Sürgöny, 1863. október (3. évfolyam, 223-249. szám)

1863-10-01 / 223. szám

Harmadik évi folyam. Sif­kesitWilvital: rátok taré 7. sx. ». földxxvit. 1 kiadó­ hivatal: :i«i ttok­ t­re 7. sx. x. földexim.­­ I m - 1863. Elöfixethetni Budapesten x kiadó­hivatalban, barátok­ tere 7 szán, földszint. Vidéken bérd­entes levelekben minden posta hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értélben. Budapesten húshos­,hordva. Vidékit i.i.io..k Félévre 8­­­50 kr.­­ Félévre 10^forint. Megyenévre 4 „60 , Negy lív.-t* („ Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY“ October—decemberi évnegyede« folyamára. Előfizetési ár 5 ft. A. „Sürgöny“ kiadó hivatala. HIVATALOS RÉSZ. A magyar kir. udv. kanczellária S­a­l­a­m­i­n Leó helyettes tanárt a lőcsei kir. főgymnasiumnál, ugyan­­a­zon tanintézetnél valóságos gymnasiumi tanárrá ne­vezte ki. Az erdélyi főkormányszéknek értesítése szerint a keleti marhavész a szomszédos Moldva nagyfejede­lemségben újra nagy mérvben ütvén ki, az onnan Er­délybe hajtandó szarvasmarhákra nézve a veszteg­­lési időszak husz napra emeltetett föl. »HIVATALOS RÉSZ. A provizórium. A jelen állapot Magyarországon oly poli­tikai sakkhúzás, mely a magyar túlzók és cen­tralista bureaucratia ellen egyaránt volt in­tézve. Mindenki tudja, minő anarchikus viszo­nyok közt volt az ország ezelőtt két évvel. Igaztalan vád volna azért a magyar nemzetet hibáztatni; ez anarchikus állapot a dolog természetéből folyt, miután az országban két különböző forrású és eredetű hata­lom létezett, melyek hatóságai egymással folytonos összeütközésben voltak. Ez állapot logikai következése volt a működő faktoroknak és mindannyiszor meg fog újulni, míg csak a közjogi kér­­dések Austria és Magyarország közt megoldva nincsenek. A provisorium czél­­ja tehát: e benső harc­ot megszüntetvén, a ren­det fenntartani, a kedélyeket megnyugtatni, hogy a közvélemény higgadt felfogást nyerhes­sen ti dolgok állásáról. Ezenfelül minden ország­ban a nagy tömeg békét és rendet óhajt, és minden rendezett kormánytól ezt követelni jo­ga is van. E nagy tömeg az egyes pártok erősza­koskodása által engedi ugyan magát terrorizál­­tatni , de, mint a példa mutatja, mihelyt a reá gyakorolt intimidáció megszűnik, azon köz­pontot képezi, mely minden józan kormány­­rendszer alapja és támasza. E nézetből kiindulva, melynek igazságát a közel­múlt események eléggé bizonyítják, cso­dálkozva olvasunk még jóak­aróinknál is oly véleményt, mely minden baj okát a provi­zóriumban keresi. — így például egy bécsi lap azt mondja , „hogy a provisórium megszűnése annyira óhajtatik, miszerint ez azért a ma­gyar minden áldozatra kész, mely alapjogaival összefér.“ (Előrebocsátjuk, hogy e tágas és diplomatikus kifejezések he­­gett szeretnénk tiszta beszédet hallani, mert a­h­ány párt, annyi felfogás az iránt, mit értünk lapjogaink alatt, és ha e szó alatt a 48-iki aparatisticus tendentiákat érti a nevezett lap,­kkor a minden áldozatrai készség ,­nen semmire olvad le.) Tehát a fenntebbi idézet szerint a provi­­sírium Magyarországon oly valami rém­séges volna, mely minden áldozatot megérdemel! Az avatatlan e kifakadásban egész muracheffi gaz­dálkodást sejt és azt hiszi, hogy valami hősi bátorságra van szükség, olykor — mint bizo­nyos gazdasági egyesület — ez irtóztató rend­­szer ellen demonstrálni. Pedig a provisorium hatóságai Magyaror­szágon született magyar hazafiakból állanak, kiknek elég bátorságuk volt a válságos perez­­ben fellépni és kik