Sürgöny, 1864. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1864-01-14 / 10. szám

get fölállításakor a pueblai balesetek már tudva vol­tak. Szónok mellékesen még a távol földöni expeditió­­kat kárhoztatván, erélyesen kívánja a béke fönntartá­sát. „Lehetetlen“ — így végzi beszédét — „meg nem rémülném, ha arra gondolok, hogy minő katastrophába­n részbe fognánk döntetni, ha a szárazföldön nagy há­ború ütne ki. A 9-ei ülésben Vuitry állam­tanácsi al­elnök emelt szót, hogy Berryernek válaszoljon. Beszéde ezen néhány szóba foglalható össze: „A cs. kormány sza­­porítá Francziaország gazdagságát s nagyságát.“ Erre a törvényjavaslat 232 szavazattal, 14 ellen elfogadtatott. Az ellen szavaztak : Javai, Marnier herczeg, Pelletan, Hénon, Simon, Ollivier, Guéroult, Favre Gy., Darimon, Lan­­juinais, Havin, Glai­s-B­izoin, Mag­ain, Picard. A válaszfölirati vita hétfőn kezde­tik meg. Az ellenzék f. hó - én adá be a válaszfölirati terv­­hezi módosítványait. Ezen módosítványok száma 9. Az első a választásokra s hivatalos jelöltekre vonatkozik. Abban az mondatik, hogy az ellenzék által nyert 2 mil­lió szavazat jól megfontolt tüntetés, a szabadság visz­­szaszerzése mellett. A kormány nyomása nélkül egész Francziaország Páris, Lyon, Marseille stb. szavazatá­hoz csatlakozott volna. Francziaország nem kételkedik önmaga iránt, azonban az ugyanazon jogokat akarja gyakorolni, mint a többi nemzetek. Az ígért közigaz­gatási szabadság­ok semmi értékkal sem bírnak, ha csak azok a politikai szabadságok biztosítására s erős­­bíté­sére nem szolgálnak. A választási szabadság, mely a hivatalos jelöltségek által félreismertetik s megsérte­tik, a legelső a szabadságok közt. A második módosítvány a biztonsági törvény el­törlését kívánja, mely megsemmisíti az egyéni szabad­ságot. A harmadik módosítvány sajtó­szabadságot kí­­ván. A negyedik a községi hatóságok hatalmának nö­velésére vonatkozik. Az azt kívánja, hogy a megyei tanácsok maguk válasszák elnökeiket, hogy a párisi s lyoni község­ tanácsok jövőre ne a kormány, hanem a választók által neveztessenek ki, s hogy a polgármes­terek kinevezése, kik eddig a kormány által hivattak állomásaikra, választás által történjek. Az ötödik a munka­szabadságra s az ingyenes elemi oktatásra vo­natkozik. A hatodik nagyobb szabadságot kíván a gyar­matok s Algír számára, mivel azok szabadelvű intéz­mények nélkül sohasem virágozhatnak föl. „Legalább egyenlő állapotba helyeztessenek azok“ — úgymond — Francziaországgal. “ A 7-ik Mexicóra vonatkozik, s így hangzik : „Sajnáljuk, hogy a kormány ragaszkodik a me- ■ .• Mi nem helyeselhetjük ezen bennün­ket ölejutó vállalatot, s a közvélemény tolmácsai vagyunk, midőn azt kívánjuk, hogy az tüstént megszün­tessék . ! A - ik, R­ó­m­á­r­a vonatkozó módosítvány igy hangzik : . . . „Sajnáljuk, hogy a kormány — az általa tett ígé­ret daczára — nem értesített bennünket a Rómávali alkudozások állásáról. Mi részünkről folyvást azt hisz­­szük, hogy Róma a rómaiak sajátja, s hogy megszállá­sunknak meg kell szűnnie.