Sürgöny, 1863. október (3. évfolyam, 223-249. szám)

1863-10-22 / 241. szám

241. — 1863. Csütörtök October 22. Harmadik évi folyam. Szerkesztő-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Kiadóhivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó­­hivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Vidékre, naponkint postán. Félévre 8 ft 50 kr. Félévre 10 forint. Negyedévre 4 „ 60 * Negyedévre 5 „ Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY“ october—decemberi évnegyedes folyamára. Előfizetési ár 5 ft. ■A. „st­rgröny" kiadó hivatala. HIVATALOS RÉSZ a cs. kir. Apostoli Felsége f. évi October 14-röl kelt legfelsőbb határozatával Pawlik Endre tudott 8 pénzügyi tanácsost a pesti pénzügyi Ügyészségnél, Erdélyben pénzügyi Ügyészszé, föpénzü­gyi tanácsosi czimmel s ranggal legkegyelmesebben kinevezni mél­­tittatott. IXE­HHIVATALOS RÉSZ. Miskolci, october 15. Magyarország conservativ közegei közül egy pár lap ismét megkezdé ártatlan hadjáratát, s különösen a „Független“ igyekszik kipó­tolni, mit eddig mulasztott, mert oly nagyszerű Program, s kezdemény után az eredmény pará­nyisága felett mindnyájan méltán csodálkoz­hatunk. Minden vállalkozásnak a kivitel sikeresíté­­sére erős kitartást a határozottság, a követke­zetesség s a hirdetett alapelvek hű fenntartása adhatnak, s ezen elveket nem szabad a szenve­délyeknek martalékul odadobni, sem magán­­polémiák, sem az előfizetők szaporítása, any­­nyival inkább nem a népszerűség vadászata miatt, hanem ki mire vállalkozott, feleljen meg annak. A „Független“, a­midőn a mindenkitől óhajtva várt kibékülés zászlóját nagy ígéretek mellett kezébe ragadta, szerkesztőjének kiter­jedt tudományossága, szakavatottsága s lapja szerkesztése óta a felsőséggeli bizalmasságánál fogva is mindenki bizton remélte a nagy ered­ményt, s én is néhány hóval ezelőtt tettlegesen járultam a nagyszerű remények folytán a ma­gas kormány érdekeit pártoló munkámmal mint olyan laphoz, mely hivatva lenni hirdette magát a magas kormány és a nemzet­közli vi­szonyok kiegyenlítésére, de munkám elfogadva nem jön. A 47. és 48. elcsépelt szalmájában keresik közlapjaink a vetőmagot, pedig részünkre poli­tikai aratást, az idők s körülmények változása miatt ma már aligha hozhatnak, s igy mint po­litikai magvetők csak időt s munkát veszteget­nek, s a helyett, hogy a kiegyenlítés rögös út­ját a kor szelleméhez képest egyen­getnék, Babi­lon tornyát épitik, s azon politikai cháoszból, melybe a 48 helyezte a nemzetet, kiszabadulni nem bírnak, vagy talán nem is akarnak, — a jogfolytonosságho­z­dacz és a népszerűség vadá­szata miatt. Azon határozottság folytán, melyet a „Sür­göny“ egy idő óta a kiegyenlítést megkö­­zelitőleg követ, s mely lap a közös ügyek meg- és felismertetésére szánt czikkeknek is, hivatásá­nál fogva, alkalmasint helyt ad, politikai néze­teim nyilvánítására, ha szerkesztője megengedi, én is e lapot választom ki, s politikai vázlatok czime alatt következőképen kezdem meg foly­tatandó értekezésemet. Politikai I. vázlat. Publicistáink ignorálni akarva a frankfurti szövetség nagy horderejét a német egységnél fogva Magyarországra nézve is, semmi fontossá­got nem tulajdonítva az erdélyi országgyűlés vég­­zeményeinek a magyarok és székelyek nélkül, nyugodtan várják — magyarán szólva: a sült galambot. Megtanított bennünket a sok százados gya­korlat, hogy törvényt hozni, érvényre emelni fejedelmi szentesítés nélkül nem lehet; a 47. előtti kormányzási formát némelyek fából csi­nált vaskarikának tartva fumigálják; a 48-at sokan hiányosnak, többen irrevisibilesnek tart­ják ; e szerint egy harmadik expediensről kel­lene gondoskodni, mely a jelen idők körülmé­nyeivel s a