eléggé szerették hazá­jukat, hogy népszerűségök feláldozásával azt az anarchikus állapotból kiragadják. Egyet­len különbség a mostani és a megyék által vá­­lasztott hivatalnokok közt az, hogy a mosta­­n­iak nem tartoznak egyik politikai párthoz sem i­s így ez átmeneti állapotban semmiféle locális vártfogást és megyei notabilitások iránti kedveskedést nem ismernek,ezért azonban a megyék alsóbb néposztályai nem kevésbbé szeretik őket. Ha ma megszüntetnék a provisoriumot, ugyanazon jelenetek, melyeknek 1861-ben ta­núi voltunk, ismételtetnének, talán legálisabb formák közt, de a lényeg ugyanaz maradna. — Egyik megye a másikat licitálná haza­fi­ságban, e szó alatt azt értvén, mit óhajt), a magyar, nem pedig­, mit érhet el. Már­pedig ez két nagyon különböző dolog. A hatóságok tekintélye érdeké­ben is szükséges aziránt tisztában lenni, hogy a kormány a közjogi kérdések ország­gyűlési megoldása előtt a provisoriu­­mon nem fog változtatni,­­ arról is meg lévén mindnyájan győződve, hogy a magyar nemzet törvényes orgánuma által tudni fogja háláját bebizonyítani azon férfiak iránt, kik hazájukat jobban szerették, mint az olcsó népszerűséget. Gr. Bethlen Miklós, Bécs, sept. 29. L. A midőn a kir. tanács alsóházának mai üléséről akarom önt értesíteni, végén kell kez­denem a dolgot, mert ez volt a legérdekesebb. Tudják olvasóink, hogy a budget-bizott­­mány a napokban azon kérdéssel foglalkozott, mi módon, és mikor hozza munkálatait a ház elé.­­ A bizottmány feladatát ugyan még nem fejezte be egészen, de minthogy az új közigaz­gatási év november 1-én kezdődik, szükséges, hogy addig a költségvetés tisztában legyen, kü­lönösen, miután több adónemek csak egy évre szavaztattak meg. Az alkotmányos munkát tehát siettetni kelle, s ennélfogva a budget-bi­­zottmány elhatározá, hogy munkálatait részle­­tenként fogja a gyülekezetnek előterjeszteni, így a ház és a bizottmány egy időben dolgoz­hatnak. A­midőn azután azon kérdés került sző­nyegre, hogy az előterjesztések mikor kezdes­senek meg, a kormány részéről azon óhaj nyil­váníttatott, hogy ez ne történjék a legközelebbi napokban, mivel Ő Felsége egy királyi leirat­ban azon­ felszólítást intézendi az erdélyi ország­gyűléshez, hogy követeit már a mostani budget­­tárgyaláshoz küldje el. A bizottmány ennek kö­vetkeztében elhatárza, hogy előadásait oct. 1-e előtt nem kezdendi meg. Azóta a követeknek tudomásául esett, hogy a kir. leirat leküldése néhány nappal késett, a felett is támadtak ké­telyek, váljon az erdélyi országgyűlés meg­felelhet-e ő Felsége felszólításának , hogy követei a budget-tárgyaláshoz még jókor el­jöhessenek ? — Ezen indokoknál fogva a bud­get - bizottmány tegnapelőtt azt határozá, hogy előterjesztéseit október 1-énél továbbra halasztani nem fogja. Taschek úr ma ezen ha­­tározmány nyomán a bizottság nevében holnap­­utánra ülést kért, melyben a ház nyilatkozzék, várjon kész-e a budget-munkálatokat részleten­­ként elfogadni ? Ez ellenében az elnök a jövő hétfőre indítványozza az ülést, azon megjegy­zéssel, hogy ezt politikai okok is ajánlják, me­lyek az erdélyi ügyekre vonatkoznak. Ta­­sch­ek úr azonban indítványát fentartván, az államminiszter úr emel szót.­­— „Nagyon kell a házat kérnem, — úgymond­­— hogy az elnök úr ajánlatát fogadja el. Kérnem kell ezt annál inkább, mivel hétfőn a kormány képes leend­ő házat körülményesen értesíteni azon lépésekről, melyeket az alkotmány lehető leggyorsabb ke­resztülvitelre tett, és mivel ezen lépéseknek lényeges hátrány okoztatnék, ha a budget-tár­­gyalás még e héten kezdetnék meg.