Sürgöny, 1863. október (3. évfolyam, 223-249. szám)
1863-10-01 / 223. szám
ket, mindazonáltal a hitelezők meghallgatása nélkül, meghatározandja, a hirdetvényt kibocsátandja, és annak az országban hivatalos hirdetésekre szánt lapokban háromszori beiktatását eszközlendi. Az elrendelt árverésről egyúttal a telekkönyvekben ezen időpontig bevezettetett, s azokból kiveheti záloghitelezők is, a végzés kézbesítése által kulön értesitendik; azok számára pedig, kiknek lakhelye nem tudatik, vagy a birodalmon kívül tartózkodnak, gondnok rendelendő, és ez külön hirdetvény utján tudomásokra adandó. 20. §. A vételár-felosztási sorrend iránti tárgyalásnak a jószág eladatása után van helye, mely tárgyalás azonban legfelebb 8 nap alatt megtartandó. E végett már az árverési hirdtményben mindazok, kik noha az árverésről külön nem értesittettek, mégis azt hiszik, hogy a nyilvános könyvekben eszközlött beiktatás által az eladandó jószágra zálogjogot szereztek, felszólítandók , hogy azt a jószág eladása előtt a bíróságnál bejelentsék; ellenkezőleg csak önmaguknak tulajdoníthatandják, ha a vételár felosztása nélkülük foganatosíttatván, amennyiben az kimeríttetnék, abban a részesülésből kizárva maradnak. Eme hirdetményben egyszersmind az is tudtul adandó a hitelezőknek, hogy azok számára, kik zálogjogaikat bejelentendik ugyan, de képviselőt a bíróságnál nem neveznek, veszélyükre és költségükre hivatalból fog képviselő rendeltetni. — Az elrendelt árverésrőli külön értesítés elmulasztása egyébiránt az árverés megsemmisítésének okául nem szolgálhat. 21. §. Ha a magyar földhitelintézet személyes adósának oly ingatlan vagyonára kivánná a végrehajtást intézni, amelyre az intézet követelése betáblázva nincs : az intézet számára a végrehajtás engedélyezendő ugyan, de ez esetben mindenekelőtt a rendes zálogolás , a végrehajtási végzésnek telekkönyvi bekeblezése és ha az intézet úgy kérelmezte, a becslésnek a zálogolással együttes teljesítése lesz elrendelendő ; ezek megtörténtével a végrehajtás további folyama az itt szabályozott eljárás alá esik. 22. §. Midőn más hitelező által oly jószágnak árverés utjáni végrehajtási eladása vagy haszonbérbe adása szorgalmaztatik, melyre a magyar földhitelintézet követelése betáblázva van, a végrehajtó fél részéről kijelölt árverési fltételek az árverés elrendelése előtt, a bíróság által a magyar földhitelintézettel oly felhívás mellett közlendők , hogy a 18. § ban engedélyezett árverési feltételek kijelölhetési jogát egy, 14 és 30 napok közt kiszabandó határidő alatt érvényesítse; ellenkezőleg az általa ezen határidő lefolyta után netán kijelölendő árverési feltételek nem fognak figyelembe vétetni, az ily közlés mellőzésével foganatosított árverés érvényessége azonban ezen egyedüli okból meg nem támadtathatik. 23. §. Ha a magyar földhitelintézetnek lezálogosított jószág más hitelező által végrehajtás alá vétetik, de a végrehajtási lépések 14 nap alatt nem folytattalak , az intézet jogosítva van, a végrehajtást saját nevében külön folyamodvány nélkül, a már teljesített végrehajtási lépések alapján folytatni. 24. §. Az árverés bevégzése után a birtokbiróság a vételár felosztása végett hivatalból rövid határidőre (20. §.) tárgyalást rendelend, melynél az ideigl. törv. szab. 130., 131, 132., 136, 137, 141. §-saiban foglalt rendeletek, amennyiben ezekre nézve a jelen szabályokban kivétel nem létetett, szolgálandnak zsinórmértékül. 