Sürgöny, 1863. december (3. évfolyam, 275-297. szám)
1863-12-03 / 277. szám
az’átalános lejtreérés ezeken fog eszközöltetni , ezeknek költsége a fent kijelölt viszinokhoz képest leglölebb 2000, azaz kétezer oszt. forintba kerülhet. Ha végre az általános lejtű érések a legokszerűbb ösvényt feltalálják , ezen tracenak részlet sejttuérelése és a terv kidulgozása körül ismét legfölebb kétezer, azaz 2000 fiba ég így a terv teljes elkészítéséig jönne az összes költség négyezer forintba. Ezen költséget Debreczennek kell viselnie, ha kíván bajozni csatornát, oly feltét alatt azonban, hogy ezen költségei a hollandi vállalkozók, azon esetben, ha a tervezendő mellékcsatorna létesi tetőt fog, viszsza fogják fizetni. Vagy pedig a már kitervezett főég tervezendő mellékcsatornán a vállalkozó külföldi tőkepénzesek által valóban ki is vizessenek, erre nézve az kívántatik meg, hogy az illető vidéki érdekliek és más hazai vállalkozók a külföldiekhez azon erős meggyőződést érleljék meg, hogy a vállalat jövendőjéhez mi magunk bizalommal viseltetünk, és annak fintorságához mi belföldiek nevezetes érdekeinket kapcsolják. Ezen meggyőződésre a vállalkozók csupán azon esetben jutunk el,ahogy a vállalat létesítésére szükséges tőkének egyharmad vagy legalább egynegyed részére nézve az ország bomlakosai vesznek részvényeket, és a csatornának az eziztési jövedelmét az első tíz évre biztosítják ; csupán az első tíz évre, mert a vállalkozó hollandusok afelől erősen meg vannak győződve, hogy tíz év már teremt a csatorna magának elég forgalmat, és így jövedelmet. Azonban ismervén a vállalkozók Magyarország pénzviszonyait, egyáltalában nem kívánják, hogy a részvényesek részvényeiket készpénzben űzessék le , hanem részvényeiket lefizethetik a következő módokon : 1. Az átvállalt részvényekről az illető kötelezvényt ad ki, és ezt ingatlan birtokára a biztosíték mellett ugyan, de nem mundatlanul első helyen betábláztatja. Midőn pedig a csatorna elkészül, akkor a vállalatnál bejelenti, hogy akarja-e megtartani részvényét vagy kívárja azt eladni. Ha meg akarja tartani részvényét, akkor annak árát negyven évi törlesztési őszletekben fizeti le,amely annuitásokba a részvénye után a vállalatból járó jövedelem az ő javára mindig készpénz gyanánt beszámíttatni fog. Ha pedig részvényét el akarja adni, ezen eladást csupán a vállalat után teheti, nehogy sok részvény vitetvén a vásárra, annak értéke lenyomassék. Hagy eladott részvénye névértéken alól kelendül, akkor csupán az eladási valóságos ár és névszerinti érték között lévő különbségét fizeti le, szintén 40 évi annuitásokban, azaz, ha például valakinek 1.000 ft értékű részvénye van, és ezt eladja 800 frton, a 200 ft árkülönbséget fogja 40 év alatt 5 ftog részletekben kezelni, önként értetvén, hogy ha kívánja, azt kevesebb idő alatt, vagy épen egyszerre is lefizetheti. 2. Lefizetheti valaki részvényét a határon keresztülmenti csatornára szükséges föld tér kisajátítási árában oly módon, hogy a részére járó földért részben vagy egészben részvényekben fogadja el. 3. Lefizetheti a részvényt oly módon, hogy az általa vállalkozás híján a csatorna készítésénél teljesített munkálatokért részére fizetendő összegeket részben vagy egészben részvényekben veszi fel. A részvényezekre nézve a vállalat által azon előny biztosíttatik, hogy a spekulatív részvényeknek — minek például a dock-építési, —megvételéhez nekik előjoguk leend. Si M uni a csatorna első III. évi 5 per jövedelmének biztosítását illeti ■ ez eszközölhető vagy azáltal, hogy például az illetők azon