Sürgöny, 1863. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1863-11-11 / 258. szám

Moray beszéde, melyet a franczia kamara november 6-diki ülésében tartott, — következőleg hangzik : „Uraim ! Az utolsó választások ismét felkelték a néhány év óta szunnyadó politikai törekvéseket. E szó — szabadság — többizben kimondatott, és még gyakrabban ki fog mondatni. A kormány ezért nem nyugtalan; nincs megengedve elfelednünk, hogy az, a­ki a közvélemény ezen mozgalmának első oka volt, maga a császár. Nem a császár nyúlt-e mindazon re­formok kezdeményezéséhez, melyekben az utolsó kamra részeltetett? A csodálatraméltó beszéd — melyet önök tegnap oly élénk tetszéssel fogadtak — ezenfelül fon­tos változásokat sorol elő a törvényhozásban, és pedig szabadelvű értelemben. Senki nem üdvözölte e gyűlésben ama rendszabá­lyokat nagyobb örömmel, mint én. Én csodálni tanul­tam az angol állapotokat, melyekben a föltétlen szabad­ság az egyesekbe saját méltóságának és szabadságá­nak érzetét oltja (tetszés); melyekben az associatio szabadsága az egyén kezdeményezését az állami gond­nokság hátrálásával fejleszti; melyekben a legmesz­­szebbmenő politikai szabadságok a törvény előtti lel­kiismeretes tisztelet, a kormány alapelveinek való vak alávetés és a közvélemény elvei által korlátoltalak. (Élénk helyeslés.) Csak az idő szentesíti azt, mit lassan kint fölépít. Hány évre volt Angliának szüksége, hogy azon java­kat kikezdje, melyeket élő képben épen most állítot­tam önök elé ! Francziaországban a nagy pártok közötti harci forradalomra vezetett, de tartós szabadságra véglege­sen soha! Higgyék el uraim — hazafias meggyőződés­sel mondom — a szabadság békésen fejlődhetik egy szabadelvű fejedelem, s mérsékelt gyűlés öszhangzá­­sával. (Számos éljen.) És fönntartható-e ezen most em­lített öszhhangzás? A bizalom által — melyet irántam a két előbbi gyűlés tanúsított — ezen eredményt sze­rencsésen elértük. Remélem, önök részéről is ugyan­azon érzelemmel fogok találkozni, hogy hason­czét éressék el. (Helyeslés.) A nép szavazata régen igazolt parlamentáris nagyságokat hozott körünkbe, és én örvendek ezen, mert belépésük hódolat, melyet nem az ő iskolájukból eredt kormány­forma iránt nyilvánítnak, és mert sok­kal nagyobb tiszteletben állnak előttem, semhogy csak egy pillanatra is kétségbevonnám lojalitásukat s inten­­ziójukat. (Tetszés.) Továbbá kormányunk csak nyer­het azáltal, ha nyíltan ítéltetik meg. (Helyes.) Oly or­szágban, mint a mienk, a­mely annyi megrázkódtatás színhelye volt, mindig találkoznak emberek, kik a múltban kitűnő részt venek a közügyekben­­ előzmé­nyek, melyek másoknak tanult águl, önmagunknak pe­dig olykor új tapasztalások forrásául szolgálhatnak. (Igaz.) Cseréljük ki tehát eszméinket minden előítélet nélkül, világosítsuk fel egymást kölcsönösen az előt­tünk fekvő tárgyak nyílt, méltóságon taglalásával, és legyünk egyek azon czélban, hogy a haza valódi ér­dekeit mozdítsuk elő. (Bravók.) Nem végezhetem beszédemet, hogy egy kitűnő férfiról ne emlékezzem meg, kit hazánk elvesztett. A sír szélén, hol minden szenvedély s véleménykülönbség megszűnik, bizonyára elismerendjük B­­ 1­­ a u­­­t ur szeretettemés a tulajdonait, kitűnő lelkületét és nemes műveltségét, és meg vagyok győződve, mikép a ház egyetértő érzelmének adok kifejezést, midőn kinyilat­koztatom, hogy halála sziveinkben mély sajnálatot , gyászt hagyott hátra.