Sürgöny, 1863. október (3. évfolyam, 223-249. szám)

1863-10-20 / 239. szám

aitlan hajh­ászok), ha Üzletközvetítési c­élból látogatják a tőzsdét; b) bukottak, csőd vagy egyességi eljárás tarta­ma alatt; c) ugyanazok, kik önyéskük miatti estid folytán elítéltettek ; d) mindazok, a mindaddig, a kik s a meddig sa­ját tőzsde Üzleteikből reájuk báromlott kötelezettsé­­geknek — az ezek betöltésére kitűzött határidő eltelte után meg nem felelnek; e) kik bűntett miatt általában, nyerekedés miat­ti vétek vagy kihágás, csempészet vagy terhes ille­ték-áthágás miatt elítéltettek, vagy vizsgálat alatt állnak; f) azok is mindaddig, kik az alapszabályok át­hágása miatt a tőzsdebizottmány által az áru és érték­tőzsde látogatásától egészen, vagy bizonyos időre ki­záratnak. Az el­említetteknek — kivéve a vizsgálat alatt lévőket — figyelmet érdemlő körülmények fellétezése esetében, a helytartótanács végzése folytán a tőzsde­­látogatás ismét megengedtethetik. 9. §. Idegenek az áru- és értéktőzsdébe rendes tag által bevezettethetnek, e jog azonban 3 nap alatt elenyészik, s meg nem nyittathatik. (Vége köv.) Az alföldi ínség ügye Az ínség ügyében működő pestmegyei központi választmány 1863. évi october 7 k én tartott ülésének jegyzőkönyve, mely ülésen je­len voltak. Méltóságos kapivári K­a­p­y Ede, főispáni hely­tartó s választmányi elnök, főt. Kovács József, főt. Szé­kács József, főt. Holló Mihály, gróf Ráday Gedeon, gr. Ráday László, báró Orczy Béla, Kubinyi Ferencz, Ber­­náth Lajos, Szilassy István, Wodianer Béla, Kármán Lajos, Zánszky Imre és Rédly Sándor választmányi tagok. Elnök úr az ülést megnyitván, mindenekelőtt ér­tesíté a választmányt, miszerint kir. helytartó az ő nagyméltóságának f. évi sept. 26-án leérkezett 74.029. számú kegyes intézménye szerint rendelkezés létetett, hogy az e megyebeli szű­kölködőknek szánt vetőmag­­mennyiségből egyelőre 15,000 p. m. búza és 5000 p. m. rozs Abonyba, M­on­orra és Dunavecsére kellő arányban elszállíttassék, hogy ezen, az érintett helyekre időközben nagyrészt el is szállított gabonának átvétele tekintetéből, a dolog sürgős válla miatt, általa azon helyeken külön átvételi bizottmányok alakít­tattak, és hogy most már, miután a vetőmag szükség­letének összeírása az egész megyében ki­végeztetett, s az e részben várt adatok mind beérkeztek, a választ­mány legsürgősebb feladatát azon aránynak meghatá­lása képezendi, mely szerint a fe­ntebbi gabona­­mennyiség az ínséges községek között kiosztandó lészen. Ezen elnöki előterjesztésből a választmány egy­részt örömmel értesülvén, miszerint a vetőmagos kor­­mányilag megajánlott gabonának elszállítása már eszközlésbe vétetett s ekként már ezen gabonának a községek s egyesek közti kiosztása iránt to­vábbi várakozás nélkül intézkedni lehet, habár a beér­kezett összeirási jegyzékek szerint az összeírt valódi szükséglet a fentebbi gabonamennyiségben fedezését nem­ találja. A választmány, tekintetbe vévén az egyes tagjai által ismert helyi viszonyokat, a vetőmagnak rögtöni felosztásához ez okból is hozzáfogott, mert a jelenleg kedvező vetési időt elmulasztani semmi esetre sem akarta, fentartván magának a még szükséglendő vető­mag iránt teendő intézkedések iránti határozatát azon időre, a­midőn a járási alválasztr­ányok elnökei a vető­magnak községenként tettleges feloszlása iránt jelen­téseiket előterjesztendik, csak akkor lehetvén kellő biztossággal megítélni, hogy a kizárólag vetésre fel­használandó búza és rozs­magból mennyi szükségel­tetik. Úgy, de akkor Királyi Helytartó­k Excellentiája az iránt is megkeresendő lévén, hogy a kölcsön-búza árát a központi választmánynyal tudatni szíveskedjék.