tőke után, mennyiben a csatorna őket érdeklő ev bizonyos része került, 3 pcent -kamatot fizetnek, és a csatornából jövő egyik jövedelmet egészen a vállalatnak engedik, vagy azáltal, hogy az illető rész csatorna jövedelmét, — ha annyi ma lenne, — ötszáztolig kipótolják, — vagy végre kötelezik magukat, hogy évenkint bizonyos mennyiségű terheket meghatározandó áron szállítani fognak, mely mennyiségű terhet ha el nem szállítanák is, a vácikért épen úgy megfizetik, mintha valósággal elszállították volna. Mindezekkel egybehangzásban arra kérte fel a jelenlévőket, hogy ha e csatornavállalatot Debreczenre nézve hasznosnak és életrevalónak találják, létesítéséhez hozzájárulni és másoknak is, minél többeknek hozzájárulását eszközölni szíveskedjenek. Ezen hozzájárulás rendszeres eszközlésére czélszerűnek találná, hogy ha egy választmány alaki látnék, mely először részvényeseket, ha egy részvényt nem kisebb mértékben 100 ftnál, szerezne; másodszor a szükséges földiérek kisajátítása iránti lehető jutányos alkukat az illető földbirtokosokkal megenné. Végre statistikai lehetőségig biztos adatokat szerezne Végzés: Debreczen városnak jelen volt lakosai, jól tudván azt, hogy minden oly nagy terméjü tárgyaknak, melyeknek vitelére nézve a gyors szállítás nem múlhatlan, — vizen való szállítása sokkal olcsóbb és előnyösebb, mint a vasúton vagy szekeres, szállítás — ismervén azon körülményt, hogy például a szamosvidéki repere a Szamoson a Tiszára, Tiszáról a Dunára, a Danán lelfelé Pestig hajón vitetve, kevesebb szálítási bért fizet, mint mennyire annak a Szamostól Nyíregyházáig, a vasúti állomásig szekerén, onnan pedig vasalón Pestig szállítása kerül, jól tudván végre azt, hogy a csatornák után nemcsak azért lehet biztosabban várni jövedelmet, mint a vasutak után, mert ezeknél sokkal kevesebb tőkével építhetők, de azért is, mert a csatornával nemcsak fuvarozásból, de vicsérszikkasztásokból, rét öntözésekből és vízi művek hajtásából eredő jövedelmet is tehetnek, a mezőgazdászat, ipar és kereskedelem fokozatos fejlődésével és gyarapodásával arányban jövendőre bizonyosan lesznek: a tervezett csatornavállalatot életrevalónak és bizonyosan jövedelmezőnek hiszik. Debreczen városra nézve pedig,melynek évenként igen sok — a felvidékről szállítható épületi, bútor és szerszám-fákra, sóra, épületi és burkolati kövekre, szénre, mészre, takarmány és gabonaneműekre van szüksége, melyeket a tervezett csatornán olcsón, biztosan és nagy mennyiségben szállíthatna, — továbbá nagymennyiségű liszt, szalonna, gyapjú, toll, enyv, gabonaneműek, nyers és kidolgozott bőrök, vas, füszerek és sok mindenféle czikkei vannak, melyeket a czélba vett vízi úton minden irányba baszininal küldhetné, illetőleg hozathatna, a czélba vett csatornát a legnagyobb jótéteménynek, Debreczen város és polgárai jövendő gyarapodása és felvirágzása egyik leghatalmasabb emeltyűjének lenni elismerik , és annak létrehozatalát annyival inkább óhajtják, mert reményök van, hogy abból legalább a város alatti közlegelő egy részét rendszeres öntözés alá vehetik, — sőt reményük van, hogy azt a Tiszából a Hortobágyon átviendő csatornával ha most nem is, de idővel egybeköttetésbe hozhatják s a Debreczentől Hortobágy felé nagy eséssel biró vízvezetékeken nagyszerű vizimüvek és a várostól messze erő tanyákra nézve oly szükséges vízi malmok esznek készíthetők. Reményük van végre abban is, hogy ezen majdan a Hortobágy vidékére menendő csatorna utján az aszálynak annyira kitéte- Zett bortobágyi legelőknek legalább egy részét megöntöztethetik. Kifejezik