“ (Átalános helyeslés.) SPANYOLORSZÁG. Mint Madridból f. hó - ról jelentik, Napóleon császár beszéde a politikai kö­rökben s a börzén élénk benyomást tett. Remélik, hogy a béke nem fog megháboríttatni. OROSZ-LENGYELORSZÁG. Legközelebb egy varsói közlés azt állitá, hogy ott jelenleg egy kibékí­tő orosz bizottmány működik, mely Langiewiczet ismét lengyel tábornoknak szeretné, hogy igy azzal mint a nemzet meghatalmazottjával alkudozhassál. Langie­­wicz tábornok ezen elterjedt hírek alkalmából józsef­­stadti fogságából levelet intéz a „Wanderer" szerkesz­tőségéhez, melyben mindenek előtt tudatja, hogy szept. 17-dikén a porosz kormány helybenhagyásával csak­ugyan megszűnt porosz alattvaló lenni,hogy azonban ezt orosz közbenjárásnak kelljen tartania,azt csak orosz rá­galomnak tekinti. Hogy Varsóban békebizottmány van, melynek czélja a lengyeleket kibékíteni s hogy e tekin­tetben közben­járóul ő van kitűzve, azt Langiewicz csak a „Wanderer“ híreiből tudta meg. Ő azt hiszi, hogy békebizottmány alkotásával az orosz kormány béke­­­pártot akar létre hozni, a­melyet aztán akasztófákra juttat. E kísérlete azonban nem lesz oly sikeres, mint az előbbiek. A lengyelek igen jól tudják, hogy a musz­kák jelszava nemzetiségük kiirtása, s eddigi erélyük és előkészületeikből következtethetni, hogy megsem­­misíttetésüknek még sokáig ellen fognak állani. Majd hacsak a mostani fegyverviselő nép el lesz temetve, bebörtönözve, vagy száműzve, csak akkor szűnik meg a felkelés, de akkor is alkudozás nélkül. Ezekből lát­szik, mint vélekedik Langiewicz az oroszok békítő kí­sérleteiről. A lengyel nemzeti kormánynak nincs szük­sége diktátorságra, mert ez úgy is a legnagyobb mér­vű diktátorság, minthogy a nemzet akaratával azonos. A nemzetnek „hivatalos képviselőre“ sincs szüksége saját hazájában, mert kormányát láthatja s ismerheti minden lengyel, de az oroszok csak akkor láthatják, ha muszka seregek már nem lesznek Lengyelország­ban, mert ennek csak akkor lehet biztosítéka arról, hogy a muszkák a netalán kötött szerződéseket majd megtartják. Langiewicz fellázad azon elszórt hírek el­len, hogy ő volna kitűzve az alkudozások vezetésére, mert ezzel felteszik róla, hogy ő a felkelés szerencsés kimenetelén kételkedik. Nem hiheti, hogy az orosz kormány az ő kiadatását ezen alkudozások czéljából követelte volna, vagy követelné, vagy hogy netaláni kiadatása ezen alkudozási czélokkal igazolva volna. Langiewicz kötelességének tartja kinyilatkoztatni, hogy ő ezen kibékítési törekvésekben sohasem fog részt venni s hogy ő az orosz hatóságoknak csak mint volt fölkelő adathatik ki. A „London Gazette" közli a Russell gróf ál­tal Napier lordhoz oct. 20-ról intézett sürgönyt. „Brunnow báró“ —mondatik ezen okiratban — „közlé velem Gortsakoff herczegnek aug. 26 (sept. 7-től) kelt sürgönyét, mely aug. 