“ A Lengyelországra vonatkozó 9-ik módo­sítvány így hangzik : „Ama hősies harczc­al szemben, mit Lengyelor­szág folytat, nem szorítkozhatunk annak, mint függet­len nemzetnek, joga iránti üres rokonszenv kifejezé­sére. A kormány — mely eleinte annak fáradozásait ünnepélyesen elítélte — azokat később fölbátoríta. Mi azt hisszük, hogy azon it, melyre az lépett, nem bír ki­menetellel. Egy európai érdek nevében azt kívánjuk, hogy az — a nápolyi királyra vonatkozólag Angol s Francziaország által adott példát követve — szakassza félbe a diplomatiai összeköttetést egy oly hatalommal, mely a szerződéseket s az emberiség örök szabályait lábbal tapossa.“ Guéroult s Havin — kik egy, Oroszország elleni harczias nyilatkozatot tartalmazó módosítványt szerkesztettek, azt azonban nem juttathatók elfogadta­tásra — nem írták alá a lengyelországi módosítványt. Thiers csupán a biztonsági törvé­y elleni módosít­ványt írta alá, s Berryer neve egyik módosítvány alatt sem olvasható. A „Constitutionnel“-ben L­i­m­a­y­r a­­ követ­kező újabb czikket hoz a külön-értekezletről : „Beszélvén a külön conferentiáról, melyben csak a német herczegségek Ügye volna tárgyalandó, s ki­vánván, hogy ezen combinatio a béke barátinak érde­kében sikerüljön, — nem hallgattuk el azon nehézsé­geket, melyek az események hatalmából száv­azhat­nak s melyekkel az angol cabinet által javaslott con­­ferentiának megküzdenie kellene. „Ezen nehézségek, miket nem igyekeztünk na­gyobbítani, vagy kisebbíteni, s melyeket a helyzetre utalva egyszerűen csak kijelöltünk, egynémely lap előtt kevésbbé tekintetnek komolyaknak. Ezen lapok, nem vetve számot a német-dán kérdés fontosságával, kétked­ni sem akarnak az angol javaslat sikerében. „Kérdjük, ha e lapok másként látják a dolgokat bírnak e oly tudósításokkal, mik előttünk nem ismere­tesek ? Biztosítva vannak-e ezen két sarkalatos kérdés megoldhatása iránt: milyenek először a status quo föntartása, másodszor a conferentiának elfogadása az illető felek által ? „A­mi a status quot illeti, ha a frankfurti szö­vetségi gyűlés nem elégszik meg Holstein elfoglalásá­val, hanem azon ürügy alatt, hogy Dániát kényszerít­se, zálogként Schleswig megszállatását rendeli el, vál­jon folytatólagosan és épen ezen okokból nem határoz­hatja-e el Jutland elfoglalását is ? Ezt épen nem lehet előre megmondani, s ez a helyzetben a katonai sta­tus quo. „A politikai „status quo“ szintén ily bizonytalan. Ha a német szövetségi gyűlés, mely az executiót elha­tározta, s az örökösödési kérdést nyitva tartja, elis­merné az augustenburgi, az anhalti, vagy a szász her­czegek örökösödési jogát, kérdjük, minő helyzetben volnának a nagyhatalmak , tanácskozván a dolgok oly állapota fölött , mely minden órán megváltoz­hat­­. „A­mi a conferentia elfogadását illeti a két ver­sengő fél által, bizonyosak vagyunk-e, hogy ha Dánia elfogadja, a német szövetség szintén aláveti magát ezen bíróság