Sürgöny, 1864. február (4. évfolyam, 26-48. szám)

1864-02-21 / 42. szám

b) Rendkívüli kiadások: 63. A sütő-utczai telek beváltása . ,• • • « 12649 69 54. Kárpótlás a m­olnártóért ....— 55. A nyilvános mérték felállítása Kőbányán• , • • «# 4000— 56. A kőbányai park beváltása ....— Összesen:..................................................... 23939 69 E költségvetést a városi tanács f. hó 18-diki ülésében tárgyalá­s állapíta meg. A bevételeknél a 14 havi pénzügyi időszakot tekintve az aktív tőkék kamatai (2. sz.) keve­sebbre rúgnak, mert a múlt évben a redontépítésre több tőke fizettetett vissza. Az iroda­i építkezési jövede­lem (9. sz.) csökkenése abban találja természetes magyarázatát, mert a beszedendő illetékek vagy végkép megszüntetettek, vagy leszállittattak. Végül a községi adó (25. sz.) a múlt évi arány szerint van számítva s a 62,260 ft többlet azon két hóra terjed, melyekkel a folyó közigazgatási év meghosszabbittatott. A kiadásoknál a hivatalnokok s szolgák fizetési rovatában (1. sz.) azért fordul elő ezen évre nagyobb összeg mint tavat, mert a Kőbányában helyi rendőrség szerveztetett s ezenkívül az adóhivatal személyzete is szerveztetett. Tűzoltószerekre (9. sz.) szintén több vézetett az előleges költségvetésbe mint tavat, mert a város ez évben tetemesen szándékozik fecskendőit s vizhordó szekereit szaporítani. A csatorna­épí­tésre s utcza kövezésre nézve (23. 24. sz.) megjegyzi a budget bizottmány , hogy e két tárgyra csak kevés figyelem fordíttathatik, miután a többi kiadások egészen igénybe veszik a város jövedelmét, melyet 1861 óta a városi bíróság s kapitányság fizetései által 250,000 fttal nagyobb összeg terhel. Külföld. ANGOLORSZÁG. Az alsóház f. hó 15-ei ülésé­ben L a y­a­r­d külügyi állam­altitkár, Disraeli kérdésére válaszolva, kijelenté, hogy az angol kormány­hoz már megérkezett a válasz, a dánok s németek közti fegyverszünet iránt tett javaslatra, mivel azon­ban az nem kielégítő, semmi ok sincs, a házat azzal háborgatni. A jelen perc­ben valószínűleg nem fog egyetértés létesülni a fegyverszünet iránt. Ugyancsak Layard — Gregory kérdé­sére válaszolva —■ kijelenti, hogy a róniai szigetek át­ 1: 20.rRendkívü­li világítás .....1 54 58 500-­ 600, 21. A városliget fenntartása..................................... 8889 37 62­­ 10350 49762 — 19570— 22* Új d­iotellia­ építkezésre • • • • • 57102— 39843— 23. A régiek fenntartása..................................... 16825 79 10000— 22600— 24. Új kövezés­i javítások..................................... 126405 84 81300— 93687— 25. Útépítés a város kültelkein .... 11592 82 8166 20 17776— 26. Part­­s töltésépítés és fenntartás 3897 66 18000— 9360— 27. Hidépítés a külső telkeken .... 67 56 3600— 3160— 28. Mérnöki munkálatokra és szerekre . 707 70 1000— 2300— 29. A város szinvonalazására .... --— — — 3600— 30. A város háromszögezésére ....— — — — 6300— 81. Hidvám ........ 89 66 100 110­ 32. Jótékony s egyéb városi intézetekre 19064 46 21000— 18000— 33. Gyógyszerek a városi szegények számára 4938 85 4000— 6000— 34. Városi beteg szolgák ápolására— — — — 1200— 35. Bérkocsi-kiadások hivatalos ügyekben 3265 31 2000— 3500— 36. Szenvedő tőkék kamatai .... 54123 64 69890— 79232 30 37. Lipótvárosi templomépités .... 10000— 10000— 10000— 38. Katonai szükséglet.............................................. 