Sürgöny, 1863. november (3. évfolyam, 250-274. szám)
1863-11-26 / 271. szám
Harmadik évf’folyam 271. — 1863. Csílstriftk'noveraber 26. Szerkezno-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. kiadó-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint* Előfizethetni Budapesten a kiadó* hivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden postahivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak Budapesten házhoz hordva. Félévre 8 ft 50 kr. Negyedévre 4 , 60 , austriai értékben. Vidékre, naponkint postán. Félévre 10 forint. Negyedévre 6 . Előfizetési felhivás .SÜRGŐNY“ november—decemberi 2 napi folyamára 3 forint 40 krral.A .Sürgönyi kiadó hivatala. HIVATALOS RÉSZ. A budai cs. kir. országos pénzügyigazgatósági osztály Stichleitner György rendelkezés alatti adóhivatali segédet II. osztálya ideiglenes számhivatali segéddé kinevezte. A kassai cs. kir. országos pénzügyigazgatósági osztály a feloszlatott varannói cs. k. szolgabirói hivatal rendelkezési állapotba helyezett szolgasegédjét Kohányi Jánost II. osztálya adóhivatali szolgává kinevezte. Minthogy a keleti marhavész Magyarhonnak némely vidékén a juhokat és kecskéket is meglepte, a krakói cs. k. helytartósági bizottmány a juhgyapju és kecskeszőrnek Magyarhonnél a krakói területre való bevitelét a vész tartama idejére betiltotta. kV.hivatalon rész. A kiszerzi ket örvendetes jelensége gyanánt üdvözöljük a „Pesti Hírnök“ közelebbi számában megjelent kelenföldi levelet; bizalmi nyilatkozat az a nemzet józansága iránt s egyszersmind tanúságtétel a mellett, s ezért el nem mulasztjuk ezen valóban méltó és lelkes szót a nemzethez s a nemzet higgadt része szellemében, ezennel átkölcsönözni. A levél igy szól: Az európai politikai színpadon a jövő nagy eseményeinek tükörképei tűnnek fel s alá,— tegnap Napoleon trónbezéde és a congressus, ma a dán német bonyodalom, tegnap a frankfurti reformacta, ma a porosz képviselőház s a kormány közt kitört viszály, — tegnap a lengyel kérdés, ma a keleti kérdés előre vetett árnya váltakoznak egymással, s a pártok közlönyei különböző szempontjaiknál lógva majd rózsaszínben, majd fekete szintien látják a jövőt, melyet a körülmények összeitatása előidézend. Mi a szélső nézetek egyikét sem látjuk indokolva. Ábrándnak tartjuk egyrészről azok reményét, kik azt hiszik, hogy valaha létesülhessen oly állapot, midőn a politikai égen egy bárányfelhőcske sem lebeg; félreértések, vitás kérdések mindig voltak s mindig lesznek, míg az emberek emberek maradnak, és szenvedélyekkel, vágyakkal bírni fognak ; míg az államok a természet örökös törvénye szerint a tökéletesbülés útján haladni törekednek. De ez csak az élet jelensége, kifolyása a változatosság törvényének, melynek minden emberi mű, s minden emberi létel örökösen alá van vetve. A tökély ember fölötti tulajdon, a mozdulatlanság pedig halál. S ezért másrészről egyáltalában nem osztozunk azok véleményében, kik a fennforgó vitás kérdéseks véleménykülönbségekben a bábomnak kétségtelen bekövetkeztét látják. A világbéke már erősebb próbának is volt kitéve, s a kormányok mérséklete és bölcsesége mégis elhárította a bábom szükségét, s nincs orcunk kételkedni, hogy ez most sem lesz máskép. De ha valóban elkerülhetetlenné válnék is, az állam jogait és becsületét a fegyver hatalmával megvédeni : ezen eshetőségnek is bátran s bizalomteljesen nézhetünk elébe, mert amint kormányunk mérséklete biztosít, hogy ez eshetőséget csak az