11-ki sürgönyömre szolgál válaszol. Az angol kormány nem óhajtja a Lengyelország ü­gyébeni levelezést egyedül vitatko­zó és czélból tovább folytatni. .A kormány megelége­déssel fogadó azon biztosítást, hogy az orosz császár Lengyelország irányában folyvást jóindulatú, s a kül­­hatalmak irányában békülékeny szándékok által van lelkesítve. Az angol kormány elismeri, hogy Oroszor­szágnak az európai hatalmak kozi viszonyai a köztör­vények által szabályoztatvak, de az orosz császárnak külön kötelezettségei vannak Lengyelországgal szem­ben. A királynő kormánya aug. 11-ki s előbbi sürgö­nyeiben kimutatá, hogy ezen különös kérdést illetőleg, Lengyelország jogai ugyanazon okmányban foglaltat­nak, mely az orosz császárt lengyel királynak nyilvá­nítja.“ TÖRÖKORSZÁG. Mint Konstantinápolyból oct. 30 ról jelentik, a kormány parancsot adott ki az iránt, hogy a Bosporus s a Dardanellák erődei s tűztelepei erős öblű vontcsövű ágyukkal láttassanak el. Ozmán pasa, Krímből elutazása előtt, az orosz császár által még a Sz. Anna-renddel diszittetett föl. Számos görög főpapok Konstantinápolyban gyűlést tartanak, a Du­­nafejedelemségekbeni görög zárdák ügyének rende­zése végett. — Prokesch-is­ten báró legközelebb Konstantinápolyba megérkezett. A porta beleegyezését adó az ama­i hatalmasság képviselői által kidolgozott javaslatokhoz, melyek követeket küldtek az európai Duna-bizottmányba. Mint Suchumkaléból jelentik, Mihály orosz nagyherczeg jelenlétének egy, a tserkeszek elleni csíny által megünneplése végett, 6 orosz tiszt tserkesz ál-öltözetben, s egy bennszülött által vezettetve — ki árulásért 700 rubelt kapott — a hegyek közé mentek, a fölkelők kikerülése végett. Azonban Jubgánál a tser­keszek kezébe kerültek, s miután kikérdeztettek, agyonlövettek. Jubga most a zserkeszek által teteme­sen megerődíttetett hajdani orosz ágyukkal. GÖRÖGORSZÁG. I. György király oct. 19-én éjjeli 1 órakor érkezett meg a „Hellas“ görög göz-fre­­gráton, a 3 védhatalmasság 3 hadi­hajója kíséretében, a pyraeusi kikötő elé. A nemzeti gyűlésnek egy 5 tagú bizottmánya, annak alelnökével, Papadiaman­­t­o­p­u­­­o­s­sal Aegina szigetéig ment a király elé, s őt a kikötőbe kisérte. A Pyraeusbani idegen hadihajók a király megérkeztét 21 ágyú­lövéssel üdvözlék. A ki­szállás d. e. fél 10 órakor történt; a kikötő lépcsőzetén a király a nemzeti gyűlés elnöke s 20 tagú bizottmá­nya által fogadtatott, s az előbbi beszédet tartott hoz­zá s erre őt egy a parton fölállított diadalívhez kísér­ték, hol a pyraeusi polgármester , a 11 i­s tartott rö­vid beszédet. Erre a király a készen tartott 6 lovas kocsiba ült, mellette a nemzeti ülés elnöke s szemben a minister­elnök s egy hadsegéd ült. Athéné városa bejárásánál egy díszkapu, mellette a népképviselők s Bécsi börze november 9-én. Sz­ö­lre­­­é : Pestről Győrbe: naponk. 77­0. e. mohácsról Pestre : naponk. 5 ór. e. Galaczról Pestre: szombaton regg. Zimonyból Pestre: vasárnap, ked­den és pénteken 10 órakor este. Orsováról Pestre: péntek virradat. Konstantinápolyból Pestre : csü­törtökön 3 órakor délután. A Tiszán: Zimonyból Szegedre: csütört. délb. A Száván: Zimonyból Sziszekre : vasárnap és csütörtökön délben. Szeged ind. —2.25 éjsz. 12.15 d. u. Czegléd érk.