Sürgöny, 1864. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1864-01-01 / 1. szám
koronáját mielőbb Felséges Urunk felkent fején is ragyogni láthassuk!“ — Ez indítvány oly lelkesedéssel fogadtatott, hogy az ország prímása a dicső czélra nyomban 4000 forintot felajánlott, s evvel együtt már az ebéd végéig hétezer forint összejött, egyszersmind pedig az indítvány részletes formulázására azonnal bizottmány is alakult. Vajha ez ne úgy járna mint a Mátyás király szobra ! Vajha ez a f. évi május 6-kára, — mint a szt -István vitézrend alapításának századik évfordulati napjára, — vagy augustus 20-kára, mint szt.István ünnepére, vagy mielőbb készen lenne!! hogy a szent István első magyar király dicső emléke ezáltal ismét megujittatnék, s külsőleg is örökittetnék !! ! Sebestyén Gábor: Napi újdonságok. * Tirolnak Austriávali ötszázados egyesülése ünnepére az országos főczéllövészet egy albumot készíttetett, mely már első beleillesztett lapjai által is nagy becset nyer. Az első lapon Császár Ő Felségétől sajátkezüleg aláírva áll : „Ferencz József, Innsbruck sept. 29-kén 1863.“ A második lapot Károly Lajos főherczeg látta el emléksoraival. Két más lapon gr. Degenfeld-Schonburg tszn. hadügyminister s gr. Folliot Crenneville kézvonásai láthatók. * A „C. Oesterr. Ztg.“ írja, hogy minden szabadságos katona a magyarországi ínséges vidékekből, ha magát jelenti, legmagasb megbízás folytán azonnal kincstári ellátást nyer és beállittatik illető ezredébe. * A f. hó lévén tartandó technikus tánczvigalom háziasszonyául gr. Keglevich Béláné kéretett föl. — Somogyból érkezett távirati közlés szerint dec. 19-én a sörnyei rablást elkövetett banda két tagja rendőrökkel összeütközésben agyonlövetett, másnap peezen rablóbanda feje a panda-Által élve elfogatott sa hatóságnak . A csendőrök által már elébb elfogatván két ezen rablásbani résztvét terhel, a közbátorság ára ezen tények által döntő lépés létetett. ” elterjedt azon hir, hogy Pest-Buda köztük 12 egyénnel elsülyedt volna, de anban valósult, hogy egy csolnak billiám fiu vala, kik azonban megnyaspatva azt. körlevelet bocsáttek, hogy ei lul a lisztszállitási valleimekkel egsztályba fogják sorozni, vagyis, hogy a lisztre nézve az árszabály jelentékeny módon leszállittatik, egy vámmázsa lisztnek egy mértföldre való szállításáért ezentúl 97/1 pont fog fizettetni, beleszámítva a fel- és lerakás költségeit. — úgy halljuk, hogy Kunsch József úr ismét új vállalatot szándékozik megindítani és pedig ezen czím alatt: „Az országos ügynökség gazdatiszt- és kereskedősegéd-felvételi osztálya ;“ tehát kiegészítő része lesz ez a vezetése alatt működő „Jószág és hazai termények országos adásvevési ügynökségének.“ * Új jogi könyv. Lapunk lefolyt évi 258, 260 —298. számaiban R. E. S. által bemutatott „Pestmegyei fenyítő eljárás, a régi törvények és szokások alapján, idomítva a jelen korhoz, ellátva a fennálló rendeletekkel“ — Kugler Adolf pesti könyvárus által fog e napokban sajtó alá bocsáttatni, és szerző azt úgy állítja össze, hogy azt más hatóságok is, melyek Szlemenics ismeretes rendszerét követik, használhassák. Mint értesülünk, R. E. S. a törvénykezés terén megjelent „Felsőbb rendeletek gyűjteményét“ is zsebkönyvben szándékozik kiadni. * Brüsselben a „Monnaie“ színházban egy magyar szövegű ballet került előadásra. — A ballet czíme: „Fiamma“. Tartalma abból áll, hogy egy magyar főúr a mágiával és a szellemek idézésével foglalkozván, földi mátkájáról és menyegzőjéről egészen megfeledkezik, s szövetséget köt a bárdus Fiamminával, kit a sátán küld a főurnak