Sürgöny, 1863. szeptember (3. évfolyam, 198-222. szám)

1863-09-26 / 219. szám

Harmadik évi folyam. 8*e»kesitő-hivatal: »rátok tere 7. «* m. föld«.int. Ki­adó-hivatal: lm­­tok t­re 7. se. ». földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó* hivatalban, barátok­ tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekbi­n minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Szombat September 26. Előfizetési árak austriai értékbe» Budapesten házhoz­ bordva. V­idékre,­ nappokiat postán f.Uővj*­­» V 50 kr Félévre lOttbb­au Melyedévre 4 „ 50 „ Negyedévre 5 ' p Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY“ octóber—decemberi évnegyede« folyamára. Előfizetési ár 6 ft. A .Sürgönyi kiadó hivatala. HIVATALOS RÉSZ. Császárné s Királyné Ő Felsége az inség enyhítésére tizez­er forintot legkegyelmeseb­ben ajándékozni méltóztatott. VÁMHIVATALOS RÉSZ. Az ínséggel küzdő alföldi lakosok­­elsegélésére részint a nméltóságú magyar kir. helytartótanácsi el­nökséghez, részint a magyar királyi helytartótanácshoz beérkezett újabb adakozások jegyzéke. A komáromi takarékpénztár beküldött 200 ft — ki Máramarosmegye tisztikara összes évi fizetésének 8°/0-tóliját.... 2361 „ 5 „ Herzberg Simon pesti nagykereskedő 200 „ — „ azon kikötéssel, hogy ezen összeg val­­láskülönbség nélkül felerészben Deb­­reczen város és felerészben Szabolca­­megye szegényei között osztassék ki, mi egyúttal eszközöltetik id. Gróf Forgách Antal m. k. udvari fő­­kanczellár e nagyméltósága leküld egy névtelen által Czinner bécsi nagyke­­reskedőháznál e czélra befizetett. . 100 „ — „ Modor sz. k. város segélyző-bizott­mánya.............................................126 „ 68 . Majláth György ő­nmaga . . 300 „ — „ mikhez hozzáadván az eddigi 37,766 ft 80 krajczárt és hat darab aranyat, be­jött összesen .................................... 41,042 ft 49 kr és hat darab arany. Váratlan bingóság. Ha a magyar kormány hallgatna a bécsi lapok egy részére s kivált azokra, melyek ren­desen Magyarországot nem szokták csiró­­gatni, nem volna egyéb teendője, mint a ma­gyar országgyűlést a legnagyobb sietséggel egy­behívni; de ez még nem elég; a felemlített la­pok engedékenysége annyira ment, Magyaror­­ szor­ szág iránti forró szeretetek oly lángot vetett, miszerint készek lennének a nem létező 1861-iki országgyűlést is feltámasztani hamvai­ból és egész naivsággal túltenni magukat azon körülményen, hogy Ő Felsége ez országgyűlést feloszlatni méltóztatott s az illető volt köve­tek mandátuma elenyészett. Ez engedékenység és magyar­ szeretet any­­nyira meglepő, hogy mi prózai emberek, kik a bureaucratia lelkesedésében nem igen hiszünk, kénytelenek vagyunk a dolgot közelebbről megvizsgálni és annak okát fürkészni : miért akar ezúttal a telivér centralista a magyar kor­mányon a transactió terén túltenni, pláne oly tanácsokat adván a magyar kormánynak, me­lyek sem a fejedelem kimondott szavával, sem a czél elérh­etésével össze nem férnek. A centralisták bureaucraticus része ez ideig minket vádolt illusiókkal s most egyszer­re oly ajánlattal lép