Sürgöny, 1863. október (3. évfolyam, 223-249. szám)
1863-10-22 / 241. szám
241. — 1863. Csütörtök October 22. Harmadik évi folyam. Szerkesztő-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Kiadóhivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Vidékre, naponkint postán. Félévre 8 ft 50 kr. Félévre 10 forint. Negyedévre 4 „ 60 * Negyedévre 5 „ Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY“ october—decemberi évnegyedes folyamára. Előfizetési ár 5 ft. ■A. „strgröny" kiadó hivatala. HIVATALOS RÉSZ a cs. kir. Apostoli Felsége f. évi October 14-röl kelt legfelsőbb határozatával Pawlik Endre tudott 8 pénzügyi tanácsost a pesti pénzügyi Ügyészségnél, Erdélyben pénzügyi Ügyészszé, föpénzügyi tanácsosi czimmel s ranggal legkegyelmesebben kinevezni méltittatott. IXEHHIVATALOS RÉSZ. Miskolci, october 15. Magyarország conservativ közegei közül egy pár lap ismét megkezdé ártatlan hadjáratát, s különösen a „Független“ igyekszik kipótolni, mit eddig mulasztott, mert oly nagyszerű Program, s kezdemény után az eredmény parányisága felett mindnyájan méltán csodálkozhatunk. Minden vállalkozásnak a kivitel sikeresítésére erős kitartást a határozottság, a következetesség s a hirdetett alapelvek hű fenntartása adhatnak, s ezen elveket nem szabad a szenvedélyeknek martalékul odadobni, sem magánpolémiák, sem az előfizetők szaporítása, anynyival inkább nem a népszerűség vadászata miatt, hanem ki mire vállalkozott, feleljen meg annak. A „Független“, amidőn a mindenkitől óhajtva várt kibékülés zászlóját nagy ígéretek mellett kezébe ragadta, szerkesztőjének kiterjedt tudományossága, szakavatottsága s lapja szerkesztése óta a felsőséggeli bizalmasságánál fogva is mindenki bizton remélte a nagy eredményt, s én is néhány hóval ezelőtt tettlegesen járultam a nagyszerű remények folytán a magas kormány érdekeit pártoló munkámmal mint olyan laphoz, mely hivatva lenni hirdette magát a magas kormány és a nemzetközli viszonyok kiegyenlítésére, de munkám elfogadva nem jön. A 47. és 48. elcsépelt szalmájában keresik közlapjaink a vetőmagot, pedig részünkre politikai aratást, az idők s körülmények változása miatt ma már aligha hozhatnak, s igy mint politikai magvetők csak időt s munkát vesztegetnek, s a helyett, hogy a kiegyenlítés rögös útját a kor szelleméhez képest egyengetnék, Babilon tornyát épitik, s azon politikai cháoszból, melybe a 48 helyezte a nemzetet, kiszabadulni nem bírnak, vagy talán nem is akarnak, — a jogfolytonossághozdacz és a népszerűség vadászata miatt. Azon határozottság folytán, melyet a „Sürgöny“ egy idő óta a kiegyenlítést megközelitőleg követ, s mely lap a közös ügyek meg- és felismertetésére szánt czikkeknek is, hivatásánál fogva, alkalmasint helyt ad, politikai nézeteim nyilvánítására, ha szerkesztője megengedi, én is e lapot választom ki, s politikai vázlatok czime alatt következőképen kezdem meg folytatandó értekezésemet. Politikai I. vázlat. Publicistáink ignorálni akarva a frankfurti szövetség nagy horderejét a német egységnél fogva Magyarországra nézve is, semmi fontosságot nem tulajdonítva az erdélyi országgyűlés végzeményeinek a magyarok és székelyek nélkül, nyugodtan várják — magyarán szólva: a sült galambot. Megtanított bennünket a sok százados gyakorlat, hogy törvényt hozni, érvényre emelni fejedelmi szentesítés nélkül nem lehet; a 47. előtti kormányzási formát némelyek fából csinált vaskarikának tartva fumigálják; a 48-at sokan hiányosnak, többen irrevisibilesnek tartják ; e szerint egy harmadik expediensről kellene gondoskodni, mely a jelen idők körülményeivel s a legfelsőbb érdekekkel leginkább összeférjen, mely