tehát abbeli meggyőződésöket, hogy azon vonalnak felkeresése, melyen Debreczen városa a hollandi vállaikázó által tervezett főcsatornával egybeköttetésbe jöhet, Debreczen rangnak maga, polgárai és a jövendő nemzedék iránti kötelesség . És pedig épen most van a legjobb ideje, hgy Debreczen város a kejejébe hozható retriva iránt minden lépést meglegyen Mert sokkal előnyösebb eretbeeköttetést létesíthet magára nézve a hollandi vállalkozókkal most, míg azok az általuk lervezett főcsatornát meg nem vészittetik, s igy a vállalat által részvét venné Joliet, mint akkor, midőn már a felső tiszai, ér-berettyóisjaló-kőrösi csatorna létesült, egy már birtokban lévő társulattól kellene a vizet vásárolnia , miért is jelenlévők összesen és egyező akarattal felhívják a tekintetes nemes tanács küldöttjeit, hogy az összes városi közönség javának előmozdítására szolgáló ezen eret elérésére szükséges költségnek Debreczen város közpénztárából a tk. ns. tanács átali kiadatását annyival inkább eszközleni méltóztassanak, mivel azon esetben, ha a csatorna léte sütdtni fog, ezen költség visszafizettetik, ha pedig a csatorna meg nem épül is, a nemes város mindenesetre oly munkálatnak jutand birtokába, melyet egy szerencsésebb jövendő bizonyosan és épen Debreczen javára fel fog használni. Ami az ajánlott választmány alakítását illeti : a jelenlévők a csatorna léteziés előmozdítására ezennel választmánynyá alakultak, és ezen választmány elnökévé Szöllösy János urat mint Debreczen varié jelenlegi polgármesterét, jegyzőjévé pedig Molnár György urat közakarattal megválasztották. Jegyzettel Molnár György, budweisi püspököknek egy pástori körlevele az összes templomokban a szószékről hirdettetett ki. A püspökök Renan könyvét szóra se tartanák méltónak, miután Krisztus istenségét oly fegyverekkel támadja meg, melyeket elvrokonai és elődei ezen csatatéren már rég mint elhasználtakat és erőtleneket hajítottak el, hogy ha a kereszténység sürgölődő ellenesei is a rend ellenségei azt felforgató zeneik előmozdítására oly mnklán ki nem zsákmányolnák s nem terjesztenék. Renan műve ügyetlen hazug csinálmánynak jellemeztetik, mely valójában senkit, a ki a vallásban jó oktatást nyert, tévútra nem vezethet, s tudományilag is tökéletesen értéknélküli, telve alaptalan a a legközönségesebb gyanitárokkal. De miután a gyöngébb lelkűeket a látszat talán elámíthatná, a csalokoskodások félrevezethetnék és a csábító nyelv megvesztegethetné, a püspökök kötelességüknek tartják, hogy ez is hamis, báránybörbe bujt prófétától a hiveket óvják. * Az „Ördög pirulái“ nagyon valószinűleg szombaton fognak először színre kerülni. * Marosvásárhelyit éa Szász-Régenben m. hó 27-én megnyittatott a távírda állomás. * Az „Érd. Posta“ jelenti: Nagyajtai Kovács István, kir. közügy-igazgató, veterán történészünk, a a korán elhunyt K. Kemény Józsefnek a történelmi buvárlat terén legméltóbb társa, 8 évi tanulmányát a Werböcziben homályosan említett székely nemzetségek és törzsökökről már bevégezte, és újévre sajtó alá akarja adni. * A budapesti lánczhíd társaság m. hó 28-kán tartott közgyűlésében az idei osztalék 18 ft 50 krban állapíttatott meg, és egyszersmind köztudomásra hozatik, hogy a kiegyezkedés Budavárosával a kártalanítási igények tárgyában évenkint fizetendő 12,000 fttal köttetek meg. Ezen ősziél a 200,000 ft kártérítési tőke ”'/„ kamatait képezi, mely a szabadalom leforgásával az említett városnak lesz fizetendő. A szerződés jóváhagyatott és az igazgatóság ezenkívül másfél millió forint jutányos kölszön