fel,mely azon illusiót feltételezi, mintha az 1861-iki felirat szer­zői rögtön megtagadnák azon művet, mely az ő felfogásuk szerint, mindnyájukat egyenesen a Pantheonba vezetendi. Ezen illuzió oly naiv, hogy a legjobb akarattal azt vagyunk kénytelenek hinni, mi­szerint a nevezett urak nem igen törődnek az­zal, minő leend a tervezett ország­gyűlés eredménye. A magyar kormány e részben másképen gondolkodik. Fő gondja nem az, hogy pár hóval előbb vagy később legyen az országgyűlés, ha­nem az, hogy a magyar nép oly férfiakat küld­jön ez országgyűlésbe, kik ne legyenek múlt­juk által a jelenre nézve megkötve, kiket szálig elhangzott beszédek ne vádoljanak következet­lenséggel, vagy kik ne legyenek kénytelenek megalázni hiúságukat, ha békillni akarnak. A magyar kormány főgondja : a leendő or­­szággyűlés szerencsés eredménye. — Persze némelyek ez eredménynyel nem gondolnak, sőt talán vannak olyanok, kik in­sette azért óhajtják az 1861-iki országgyűlés egybehívását, mert remélik, hogy e volt tes­tület ugyanazt határozná 63-ban, a­mit határo­zott 61-ben. És e reményben aligha csalatkoz­nának, és akkor a második, kegyes Fejedel­münk által ígért országgyűlés is lefolyván, még­pedig minden eredmény nélkül, a februári pá­tens ez esetre szóló intézkedése méldatlanul élet­be lépne, t­i. az egyenes választások elrendel­tetnének. Nem lehetetlen, mondom, hogy van­nak olyanok, kiknek fejében e számítás megfor­dult, azonban ezúttal a fáradság hasztalan volt. Ő Felsége egy második országgyűlést mél­tóztatott ígérni, a magyar kormány pedig, hitem szerint, csak akkor fogja ez országgyűlést egy-t behívni, midőn ennek eredménye iránt magát biztosan tájékozhatja, midőn tudni fogja, hogy ez eredmény nem sérti újabb csalódással a fejedelem atyai szívét. — Sem a provisoriu­­rcot nem szünteti meg, míg a transactió műve végbe nem ment, sem országgyűlést nem hí össze, míg nem remél biztos eredményt az egyez­kedés nagy művére nézve. A nevezett ur­ak pedig legyenek egy kis türelemmel és hagyjanak fenn valamit a jelen buzgóságból azon időre, midőn kölcsönös jóaka­ratra és engedékenységre a Lajtha mindkét ré­szén nagy szükség leend. Addig :surtout pas de zéle. Gr. Bethlen Miklós. TÁRCZIL Jelentés a magyar orvosok és természetvizsgálók sept. 23-n tartott szakgyüléseiről. I. Az orvossebészi szakosztály. Laner Ignácz orvostudor és kir. tanácsos ő nagysága ideiglenes vezetése mellett az orvos-egye­­temi kórtani teremben összegyűlvén, a részvevők nyil­vánított szándéka szerint három alszakosztályra osz­lott : orvosi-, sebészi- és államorvosira. Az alszakosztályok szétosztása előtt Balassa tar úrnak „Új műtétmodorok az orrképlet körül“ czi­­műt, s a magyar orvosok és természetvizsgálók IX. nagygyűlése alkalmára közlett eredeti műve len ki­osztva. 1. Az orvosi szakosztály. Elnök az első ülésre Laner Ignácz, a pénteki szakgyűlésre Wagner János egyetemi tanár. Szakjegyző Poor Imre tr. 2. Spitzer Bernát s.­a.