77703 59 74568— 83025— 39. Állami közvetett­­ jövedelmi adó 71284 11 58000— 66000— 40. Bélyegkiadás...............................................— — — — 60— 41. Passiv tőkék visszafizetése .... 156850 12 24141 24 18000— 42. Városi szolgák s drabantok ruházata 16326 61 135984 23016— 43. Elemi iskolai taneszközök 997 66 1000— 1000— 44. Ujonczozási kiadások.....................................— — — — 600— 45. Kiadások a temetőre..................................... 4000— 2000— — — 46. Drabantok szállásolására .... 126112 — — 11700— 47. Uj­ épitkezésekre.............................................. 13610 72— — — 48. Faültetvényekre..............................................— — 3­­—­5000— 49. Utczák és piaczok tisztítására 36624 86 35316 85 44522 80 50. Különféle előre nem látott kiadások 92811 15000— 3600— 51. A Sándor-utczai laktanya építéséért kárpótlás— — 2455— 2600— 52. A szürke nénék segélyzése ....— — — — 400— Összesen: 1354314 29 1142978 70 1364672 55 VAJMUUL Szerb mozgalmak a színművészet terén.*) A szerb nemzetnél újabban élénkebbé vált nem­­zeties öntudat, fiai tevékenységét azon térre hívja fel, melynek nincsenek politikai határai, melyet tulajdon­kép önmagának rögtönöz a nemes iránt fogékony ke­bel,valahányszor lelkesedettségét magasztos tárgy kel­ti fel; azon térre, melynek neve művészet, azon helyre, mely legott templommá lesz, ha ihlett pap hallatja benne szavát. De mint minden nagggyá lett dolog léte korábbi szakában többnyire figyelmet könnyen elkerülő kissze­­rűség vola, úgy a szerb színművészet is, nem régi jön­­léténél fogva, még most csak gyermekkorát éli. Léteztek ugyan ezelőtt is kisszerű vándor szerb színész társulatok, kik aprólékos bohóc­ságokkal olcsó nyalánkságot nyújtottak a népnek, de az egész ügy csak 1860-dik év óta kezdett szabályozottabb irányt követni. Ugyanis az említett év October havában egy szerb színtársulat telepedett meg Újvidéken,mely itteni működése alatt annyi rokonszenvet vívott ki magának és a szerb színész- ügynek a szerb közönségnél, hogy Gyorgyevits János az Újvidéken megjelenő „Srbski Dnevnik“lapnak szerkesztője,most minden erejét előny­nyel oda használhatta, hogy a kedvező­ helyzetet a szerb színészi ügy számára kiaknázza. És igy történt, hogy 1860-ik év deczember havá­ban Gyorgyevits ur a maga fölnevezett lapjában fel is lépett egy a szerb színészi ügynek szilárdabb alapokra fektetését s egy Újvidéken építendő állandó szerb szín­ház felállítását czélzó inditványnyal. Ez indítvány nem maradt pusztában elhangzott szó, sőt inkább a legnagyobb viszhangra találván, tör­tént, hogy 1861-diki martiusban, az újvidéki szerb ol­vasó egylet, a nagyméltóságu m. k. helytartótanácshoz intézett folyamodványa folytán ki is eszközölte az enge­délyt egy állandó nemzeti színház felállítására, pénz gyűjtésére és egy színtársulat szervezésére. Az adomá­nyok gyűjtésére vonatkozó felhívást maga idején kö­zölte is a magyar napisajtó (nov. 1861.) Az 1862-ik évi májusban tartatott az első köz­gyűlés, melyen a statútumok kidolgoztatván, felsőbb helyre meger­ősités végett küldettek. Jelenleg a köz­gyűléseket mind­­ az újvidéki szerb olvasó egylet ren­dezi, az alapszabályok életbe léptetéséig. Az eddigi pénzalap készpénzben felrúg 30,000 forintra, státuspapírok és kötelezvényekben szintén 30,000 forintra, összesen tehát 60,000 ftra. Ezenkívül az egyes városok,­­ mint