—6.29 reg. 6. 10 est. * Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél. e. vies­­szaindul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. Az első magyar gőzhajózási vállalat menetrende. Pestről mohácsra : naponkint csütörtökön kívül 6­­, órakor reggel. Mohácsról Bajára : naponkint csütörtökön kívül délután 4 órakor. Bajáról Pestre: naponkint pénteken kívül 4 órakor reggel. Esztergomból Pestre : naponkint 50 órakor reggel. Váczról Pestre: naponkint hétfőn kívül 107, órakor délelőtt_______ Bécs ind. 7.45 reggel 8— este. Pozs. „ 10.24 d. e. 10.49 este. Torn. „ 12.12 délh. 12.61 éjjel. Érs. „ 1.20 d. u. 1.48 éjjel. Észt. ,, 2.28 d. u. 3.05 éjjel. Pest érk. 4.37 d. u. 5.27 reg. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul 5.35 d. u. 6.25 reg. Czegléd indul 6.29 reg. 6.31 este. Czegléd érkéz. 7.49 este 8.47 reg.­­ Pest érkéz. 8.45 , 8.37 est. Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. Szeged „ 12.17 éjsz. 3.50 d. u. Temesv. érk. 4.46 reg. 10. 18 est. TemesV. ind. 6.20 reg. Baziás érkéz. 8.22 „ mindennap Baziás ind.— 5.45 d. u. 5. 10 r. Temesv. „ —10.32 este. Czegléd indul 9.42 dél. e. 8.39 e. Csaba „ 1.22 dél u. 3.9 r. Arad érkéz. 3.3 dél. u. 6. Czeglédról Aradra és vissza. 8.20 11.13 5.32 dél Czegléd indul 9.27 d. e. 8.24* Szolnok „ 10.27 „ 9.42 P. Ladány érk. 1.26 „ 1.20 e. Püspök-Ladányról Nagy-Váradra és vissza. P. Ladány indul 1.40 e. 1.53 d. u.|N.-Várad indul — 10. 6 dél e. N.-Várad érkéz. 4.40 e. 3.45 d. u.­­ P.-Ladány érkéz. — 12.48 dé. Püspök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra, Kassára és vissza. P.-Ladány indul Debreczen _ Tokaj Miskolcz 8 Kassa érkéz. 1.26 d. 3.­ , 5.25 , 7 15 e. 9.66 e. u. 1.20 e. 3.47 „ 8.4 r. 11.1 d. e. 3. d. u. Kassa Miskolcz Tokaj Nyiregyb. Debreczen P.-Ladány érte». — L45 Gyorsvonatok. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reggel, érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 30 p. d. a. érk. Pestre 9 ó. 10 p. est6. Pestről Temesvár s Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40 perc­ este, érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. reg. Baziásra 8 ó. 31 p. reggel. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. reggel, érk. Pestre 6 óra 56 percz reggel. Budáról Fehérvárra, Győrbe, Bécsbe és vissra. Buda Sz.-Feh. ind. 6.30 r. 5.15 d. érk.8.33 „ 7.20 este. ind.9.50 d. e. — Szőny „ 1.30 d. u. — Győr „ 3.11 d. u. 5.35 reggel Bruck „ 5.28 „ 7.54 „ Bécs érkéz. 7— este 9.27 d. u. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Fehérv. ind. 8.43 r. —­­Pragerh. ind. 9.30 d. e. N.-Kanizsa „ 1.53 d. 10.10 est. N.-Kanizsa „ 1.19 d. u. Pragerb. érk. 5. 2 d. u. 5. 8 reg.­­Fehérv. érk. 5.69 „ Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerbof nd. 5.54 d. u. 5.39 r.lGratz indul 6.16 r. 6.31 Gratz érk. 8.55 est. 8.34 „jPragerh. érk. 9.6 d. e. 902 Pragerbof, Nabresina, Triest, Velencze és vissza. Bécs indul 7.45 reggel 5.20 este. Bruck „ 9.21 délelőtt 6.54 este. Győr „ 11.38 „ 9.6 B Szőny 0 12.57 „ — — c_ érk. 4.15 délután — — Dz.