“ Ezen kijelentés következtében a ház egy­hangúlag elfogadá az elnök úr indítványát. A­mi az ezen kívül történteket illeti, szintén """m­p minister úr támogatása következtében Bergolewk­e­y indítványa fogadtatott el, mely szerint a ház egy kilencz-tagú bizottmányt vá­lasztott oly czélból, hogy ez indítványokat dol­gozzon ki, 1-er azon tényleges bajok orvoslá­sára, melyek az engedélyezett vaspályák­ és gőzhajó-vállalatoknál netalán léteznének, ellen­kezve a vaspálya-engedélyezési törvénynyel, az adott engedélyekkel s a kötött szerződvé­­nyekkel; 2-szor azon netaláni változtatásokat illetőleg, melyeket vagy a vasút-engedélyezési törvényben, vagy a vasutakkali szerződésnél gyakorolt eljárásban szükségeseknek találna. felül pedig a földiparnak emez intézet közvetítése ál­tali felvirágzása mielőbb s minél nagyobb mérvben eszközölhető legyen, szükséges, hogy ezen intézet a közönség és pénzpiac­ föltétlen bizalmával találkozzék, mi leginkább azon meggyőződés átalános elterjedése által érhető el, ha az intézet minden biztosítékaival el lesz látva azon képességnek, miszerint hitelezői irá­nyában vállalt kötelezettségeit minden körülmények közt pontosan és fennakadás nélkül teljesíthesse. Ezen czélnak elérhetése végett legkegyelmesebben indíttat­va éreztük magunkat legfelsőbb királyi hatalmunknál és hatóságunknál fogva, melyet az igazság kiszolgál­tatása körül is gyakorlunk, a magyar földhitelintézet üz­leteiből eredhető jogügyleteknek bírósági tárgyalásánál és elintézésénél zsinórmértékül szolgálandó következő szabályokat kibocsátani: 1. §. A magyar földhitelintézet mint alperes, minden váltó-, úgy a leszámítolási és utalványozási üzletekből eredhető, valamint azon perekben is, me­lyek az általa kibocsátott záloglevelek, vagy jövedék­jegyek alapján, vagy az alapszabályok 172. §-ja ese­tében ellene indíttatnak, a pesti királyi első birósági váltótörvényszéknek van alávetve. Ugyanezen biróság it­l az intézet és annak egyes tagjai közt támadó, az intézeti szövetkezésből származott viszonyokat tárgya­zó perekben is. 2. §. Azon perek, melyekben a magyar földhitel­­intézet mint felperes lép fel, és melyek a.-, adott köl­csönt, vagy az általa szerzett jelzálogot tárgyazzák, következőleg mindazon esetek, melyekben az intézet kérelmére, adósa ellen, és pedig annak bármily ingó vagy ingatlan vagyonára, vagy az intézet által szer­zett jelzálogra a birói végrehajtás elrendelendő, szin­tén a pesti királyi első bírósági váltótörvényszék ille­tékességéhez tartoznak, hacsak az intézet maga in­kább nem kíván adósának rendes bírósága előtt az el­len fellépni, vagy ha más bíróság a jelen szabályok­ban kijelölve nincsen. (25.) — Az intézet által kibo­csátott záloglevelek és jövedékjegyek, valamint a­z azokhoz tartozó szelvények és jövedékrészletek birói megsemmisítése hasonlólag a pesti királyi első biró­sági váltótörvényszéknél kérelmezendő. 3. §. Az intézetnek az 1840. 16. t. sz. értelmében vezetett főkönyvei s azoknak kivonatai, a végrehajtás útján behajtandó követelés mennyiségére nézve, teljes bizonyerővel bírnak. 4. §. A magyar földhitelintézet jogosítva van a részére kiállított kötelezvény, vagy más kötelezettségi nyilatkozat és főkönyvi kivonatainak alapján, késedel­mes adósa, vagy a jelzálog birtokosa ellen azonnal a bírói (kielégítési) végrehajtás elrendelését kérelmezni, ha az illető lekötelezettségi okmány bíróilag hitelesít­ve van. 6. §• A magyar földhitelintézetnek a kielégítéséül szolgálandó tárgyakra nézve szabad választása van a nélkül, hogy a jelzálogra szorítkozva, vagy az ideigl. törvényi­, szabályok 115. § a rendeletéhez kötve volna.