­­ Ennek következtében a vetőmagnak kiosztása 25. Szalk sz.-Márton120— Farmos községének a járási választmányi elnök mellőzésével rövid úton beérkezett és különben is hiá­nyosnak talált összeírása ezúttal figyelembe nem vé­tethetvén, kiigazítás s illetőleg rendesebb összeírás eszközlése végett az illető a választmányi elnöknek rövid úton átadatott Alpár község összeírása szintén hiányosnak találtatván, ugyan a végből visszaadatott, e mellett egyszersmind alválasztmányi elnök urnak be­látására hagyatott, hogy az ezen községre kimért ga­bonakészlet kiosztását az összeírás kiigazításáig füg­gőben tarthassa. Abony, Czegléd, Ujszász, Jánoshida, Ó-Kécske, Uj-Kécske, Tószeg, Rékán, Tápió Szele, Tatár-Szent György, Gyón, Ilende, Üllő, Pilis, Péteri és Szalk- Szent-Márton köz­ségek összeírásain hol az illető alvá­­lasztmányi tagnak, hol pedig az illető összeírásban résztvett község­bizottmányi tagok aláírásai hiányoz­ván, az illető választmányi elnök urak ezen hiányok pótlásának eszközlésére felhivatnak. A többire nézve pedig az illető választmányi elnök urak utasíttatnak,hogy úgy a gabonának a fiók hitelintézettőli átvételénél, mint szintén annak az illető községek részére történendő át­adásánál, s egyénenkénti kiosztásánál egyedül a m­alga helytartótanács által e részben kibocsátott, s velük már is közlött utasításhoz alkalmazkodjanak; netalán felmerülő különös kérdések esetében pedig további uta­sítás végett a központi választmányhoz forduljanak. A vetőmagos nyert gabonának egyénenkénti ki­osztása tekintetéből az összeírások az illető alválaszt­­mányok elnökeinek kiadandók, oly felhívással, hogy azokat mielőbb használatba vévén, saját aláírásukkal ellátni, a kioszt­ásnál pedig az átalában megállapított levonási arányt alkalmazni, és arra nézve, hogy a ki­osztott gabona szorosan csak rendeltetése szerint hasz­­náltassék, az imént érintett utasítás értelmében szigo­rúan felügyelni szíveskedjenek. A többire nézve az alválasztmányi elnök urak belátá­­sára hagyatik,hogy a­mennyiben a kölcsönben részesített lakosok megnyugtatása tekintetéből szükségesnek ta­lálnák, a hivatalos lapban megjelent tudósítás nyomán őket egyelőre értesíthessék, miszerint a kölcsön nyert gabonának ára, melyhez a bevásárlási és szállítási költ­ségeken felöl csupán 2­0. percent számittatik, 1865. évi január 1-től kezdetét veendő tizenkét, évnegyedes részletben, s így mindössze három év alatt lészen visszafizetendő. A vetőmagot nyert gabona kiosztása iránt ekként tett intézkedés folytán a választmány, szem előtt tart­ván ezen a megyebeli siükölködökre oly nagy jótéte­mény kutforrását, elhatározta, hogy ő cs. kir. Apostoli Felségének, ki magasztos kegyeit e hazának ínség által sújtott lakosaival naponta nagyobb mértékben fejedel­mi bőkezűséggel érezteti, s kinek atyáskodó gondos­kodása által e választmány is oly helyzetbe jutott, hogy feladatában a szű­kölködök tettleges segélyzésével már­­ sikerrel működhetik, mélyen érzett hálás köszönetét egy legalá­zatosabb feliratban kifejezendő,­ ezen a vá­lasztmányi jegyző által kidolgozandó , az elnökön kí­vül választmányi tagok által is aláíratandó felirasi szer­kezet hi­clesítés végett a legközelebbi ülésen lévén fel­olvasás alá bocsátandó. Ezután felvétetett a váci járási alválasztmány el­nökének azon járás ínség szempontjábóli állapotát,s az alválasztmány