Sürgöny, 1863. november (3. évfolyam, 250-274. szám)
1863-11-22 / 268. szám
bekapcsolása, nehézkes terménygazdaságából mozgalmasb és elevenebb pénzgazdaságba átmeneteire, sikeres világforgalmi actió gyakorolhatására, sőt magának Szent István koronája valamennyi tartományának egy szorosan összefüggő politikai, gazdászati kultúrai egészszé alakítására, mindenek felett az újkori iparműveltség e bűvös hatású eszközeit és segédszereit szükségli. Ami a nemzeti forgalom külterjes fejlődése és felvirágoztatására nézve a tökélyes közlekedési rendszer, ugyanaz annak belterjes megszilárdulása és élénkítése tekintetében a jól szervezett pénz- és hitelüzlet az országban. Olcsó tőke, alacsony kamatláb, szabad pénz- és hitelmozgalom, szilárd alapon nyugvó bank- és papírpénzrendszer minden közgazdaság kereskedelemnek, és így a mienkének is első és félő föltétele. Pedig e tekintetben helyzetünk még igen igen kedvezőtlen, s a teendők sora valóban elláthatlan Nem akarok e tekintetben bővebb fejtegetéssel untatni, meg lévén győződve a felől, hogy ez iránybani bajaink és azok okai a magas kormány előtt eléggé ismeretesek s csak egy két kiválóbb pontra bátorkodom utalni. Tekintettel ugyanis tőkékbeni szegénységünkre, meg arra, hogy ép mostan inkább, mint valaha, tőke- és pénzerők szükségesek nemzeti iparunk és gazdászatunk előmozdítására, mégpedig tetemes mértékben oda kell mindenekfelett törekednünk, hogy e hiányt lehetőleg pótoljuk, s jelesül idegen tőkéknek hazai tőkékkel szövetkezését s nemzeti vállalatokba helyezését lehetségesítsük, előmozdítsuk.Pedig ez irányban találkozhatni nálunk még igen sok félszeg s ódonszerű nézettel, mely jelesen azon elvből indul ki, mintha az idegen tőkésektőli kölcsön nemzetiségünkre nézve szükségkép veszélyt hozó, anyagi felvirágzásunkat hátráltató intézkedés volna. Azok, akik így okoskodnak, figyelembe nem veszik azt, hogy az idegen tőke (feltévén olcsóbbságát , illő módoni elhelyezkedését) lényegileg hazai nemzeti földünknek, productív képességünknek, erőforrásainknak értékesítésére, kifejlesztésére szolgál, hogy általa tehetségek s munkások foglalkozást, keresetet találnak, a forgalom, a közlekedés, az ipar ezer meg ezer irányban hathatós lendületet nyer, anyagi jóllétünk, adózási erőnk fokoztatik, és ami a fődolog, oly nagyobbszerű vállalatok, melyek hazánk anyagi felvirágzásához okvetlenül szükségesek, nagy tőkeerőt szükséglő közgazdasági reformok, egyéb uton és módon egyátalában kivihetetlenek maradnának. (Vége köv.) Szózat esztergomi barátimhoz/) Már többször tanúsított fényes bizalmakra érdemetlen lennék, ha most, midőn a már szenvedhetlenné vált helyzetnek végének kellene szakadnia, fel nem szólalnék; azért elmondom mindazt, mit továbbá elhallgatni nem szabad, elmondom imádásig szeretett kedves hazánk szebb jövője érdekében, hogy mi várakozik reánk az európai mostani bonyodalmak között, ha semmit nem tevő meredtségünkben csak dicső őseink emlékére s sirkantjaikra támaszkodva, a korszellem haladni mutató intéseit nem követve, továbbá is a tespedés örvénye által ragadtatni engednénk magunkat. Szólok szabadon, mint azt az előítéletek ellenében mindenkor tevem. Nékem, kinek felülről se kellett soha semmi kegyelet, s ki megtanulta azt, hogy a ki a népszerűséget keresi, soha azt meg nem nyeri, s ki azt félti, okvetlen elveszti, ily minden politikus élet nélküli helyzetben, a legcsekélyebb politikus befolyás mellett is tovább hallgatni nem lehetett, mert ha nem is a hazához, mit tenni országgyűlés nélkül nem lehet, de szólok a bennem bizalmukat helyezett barátimhoz, a mi hamar összehívandó országgyűlés előtt jó eleve, kiknek tudniok kell, mi legyen véleménye— hazánkra vonatkozólag — volt képviselőjüknek, a töhegyére állított európai kérdések közepette. — Azért a dologra: Baráti mi Bécsben már két esztendeje, pedig osztrák alkotmányos utón végezgetnek felettünk, de nálunk nélkül. Európa szabadelvű népei, ezek kormányai, a külföldi sajtó, szóval az európai közvélemény méltányolják az osztrák alkotmányt, üdvözlik e téren, a mint alkotmányos birodalom fejét fejedelmünket szövetségessé megnyerhetni fő feladata az európai politika mérlege mindkét tényezőjének, azaz: úgy a franczia s angol, mint az orosz havak óta az osztrákot tekintvén a világ politika tengelyének, vetélkednek szövetségéért, ami pedig ezalatt és törvényes önállásunkért kitartó buzga *) *) Besze János úr ezen szózatának kivonatát már adtuk, minthogy azonban Benze úr, hozzánk intézett magánirata szerint, félreértéstől látszik a töredékes közlés folytán tartani, közöljük azt egész terjedelmében. Sílommal küzdve, az eredményt nagy részben az európai bony odalmnak felhasználásától várva,vas türelemmel évről évre várjuk, hogy talán, ha az osztrák kormány nem kezdeményezené, sős alkotmányos önállásunk biztosítását bölcs belátásából még sokára halasztaná, majd vagy a lengyel, vagy olasz vagy török stb. kérdések nyomain keletkezendő austriai szereti helyzetben valamelyik nemzet vagy diplomatia nyomása vagy más tettleges fellépések ki fogják számunkra kaparni a tűsből a sült gesztenyét. És míg mi így várunk, a megyei és városi municipális élet elszalasztásával a tevékenység teréről leszoríttatva, a szebb jövő reményében testileg lelkileg szegényedünk, legképezettebb, s alkalmasabb ifjaink tehetségei panganak, s a nép csendesen az élet terheihez szoktatgatva, s anyagilag naponta szegényedve, hitét kezdi veszteni a szebb jövőre, mert nem hall közgyűlési biztató szavakat; szóval helyzetünk oly szerencsétlen, hogy most a lételéért egész haldoklásig dicsően küzdő lengyel testvér,nemzetünk siralmas sorsa felett se nyilatkozhatva, jelenlegi kormányunkat szilárdabb politikára se ösztönözhetjük, és így oda jutottunk, hogy még a szárazság okozta ínség sújtotta hazánk segítsége tárgyában se működhetünk nemzetileg, — ezt is Bécsben végzik nálunk nélkül. — Bizony bizony mondom barátim, helyzetünk olyan, hogy ha most a cselekvés terére nem lépünk, s továbbá is olyan: megvirad még valaha, nem lesz mindig éjszaka-féle reményekben ringattatjuk magunkat, a válságos napokban, melyek közelebb vannak, mint azt gondolnánk, nem magyarhoz illő elsatnyulásban találand bennünket akár a tervezett európai congresses, akár az események rohama, s Európa diplomatizálása mellett majd elrendezik sorsunkat, — de lesz-e benne köszönet ? Mit várhatunk Etrópa diplomatiájától ? Az ábrándok káros mámorából felriaszthatott bennünket a valóság elég elevenen kiáltó tapasztalata, — ott vérzik a kedves hős lengyel nemzet, élet-halál harczot vív óriás elnyomója ellen, ki Ausztriának az általa soha el nem ejtett panslav uralmi törekvése által is, a sebasztopoli utófájdalmakat nem is említve, legközelebbi s legveszélyesebb ellensége; és mit tesz Európa? szép szó-, rokonszenv, special- és collectiv-jegyzékek, szóval a nóták minden nemei, sőt még az 5. novemberi franczia trónbeszédben kilátásba helyezett európai conferentia is nem csak hogy nem zsibbaszták s nem szeliditék a Muracheffek és Bergek iszonyatos kezeiket, de az éles belátásu orosz diplomatia, bizakodva az európai teljes összemüködés kivihetlenségében, még borzasztóbb népfaj-pusztítóvá tevék azokat, mert míg a lengyel ügy Európa ítélőszéke eleibe terjesztethetik, addig elhullandanak a nemzet jobbjai, pedig ezen század jelszava a nemzetiség és emberi méltóság; mit tenne az európai diplomatia, ne adja