­­ Az intézet tehát a végrehajtást személyes adósának ingó vagyonára, vagy az intézetnek lezálogosított in­gatlan jószágra vezetheti. Mindkét esetben a pesti ki­rályi első bírósági váltótörvényszék, a felhozott bizo­nyítékok alapján, a végrehajtást elrendelendi; s a mennyiben a Buda- s Pest városok területén létező in­góságokra intéztetett, azt foganatositandja is; más ese­tekben pedig foganatositás végett az illető hatóságot keresendi meg. 6. §. Ezen megkeresés, a végrehajtás alapjául vett vagyon fekvése szerint,az illető megyei vagy vidéki, vagy szabad királyi városi (ide értve a XVI. szepesi városokat is) törvényszékhez, a jász-, kun- és hajdú­­kerületekben pedig az illető községi tanácshoz inté­zendő. — A megkeresett törvényszék, illetőleg tanács, ha ingatlanok vétettek végrehajtás alá, a megkeres­­vényt a legközelebbi ülésben elintézendi, illetőleg a végrehajtási végzés telekkönyvi bekeblezését megha­­gyandja, és a végrehajtás teljesítésével egyik tagját megbizandja; — ha pedig a végrehajtás ingóságokra vezettetik, ennek foganatosításával a törvényszék egyik tagja az elnök által azonnal megbízandó. Azon esetben, ha a végrehajtás csupán ingóságokra rendeltetik el,­ annak foganatosítása végett, a végrehajtás alapjául szolgálandó tárgyak holléte szerint, a rendezett ta­nácsosal ellátott mezővárosi törvényszék, vagy az illető szbíró közvetlenül is megkerestethetik;az utóbbi esetben azonban szükséges, hogy a szolgabirói járás, melyben a végrehajtás alá veendő tárgyak léteznek, a végre­hajtási kérvényben kijelölve, és a szolgabiró s annak hivatali székhelye megnevezve legyen. — A megkere­sett mezővárosi törvényszék elnöke a végrehajtás esz­közlésével azonnal egy törvényszéki tagot bizand meg. A szolgabiró pedig vagy maga teljesiten­­di a végrehajtást, vagy annak foganatosítására es­küdttársát kü­ldendi ki. — Mindezen esetekben a tett intézkedésről a magyar földhitelintézetnek a megkere­ső levélben megnevezett képviselője egyidejűleg érte­sítendő, és a végrehajtási eljárás késedelem nélkül megkezdendő s véghezviendő. 7. §. A magyar földhitelintézet a végrehajtási folyamodványban,vagy későbben kérelmezheti, hogy a lezálogolt ingóságok — a­mennyiben azok a bíróság­nál letéteményezhetők, vagy a végrehajtást szenve­dett félnél zár és pecsét alatt őrizhetők nem volnának, — egy, az intézet által ennek veszélyére és fe­lelősségére kinevezett gondnoknak őrzés végett áta­dassanak. 8. §. A személyes adós ingóságaira vezetett vég­rehajtás esetében a becslés, külön folyamodvány nél­kül, a lezálogolással egy időben, vagy ha becslők kéz­nél nem volnának, közvetlen az árverés előtt is eszköz­­lendő. — Ha a becsárt az első árverés alkalmával senki sem ígéri, a tárgy ezen alul is eladandó. Egyebekben — a­mennyiben ezen szabályokban kivétel nem létezik, az ingóságok végrehajtási lezálogolása, becslése és ár­verése tekintetében, valamint a bíróságok és bírósági tagok által eljárásaikban megtartandó határidőkre nézve az 1840-dik évi t. sz. II. R. 11. fejezetének ren­deletei szolgálnak zsinórmértékül. 9. §. A végrehajtás a lezálogositott ingatlan va­gyonra nézve, annak vagy lezárolása vagy eladása ál­tal eszközöltetik. — A magyar földhitelintézetnek jo­gában áll a végrehajtás egyik vagy másik nemét foga­natosíttatni, mindenesetre pedig az eladást szorgal­­mazhatni, ha a lezárulás, követelésének idejekoránt behajtására elégtelennek mutatkoznék. 