határozatának ? Ezt előre tudni nem le­het, s ha ezen egyetértés a felek között létre nem jő, ki felelhet arról, hogy a conferentia tagjai megegyez­­hetnek-e azon eszközökre nézve, melyek a ha­tározatok végrehajtásában alkalmazandók volnának. „Tehát az észrevételek és kétségek így csak szaporodnak, s azok, a kik a kérdést már megoldva képzelék, nagyon messze mentek. — Mi nem tartozunk ezek közé. Ők­ a dolgokat úgy látjuk, a­mint vannak; nem azért, hogy ellenkezzünk az angol javaslattal, hanem hogy ne engedjük magunkat át a csalódások­nak, melyekben veszély rejlik. Szólunk azért, hogy később ne csalatkozzu­k, s ne bízzunk oly dolgokban, melyek annyi bizonytalanságot foglalnak magukban, így szólván, azt hisszük, hogy a béke ügyét mozdítjuk elő, mert senki sem kívánja inkább mint mi, hogy bé­kés eszközökkel oldassák meg e kérdés, mely azzal fenyeget, hogy Észak-Európát lángba borítsa.“ OLASZORSZÁG. A turini követ­ kamra f. hó 8-ki ülésében R­a t­a­z­z­i a brigantaggióra vonatkozó tör­vényjavaslat védelmére kelt, constatk­ozá, hogy ama javaslat alkotmány­ellenes. Szerinte a parliamentnek őrködnie kell a fölött, hogy az alkotmányos intézmé­nyek azok ellenségei által ne alakíttassanak át az or­szág elleni megtámadási eszközökké. — C a s t­a­g­­n­o 1 a azt állítja, hogy a vizsgáló­bizottmány által meglátogatott déli tartományok lakosai gátolják a ki­vételes törvényeket. Erre az általános vita bezáratott, s másnap a részletes vita kezdetett­­ igy. Ugyanakkor a külügyminiszer előterjeszté az olasz kormány által Angol é­s Oroszországgal kötött kereskedelmi szerződé­seket. NÉMETORSZÁG. A hamburgi lapok következő nyilatkozatot közölnek : „Azon a napi sajtóban folyvást újabban fölme­rülő hírek, mintha Coudrecourt gróf, austriai tábornok, 1863. dec. 22-én Altonában, a Graf-féle szál­lodában, s más alkalommal is Scharffenberg dán kir ezredessel alkudozásokat folytatott volna, arra inditnak engem, hogy — a „Dresdn. Journ.“-nak mel­lékelt félhivatalos czikkére vonatkozólag — a tisztelt szerkesztőséghez következő nyilatkozatot intézzek : Hogy a „Dresdn. Journ.“ említett czikke az én hivatalos jelentésem alapján van szerkesztve, hogy to­vábbá Coudrecourt gróf nem hogy önhatalmúlag, de egyáltalában nem is alkudozott Scharffenberg ezre­dessel, a Graf­féte szállodában, vagy máshol, s ho­gy végre az elterjedt álhírekre csupán némely tábor ko­rombeli tiszteknek Altonában jelenléte adhatott okot. Azok az én parancsom folytán mentek oda Boitzen­burgból, részint azért, hogy általában Altonának a dánok általi odahagyatását eszközöljék ki, részint azért, hogy a megváltozott körülményeknek megfelelő, s általam újabban kiadott parancsokat Scharffenberg ezredessel közöljék. Altona, jan. 7. 1864. Hake, szász kir. altábornagy, s a szö­vetségi executiós csapatok parancsnoka.