Sürgöny, 1863. december (3. évfolyam, 275-297. szám)
1863-12-01 / 275. szám
Harmadik évi folyam. 275. 1863. Szerkesztő-hivatal . Bátok-tere 7 az. a. földszint. kiadó hivatal. Bitok-tere 7. bz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidékén bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Vidékre, naponkint postán Félévre 8 ft 50 kr. Félévre löj 1 forint. Negyedévre 4 „ 50 „ Negyedévre 5 m MÍMHIVATALOS KÉSZ. A magyar kérdés rövid vázlatban. (Folytatás). X. Azonban elemezzük már részletesebben a kérdést, várjon a fejedelem által adott birodalmi alkotmány csakugyan veszélyeztetné-e a magyar nemzetnek önállóságát? Az octoberi és februári cs. k. pátens Magyarországot és az ahhoz tartozó tartományokat mindenhol megkülönbözteti a lajthántúli birodalmi tartományoktól. Kern mondja ki Magyarországnak a birodalomba beolvasztását , sőt világosan hivatkozik a pragmatica sabtiora s annak alapján Magyarország történeti jogai biztosíttatnak. Ez tény, miről mindenki meggyőződhetik, ki a fennemlített pátenseket megolvassa. Mit lehet tehát történeti jogaink biztosításául többet igényelni az 1848 és 1849 ki nagyjelentőségű események után, s mit lehet még a fejedelemtől többet követelni? Igaz, az 1848-ki forradalom következtében Horvátország Magyarországtól különválasztatott, s ezt a dynastia iránti hűségének jutalmául nyerte. — Ez mintegy természetes következménye volt azon sok zaklatásoknak, melyeket a magyar ellenzéki párttól még 1848. előtt és 1848-ban szenvednie kellett. De vájjon méltányosan követelhette e az országgyűlés Horvátországnak Magyarországblzi jogviszonyait egy tollvonással megváltoztatni? Hisz ez annyi leendett, mint nehéz időkben nagy önfeláldozással tanúsított hűségéért a magyar ellenzéki politikájának martalékául adni. Ezt fejedelmünktől követelni annál kevésbé lehetett, mert az országgyűlésnek alkalom nyújtatott Magyarra Horvátország viszonyainak megalapítására a magyar korona jogosultságánál fogva annak idején törvényjavaslatot készíteni, s erre nézve a fejedelmi sanctiót megnyerhetni, azon feltételek alatt, melyeket Horvátország érdekében mint irányadókat maga a fejedelem kitűzött. Elemezvén még részletesebben az említett cs. k. pátens keletkezését, kitűnik, hogy azt a magyar nemzetnek egészen más szempontból kelletett vala felfogni. Az 1848-as országgyűlés az ősi, nyolczszázados a kormányt eltemette, a régi úrbéri viszonyokat tetlegesen megszüntette, s az új ministerium a néptömeget és azáltal óhajtotta megnyerni, hogy a bán minden részeiben az urbériség eltörlését erélyesen előmozdította s az ebbeli érdemhabért főleg magának igényelte. Az 1848 ki törvények eltörölvén az ősnemesi kiváltságon alapuló kormányformát, és a választói és választhatási jogot általánosítván, az 1848 előtti jognak visszaállítása erkölcsileg lehetetlenné tevék. A közbejött forradalom, az 1849 ki debreczeni határozat, s a polgárháborúnak eredménye a 12 évi absolut kormányzás jön. Ezek folytán, mi már az említett törvényből tettlegesen az életbe átment, tizenkét év folyama alatt még inkább megerősödött. Új magán-jogviszonyok keletkeztek, a vámsorompó jelenül, s ez megint egy újabb adórendszert tett szükségessé, noha a közadóztatás már az 1848-as törvényben is elvileg kimondva jön. Ily körülmények közepette, miden felséges urunk atyai szivének nemes hajlamát követve, Magyarországnak alkotmányosságát visszaadni elhatározta, nem tehetett egyebet, mint a pragmatica sanctio alapján a magyar nemzetnek összekuszált jogviszonyai