Isten, bonyolódottabb helyzetünkben éreztünk, kikről alaptalanul bár, és ez fájdalmas, az a hit, hogy mi az osztrák alkotmányos élet zsenge bimbózását elszakadásra törekvő meredtségünkkel csak hervasztani akarjuk, — valójában még ennyit sem— mentsen meg tehát minket a mindenható Isten most és mindenkoron a mások segítségébeni bizakodástól. A halhatatlan nagy Széchenyi 1848 ban, valahányszor követtársai közt társalogva politizált, mindig ismételgette, hogy „Ha az európai bonyodalmak kizsákmányolásával valamely európai hatalomnak idővel sikerülne is Ausztriát meggyengíteni,s Magyarország véres csaták után akár angol, akár franczia, akár muszka pártfogás alá jutna, az lenne a magyar fajnak végenyészete, mert közös érdekei megvédése, s kivívásában az illető hatalom mindig minket, kevés számú magyarokat használna fel az ellenséges ágyúk táplálékául, geographiai fekvésünknél fogva pedig, miután szinte száz millió tót faj vagy orosz, nyolcvan millió német szomszédsága ölelget, idegen érdekekért vérezgetve, elgyengülten elenyésznénk, mert felszívódnánk.“ Wesselényi Miklós, kinél bátrabb, törhetlenebb, szabadabb szelleműt , s igy jellemizmosabb hazafit alig ismertünk, ki — mint a koporsója fölött szónokló monda — utána dúlt hazájának — 1843. évben megjelent szózata 7-dik fejezete 365-dik lapján szóról szóra ezeket mondja: „És ki ne lenne meggyőződve, hogy nemcsak öregbedése alkotmányos életünknek, sőt létünk és fennmaradásunk is egyedül mostani uralkodó házunk alatt és által lehetséges, ez nemcsak azért, mert ennek európai súlya és hadiereje minket velünk együtt védeni képes, nem azért , mert a nem számos és így nem elég erős magyarnak hatalmas uralkodó alatti lét hasznos, — hanem épen azért, mert ezen uralkodóház német és a német fejedelmi Krisztus oltárai előtt ég, mert örök lámpául szivetek fogottan felváltva lángolni ;hogy, mikép az örömtüzek a hegyeken, akkér gyuladoz fel szivetek szerelme egymásután, óráról órára s bevilágítja a szentek egyességének csak a lélek szemeivel látható nagy, felséges, titkos országát, hogy folyton tartó imáitok, mint az öszszes emberiség dicséneke, az emberi szív verésének magasztos hymnusza szakadatlanul zöngve belevegyenek a földről az angyalok é szentek karainak énekébe s jó illat gyanánt szállnak a kereszten elhullt áldozat, de most már az örök dicsőségben élő Isten trónjához ; élesztheti buzgóságtokat azon szentség, melylyel megszentelte szivetek imáját, azon érték, melyet minden, az ítéletnapig buzgó szívből s helyesen elmondandó emberi imának kölcsönzött az emberré lett Isten, midőn a puszták vadonéban, az olajfák hegyén imádkozott, vérrel veritékezett s ekkép a mi imáinkat menynyei atyánk előtt saját imáinak becsével érvényre emelte; — lelkesedésre gyújthat benneteket a magasztosultság, melyet szivetekben éreztek, midőn meggondoljátok, hogy szivetek a szentlélek temploma, melyben ő, az örökkévaló Szentlélek-Isten vett lakást, hogy ő esedezik kimondhatlan sóhajokkal érettünk s ő imádkozik velünk; midőn hétszeres ajándékivallelkünknek emelkedést, ajkunknak fohászt ad, — erőt nyújthat nemes elhatározástokban azon tudat, hogy a boldogságos szent Szűz szent Fia ilyszerű magas dicsőittetése fölött az összes angyali karokét túlhaladó örömet érzend s ezen áradozó örömében elvonja szent Fia ránk súlyosodó kezét, s bőséges áldást, kegyelmet eszközöl ki tőle nektek s maradékaitoknak. De mindezek felett legnagyobb ok a lelkesedésre, hogy Krisztus vár reátok, a szeplőtlen bárány, a vőlegény ott van isteni szeretettől lángoló szívvel az oltáriszentségben ; ne hagyjátok illat nélkül az oltárokat, hadd szálljon ott a megmérhetetlen felség az örökkévaló előtt ég felé! Paloták