által eddig tett és még ezután szüksé­gesnek talált intézkedéseket előtüntető tüzetes jelenté­se, melynek első két része megnyugtató tudomásul vé­tetett, a központból kívánt intézkedések iránti javasla­tokra nézve pedig végeztetett, mint következik : a) a váczjárási alválasztmányhoz rendes tagok­nak ifj. berczeg Eszterházy Pál, Szalacsy Sándor és Bartal János úrnak közakarattal megválasztattak; b) arra nézve, hogy a váczi járás szűkölködő la­kossága annak idején burgonyával, mely e járás tava­szi ültetményei között több helyet foglal, ugyancsak ül­tetés czéljára, ha nem is ingyen, mégis mérsékelt ár mellett elláttassék, a körülmények engedtével intézke­dés fog létetni; e) a mennyiben a váczi megyés püspök ő méltó­ságának rendelete folytán ezen járás némely községe­iben a r. kát. lelkész urak által eszközlésbe vett ado­mánygyűjtések által a járási választmány e részbeni működése nehezíltetik, fentisztelt ő méltósága fel fog kéretni, miszerint ezen nehézségnek elhárítása iránt bölcs belátása szerint rendelkezni, egyszersmind pedig a lelkész urak által e megye területén inségi czélokra gyűjtött adományokat a pestmegyei sztikölködök ré­szére a központi választmánynak átküldeni szíves­kedjék ; d) a szű­kölködöknek valamely közmunka által adandó keresetteli segedelmezése, különösen pedig az Új-Pesttől Fóthnak, és Keresztúrról Sápnak vezető két főútvonal helyreállítása, valamint az e czélra szükséges 2000 ftnak utalványozása iránt a központi választmány, mihelyt a rendelkezésére jövendő pénzerő iránt bizto­sabb tudomással bízand, intézkedni fog; e) a gyűjtő ívekből pótlólag kívánt 20 db a jelen­le alválasztmányi elnök úrnak megküldetik. Felolvastatott ezután a solt járási alválasztmány elnökének a községi bizottmányok megalakítása, a zá­dori védtöltések körül alkalmazott munkásoinak elhe­lyezése, szerszámokkal, úgyszintén készpénzfizetés és élelemmel mikénti ellátásáról szóló tudósítása, mely is azon választmánynak egy izben már dicsérőleg elis­mert buzgalmáról tanúskodván, közhelyesléssel tudomá­sul vétetett; felhatalmaztatván egyúttal a választmá­nyi elnök úr, hogy a mennyiben szükségesnek találná, j a védtöltési munkálatok közül 600-nál több eryént is alkalmazhasson. Felvétetett továbbá Harta községének folyamod­ványa, — melyben szűkölködő lakosságát egyéb ín­séges községek módjára vetőmag-kölcsönben része- fittetni kéri. — Ezen folyamodvány az előadott kérelem alaposságának megvizsgálása és a körülményekhez képest a vetőmag- szükségletnek összeírása végett a sóti járási alválasztmány elnökének rövid uton áta­datott. Jelentetett továbbá, hogy Bugyi községének in­­ségi bizottmánya, mely a járási választmány által né­­kie átadott 3 db. segély - gyűjtőivet elvesztette, újabb ivek kiszolgáltatásáért folyamodik , a minek folytán a pest-járási főszolgabírónak meghagyatott, hogy ezen gyűjtő iveknek köröztetése iránt rögtön intézkedjék, egyszersmind pedig ezen köröztetésnek hirlapok útján is mielőbbi eszközölhetése tekintetéből azoknak folyó számait a központi választmánynyal mielőbb tu­dassa. Végül elnök úr az ordas­zádori védtöltési mun­kálatok folyamáról, különösen pedig az ínséges mun­kásoknak ezek körüli alkalmazkodásáról tévén jelen­tést, s e mellett kiemelvén, miszerint ezen munkaerővel már is közel 1000 köb­elnyi töltések készíttettek, s a mu­kának ily gyors haladása mellett a szűkölködő munkások helyzete is hatályosan segíttetik, miután a szakmány szerint, társaságban dolgozó szorgalmasabb munká­­k közül eddig