kedvesül. Fiammina különféle csábító alakban jelenik meg a magyar főurnál,s házasságát megakadályozza. Azonban a sátánnal kötött szövetség ideje lejárván, a magyar főur nagy ünnepélyt ad , de ez ünnepélyen Fiammina is megjelenik. A kastély lángba borul, összeroskad, a főur hátrahanyatlik, és Fiammina „Fiamma“ alakjává változván, sátáni diadalt ül. A 2-ik felvonási ünnepélyen szép „hármas magyart“ tánczolnak: Girod, Wesmäel és Vincent kisasszonyok. * A „Tárogató“ hírei közt olvassuk : A Madarászon és Sárköz-Újlakon kiütött keleti marhavész továbbterjedésének megakadályozása tekintetéből, tudomásunk szerint városunk (Szathmár) a madarászi és batizi útvonalakon a szabad közlekedéstől elzáratott. — Ugyanott hírlik, hogy a villany-telegraph jövő tavaszszal már Debreczentől Szathmár határán keresztül egész M.-Szigetig fel fog állíttatni. * Az „Ungar“ írja, hogy az újpesti vaspálya sínjeit már készítik, s hogy e vállalat oly részvétnek örvend, miszerint a folyó 1864-ik év „Péter és Pál“ ünnepére a pályát megnyitják. * Külön színházi vonat. A budai népszínház f. hó 9-ki előadására (természetesen az „Ördög pilulái“) székesfehérvári vendégek részére, mint a „Hír“ értesül, 96 zártszéket foglaltak le. Székesfehérvárról Budára ez alkalommal külön vonat fog rendeztetni. * „Szécsy Máriá“-nak szigorú bírája akadt a „K. Közlöny “-ben. Szigeti e drámájáról, mely a kolozsvári színpadon m. hó 26-án adatott elő, az említett lap így nyilatkozik : „E műnek mi drámai becse sincs. Szécsy Mária egy női Don Quixotte. Mennyivel jobban lehet a szerelemből indokolni a vár feladását, mint politikai gyors fordulatból. E műben az ember csak a várnagyot becsülheti, de a főszereplő nőt nem, ki politikust játszik mindvégig, holott nő. Azonban a scenirozás eleven s a színpadi hatásra tett számítások nem sikertelenek. Alkalmas vasárnapi darab lesz ezen színpadi hatás által, ámbár a közönség valami fontos eszmét nem tanul belőle.“ Tehát csakugyan józanabbak lettünk már, hogysem egypár színpadi hazafias phrasis megvesztegethessen bennünket. Vajha ez örvendetes jelenséget komolyabb dolgokban is érvényesítve látnék.] * A „P. H.“ vegyesei közt olvassuk : Hir szerint a kereskedelmi ministeriumban közelebb néhány bizottmányi ülés tartatott a zimony-fiumei vasút tárgyában. Egy felhatalmazott brüsseli vállalkozó van jelenleg Bécsben, ki az ügyet sietteti. Evvel eszközöltetnek az alkudozások, melyekben a horvát udv. kanczellária részéről Utiesenovics udv. tanácsos vesz részt. Az illető előterjesztéseket a birodalmi tanácsnak még folyó ülésszakában akarják megtenni, de minthogy az idő már nagyon rövid s a részletes tervek nincsenek kidolgozva, ez alig fog végbe mehetni. A vállalkozók minden mértföld után 120,000 ftnyi összjövedelmet kívánnak. * Richard abbénak — írja a „M. 8.“ — versenytársa akadt Peczeniczén, Drozdi mérnökben, aki, mit jelentik, Peczenicze környékén már számos forrást fedezett föl. * A vonzó „Ördög pilulái“-ból Rózsavölgyinél zenekivonatok és átdolgozatok jelentek meg, zongorára téve Simacsek Alajos karnagy által. Az első füzet egy „négyes“, ára 60 kr. A jövő füzet egyveleget adand ugyanazon bohózatból. A hangjegy czímképén az „Ördög pilulái" nak ördöngösségei vannak ábrázolva. * Thüringiában több nagy hurkagyár a trichnin-betegség következtében támadt félelem miatt megszüntette működését. Lipcsében a trichnin-betegség 20 esetben mutatkozott. Az utóbbi időkben két halálozás is történt e miatt ugyanegy családban. A Dreher nagyszerű svechati Börtelepén napon- s ként 3400 akó sert termeltek. Ezen nagyszerű