elutasíthatlan szükség idézheti elő, úgy hadseregünk vitézsége, s a birodalom népeinek lelkesült áldozatkészsége önbizalmunkat minden esetben igazolkodja. Hogy Magyarország sem engedné ily esetben magát leyális áldozatkészségben, s királyáhozi feltétlen ragaszkodásában a testvérnépek által fölülmulatni: arról senki sem kételkedhetik, ki a közszellemet ismeri, melynek a szivek legmélyebben ható monarchikus érzületéről már csak azon óhajtásnak oly élénk s osztatlanul egyhangú nyilatkozása is tanúskodik, mely a Felséges királyi párnak körünkbe érkezéséért cseng. S valóban, úgy a történelemnek, mint a közelmúltnak tanulságai csak szilárdíthatták azon erős meggyőződést, hogy Magyarország akkor volt legszerencsésebb, midőn népei a szívükben gyökerezett lojális hűség érzelmeinek — kicsinyes tekinteteken fölülemelkedve— szabad és lelkesült nyilatkozást engedtek. Ám tekintsünk az 1741-diki lojális nyilatkozatot követő évekre; nem a nemzeti jólét s felvirágzás akkoriban szokatlan mértékének emlékével találkozunk-e ? S vessük össze e szerencsés időszakkal azon politika következményeit, melyet az 1848 és 1861-dik években Magyarország nevében egy töredék űzni merészlett, s maga ez összehasonlítás megadja nekünk a valódi mértéket a két irány megítéléséhez. A nemzet józansága biztosít, hogy az elkövetett végzetes hibák ismételtetni nem fognak ; az egyhangúlag nyilatkozó monarchikus közérzület pedig meggyőz, hogy ha királyunk jogait s birodalmát most vagy bármikor vész fenyegetné, — mint dicső őseink igaz utódai, mi is lelkesülten fogjnk felajánlani, s lelkiismeretesen leróni életünk és vérünk adóját a király, a hazai testvér népeink védelmére. I. Zs. A birodalmi tanács pénzügyi bizottmányának a tengerészminisztériumra vonatkozó javaslatában következő előterjesztés foglaltatik . Mindenekelőtt kijelentetik, hogy a tengerészügyi budget benső felosztását s kimerítő részleteit illetőleg megfelel a birodalmi képviselet várakozásának és minden fenakadás nélkül team lehetővé a kiadások s bevételek megvizsgálását. A tengerészet költségvetése f. é. nov. - től 14 hónapra, 10652 főnyi létszám, 49 aktiv hadihajó mellett,melyek közül 38 tizenkét, 2 hat hóra van fölszerelve, 9 pedig egyszerűen áll 12 hónap alatt útkészen, 12 hóra a rendes kiadást véve 7,678,578 ft,a rendkívülit tekint 2,859,400 ft, 2 hóra a rendes, kiadással 1,198,268 ft, a rendkívülivel 441,411 ft és így összesen 12,180,657 f. Ebből fedeztetik: a) a tengerészet saját bevételei által 1 évre 70,000 ft; b) 2 hóra 12,000 ft, összesen 82,000 ft. Kívántatik tehát pótlék : a) 12 hóra 10,467,978 ft; b) 2 hóra 1,630,679 ft, összesen 12,098,657 ft. Rendes kiadás 12 hóra. A 12 havi rendes szükséglet 1864 re, amely a tengerészet 70,000 ftnyi saját bevételein kívül 7,608,578 fttal vétetik előleges számitásba,az 1863. év rendes szükségleteihez 8,464,318 fthoz képest 856,740 ftal kevesebb. Miután azonban az első szükséglet 1862-re, melyet a kormány a birodalmi képviselet elé terjesztett, ezen évre 5,965,000 ftban vétetett fel, és ezen szükséglet szolgál jövőben a tengerészbudget szükségletének alapjául, ennélfogva az idei rendes és rendkívüli szükséglet 1,602,020 fttal több a tavaly jóváhagyott összegnél. A fizetésben álló egyének számának leszállítása és így az előleges számításba vett költségek csökkenése nem látszik eléggé jelentékenynek és annyira kielégítőnek, hogy föltétlenül elfogadtathassék. 1. A központi igazgatásra 99,609 ft jóváhagyása indítványoztatik. 