urait kunyhók embereit gyermekek, aggok, híveim ! jöjjetek, imádjátok, magasztaljátok megváltó Istenünket ! főpásztori szózatomal, a szentek példája int, őseitek emléke buzdít, püspöki s atyai áldásom kisér, melylyel megáldjak mindnyájatokat az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen. Kelt Veszprémben, oct. 25-én 1863. János, m. k. püspök. Napi újdonságok. “Császárné ő Felsége legmagasb névünnepe alkalmából f.hó 19 -én »z Erzsébet szegény ápolda házi kápolnájában ünnepélyes isteni tisztelet tartatott Klempa Simor prépost úr által számos segédlettel. Az isteni tiszteleten a városi hatóságot a főpolgármester úrral több tanácsnok ur és községi tag képviselte. A szertartás végeztével orgona kiséret mellett a hymnus énekeltetett. E jótékony menedék hely ápoltjai e napon sülttel és borral vendégeltettek meg. Az árva fiuk intézetében hasonló egyházi ünnepély tartatott s itt is több jóltevő találkozott, a ki a növendékeket kiválókép megvendégelteté. * Konstantin orosz nagyherczeg nejével, gyermekeivel és nagy cselédségével tegnapelőtt estre érkezett fővárosunkba és az „Európa“ szállodában ven lakást, hol számára az egész első emelet és a másodemelet több szobái készen tartottak. Dnchanger, a vendéglő tulajdonosa szállodájának egész fényét kifejté, hogy a magas vendéget rangjához méltólag fogadhassa. A magas vendégek szállása előtt tiszteleti őrség állíttatott fel.Konstantin orosz nagyherczeg tegnap d. u. 3 órakor reggelizés után magas nejével sétakocsizást tett a városban. A nagyherczeg austriai ezredesi egyenruhát viselt. Szép neje prémes orosz kalpagot. Ő cs. fenségeik még csak ma időznek itt. * Konstantin orosz nagyherczeg ö cs. fensége a tegnapi nap délelőttje folytán k. helytartó gr. Pálffy Móricz 6 exoját fogadta el szállásán, az „Európa" szállodában. * Mint a „Hon“ Bécsből hiteles forrás után értesül, újpest-losonczi vaspályának adandó 1,000,000 ftnyi kölcsön ügyében a tárgyalások kedvező módon befejeztettek. * Gr. Széchenyi Ödön angol minta szerint Sopronyban készült tűzoltó-fecskendőjével tegnapelőtt reggel a Dunán egy csavargőzöst mentett meg a végveszélytől. Ez egy alvidéki kereskedőnek teherhordó hajója a „Napredák" volt, mely Pesten kikötése alkalmával a viz sekélysége miatt leeresztett horgonyába fúródott. Néhány ezer mérő gabna jön így csakhamar átázva, s az alkalmazott mentőszerek csak igen keveset használtak, mígnem az ifjú gróf előhozatta kitűnő fecskendőjét, mely kettős tömlővel a vizet három óra alatt eltávolitá. A bajon lévő gabna egyébiránt biztosítva volt, s az érdekelt társulat jelenlévő ügynöke nem késett Széchenyinek nemes fáradozásaiért meleg köszönetet mondani. (F.n.) “Füredi Mihály, a pesti nemzeti színház volt jeles népdalénekese, 15-én egy váczi hangversenyben lépett föl, mely az ínségesek javára volt rendezve, s 189 ftot jövedelmezett. — A váczi kaszinó már annakelőtte 100, a lövész-egylet 210 ftot küldött Pestre, az országos gazdasági egyesülethez az inségügyben, mely czélra ugyanott a gyűjtőbizottmány mintegy 500 ftot szedett össze eddigelé. * Bécsi lapok helyreigazítják azon hírt, mintha Pavkievics herczeg lett volna azon lengyel, ki Gratzból Landenburgon át belebbezés végett Olmützbe szállíttatott. Mivel ez történt, annak neve Paskiewics Móricz. * Dr. Letteri M., ki tökéletes mestere a héber nyelvnek, Göthe „Faust“-ját héberre forditotta át ily czim alatt: „Elisa ben Abuja“, mely „Acher“ melléknévvel Gutzkow „Uriel Acostája“ által lett a nagyobb közönség előtt ismeretes. „Acher“ jelentése : a másik vagy a kétkedő. * Az itteni orvosi kar köztiszteletü érdemdús tagjának dr. Sauer Ignácznak temetése, mely tegnapelőtt d. n. ment végbe a földunasoron lévő