gyáron kívül még következő realitásai voltak : a mannswörthi uradalom Alsó-Austriában és Michelup Csehországban, Bécsben és Pesten sörfőzdéje, Opernringen egy óriás bérháza, Svechaton még három nagy műmalma, és 20 bérháza, ezenkívül tömérdek földbirtok. Üzletét sógora és egy barátja (Rich) fogják folytatni, s midőn fia, ki most 15 éves, a 21-ik évet eléri, ez veendi át. * Tegnapelőtt a József-kelvárosi alkapitányi hivatal által egy ismeretlen férfi hulla szállíttatott a szt. Rókushoz czimzett városi közkórházba törvényes bonczolás végett, ki önfölakasztással vetett véget életének. Ruházatáról ítélve, mostoha viszonyai okozhaták e borzasztó eltévelyedését. * A „Vegyészet és Gyógyszerészet“ czímű megszűnt szakközlöny kiadója kéri tisztelt előfizetőit, hogy a nála lévő előfizetési pénzeik visszavétele vagy esetleg azoknak helybeli fizetéseik törlesztésére fordítása iránt szíveskedjenek mielőbb intézkedni. Lakása : aldunasor 3-ik sz. * Éghajlatunk alatt mesével határos, a mit az „Aradó-nak írnak, hogy t. i. Kis Peregen egy 10 éves leány anya lett s gyermekét maga szoptatja. A gyermek atyja egy 12 éves fiú. * Jagócsi Péterffy József, mint szerkesztő, a következő sorok fölvétele végett keresett meg bennünket: „Tisztelt szerkesztőség! Bizonyos félreértésekből eredeti hírek lapom további meg nem jelenéséről értesítették a t. közönséget. — Minthogy lapom ezentúl is rendesen minden 14 naps—2 ivén mint tisztán gazdasági és szakismeretet terjesztő lap évi 4 forint előfizetés mellett meg fog jelenni, szívesen kérem a t. szerkesztőséget, ezen körülményt soraim fölvétele által a t. gazda közönséggel tudatni, melyet tisztelettel értesítek aziránt, hogy a „Dunántúli társadalmi közlöny“ ezután „Dunántúli Gazdasági Közlöny“ nevet viselend. Őszinte hazafius tisztelettel stb. Keszthely, dec. 26-kán. Jagócsi Péterffy József, szerkesztő.“ * Limayrac Paulin a párisi „Constitutionnel “-től, mint párisi lapok helyreigazítják, nem a Ferencz József-rend „lovagjává, hanem „középkeresztesévé“ neveztetett ki. * A budai kis sorsjátékban dec. 30-án oly számok jöttek ki, melyeket kivált így utólagosan — nagyon könnyű lett volna kiokoskodni. Kijött t. i. 86, 63, 64, — a 63 az ó év, 64 az uj, s mind a két évszámban benne van a „86“ is. Mint halljuk, egy izraelita atyánkfia csakugyan kiolvasta mindezeket a jövendők titokzatából és szerencsés eszméjéért 4000 ftot kapott. — Mai számunkhoz van mellékelve a nőegylet részéről az „újévi megváltások névsora“. S sem vagyunk tisztában magunkkal arra nézve, hogyan fvelhetnek okszerűbben azon földet, mely fejletlen iparunk és kereskedésünk folytán — mindenünk! Kérdem már most : nem kellett- e pirulnunk nemcsak a műveit külföld, hanem önmagunk előtt is, hogy ennek kérdését a nyilvánosság ítélőszéke elé terjesztjük ? Egy ily nemzetnek, mint mi magyarok vagyunk, melynek iparo s kereskedése máig is bölcsőjében van, s mely annyi századok óta tisztán a földmivelésre van utalva, mezőgazdaságával példánykép kellene tündökölnie az egész világ előtt, s olyannak lennie a mezőgazdaság ismeretének terjesztésében, minek hajdan a görögök és rómaiak voltak a tudomány és szépművészet terén. Kívánatos volna e szerint, hogy az országos magyar gazdasági egyesület a földművelés ügyét a szó legszorosabb értelmében magáévá téve, választmányi szakosztálya által egy, viszonyainkhoz alkalmazott földművelési és termelési útmutatást dolgoztatna ki, s azt több ezer példányban minél csekélyebb árért terjesztené hazai gazdáink között. De továbbá, ugyanezen lap hasábjain nem ok nélkül rovattak meg némely