Sürgöny, 1863. október (3. évfolyam, 223-249. szám)
1863-10-18 / 238. szám
Harmadik évf folyam, 238. - 1863 Vasárnap October 18. Sierkesine-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. , Kiadó hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. , Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden postahivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értéken. Budapesten házhoz hordva. Félévre 8 ft po kt. Negyedévre 4 „ 60 „ Vidékre, naponkint postán. Félévre 10 forint. Negyedévre 5 9 Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY“ October—decemberi évnegyedén folyamára. Előfizetési ár 5 ft. A „Stirgyörgy“ kiadó hivatala HIVATALOS KÉSZ. A magyarországi (budai, kassai, nagyváradi, pozsonyi, sopronyi és temesvári) földtehermentesítési kötelezvényeknek 13-ik nyilvános kisorsolása i.évetober 30-án és 31-én reggeli 8 órától fogva az alálírt igazgatóság hivatalos helyiségében fog megtörténni, s annak eredménye maga idején közhírré tétetni. Budán, 1863. october 15. A magyarországi földtehermentesitési pénzalap királyi igazgatóságitól. ..HIVATALOS RÉSZ. Bécs, oct. 16. L. A mai „Wanderer“ reggeli lapja egy pesti levelet közöl, mely — nevezetesen az éjszaki megyéket illetőleg — több főispánok kinevezéséről szól. Az érintett levélben felhozott híreket, hiteles adatok nyomán, teljesen alaptalanoknak állíthatjuk. Bécs, okt. 15-én. .. Amint látszik, a kormány azáltal, hogy az itteni hitelintézetet bizá meg az egy millió mérő vetőmagnak összevásárlásával, sok boszúságot keltett ezen intézet ellen. Majd itt, majd ott tűnnek fel czikkecskék s kereskedelmi levélkék, melyek mindenféle vádakat tudnak felhordani vagy a kormány, vagy a hitelintézet eljárása ellen. Az egyik elvitázhatlan számokkal véli bizonyíthatni, hogy a hitelintézet nem kevesebbel mint 1,300,000 fttal vette drágábban a erőmsigot, mint kaphatta volna, ha több ügyességgel jár el. A másik azt panaszolja, hogy pénz kellett volna az embereknek, nem vetőmag, mert hisz ezt pénzen úgyis megkapják. A harmadik tudja, hogy Szabolcs megyében az illető bizottmányok hatvanezer mérő vetőmagot utasítottak vissza, mert haszonvehetetlen volt s hogy hasonló tudósítások más vidékekről is érkeznek. A körök, melyekből ily érdekes fejtegetések keletkeznek, természetesen egyaránt bűnösnek tekintik a kormányt s a hitelintézetet. A kormányt, mert vetőmagot s nem pénzt adott az ínségeseknek. Ha pénzt ad, a „piacz“ tudta volna, hogy mikor jön a 3—4 szzázezer földbirtokos a vásárra, s gondja lett volna rá, hogy a vetőmag ára jókor szökkentessék fel egy kicsikét. A hibát még jóvátehette volna a hitelintézet, ha nem titkolódzik oly illedelmetlenül, s a „jobb árra“ várók háta mögött nem vásárolja össze észrevétlenül az egy millió mérőt képzelhetni, hogy ezen várakozókra nézve mily kellemetlen meglepetés volt, a midőn megtudták, hogy a kedvező constellatió, melyet lestek, már el is múlt, a nélkül, hogy meghozta volna nekik, amit reméltek. —A boszuság ily esetben igen természetes dolog, s az ember boszuságában nem igen szokott igazságos lenni. Legelőbb is tehát azon vád emeltetik az intézet ellen, hogy sa jó millió forinttal többet fizetett a vetőmagért, mint kellett volna, s hogy most a szegény ínségesek isszák meg a levét a hitelintézet ügyetlenségének. Ha aztán az ember tovább kutatja, vájjon miként történhetett ezen iszonyú hiba, s azon fejtegetéssel állanak elő, hogy a hitelintézet a szükségletet ennyi, meg annyival vehette volna olcsóbban — Oláhországban. — Akik a dolgot nem ismerik, természetesen ezen mulasztását a hitelintézetnek nagy hibáak tekintik. De másként fognak ítélni, kik tudják, hogy az oláh vetőmag földeinket tán egy évtizedre rontaná meg. Szakértők elejétől fogva nyomatékkal figyelmeztették