szállásáról, az összes lakosság nagy részvétével találkozott. Végtisztessége egyike volt a legfényesebbeknek, melynek itt a fővárosban tanúi voltunk. A felső-dunapartot embertömegek özönlötték el. A koposó körül, melyen a kereszt mellett az orvosi facultás jelvénye feküdt a polgári érdem caerkoaxo-i rajával, az egyetemi ifjúságból számos fáklyás haladt, elöl az ifjúság zöme fekete zászlókkal, hátul az elhunyt családja, az orvosi kar s a tudományosság nagyszámú képviselői, és roppant közönség beláthatlan kocsisorral; a mindinkább ködbe boruló verőfényes őszi nap jól öszhangzott a gyász azon borongó hangulatával, mely az egész jeleneten uralkodott. Béke az elhunyt hamvaira ! “Dr. Schmiedt Adolf,a,budai József polytechnikum tanára, tegnapelőtt meghalálozott. A kitűnő tudományosság a férfiú nemcsak kartársai, de egész ismeretségi körének becsülését bírta. Utolsó munkáját azon közlemények képezték, melyeket a Biharhegységekben tett alapos földközi tanulmányai nyomán bocsátott közre. A dráma terén is egy-két jeles darabot hagyott hátra. Béke legyen a boldogult hamvai felett ! * Andreowitsch Ambrus, volt boszniai és dalmatiai g. a. e. püspök, ki 1848 óta Cillichben volt internálva, s a dolgok legújabb fordulata óta ott önkényt tartózkodott, nov. 11 -én meghalt. Holt teteme, a trieszti görög kultus rendelkezése folytán, eltemettetés végett oda szállíttatott. * Az ujvilágutczai 6-iker. házban gyulai születésű másodéves gyógyszerész-növendék K. Sándor pisztolylyal vetett véget életének. * A Bánságból írják a „P. L“-nak, hogy Scofifo Péter hámortulajdonos, ki kereskedősegédével Fellner úrral Oraviczáról aninai vashámorába kocsizott, az ottani munkások hetibérét kifizetni, az után bemázolt képű rablók által megtámadtatott, kik a nevezettős bántalmazások közt 6200 ftot raboltak el. * Csongrádból írják, hogy a tecsi pusztán a búza másodszor hajtott kalászt. A másodérésű búzaszemek nem nagyok ugyan, de tökéletesen érettek. * A pest-budai conservatorium tanára Tiers Károly, mielőtt zeneileg kitűnőleg képzett két fiát további mivelődés végett külföldre küldené, jövő hó 13 kán velük hangversenyt rendez a nemz. múzeum teremében. * Egy felvidéki község tanácsáról azon curiosumot hallottuk, hogy már 13 éve nem számolt, házak legfőbbje s legtiszteltebbje. Ezen uralkodóház alatti kapocs az, mely a magyart azon néptörzsekhez kapcsolja, mely vele egyedül van s lehet érdeki rokonságban, mely azért neki egyedül természetes szövetségese. E körülmény oly fontos, miszerint, ha nemzeti kötések, s századok által szentesített jelen viszonyunk nem léteznék, s nem a habsburgi grófok császári ivadékait emeltük volna trónra, most volna az ideje, most sürgető szüksége, azt tenni, e nézetnek hitünk- s vérünkbe kell átmenni, s minden magyar benső meggyőződésévé válni.“ Széchenyi és Wesselényi dicső szellemű fénysugár- varázsmelege érlelje közös meggyőződéssé ezen alapigazságot Mindezek így lévén, ha valaha, most van ideje annak, hogy az alkotmányos eszmékkel tettleg barátkozni kezdő Ausztria alkotmányos pályáján izmosodva, velünk magyarokkal , kiknek lelkes bizodalma nélkül örök zsibbadtságban, a legtúlcsigázottabb adó mellett is pénzzavarban, európai hivattatásának úgy, mint őtet az megilleti, meg nem felelhet — kibéküljön; mert mint országgyűlési beszédemben már mondom , csak Szent István koronája által díszesítetten vetheti kardját fejedelmünk hathatósan az európai súlyegyen ingadozó serpenyőjébe , a a nem messze tolható orientális kérdés megoldásáig is, sokféleképen alakulható európai viszonyok közt csak így válandhat a helyzetek mindenkori urává. És valamint ez igaz, úgy való az is, hogy nekünk se nyílik egyhamar mostannál jobb s