legfelsőbb érdekekkel leginkább összeférjen, mely végre eljuttasson bennünket alkotmányunk s törvényeink biztos révpártjá­hoz. Ha a kinevezett codificator­ok szolgálatuk előtt nem pensionáltattak volna, azon alapelv­nél fogva, hogy mai időben nem a régi írott tör­vények, hanem a körülmények döntenek, már köztörvényeink is lehetnének, legalább tervben, s a fennebbi alapelvnél fogva közjogi viszo­nyainkat is és törvényeink megsértése nélkül rendezni hivatva érezhetnénk magunkat. A kor szelleméhez képest különösen fő- és első teendőnek tartom a Gl­iki felirat nyomán a közös ügyek meghatározását s megismerte­tését. A birodalmi egység elveit a birodalmi ta­nács fenhangon hirdeti s nyert alkotmánya ér­zetében boldog, míg a reál-unió folytán örömmel kötné meg a testvéries szövetséget mai is. Publicistáink a németekkeli szövetséget óhajtják, sőt a civilisationális culturának emel­tyűi gyanánt tisztelik azokat s testvéries vonza­lommal nyilatkoztak mellettük országgyűlési szónokaink 48-ban és 61-ben; mégis mi Bécsből jó, legyen az segedelem vagy kegyelem, félve nyúlnak hozzá magyarjaink, pedig a pragm­atica sanctio szerint Austria császára ugyanaz, ki Magyarországnak is királya; s ebben rejlik a birodalmi egység legrégibb formátuma s innen merité az egység elveit az államminister úr is. Nekünk tehát a körülmények folytán Ma­gyarország kormányzása és formáinak némi részbeni változtatásához eleve szoknunk kell. Miután a birodalmi nemzetek saját alkot­mányaikat kinyerve, nagyrészt ki vannak elé­gítve, a nemzeteket s jogaikat concentrálni tö­rekvő elveknél fogva, az uralkodó felhívása foly­tán a birodalmi tanácsban örömest vesznek részt, s már most a magyar koronás országok közül Erdély is. Az october 20-diki diploma és a februári pátens szabályai szerint, melyek előttünk 60 óta ismeretesek, Magyarország is, ám másként­­ nem, moraliter leend kényszerítve a közös ügyek közös utcai elintézése tekintetéből a bi­rodalmi tanácsba belépésre. Sőt a mi hitünk az, hogy Magyarország különálló kormányzata s alkotmánya bizto­sítva aligha leend más feltétel alatt, mint a bi­rodalmi tanácsbani részvétel által. Nagy dolog egy szép történelmi múltat, melyet őseink véreikkel pecsételtek meg, kisza­kítani a történelem és törvények könyvéből, a megváltozott idők s a kor kivonatai miatt; de még nagyobb dolog kínszenvedések között hal­dokolni vagy meghalni hagyni egy nemzetet, a történeti nimbus féltékenységéért vagy csupán formák miatt. A közös ügyek közös utoni elintézésének eszméje felmerült a­z il­diki feliratban is,s hogy ezen ügyek gyülhelye elvitázhatlanul a biro­dalmi tanács, erre nézve Magyarországon kivül egy nézet uralkodik a birodalom minden orszá­gai közt. A 48 hires törvénye: a jogegyenlőség tört utat ezen eszméhez. Erre nézve lenne szükséges a „Független“ czikkírójának nyíltabban s őszintébb­en kife­jezni a közös ügyek iránti véleményét, megha­tározni a kört, melyben Magyarországnak mo­zognia kellene a közös ügyekre nézve; mert hogy Magyarország három időszakát leírta, me­lyek szerint a bíród, egységben számunkra he­lyet gondol, ezen nagyon lappangó ideákat elta­karó fátyol alatt ugyan a képzelődő láthatja a 85 magyar képviselőt, a birodalmi tanácsban, de én nyíltan szeretek beszélni és tenni, nem pedig, hogy a farkas is jóllakjék s a bárány is megmaradjon, hanem, ha már annyi fáradságot vett magának, az austriai birodalom er­ősbitésére nézve mondja ki azt is őszintén, hogy erősböd­­ne-e azáltal , ha Magyarország is bemenne a birodalmi tanácsba? Ideje már egyszer ezen ezerféle köpenyeg­­be takart problémát megoldani; ne járjunk min­dig körülötte­, mellette, hanem félretévén min­den praenumerationális tekinteteket, szóljunk