végre eljuttasson bennünket alkotmányunk s törvényeink biztos révpártjához. Ha a kinevezett codificatorok szolgálatuk előtt nem pensionáltattak volna, azon alapelvnél fogva, hogy mai időben nem a régi írott törvények, hanem a körülmények döntenek, már köztörvényeink is lehetnének, legalább tervben, s a fennebbi alapelvnél fogva közjogi viszonyainkat is és törvényeink megsértése nélkül rendezni hivatva érezhetnénk magunkat. A kor szelleméhez képest különösen fő- és első teendőnek tartom a Gliki felirat nyomán a közös ügyek meghatározását s megismertetését. A birodalmi egység elveit a birodalmi tanács fenhangon hirdeti s nyert alkotmánya érzetében boldog, míg a reál-unió folytán örömmel kötné meg a testvéries szövetséget mai is. Publicistáink a németekkeli szövetséget óhajtják, sőt a civilisationális culturának emeltyűi gyanánt tisztelik azokat s testvéries vonzalommal nyilatkoztak mellettük országgyűlési szónokaink 48-ban és 61-ben; mégis mi Bécsből jó, legyen az segedelem vagy kegyelem, félve nyúlnak hozzá magyarjaink, pedig a pragmatica sanctio szerint Austria császára ugyanaz, ki Magyarországnak is királya; s ebben rejlik a birodalmi egység legrégibb formátuma s innen merité az egység elveit az államminister úr is. Nekünk tehát a körülmények folytán Magyarország kormányzása és formáinak némi részbeni változtatásához eleve szoknunk kell. Miután a birodalmi nemzetek saját alkotmányaikat kinyerve, nagyrészt ki vannak elégítve, a nemzeteket s jogaikat concentrálni törekvő elveknél fogva, az uralkodó felhívása folytán a birodalmi tanácsban örömest vesznek részt, s már most a magyar koronás országok közül Erdély is. Az october 20-diki diploma és a februári pátens szabályai szerint, melyek előttünk 60 óta ismeretesek, Magyarország is, ám másként nem, moraliter leend kényszerítve a közös ügyek közös utcai elintézése tekintetéből a birodalmi tanácsba belépésre. Sőt a mi hitünk az, hogy Magyarország különálló kormányzata s alkotmánya biztosítva aligha leend más feltétel alatt, mint a birodalmi tanácsbani részvétel által. Nagy dolog egy szép történelmi múltat, melyet őseink véreikkel pecsételtek meg, kiszakítani a történelem és törvények könyvéből, a megváltozott idők s a kor kivonatai miatt; de még nagyobb dolog kínszenvedések között haldokolni vagy meghalni hagyni egy nemzetet, a történeti nimbus féltékenységéért vagy csupán formák miatt. A közös ügyek közös utoni elintézésének eszméje felmerült az ildiki feliratban is,s hogy ezen ügyek gyülhelye elvitázhatlanul a birodalmi tanács, erre nézve Magyarországon kivül egy nézet uralkodik a birodalom minden országai közt. A 48 hires törvénye: a jogegyenlőség tört utat ezen eszméhez. Erre nézve lenne szükséges a „Független“ czikkírójának nyíltabban s őszintébben kifejezni a közös ügyek iránti véleményét, meghatározni a kört, melyben Magyarországnak mozognia kellene a közös ügyekre nézve; mert hogy Magyarország három időszakát leírta, melyek szerint a bíród, egységben számunkra helyet gondol, ezen nagyon lappangó ideákat eltakaró fátyol alatt ugyan a képzelődő láthatja a 85 magyar képviselőt, a birodalmi tanácsban, de én nyíltan szeretek beszélni és tenni, nem pedig, hogy a farkas is jóllakjék s a bárány is megmaradjon, hanem, ha már annyi fáradságot vett magának, az austriai birodalom erősbitésére nézve mondja ki azt is őszintén, hogy erősbödne-e azáltal , ha Magyarország is bemenne a birodalmi tanácsba? Ideje már egyszer ezen ezerféle köpenyegbe takart problémát megoldani; ne járjunk mindig körülötte, mellette, hanem félretévén minden praenumerationális tekinteteket, szóljunk őszintén a közös ügyekről, s