rendezésére az országgyűlésen alkalmat nyújtani. Ugyanis az 1847-ki jogállapot egészbeni visszaállíthatását alig legyőzhető akadályok gátolták, az 1848-ki törvények pedig érvényesítésük első hónapjaiban már a pragmatica sanctiót megsemmisítvén, a csakhamar bekövetkezett forradalom azoknak az összes birodalmi érdek és a cs. k. trónnak meg nem egyeztethetését oly világosan kitüntette, hogy az 1848-ks törvények visszaállítását a tróntól reményben, annál kevésbé előre követelni egy elfogulatlan honfi sem foghatta. A magyar kornától különválasztott társországok és Magyarország minden ajkú népességétől, tekintve a fejedelmileg biztosított nemzetiségek érdekeire, a korona nem vonhatta meg oltalmát, a mindezekre nézve az eddigi évek által megszilárdult jogviszonyokat fenntartania kelletett, miglen a magyar országgyűlés a korona közbejöttével oly biztosítási elveket és törvényeket létesitendett, melyek a külön faja és ajkú népeket megnyugtatni s az illető országoknak az anyaországhoz viszonyait tartósan rendezni és öszhangzásba hozni képesek lettek volna. Hannak ily helyzetében alig volt más erkölcsileg lehetséges, mint hogy a kiindulási pontot a fejedelem tűzze ki, kinek a jog és hatalom birtokában volt. Ily szempontból kelletett volna és fog kelleni egy bekövetkező bengyülésnek az octoberi diplomát felfogni és értelmezni , akkor nem tévedt volna a mező negatív meddő terére, melyen ugyan megállani lehetett, de azért érni soha! Mi már a február 26-ai pátenst illeti, szerintünk az jól értelmezve szintén nem sértheti a magyar nemzet jogállását. Ebben is a pragmatica sanctio fogadtatott el alapul, pedig abban bennfoglaltatik már ősi történeti alapjogainknak elismerése. Magok az 1791/2-ki törvények annak csak részletes kifolyása, alapja ezeknek is a pragmatica sanctió. De miként a pragmatica Banciéban Magyarország önállása bennfoglaltatik, úgy bennfoglaltatnak Magyarországnak az összes birodalomhoz jogviszonyai és kötelmei, melyek a birodalom egységét biztosították minden időre. És ha egyrészről a magyar nemzet jogainak védalapját a pragmatica Bandiéban keresi, másrészről el kell ismernie az ugyanabban megállapított kötelmeket, melyek Magyarországot az összes birodalmi egység érdekéhez csatolván, az összes birodalomnak elváltatlan kiegészítő részét képezi ugyanazon fejedelmi fenségben egyesített császári királyi korona alatt. Az octoberi és februári cs. k. pátens az összes birodalomnak adott alkotmányt és önként megosztó népeivel a törvényhozás jogát, és igy az 1860 octoberi pátens után a pragmatica Bandiéból kifolyó jogai az uralkodónak gyakorlatban szintén megváltoztak. És ezen új viszonyok a közös birodalmi ügyekre nézve uj alkotmányos formákat igényeltek. Az uralkodó ezen formát az 1861. február 26 -i pátensben szabatosabban formulázta, midőn az összes birodalmi tanácsot alkotta, melyben a birodalom népeinek, és igy a magyar nemzetnek is a birodalom közös ügyeibe befolytatás engedtetett. A fennemlített pátensnek ilyetén értelmezését kívántuk volna mi az országgyűléstől. Tudniillik a magyar országgyűlésnek abban nem jogcsökkenést, hanem jognövekedést kellett volna találnia, és ily értelemben, valamint az oktoberi, úgy a februári diplomát is hálásan fogadnia. És mennyiben mégis ez talán Magyarország eddigi autonómiáját veszélyeztetni látszott volna, az ellen az országgyűlés folyama alatt egy alkotandó törvényben keresett volna óvást és biztosítást Azt csak nem lehet józanul kétségbe hozni, hogy a birodalmi alkotmány