őszintén a közös ügyekről, s azoknak a birodal­mi tanácsbani elintézéséről Magyarországot il­letőleg ; ezen nyilatkozatot követelik jelenleg a megyék, városok és helységek mint őszinte előfizetők. Ha tehát Magyarország mint az austriai birodalom egyik része külön kormányzati jog­gal van is felruházva, ha ezen ős törvényeken alapuló kormányzatát s alkotmányát csak úgy nyerhetné vissza, ha a közös ügyek tárgyalá­sához a birodalmi tanácsba 85 követet küldene, vájjon nem csáberővel birna-e az ily feltételek mellett szerkesztett magas királyi propositio­ra, midőn a birodalmi egységet alkotó korban minden­ nemzet­ siet egyesítve nagygyá s di­csővé tenni az austriai birodalmat, azon nagy­lelkű ifjú, de nagy Fejedelem uralkodása alatt, ki minden nemzetnek alkotmányt ad, s a jog­­egyenlőség törvényeit mindenhol érvényre emelni törekszik, s kit a nagy királyok sorába igtatott már is az európai közvélemény. Legyünk őszinték uraim. Ha mint kisebb birtokosok fekvőségünket örömest commassál­juk, vájjon rész néven lehet-e venni egy nagy­ra törekvő Fejedelemnek, ha birodalmát össze­síteni törekszik, hogy azt nagygyá, hatalmassá tegye, ha a birodalom közös ügyeire nézve egy tanácsban óhajt értekezni országaival , mint azoknak közös atyja. Jövő czikkemben — belenyugodva azon magyar közpéldabeszédbe: szólj igazat, betörik a fejed, — értekezésemet Magyarország közös ügyeit illetőleg folytatni fogom. Tele­k-a­d­ó, Pest, oct. 21. A telek- vagy föld-adónak a föld tiszta jövedel­me után kellene kiszámíttatnia, de ezt könnyebb kimon­dani, mint teljesíteni. Tudjuk, hogy a múlt század végén a kataszteri rendszer az európai nyugati államokban nagy becsre vergődött, s úgy ajánltatott, mint egyedül biztos mód­szere a föld jövedelme kiszámításának, s az állami földadó legigazságosabb felosztásának. Ez okból az ausztriai kormány e században egy pár száz millió forintot költött arra, hogy a német­­szláv tartományokban a kataszteri felmérés és a ka­taszteri tiszta jövedelem kiszámítása megtörténjék, s hol e munka bevégződött, ott az állami adó tüstént e kataszteri becsű után vettetett ki. És mi lön eredménye e számos éveket igénybe vevő, roppant pénzbe kerülő fáradságos munkálatnak? Az, hogy az 1862-ki birodalmi tanácsban számos képviselők a kataszteri rendszert nem találták igazsá­gos adókivetési kulcsnak, s jövőre e rendszernek tel­jes mellőzését kívánták, mit ha a többség el nem foga­dott is, annyiban mind a finánczminister úr, mind a bi­rodalmi tanács megegyeztek, hogy a kataszteri kiszá­mítás és rendszer lényeges revisio alá veendő. Ugyanis eddig e becslés­mód szerint csupán a föld természetes tulajdonságára, a termékek piaczára, a közönséges mivelési költségekre lévén tekintet, a mivelő birtokosnak nagyobb vagy kisebb szorgalma, továbbá ügyessége, szakértelmisége számításba nem vétethetvén, igen természetes, hogy a föld tiszta jöve­delméül nem az mondatik ki, mi valósággal létezik, hanem az, a­mi lehetne, vagyis tulajdonképen az egész jövedelmi becslés inkább képzeleti mint valóságos, annyival inkább, mert a becslésnél a termékek ára még az 1824 ik évről van felvéve. A magyar koronás országokban, hol 1848. előtt a nemesség adót nem fizetett, kataszteri rendszer soha sem divatozott. Csupán 1850-ben becsü­ltetett meg a földek kiterjedése és jövedelme a martiusban kiadott adóprovizorium utasítása szerint. De hogy az akkori politikai viszonyok miatt e munkálatba is tetemes hi­bák és hiányok csúsztak be, ezt bővebben fejtegetnünk szükségtelen. Mind a lajtán inneni, mind a lajtán­ túli országok­ban egy igazságosabb földadó-kulcsnak szüksége tehát el van ismerve, de ez csak úgy lesz elérhető, ha a finánczminister