fölvételére hatalmaztatott meg. * A legrégibb magyar nyelvemlék, a halotti beszéd,, össze a végett, hogy Debreczenbe és Debreczenből minémü tárgyak és mi mennyiségben szállíttattak az utolsó évtizedben, fogyott el szaporodott e a szállítási üzlet, és minémű szállítási üzletre van biztos kilátás a létesítendő csatornán ? Felkérte végre a jelenvoltukat, hogy e három irányban tceoi . munkálatokkal folyó évi decenber 15 dik napjáig készen lepni és az eredményt nékie akkorig általadni szíveskednének, lephofographirozva, Sárkány váczi utczai boltjában kapható. A kir. m. törm. (adom. társulatnak f. éviov. 25-én tartott szakgyűlésén . Schwarcz Gyula: „az állatalakok ebronologiai elkövetkezéséről a rétegsorozatban“ értekezett. — A londoni Geological Society és a British Association élőikéi időről időre számot szoktak adni a földtan korookinti okvmányainak legjobb színvonaláról. Ily recapitulatiii 136.- ben történt utoljára, de minthogy ezen recapitula ió csak az 1862-dik év végéig nyert eredményeket sorolta föl, Schvarcz Gy., a londoni és pársi geológiai társaságok tagja nagyon alkalomérvnek találta az 1862. és 1963 év vívmányait az Archoegileryx Macrurua, az elgini Slaeonolepis, amonlin quignoi, thermi stb. breeti, chartraei ásatásokat, Larten Desnoyers karczolt csontjait, szóval a legeslegújabb eredményeket is fölhasználni, és a haladási nagy elmélet kiláásait mind a történeti fejlődés medetében, mindeedig jelen tárgyilagos ágában nészi bonczkés alá venni. Előadása elején fölhozza először is azon irodalmi nyomokat, melyik a régi népek, az egyiptomiak és görögök ez egybeni nézeteire vonatkoznak, különösen Entpedocles elméletének adta rövid vázlatát. Ezután Lamarcanál fogta föl a fonalat, ki a modern haladás elméletét a tudomány szántára tulajdonkép gyümölcsözővé tette. Szólóit de Blainvilleről, Branről, Hux- lesről, Lyellről, Agassizról, Owenről részletesen. Most áttért a jelen haladási elmélet tárgyilagosságának ítészi megbírálására s úgy találta, hogy most, midőn a palaeontológia több mint 40 000 új állatfajjal szaporítá az állattant, még ha Bron criteriumát, a differentiatiót fogadjuk is el, azt mondhatják : 1) hogy az eddigelé rendelkezésünk alatt álló kövületek jellegzetességei szerint, a nagy földtanikori szrkok folyamában, az állati és növényi alakoknak nagy része szenvedett ugyan változást, de e változás nem vonta szükségkép maga után oly módosulását az állati s növényi szervezeteknek, amely módosulás bizonyos, állattanilag érvényre jutott egyezményes fogalmak. Brown differentiátiója értelmében is egyáltalán haladást bizonyítna; 2) hogy az adati s növényi alakoknak ismét egy jelentékeny része nem ritkán a földtani korszakok öszszes sorozatán keresztül típusveszteglést tanúsított; 3) hogy azon rész, melynél e változás fönnebbi értelemben némileg haladást jelenthetne, fötté jelentéktelen mind az egyes esetek számára, mind pedig a módosulások minőségi mérveire nézve. A végeredmény az, miszerint sem azon ratiót nem ismerjük még, amely mint kulcs a haladás követelt menetét szabályozná, sem azon valamit, ami saját hatványolódása által ezen ratiót kifejezné. Három pont marad fönn ezen adatokkal szemközt, melyek között a haladási elmélet e pillanatban még mozoghat, t. i. 1) Azon körülmény, hogy a filmri rétegekben hüllőket és ezeknél magasb szervezeteket; 2) az, hogy a devoniban (és kőszénben) emlősöket még eddig csakugyan nem találtak és 3) az, amire Lyell épít, t. i. hogy a miocénében előforduló emlősök már mint kiveszett fajokhoz tartoznak, amiből Lyellként az