2. Tengerész-hatóságokra és hivatalokra, (2056 egyén) jóváhagyandó 341,973 ft. 1863-ban volt 3925 egyén és kellett 569,994 ft. 3. Hajó-törzsekre (Schiffsstäbe) és rendelkezés alatti közegekre 393 főnyi létszám mellett 255,859 ft vétetik fel, mely összeg az illető czim alatt a megszavazandó pénzmennyiségbe foglalva hagyatik meg. 4. Hajóseregekre kellett 1863-ban 862,157 ft, 1864-ben 989,550 ft, tehát 127,393 fttal több. A többlet igazoltnak látszik , és megszavazandónak ajánltatik. 5. Képző- és különféle intézetekre 1864 ben 32,437 fttal kell több mint 1863 ban. Ezen többlet azonban csak látszólagos. A képzőintézetekre 59,713 ft, a kórházakra 51,469 ft, börtönökre 1045 ft, összesen tehát 112,227 ft hagyatik jóvá. 6. Felszerelt és útkész hadihajók. A kormány e pontra nézve következőket mondja : A hajófelszerelés költségeinek szükségessége részletes indokolást nem igényel, miután minden tengerészet személyi létszámának akként kell rendezve lennie, hogy a nagyobb felszerelésekre való szükséglet, amely nagyobb politikai bonyodalmak vagy fenyegető háború esetek idején fordul elő, legalább megközelítőleg fedezve legyen. A követek háza azon óhajának, hogy a fölszerel hajók száma békében minél csekélyebb legyen, menynyire ezt a szolgálat követelménye, a tengerészi kiművelés szükségessége és a politikai viszonyok megengedik, elég létetett. Midőn Aspromonténél megszűnt a betörés veszedelme, az ottani hajóraj visszahivatott, és a hadihajóknak csupán készentartása megkezdetett. Épen igy szállíttatott le a Lagunákon, Gardatón, s a Dunán működött hadihajók száma is. De hogy a takarékosság mellett a tengerész személyzet begyakoroltassák, okvetlenül szükséges az összes létszámnak (12.000) legalább ’/a részét tettleges szolgálatban tartani. Ugyanazért 1864-re az előleges költségvetés részletes kimutatásában felhozott hajófelszerelési álladék hozatott javaslatba, hogy a tengerészek kiműveltessenek s ezáltal a politikai időviszonyoknak, valamint Austria külföldi kereskedelmi körülményeinek is elégtétessék. * Görögország állapota követeli, hogy ott a kereskedelem és az austriai polgárok magánvagyonának védelmére hajóosztály működjék. D a n d o 1o corvette amerikai és indiai küldetésre áll készen, hogy ott kereskedelmi testületeink óhajára kereskedelmi érdekeinket védje és az austriai lobogónak tiszteletet szerezzen. Kerk a hajó Konstantinápolyban fog állomásozni, hogy ezáltal az ottani cs. kir. főconsulság s kereskedelmi világ kívánaténak megfeleljünk, és az austriai kereskedelmi matrózok fegyelmetlenségét s gyakori szökéseit meggátoljuk. 1864-ben a fölszerelt sürkész hadihajókra 1,403,284 fttal vétetik fel kevesebb az előleges költségvetésbe mint 1863-ban. Az ezen évben fölszerelt hajók száma kettővel több mint volt tavas, a hajólegénységé 629 fővel, a szükségleté pedig 222,514 fttal. A bizottmány ezen összeget, valamint a „Greif“ és „Phantasie“ gőzösökre fordítandó 6556 ftot kitörlendőnek tartja és így csak 1,262,589 ftot vél megszavazandónak . 7. A kormány 1864-re, azaz 12 hóra kér. a) Hajóépitkezésekre.................... 2227434 ft. b) Gépekre................................... 1033064 „ c) Tüzérségre.............................. 492517 „ d) Az arsenalra.............................. 