azoknak a birodalmi tanácsbani elintézéséről Magyarországot illetőleg ; ezen nyilatkozatot követelik jelenleg a megyék, városok és helységek mint őszinte előfizetők. Ha tehát Magyarország mint az austriai birodalom egyik része külön kormányzati joggal van is felruházva, ha ezen ős törvényeken alapuló kormányzatát s alkotmányát csak úgy nyerhetné vissza, ha a közös ügyek tárgyalásához a birodalmi tanácsba 85 követet küldene, vájjon nem csáberővel birna-e az ily feltételek mellett szerkesztett magas királyi propositiora, midőn a birodalmi egységet alkotó korban minden nemzet siet egyesítve nagygyá s dicsővé tenni az austriai birodalmat, azon nagylelkű ifjú, de nagy Fejedelem uralkodása alatt, ki minden nemzetnek alkotmányt ad, s a jogegyenlőség törvényeit mindenhol érvényre emelni törekszik, s kit a nagy királyok sorába igtatott már is az európai közvélemény. Legyünk őszinték uraim. Ha mint kisebb birtokosok fekvőségünket örömest commassáljuk, vájjon rész néven lehet-e venni egy nagyra törekvő Fejedelemnek, ha birodalmát összesíteni törekszik, hogy azt nagygyá, hatalmassá tegye, ha a birodalom közös ügyeire nézve egy tanácsban óhajt értekezni országaival , mint azoknak közös atyja. Jövő czikkemben — belenyugodva azon magyar közpéldabeszédbe: szólj igazat, betörik a fejed, — értekezésemet Magyarország közös ügyeit illetőleg folytatni fogom. Telek-adó, Pest, oct. 21. A telek- vagy föld-adónak a föld tiszta jövedelme után kellene kiszámíttatnia, de ezt könnyebb kimondani, mint teljesíteni. Tudjuk, hogy a múlt század végén a kataszteri rendszer az európai nyugati államokban nagy becsre vergődött, s úgy ajánltatott, mint egyedül biztos módszere a föld jövedelme kiszámításának, s az állami földadó legigazságosabb felosztásának. Ez okból az ausztriai kormány e században egy pár száz millió forintot költött arra, hogy a németszláv tartományokban a kataszteri felmérés és a kataszteri tiszta jövedelem kiszámítása megtörténjék, s hol e munka bevégződött, ott az állami adó tüstént e kataszteri becsű után vettetett ki. És mi lön eredménye e számos éveket igénybe vevő, roppant pénzbe kerülő fáradságos munkálatnak? Az, hogy az 1862-ki birodalmi tanácsban számos képviselők a kataszteri rendszert nem találták igazságos adókivetési kulcsnak, s jövőre e rendszernek teljes mellőzését kívánták, mit ha a többség el nem fogadott is, annyiban mind a finánczminister úr, mind a birodalmi tanács megegyeztek, hogy a kataszteri kiszámítás és rendszer lényeges revisio alá veendő. Ugyanis eddig e becslésmód szerint csupán a föld természetes tulajdonságára, a termékek piaczára, a közönséges mivelési költségekre lévén tekintet, a mivelő birtokosnak nagyobb vagy kisebb szorgalma, továbbá ügyessége, szakértelmisége számításba nem vétethetvén, igen természetes, hogy a föld tiszta jövedelméül nem az mondatik ki, mi valósággal létezik, hanem az, ami lehetne, vagyis tulajdonképen az egész jövedelmi becslés inkább képzeleti mint valóságos, annyival inkább, mert a becslésnél a termékek ára még az 1824 ik évről van felvéve. A magyar koronás országokban, hol 1848. előtt a nemesség adót nem fizetett, kataszteri rendszer soha sem divatozott. Csupán 1850-ben becsültetett meg a földek kiterjedése és jövedelme a martiusban kiadott adóprovizorium utasítása szerint. De hogy az akkori politikai viszonyok miatt e munkálatba is tetemes hibák és hiányok csúsztak be, ezt bővebben fejtegetnünk szükségtelen. Mind a lajtán inneni, mind a lajtán túli országokban egy igazságosabb földadó-kulcsnak szüksége tehát el van ismerve, de ez csak úgy lesz elérhető, ha a finánczminister urat ebbeli jó