-ujhelyi községorvos „A pokolvár kórtana és gyógytana“ czímű bejelentett ér­tekezését adta elő. Mivel ezen értekezésben oly nézetek merültek föl, melyeknek eldöntése kórtanunk óhajtmányai közé tartozik, azért a tagok e tárgyat külön megvitatásra kérték megfüzelni. 3. Katona Géza tr. főorvos úr „a bikszádi fürdő és ásványvízről“ olvasott. A bői fürdőben 4 forrás van, n. m. a főfor­rás, vagy (István forrás), a fürdővíznek használ­tatni szokott Klára és Endre forrás és egy 4-dik elhagyatott fanyar 120 forrás. Vegybontással ki jön mutatva, hogy a bor ás­ványvizek az iblanyt tartalmazó sós égvé­­nyes savanyúvizek közé tartoznak, és hogy a kénsavas sók hiánya és borsavas szik­és­eg tartalma miatt kitűnők. Vize a gleichenberg­i, seltersi és scsavniczai vizeket e hon határairól ki is szo­ríthatná. 4. Poor Imre tudor értekezést olvasott föl e czim alatt: „A sömörféle bőrbajok kórtana-­s okta­nához.“ E tárgy Korányi Frigyes tudor úr indítvá­nyára szintén eszmecsere és megvitatás végett a dél­utáni 5 órai bizottsági gyűlés föladatául tűzetett ki. 6. Frommhold Károly fr. értekezett a ge­­rinczagy-aszályról és ennek legközelebbi következmé­nyeiről s a villám hatásáról ezek ellenében. 6. B­a­r­b­á­s József tr. a pesti gyermekkórház­ban szerzett adatok nyomán értekezett a kanyarójár­ványról. 7. B­e­k­e Gyula fülorvos Pesten a külhangveze­­ték csontos részének miképeni megcsontosodását, ér­dekes kórbonettani mutatványok mellett tárgyalta. 8. N­a­v r­a­t­i­­ Imre tr. a gyógyszeres folyadé­kok beszivatásáról szólt ítt, erre vonatkozó kórrajzokat hozván fel, egyszersmind bemutatta Sales-Girona, Mathien és a szakülésen jelenlévő Schnitzler János ír. a bécsi „Mediz. chir. Rundschau“ szerkesztő­jének permetezőit (pulverisateur). II. Sebész-semészi szakosztály Az egyesült sebészi-, szemészi, sztdlészi- és boncz­­tani szakosztály az egyetem nebészi tantermében 1863- diki September 23-kán reggeli 9 órakor összegyűlvén, Balassa J. e­ tanár kir. tanácsos ur,mint ideigle­nes szakvezető elnök, a nagy számmal (70)*egybegyűlt szaktársakat lelkes szavakkal üdvözli a örömet fejezi ki a nagy részvét fölött. Elnök: Balassa tanár, alelnök : S­t­o­c­k­in­g­e­r T. egyetemi tanár, jegyzők :Lumnitzer S. és Batizfalvi tudorok. Batizfalvi abbeli indítványa, miszerint az előadások sorrendjére nézve a vidéki kartársaknak adassék elsőbbség, elfogadtatván: S­i­n­g­e­r M. szegedi kórházi igazgató főorvos „a hugyhólyagmet­s­zésről“ értekezik s bemutat 12 db ritkább húgykövet, melyet véres műtét által sikerteljesen távolitott el. Az előadás után kifej­ett vitában Balassa, Lenhos­­nék, Kovács Jánes, Stockinger tudor unak vettek részt. Utána K­i­s­s Antal rozsnyói gyakorló orvos tartott előadást két általa műtött kancsal­sági esetről, mihez Hirse­hier tr. jeles meg­jegyzésekkel járult. Most Semeleder bécsi egyetemi m. t­r. lépett a szószékre, s a gége tükrészetről (Laryngoskopia) eredeti modorban értekezett. Ezután K r a m o 1 i n j tr. győri gyakorló orvos a föstenysav (acidum chronicum) értékét a sebészetben adja elő röviden. * Végre Lumniczer közkórházi főorvos egy ál­tala kitűnő sikerrel a felkarcsonton műtött álízület esetéről szólott, melynél a csontvégek összetűzése ezüst sodrony-varrat által történt. A beteg elővezettetett. Az esetet B­r­­­a­s­s­a elnök úr úgy érdekes mivoltánál fogva, mint a műtét fényes sikerét tekintve, a sebészi ritkaságok közé sorozza. III. Term­észet- és vegytani osztály. 