányos intézkedés végett a ház elé terjeszteni?