25. §. Ha valaki az elrendelt végrehajtás eszközlése által saját birtok- vagy tulajdoni, vagy más dologi jogait megsértetteknek véli, mind a végrehajtató, mind pedig jó végrehajtást szenvedett fél ellen intézendő keresetbén a végrehajtás megszüntetését, vagy korlátozását kérelmezheti, a nélkül azonban, hogy ily igények bejelentésére külön felszólítás, vagy hirdetmény szükségeltetnék. Az e tekintetbeni keresetlevél, ha a végrehajtásnak tárgya ingó, a végrehajtást foganatosító bírósághoz, ha pedig a végrehajtásnak tárgyát az intézetnek lezálogosított ingatlan vagyon képezi, a pesti királyi első bíróság a váltótörvényszékhez nyújtandó be. Ezen kereset a végrehajtás további folytatását meg nem gátolja, azonban fölperesnek szabadságában áll, ugyanazon bíróságnál, melyhez a keresetlevél benyújtatott, kérelmezni , hogy a tárgyalás tartama alatt, az igénybe vett tárgy iránt a végrehajtás annyiban függesztessék fel, amennyiben különben neki a végrehajtás foganatosítása által megtéríthetetlen kár okoztatnék. Ezen kérelmére az említett feltétel alatt a végrehajtás a bíróság által csak akkor függeszthető fel, ha felperes elsőbbségi jogait elegendőképen igazolta, vagy ha a felfüggesztés által okozandó minden károkért elegendő biztosítékot nyújtott. 26. §. Az intézet személyes adósa, vagy a lezálogositott jószág birtokosa ellen csőd nyittatván, az intézet tartozik ugyan követelését a hirdetvényi határidő alatt a csődbíróságnál bejelenteni; azonban e bejelentés felett a tárgyalás azonnal, még a hirdetvényi határidő lefolyta, sőt a hitelezői választmány alakítása előtt is megtartandó, a csődpelügyelő erre nézve csak oda lévén utasítandó, hogy az illető bejelentett követelés iránt a hitelezői választmányt, vagy ha ez még alakítva nem volna, a helyben lakó ismeretes hitelezőket hallgassa meg. Az intézet követelésének valódisága felett haladéktalanul ítélet hozandó és abban egyúttal az intézet zálogjoga felett is határozandó. 27. §. A követelés valódisága iránti ítélet jogerőre tett emelkedése után, az intézet jogosítva van azonnal — be sem várva a betáblázott és megítélt követelések feletti osztályozási ítéletet — kérelmezni, hogy a lezálogosított jószág tüstént árverés alá bocsáttassék, a második árverésnél becsértéken alul is eladassék, és követelése a vételárból kifizettessék. Ha azonban a csődtárgyalás további folyama alatt kitűnnék, hogy az intézetnek járandóságán túl teljesíttetett a fizetés, az intézet a felvett fölösleget, késedelmi kamatokkal együtt, a csődtömegnek megtéríteni köteles. Egyébiránt a csődtömeg, a hitelintézeti alapszabályok 116. §-hoz képest, a csőd tartama alatt is köteles a magyar földhitelintézetnek, annak végkielégítéséig, a szerződési kamatokat, meghatározott időre pontosan fizetni. 28. §. A végrehajtási költségek az intézet által előlegezendők , de a végrehajtást szenvedett fél által, az intézeti képviselő munkadíjával együtt megtérítendők. A végrehajtás tehát mindenkor a költségekre nézve is teljesítendő, és annak befejeztével ezek is lefizetendők. 