következnék, hogy oly mélyen ember-ásatagokat sohase várhatóak. Ezen tények eddigelé tagadhatlanok, de az absolút haladás elméletét rájuk építeni csak azoknak áll kétségbevonhatlan jogokban, kik daczára annyi chronológiai kiábrándulásnak, az embert már pusztán szellemiségénél fogva is úgy fogják föl, mint egyedüli, változhatlan szabályzat a természet nagy gazdaságában. Azok, kik a haladási elmélethez már a deductio postulatumai miatt is minden áron ragaszkodnak, némi vigaszt várhatnak) azon körülménytől, hogy, mint Darwin és Lyell mondják, nemcsak hogy naponta új rétegeket fedezünk föl 700—800 új, a rétegsorozat eddig ismert tagjaiba beékelendő állatfajjal (mint ez Hallstadt és St. Cassianban történt), hanem hogy még azon rétegekben is találkozunk egészen új alakokkal, melyeket eddig már kiaknázottaknak tartottunk ; és 2) azon körülménytől, miszerint a geologok — Siixley példájából láthatni —az absolut kortani egykorúlag „contemporaneity“ sokat mondó, eddig használt műszavát e tekintetbeni tehetlenségek érzetében egy fölötte szerény műszóval,t. i. a „homotaxssal“ kívánják fölcseréltetn. Értekezése végén Schwarcz Gyula azt mondá, hogy sehol sem alkalmazható ephesusi Heraclitus azon mondása, miszerint az előleges vélemény egy neme a „szent betegségnek“, találóbban, mint e tekintetben. Ezen érdekes előadás kefejeztével T bán Kány másodelnök két, előadási czélokra igen alkalmas, egyszerű kísérletet mutatott be a gázok diffensiójára vonatkozólag. Az egyik igen szeilemdús kísérlet Bunsentől szármzik, mely egy igen egyszerű készülékkel láthatóvá teszi, hogy gyps falon által sokkal gyorsabban ömlik át a köneny a levegőbe, mint viszont a levegő a köpenybe. A másik kísérlet első eszméje Pebal tanártól származik és arra van módosítva, hogy egy szintén igen egyszerű készülékkel előadásban is belehes- ben bizonyítni, miszerint a szalmiák gőze nem egyszerű test, hanem sósav és ammóniák elégye, mely körülmény bebizonyítása a térfogati törvényekre nézve nagy fontosságú. E nagy érdekkel nézett kísérletek bemutatása után a gyűlés szétoszlott. Végül felhasználjuk ez alkalmat arra, hogy az illetőkkel tudassuk, miszerint fárad ba 11an munkássága első titkárunk Balogh Kálmán tanár úr eltávoztával alulirottra bízatott a titkári teendők ideiglenes vitele, miért is minden, a titkárt illető leveleket és könyveket alulírotthoz kérjük címeztetni. Kelt Pesten, 1863. november 27 én. Dr. Schnidt György, másod titkár. Megyei tudósítások. Peesmegye fenyitő eljárásáról régi törvényeink s szokásaink alapján, idomítva a jelen korhoz. (Folytatás.) XVIII.*) Az itélethozásról. Midőn az eljárás, legyen az sommás (L. IV.) vagy írott perbeli (L. IX.) f befejeztetett, a vádlott és tanok az üléstérenből kiküldetvén, az ítélő oák, a tisztiügyész jelenlétében, ki a sommás perekben ítélet készítő, tanácskoznak és ítéletet hoznak. A tanácskozás és szavazás ezen kérdések felett történik: a) váljon való-e a bűntény és mindazon nyomós körülmények, melyek a vádban foglaltatnak, b) valók-e a felmerült enyhitő és terhelő körülmények, c) bebizonyittatott-e vádlott ellen), hogy a kérdéses bűntettet elkövette, vagy abban részt vett, d) minimű bűntett bizonyittatott be s minemű büntetés alkalmazandó vádlott ellen. A szavazást illetőleg (L. XII.) határozott szabályunk áll fenn. A régi télet magában foglalja vádlott elmarasztalását, vagy felmentését. A felmentő ítélet, úgy mint az elmarasztaló, az 1840. 