szándékában és fáradhatlan buzgalmában nem csak a birodalmi tanács, hanem az egyes országgyűlések is erélyesen támogatandják. Jelenleg a telekadó az egész birodalomban 16 n/6 százalékát teszi a föld tiszta jövedelmének. Ezen ordináriumhoz járul a lajtántúli tartományokban jövedelmi adó helyett még 1/3-da az ordinariumnak. A magyar koronás országokban ezen l/3 pótlék elmarad, ha nem az ordinariumnak ‘/6-áa mint rendkívüli pótlék mind a magyar, mind a német szláv tartományokban egyformán számíttatik. Erdélyországban az adó ordinariuma nem 16%, hanem csak 10% százaléka a föld tiszta jövedelmének. Ezeket előrebocsátván, a telekadó 1863. nov. 1. — 1864. october 31-ik napjáig következőleg van az 1864 ki budgetben tervezve. A német-szláv tartományokban 22,571,716 ft. ordinárium, pótlékokkal 33,857,573 ft. Lombard Velenczében 4,122,298 ft „ „ 6,183,448 ft. Horvátországban 1,288,428 ft „ „ 1,503,166 ft. Erdélyben 1,261,000 ft „ „ 1,471,267 ft. Magyarországban 16,568,807 ft „ „ 19,330,275 ft. összesen 45,812,249 ft. 62,345,629 ft. Már most összehasonlítási kulcsnak itt is a népességet vévén fel, e kulcs szerint Magyarországra esnék aránylag 3-ed rész, vagyis 17,813,036 ft telekadó, fizet pedig 19,330,275 forintot és így 1,517,239 forinttal többet. Ha pedig Magyarország kiterjedését vesszük öszszehasonlítási kulcsnak, ekkor tb 3644 □ mértföldre 19,516,860 ft földadó esvén, világos, hogy terjedelmi tekintetben sem fizetünk kevesebb telekadót, mint a birodalomnak többi része. Végre megjegyezzük, hogy Magyarországban az ordinarium x/6 od részi pótléka 2,761,468, Horváthouban 214,738, Erdélyben 210,167, a német-szláv tarto-Uiautijtkuac uiuiuaxium /3*om pouebH , -, az '/$ pótlék 3,761,952, Lombard Velenczében az ordinariumnak %-ad pótléka 1,374,200, s az ’/e részi pótlék 687,050 ftot tesz ki. Birodalmi tanács. A birodalmi tanács f. bó 20 kilése különös érdekkel bírt; az erdélyi követek voltak fogadandók. A páholyok és karzatok rendkívül számosan voltak elfoglalva; üres helyecskét alig lehete találni. A jegyzőkönyv felolvasása után az államminister közleménye olvastatott föl az erdélyi követek megválasztatására vonatkozólag, mire dr. Hasner elnök mintegy következő tartalmú beszéddel üdvözölte az új birodalmi tanácsosokat: „A hielvrokonok száma ma egy csoport férfiúval szaporodott, kiktől remélnünk szabad, hogy nemsokára meghonosodnak közöttünk, s barátokut barátok közt fogják magukat érezni. Mi az erdélyiek belépésében azon magasztos gondolat győzelmét látjuk, melyet Császár ő Felsége a birodalmi alkotmányban szóból tetté varázsolt. Azon egész jog, melyet az alkotmány nyújt, ekként a ház jogává vált, melyet saját jogosultságánál fogva gyakorolhat s ennélfogva gyakorolnia kell. Az ellenkező vélemények vizárjából behoztuk bárkánkba az első zöld galyjat, s kiléphetünk az eddigi szűk körből. „A hatalmas ígéretteljes tény oda is fog hatni, hová a győzelem még el nem ért. Mi tegnap távol látszott lenni, az ma való, minélfogva szabad hinnünk, hogy ami még ma nincs, az holnap valósulni fog. Ez a mi hitünk s alázatos örömmel várjuk a holnapot. A világtörténet Austriát oly hatalommá fogja fölemelni, melyet a monarchia szétforgácsolatlan egysége parancsolóan követel. Benső örömmel fogadjuk a ma ajándékát, mint hitünk igazságának első bizonyságát. Vajha alkalmunk lenne a még hiányzókat szintoly örömteljesen üdvözölhetni, mint üdvözöljük ma az újonnan érkezteket". Erre következik az új követek fogadástétele. A fogadalmi formula Erdély három országos nyelvén olvastatik föl, és pedig német, magyar (Szábel követ által) és román nyelven (Bendella archimandrita által). Az