10. §: A magyar földhitelintézet a jelzálog lezá­­rulását választván, azt vagy annak valamennyi jöve­delmeire kiterjesztheti, vagy a jövedelmek csak egy nemére szoríthatja, sőt az intézet elhatározásától függ, hogy a jövedelmek a zárgondnok által közvetlenül kezeltessenek-e, vagy pedig haszonbérbe adassanak. 11. §. A zárt rendelő határozat, ha a zár alá veendő jószág telekkönyvezve van, a telekkönyvbe szintén beiktatandó.­­ Az intézet által kijelölt zár­gondnokot a bíróság köteles az intézet veszélyére s felelősségére kinevezni. Ha a kijelölt zá­rgondnok sze­mélye ellen a bíróságnak alapos kifogásai volnának, az intézet agyán más zárgondnok kijelölésére felszólí­tandó, azonban az alábbi kijelölés megtörténtéig a zár alá vett vagyon az előbb javaslatba hozott zár­gondnok kezelésére bízandó. 12. §. A zár alá vett jószág birtokosa ellenve­téseit az intézet kijelölésére rendelt zárgondnok ellen legfeljebb 14 nap alatt nyújthatja be. — E­en idő alatt beadott ellenvetések felett a bíróság mindkét felet egy rövid időre kitűzendő tárgyalásnál kihallgatandja, s ha barátságos egyesség nem sikerül, hivatalból neve­­zend ki zárgondnokot; ennek megtörténtét, azonban az intézet által kijelölt zárgondnok hivatalában aka­dálytalanul eljárand. 13. §: Az intézet által kinevezett zárgondnok el­járásáért az intézetet terhelő felelősség megszűnik, ha a 12 ik §-ban meghatározott határidő elmúlik a nélkül, hogy a lezárult jószág birtokosa a zárgondnok szemé­lye ellen kifogásokkal élt volna; valamint azon idő­ponttól kezdve is, midőn a zárgondnok személye iránt egyesség sikerült, vagy a zárgondnok a biróság által hivatalból lett kinevezve. 14. A zárgondnok köteles az elsőbbséggel bíró tételek, a. m. közadó és más adóbeli tartozások, az előbb betáblázott követeléstől járó kamatok stb. lefize­tése után maradandó v­agy a hátralékban lévő, valamint a folyó jövedelmeket is közvetlenül az intézetnek, és csak a maradandó fölösleget a bíróság mindenkori in­tézkedése szerint kiszolgáltatni.­­ Ennélfogva a bíróság vagy mindjárt a végrehajtás alkalmával, vagy későbben a zárgondnoknak a jövedelmek hová­­fordítása, őrzése vagy letétele iránt határozott utasítást adand. 15. §. A zárgondnok az év lefolyta után legfel­jebb 30 nap alatt, vagy ha a lezárulás egy évig nem tartott, annak megszűntétől számítva 14 nap alatt szám­adásait okmányokkal együtt azon bírósághoz tarto­zik bemutatni, mely öt zárgondnokul kirendelte A be­adott számadás felett a bíróság egy röövid időre kitű­zendő tárgyalásnál a lezárult jószág birtokosát és a földhitelintézet képviselőjét kihallgatandja, és a szám­adást minden késedelem nélkül elintéztnti. Ha pedig a számadás ellen az intézet vagy a lezálogolt jószág birtokosa vagy mindkét részről nyomós észre­vételek emeltetnek, melyek jó móddal ki nem egy em­líthetők, és melyek feleit azonnal ítélni sem lehet, az illető fél utasítandó, hogy a számadásra tett észrevéte­lek során keresetét világosan és határozottan adja elő, mely ez esetben a keresetlevél helyét pótolja, s mely felett aztán a rendes eljárás az 1840. XV. t. ez. II. R. 7. fejezetének a váltó-perekre vonatkozó rende­letei szerint meginditandó leend. — Ha a zárgondnok számadását kellő időben be nem adta, az intézet kép­viselője vagy az adós azon bíróságnál, mely a zárgond­nokot kinevezte, annak számadásra vonatását, s ellene addig is biztosítás eszközlését kérelmezheti, a­mit a bi­róság késedelem nélkül teljesíteni köteles. 