gazdasági egyleteink, mert amennyiben örvendettünk azok alakulási processusának, annyiban elszomorodtunk a miatt, hogy a létezők csakis a collegialitás formái közt mozognak folytonosan, nem fejtik ki azon tevékenységet, melyre számítottunk, mellőzik az industriális irányt, mely miatt annyi kárt vallott már a magyar gazda , pedig az általam megpendített, s egy két gazdasági egylet által realizált ügynökség eszméje is nem csekély lendületet adna terményeink forgalmának, kivált pedig ha gond lenne arra fordítva, hogy az ilyetén ügynökségek vezetése kereskedelmileg szakavatott egyénekre bizassék. Végre, mit mondjunk a közraktárak eszméjéről, vájjon nem méltán jajdulhat-e föl a honfiúi kebel, hallván azt, hogy ezen üdvös eszme is külföldi tőkék által fog nyerni életet. Gondoljuk meg, hogy földmivelő nemzet vagyunk, hogy mezőgazdaságunk éltetőnk s mindenünk, hogy minden tekintetben függetlenségünk az, mely hivatásunknál fogva a közvetítő szerepet nyugat és kelet közt számunkra biztosítja. Ha már vasutaink, s más nagyobbszerű vállalatok idegen tőkék által jöttek létre, melyek mind megannyi jövedelmet vonnak ki hazánkból, nem lehet s nem szabad megengednünk, hogy hazánk fővárosában idegen pénzen oly közraktár állíttassák föl, melyre, mint idegen vagyonra, csak önváddal tekinthetnénk; hiszen a „magazin genereaux“ czím már magában is is roppant compromissio volna reánk nézve, s mintegy azt mutatná,hogy mi csakis a napszámos szerepére lennénk utasítva azon külföld irányiban mely minden tekintetbeni kifejlettségénél fogva úgy az ipar, mint a kereskedés és tudományokban visszamaradt nemzeteket igyekszik fölkeresni, — jól tudván azt, hogy az ilyetén nemzetek körében az önző utilizálásra mind megannyi alkalom kínálkozik, de másrészről magunk is meggyőződhettünk, hogy hazai érdekeinket sok idegen vállalkozó kalmárkodási szenvedélyének martalékául dobja oda. Nem lehet s nem szabad, mondom, megengednünk, hogy hazánk szívében a közraktár, mezőgazdaságunk ezen legszebb jelvénye, idegenek érdemének legyen hirdetője nemzetünk rovására, s olyanok felügyelete alá helyeztessék, kiktől, mint idegen vállalkozóktól, egyátalában nem igényelhetjük azon hazafias legjobb szándékot, mely nélkül közérdekeink előmozdítására soha nem számíthatunk. Hazánk viszonyai olyanok, hogy mezőgazdaságunk körül,osztály- s rangkülönbség nélkül, e hon minden fiának gyülekeznie kell, mert ez éltetője nemzetiségünk, irodalmunk, iparunk és kereskedésünknek; következőleg a közraktár eszméje is természetes kifolyása lévén mezőgazdaságunknak , közakarattal törekednünk kell annak önerőnkbeli realizálására, annál inkább, mivel ilyetén közraktár hazánk fővárosában nemzetünk előretörekvésének lenne szintén egyik legszebb bizonyítéka, s oly csarnoka, melynek idegen kezekkeli illetését nem lehet megengednünk. Ez érdemben is a kezdeményezés az országos magyar gazdasági egyesületet illeti, nagyban elősegélvén ez ügyet erkölcsi befolyásával, s meg vagyok győződve, hogy kitűzendő lobogója körül honfitársaink egész phalanxa fog gyülekezni, realizálására azon üdvös eszmének, melynek egy közraktár felállítása által idegen erők kívánnak életet adni. De nézzük már most, honnét teremthetnék elő a kérdéses központi közraktárnak felállításához szükséges pénzerőt ? s hogyan lehetne azt legczélszerűbben létrehozni ? A pénzerőt illetőleg : ehhez csak maga Budapest is nagyban járulhatna, mert felvéve a két városnak terménykereskedőit, ezek száma a 200-at meghaladja; már most ezen számból vegyünk csak 150 kereskedőt, mint olyanokat, kik raktárakat