-r­en. ^5^ ^ 7.10 reg. Buda érk. 8.2 este 9.14. d. e. 10.55 e. 6.12 r. délután. este. Velencze ind. 11. — d. e. 11. éjjel Nabresina „ 5.56 délután 6.26 reg. Trieszt „ 6.45 este 6.45 * Nabresina „ 7.46 „ 7.48 „ Steinbrück „ 3.12 éjjel 3.12 d. u* Pragerb. érk.5.39 r. JL54 Steinbrückről Zágrábba és vissza. Sziszek indul 6.30 reggel. érk. 8. 1 „ Zágráb ind. 8.16 „ Steinbrück e’rk. 10.60 d. e. - Sopron,, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Soprony ind. 5.50 r. 2. e. délután. B.Ujhely „ 7.25 „ 3.23 „ Bécs érk. 9.20 , 5.24 Bécs ind. 7.— r. 5.25 este. B.­Ujhely „ 9.10 d. e. 7.35 Soprony érk. 10.38 „ 8.58 Mohács (Üszög). „Pécs és vissza. Mohács*) ind. 1 ó. d. u. 4 ó. d. u.1 Üszög ind. 8 óra reg. 12.50 d. e. Üszög érk. 3­6. „­6 ó. d. u.­ Mohács érk. 10.5 reggel 2.55 d. u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza. (lovakkal vontatva.) Pozs. 1. 7. d. e. 11.—d. e.5. 15.d. u. jSzered ind. 5.30 reggel 2 50 d. u. Bazin „ 8.41 , 18.41 d. 6. 57 „ |N.-Szom. „ 2.30 „ 6.40 reg* N.-Sz. „10.35 „ 2.30 d u. 8.60 este.lBazin ind. 4.30 r. 8.­­este. 5. d. U. Szer. ér. 11.86 d. -------9il „ |p0zs é. 6 d. e. 10. 10 r. 7. 30 e *) Üszög és Pécs között omnibus tartja fenn a közlekedést­, személyenkint 30 kr.. nagyobb podgy­ász­ért fizettetik 50­ font.: 10 kr.t kisebb 6 kr. Vasúti menetek járása. Pestről Bécsbe és vissza. Pest indul 9.66 d. e. 9.30 este. Észt. „ 12.14 délben, 11.48 é. E.Ujv. , 1.60 d. u. 1.03 éjjel. Torn, 1j 2.35 d. u. 1.51 éjjel. Poze­­r 4.45 d. u. 4.08 éjjel. Bécs érk. 6.33 este 6— reg. Arad indul 1.41 d. u. Csaba „ 2.14 „ Czegléd érkéz. 5.56 „ Czeglédröl Püspök-Ladányra és vissza. opt­­ . on. P.-Ladány indul — 1.45 Szolnok n — 4.44 Czegléd érkéz. — 5.41 indul — 5. reggel de L’ Pragerh. ind. 9.25 Steinbrück- 11.53 Nabresina r Trieszt „ Nabresina,, Velencze „ e. 9. 11 é. 11.38 d. e. » é. 7.37 d. e. 7.32 8.20 0 2.15 0 8.8 0 9.60 0 3.6 d. u. 6. reggel. Steinbrück indul 4.25 délután tí­­­m érkéz 6.59 este. Zierák indul 7.14 „ Sziszek érkéz 8.45 Államadósság öVy-es nem. kölcsön 100 ftos 5%-es Metalliques 71 7) Comp rentpapir 15. jan. 2. 1839. évi teljes 71 sept. 1. „ ötödr. 1854. „ teljes­e­n « » jan. 2. 1860. „ „ 7) aug. 1. . . »‘«dr. 71 i) « Az austr. bank záloglevelei 5%-os 12 hóra szóló 100 ftos „ 10 „ s » » „ sorsolható 105 ■ Magyar földhitelintézeti 51/,*/, „ (10éves jöved.jegy.) 6°/, Földtehermentesitési köte­lezvények. 5%'-os magyarországi 100 ftos „ horvátországi „ „ „ erdélyi „ „ Sorsjegyek ház. napja. Hitelintézeti Dunagőzhajózási r Triesti • Eszterházy hg „ Sahn­a Pálffy 40 Clary 40 St. Genois E Budai „ Windischgrätz 20 Waldstein „ Keglevich 10 oct jnli jan. dec. jan. sept. nov. febr. dec. dec. juh máj. AdottTartott ár. ár. 81 — 81.10 74.70 74.90 17.25 17 — 157.50158 — 154.—164.50 92 — 92.60 95.30 95.40 56 — 96.20 99.75100 — 102.50103 — 89.50 90— 88.75 89.— 99.50100.— 75.75 76.2b 75.25 75.75 73.75 74.25 137.10137.20 91.— 91.50 113.—114 — 94.50 95.60 35.26 35.75 34 — 34.60 35.25 85.75 33.25 33.75 34 — 34.50 22 — 22.501 20.25 20.75 15.