“ Némely lapok következő rejtélyes n­ádorn jegy­zéket közölnek : „Az oldenburgi nagyherczeg birtokában több igen nagy jelentősségű iratok vannak, melyek az egész örök­lési kérdésnek teljesen más alakot adhatnának. Azok legközelebb át fognak adatni a szövetségnek, s minden esetre tüzetes bírálatot kívánnak. Hírszerint nem ke­vésbé fontosak azon okiratok is, melyek a londoni szer­ződés megszűntével a szintén öröklésre jogosult Orosz­ország részéről terjesztetnek elő, úgy hogy az öröklési kérdést még nem egyhamar lehetene eldönteni. Ezen­kívül azt haljuk, hogy Oroszország — mihelyt a lon­doni szerződés megszüntetik, s ezzel az azelőtti status quo helyreállittatik — a Gottorf féle részhez — Kic­her -r­ jogait érvényesitni szándékozik, s ebben a fran­­cziák császárja által támogattatik. Végre hirszerint az oldenburgi nagyherczeg birtokában lévő említett iratok Távirat­o­k. Frankfurt, jan. 12. Ma a „Südd. Zig“ közli a jan. 8-án egy német kormányhoz intézett franczia jegyzék fordítását, melyben D­r­o­u­y­n kijelenti, hogy Napóleon császár vette Angolországnak 1863 dec. 31-én kelt meghívását egy Schleswig-Holstein egyébe­­ni értekezletre ; hogy azonban a cs. kormány, az áta­­lános congressusi javaslat meghiúsulása tekintetéből, kénytelen visszautasitni a Párisban tartandó külön ér­tekezlet eszméjét; noha nem ellenez föltétlenül egy ily értekezletet. Az 1852-diki londoni értekezlet — foly­tatja a jegyzék — csupán tehetetlen férezmüvet ho­zott létre. — Annak határozatai jelenleg a német­szövetségi államok többsége által kétségbe vonat­nak , még némely olyanok által is , melyek ahhoz hozzájárultak.­­ Ha ma ismét értekezlet ülne ösz­­sze, lényegesen szükséges lenne oly feltételek terére állani, melyek reményt gerjeszthetnének kielégítő ered­mény iránt. Először is fontos dolog, miszerint az érte­kezlet ne helyeztessék összeütközésbe a szövetséggyű­­léssel azáltal, hogy a meghatalmazottak ne hivassa­nak föl oly kérdések tárgyalására, melyek talán már tényleg eldöntöttek , s a cs. kormány a hatalmakhoz fordult, hogy megtudja, ha va­jon hajlandók lesznek-e a Schleswig-Holsteinbann status quo-t venni kiindulási pontul, azaz a függő kérdéseket fönntartani. D r­o u y n a német szövetségnek az alkudozások­­bani részvétét igen hasznosnak tartja, s fájlalja, hogy az 1852-ki rendezkedések, a Dániábani uj öröklési rend létesítése iránt, a szövetség nélkül eszközöltet­tek ; ő kétli, ha váljon a szövetség abba bele fog-e egyezni, azt véli, hogy ez előbb történhetett volna meg az általános vagy szűkebb congressusban, s így végzi jegyzékét. Mivel azonban a szövetség­gyűlés több előbbi alkalommal minden oda irányzott kivonatot visz­­szautasított, miszerint a londoni szerződés aláírói ve­gyék kezükbe az ő Dániávali viszályát, a császárnak — mielőtt az angol kabinet javaslatát elfogadná — előbb tisztában kell lennie az iránt, ha vájjon a német államok e tekintetbeni nézete megváltozott-e. Végül megkeresés következik, az illető kormány nézeté­nek közlése iránt, az angol javaslat tárgyában. Frankfurt, jan. II. B. Kübeck ajánlja az An­glia által indítványozott értekezletnek