a kormányt, miszerint az oláh vetőmag használata megmérhetlen kárt tenne az országnak. Ennélfogva a kormány a hitelintézettel kötött szerződvényben világosan meghatározta, hogy az oláh vetőmagot mellőzni kell. A hitelintézet tehát elvállalt kötelességének felelt meg, a midőn operatiójánál kizárólagosan magyar termésre szorítkozott s igy a vád, a mennyiben a hitelintézetet illeti, — igazságtalanja mennyiben a kormányt érinti,— olyan, hogy szakavatott emberek azt helyeselni bizonyosan nem fogják. Ehez járul azután még egy másik, nem igen csekély körülmény, az t. i., hogy az öt millió forint az országban maradt s nem vitetett ki az oláh földre. Ami a második vádat illeti, hogy t. i. az ínségeseknek pénz kellett s nem vetőmag, mi, úgy hisszük, ezen állításnak bátran mondhatunk ellent. Kell azoknak pénz is, vetőmag is, és a kormány segélyzése megadja mind a kettőt, mert, mint tudva van, a segélyzés pénzbeli kölcsönökből is álland. Azon megjegyzést, hogy az alföldié vetőmagvaikat olcsóbban vehették volna, sem tartjuk oly kétségtelennek, mint amilyennek állíttató. Ha most alászáll a gabona ára, az természetes, mert az alföld szükséglete már fedezve van , de nagyon valószínű, hogy az árak felszökkentek volna, ha az ínséges vidékek gazdái tömegesen jelennek vala meg a vásáron. A harmadik vádat, hogy t. i. Szabolcs megyében 60.000 mérő vetőmagot utasítottak viszsza, a leghatározottabban megcáfolta a hitelintézet ugyanazon lapban, mely azt első felhozta volt, s hozzátehetjük, hogy a vád, az eddigi hivatalos tudósítások szerint is, teljesen alaptalan. Eddig csak Nagy Váradon történt, hogy a hivatalos bizottmány egy 5000 mérőből álló küldeményt nem talált kielégítőnek. A hitelintézet erről értesíttetvén, azonnal utasítá ügynökét, hogy a küldeményt minden ellenvetésnél Az alkotmányos élet visszaállítása. Az alkotmányos élet visszaállítása Magyarországon, nem függ egyedül sem a magyar kormánytól, sem a ministériumtól, hanem egyszersmind az ellenzéki párttól is kislelkűség volna a helyzettel bátran szembe nem nézni és be nem vallani, hogy e peretben a helyzet ura sok tekintetben maga az ellenzéki párt. A „Pesti Napló”nak tehát, mint e párt orgánumának, nem nagy erőfeszítésébe kerül a jelen provisorium megszüntetése és az országgyűlés összehívása. Ha e párt egy szép reggel így szólna: „Mi készek vagyunk az octoberi diploma alapján kibékülni, a közös ügyeket állandóan és közösen tárgyalni, valamint a közös ügyek (minek a kül-, had- és pénzügyek) egységes vezetését elismerni.“ S ha,mondom,a nevezett párt ily nyilatkozattal lépne fel, a magyar kormány egy percig sem késnék az alkotmányos életet helyreállítani, és az országgyűlést összehíni.— Ekkor az országgyűlés eredménye bizonyos lenne,— senki sem kételkedhetnék, miszerint siker koronázandná e magas testület működését. — Ha tehát, mint némelyek állítják, a hangulat megjavult, miért késik e párt a fenntebbi nyilatkozattal, melynek hogy eredménye az alkotmányos élet visszaállítása lenne, ezt úgy is tudja. Bizonyára azért késik vele, mert nem bizonyos benne, vájjon a nemzet e téren követné e? — Úgy, de akkor miért hibáztatnak bennünket, ha hasonlóan óvatosak vagyunk, ha nem akarunk oly helyzetet előidézni, melyben egyedül maradva, a magyar nemzet siratná meg könnyelműségünket.. Pedig mi, az ellenzéki párttól óhajtva várt nyilatkozatot illetőleg,a februári pátenst egy szóval sem említettük, —remélvén rajtántúli testvéreink méltányosságától, hogy nem ragaszkodnak a formákhoz, és inkább a lényeget tekintik. Könnyű mondani: mentős előbb országgyűlés, — de meg kell gondolni az országgyűlés hova vezet s várjon nem rontunk-e vele inkább helyzetünkön, mintsem használunk. A transactio lehetősége Austria részéről az óhajtott nyilatkozatban