is 8 ember egy hét alatt kere­setéből 11 fitot volt képes megtakarítani ;—ezen tudó­sitás, mely az e részbeni intézkedéseknek szép sikerrel jutalmazó eredményét tanúsítja, örvendetes tudomásul vétetett. Ezek után a jövő ülés f. évi october 14 én délutáni 5 órára határoztatván, a jegyzőkönyv bezáratott és aláíratott. Kelt mint fent. K­ap­y Ede, m. k. Jegyzetté központi választói, elnök. Rédly Sándor, m. k. G. Ráday Gedeon, v. tag. küzp. vál. jegyző. P­ m. búzát p. m­. rozs 1. Abony kap 2815— 2. Czegléd 2700 1000 3. Tápió Györgye 140— 4. Jánoshida 1073— 5.­­ Kécske 16 200 6. Uj-Kécske 15 387 7. Rékas 2285— 8. Tápió Szele 131 97 9. Tószeg 750— 10. Törtei 12 104 11.Ujszász 876 —' 12. Alpár 900 300 13. Alberti 30 72 14. Irsa 415',, 300 15. Monor 111 660'/j 16. P.­Vas*d— 81 17. Mende 201 84 18. Péteri 120 261 19. Pilis ___ 111 20. Üllő— 150 21. Tatár sz. György 280‘/a 22. Gyón— — 23. annavecse 300 115 24. Tass 120 50 mennél tutlanabbnak tartatik az, ki a tévtant alaposan látszik előadni. „A templom — úgymond közlő úr — 1500 elött római katholikusoké lehetett, és mivel az építkezés góth alakban van, hihető, hogy még góthok vagy utána mások góth modorban építették.“ Vártam, hogy lesz, ki ezen tévállítás ellen fellép, de mindnyájan, kik a dologhoz jogosan szólhatnának, hall­gatnak. Itt komolyan felszólalni kötelesség , mert ki áll jól érte, hogy legközelebb valamely magyar világtörténelem­ben mint legújabb fölfedezést nem olvassuk azt , hogy Amalazantha Ó­cs­á­n székelvén, mivel arczképe a tem­plom falán látható, a reformátusok templomát alapította, vagy valami honi földleírásban : Öcs­a Amalazantha góth királyné által épített góth templommal, és ezen híres királyné arczképével! T. közlő úr! Tagadni kényteleníttetvén azt, hogy az ócsai templom góth alakban van építve, értesítenem kell tisztelt kegyedet arról is, hogy a csúcsos építkezés nálunk legfölebb a XIII. század közepe táján kapott láb­ra; hiszi-e tehát, ha idézett tekintélyei mindjárt hitük szerinti esküvel bizonyítanák is, hogy akkor még Ócsán góthok laktak? Ezen felfedezés bizony egész Árpádkori történel­münket­­forgatván, a kegyedet minden eddig ismert kútfőinkkel ellentétbe hozná ! A­mi a tárczaczikkben igaz, az ennyiből áll : van Ócsán nagy, figyelemre méltó románkori — ebből nem akarom következtetni, hogy erdélyi oláh atyánk fiai ősei építették­­ — templom, és ennek falán egy óriás kép nyomai találhatók ! Hibásan mondatik az , hogy a kép a templom nap­keleti részén van , mert a szentély többszögének kes­keny keleti fala, — ha jó, láttam, ablakot tartalmazván — át van törve, ott tehát az említett kép, mely az egész fa­lat elfoglalja, nem is lehet; ergo, vagy az idézett tekin­télyek, mi gazdasággal foglalkozó honfiainknál majdnem­­ lehetetlen, nem tudják, merre van napkelet, vagy az emlí­­­­tett képet tudósító máshol láthatta, mint a­hol az jelenleg­­ létezik. Hamisan mondatik az, hogy a több régiség­vizsgáló által észrevett kép női alak. Szeret­ném azon régiségvizsgáló urakat név szerint ismerni, kik ezen meztelen szárú alakot, főleg keresztény korbeli fest­ményeken nőnek nézték, hacsak a festő nem akarta­­ volna Amazont, Diánát sat., valamely pogány minta sze­­­rint híven utánozni. Az idézett tekintélyes régiségbuvá­­r­­­ok aligha megbarátkoztak a jelmeztudomány terén ki­adott legújabb alapos munkákkal . Tévállítás az , hogy a mellek láthatók, mert­­ amazok helyén a köpenynek a mellen összefogott na­­­­rancsszínű és fehér fedőzete látszik ; a derekán