29. §. Ha a végrehajtást szenvedett fél állítja , hogy a magyar földhitelintézet követelése egészen vagy részben jogosan fenn nem áll, és ha e tekintetben teljesen bizonyító okiratoknak van birtokában, kellőleg fölszerelt beadványában a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását a pesti királyi első bíróság a váltótörvényszéknél kérelmezheti. A váltótörvényszék ilyetén, kellőleg fölszerelt beadványra a végrehajtás további folyamát ideiglenesen felfüggesztendő s erről az intézetet értesítendi, egyúttal pedig a végrehajtást szenvedett fél beadványa iránti tárgyalásra rövid határidőt tűzend ki, és annak befejezése után végzés által határozandó váljon a végrehajtás megszüntetendő-e vagy sem, vagy korlátozásának van-e, és mennyiben helye ? — Ha pedig a végrehajtást szenvedett fél teljes bizonyítéka okmányokkal nem bír igényeinek biztosítása végett, ugyancsak a pesti első bíróság a váltótörvényszékhez nyújthat be keresetlevelet, mely iránt rendes szóbeli eljárás indítandó. Ezen eljárás folyama alatt azonban a végrehajtás csak akkor függeszthető fel, ha a végrehajtást szenvedett fél utólagosan külön beadványban teljes bizonyítékú okmányokat mutat be, mely beadvány folytán, a keresetlevélrel figyelem nélkül, ugyanazon eljárás követendő, mely ezen szakasz első részében állapíttatott meg. 30. g. Ha az adósnak, kinek az intézet az alapszabályok 143. §-ja szerint követelését fölmondotta, a fölmondás ellen észrevételei volnának, köteles ebbeli kifogásait, a fölmondásnak a hírlapokban tett utolsó kihirdetésétől számítva 14 nap alatt a pesti királyi első bíróság a váltótörvényszékhez benyújtani, különben a felmondás érvényre emelkedik. A törvényes idő alatt benyújtott kifogások fölött sommás szóbeli eljárás indítandó, melyben a kifogásolt alperes válaszaként tekintendők , és afölött, hogy a felmondás jogérvényes e vagy sem , a tárgyalás befejezése után határozandó. 31. §. A pesti királyi első bírósági váltótörvényszéknek, valamint a 24. §. esetében, a végrehajtást foganatosító bíróságnak határozatai ellen, törvényes idő alatt közbentett felebbezések vagy folyamodványok folytán második fokozatban a királyi váltófeltörvényszék, a harmadik fokozatban pedig a hétszemélyes tábla váltóosztálya határozand. 32. g. A felfolyamodás az előrebocsátott gg-ban szabályozott eljárás folyama alatt azon bíróságnál nyújtandó be, melynek határozata ellen van az intézve; a felfolyamodás azonban a felebbezett végzés foganatosítását nem gátolja, kivéve egyedül azon esetet, midőn a felfolyamodás a vételár felosztásának megállapítása ellen, a végzés kézbesítésétől számítva, három nap alatt benyújtatott, de ez esetben is csak a felfolyamodás tárgyát képező tételek kifizetése függeszthető fel. 33. g. Amennyiben ezen szabályokban kivétel nem létezett a magyar földhitelintézet ügyeit illetőleg is, az ország egyéb törvényeiben szabályozott eljárás követendő. 34. g. Azon bírósági hivatalnok, ki az itt szabályozott eljárásban, vagy azon kívül is hivatali kötelességének megszegése, vagy vétkes elmulasztása által egyik vagy másik félnek kárt okoz, a károsítottnak — amennyiben a kártérítés más módon el nem érhető — teljes kártalanítással tartozik. Ezen kötelezettség kiterjed nem csak a bíróságokra és hivatalokra, hanem az utóbbiaknál szolgálatban lévő, vagy bírósági hivataloskodásra rendelt valamennyi személyekre, amennyiben kötelességük teljesítésében vétkesek. Ily kártalanítási igénykövetelések a felek által a