-16.25 Elsőbbségi kötvények. Osztr. Lloyd Államvaspálya 276 frank Lomb.-velenczei „ 106 ftos Részvények. Hitelintézet 200 Bankrészvény — Al. aust. esc. bank 600 Lloyd 526 Danagözhajózás „ Pesti lánczhid Északi vasút Állam „ Déli „ Nyugati „ Tiszai . ftos 206.50 ftos 600 frank 350 „ 210 , 200 „ Váltók (8 hóra). Augsb. 100 db német ft.3%% Franki. ""96. "5. “ Hamburg 100 bankmark 4 '/,*/• London 10 font sterling 3°/0 Páris 100 frank 4°/„ Pénznemek. Korona............................. Császári arany . . . Reczés............................. Napoleon d'or .... Orosz imperiale . Porosz pénztári utalvány Ezüst............................. Adott ár. 90 — 117.50 117.— 181.60 785.— 644 — 285— 427.— 393 — 163— 183 — 249 — 139.60 147. 97.10 97.50 se­m­.40 45.30 Tartott ár. 91— 118.50 118 — 181.70 787 — 646 — 238 — 429— 395 — 163— 184 — 260— 140 — 147 — 97.20 97.60 86.10 114.60 45.40 1 15.70 5.55— 5.32 8.93 9.15 1.66 115 — 16.80 5.67 6.33 8.94 9.18 1.67 115.50 — 7.52 — 9.35 —10.33 1202 Közlekedések, Az első cs. k. szab. dunagőzhajózási társaság gőzöseinek menetrende. Pestről Paksra : naponkint 4 óra délután. X l­efelé. Győrből Pestre: naponkint 7­ órak. reg. Pestről Baja és Hlohácsra : naponkint 6 órakor reggel. Pestről Eszék és Zimonyba : hétfőn, szer­dán és szombaton 6 órakor reggel. Pestről Orsóra és Konstantinápolyba: Gyorshajó hétfőn 7 órakor reggel A Tiszán: Szegedről Zimonyba: szombaton reggel. A Száván: Sziszekről Zimonyba: hétfőn és csütörtö­kön 5 órakor reggel. a főváros polgári s katonai hivatalnokai voltak össze­gyűlve; a király erre a székes­ templomba kocsizott, hol az új királyt a sz. zsinat s az Athénében jelen­lévő egész főpapság fogadó; az ünnepélyes Tedeum után a király a palotába ment, s néhány percz múlva az erkélyen megmutata magát az összegyűlt népnek. Este az egész város fényesen ki volt világítva. A király bevonulása alatt annak következő ma­­nifestuma osztatott szét a nép közt: „Hellének ! Midőn ama trónra ülök, melyre en­gem választástok hivott, néhány szót kell ho­zzátok in­téznem. Én se kormányzási ügyességet, se gyakorlott értelmet nem hozok hozzátok; — nem is várhattok életkoromtól ily tulajdonokat. De őszinte szeretetet s bizalmat hozok, mély hittel együtt, az én s a ti sorso­tok jövőbeli közösségében, ígérem, hogy egész éltemet boldogságtoknak szentelendem. Nem csak lelkiismere­tesen megtartandom törvényeiteket s különösen az al­kotmányt, az új hellén szerkezet zárkörét, hanem szo­kásaitokat, erkölcseiteket s nyelveteket is szeretni fo­gok igyekezni, s mindent, mit ti magatok becsben tar­tatok. Legjobb s legtapasztaltabb férfiasokat kérni fo­gom, hogy közülem csoportosuljanak össze, a nélkül, hogy előbbi politikai szakadásokra gondolnának, azok bölcs s fölvilágosult segélyével igyekezni fogok kifej­teni ama különféle jó magvakat s anyagi ki­­főket, miket szép bonotok foglal magában, melynek jövőben az én bonomnak is kellene lennie. Becsvágyam czélja leend, Görögországot, — a mennyire ez tőlem függ, — Kelet minta államává tenni. Vajba a Mindenható, ki a gyöngét megerősíti, vezetne engem fáradozásaimban; soha se engedje­m, hogy elfeledjem azon ígéreteket, miket most nektek teszek. Az Úr, Istenünk vegyen tite­ket szent s megmentő oltalmába.