bérelve, raktárdíjt fizetnek évenként, és tegyük egyremásra a 150 raktár évenkinti illetékét, egyenkint 300 forintra : a bérilleték 45,000 ftra rúg; ezen összeget 5%-val tőkésítve, képvisel ez 900,000 ftot; következőleg megszüntetve Buda-Pesten a magánraktárakat, terménykereskedőink a közraktár alaptőkéjéhez ezen összeggel járulnának. A közraktár részvények útján lenne létesítendő, s helyisége és felszerelésére 1,500,000 ft volna fordítandó, mig a forgalmi tőke 2,000,000 ftban állapíttatnék meg, s igy 3,500,000 ftnak megfelelő 17,500 darab 200 forintos részvények bocsáttatnának ki, megjegyezvén, hogy a 2.000,000 forgalmi tőke előlegi szolgálna a raktárba beadandó terményekre, minden tételnél a termény értékének V3-áig 6%-os kamat mellett, míg a letéti díj, a termények milyenségéhez képest, mázsa vagy mérő után szabatnék meg bizonyos illetékben. Távol legyen, mintha ily módon a számításomnak csalhatatlanságot kívánnék tulajdonítani, avagy elfogadásra számított terv közlése lett volna szándékomban . — teszem ezt azért, mert szívből óhajtom, hogy ez üdvös eszme realizálása ne idegenek , hanem a magyar nemzet érdeme legyen. Ku nsch József: Vidéki levelek. — H.Gyula, dec. 22-én 1863. A „Hon“ f. évi dec. 17-iki számában, B.Csabáról egy czikk közöltetek, melynek írója feladatának tekinti, a dolgok nagyítása által a népet rémíteni, és a közbiztonságot ezen városban annyira veszélyezettnek feltüntetni, hogy aki e czikket olvasta, valóban csodálkozhatik a czikkírónak az ottani városi bíró Schuch Józsefben vetett abbeli erős bizodalmán, miszerint nem a közhatóságokban, hanem csakis ezen egy férfiúban látja az egyedüli biztosítékot arra nézve, hogy a veszély az ottani lakosok fején túl nem áradani. De ha már czikkíró ur Schuch urat annyira kiemelte, akkor kár volt neki a megyei hatóságot késedelmes eljárással vádolni, annál is inkább, mert hitelesen, irományszerűleg kimutatható, hogy ezen vádja merőben alaptalan. Azt állítja ugyanis czikkíró, hogy az ottani alreáltanoda 43.000 ftnyi alapítványi összegének a szükség kényszeréből, nagy részt a nyomor enyhítésére fordítása iránti inségi bizottmányi határozat 10 nap óta Gyulán megerősítésre vár és hogy késedelem esetén a csabai inségi bizottmány, a felelősség növekedtével szemben, lemondással fenyegetődik. Ezen állítás cáfolatául hitelesen kimutatható, miszerint a csabai inségi bizottmánynak, s illetőleg az ottani városi elöljáróságnak azon folyamodványa, melyben az ottani iskolák alapítványi tőkéinek szaporitására felajánlt nemzeti kölcsönkötvényeknek eladásából bekerült 45,656 ft 99 krnyi pénzösszegnek máskénti fölhasználását kérelmezte, mint ezt a nagymélt. m. k. helytartótanács a városnak egy előbbeni kérvénye folytán elrendelte volt, — a megyei hatóság— Tass, dec. 23. Az inségügyi bizottság tagjai ekként választottak meg a megyei központi választmány által: elnök Bernát Lajos, tagok Hajós Menyhért, Földváry József Tasson, Jankovich Miklós Vadason, Apáthy Gyula Solton, Zlinszky György Izsákon, Antonovics János kanonok, Ábrahámffy János, Szauter József Kalocsán, Ujváry László Bátyán, Tessényi József Sz. Istványon, — mind oly férfiak, kik rövid három hó alatt is bebizonyították, hogy érdemesek a megye bizalmára. Ezen bizottság, milyen Pest megyében minden járásban van, minden községben alakított községi bizottságokat, melyek elnökei rendesen a felső járásban a birák, az alsóban lelkészek vagy köztiszteletben álló egyének, ezekkel levelez a járási választmány, vagy közvetlenül vagy tagjai által; mindent, mi az ínség ügyére vonatkozik, a