királyi Ítélőtáblához, vagy ha annak, úgy a váltófeltörvényszéknek, vagy azok egyik tagjának vétkéről van szó, a hétszemélyes táblához nyújtandók be; az e részbeni nyomozások az érintett bíróságok által hivatalból eszközlendők, és a polgári anyagi jog határozatai szerint megítélendők. A királyi tábla ebbeli határozata ellen felfolyamodásnak a kiszabott törvényes idő alatt a hétszemélyes táblához van helye. Kikhez egyébiránt császári királyi kegyelmünk és kegyelmességünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt birodalmi fővárosunkban Bécsben, Austriában, szent-Mihály hó 18-án ezer nyolczszáz hatvanharmadik évben. Ferencs József a. k. Gróf Forgách Antal s. k. gesnek, hogy annál az eszmék tisztázásához ni is hozzájáruljunk. Azok, kiknek e törvény fennállása iránt kételyeik vannak, ezeket főleg némely újabb magánjogi reformok, u. m. a telekkönyvek, ősiség eltörlése, a nemesi javak birtalásának nem-nemesekrei kiterjesztése, törvény előtti egyenlőség stb. tételéből látszatnak meríteni, míg mások arra érveiket a concordatum s id. törv. szabályok tartalmából is szármasztatják. Midőn mi az érintett magánjogi intézmények fogalmában s természetében sem találunk alapokat a lex amortisationis tétele tagadhatására, egyszersmind azon kételyekben világos tévedést is látunk azon okból, mert az illetők annak valódi jellemét , hivatását figyelmen kívül hagyva, kételyes kiindulásukban egyedül annak magánjogi természetére szorítkoznak. Aziránt nincs kétség, mikép a lex amort, valódi magánjogi intézményt képez,, mint olyan, mely a magántulajdonjogra vonatkozó szabályokat tartalmaz, s mint olyan, mely által eltávolitandó volt azon magánjogi hátrány s veszteség, mely éré a hűbérnököket, ha a hűbéri javak vazaljaik kezeiből a „boltkezek“ birtokába jutottak, mi által t. i. t. hűbéri javakból vazaljaik részéről őket illetendett javadalmaikat, jövedelmeiket elvesztették.1) Azonban elvitázhatlan az is, mikép a l. amort, mind keletkeztében, mind történeti kifejlődésében lényegesen különbözve a magánjogi törvényektől, azokat fontosságával messze túlszárnyalta. Azt viszonyai az államszerkezettel lényeges kapcsolatba hozták , az az állam lét lényegéül szolgált hűbériség kiegészítő részét képezé, tehát állami jelentősége s érdekeltsége a magánjogi intézményekét tetemesen felülhaladta, s benne a magánérdekeket túlhaladó állam politikai tulnyomóság lényegül szolgált. E politikai tulnyomóságát eléggé tanúsítja keletkeztének korából azon tény,mikép egyenesen az állam szervezetéül szolgált hűbériség fenntartása é s biztosítására hozattatott.Az ország honvédelmi ereje a hűbéri birtokon nyugodott, miért a legelső állami czélok igényesék, hogy a jószágok a hűbéri kapcsolatban megtartassanak. A nemesi családok épségben fenntartása, vagyonosságuk megőrzése, a katonai erő kellő kiállíthatása végett, az államrendszer alapelvét képezi, miért a jószágnak a családoknál megtartása, 3) valódi állami szükségek közé tartozott. Mindezek pedig meghiúsulnak, ha a jószágok a nemesi családoktól, a hűbéri kötelékből elvonhatók; mi történik, ha azok ex amott, hiányában az egyházi testületek által megszereztethetőnek, mint a melyektől mint holttestektől, azok elvárhatlanok leendettek. Ezek túlnyomóan köz-és nem magánérdekek, inkább politikai, mint jogi tényezők. És innen van, mikép korunk codexei is, melyek a lex amott, intézményét megtartották, annak érvényesíthetését vagy egészen a politikai közigazgatás határozataira bízták, vagy a legfelsőbb hatalom intézkedéseinek hagyták fenn. A poroszkönyv rendeli, mikép az egyházi testületeknek fekvő jószágot csak állami engedély mellett lehet szerezni (alig. L. Recht. IV. B. II. Th. 11. ut. §. 