“ A király oct. 31-kén letéve az esküt a nemzeti gyűlésben a átvevé a kormányzást. AMERIKA: New­ Yorkból oct.26-ról kelt tudósítás szerint azt állítják, hogy Lee gyalogsága a Rappa­­bajnok éjszaki partjára ment át, s hogy a Gregg ve­zérlete alatti szövetségi lovasságot visszaüzé, annak nagy veszteséget okozván, hogy két szövetségi gyalog dandárral történt jelentéktelen ütközet után, a separa­­tisták Brenton-station felé nyomultak, hol a szövetségi lovasságot újólag megtámadták.­­ Ezen újabb üt­közet eredménye még nem tudatik. A déli sereg mozdulatai folyvást rejtélybe burkolvák. Langstreet hadteste Tennesseeben egyesült Bragg seregével. — A separatistáknak Kentuckybai újabb beütéséről be­szélnek. Grant tábornok Chattanogába érkezett. — Breckenridge és Kindman separatisticus hadosztályai, melyek a szövetségi centrummal állottak szemben, elhagyák állásokat, a szövetségi hadsereg felé vo­nulván. Táviratok. P­á­r­i­s, nov. 8. A császári kormánytól, a bécsi szerződést aláírt hatalmakhoz intézendő nyilatkozatot várnak, mely szerint a trónbeszédnak az 1816 -i szer­ződéseket érintő része csak egy tényleges viszonyla­tot jelezne. Semmikép sem volt szándékolva, ama szer­ződések érvényességének kétségbevonása, mindaddig, mig azok meg nem lesznek változtatva. Hi­szen at ez iránt már szóbeli nyilatkozat történt is. Turin, nov. 8. A zöld könyvbe, mely az olasz parlament elé fog terjesztetni, az olasz és angol kabi­netek közt váltott több rendbeli sürgöny fog felvé­tetni, melyekből kitűnnek, hogy Angolországnak a római status quo megváltoztatásához nyújtandó se­gélyére számítanak. Frankfurt, nov. 9. Az „Europe“ jelenti: Sa­­lignac-Fenelon gróf a szövetségi elnök-követnek, Ett­­beck bárónak, Napóleon császár egy iratát nyújtotta át, mely Németországot egy Párisban tartandó euró­pai congressusra meghívja, s a német uralkodóknak vendégszeretetet ígér, ha személyesen megjelennének. Napóleon császár irata ma a szövetséggyűlés rendkívüli ülésében fel fog olvastatni. D r e s d a, nov. 9. A király ma nyitotta meg az országgyűlést. A trónbeszéd a hivatalnokok fizetésének javítását s az adókötelesek számára könnyebbitést je­lent; a berlini vámértekezlettől a franczia kereskedel­mi szerződés iránt minden oldalról való egyetértést s a vámegylet fenntartását várja,­­ remélvén, hogy a re­formterv czélja a nyert alapon, az alkudozások útján elérhető lesz, végre megígéri a Holsteinbani szövetségi executió végrehajtását. U­­-Y­o r­k, oct. 30. Hooker tegnap éjjel megtá­madta az ellenséget. Véres csata folyt éjféltől másnap reggelig. Hooker elűzé­­s ellent s elfoglalta minden állását. A „Sürgöny 41 magántáviratai. London, nov. 10. A királyné tegnap a congressusba meghívó sajátkezű iratot kapott Napoleon császártól. Ez iránt ma ministeri értekezlet tartatott. A tegnapi lord-majori lako­mán ismételve kifejezé Palmerston lord azon nézetét, miszerint Angolország Oroszország irá­nyában úgy, valamint Amerika irányában is semleges maradand. Lengyelországban