után, a pragmatica sanctió alapján Magyarországot illető kötelmek és jogviszonyok lényegesen megváltoztak. Míg egy absolut császár kormányozta a lajthántúli tartományokat, Magyarországnak katona- és adómegajánlási joga — noha korlátolva — természetes eredménye volt alkotmányosságának. De miután az összes birodalom alkotmányos állammá alakult, a régi vámsorompók lebulltával Magyarországnak adózási kötelessége egészen más alapot nyert, és a tizenkét év alatt az egész birodalomban szervezett hadiállapot egyedül magyar jogszempontból át nem brvöltet betett magának az összes birodalomnak világos veszélyeztetése nélkül. Miután továbbá az újabb kor közlekedési rendszerét, és a kereskedelmi s közjólétet illető viszonyait többé már nem particularismusi, hanem összes birodalmi szempontból kelletik tekinteni, még pedig Magyarország legfőbb anyagi érdekéből,miként lehet logikai következetességgel egyedül a régi ősi,de már alapjaiban megváltozott alkotmányi elv- és gyakorlati és kiindulni? Mi nem tekintjük a február 26-ki pátenst valamely tökéletes bevégzett alap-chartának, sőt épen abban találjuk főjelességét, hogy magában a pátensben meg vannak alapítva a további kifejlődésre a lehetséges mód, meg az elemek, melyek idő folytán a tökéletesülést és a szükséges módosításokat könnyítik; de mégis úgy tekintjük, mint egy a koronától választott alkotmányos közeget a közös jogoknak közös gyakorlatára. Természetes, ha a magyar borús múltjából alkot aggasztó képeket, s ha úgy tekinti, mint valamely igen finoman szőtt politikai tervet a magyar nemzetnek beolvasztására, úgy abban rémeket fog találhatni. De ezt mi alaptalan félelemnek látjuk, mert hiszen a fejedelem ép azért hívta egybe az országgyűlést, hogy fiúi bizodalommal, de nem merev ellenkezési szenvvel tárjael a nemzet sebeit és aggodalmait, és a netaláni lehető eshetőségek ellen biztosítsa történeti jogállását, egy törvényjavaslatban nyújtván erre a fejedelemnek módot és alkalmat. (Folyt. köv.) 1 A R C Z A Frigyes, schleswig-holsteini herczeg. VIII. Frigyes, schleswig-holsteini herczeg 1829. julius 6 án Augustenburgban született és családja jószágain négy testvérével együtt igen gondos nevelésben részesült. A jelenleg Baselben működő Stephensen tanár, kinek neve jó hangzással bírt a herczegségekben, volt nevelője. Az első benyomások annál érthetőbbé teszik az őt lelkesítő hazaszeretetet. A tenger gyakorolta azokat reá, gyönyörű kék egével, öbleivel, majd a tengermellék ligetes partjai s kalászos földjei. A serdülő ifjúra korán hatottak az ország viszonyai s a dán monarchia német országainak növekedő mozgalmai. Az augustenburgi herczeg a schleswigi rendi gyűlésben az ország jogainak egyik legbuzgóbb védője volt. Dánia uralkodói már régóta ellenséges indulattal viseltettek ellene. A herczeg 1842 óta 11 és 13 éves fiait mindig elvitte magával Schleswigbe, valahányszor ott a rendi gyűlés összegyűlt, és így az ifjú herczeg korán jutott azon meggyőződésre, hogy a herczegségeknek Dániával összeköttetéséből nem származhatik üdvösség és hogy házának öröklési jogai az egyedüli eszközök, melyekkel a herczegségek ezen kötelék alól kiszabadíthatók. A herczeg 1848-ban fivérével, Keresztélylyel, szülei köréből a bonni egyetembe akart menni, midőn márczius 25-kén az ideiglenes kormánynak Kielben történt kikiáltásáról értesült, valamint azon állásról,melyet nagybátyja, Noel herczeg az ország felkelése irányában elfoglalt. A herczeg atyja ekkor Berlinben volt, hogy az ország fenyegetett helyzetének