12. törvényczikk értelmében indokoltatik. Midőn a tényekből nem azon bűntett derül ki, melyen a vád alapult, s melyre nézve az eljáró törvényszék illető, akkor vádlott a vád alól felmentetik, a illető bírósága elé utasíttatik. A végítélet a sértett fél polgári keresetének elítélésére is kiterjed, ha ez alaposnak és bebizonyultnak találtatik, ellenkező esetben keresetével polgári bíróság elé utasíttatik. Az ítélőszék a természetben meglévő tárgyakat előbbi tulajdonosaiknak visszaadatja. A végítéletben az eljárás és rabtartási költségek iránti határozat is foglaltatik. Ha a vádlott felmentetett,agy a megye pénztára viseli költségeit, ellenkező esetben a költségekben is elmarasztaltatik. A sértett félnek, ha polgári keresete alapos, e követelésének kinyomozására fordított költségek is megítéltetnek. Perköltségek alatt azon költségek értetnek, melyek a bűntett felfedezésére, a tanúk és műsértök inpultjaira, s a letartóztatott vádlott tartására fordíttattak. A vagyonnal bíró vádlottnak értékéből a fenn forgó körülményekhez képest védőjének ügyvédi díj is ítéltetik, de elmarasztalás esetében előbb a kártérítés, azután az eljárási költségek bírnak elsőbbséggel. Az elmarasztaló ítéletben az eldöntő okoknak elő kell soroltatniok, melyeknél fogva a terhelő tények törvényesen bizonyosaknak elismertettek, s azon bizonyítékoknak is, melyeken ezen ismeret alapul. Tovább felhivatnak azon tények, melyek a fennfargó esetre alkalmaztattak, s melyek értelmében a bűntett megbíráltatok, s meghatároztatok Az ítélet ugyanazon nap élő szóval hirdettetik ki a vádlottnak, mely alkalommal az elnök az elítéltet felebbvilei jogáról értesíti. Az ítélet azután írásba foglaltatik. (1723. 24.) Fia vádlott felmentetett, az ért ők annak szabadon eresztését azonnal elrendeli (L. XVII). Ha az ítélet marisztuló és nem felebbeztetik, ■égrehajazik. A tvszék mindazon tárgyakat tulajdonosaiknak visszaadatja, melyek eljárás közben szemlélés végett az ítélőtvényszékein hozattak. Midőn a vádlott a büntető perbeli törvényes idézésre meg nem jelenik, akkor a perbeli eljárás vagy felfüggesztelik, vagy mint makacs felett az ítélet a fennforgó körülményekhez képest meghozatik és ellene letartóztatási parancs adatik ki. Midőn több vádlott társak ellen foly a büntetőper, akkor az egyik vagy másiknak távhite az eljárást meg nem akasztja, mert mindenik iránt a fennforgó vád szerint ítélet hozatván, a büntetés végrehajtására törvényes lépések léteznek. (Ezen egész szakasz az 1840 : 5. t. sz. által kiküldött országos választmány kerdő javaslatából a XIII. fejezetet képezi; minthogy ezzel megyénk él, itten megemlítenünk kell.) Ezen szakasznál fontosnak találjuk a gyanúokok alapján hozott ítéletről, úgy az ítéletben használatba vett, a büntetés megkezdésére vonatkozó kitételről: „Jogerőre emelkedésétől számítandó -------stb.--------büntetésre ítéltetik — “ bővebben szólani. A) A gyamokokon alapuló ítéletről. ha a tagadást tett vádlott, a bűntettet elkövette. a) Lásd „Sürgöny“ 271. számát. (a tényálladéknak törvényesen bebizonyitottnak kell lenni) és ellene több jelenségek úgy öszpontosulnak, hogy a jelenségek mindegyike külön tényen alapul, és hozzájárul, hogy a bűntett elkövetését vádlott előbbi életmódja, vagy személyes tulajdonainál fogva fellehetői és a tények, melyeken a gyamokok alapulnak, törvényesen bizonyosak, akkor a vádlott gyamokok alapján is, különben egyedül jelenségekre, el nem maraszalható. (Ez eljárást elfogadta már az 1840. 