a német­ szövet­ség részéről leendő elfogadását. Ennek visszautasítása mindazáltal kétségtelen. Lipcse, jan. 11. A vadászaton itt lévő király elfogadta a feliratot. Azon ígéretet tette, hogy Német­ország jogainak megóvása mellett folyton meg fog ma­radni A nép demonstrált ő felsége részére. Berlin, jan. 12. A „Nat. Zig“ szerint Fran­cziaország a közép-­s kisebb német államokhoz kör­­sürgönyt intézett, melyben kifejti az angol értekezleti javaslathozi állását. D r e s d a, jan. 12. A „Schw. Merk.“ bécsi közlése ellenében a mai „Dresd. Journ.“ azt állítja , hogy a szász király a schleswig-holsteini kérdés iránt semmi iratot sem intézett az austriai Császárhoz. Itzehoe, jan. 12. Schleswigből 10-én jelen­tik :Johannsen, Husimból, a schleswigi minis­­terium átvételére szólittatván föl, Kopenhágába utazott. Hannover, jan. 11. Hammerstein minister az országos képviselet felirati küldöttségének mondá: Tudvalévő dolog, mennyire érdekeltnek érzi magát a király a herczegségek iránt, azonban semmiféle nyi­latkozat által sem akar a szövetség elhatározásának eléje vágni. A király s a kormány nézeteiről a minister nem akart nyilatkozni, mivel — úgymond — nincs ok a király válaszának kedvezőtlen felfogására. Hamburg, jan. 11. Déli Schleswigből jelen­tik . A Schlei legtöbb helyén a jég olykép tolódik, hogy nagyobb csapattömegek átkelése lehetetlennek látszik. Altona, jan. 11. Gottorp kastélyt a lakosok­nak, altiszteknek s családjaiknak 24 óra alatt ki kell üritniök, mivel a schleswigi kormány oda fog behe­lyeztetni. Hírlik, hogy a király­i királyné is hihetőleg ott fog székelni. A mai „Flensb. Zrg“ hírképen jelenti, hogy az augustenburgi párt Schleswigből Kielbe hódoló felira­tot küldött. R­e­n­d­s­b­u­rg, jan. 12. Kopenhágai hétfői tudósí­tások igen békésnek jelzik a helyzetet. Bejegy­zett gabnaárak a pesti gabona­­csarnokban. Bécsi börze január 12 én. a mai magyar értékpapírok Ar­a­d árkerete. *§1 osztalék. telet. pcS Január 3. 9 ig. tt 50 100 25 32 5 116 25 38 24 6 Kr 50 Pesti kereskedelmi bankrészv Pesti takarékpe­nzt. részv. Budai „ » Ó­budai „ .. * Budapesti lánczhid „ Budapesti alagút _ „ Pesti hengermalmi társulat. Kereskedői épület „ Első magyar biztos, társulat. Pannónia viszonbizt. társulat. Sz.-István kőszénbányatárs. Pannónia gőzmalomtársulat 6’/106 magyar záloglevél. 6°/0 magyar földhit. utalv. 645 Állami k­ötelezvény. 5%-os átváltoz. 5%,-es metall kötél. 1852. kiad. 47176-es. 47. -es. 370-es. 6°/o lombard-velencz. 57. nemz. kölcsön. 5­76 magyar földteherm. 67. erdélyi földteherm. 6% horvát földteherm. Záloglevelek. osztrák 10 éves kisorsolandó osztrák értékben galicziai magyar 10 éves kisorsoland. Sorsjegyek. 1050 1839-ki húzás mart. 1. 410 1854-ki „ jan. 1. 110 1860-ki „ febr. 1. 392 Hitelint. _ jan. 2. 70 Dunagözhaj. húz. jul. 1. 1075 Triesti 100 ftn jan. 1. 830 „ ß0 fttt jan. 2. 460 Budai köles.n jun. 16. 265 EszterházyD 130 Salmn jan. 15. 1180 Pálffyn sept. 15. 88.75Clary tt noy. 30, 99.50St.