kjnálkozóbb alkalom, megkönnyíteni a kölcsönösen óhajtott kibékülhetés útját. Mi egyenként véve, legyen az bár a haza legnagyobb tekintélye, vagy hatalmasabbika, vagy olyan magunkféle kevés tekintélylyel, de a legjobb hazafius buzgalommal biró honpolgár, az 1861-ben szétoszlatott országgyűlés egyhangúlag hozott végzése s felirata pontjai ellenére, isméti országgyűlés nélkül a legjobb szándékú közeledhetést, egyezkedést, szóval e jelen meddő helyzet megváltoztatását semmi úton-módon nem indítványozhatjuk ; azért mindenekelőtt, a legrövidebb idő alatt az 1848-iki törvény értelmébeni országfa összehivatása segíthet egyedül bennünket a kibékülés közczélja felé; de hogy ez megtörténhessék, öregbíteni kell a kormány hajlamát s bizalmát a felett , hogy az összehívandó országgyűlés ismét eredménytelen nem leend. De hogy lehet ezt tenni, kérdenek barátim, anélkül, hogy ősalkotmányos önálló nemzeti életünkön eleve csorbát ne tegyünk? hiszen odafent nagyon ragaszkodnak az összeolvasztás eszméjéhez? — felelek kedves barátim, adja Isten, hogy mások még jobban felelhessenek. A bécsi ministerek már mondogatják, hogy nem a február 26-ika szavai azok, mik őket vezérlik, de a birodalom magas érdekei és jólléte, őfelsége, midőn a frankfurti fejedelmi gyűlésben a haladás zászlóját kezébe vette, nem tűzte a február 26 diki eszméket európai hivattatást czérzó szerepe jelszavai közé. Most figyelmet kérek kedves barátim, s lelkiismeretesen fontoljuk meg mondandóimat. Wesselényi Miklós már említettem szózatában ihlettségteljes látnoki tehetséggel a 239—241. lapig Austria fejedelme által teendő s 20 évek után Frankfurtban meg is történt nagy horderejű eseményről szóról-szóra ezeket mondja: „Ha Austria saját nemzetiségeken alapult országaiból s nemzeteiből összeforrt alkotmányos hatalom lenne, azon keblébeni sok idegen elem, mely most egymás ellen, és vele ellenségesen áll szemben, mely az egészet veszélylyel fenyegeti, biztos frigyesévé s ereje mindannyi tényezőjévé válnék, nem csak az orosz befolyás szűnne meg a szláv népességekre, de alkotmányos ily állásában oly áldást bírna, hogy a forradalmi törekvések mérge se működhetnék, mert bírnák a nemzetek azt, és pedig békés után, jó fejedelmük nevét áldván érte, miért forradalmi veszélyes merényletekre lettek volna képesek vetemedni; és ha Austria igy, mint az alkotmányosság óriása és a civilizatió feje, Poroszországgal vezérként fellépve, dicső lobogó alá gyűjtené Némethon minden országait s nemzeteit, kik alkotmányos védőjüket bennük szemlélnék, és ha Európa látva, hogy igy szövetkezetten a durva hatalom s korlátlanság ellen szintoly elszántan képesek küzdeni, mint a zabolátlanság s forradalmi ezerfejű zsarnokság ellen, az ily fejedelmek és nemzetekből összetömött oly védhatalom alakulna, mi Európa jövendőjét minden fordulatok között állandóan biztosítaná, és ha a magát túlélt török hatalom Európábani uralma végórája akár így, akár amúgy bekövetkezett, biztos lehetne Európa, hogy a szétomlott birodalmat, vagy annak csak nagy részét is, sem az orosz hatalom nem nyelné el, sem a forradalmi szellem fuvalla belháború lángja nem pusztítaná, szóval a nyers erők nem űzhetnék hatalmukat.