194.) sőt csak úgy bármily ajándékokat s hagyományokat is 600 tall. összegen túl. (§. 197.) *) Francziaországban, hol a testületek öszszes ingatlan szerezhetési s elidegeníthetési joguk szabályozása a közigazgatási jognak van fenntartva, az egyházi testületek azon jogot fejedelmi engedély mellett gyakorolhatják (1817. jan. 2. törv.) Hasonlóan az osztrák törvények is, ily testületeknél az ingatlan-szerezhetésre országfejedelmi engedélyt szükségeltek a concordatum előtt. És az Stojakovics György s. k. TÁEGZI Napi újdonságuk. * Innsbruckban sept. 28-kán délután számos löviszi bevonulás tartatott, estve megérkezett a bécsi küldöttség, melyet a roppant néptömeg zeneszóval és taraczkdurrogással üdvözölt. A díszelőadás után a főherczeg öcs. fensége megtekinté a kivilágítást.. Utána nagy estály volt ö ca. fenségénél. 29-kén Császár Ő Felsége reggeli 6 órakor a legszigorúbb incognitóban érkezett oda aa Károly Lajos főherczeg ő es fensége által fogadtatott. Csak nagy nehezen lehetett megakadályozni, hogy a császári fogat lovait ki nem fogták és a polgárság által nem vonatott a váriakba. Az átalános diadalöröm leírhatatlan volt. * Innsbruckból Császár Ő Felsége ottmulatásáról jelentik továbbá, hogy Ő Felsége Bept. 29 -én reggeli 9 órakor a hatóságok ünnepélyes isteni tiszteletén, 10 órakor a lövészek tábori miséjén volt jelen és ezután a császári palota erkélyéről a nagyszerű díszmenetet tekintő végig, melyben az ország minden részeiből lövészek ezrei nemzeti öltözetükben vettek részt és melyhez a tiroli tartományi bizottmány és az innsbrucki városi képviselet is csatlakozott. Erre ő cs. kir. Felsége a lövészházat látogatta meg és a czéllövész ünnepben személyesen is részt vett. 3 órakor ő Felsége a népünnepet látogatta meg. A közlelkesedés mindenütt a legfényesebben nyilatkozik, valahányszor Ő cs. kir. Felsége a nép előtt megjelenik. * A mexicói küldöttség, mely Ferdinánd Miksa cs. föherczegnek a notablek határzatát lesz átnyújtandó, a „Presse“ szerint 29-kén váratott Bécsbe és a „Mansch“ hotelbe száll. A „Gen. Corr.“ Triestből közli : A tíz tagból álló mexikói küldöttség oct. 1-jére váratik ; egyébiránt fogadtatásukra nem a triesti várostanács, sem a fantasie cs. gőzös nincs felszólítva, ■ ünnepélyekről sincs szó, melyeket Triest városa adna. * A mexicói küldöttség Páriából múlt hé29 én d. e. 10 órakor a nyugoti pályával megérkezett. A császárküldöttség 30 án még Bécsben tölté a napot és estve a vonattal Triestbe és Marimaréba megy. A küldöttséggel együtt Debranz de Saldapenna lovag is megérkezett Páriából Bécsbe, mily minőségben ? még nem tudatik. * A városi színház igazgatója azon széps kegyeleten eszmével foglalkozik, hogy a nem épen fényes viszonyok közt élő Hugó Károlynak egy jutalomjátékot rendezzen a pesti színpadon. Megváltjuk, mi a nevezett költő irányában a méltányos segélynek ily kezdeményezését a magyar írói segélyegylettől vártuk volna. Tudjuk, hogy az egylet, ha nem rendelkezik is százezrekkel, mindamellett annyi tehetséggel bír, hogy figyelmét oly íróra kiterjessze, aki a magyar nemzeti színpadnak egykor ünnepelt költője volt, akitől, hogy egyebeket ne említsünk, a legmostohább írói díjazás korszakában adtak oly nagy sikerü Bainműveket mint a „Világ színjátéka“, az „Egy magyar Urtly“, »Brutus és LacreU*“,» a még most is műsorolaton lévő „Báró és Bankár.