-GenoisD febr. 1. ft I kr 68.20 72.80 72.80 64 40 r,7.í:0 43.-103.50 80.— 75.25 72.- 74 50 101.75 91.75 86.20 75.50 99.50 88.75 141.50 91.— 92.90 137.30 90.75 112.— 48.— 30.75 94.— 36 25 34.— 32.50 34.­ Windischgräcz „ Waldstein „ Keglevich „ Como-jegyek „ decz. 1, jul. 15. május 1. jan. 2. Vasufi részvények. Északi vaspálya. Államvaspálya. Tiszai vaspálya. • » Nyugoti_ „ Galicziai „ Pardubiczi vaspálya. Gratz-Koflachi „ Teplicz-Aussigi vaspálya. Cseh-nyugoti vaspálya. Iparrészvények. Nemzeti bank. Hitelintézet p. 200 ft. Escomptbank p. 500 ft. Lloyd p. 525 ft, Dunagőzhajózás p. 525 ft. Pénznemek. Császári arany. „ „ reezés. „ „ koronás. Napoleon d’or. Orosz imperiale. Porosz pénztári utak­. Souveraindor. Angol souveraign. Ezüst 100 ft. 198 25 126.50 146. 238.­154.75 792 — 179 80 665.­ 230 — 428.— Kalauz. ft I kr 20.50 16 50 | Ne,,,ze*' m­useum. A téli hó- 18 25|naP°kon át zárva van. műcsarnoka a magyar kép­zőművészeti társulatnak. (Nagy 1678 'hid-utcza 9. sz.) Naponkint d­e. 190 —­ 9 órától d. u. 5-ig; ünnep élva- 147 Z 'sárnap d. e. 10 órától délut. 4-ig. 137­.50| Belépti jegy 10 kr. Magyaro­rszági mű­­­egylet n­­őtárlata. (Földm­asor, Diana­­fü­rdő épületében.) Látható min­dennap d. e. 9 órától d. u. 6-ig. Bemeneti dij 18 kr. Műsorozat 5 krajczár. Takarékpénztár. Reáliskola és egyetem-utcza szegletén. Magyar biztosító­társaság. Az Erzsébet-téren. magyar földhitel - intézet. Erzsébet-téren, a magyar bizto­­sitó-társaság házában. 16­561 magyar tud. Akadémia. Úri 9.62 utcza, Trattner-Károlyi-házban. 9­901 Zálogház. Lövész- és szerb­­utcza szegletén. 12__1 Vakok intézete. Király- és 1­9.5osgyár-utcza szegletén. Vaspálya- Bécs-Bazias. Bécs, indul 7 ór. 45 p. r. — 8 ó. este. Pozsony, ind. 10 ó. 24 p. r. — 10.49 p. e. Ér.­Ujvár ind. 1 ó. 20 p. r. — 1.48 p. és. Pest, megérk. 4 ó. 37 p. d. u. — 5.27 reg. Pest, indul 5.35 perez d. u.­­— 6.25 reg. Czegléd, ind. 8.9 perez este — 9.7 reg. Szeged, indul 12.17 p. d. e. — 3.50 d. u. Temesvár, ind. 5.30 reg. érk. 10.10 este. Baziás, érk. 11.51 reggel. Baziás Mécs Baziás, indul 5­­. 45 p. d. u. Temesvár, ind. 10.32 es. — 5.19 reggel. Szeged, indul 2.25 reggel — 12.15 d. u. Czegléd, indul 6.29 reggel — 6.31 este. Pest, érkezik 8.45 reggel — 8.37 d. u. Pest, indul 9 55 reggel — 9.30 este. Br.­Ujvár, ind. 1.50 d. e. — 1.3 reggel. Pozsony, ind. 4.45 d. u. — 4.3 reggel. Bécs, érk. 5.33 d. u. — 6 óra reggel. Buda Triest. Buda, ind. 6 ó. 30 p. r.­­— 5.15 d. u. Fejérvár, ind. 8.43 r. — érk. 7.20 este. Kanizsa, ind. 1.43 d. u. — ind. 10.10 e. Pragerhof, 5 ó. 2 p. d. u. — érk. 5.8 r. Laibach, 2.11 éjjel. Triest, érk. 8.15 reggel. Triest-Buda. Triest, ind. 6­­. 45 p. d. u. Laibach, ind. 12.57 éjjel. Pragerhof ind. 9.30 r. — ind. 10.55. Kanizsa, ind. 1.19 d. u. érk. 5.12 reg. Fejérvár, ind. 5 ór. 59 e. — 7.10 reggel. Buda, érk. 8.3 este. — 9.14 d. e. Fejérvár-Bécs. Fejérvár, ind. 10 órakor reggel. Uj-Szőny, ind. 1 ór. 30 d. u. Bécs, érk. 7 ó. este menetek. Bécs Fejérvár. Bécs, ind. 7 ó. 45 p. reggel. Uj-Szőny, ind. 2.10 d. u. Fejérvár, érk. 5 ó. 45 p. este. Czegléd-Miskolcz-Ka­ssa-Várad. Czegléd, ind. 9 ó. 27 p. reggel. Szolnok, ind. 10.27 reggel. P.