Anglia megtette a maga kötelességét; Amerikában — sajnos! — barátságos közvetítés által lehetetlen a békét helyreállítani. Dresda, nov. 10. Az itteni lap egy var­sói táviratot közöl, mely szerint Czachows­­­ki hadosztálya e hó uyán teljesen szétveretett. Czachowsky elfogatott és sebeiben Radomban meghalt. Fr­a­nk­furt, nov. 10. A mai „Europe“ közli a Napóleon császár által a német szövet­séghez intézett meghívó-irat szövegét. Gazdaság és kereskedelem. Debreczen, nov. 7. 1863. E héten bő esőzéseink voltak, melynek gazdálkodóink igen örülnek. A gabnaüz­­let folytonos pangásban van és e heti vásáron is, elég be­­hozatal mellett az árak csökkenést szenvedtek, úgy hogy tiszta búza 85—87 fontos 3 ft 90—4 ft 40, rozs 2 ft 65—70 kr, árpa 2 ft 30—40 kr, zab 1 ft 60—65 kr, tengeri 3 ft 30—40 krral fizettetett. (R.) Arad, nov. 6. A mai hetivásárra behajtott marha száma jelentéktelen volt. — Ökör 60 darab volt a piaczon, melyeket a mészárosok vettek meg 60—80 fo­rintjával. Tehén 38 db, de mert nagyon soványak voltak, eladatlan maradtak. Bornya 42 darab, melyek 3 ft 50 kr 6 fton keltek el. Sertés is kevés volt a piaczon, néhány darabot a hentesek vettek meg 15—22 ftval. Ló 45 db, ezekből csak néhány db adatott el 4—30 forintjával. Első oszt. tiszta búza 86 fontos 5 ft 25 kr, második oszt. 84 fontos 5 ft — kr, harmadik oszt 83 fontos 4 ft 80 kr. — Kétszeres első oszt. 80 font. 4 ft — kr, máso­dik osztálya 79 fontos 3 ft 80 kr, harmadik oszt. 78 font. 3 ft 70 kr. — Rozs első oszt. 77 font. 3 ft 60 kr, máso­dik oszt. 76 fontos 3 ft 50 kr, harmadik oszt. 75 fontos 3 ft 40 kr. — Árpa első oszt. 66 fontos 3 ft 20 kr, má­sodik oszt. 66 font. 3 ft — kr, harmadik oszt. 6­4 font. 2 ft 90 kr. — Zab első oszt. 46 font. 2 ft 50 kr, második oszt. 44 font. 2 ft 40 kr. — Kukoricza 86 fontos 3 ft 70 kr. — Lángliszt mázsája 10 ft 30 kr. Zsemleliszt máas. 9 ft. — Fehér kenyérliszt 8 ft 30 kr. — Fekete kenyér­­liszt •— ft — Kötetlen széna mázsája fuvarral 3 ft 30 kr. — Borsó itezéje 20 kr. — Lencse itezéje 14 kr. — Bob itezéje 12 kr. — Köles itezéje 12 kr. — Búzadara­b—A­zsája 12 ft. — Dara itezéje 10 kr. — Uj bor itezéje 30 kr. — Régi bor itezéje 20 kr. — Sör itezéje 16 kr.—■­­ Pálinka itezéje 35 kr. — Zsupszalma 12 font 30 kr. — Alomszalma 3 font 6 kr. — Takarmányszalma máza. 2 ft 20 kr. — Tűzifa 9 ft — kr. Egy font öntött gyertya 30 kr. — Egy font szappan 30 kr. — Egy font marhahús 12 kr. — Egy font repereolaj 40 kr. — Egy font lenolaj 40 kr. — Vereshagyma 10 kr. Színházi előadás november.11 Nemzeti színház. „Szécsi Mária, vagy: Murányvár ostroma." Eredeti színmű dalokkal. 3 felv. Pesti német színház. „Don Carlos, Infant yon Spa­nien.“ Trauerspiel in 6 Aufzügen. Budai népszínház. „Tíz leány és egy férj sem.“ Ope­rette 1 felv. „Choufleuri úr otthon lesz.“ Ope­rette 1 felv. Távirati tudósítás a bécsi börzéről november 10-től. 6°/C Metalliques 74.60; nemzeti kölcsön 80.100 bankrészvények 779; hitelintézeti részvények 180.80 ezüst-agio 116.60 londoni váltók 115.60 arany-agio 5.58.________________________________________ Felelős­aiszliesiti : VÉRTES ERNŐ.

Next