1-ső ülés sept. 23. Elnök: J­e­d­­­i­k Ányos, egyetemi rector úr, a f. hó 25-én tartandó II. Szűkülésre Thán Károly egyetemi tanár úr, jegyzők :­ifj. W­á­g­n­e­r Dániel tr. és S­z­i­l­y Kálmán m­gyetemi rendk. tanár, a gyógyszerészi al­osztályban pedig Bolemann Ede nr. I. J­e­d­­­i­k Ányos értekezik a seydeni palaczkok­­ból összeállítható lánczolatról, melynek kisütési szik­rája annyiszor hosszabb, mint egy egyes palaczkoké, a mennyi palaczkból van a lánczolat összeállítva. II. K­rasp­ér látván értekezik a Werner-féle körosztó gépről. III. Thán Károly bemutatja a színképkészütlé­­két és az alkálifémek színképeit, továbbá a Rumkorff­­féle gép segítségével az izzásig hevített légnemek és a nehéz fémek színképeit. IV. Ásvány-, vegy-, föld és őslény­tani szak­osztály. Ennek K­u­b­i­n­y­i Ferencz, a második szakülcs­re pedig P­e­t­t­k­ó János bányatanácsos is a selmeczi bányaakad. tanára; titkár Bernát­h József, politech­nikai tanársegéd és Schwarcz Gyula. 1. S­z­a­b­ó József tanár Gömörmegyében fekvő pogányvári bazaltról és az ottani kráterről értekezett. Ennek folytán K­u­b­i­n­y­i Ferencz bemutatta a Gömör megyé­­ben lévő ajnácsköi egyik vízmosás partjainak átivet­őzetét, melyekben az ősemlősök maradványai fordul­nak elő S­z­a­b­ó József értekezése egész kiterjedésében, valamint a bemutatott átmetszet is az évkönyvben ki­adandó. 2. K­u­b­i­n­y­i Ferencz bemutatta E­b­e­c­z­k­y Emil úr által az ajnácskői őslénytani telepben össze­gyűjtött ősemlősök maradványait, melyeket a magyar múzeumnak ajánl. A legnevezetesebb maradványok Mastod­in álkapcsok és ajjperczik. Rhinocerus Schalei­­ermacheri egyes részei, Tapir álkapcsok. Bus prisons, ló és cervus elaphus féle fogak. A szakütés méltányolván Ebe­czky Emil úrnak az érintett ősemlősök maradványai gyűjtésében tanú­sitott fáradságát, neki köszönetet szavazott. 3. R­ó­z­s­a­y József értekezett a pekreniczai he­gyi kátrányról Muraközben. Egész kiterjedésében ki­­adatik. 4. S­c­h­m­i­d­t Adolf értekezett a bihari hegy­ségről. 5. K­u­b­i­n­y­i Ferencz értekezett a pentelikoni márványról és pikermi őslénytani telepekről, Görög­országban; a gyűjtött példányokat bemutatta, azok­nak nagyobb és jelesebb részét a múzeumnak ajánlot­ta, a többit pedig következő tanintézetek, úgymint a budai műegyestem­i, az erdélyi m­úzeum, a selmeczi bá­nya­akadémia, a pesti reáltanoda stb. számára kiosz­totta. Az érdekes közlés az évkönyvben kiadandónak határozta­tott. 6. Schwarcz Gyula értekezett az őslénytani haladás elméletéről, mely kivonat az évkönyvben ki­­adatik. 