-Ladány, ind. 1.26 délben. Debreczen, ind. 3.­­ d. u. Tokaj, ind. 5.25 p. d. u. Miskolcz, ind. 7.29 este. Kassa, érk. 10.34 este. P.-Ladány, ind. 1.68 d. u. Várad, érk. 4.38 d. u. Czegléd-Arad. Czegléd, ind. 9­­. 47 p. reggel. Szolnok, ind. 11.19 d. e. M.-Tur, ind. 12.54 délb. Csaba, ind. 3.21 d. u. Arad, érk. 5.27 d. u. Katsa-Miskolcz-Várad-Czegléd. Kassa ind. 5 ó. reggel. Miskolcz, ind. 7.52 reggel. Tokaj, ind. 9.35 d. e. Debreczen, ind. 12.12 d. e. P.-Ladány, ind. 1.45 d. u. Szolnok, ind. 4.44 d. u. Czegléd, érk. 5.41 d. u. Várad, ind. 10 ó. 6 p. reggel. P.-Ladány, ind. 12.48 d. e. Czegléd, érk. 5.41 d. u. Arad Czegléd. Arad, ind. 9 ó. 50, p. d. e. Csaba, ind. 12.6 d. e. M.-Tur, ind. 2.32 d. u. Szolnok, ind. 4.22 d. u. Czegléd, érk. 6.33 d. u. Osztrák mérő. Osztrák értékben. Súly, font. Itt kr­it kr Búza bánsági . . „ tiszai . . . „ fehérmegyei. „ bácskai . . Rozs . ..... Árpa serfőzésre. . „ etetésre . . Zab........................ Tengeri................... Köles................... Repcze.................. 87—88 86-88 85-87 85—86 77-79 70-71 65—68 42-44 82-84 5 5 5 3 3 2 2 3 3 5 30 25 10 40 70 25 60 50 50 5 6 5 3 6 2 2 3 3 6 55 45 20 50 20 80 30 70 60 f1 500 60 40 525 105 500 200 300 200 100 1000 *27, 80 90 nem csupán a Holsteinbani öröklésre, hanem általában a Dániábani öröklésre is vonatkoznak.“ A „Sürgöny“ magántávirata. Berlin, jan. 13. Ma történt meg az al­sóházban a katonai költségvetés fölötti szava­zás. A hadsereg újraszervezésére mintegy 5­00 millió tallér hagyatott jóvá. A szavazásban a conservativek, a ministerek s néhány katholikus vett részt. Szintén a mai ülésben azon javaslat, hogy ezen újraszervezési költségek az extraor­dináriumban is hagyassanak jóvá, 280 szavazat­tal 35 ellen elvettetett. A „Nordd. Ztg“ fel van hatalmazva megha­zudtolni azon elterjedt hírt, mintha az államkor­mány kölcsön fölvétele végett alkudozásban ál­lana tezér­ házakkal; név szerint, mintha koro­­na-kölcsön szándékoltatnék. Kereskedelmi és gazdasági hírek. P­e­s­t, jan. 13. A hideg folyvást nő, a hévmérő 8 fokot mutat zérus alatt, az idő folyvást derült, a Duna vízállása apadóban. A gabnavásáron az üzlet állása általában nem vál­tozott Búzára nézve élénk szükséglet mutatkozik , míg a többi gabnanemek kevéssé keresettek. Eladatott 4500 mérő 84 fontos búza 85 fonttal bemérve 5 ft 10 krért februárra. Egy nagyobb részlet 80 fontos rozs helyben a pesti pályaudvarban 3 ft 52'/2 kron kelt el. Pozsonyi gabnavásár. (Jan. 12.) 1848 m. búza 4 ft 25 krtól 5 ft 20 krig. Rozs 488 m. 3 ft 10krtól 3 ft 45 krig. — Árpa 372 m 2 ft 65 krtól 3 ft 2 krig.