segélyzését kérje a királytól. Amna bir, melyet egy itas kereskedő közlött, annyival inkább meglepte s elrémítette a herczegnőt s családját, mert az utóbbi napok eseményeiről mindannyian igen keveset tudtak, és mert a dánok erőszakoskodásaitól a legroszabbat lehetett várni. Tscherning kapitány, a dán hadügyminister, egy fanatikus dán, már több év előtt szemébe mondta herczegnek, mikép az első teendője — ha hatalomra vergődik — az lesz, hogy a herczeget és családját megsemmisíteni. VI. Frigyes a herczeget 1811 ben Alsen szigetén mintegy letartóztatva tartá, midőn őt a király 8 a svéd országgyűlés svéd koronaherczeggé választók. A veszély 1848 ban nem volt csekély. Minden pillanatban a dán hadihajók megérkezését vívták, és attól is féltek, hogy Schleswig északi részének népessége, amely évek óta dán érdekben izgattatott, akadályozandja a család elutazását. A herczegnő másnap hajnalban fölkelte gyermekeit, hogy gyorsan útnak indítsa. Férje, aki Berlinből visszajövet értesült az ideiglenes kormány kikiáltásáról, Rendsburgból arra hívta fel nejét, hogy egész családjával legott hagyja el Allent. A herczegek Stephensennel korán reggel utaztak el Rendsburgba, honnan csakhamar értesíték anyjukat szerencsés megérkezésekről. A 17 és 19 éves két herczeg mindjárt a Schleswig holsteini hadseregbe lépett. Frigyes herczeg az 1848-diki hadjáratban nagybátyja táborkarában ven részt, az 1849 dikiben pedig Bonin tábornok és a schleswig-holsteini hadsereg parancsnokának oldala mellett. 1848 ban minden csatában részt ven, valamint 1849-ben is. A fridericiai ütközet napja születésének 20 dik évfordulati napja volt. Csak kardhüvelyének köszönheti, hogy lábát ez alkalommal egy golyó össze nem zúzta. Csak a koldingi csatánál nem volt jelen, mert ekkor a helytartóság által a birodalmi kormányzóhoz küldetett, hogy a „Vili. Keresztély“ hajónak Eckern fürdőnél elfoglalt lobogóját átadja. Az 1850 -i hadjáratban is részt ven és az idstedti ütközetben, úgyszintén a dán állásnak Missundenél történt megtámadásánál Willisen táborkarában harczolt. Midőn az austriaiak és poroszok az országba vonultak, elhagyta a szolgálatot és testvérével Bonnba ment tanulni. Két év múlva a porosz hadseregbe lépett. 1856-ban, miután megint kilépett a katonai szolgálatból és Dolzig lovagjószágot megvette, Hohenlohe-Langenburg herczegnőt vette nőül, ki őt egy fis egy leánygyermekkel ajándékoza meg. Csöndes visszavonultságban v élt jószágán, feszült figyelemmel kísérvén a politikai viszonyokat és a cselekvés idejét várván. Ezen időpont megérkezett s a herczeg a dán király halála s atyjának lemondása folytán mint örökösödési jogánál fogva Schleswig-Holstein herczege megkezdé politikai tevékenységét. Harmincznégy éves, a férfierő virágában áll.— Szellemdus, hidegvérű, határozott jellemű, és — így ír róla egy góthai lap — épen oly kitűnő tulajdonokkal felruházott férfi, mint minőt a nemzet, nemzeti ügye érdekében önmagának kíván. L n || s i « tu I e. A „llöfsell.