7. P­e­tt­k­ó János értekezett a baczur-dobovói fölvettetési töbörről. V. A­rhui orvostani, kórboncstani és elmegyógyá­szati szakosztály. Elnök: R­u­p­p tanár úr, jegyzők Patrubány Gergely oltó­intézeti igazgató és G­r­o­s­z Lajos bihar­­megyei főorvos. Grosz Lajos a szószéket elfoglalván, előadja értekezését: az államorvost annak fontossága és ennek jelenlegi alkalmazása felett Magyarhonban, melyet azon indítványnyal fejezett be, hogy a szakosztály saját ke­beléből bizottmányt jelöljön ki, mely az egyetemes köz­egészség­ügy körüli hiányokat kimerítőleg elemezve, ennek, vala­int az orvosi állásnak javítására szolgáló felterjesztést dolgozzon ki még ezen nagy­gyűlés fo­lyama alatt, mely a nagym­éltóságn­a­­k, helytartóta­nácsnak benyújtatván,ezen nagy­gyűlés munkálatainak sorába is fölvétessék. Ezen köztetszéssel fogadott értekezés után élénk eszmecsere fejlődött ki, melyben különösen Havas, Verebélyi, Pacherhofer, Geszteny, Kát­ay, Tarsóczy, Patribány részt vevők, értekezések ind­tványa Havas Ignácznak azon módosításával fogadtatott e , hogy a bizottmányi munkálat kidolgo­zására egy évi idő fűzettessék ki, mely után ugyanaz a jövő orvosok és természetvizsgálók X-ik nagy gyű­lésének bemutattassék ; a bizottmány választása pedig, melynek élünként a szakosztálynak érdemdús vezetője Rupp tanár ar egyhangúlag megválasztatott, valamint az értekezés fele­tt végleges határozat a jövő szűkülés­re tűzetett ki. Pscherhofer Samu értekezik : a magyar béresek lakásáról orvosi és erkölcsi szempontból. Vasvári Kovács Ferencz a lelenczházak felállí­tásának szükségéről szóbeli kivonatban értekezik. Bene Ferencz felolvassa értekezését : az elmebe­­tegekrőli gondoskodásról. Ezen értekezésnek kapcsában Gesztesy főorvos indítványozza miszerint a szaktudósok által rövid uta­sítás dolgoztassák ki az elmebetegek első korszakbani gyógykezelése felett. Mely indítvány elfogadtatván, annak kidolgozá­sával jeles elmegyógyásznak Schwarczer magán­tanár bízatván meg, a nevezett e megbízást készséggel fo­gadván, annak eszközlését még a jövő szakülés idejéig szíveskedett megígérni. Arányi tanár a kórbonettani gyűjtemények fejlvé­­nyebb áttekintésére vonatkozólag használandó jegyzeti modorról értekezett, és egyszersmind hatvan kitűönőbb kórbonettani készítményt emelt ki, melyeknek megte­kintésére a szakosztályt meghívta. VI. Növény- és állsüssi szakosztály. Frauen­feld ur először Brau érnek az oestridákról megjelenő munkáját isnner­ 219. - 1883. Bécs, sept. 24. L. ő Felsége ismét megbecsülhetlen jelét adá azon kegyelmének, melylyel nemzeti inté­zeteink iránt viseltetik. Minden hitel­intézetnek a törvénykezési téren szüksége van bizonyos jogokra és ked­vezményekre, melyek üzleteinek rendes és za­vartalan haladását a lehetőségig biztosítják, mert az ily intézetek nemcsak adnak, hanem hasz­nálnak is hitelt. A hitel bizonyos garantiákat követel s azon mértékben növekedik, a­meny­nyiben ezek neki megadatnak. A h­itel­intézet másrészt csak azon mértékben hathat jótéko­nyan és felelhet meg hivatásának, amennyiben neki magának állanak nyitva a hitel kútf­ú­rásai. Mindaz tehát, a­mi az intézet hitelét biz­tosítja, növeli annak erejét is, és vég­hatásában azoknak javára van, kik a hitel­intézetet igény­be veszik. Ennélfogva a kedvezmény, melyben a magyar intézet részesittetik, a nemzet számá­rai