urat ebbeli jó szándékában és fárad­­hatlan buzgalmában nem csak a birodalmi tanács, ha­nem az egyes országgyűlések is erélyesen támoga­­tandják. Jelenleg a telek­adó az egés­z birodalomban 16 n/6 százalékát teszi a föld tiszta jövedelmének. Ezen ordináriumhoz járul a lajtántúli tartományokban jöve­delmi adó helyett még 1/3-da az ordinariumnak. A ma­gyar koronás országokban ezen l/3 pótlék elmarad, ha nem az ordinariumnak ‘/6-áa mint rendkívüli pótlék mind a magyar, mind a német szláv tartományokban egyformán számíttatik. Erdélyországban az adó ordinariuma nem 16%, hanem csak 10% százaléka a föld tiszta jövedelmének. Ezeket előrebocsátván, a telekadó 1863. nov. 1. — 1864. october 31-ik napjáig következőleg van az 1864 ki budgetben tervezve. A német-szláv tartományokban 22,571,716 ft. ordinárium, pótlékokkal 33,857,573 ft. Lombard Velenczében 4,122,298 ft „ „ 6,183,448 ft. Horvátországban 1,288,428 ft „ „ 1,503,166 ft. Erdélyben 1,261,000 ft „ „ 1,471,267 ft. Magyarországban 16,568,807 ft „ „ 19,330,275 ft. összesen 45,812,249 ft. 62,345,629 ft. Már most összehasonlítási kulcsnak itt is a né­pességet vévén fel, e kulcs szerint Magyarországra es­nék arány­lag 3-ed rész, vagyis 17,813,036 ft telekadó, fizet pedig 19,330,275 forintot és így 1,517,239 forint­tal többet. Ha pedig Magyarország kiterjedését vesszük ösz­­szehasonlítási kulcsnak, ekkor tb 3644 □ mértföldre 19,516,860 ft földadó esvén, világos, hogy terjedelmi tekintetben sem fizetünk kevesebb telekadót, mint a bi­rodalomnak többi része. Végre megjegyezzük, hogy Magyarországban az ordinarium x/6 od részi pótléka 2,761,468, Horváthou­ban 214,738, Erdélyben 210,167, a német-szláv tarto-U­iaut­ijtkuac uiuiuaxium /3*om pouebH , -,­­ az '/$ pótlék 3,761,952, Lombard Velenczében az or­­dinariumnak %-ad pótléka 1,374,200, s az ’/e részi pótlék 687,050 ftot tesz ki. Birodalm­i tanács. A birodalmi tanács f. bó 20 ki­­lése különös ér­dekkel bírt; az erdélyi követek voltak fo­gadandók. A páholyok és karzatok rendkívül szá­mosan voltak elfoglalva; üres helyecskét alig lehete találni. A jegyzőkönyv felolvasása után az államminister közleménye olvastatott föl az erdélyi követek megvá­lasztatására vonatkozólag, mire dr. H­a­s­n­e­r elnök mintegy következő tartalmú beszéddel üdvözölte az új birodalmi tanácsosokat: „A hi­elvrokonok száma ma egy csoport férfiú­val szaporodott, kiktől remélnünk szabad, hogy nemso­kára meghonosodnak közöttünk, s barátokut barátok közt fogják magukat érezni­. Mi az erdélyiek belépésé­ben azon magasztos gondolat győ­zelmét látjuk, melyet Császár ő Felsége a birodalmi alkotmányban szóból tetté varázsolt. Azon egész jog, melyet az alkotmány nyújt, ekként a ház jogává vált, melyet saját jogosultságánál fogva gyakorolhat s ennélfogva gyakorolnia kell. Az ellen­kező vélemények vizárjából behoztuk bárkánkba az első zöld galyjat, s kiléphetünk az eddigi szűk körből. „A hatalmas ígéretteljes tény oda is fog hatni, hová a győzelem még el nem ért. Mi tegnap távol látszott lenni, az ma való, minélfogva szabad hinnünk, hogy a­mi még ma nincs, az holnap valósulni fog. Ez a mi hitünk s alázatos örömmel várjuk a holnapot. A világtörténet Austriát oly hatalommá fogja fölemelni, melyet a monarchia szétforgácsolatlan egysége paran­­csolóan követel. Benső örömmel fogadjuk a ma aján­­dékát, mint hitünk igazságának első bizonyságát. Vajha alkalmunk lenne a még hiányzókat szintoly örömteljesen üdvözölhetni, mint üdvözöljük ma az újon­nan érkezteket". Erre következik az új követek fogadástétele. A fogadalmi formula Erdély három országos nyelvén ol­­vastatik föl, és pedig német, magyar (Száb­el követ által) és román nyelven (Bendella archimandrita