“ Igaz, hogy a költő ezen műveiből egy pár német nyelven is megjelent részint a külföldi és itteni színpadokon, részint nyomtatásban. Ez azonban nem enyésztetheti el érdemét, melyet a magyar irodalomban szerzett magának és melyet a magyar műkritika is nagy mértékben elismert. Ha tehát akkor büszkék tudtunk lenni a magyar-német költő érdemeire, hogy ha akkor pompáztunk vele, miért tagadjuk meg most, midőn segélyre szorult és midőn módunkban van ez a múltért némileg méltányolni ? * A „Comoedie infernale“ azon új, a költő saját jellegzése szerint diabolikus dráma czime, mely közelebb Hugo Károlytól nyomtatásban fog megjelenni és a melyre előfizetéseket Wigand vécsi utczai könyvkereskedése fogad el. * A pesti polgári kereskedelmi testület kebelében az ország szűkölködői javára eddig bégült adományok épülete 10,105 ft. 38 krt tesz, mi a m. kir. helytartótanács elnökségének kézhezittetett. * Gr. Károlyi Alajos ez. k. osztrák követ a berlini udvarnál, a közelebb elhunyt gróf Károlyi Lajos fia, a szárazság által leginkább sújtott csongrádmegyei mágocsi jószágában, hol saját vetni valóját és cselédei gabnabérét is pénzen kell bevásároltatnia, a következő intézkedéseket rendelte el: 1) a feleslegessé vált pásztorcselédségből mindazokat, kik erre vállalkoznak, már jószágaiba rendelte saját költségén átszállíttatni ; 2) az alföldi jószágai körében létező földészeknek közel 1000 m. vetni való búzát adatott, nehogy földjeik bevetetlen maradjanak ; 3) részint földészei, részint más szökölködők közt 100 kenyeret rendelt kiosztatni hetenkint novembertől kezdve martius végéig. 4) Holdmező vásárhelyi bérlőinek 40,000 frtra menő bérlet-halasztást engedett, mit a jövő, talán szerencsésebb év utolsó negyedeiben kiván befizettetni; 5) a csongrádmegyei szűkölködők számára 3000, a szathmármegyeiekére 2000 ftot tett le a helytartótanács rendelkezése alá. „H.“ * A „P. L.“ egy távsürgönyt kapott Pécsről, mely szerint Gerster és Henszlmann urak az ottani sírboltban új reliefeket fedeztek föl. * A nemz. színpadon közelebb Angier „Les effrontes“ czímű öt felvonásos színművét adták elő, Feleki fordítása szerint. A „P. L.“ és „F.“ felszólalnak a nemz. színpad játéksorozatának franczia fordítmányokkal való elárasztása ellen. Egy ilyen mint Angieré is, nem érdekelhet bennünket közvetlenül. A szerző itt azon társadalmat ostorozza, mint az a polgárkirály alatt fennállt és azon társadalmat érti, mint az a második császárság alatt létezik. A társadalmi hanyatlás feletti megütődés alaphangját, mely e költemény megelevenítő elvét képezi, itt legfeljebb reflexió útján érthetjük meg , de közvetlenül éreznünk nem lehet, minélfogva a hatás nagy része kárba vesz. A polgárság mindazon kinövései, melyek itt a darab főtárgyát képezik, a magyar szinpad közönsége előtt ép oly érthetetlenek, mint a polgárság maga, mely mint nélkülözhetetlen tényező bele van ugyan művészileg