“ Fejedelmünk mint Austria császára felfogta a világesemények közötti európai hivattatása nagy eszméjét, megragadta Némethonban az alkotmányosság zászlóját, s a szabadság sáncsai bővítését nem gátlandó, előlegesen kinyilatkoztatta, hogy ha elfogadtatnék, a képviseleti rendszer terjesztését se ellenzendi, és fejedelmünk ezen húsz év előtt egy lelkes magyar által megjósolt felléptén, Poroszországot és a bécsi reicherath nagyon is centralizáló tagjait kivéve, örvendett mindenki, mert fejedelmünk ezen nagyszámítású, előre látó tettének már kezdeményezése is nagy jövő Csiráját hordozza magában, ha most még országgyűlés előtt s alatt is a lengyel kérdésben az egész ország szive mélyéből kívánt s pápa ő szentsége által is megáldott szabadabb politikát követ, és egy testvér-nemzetet, melynek feldarabolását fejedelmünk és nagyanyja, dicső Mária Therézia is könnyes szemekkel irta alá, az enyészet torkából, saját területe épségben tartásával, alkotmányos életre erélyesen segít, és ezen dicső tette által alkotmányos, meggyőződött, komoly, nagyszerű szándékaira egy nemzet életét biztosító alkotmányos pecsétjét rányomja, ezáltal nemcsak hogy nemzetünk is mintegy megnyerendi ősalkotmányos biztosítékát, de Ferencz József császáriéelsége alatt Austria hatalmasabb, dicsőbb leend mint valaha, és minthogy mi a pragmatica sanctio értelmében testvérosztályosai vagyunk Austria dicsőségének s boldogságának, akkor nemcsak kibékülünk, de ha kell, valamint őseink az austriai, vagy még régebben a római birodalmi német császárság lobogója alatt közös érdekért harczoltak és dicsőn haltak is, harczolunk és vitézen halunk is, igy érez száz meg százezer gondolkozó, így a jólelkű józan nép sok milliója. Minthogy tehát felülről pislogni kezd a remény sugara, élesszük azt alulról a bizalom szövetnekével, ez pedig úgy történhetik meg, ha az úgynevezett szétvinni szokott népszerű egyének minden alkalmat felhasználnak, jeleit adni annak, hogy ha vészszel nem fenyegetne is az 1864-ik esztendő, minekelőtte Euróik úgynevezett kérdései bármelyike itt, vagy ott kardot rántatna, kiegyezni készek vagyunk, és hogy a közös érdekek legczélszerűbb elintézéséhez minden, de a nemzet alkotmányos önállását biztosító módokkal s áldozatokkal országgyűlésileg hozzálátanduak; az ily nyilatkozatok megkönnyítik a magyar főkanczellár akadályteljes, de ernyedetlen működését, s az országgyűlés hónapokat se mulasztva összehivatik. Isten adja, hogy el ne késsünk ! Mindenekfeletti jelszó tehát az országgyűlés azonnali összehivatásának megkönnyítése, mert késnünk már továbbá lehetetlen, mert a közeledő bonyodalmak lábra kapásával, vagyis, ha bárhol is kiüt az okvetetlen európaivá válandó háború, vagy nem lészen időnk egyezkedni, vagy ha időnk lenne is, a hajlamok zaklatottabbak, s a kibékülésre fogékonytalanabbak lesznek. Közös érdekünk parancsolja, hogy a netalán őszszeülendő európai congresses előtt kiegyezzünk, mert Austria szava csak igy váland fontosabbá, s háború esetében pedig kardja súlyosabbá, mert mint a francziák császára mondja, a roskadozó múlt makacs fentartási akarat háborút idéz elő, s ha a darabonként szétbontott épület új alapokon felépíthetése congressus útján lehetetlen, áldozatokkal, azaz háborúval is foganatosítandó , ily ünnepélyes nyilatkozatok után nincs időnk kérni. Európának kiegyezve kell bennünket találni. Ha igénytelen szavam a kormányig felhathatna, én bátran biztosítani merném azt, hogy az európai ügyeket felfogni képes, s minden előítéletek nélkül Austriávali közös jövőnket csak a kiegyezésben hivő magyarok száma naponta, mint a csendes patakba dobott kő gyűrűdzése terjedez, s országgyűlése alatt, ha az nem késik, átülelendi őseink vére szentesítette egész hazánkat, s bátran kopogtatnék rögtöni országgyűlésért a felsőbbi bizalom ajtaján. Hallotta Európa a francziák császára szavait is, — értsük meg — és minekelőtte késő lenne, közeledjünk és tegyünk. Ez az, mit el nem hallgathatott szeretve tisztelő barátjuk. Pest, november 7. 1863. Besze János Külföld. ANGOLORSZÁG. A „Times“ a dán-német viszály tárgyában így nyilatkozik: „Frigyes dán király halála a legkomolyabb viszályok egyikét idézi elő s a legkényesebb kérdések