“ következet közleményt hoz: „Külföldi és itteni lapokban a schleswig-holsteini ügy alkalmából miniszerkrízisről beszélnek azon hozzáadással, hogy Schmerling lovag államminister úr nem osztja gróf Kechberg külügyminister úr nézeteit. Mi azon örvendetes helyzetben vagyunk, jelenthetni, miszerint Császár ő Felsége kormánya a herczegségek kérdésébeni magatartására nézve nem létezik egyenetlenségben, hogy ennélfogva azon hírek, melyek válságra s Schmerling lovag úr részéről lemondás-ajánlásra vonatkoznak, semmi alappal sem bírnak. Némely lapok talán azt hivék, miszerint más lapok czikkeiből kiolvashatják az austriai kormány végleges határozatait; mi azonban biztosíthatjuk, hogy Császár ő Felsége kormánya,folyvástan maradván szövetségi kötelességeihez, a szövetséggyülés többsége által hozott határozatoknak készségesen megfelelendő Sápi újdonságok. — Kir. helytartó gr. Páffy Mór ur ő esellentiája tegnap estre néhány napra Bécsbe utazott. — A magyar tudományos akadémia által indítványba hozott „országos statistikai hivatal“ ügyének tárgyalása végett a bizottmány a helytartótanács által megalakittatott, s annak elnökévé dr. Pató Sándor, magyar kir. helytartótanácsi tanácsos ; tagokul pedig a k. helytartótanács részéről dr. Jakab István, dr. Holfán Adolf, dr. Suhajda János és Csernyus Andor tanácsosok ; a magyar tudományos akadémia részéről Kautz Gyula jogtudor és egyetemi tanár, Weninger Vincze kereskedelmi akadémiai tanár és Fényes Elek akadémiai tag és aSürgöny“ vezére; a magyar kir. egyetem részéről Konek Sándor jogtudor és egyetemi tanár neveztettek ki. * Fogarassy János, váltótörvényszéki elnök közelebb hétszemélynökké neveztetvén ki, m. hó 28-kán egy ékes beszédben vett búcsút eddigi pályatársaitól, kiknek nevében Csorba Sándor váltótörvényszéki ülnök úr válaszolt a meleg búcsúszavakra, egyrészt válása feletti sajnálatát, másrészt az érdemdús férfiú előléptetése feletti örömét fejezve ki. *A pesti jótékony nőegylet f. é. nov. 29 től dec. 26-káig folyó 4 hétre a most létszámban álló 187 szegény részére (kik közül 26 új, a többi már elébb is részeltetett) összesen 495 ftot utalványozott és pedig hetenkinti részesülésben álló szegényeknek 335 ft 50 krt s egyszer mindenkorra segélyzett 39 szegénynek 159 ft 50 krt. Ez alkalommal a választmányi nők szegények állapotát tárgyazó 21 új vizsgálatról tettek jelentést. Az egylet kötőintézetében jelenleg egyéb munkára nem képes 18 szegény talál foglalkozást és keresetet. * Bécsben megkapták azon társas-utazás programját, mely jövő tavaszkor Konstantinápolyba és Athénébe terveztetik. E társas-utazás rendezője a „Wiener Zeitung“ szerkesztője dr. Schweitzer Lipót cs. kir. tanácsos és Turora Ferencz szerkesztő. Ez utazási terv szerint az úti társaság 1864. mártius 26-án indul ki a triesti kikötőből . 31-bén érkezik Konstantinápolyba (hol hat napig fog időzni), szombaton, ápril 9-én eléri Athénét. Ezenkívül rövid útmutatással még Corfu, Zante, Syra, Smyrna, Ancona és Velencze érintettek. Egy úti jegy ára 230 ft. a. értékben, melyért az utazóknak 20 napi idézésük alatt mindennemű szükségleteik fedeztetnek. A tengeri utazásra egy külön gőzös fog béreltetni, mely a résztvevőkön kívül senkit sem vesz fel. Ezen utazás feltételei igen kedvezők. A múlt évben egy hasonló utazás részesei egy kávésnak, kire az aláírás és a vállalat pénztára véletlenül bízva volt, 350 ftot (ée így 120 fttal többet) fizettek, holott ezúttal 3 kikötőhellyel többet fognak meglátogatni. Kívánatra a „Wiener Zeitung“ kiadó hivatala bárkinek megküldi a programmot, mely a nem utazókra nézve is érdekkel bír. A számos ábra, amelyek Tuvora eredeti rajzai után a szövegbe nyomuik az uj Bzerailt, a Zsófia imolát, egy az utczán kufárkodó török bankárt, egy piaczi frászt, fátyolos török nőket stb. tüntetnek föl. • A magyar gazdasszony-egylet jegyzője következő jelentést tesz : „A m. gazd.