megszorí­tott és a meztelen térdig érő keskeny ujjú zubbonyka viola, a kézfő és lábszár pedig testszínü, a czinóber festéknek pe­dig, legalább még augusztus elején, midőn Ócsán voltam, az alakon semmi nyomát nem láttam. Megsúgom, ha meg nem haragszik, — hogy olyan fe­kete zubbonyosféle ember is akar valamit, a­mit t. i. ta­nult és tanulmányozott, tudni — közlő urnak, mi az az Amalazunthája? Ezen alakot más vidéken a nem katholikus nép, szent fénye daczára óriásnak, olyan pápista sz....ságnak szokta nevezni. Nem is lehet tőle követelni, hogy tudja, miszerint babonában és vak hitben növekedett őseik a keresztény katholikus templo­mok főkapui mellé többnyire szent Kristófot (Chris­­tophorost, Krisztusbordót) festettek vagy faragtak, nem abban az athletai, meztelen, pogányos alakban, mint azt fővárosunkban a nagy Kristófnál naponkint szem­lélhetjük , hanem épen úgy, mint az ócsai templomon, az ecséri, aszófői, veleméri sat. romokon, külföldön pedig szintén több homlokfalakon a kapuzatok mellett látni le­het. Ezen állításomra t. közlő úr — mint egyik barátom az apodicticus bizonyosságot ajánlani szokta — mérget vehet, mert nem csak magam, de még más, ha mindjárt nem is Ócsán és annak vidékén tartózkodó, tekintélyes régiségbúvárok első pillanatra annak tárták és tovább is tartani bátorkodnak. Meg is mondom, miért nem festék sz. Kristófot Ócsán a templom nyugati kapuja mellé, mint ez a fenn- ’ idézett templomoknál történt? — Azért t. i., mert minden-­­ ki, ki e templomot látta, tudni fogja, hogy ott kapuzat­­ nincsen. Tehát miért nem inkább a déli, gyönyörű farag­­­mány a bejárás mellé? Egyszerűen azért, mivel oly óriás kép számára, mint milyennek sz. Kristófot festeni szok­ták, s mely rendesen az egész falat elfoglalja, ott hely nincsen; tehát minthogy már a régi egyház divata sze­rint kellett e szentnek a templom falán megjelenni, a szentély polygonjának egyik oldalán, faragott kövek által képzett keretjébe festék. Ez lenne tehát a góth Amalazantha király­né ? ! Igenis uraim, ki keresztény archaeologiai tárgyak­ról akar írni, annak ajánlanám, hogy egy kevéssé a ke­resztény műarchaeologiát, typologiát, symbolicát, icono­­graphiát, liturgikát sat. sat., melyekről igen jeles művek léteznek, tanulmányozni feleslegesnek ne tartsa. A templomot, mely feltűnően kifejlett kereszthajója és az arányos köb­ alakból a könnyededebb kehelyidomra áttérő oszlopfejezetek, valamint gyönyörű kapuzatainak áttört faragványai miatt minden esetre igen nevezetes, archaeologiailag megvizsgálván és nem jámbor egyházfiak­tól, sem akármily más nagy tekintetű és tudománya uraktól tanácsot nem kérvén, hanem magához a tudomá­nyosság színvonalán álló régiségtanhoz fordulván, közlő úr maga magától is meghatározhatta volna, hogy az ócsai templom mintegy 600 és nem 1500 éves lehet, mit min­den régiségi kátéból könnyen lehet megtanulnia annak, ki egyátalán tanulni akar, és meggyőződni arról, milyen­­ volt akkor a keresztényeknek ébrényes, kezdőleges, némi­leg pogányos építészeti modora — míg az ócsai templom­­ a kifejlődésnek ha nem tetőpontját, bizonyosan tekintélyes­­ fokozatát képviseli. Ennek következtében tehát nem góthok, hanem becsületes istenfélő magyarok, és­pedig, ha az épület szép­sége és tökélye gyalázatukra nem válik á­t, közlő úr kegyes engedelmével, még hozzá római katholikus magyarok építtették ezen jeles műemlékünket. Az erős kőfal nyomát k­­nt minden régi templom körül találhatja, s igy nem annyira nyomatékos dolog arra nézve, hogy