— Zab 189 m. 2 ft 30 krtól 2 ft 65 krig. — Kukoricza 24 m. 3 ft 70 krtól 4 ftig. — Összesen 2921 mérő. L­o­s­o­n­c­z, jan. 9. Búza 3 ft 80 kr. — 4 ft 44 kr. Kétszeres 3 ft 20—76 kr, rozs ft—3 ft 20 kr, árpa 2 ft 56 kr—3 ft, zab 1 ft 80 kr—2 ft, kukoricza 3 ft 70 kr—4 ft. M­e­g­ér­k­e­z­t­e­k. ANGOL KIRÁLYNÉ. Gr. Esterházy fldb. Galantha B. Vécsey fldb. Sárköz. B. Temningen fldb. Baden. Boda jó­szágfelügyelő Kalocsa. Adamovics kér. ügyn. Újvidék. VADÁSZKÜRT. Wagner cs. k. lovassági százados Kis-Bér. Matkovics fldb. Sz.-Fehérvár. Szontagh fldb. T.­­Györök. Salamon gyógyszerész Szigetvár. Koren könyvvivő- Esztergom. Lutz kér. Grátz. Klingsbogl számtartó M.-Vá­­r. Just éleim, tiszt Mantua. Kraus titkár Triest. Zubcsek gaz­datiszt Esztergom. NÁDOR- Hosszúfalusy fldb. Dósa. Wiltz fldb. Kotaj. Kováts fldb., Böszörmény. Kenessey fldb. B. Szilas. EUROPA. B. Prónay földb. Romhány. B. Lipthayné Losoncz. Kulmann kér. Bécs. Schottig kér. Bécs. MAGYAR KIRÁLY. Weisz sörháztulajdonos Lippa. Pleischbein kér. Nádudvar. Lázár és Steiner kér. Keszthely. Schmidt ácsmester Sz. Fehérvár. Barocs mérnök Kis-Bér. Grünfeld és Heber kér. N. Várad. Rád kőfaragómester. Pisz­ke. Vámosy.ev. lelkész Komárom. Vásárhelyi földb. Dinnyés. FEHÉR HAJO. Peitsch kér. Bécs. Szelényi jószágig. Vácz. Ribáry szabómester Sz. Fehérvár. Dunkay hiv. Al­­csúth. Harmady postamester Czegléd. ARANY SAS. Fazekas fldb. Fegyvernek. Sárossy fldb. Csány. Jankó fldb. és Kozák fldb. Beregszász. Ihász ügyvéd és Dér udvarbiró Aszód. Ho­váth fldb. Bereghszász. LONDON VÁROS. Nedeczky fldb. B.Gyarmath. Kor­hány ügyvéd Nyíregyháza. Galgóczy fldb. Nógrád. Holczin­­ger gépész Léva. Wittern ch. kir. hadfi Zwittau. Weinstein kér. Debreczen. Gasner molnár Bécs. Váradi ügy v. Körmend. 1STyl­tte­r. Beküldetett. Tekintetes szerkesztőség. A köze­lebbi napokban, igen természetesen, ön is közlött be­cses lapjában némely tudósítást a múlt pénteken tör­tént fellobbanásról, melynek oly igen szomorú követ­kezménye jön. Minthogy pedig ilyszerű­ fellobbanások különböző úton-módon állhatnak elő, s minthogy említett fellob­­banásnak oka szintén nincs mindekkoráig határozottan megállapítva, sőt ellenkezőleg több oldalróli fürkészé­­seink tényleg a mellett látszanak bizonyítani, hogy az légszesz által épen nem történhetett, ennélfogva jogo­sítottaknak véljük magunkat, önt erről azon megjegy­zéssel tudósítani, hogy egy alapos vizsgálat bevégzése előtt semminemű biztos ítélet nem hozathatik jelen esemény keletkezésének oka felől. Pest, légszeszgyár, január 11. 1864. Mély tisztelettel az általános austriai légszesz-társulat pesti igazgatósága. Szinházi előadás január 14 Nemzeti színház. „Angyal és Daemon.“ Vígjáték 3 felvonásban. Pesti német színház. „Eine leichte Person.“ Neue Posse mit Gesang in 3 Abtheilungen und 7 Bildern. B­itial népszínház. „Az ördög pilulái.“ Nagy tüne­­ményes bohózat 15 képlettel 3 felv. Távirati tudósítás a bécsi börzéről január 13-ról. 5% Metalliques 73.8. nemzeti kölcsön 80.35 bankrészvények 7.9­ 5 hitelintézeti részvények 188.50 ezüst agio 119.— londoni váltók 99.30 ezüst­ agio 5.71. Felelős szerkesztő : VÉRTES ERNŐ.

Next