78636 . Összesen : 3831651 ft. Tehát 396,883 fttal többet mint tavat. Egy harmadik pánczélos-hajó építésére fordítandó 394,575 ft kitöröltetik, valamint a 11,000 ft is, mely összeg a „hajóépitkezés“ rovatban számadási hibából eredt. A bizottmány tehát a 7-dik czim alatt foglalt összeget 3,426,079 ftban ajánlja megszavazandónak. A „pótépitkezések“ jövőre a rendes kiadás rovatából a rendkívüli alá jőnek és a rájok fordítandó költség alkotmányos úton a ház által fog megszavaztatni. 8. Száraz- és vízépítésekre 1864-ben 3988 forinttal. 9. Más tengerészeti kiadásokra 71,025 fttal kell 1864-ben kevesebb mint 1863 ban. 10. A segélykiadások következők : a) nyugdijak 222 fő, 141,062 ft; b) provisiók, 83 fő, 6827 ft; c) hegypénzek, 33 fő, 7972 ft; d) özvegyek és árvák segélyezése 28,632 fttal. Ezen adatok az államszámvevőség előterjesztése nyomát állíttattak össze. A 7—10 czim alatti kiadások jóváhagyatnak. Rendkívüli kiadás 14 hóra. 8. Hajótörzs és rendelkezés alatti közegek. Ezen rovat alatt 1864-re azon rangok (chargen) fordulnak elő, melyek az előírt létszámot tekintve számfölöttiek, még pedig 129,326 fttal, mely összeg, miután ez a közelebbi rendes kiadás alatt tárgyaltatott, jóváhagyatik. 7. A hajóraj-anyag fenntartása, és pedig hajóépitkezés 1,012,852 ft, gépek 124,133 ft, tüzérség 249,468 ft, arsenal 476,458 ft, összesen 1,862,911 ft. A bizottmány kitöröltetni javasolja e következő tételeket: Hajóépitkezés................................ 1,012,852 ft. Gépek............................................ 100,800 „ Tüzérség...................................... 249,468 „ Arsenal........................................... 276,458 „ összesen: 1,639,578 ft. A harmadik pánczélos-hajóra szánt 394,000 ft már a rendes kiadások rovatában kitöröltetni, javaltatott és igy csak az rt kitett 1,613,000 ft marad fenn a két pánczélos-hajó építésének folytatására. A bizottmány,tekintve azon hátrányt, mely a megkezdett munka félbeszakításából ered, megszavazza a tölebbi összeget, azonban csak a legszükségesebb kiadásra szorítkozik. A rendkívüli kiadásoknál tehát a 14 havi időközre jóváhagyandó volna a 7. czím alatt a 223,333 ft, azonban azon világos megjegyzéssel, hogy jövőben minden új építkezésre évenkint lesz kérendő az illető összeg. 8. A szárazi vízépítésekre az idén 2,612 ftt kell kevesebb mint tavai, azaz 1,276,900 ft. Ezen összeg több évre elosztandó, ami nem gátolja a tengerészet fejlődését; minélfogva a 14 havi időközben a 440,900 ft kitöröltetik és az illető 8 czim alatt 1 millió javultatik. Ezen határozat folytán részletes kimutatás volna a felosztás módjához csatolandó. Szendra kimlás novemberre ég decemberre : 1,179,054 ft, mely összeg kellő arithmetikus arányban áll a 12 havi szükséglethez, azaz 7,678,578 fthoz, és így a bizottmány által megszavaztatik. Fedezet: A tengerészet saját bevételei 82,000 fttal részint a múlt évekből erednek, részint a számadásba vett időszakból fognak valószínűleg származni. A tengerészet költségvetésének kimutatása, mely szerint bizonyos czélra megajánlott összeg nem fordíttathatik másra, tökéletesen megfelel a ház nézetének. A bizottmány végül javaslatba hozza : 1. Jövőben a hajó pótépítkezéseket illetőleg elmarad a százaléktétel, (percent satz) és az új hajók építésének s élelmezésének mellékes költsége évről évre kérendő. 2. A harmadik pánczélos-hajó építése végkép maradjon el. 3. Jövőben minden új hajó helyreállításának s fölszerelésének költsége évről évre kérendő. Kun-Szt.