egyes követek fogadalmukat saját nemzetiségük nyelvén teszik le. A fogadástétel után szót emel Schmidt Konrád szász gróf . Elnök úr fogadó beszédének lelkesült szavai Erdélyben minden valódi alkotmánybarát szivében a legélénkebb viszhangra fognak találni. Erdély három század óta volt egy alkotmány birtokában, mely a törvényhozó hatalmat a fejedelem s az ország képviselete közt megosztá. Szónok emlékeztet a leopoldi szerződvényre, miáltal Erdély bebizonyitá, miszerint a benső csatlakozásban találja az egyetlen üdvöt a berontások ellen s állami léte javára; emlékeztet a pragmatica sanctio megkötésére s ezen államalaptörvény későbbi fölavattatására. E tényekkel Erdély az austriai monarchia egységes szétválaszthatlanságának álláspontjára állt. Ha ez akkor történt, midőn az alkotmányos elvek még nem jutottak a monarchia minden országaiban érvényre, úgy Erdélynek annál inkább kell magát most az alkotmányos Ausztriához vonzatva éreznie, minthogy az összes néptörzsek egyenlősége, az összes polgárok törvény előtti egyenlősége s a terhek egyformasága az alkotmány élén áll. Az erdélyi országgyűlés állása cáfolhatlan bizonyságát adta annak, mikép fogadta az alkotmányt. Örömmel nyilatkozott az országgyűlés az oktober 20-ai diploma s a febr. 26-ki államalaptörvény mellett (éljen) ; egyhangúan elhatározta azok beczikkelyezését a többi államalaptörvények közé (éljen). A követek megválasztása a bír. tanácsba egyhangúan elhatároztatott (bravó) s az erdélyi követek siették székeiket a bir. tanácsban elfoglalni Erdély lakossága tőlünk egyszersmind anyagi érdekeinek előmozdítását is várja; várja,hogy Erdély a birodalom vasúti hálózatába belevonassék, s hogy ezáltal a felét emeltessék, s az ország adóképessége szaporittassék. Szónok azon várakozását fejezi ki, hogy Erdély anyagi érdekeinek előmozdítása e ház más kir. tanácsi társai közt is legmelegebb pártolókra fog találni. (Helyeslés.) Mi, úgymond végül szónok, az alkotmány álláspontján állunk, hiszünk annak életképességében, ezt megmutattuk a bir. tanácsba lépésünk által is. Hisszük, hogy ezen belépés nemcsak jelentékeny fordulatot fog képezni szoros, hazánk történetében, hanem egyszersmind a nagy dics és díszteljes össz Austria történetében is. (Tetszés.) Elnök felolvassa a közigazgatási minister egy iratát, melynélfogva a szűkebb kir. tanácsban képviselt országok politikai szervezetére vonatkozólag kormányt előterjesztés hozatik a ház asztalára. A kereskedelmi ministérium beküldi a szabad kikötői ügy megítélésére vonatkozó adatokat, a külügyministérium pedig a Scheide vám megszüntetését illető okmányokat. Következik az adóelőterjesztések tárgyalása iránti előkérdések ügye, mire nézve Brouch erre felolvassa az indítványozott új adók fölötti bizottmányi jelentést. Ezen olvasás alatt a házban nagy mozgás van; Lasser minister s több követ az erdélyiekhez lépnek s élénk társalgásba vegyülnek. A bizottmány következő javaslatot terjeszt elő : „A magas ház határozza el: 1. A kormány előterjesztéseinek tárgyalására, a föld, épület, kereset- és jövedelmi adók reformja tárgyában, az összes ház válaszsza a bizottmányt. 2. Ezen bizottmány 21 tagból álljon, kik közül a következő koronaországokból: Bukovina, Galiczia, Silezia, Morva, Csehország, Alsó-Austria, Felső Austria, Salzburg,-.Tyrol, Vorarlberg, Steierország, Karinthia, Krajna, Görz, Triest, a Tengermellék, Dalmatia és Erdély — mindenik egy egy bizottmányi tagot nyerjen. Három bizottmányi tagot pedig az összes ház a koronaországra tekintet nélkül válaszszon. 3. A ház elismeri annak szükségét, hogy az adóreformok tárgyalására ezen bizottmány a jövő ülésre