16. §. Ha az intézet a lezárult jószág valamennyi jövedelmeit, vagy azoknak egy nemét haszonbérbe adni kívánja, ez — ha csak a felek maguk között másként nem állapodtak meg — közárverés útján esz­­közlendő. E czélra az intézet az árverési feltételeket be fogja nyújtani, melyeket a megkeresett birtokbíró­­ság, a lezárolt jószág birtokosának meghallgatása nél­kül, megvizsgálandja, és ha aggálytalanok, helybenha­gy­andja ; ellenkező esetben azok felett, a lezárolt jó­szág birtokosának egy rövid időre kitűzendő tárgya­lásnál­ meghallgatása után, valamint azon esetben is, ha az utóbbi a tárgyalásra meg nem jelen, határo­­zand. A haszonbérbeadást engedélyező végzés a telek­könyvbe beiktatandó. — A megkeresett birtokbiróság ezután az árverési hirdetményt külön folyamodvány nélkül kibocsátandja, és az árverésre két külön — 30 napra terjedő határidőt oly hozzáadással tűzend ki, hogy ha az első árverés alkalmával a kikiáltási árt senki sem ígéri, a második árverésnél a jószág azon­­ alul is bérbe­ fog adatni. — Az árverés kihirdetési mód­ijára nézve az átalános rendeletek tartandók meg.—­­ A jószágnak haszonbérlő kezére tett bocsátá­s, illető­leg átadása alkalmával egyszersmind megh­tározandó, hogy a haszonbéri járulék fölöslege a 14 §-ban emlí­tett elsőbbségi tételek kiegyenlítése és a magyar föld­hitelintézet számára teljesítendő fizetései atán, kinek leszen kiszolgáltatandó. 17. Ha a magyar földhitelintézet a je­zálogosított jószág végrehajtási eladását szükségesnek tartja (9. §.), ez esetben az illető jószágnak, a kölcsön engedé­lyezése által fölvett értéke, becsértékü­l és ki­­áltási árul lévén veendő, — a végrehajtási becslés szük­­ség teren. 18. §. A magyar földhitelintézet fel van jogo­sítva az árverési feltételeket még akkor is kijelölni, ha a lezálogosított jószág kiadatása más hitelező­ kérel­mére lett elrendelve, és e mellett főfigyelmét ada for­dítani, hogy az intézet követelése lehetőleg leghaata­­rább elégíttessék ki. Ezen joggal a magyar földhitel­intézet azon esetben is élhet, ha a lezáráit jószágnak haszonbérbe adása kérelmeztetik egy más hitelező ál­tal, vagy ha a jószág a csőd folyama alatt eladatni rendeltetett. A birtokbíróság (csődbíróság) mindezen esetekben az árverési feltételeket, ezekre nézve egye­dül a betáblázott hitelezőket — egy rövid időre kitű­zendő tárgyalásnál meghallgatván, fogja megvizsgálni, és ha aggálytalanok, azonnal helybenhagyni. 19. §. A birtokbíróság az árverés elrendelését a telekkönyvben feljegyeztetendi, az árverési h­..aznapo­kat az id. törv. szab. 183 és 134. §§-ai rendeleté­­re- Másolata a magyar földhitelintézet követeléseinek gyors behaj­tása iránt kibocsátott, a királyi kúriához intézett s az ország összes törvényhatóságaival is közlött legkegyel­mesebb királyi leiratnak. 16,209. sz. ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, Isten kegyelméből austriai császár, Magyar-, Cseh-, Halits- és Lodomérországok Apostoli, úgy Lombardia, Velencze és Illyria királya, Austria Főherczege stb. Fötisztelendő, tisztelendő, tiszteletes, tekintetes és nagyságos, nagyságos és vitézlő kedvelt híveink! Azon végből, hogy az Általunk Magyarország számára legkegyelmesebben engedélyezett magyar föld­hitelintézet léte és fennállása annál biztosabb és szi­lárdabb alapot nyerjen, s a nemzeti gazdászatilak, se­ Csütörtök October­ 1

Next