rejlik,abban sem kételkedünk, hogy az ellenzéki párt egy percig sem késendik e nyilatkozattal, mihelyt tudja, hogy a nemzet e térre követi. Addig pedig az országgyűlés egybehívását sürgető minden phrasis és beszéd haszontalan, és nem komoly politikusokhoz idő, mert azt T Á fi C Z A. A berlini művészeti Jury Bulyovszkynéról. A berlini udvari színpadon Bulyovszky Lilla második szerepe „Julia“ volt, Shakespeare „Romeo és Julia“ tragoediájában. Hazánk leánya, aki a berliniek egy igen kedvelt művésznője, az elhunyt Peller Ida emlékezetével állva szemközt az ottani közönség előtt, valóban nehéz feladattal küzdött meg. S mily sikerrel, arról közel 40 bírálat szól, többé kevésbé kimerítőleg. Idézzünk egypárt : Schmidt Juliannak valóban nagyon elismerő bírálatát az „Ung. Nachr.“ tárczája egész terjedelmében közölte. Van jelenet, melyben művészetét versenytársnélkülinek nevezi. Mint vele a kritika terén egyenlő tekintély dr. Kossak „Julia“ előadásáról így nyilatkozik: E Júlia a legjelesebb volt, melyet a berlini színpadon láttunk. Eszményi lehelettel körülszövő, készen és szépen egyöntetűleg kikerekítve állítá elénk a művésznő ezemélyes jellemképet. A 4-ik felvonási jelenetet, midőn a Miholt rémképei megragadják lelkét, az est gyöngyének mondja. A vendégművésznő egyik kiváló előnyének tartja vonzó arczjátékát. Arcza — úgymond valóban a lélek tükre. Vonásai mindig jóltevő harmóniában követik a költő gondolatát és ezáltal azon csalódásba helyeznek, melyről a régi színházlátogatók máskor rendesen kénytelenek lemondani. Jeles arczjátékát néhány példával világítja meg a játszott jelenetek soraiból. Ugyane művész taglalja azt is, miért tetszett némely lapnak (péld.a „National“-nak) Stuart Máriája kevésbé. Először a szokatlan első föllépést említi föl egy idegen városban, színpadon és környezetben. Másodszor, mert a vendégművésznő előszeretettel támaszkodik e szerepben a realitikusabb mozzanatokra, miáltal a németektől követelt eszményisége e szerepnek némi csonkítást szenved, Így például, úgymond, az utolsó felvonás kínpadi előzményeit nagyon sötéten színezi, és midőn gyóntató atyja elé borul, a közönséget egészen e jelenet valóságának kínzó érzelmével hatja meg. Meglehet azonban — jegyzi meg — ha Melvilt méltóbb színész adja, e mozzanat eszményibb maradandott. A „Norddeutsche Alig. Zig“ — előadását Júliában „dicső“ működésnek mondja. A szerelem elenkölt dalát — így kezdi bírálatát — soha senki bensőbben és nőiesebben nem fogta föl. Kár, úgymond, hogy nem e nappal kezdé szereplését, midőn művészi erejének teljesen birtokában volt. Sőt maga a „National“, melynek Stuart-róli szigorúbb bírálata némelyek kárörömének kedvezni látszott, „Júliáról“ így szól: Az olasz égalj fénye és bubája övezte körül Bu- Iyovszky Lilla Júliáját is. Skót királynéja (Stuart) inkább egy mozaik alak volt, Júlia ellenben jár, lélekzik, szeret és szenved. A művésznő tartása e szerepben szabadabb, hangja teljesebb és kedvesebb volt. Első szerepéhez képest — úgymond e lap — haladása rendkívüli. Szóval „Júliája“ oly kitűnő (vortrefflich) szereplés volt, minőt biráló a királyi színpadon évek óta nem látott. Hogy e biráló a vendégművésznőben a „legmagasb értelembeni“ tragikum helyett inkább a genre-re lát hajlamot, ebben egyezik ugyan Gyulaival és ezért tetszeni is fog neki, de ez állítását vajmi másképen motiválja mint Gyulai. A „National“ nem „Gauthier Margit “ban vagy Lecouvrenr-ben keresi a legmagasb tragikumot, s aztán egészen más mértékkel is mér, midőn azt mondja: A mi színészeinknél (az egész generatiót érti) egy párt kivéve, a nagy tragikai styl egészen kiveszett; náluk a tragikumházi erő, a közönségnél az ahházi érzék hiányzik. Nekünk nincs már hősünk, s nem is igen hiszünk bennök. Egy más, a