az építményt Tóth királynénak kellene tulajdonítani. Tudom és olvastam mindazt, mit egy nagy tudós ezen építményről írt, mit Ócsán evangéliumnak látszanak tartani; de azért ne nehez­teljünk ; mai nap már a leg­nagyobb szegénységi bizonyítványt állítanék ki magánk­nak, ha ilyesmit hinni vagy másokkal elhitetni akarnánk, ha oly vezérek után indulnánk, kik az archaeologia idp­­jében még az­o­n is túl állnak, vagy ha ilyes ámizgatáso­­kat szó nélkül hagynánk. Ha a góth­ modern templomokat mind góthok épí­tették vagy ma épitenék, akkor Magyarhonban egész a török uralomig azok laktak volna, és jóformán csak a XVI. század közepe táján kezdtünk volna magyarok lenni; ezen furcsa következtetést pedig, úgy hiszem, sem közlő úr, sem többi honfiaink egyátalán el nem fogadand­­ják ! Miért neveztetnek a csúcsos építmények góthok­­nak, ismét minden archaeologiai kézikönyvben olvasható. „Sok lárma egy tárczaczikk miatti“ Uraim, úgy hiszem, semmiben sem kell oly óvato­saknak lennünk, és az annyira gúnyolt német ala­possággal bírnunk, mint tudományos dolgokban. Tudom azt, hogy kívánni sem lehet, miszerint min­denki alapos archaeolog legyen, sőt némileg valódi cala­mi­t­á­s­n­a­k tekinteném; de hogy oly uraktól, kiknek a vidéken, más téren kifejtett munkássá­gukért nevök van, azt követeljük, hogy jól tanul­mányozzák, mit még tárczaczikkekben is közölnek, igen méltányos dolognak tartom. — Lám engem többen, kik tudták, hogy Ócsán voltam, mintegy gúnyolólag támadtak meg, mivel nem sikerült ezen AMALAZUNTHÁT fölfe­deznem. —­­ — Az Ínség ügyében működő pestmegyei köz­ponti választmány 1863. oct. 14-én tartott ülé­sének jegyzőkönyve, mely ülésen jelen voltak: Magos kapivári Kapy Ede főispáni helytartó, mint választmányi elnök, főtisztelendő Kovács József prae­­latus, főtiszt. Holló Mihály esperes, gr. Ráday Gedeon, báró Orczy Béla, Kubinyi Ferencz, Hajós József, Szi­lassy István, Bernát Lajos, Szeles Mihály, Kármán La­jos és Résö Ensel Sándor választmányi tagok. Elnök úr az ülést megnyitván, felhívja a választ­mányt a gyengélkedő egésségű rendes jegyző helyébe helyettes jegyzőt választani, mire Résö Ensel d­án­dor megválasztatván, az october 7-­­ei választmányi jegyzőkönyv hitelesítése után elnök úr felhívja a járá­si választmányok elnökeit, hogy a járásaikban még ve­tőmagot kívánó községekről­ összeírásaikat mutassák be, kijelentvén, hogy a megye még 1871­/7 pozsonyi mérő búzával s 635 p. m. roz­zsal rendelkezhetik. Ezen előterjesztés folytán:il­ b. Orczy Béla a kecs­keméti járás választ. elnöke Tápió­ Györgyére 130, Ré­kasra 250, Jánoshidára 150, összesen 530 p. m­. tiszta búzát kér utalványoztatni. Egyszersmind Abony, Ó és Uj-Kécske, Tószeg, Törtei részére a szükséghez képest a fennlévő vetőmag-összegből arányos mennyiséget a már véghezvitt összeírások alapján kér kiadatni. Ké­relmére Tápió­ Györgyére 130, Rékasra 250, Jánoshi­­dára 150, összesen 530 p. m. búza utalványoztatott, a mikénti kiosztás,­­ teendő f­­­ap alatti jelentés köte­lessége mellett. Egyebekben Abony, Tószeg, Ó- és Uj- Kécske és Törtei részére a szükséghez képest, a már vég­hezvitt összeírások alapján leendő aránylagos levo­nássali kiosztás mellett 571 p. m. tiszta búza utalvá­nyozta tett 2) A pesti járás vál. elnöke Szilassy István Mo­­nor részére a már kiszolgáltatott vetőmaghoz 300 kiló búza kiszolgáltatását kéri, mely kérelmét adatokkal támogatván, a 300 kila t. búza Monor részire utalvá­nyoztatott. 