a nemzet testébe oltva, de oly bensőleg vele összenőve még sincs, hogy minden jelenségeiben nemzeti legyen, s igy a nemzeti színház közönségére annyira folyékonynyá váljék,mint az egy modern dráma igaz hatásához szükséges, és ennélfogva akármily szorgalom fordíttassák is reá, közönségünknek idegen marad. * A minap lapunkban is dicsérve volt „Vadásztudomány“ (írta Pák Dénes) két kötetben 29 ívvel még folyvást kapható Rapos József árnál Pesten Valerantera 1. sz. a. *A kisdedévé-intézeteket Magyarországban terjesző egy esütet részéről, a hazai óvodákban állítandó nevelési könyvtárnak gyarapításául és az óvodák létrehozatala körüli tudnivalóknak megismertetéséül kijelölt nyomtatványok a létező óvodák elöljáróságainak és a nyitandók apostolainak kezébe mindenfelé már szétküldettek ; az aláirt térítvények is nagyobb részint és pedig többnyire a sziven fogadás kétségtelen jelesül ígért vagy küldött becses adatokkal együtt visszaérkettek. A még hátralévők megküldetését, beszámolhatás végett, tisztelettel kérem. Ha találkoznék létező vagy alakuló óvoda, mely még e nyomtatványokat meg nem kapta, szíveskedjék irántuk mihamarább jelentkezni, hogy ezen eljárás befejezettnek tekintethessék. Pest , 1863. sept. 16-án. Rapos József, igazgató. * Az első magyar átalános biztosító társasághoz f. évi sept. 1-től ugyane hó 20-áig beküldött tetemesebb tüzesetek kimutatása szerint 20 nap alatt 26 városban és helységben 2047 ház égett le. — A legnagyobb égések voltak Nagy-Kállón, 300 ház és a megyeház; Hodermarkon Szepesm. 225 h.; Mahlenbchban Szepesm. 116 h.; Hlubokán Nyitram. 246 h.; Győrött 160 h.; Gyarmaton (melyik a sok közül?) 160 h.; Szebenben Sárosm. 115 h.; Alsó-Szőllős Nyitram. 80 h.; Kapuváron Sopronm. 88 h.; Pápán 80 h. * Szegeden esó 22 én nagy tűzvész dühöngött. Éppen a roppant viharos órákban ütött ki a tűz több helyütt a város különböző külső részeiben, a délután negyedfél óra tájban támadt tűzvész számtalan házat hamvasztott el, a legszabálytalanabb utczák tömkelegében, a leggondatlanabbul épült házak között; hasztalan volt a mentő sokaság, a legszegényebb kenyérfélén nép fosztatott meg egyetlen viskójától. — A „Sz. H. “ ezen elemi csapásról így ír : Délutáni 3 órakor ismét megkondultak a vészharangok, a felsővároson tűzvészt jelölvén. — Mire mi a helyszínére a tabánba értünk, már vagy 40 ház lángolt, s a tűz roppant sebességgel 2—3 utczán keresztül terjedt tovább. A károsultak nagyobb része vagy otthon, kis kerti szőlőjében, vagy kint a homokon szüreteléssel volt elfoglalva s örült, hogy fáradozásainak csekély gyümölcsét arathatta, s im azalatt mindenéből kipusztította az ádáz elem. Kínos volt hallani a szerencsétlenek jajgatását, kik apró gyermekeiket karjaik közé szoritva látták lángok között házaikat, s most, mivel a házak többnyire beégtek s a csekély gabona és takarmány is elhamvadt, véginségre jutottak. A tüzet 5 órakor, midőn a szél csendesedni kezdett, nyomták el. Mondják, hogy emberélet is esett áldozatul. * Özvegy Csábi Pogány Józsefné, szül. pereni báró Perényi Borbála, végelgyengülés következtében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után f. hó 21-én, életének 74 dik évében elhunyt. Holt teteme Búcsúban e hó 23-án adatott át a sir nyugalmának. Béke poraira I . St. Pöltenből jelentik, hogy az ottani