demokrat történeti felfogás nyert mindannyiunk felett hatalmat. A mi időnk a genre-é. Azért nincs a tragoediáknak igazi sikerük színpadainkon, s a színészek azért szeretik azt a genre-szervbe levonni: ők velünk egyenlő átok alatt szenvednek. Az elterjedt „Volkszeitung“ bosszú bírálatába szintén nagy dicséretekkel van tele, egyszersmind magyarázatát adja, miért nem lelkesíti a berlinieket oly mértékben Stuart Máriája mint „Júlia“; először, mert a vendégművésznőt már előre Ristori és Rachelhez hasonlíták, s ennélfogva túlkövetelők voltak. Másodszor, mert ők már megszokták — úgymond — Stuartban a „szép szenvedőt“ látni és Bené főkép a jellemzőt tartá szem előtt, s női hiúságot a történeti hűségnek áldozta föl, s csak a végjelenetben hagyá előtérbe lépni Máriának ragyogó szépségét. (Mi természetesb is: Mária addig nem az a r égiesszenvedő lény: ő itt még a földi szabadulásért a föld fegyverével küzd — azon átszellemülést és glóriát csak a végfelvonásban ölti magára, hol a földdel és sanyarúságaival számadását befejezte!) Júliában — végzi e lap — a művésznőnek már az alakításbani nagy átváltozó képessége is mindenkit meglepett. Balkonjelenete a tökéletesség fokán állt, s a negyedik felvonás zárjelenetében a művésznő a tragikai erő és valódi szépség csúcspontjait érte el. A többi még számos lap többé-kevésbbé csak e dicséreteket fokozza, eéekül vegye vissza. A kormány s a hitelintézet közti szerződvényben a rozsra nézve 78, a búzára 84 font van mint minimum meghatározva. E hét elején már félmillió mérő volt kiosztva, de a kimutatások tanúsítják, hogy a minimumok eddig mindenütt jóval túl voltak haladva. A másik félmillió mérő vetőmag körülbelől 20-káig szintén ki lesz már osztva. Napi újdonságok. * Főtiszt. Majer István — az országszerte ismert „István bácsi“ — nem csak szóval, hanem tettel is a nép ernyedetlenül buzgó igaz barátjának vallja magát, mikor teheté ezt alkalomszerűbben, mint most, az országos ínség napjaiban. Egy népirat folyt jeles tollából, mely korszerű kis műnek czime : „István bácsi aranytanácsai szolgák, kocsisok, béresek, ostorlegények, tehenesek, mindenesek, s egyátalán férficselédek számára. ” Kora ötvenedik éve emlékére irta , s ínséggel küzdő alföldi hazánkfiai javára 10,000 példányban kiadta Majer István kürthi plébános. A ft. egyházhatóság jóváhagyásával. Ára 20 kr o. é.* * E mű az, melyre a hazafi olvasó közönség figyelmét fölhívják, egyrészt magának a munkának korszerűsége, másrészt azon jótékony czél tekintetéből, melyre annak jövedelmét István bácsi, az igazi népbarát szánta, mert helyesen jegyzi meg, hogy : „sok apró áldozatból is lehet tetemes és becses segélyt összegyűjteni és vele áldásosan hatni“. Megrendelhető : a ft. egyházmegyei hivataloknál; úgy Pesten Eggenberger (barátok terén) könyvkereskedése által; vagy az „Idők Tanúja“ és „Tanodai Lapok“ szerkesztőségénél. Kürtkön (Komárom vármegyében, utolsó postája Csuz) a szerző- és kiadónál. * A kolozsvári jogakadémia tanári állomásaira beadott pályázások— mint az „Erdélyi Posta“ írja — f. hó 11-ikén tárgyaltattak. Jelöltetni határoztattak: Véghy, Pápai, Bora, Kővári László ob Groisz A jogakadémia igazgatói méltóságának elnyerhetésére, mint a „N. Nachrichten“ írja, legtöbb kilátása van dr. Véghynek, ki most a bécsi egyetemnél a magyar jogot tanitja. * Esztergomban, f. hesökén, a takarékpénztári épület diszes helyiségeiben kertészeti-, gyümölcs s növénykiállítás nyilt meg, melyet hg-primász eminentiája is szerencséltetett magas látogatásával. * Lapunk zártával kaptuk — írja az „Arad“ — azon szomorú tudósítást, hogy tegnapelőtt éjjel Kovács Ágoston kir. tanácsos házába Tanczon rablók törtek be s 100 frtnyi készpénzt elvivén, a tanácsos urat azonkívül még el is kínozták. Tancsról a gonoszok Silingyiára mentek, hol Dezseő urat akarták kirabolni; azonban itt nem sikerült nekik a házba bejutniok. * Rózsavölgyi műkereskedésében következő új zeneművek jelentek meg : Országgyűlési emlék, csárdás, szerié Nagy Pista. Cyprus lombök gr. Széchenyi István sirán, ábránd, szerié Nagy Pista. Viszontlátási örömhangok, kerin ■ gö , szerié Felsővidéki Ödön. A czimképen a viszontlátó azonban alulról jön . Mint az „Ung. Nachr.