3. törv. is, a 399 és 400 ik szakaszban. XIV. Fej. 177. lap.) A gyanujelekről ir Szlemenics i. m. 123. B ) Vincze gyanu okokon ítéltetett el rabló-gyilkosságért 15 évre. B) „Az ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó“ stb. kitételről. Késő E nde Sándor, Pm. kp. t. II. (Folyt. köv.) Külföld. ANGOLORSZÁG. A „Times“ berlini levelezője kétségeket fejelt ki, a dán-svéd szerződés aláírása iránt. Londonban nov. 27-én számos németekből álló meeting tartatott, Heiptzmann elnöklete alatt. A meeting kijelenté, hogy a Schleswig holsteini herczegségek külön Vannak választva Dániától, hogy az 1852-ki londoni jegyzőkönyvet érvénytelennek kell tekinteni, s végre, hogy Németországnak kötelessége, Schleswig Holstein függetlenségét védelmezni. — Egy bizottmány neveztetett ki, önkénytes-csapat szervezése végett. A „Times“ helyesli a Russell gróf által a congresses ellen emelt ellenvetéseket. Az angol – franczia kormányok közt a congres- 808 tárgyában folyt levelezés lényeges tartalmát már közlöttük. Most a teljes szöveg elöttünk létén, pótlólag még a következőket emeljük ki : Russell grófnak nov. 12-ről kelt irata, az 1815-ki szerződésekre vonatkozólag, többek közt megi: „Már szinte egy félszázad folyt le a bécsi szerződések aláírása óta. A munka akkor egy kissé el volt sietve a miatt, hogy Európa számára oly sok rázkódás után, szükségkép nyugalmat kellett adni. És mégis az ezen 50 évi időköz alatt történt változások nem voltk tetemesebbek, mint ezt az időköz, a közvélemény haladása, a kormánynk változó politikája, a nemzetek váltakozó kívonatai tekintetéből lehet várni. Ha a westpbáliai bkétől 1700 ig, vagy az utrechti békétől 1763-ig lefolyt időszakot vesszük, úgy találjuk, hogy ezen időközök szintén tetemes változások által tűnnek ki. És még fent tarnák akkor szükségesnek, a westpbáliai vagy utrechti szerződésnek általános átvizsgálását eszközölni, ő felsége kormánya azon meggyőződésben van, hogy az 1815 -i szerződés főpontjai teljes érvényben állanak fönn, s hogy az európai sulyegyin ezen alapokon nyugszik." Dronyn de Lluys nov. 23-tól kelt válaszában különös hangsúlyt helyez a következőitre : „Míg a császár Európát az igen izgatott helyzet veszélyeire figyelmezteté, kijelölé az eszközöket azon szörnyű bajok eltávolítására, melyeket előre lát, és amelyeket neki talán kevésbé kellene rettegnie, mint másoknak, miután a kérdés — melyből jelenleg bábom eredhet — Francziaországot csak közvetve érintené, és attól magától függne, hogy a harczban résztvegyen-e vagy nem ? A császár megtette ezen léplést, midőn valamennyi fejedelmihez teljes bizalommal járult, a nélkül, hogy közülök bármelyikkel előlegesen értekezett volna , megmutatandó részrehajlatlanságát, és a fontos tanácskozást, melyre meghívásait szétküldő, minden lekötelezettségből szabadon megkezdendő. A párisi congressus utolsó üléseinek egyikében Clarendon Károly, az épen aláírt békeszerződvény egy határozatát idézi, amely azon esetre, ha a porta, s az aláíró hatalmasságok közt viszály támadna, mielőtt erőhatalom vétetnék igénybe, egy barátságos állam közvetítését ajánlá, azon nézetet jelentvén ki : „vajha ezen szerencsés újítás általánosabb alkalmazást nyerne, és igy védbántya lenne oly összeütközések ellen, melyek gyakran és azért fordulnak elő, mert nem mindig lehetséges magyarázatokba bocsátkozni és kiegyezkedésre jutni.“ Valamennyi udvar képviselője egy akarattal elfogadd tiszttársak nézetét, és nem vonakodtak kormányaik nevében azon óhajtást kifejezni, miszerint oly államok, melyek közt komoly félreértés támadna, mielőtt fegyverhez nyúlnak, baráti közbenjárást vegyenek igénybe. A császár gondoskodása még tovább megy ; nem vár arra, hogy a viszály valósággal előálljon, ha