kedvezmény, melynek javára fel­állíttatott s igy közös hálánkat hívja fel azon királyi leirat is, mely újabban a törvénykezési téren nagy kedvezményeket engedélyez a magyar földhi­telintézetnek. Ő Felségének atyai gondoskodását e nem­zeti intézetünk iránt meghatólag tanúsítják a legkegyelmesb királyi leiratnak eme bevezető szavai is : „Azon végből, hogy az Általunk Magyar­­országunk számára legkegyelmesebben enge­­d. 2 3 4 5 6 helyezett magyar földhitelintézet léte és fenn­állása annál biztosabb és szilárdabb alapot nyerjen, s a nemzeti gazdászatnak, jelesül pedig a földiparnak emez intézet közvetítése általi fel­virágzása mielőbb s minél nagyobb mérvben eszközölhető legyen, szükséges, hogy ezen in­tézet a közönség és pénzpiac­ feltétlen bizal­mával találkozzék, mi leginkább azon meggyő­ződés általános elterjedése által érhető el, ha az intézet minden biztosítékaival el lesz látva azon képességnek , miszerint hitelezői irányában vállalt kötelezettségeit minden kö­rülmények közt pontosan és fennakadás nél­kül teljesíthesse.­­ Ezen czélnak elérhe­tése végett legkegyelmesebben indíttatva érez­tük magunkat, legfelsőbb királyi hatalmunk­nál és hatóságunknál fogva, melyet az igazság­kiszolgáltatás körül is gyakorlunk , a magyar földhitelintézet üzleteiből eredhető jogügyletek­nek bírósági tárgyalásánál és elintézésénél zsi­nórmértékül szolgálandó következő szabályokat kibocsátani.“ Ezen szabályok 34 czikkben vannak meg­állapítva, melyek a bírói eljárást a hitelintézet ügyeiben — ugyanannak érdekében a lehetősé­gig egyszerűsítik s gyorsítják. Országgyűlési ügyek Erdélyből. Nagy-Saeben, sept. 22. A mai (XXXI11.) Ülésben az utolsó ülés jegyző­könyve magyarul felolvastatván, hitelesíttetett. Ezután Wittstock és 10 társa interpellátiót in­téztek a guberniumhoz, melynek lényege ide megy ki: Az erdélyi volt katonai s polgári kormány oly fegyve­rektől,melyek csak a szoba díszítésére szolgáltak, 2 ft, a vadászatra használttaktól pedig darabonkint 8 forint adót fizettetett 1861. évig. Ezen az úton hirszerint 3600 ft jött be évenkint s a jövedelem részint a tiszt­viselők megjutalmazására, részint egy alapítvány ala­kítására volt fordítandó, melynek kamataiból a gazdá­­szatot s erdészetet tanuló erdélyi ifjak voltak segélyt nyerendők és Erdélyben egy gazdászati iskola felállí­tandó. Első évben tettleg is segélyeztetett 7 ifjú. Hogy azonban az erdélyi volt helytartóság feloszlatása után ezen alappal, a­mely hír szerint 30,000 íjra rúg, mi tör­tént, arról nem adatott hivatalos értesítés, valamint arról senl, fennáll-e még azon adó és hová forditta­­tik ? Miután az országnak teljes joga van ez ügyben felvilágosítást kérni s rendelkezni, a, k. főkormány­­székhez következő kérdések intézteinek : 1. Átadat­tak e a k. főkormányszéknek az e tárgyra vonatkozó számadások s iratok ? 2. Megvan-e ezen alap, mily ösz­­szegben és rendeltetéssel ? 3. Kész e a k. főkormány­­szék az ezen adóra vonatkozó számadásokat s iratokat keletkezése idejétől kezdve 1863 ig tudomásvétel és alkotmányos intézkedés végett a ház elé terjeszteni?

Next