-Márton közönsége is, mely átvágási munkálatokra kap 25.000 ftot, most e munkálatokat nem veszi foganatba, hanem ez összegeket a szegényeknek akarja kioltani. Nagyon természetes, hogy a kormány ily eljárást meg nem engedhet, hanem a segélyezést attól föltételezi, hogy a községek engedelmeskedjenek, s teljesítsék azon föltételeket, mik alatt segélyezést kérnek és kapnak. Egészen elvontan attól, hogy erkölcsi mint nemzetgazdászati szempontból nem alamizsnát akar adni a kormány, hanem hasznos munkákkal keresetforrást nyitni a munkaképeseknek, s csak a munkatehetetlenekre szorítni a közvetlen segélyt , nem lehet arra nézve kezességet vállalni, hogy mindenütt a községek kezeljenek nagy segélyezési összegeket, hol lehetlen volna az ellenőrség, vajjon ezen összegek nagyobb része nem hull-e a rostán át oly kezekbe, melyek talán legkevésbé ínségesek? Sok helyütt pedig az elöljárás nagyon emlékeztet azon — igaz — adomára, mit egykor magas állású artól hallánk, ki egy város kórházát látogatván, ott a szobákat ronda állapotban, a betegeket azokban összezsúfolva találta. Midőn ezért az illetőket megróná, ezek azzal mentették magukat, hogy ez most csak azért van így, mert hisz új kórházat akarnak építeni, hol majd minden máskép lesz.. . De — viszontá a nagy úr — míg az új kórház felépülne, jó lesz azon sok üres szobát használni, mely még lelhető a házban; csak ki kell sorolni, a betegek egy részét oda helyezni. Addig ez is jobb lesz az eddiginél. Ezen ügyben is fegyelem kell, engedelmesség, s ennek következése a rend, mely nélkül a kormány a legjobb akarat s buzgalom mellett sem fog segíthetni. Az inségi közmunkálatok figyében a „Fán“ következő közleményt hoz : A „Kol. Közlöny“ nek írják H.-M.-Vásárhelyről panasz- és vádképen, hogy a tiszaszabályozási munkálatoknál a kevésbé erős munkások alig szerezhetnek annyit naponkint, hogy abból nyomorúságosan megélhesenek. Hasonlókép a losoncz-pesti vasút munkásairól mondatott, hogy alig szereznek naponkint 30 krt. — Mi azt tartjuk, hogy az magában nem vád az illető társulatok ellen. Különösen a nevezett vaspálya nem napszámban, hanem a tett munka arányában fizet. Ha ki kevesebbet dolgozik, sokat nem kaphat. Ily körülményből nem lehet arra következtetni, hogy a kormány hasonló vállalatokat, ha azoknak az inségi alapból pénzt ad, kötelezze, miszerint a napszámosoknak egy bizonyos összeget juttasson napszámban , mert e biztosítás folytán az fogna történni, hogy a munkások az inségi pénzekből oly összegeket kapnának, melyet munkásokkal meg nem érdemelnek, tudván, hogy egy bizonyos napszám biztosítva van, akár dolgoznak, akár nem , nem fognak dolgozni, csak ácsorogni. Továbbá nem szabad feledni, hogy most a nap rövid, s a napszám mindenütt csekélyebb mint nyáron ; csekélyebb továbbá azért is, mivel sok a munkakereső, — a munka díját pedig, mint minden áruért, az ajánlkozók és létező munkamennyiség közti arány határozza meg. (Nachfrage und Anbot.) Menynyire igaz ez, látszik onnan, mivel — az állítólagos — részfizetés daczára mind a tiszai, mind a losonczi pályán, mind más munkánál ezerenkint tolongnak a munkát keresők , s ha nem fogadtatnak fel, sírva állnak odább. Nagyobb hiba, hogy egyes tiszaszabályozási társulatok, miután pénzt kaptak, sem dolgoznak, annyira, hogy terminus praeclasit kellett nekik szabni.. Másfelé ismét a községek csengve könyörögnek pénzért közmunkákra, s midőn megkapták, vonakodnak az illető kötelezvényt aláírni. Még kevésbé menthető példák is akadnak, így Megyei tudósítások. Pestmegye fenyitó eljárásáról régi törvényeink s szokásaink