által). Az egyes követek fogadalmukat saját nemzetiségük nyelvén teszik le. A fogadástétel után szót emel Schmidt Konrád szász gróf . Elnök úr foga­dó beszédének lelkesült szavai Erdélyben minden va­lódi alkotmánybarát szivében a legélénkebb viszhang­­ra fognak találni. Erdély három század óta volt egy al­kotmány birtokában, mely a törvényhozó hatalmat a fejedelem s az ország képviselete közt megosztá. Szónok emlékeztet a leopoldi szerződvényre, mi­által Erdély bebizonyitá, miszerint a benső csatlako­zásban találja az egyetlen üdvöt a berontások ellen s állami léte javára; emlékeztet a pragmatica sanctio megkötésére s ezen államalaptörvény későbbi fölavat­­tatására. E tényekkel Erdély az austriai monarchia egysége­s szétválaszthatlanságának álláspontjára állt. Ha ez akkor történt, midőn az alkotmányos elvek még nem jutottak a monarchia minden országaiban érvény­re, úgy Erdélynek annál inkább kell magát most az al­kotmányos Ausztriához vonzatva éreznie, minthogy az összes néptörzsek egyenlősége, az összes polgárok tör­vény előtti egyenlősége s a terhek egyformasága az al­kotmány élén áll. Az erdélyi országgyűlés állása c­áfolhatlan bi­zonyságát adta annak, mikép fogadta az alkotmányt. Örömmel nyilatkozott az országgyűlés az oktober 20-ai diploma s a febr. 26-ki államalaptörvény mellett (él­jen) ; egyhangúan elhatározta azok beczikkelyezését a többi államalaptörvények közé (éljen). A követek meg­választása a bír. tanácsba egyhangúan elhatározta­tott (bravó) s az erdélyi követek siették székeiket a bir. tanácsban elfoglalni Erdély lakossága tőlünk egyszersmind anyagi érdekeinek előmozdítását is várja; várja,hogy Erdély a birodalom vasúti hálózatába belevonassék, s hogy ezál­tal a felét emeltessék, s az ország adóképessége sza­porittassék. Szónok azon várakozását fejezi ki, hogy Erdély anyagi érdekeinek előmozdítása e ház más kir. tanácsi társai közt is legmelegebb pártolókra fog ta­lálni. (Helyeslés.) Mi, úgymond végül szónok, az al­kotmány álláspontján állunk, hiszünk annak életké­pességében, ezt megmutattuk a bir. tanácsba lépésünk által is. Hisszük, hogy ezen belépés nemcsak jelenté­keny fordulatot fog képezni szoros, hazánk történeté­ben, hanem egyszersmind a nagy dics­ és díszteljes össz Austria történetében is. (Tetszés.) Elnök felolvassa a közigazgatási minister egy iratát, melynélfogva a szűkebb kir. tanácsban képvi­selt országok politikai szervezetére vonat­kozólag kormányt előterjesztés hozatik a ház asz­talára. A kereskedelmi ministérium beküldi a szabad­ ki­kötői ügy megítélésére vonatkozó adatokat, a kü­lügy­­ministérium pedig a Scheide vám megszüntetését illető okmányokat. Következik az adóelőterjesztések tárgyalása irán­ti előkérdések ügye, mire nézve Brou­ch erre felolvassa az indítványozott új adók fölötti bizottmányi jelentést. Ezen olvasás alatt a házban nagy mozgás van; Lasser minister s több követ az erdélyiekhez lépnek s élénk társalgásba vegyül­nek. A bizottmány következő javaslatot terjeszt elő : „A magas ház határozza el: 1. A kormány előterjesztéseinek tárgyalására, a föld, épület, kereset- és jövedelmi adók reformja tár­gyában, az összes ház válaszsza a bizottmányt. 2. Ezen bizottmány 21 tagból álljon, kik közül a következő koronaországokból: Bukovina, Galiczia, Si­­lezia, Morva, Csehország, Alsó-Austria, Felső Austria,­ Salzburg,-.Tyrol, Vorarlberg, Steierország, Karinthia, Krajna, Görz, Triest, a Tengermellék, Dalmatia és Er­dély — mindenik egy egy bizottmányi tagot nyerjen. Három bizottmányi tagot pedig az összes ház a ko­ronaországra tekintet nélkül válaszszon. 3. A ház elismeri annak szükségét, hogy az adó­reformok tárgyalására ezen bizottmány a jövő ülésre

Next