“ hallja, dr. Vécsey Tamás , a római jog magántanárává neveztetett ki az itteni egyeetemen, csak senki sem kívánhatja, hogy szándékosan oly országgyűlés összehívását kívánjuk, melyről tudjuk, hogy nem lehet eredménye, hogy szándékosan kezére dolgozzunk ama pártnak, mely dissolvens politikát óhajt. Különben azt hisszük, hogy a magyar nemzet, — (daczára a „Wiener Lloyd“ egyik pesti levelezője személyeskedő és nevetséges okoskodásainak) — megértette,hogy azon magyar kormány, melynek élén históriai nevű magyarok állanak, és oly féltékeny lesz a magyar nemzet fennmaradására, mint azon politikusok, kik csak 1848-ban változtatták magyarra idegen hangzású neveiket. Noblesse oblige. — Ismételjük: az alkotmányos élet visszaállítása Magyarországon, egyenesen az ellenzéki párttól függ, mert e párt tudja legjobban megítélni vájjon hajlandó-e a nemzet elfogadni a.Oil alapot, mely Austria részéről a transactio sine qua nonja. Gr. Bethlen Miklós: Birodalmi tanács. A bir. tanács f. hó 15 ki ülése a pénzügyminister előterjesztései által különös érdekűvé vált. A befolyt tárgyak elintéztetése után szót emelt Piener minister úr, következőleg: „Már a budget előterjesztésekor utaltam azon csapásra, mely Magyarországot a termés meghiúsulta által érte. Azóta a helyzet valódi világi állapotnak tűnt ki.“ A Szónok ezt megható módon festi, s így folytatja : „A szerencsétlenség kinyomozása végett a magyar k. helytartótanács közegei egyesülten pénzügyi hivatalnokokkal lőnek kiküldve s ezek jelentései gondos vizsgálatnak vettettek alá. Kitűnt azokból, miszerint különös segély nélkül éhség s adózási képtelenségek elkerülhetlenek. A kir. képviselet irányában bizonyára nem kell bővebben indokolni, miszerint az emberiség parancsa, a nagy észbirodalom minden tagjainak összetartozósága s vállvetése a segélyt Magyarország sújtott lakosai számára visszautasíthatlanul követeli. A baj elhárításának eszközei pedig már annak minősége által vannak kijelölve. A keresetnélkülieknek munkát kell szerezni, a kisebb birtokosoknak gabnát a vetés számára; azoknak, kik marháikat elvesztették, pénzeszközt kell nyújtani, marhák s takarmány beszerzésére. Mi a munkálatok megkezdetését illeti, mindenekelőtt a kormányi épitkezések jönek tekintetbe, melyek különben későbbi idő számára tartattak volna főn, s ennélfogva az 1864 ki budget részére a szárazi és vizi épitkezésekre nagyobb dotatiot kívántatik. Itt tekintet alá veendők a vasúti építések és vízszabályozások is , melyeket magántársulatok és községek eszközöltetnek. „Az engedélyezendő pénzbeli gyámolítások hoszszabb tartamú határidőkre adandó kamatozó előlegekből álljanak. Az e segélynyújtáshoz szükséges egész összeg (mely különböző álladékokra oszlik) 30 milliót tegyen. A szükölködök támogatása alkalmával előforduló jogügyek számára az illető törvényjavaslatban egyszersmind a bélyegek s illetékek alóli mentesség is javaslatba van hozva.“ Legfelsőbb felhatalmazás folytán előterjeszti az illető törvényjavaslatot. „Mi ezen szükséglet fedezését illeti, semmi kétség, miszerint a mondott tetemes kiadási összeget nem lehet az 1864 ikifolyó rendes bevételekből fedezni. A kormány ennélfogva javaslatba hozza, miszerint a magyarországi inségi rendszabályok alkalmából a 30 milliónyi összegnek hitelművelet útjáni megszerzésére felhatalmaztassék.