püspök dr. Feigerle Ignácz Bept. 27 ki éjjel pohsenburgi nyári palotájában meghalt élete 69-ik évében. — Értesítés. A pesti m. k. állatgyógyintézetben a következő 1863—64. évi tanfolyam f. évi oct. 6-én nyittatik meg, s tart két év, vagyis négy féléven át. Az előadások két, azaz : magyar és német nyelven fognak tartatni. Ezen tanfolyamra felvétetni kívánó köteles legalább is az elemi iskoláknak jó sikerrel lett bevégzését kimutatni. A felvételre megszabott életkor az elért 17-ik életév, ennél fiatalabb fel nem vehető, de idősebb igen. A beiratások történnek a pesti m. k. állatgyógyintézet irodájában f. é. okt. 1-től egész 16-ig. Kelt Pesten, 1863- évi sept. 28-án. Dr. Szabó Alajos, igazgató. * Régi nemzeti képek másoltatása, az ősmagyar jelmeztár érdekében. A „Színházi Látcső”ben olvassak. A színház belső felszereléséhez tartozik, hogy a színművészet által föltámasztott régi hősöket, kitűnő egyéniségeket, sőt egész ivadékokat úgy állítson a jelenkor elé, hogy e kép híven tükrözze a történeti valóságot, külső viselet tekintetében is. Azonban intézetünk művezetése kezdet óta sajnosan érzi szükségét egy oly képgyűjteménynek, mely teljes hitelességű adatok nyomán mutatná föl legrégibb őseink viseletét, s azon változásokat vagy módosulásokat, melyek e részben koronkint bekövetkeztek. Nemzeti jelmez-ismeretünk hiteles adatok lépcsőzetén alig bir Mátyás koriig fölhatni. Azontuli jelmezeink sokkal szabadabb, s ha lehet igy szólanunk, költőibb analógiával vannak összeállítva, semhogy mintett másolatok a tudomány próbáját kiállhatnák. E bajon segitve lesz : Rómer Flóris tanár úr közelebb előadá, hogy a tárnicsei templomban maradtak fenn régi falfestvények, melyek majd ötszáz év előtt, 1383-ban készültek, s az Árpádok korabeli nemzeti viseletünket ábrázolják. A tisztelt tanár úr e templomi festvények maradványait „nemzeti művészetünk egyik ritkább, történetileg nagy becsű, ruházatunkra nézve pedig legjelentékenyebb műkincsnek tartja“. Tárgyaikat illetőleg látott azon képeken: keresztyén templomot, oltáron álló szentekkel; virilis főpapot; csatázó magyar sereget; szent László királyt életének többféle momentumaiban; tatárüldözést, koronázást; az élet viszonyainak változatos ábrázolatát. Előjött ott a magyar és tatár főurak közötti különbség; a női ruha; különféle fegyver; sajátságos csuklya forma löveg a harczosoknál; a bárdok, pajzsok, zászlók, lószerszám; a főpapi öltözet; templomok, paloták szerkezete sat. „Szóval — úgymond — ott a festő, építész, a ruhacsináló, a fegyverkovács, a színházi rendező többet tanulhat, mint a külföldiek ábrándos, képzelményes compozitiói után.“ Alig hiszi a t. tanár úr, hogy léteznének nemzeti festmények azon korból, melyeken annyi változatosság, olyan előállítással találtatnék, s melyek művészeink tanulmányozását az eddig ismertek közül jobban megérdemelnék, mint a turnicseiek. Radnótfay Sámuel ur e műkincs felfedezése által a legélénkebben s közvetlenül érdekelve, Teepy Károly festész urat azon megbízással küldötte rögtön Turnicsébe, hogy ama régi festvényeket színházunk, s ezáltal összes hazai művészetünk használatára minél előbb lemásolja. A „Lex amortisationis“*) I.ligy látszik, különbözők a nézetek azon kér-dés iránt: vájjon az u. n. lex amortisationis hazánkban érvényben maradt-e? Nem tartjuk felesle