-egylet nov. 18 dikán tartott választmányi gyűlésében, a jótékony gyermek-ezred alakítója, Remellay Gusztáv úrnak — Henthaller Elma és Beöthy Zsolt, ezredségek által aláirt levele kedves meglepetéssel fogadtatott, melyben a gyermekezredekkét kedd december 1. A magyar földhitelintézet körlevele a t. ez. megyei és városi árvaszékekhez, s a köz- és magángyámokhoz. (Vége.) I. Záloglevelek. A záloglevelek oly kötelezvények, melyek által az intézet kötelezi magát: az azokban foglalt összeget kisorsolás, vagy az intézet részéről történt felmondás után, készpénzben és teljes névszerinti értékben visszafizetni; a kamatszelvényeket pedig lejárat után szintén készpénzben és teljes névszerinti értékben, minden levonás vagy szelvényadó beszámítása nélkül beváltani. Ezeknek három sorozata létezik: az A sorozatba az 1000 ftos, a B sorozatba az 500 ftos, a C sorozatba a 100 ftos záloglevelek tartoznak, de egyéb sajátságaikra nézve teljesen egyenlők. A záloglevelek bizonyos névre, vagy előmutatóra szólnak- Amazokat csak szabályszerű engedmény által lehet másra átruházni, míg az utóbbiak tulajdonosának az tartatik, aki azok birtokában van. Mindenkinek jogában áll a birtokában lévő zálogleveleket másokkal, n. m. a névre kiállítottakat előmutatóra szólókkal, a nagyobb összegekről szólókat a kisebbekkel, viszont, — és a megrongáltakat vagy elavultakat újabbakkal az intézetnél felcserélni. Azonban elveszett záloglevelek újakkal csak akkor pótoltatnak, ha azok előbb törvényes úton megsemmisittettek. A záloglevelekben foglalt tőke kisorsolás útján fizettetik vissza. Ily kisorsolás évenkint kétszer, u. m.: October és aprilió utolsó napjain történik a kir. biztos úr jelenlétében. A kifizetés a kisorsolás után fél év alatt teljesíttetik , de leszámítolás útján előbb is beváltható. Ezen értékpapíroktól 6, % kamat jár, amely félévenkint, u. m. május 1-n és nevén bér 1-n fizettetik ki. Minden záloglevéllel 30 darab kamatszelvény áll kapcsolatban, melyeknek mindegyike egy-egy félévi kamatrészletet képvisel, s mind a lejárat napját, mind az akkor fizetendő kamatrészlet számszerinti mennyiségét kitünteti. A kamatfizetés ezen kamatszelvények beváltása mellett történik. Ezenkívül minden záloglevéllel egy szelvényutalvány (Talon) jár, amelynek felmutatása mellett az első 15 év lejártával, amidőn t. i. az eredetileg kiadott 30 darab féléves kamatszelvény már elfogyott, további kamatszelvények fognak kiszolgáltatni. Minthogy e szerint a záloglevelek tőkéje szabályszerűleg csak a kisorsolás után fizettetik vissza, ez értékpapírok kiválólag oly árvák vagyonának befektetésére alkalmasak, akiknek szükségleteik, a tőkeérték csorbítása nélkül, magából a jövedelemből rendesen födözhetők. Nagyon czélszerűek továbbá a tömegesen (cumulativ) kezelt árvavagyonnál, melyből majd egyik, majd másik árva igényel kielégítést. E kielégítés könnyen eszközölhető, ha a tömegesen kezelt árvavagyon kisebb (100-ftos) záloglevelekbe van fektetve, vagy ha a nagyobb záloglevelek az intézetnél kisebbekkel becseréltelek. II. Jövedékjegyek. A jövedékjegyeknek két osztálya van : a D sorozatnak 10-évesek, az E sorozatnak pedig 6-évesek. Ezen értékpapírok, amelyek csak 1000 -rót állíttatnak ki, abban különböznek a záloglevektől, hogy nem esnek kisorsolás alá, hanem részletekben fizettetik a tőke vissza, és pedig a 10 éves jövedékjegyeknél évenkint 10%, vagyis 100 ft, ellenben az 5 éveseknél évenkint 20%, vagyis 200 ft A kamatláb ez értékpapíroknál 6%. Mind a kamatok, mind pedig az évi tőkerészletek évenkint azon a napon fizettetnek, amely rajtuk kitüntetve van. A fizetés itt is a lejárt szelvények felmutatása s beváltása