községi elnökök a járási elnökkel tudatnak, ki, ha olyan az ügy, hogy hatáskörét túllépi, a megyei elnökkel tudatja. Mit tettünk eddig ? Kiosztottunk 1400 pozs. m. tisztabuzát, 3551 V. pozs. m. rozsot vetőmagot, mint álladalmi kölcsönt 13 községben. A gabona mind minőségre, mind mennyiségre tökéletesen kielégítő volt. Nem lehet nyilvános köszönetet nem mondanom a választmány nevében gr. Széchenyi Kálmán úrnak, ki oly nagylelkű volt, Dunánk szélén csabonyi pusztáján fekvő nagy magtárát a közügynek egészen átadni, mely ezt két hónapig folytonosan igénybe vette, miben urad, főtisztjét, Hanny Endre urat is megilleti a közeli amorót. Ugyanez idő alatt, mig egyrészről a vetőmagot osztá a választmány, folytonosan felügyelt az ordaszádori nagyszerű védgát műveire, hol biztosát, Zlinszky Elek urat tartotta, ki a munkások élelmezését naponkint saját maga vezette. A védgát 720° hosszú, 9° a talpa, közel 3° magas. E gáton a felsőmegyei lakosok, kik már septemberben ínségre jutottak, alkalmaztattak, s hetenkint 4, 5, 6, 7 száz ember is foglalkozott. A mellett, hogy az egész mű csaknem felényibe került, mint került volna különben, ínségeseink a pompás hús mellett, melynek fontja 8 kr volt, a jó kenyérrel, melynek fontja 5 kr, oly jól érezték magukat, hogy midőn dec. elején elbocsáttattak, sokan sírtak s mondák, soha sem volt jobb dolguk. Vitt magával haza ki 20, ki 25 ftot. A töltés mellett hóz f. évi december 14-én érkezett be és a hivatali személyzetnek az ez időbe esett nagyobb elfoglaltatása mellett is folyó hó 19-én, tehát négy nap múlva a beérkezés után, a nagyméltóságu helytartótanácshoz ajánlókig történt felterjesztetéssel és a városi pénztár legszükségesebb kiadásaira ideiglenesen s felsőbb helybenhagyás reményében, a megyei hatóság által engedélyezett kölcsön utalványozással elintéztetett és ugyan aznap postára is adatott. Ezekből kitűnik, hogy czikkíró urnák azon állítása, mintha a fent említett kérvény 10 nap óta Gyulán elintézésre várt volna, teljesen alaptalan és épen ilyen alaptalan azon állítása is, mintha a csabai inségi bizottmány a késedelem miatt lemondással fenyegetődzött volna, mert erre a fentebbiek szerint semmi ok nem létezett és az ottani inségi bizottmány tagjainak átalánosan ismert emberbaráti nemes érzületüknél fogva ilyetén lemondás vagy az azzali fenyegetődzés eszméje csupán czikkiró ur agyában fogamzhatott. A fentebbi igazolással nem volt célom a megyei hatóság intézkedéseinek czikkiró ur részéről elismerést szerezni, ezen intézkedések oly tényleges eredményekben nyilatkoznak már, melyeknek jótékonysága a későbbi években is, midőn a megye ügyeit kedvezőbb viszonyok közt más hatóság fogja kezelni, érezhető leend, hanem tartoztam ezen igazolással a megyei hatóság tekintélyének és a hivatalnoki személyzet becsületének, mert jelenben, midőn az ország minden lakosa tehetségéhez képest szívemelő áldozatkészséggel járul az Ínség enyhítéséhez , a közhatóságoknak és azok minden hivatalnokainak nem csak hivatali, hanem legszentebb emberi kötelességük, az Ínség ügyébeni minden tárgyalásokat lehető leggyorsabban eszközölni, és az e tekintetben földeríthető hanyag és késedelmes eljárás, nem csak hivatali, hanem honpolgári kötelesség teljesítésének vétkes elmulasztása volna. Maraaky Károly, békés megyei főjegyző, s hosszú deszka szint emeltek, melyeket a szél és esőtől védte; bográcsok, ásók, kapák, csákányok vásároltattak, melyek jelenleg leltározva az ordasi község házánál tavaszi használtatásig őriztetnek. Ugyanez időben a járási választmány gyűjtötte községenkint a