alapján, idomítva a jelen korhoz. (Folytatás.) XVII. A letartóztatás és szabadlábra tételről. A büntető hatalom működései közöl a gyanús személyek letartóztatása a fömozzanat. E tekintetben megyénk, hogy a polgári biztonságot ne sértse, következő szabályokat tart: Letartóztatásnak van helye: a) Ha a bűnös tetten kapatik. Verb. H. T. K. 1. r. 9. ez. 2. § rendeletéhez képest, rajtakapatás esetében nemcsak a kétségek elöljárói és megyei biztosnak, hanem magánosoknak is joga van a tettest, legyen nemes vagy nem nemes, letartóztatni. (V. 10. §.) b) Ha főbenjáró büntette alaposan vádoltatik, föltétlenül. c) Ha szökéstől lehet tartani. d) Ha a vádlott vagyontalan és csavargó életű, föltétlenül. e) Ha a vizsgálat meghiúsításától méltán tarthatni a vádlott szabad lábon hagyásával. A b és c eseteket azonban kivéve, a letartóztatva lévő vádlott is, biztos kezesség mellett, szabad lábra tétethetik, a végítélet jogérvényessé váltáig. HTK. III. r. 32. ez. értelmében a gonosztett helyén elfogottakat a községi elöljárók el nem ereszthetik, hanem a szolgabiráknak tartoznak további intézkedés végett azokat átadni. Az 1529: 17. t. ez. értelmében, a gonosztevőket a biztosok — nem tekintvén sem hely, sem jogokra, — ahol utolérhetik, meg is foghatják. Magánosok kívánságaira alsóbb tisztviselőknek elfogatásokat tenni tiltva van, ha azonban ily esetek szükségképen előfordulnának, a szolgabirákat vagy törvényszéket, vagy az ügyészséget értesíteni azonnal tartoznak. Községi és megyei hadnagyok, üldöző katonák, ha gonosztevőt vesznek észre, kinek üldözése és elfogatása mulasztást nem szenvedhet, felsőbb parancs nélkül is, utólagos tudósítás mellett járhatnak el. A letartóztatott gonosztevőt azonban semmi szín alatt el nem bocsáthatják, mert ha ily hittelenségben tapasztaltainknak, az elbocsátott gonosztevő által okozott károk megtérítésén felül még érzékenyen meg is bűntettetnek. (1820. június 6-kán kelt 2190—2195. sz. a. megerősített megyei statútum.) Tisztviselők, kik nyilván ártatlant, minden helyes gyanú vagy ok nélkül tartóztatnak le, tetteikért nem csak felelősek, de annak szenvedéséért elégtételre is köteleztetnek. Kisebb bűntettekért elfogottak, ha elegendő biztosítékot nyújtanak az elszökés ellen s a reájuk alkalmazható letartóztatási okok megszűnnek, a szolgabirák, ügyészek vagy a törvényszék által azonnal szabad lábra tehetők. A biztosíték a kezesség, mely többnyire vagyonbeli jótálláson alapszik. Eskü-letéti kezeskedés nem divatozik. Szabad menedék levelet (Salvum conductum) csak a felsőbb hatóságok adhatnak vagy engedélyezhetnek. Menedékhelyek — asylumok — régi értelemben többé nem létezőknek tekintetnek. Az üldözőbe vett gonosztevőt más hatóság területén is szabad folytonos üldözés közben elfogni; a territoriális hatóságnak azonban erről azonnal jelentés teendő s az elfogott a maga illetékes hatóságának átadandó. Nagyobb bűnösök kezes állítás mellett a törvényszéktől kérhetik szabad lábra tételüket; e részben azonban a tiszti ügyészség szokott véleményt adni. Jogerőre emelkedett ítéletek kihirdetése után, ha a vádlott elmarasztalva van, azonnal letartóztatta. Ha a vádlottak (szabad lábon lévők) a büntető perbeli idézésekre meg nem jelennek, ellenök elzárási parancsok adatnak ki. Midőn a vádlott felmentetett, az elnök annak szabadon eresztését azonnal elrendeli, ha csak más törvényes ok miatt letartóztatása nem szükséges. Ha a fogságra ítélt vádlott egyedül a büntetést