3) A solti járás vál. elnöke Bernát Lajos Keczel részére 1305, Kis Kőrös részére 180671, Akasztó ré­szére 455, Vadkert részére 933, összesen 4499­­/a P­ m. t. búzát kér kiadatni. Miután a felterjesztett községek közül a járási választmány csak Keczel községet vizs­gálta meg, a többi községekről­ összeírások vizsgá­latra visszaadatni rendeltettek. Addig is a járási vá­lasztmány elnöke rendelkezésére 460 p. m. t búza oly hozzáadással utalványoztatott, hogy azt nevezett köz­ségek között, különös tekintettel Akasztó és Keczelre, az összeírások alapján, a szükség szerint aránylagosan ossza ki. 4) Ugyanezen járás elnöke jelenti, hogy Dugnok­­nak 286 p.m. t. búza, 11 p. m. rozs,Bogyiszló részére 51 p. m. t. búza, 3 m. rozs, Miske részére 341 p. m. búza szükségeltetnék. Ezen összeírások is az alválasztmány elnökéhez hitelesítés és a valóságosan szükséglendő vetőmag iránti véleményes jelentés előterjesztése vé­gett kiadatnak. Egyébiránt az alválasztmányok elnö­kei felhivatni rendeltettek, hogy a vetőmag ezenkívüli szükségletéről legfeljebb 8 nap alatt numericus kimu­tatást tegyenek,a teendő és tett s nekik hitelesítés vé­gett visszaadott összeírások alapján,­­ hogy ahhoz ké­pest a központi választmány nevében felsőbb helyen kellő előlépések létezhessenek. 5) A választmány értesülvén, hogy Gyón közsé­ge maga szerezte be a vetőmagot, e községet a segély­­rendü községek sorából kitörölni rendelte. 6) Olvastatott a cs. k. Apostoli Felségéhez szóló azon legalázatosb felirat, melyről a legutóbbi jegyző­könyv említést tesz, melynek szerkezete egyhangúlag elfogadtatott. Reméljük, hogy nemsokára azon helyzetben le­szünk, e felirat szövegét közölni. 7) Olvastatott b. Orczy Béla jelentése a kecske­méti járásban történt vetőmag kiosztásáról. A jelentő választmányi elnök ezen jelentéséből örömmel értesült a választmány, hogy az elnök úr a nagymennyiségű vetőmagnak átvételében gyorsan és erélyesen s a népet ép úgy, mint az átadókat megnyug­tató módon járt el, mi okból feláldozó buzgalmáért a választmány jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott. A pesti és solti járás, alválasztmányi elnökei, — a vetőmagnak habár kisebb mértékben, de szintoly kielégitőleg történt kiosztása körüli fáradozásaikért teljes elismerésben részesülvén, — részükre is kö­szönet szavaztatott. 8) A központi választmány elismerését nyilváni­­tandja a hitelintézetnek is, a jó minőségben, teljes mér­tékben s pontosan kiszolgáltatott vetőmagvakért, me­lyek minden kivánalmaknak megfeleltek. 9) Tudomásul vétetett a pesti járás elnökétől felter­jesztett 280 ft 54 kr készpénzbeli, nemkülönben a Tá­pió Szent Márton részéről adományozott 3 ft 50 kr, és az Engel Károly-féle ICO ft ígéreti összeg is. 10) A községi választmány-alakítás a járási vá­lasztmányok elnökei előtt újból emlékezetbe hozatni rendeltetett. 12) Örvendetes tudomásul vétetett, hogy a pesti takarékpénztár Pest megye ínséges községei részére 500 ftot utalványozott. Ezek után a jegyzőkönyv bezáratott. Jegyzetté Rése Ensel Sándor, kp. v. h. j. Külföld. ANGOLORSZÁG. Egy Liverpoolból f. hó 14-ről kelt távirat szerint, egy angol tengerészekből álló őr­ség" helyeztetett az „El Tousson" pánczélos hajóra, mely a kormány parancsából elkoboztatott, mint a mely a confo­derált államok számára van szánva. A „Lafayette“, az általános atlant-tali társulat 850 lóerejű posta­hajója, Greenockban, f. bó 15 én sze­rencsésen vízre bocsáttatott.­­ Ez a társulatnak már második hasonló erejű, vízre bocsátott posta­hajója. Mint a „Patrie“-nak Londonból írják, a 13-án

Next