könyöradományokat, részint a községi bizottságok, részint az elnökség személyes megkeresése útján. Eddig begyűlt az elnökséghez következő adakozás: Apostag 52 ft 8 kr, Solt 64 kr, (itt a többi pénzen gabonát vettek), Bogyiszló 15 ft 62 kr, Szalk Szt-Márton 40 ft 29 kr, (ide Jankovics Miklós ur 25, Hanny Endre ur 10 ftal járult) Dab 25 ft, Dömsöd 50 ft 96 kr, D.Egyháza 13 ft 60 kr, Vecse 31 ft 89 kr, Izsák 29 ft kr, Csanád 19 ft 47 kr, Sükösd 16 ft 90 kr, Szt-István 3 ft 70 kr, Szeremle 23 ft 33 kr, Akasztó 8 ft 70 kr, Tass 36 ft 11 kr, (ide Földváry József úr 20 ft, Vég György ur 5 fttal), Kis-Körös 157 ft 90 kr, Vadkert 24 ft 90 kr, Lajtáry József ur a Kis-Kőrös körüli pusztákról 30 ft, tassi zsidók 7 ft 35 kr. Szintén a járás községei nyújtottak be Pesten : Úszód 35 ft 36 kr, Császártöltés 19 ft 40 kr, Nádudvar 7 ft, Dusnok 10 ft, Miske 5 ft 10 kr ; továbbá az elnökségnél gr. Széchenyi Kálmán ur 100 ftot és 100 pozs. m. búzát; Bernát Lajos elnök ur 50 ftot és 20 pozs. m. búzát; Nagy Istvánná önga 100 ftot és 1000 kéve rőzsét; Zlinszky György ur újabban 15 ft 90 krt. Ezenkívül minden községben adakoztak gabonában s egyéb élelmiszerekben, melyekhez egyes személyek is járultak. A gabonabeli községenkinti adományok beérletése már megtörtént, s Dömsödön, Dabon, Izsákon, Tasson, Solton és D.-Vecsén az élelmezés több hete foly, mit azonban, fájdalom, csak a legszükségesb eseteknél alkalmazhatunk, miután járásunk alkalmasint leginkább csak maga erejére lesz szorítva. Az élelmezést eddig kész kenyérnek naponkinti, a közp. bizottság elnöke általi kiosztásával eszközli. Ezt a módot lelkiismeretesen ajánlhatom minden inségügyben működő közegnek, mivel így a visszaéléseknek eleje vétetik, t. i. aki már annyira van, hogy személyesen naponkint elmegy kenyeréért, az valóban ínséges, azáltal pedig, hogy naponkint kapja ki élelmét, meggátoltatik a szegény attól, hogy egyszerre sokat kapván, hirtelenében hegyen, völgyön lakadalmazzon, s pár hét alatt nyakát szegje egész téli élelmének, azon hiszemben, hogy ismét kap. (M. S.) Külföld. FRANCZIAORSZÁG. Az „Indép. beige“ szerint a törvényhozó testület fölirati bizottmánya egy, a béke melletti igen jelentékeny phrasist akart tervébe beigtattatni; azonban Rouher azt ezen eszméről azon megjegyzéssel igyekezett levenni, miszerint a kormány szintén hőn óhajtja ugyan a béke fönntartását, azonban ama phrasis rendreutasítás vagy megrovás kifejezésének tekintetnék. Roucher ez alkalommal ama nyugtalanító tervekről beszélt, melyek az olaszországi cselekvési pártnak tulajdonosainak, s azon biztosítást ad, hogy a turini kormány legkevésbé sem félhet ily tervektől. A „France“ s „Constitutionnel“ rögtön ismét azon igyekeznek, hogy egy általános congressus szükségét, az első franczia javaslat szellemében, az európai békeérdekek álláspontjából tüntessék föl. A „France“ ezen szükséget azon átalakulásokból is következteti, miken Európa az 1815-ki szerződések megállapítása óta ment át. A „ Temps“ szerint azon hír szárnyal, miszerint a nagyhatalmmak abban egyeztek meg egymás közt, hogy a dán-német viszályt saját választott bíróságuk elé vigyék. Azonban az értekezlet helye iránt vélemény különbség uralkodik. Angolország Londont hozza javaslatba , Francziaország pedig azt kívánja, hogy ezen kérdés a „szűkebb congressus“ elé terjesztessék. NÉMETORSZÁG. A Hamburgban öszszegyülve volt holsteini rendek következő beadványt intéztek a szövetség-gyűléshez : „Magas szövetség-gyűlés! A dán haderő’ legközelebb odahagyandja a holsteini herczegséget, s a német szövetség ugyanazt bir