Kikinda, Versecz, Verbász, Ó-Becse, Zombor városok által megajánlott és havon­­kint befizetendő segélypénz szintén minden hóban 400 fttal növeli a föntnevezett pénzalapot. A pénzalap nagyobbodásának egy harmadik té­nyezőjét pedig a már most tökéletesen szervezett és a körülményekhez képest kielégítően fölszerelt szerb színtársulat képezi, mely télen át Újvidéken állomá­sozván, a szerb színház felépítéséig az „Erzsébetéhez czimzett vendéglő teremében tartja előadásait, mig nyáron a vándorbotot fogván kezébe, oly városokban rendez előadási cyclust, hol eleve is bizonyos pénzösz­­szeg biztosíttatik az illető város részéről a társulat számára. A negyedik pénzforrás végre a szerb nemzeti pénzalap volna. E hathatós forrás azonban még ekko­ráig zárva van, s fölnyitásán újabban is már fáradoz­nak. A színház ügyét vezető középponti igazgató-vá­lasztmánynak székhelye Újvidék, és áll egy elnökből, alelnökből s 26 választmányi tagból. E választmány két osztályra oszlik, színi és gazdászati osztályra.Mind­­kettőnek elnöke Branovacski Miklós, ki egyszersmind Újvidéknek jelenleg főbírája; alelnök pedig Györgye­vits János, a „Srbski Dnevnik“ szerkesztője, ki egy­szersmind a jelenleg működő szerb színtársulatnak színügyvezetője. Maga a színtársulat következő tagokból áll: szí­nésznők : Zvetkovits Mária (első rangú szerelmi- és hősnő-szerepekre); K­i­r­k­o­v­i­t­s Johanna (szerel­mes szerepek- és vígjátékokban; Dankulov Dra­­giuja (ének- és naiv szerepekre); T­e­r­e­c­k­i Lyrbicza (másodrangú szerelmi szerepekre); R­a­s­i­t­s­n­é (anya­szerepekre) ;Markovitsné és Nedeljkovitsné (etatisták); T­e­r­e­c­k­i Lázár (első komikus és rende­ző); Nedeljkovits Miklós (első szerelmes) és Zó­­rics Miklós (cselszövő szerepekre); Marinkovits Pál (apaszerepekre); H­a­d­z­s­i­t­s Constantin (apasze­repekre); Markovits Tivadar (komikus szerepek­re); Vidákovits Péter (cselszövő szerepekre); Kresztits Svetozár (ügynök és pénztárnok); Vu­­c­s­e­t­i­t­s György (agg szerepkör); P­u­t­i­t­s János (súgó); Petro­vits Milán, Rasits Miklós és P­o­­vátz Sándor statisták­. — Karnagy: Liska Adolf; ruhatárnok : Kovacsevits; szertárnok : A­p­o­s­to­lo­v­i­t­s; alszertárnok : Franz. Ezen színtársulat szabályai egészen­ a pesti nem­zeti színház szabályai mintájára rendezvék. Működött pedig e szintársulat Újvidéken kívül 1861-ben Vukovárott és Eszéken; 1862-ben Karlovi­­czon, N. Becskereken, Szabadkán, Pancsován, Zimony­­ban és Belgrádon; 1863-ban Eszéken, Versetzen, Te­­mesvárott, Csákován, Kikindán, Zentán és Zombor­­ban; s most a téli idény alatt a szintársulat ismét Új­vidéken tartja előadásait. A szintársulat eddigi repertoirja 55 darabból áll. Tizenkét eredeti és egy idegen dráma, nyolcz eredeti és harminc­négy idegen vígjátékból. Zentán 1863-ik évi october hóbani működésük alatt előadattak: „Vén bakancsos, és fia a huszár“, ir­ta Szigeti, átdolgozta Gyorgyevits János és Ilits. „Kisértet és csizmadia," irta Szigeti J., átdolgozta Gyor­gyevits. „Vladisláv herczeg“, eredeti dráma 5 felvonás­ban, irta dr. Suboticz J. „Rawanitza fölépítése“, erede­ti népszínmű dalokkal 3 felvonásban, irta Nikolits. „Mejrima, vagy­­ a boszniaiak“, ered. dráma 4 sza­kaszban, irta Pán Mátyás. „Férfi modor, és női csel“, vígjáték 1 felvonásban, Vukicsevits Györgytől. „Szere­lem és bölcsészet“, vígj. 1 felvonásban, átdolgozta Ne­deljkovits B. „Szökött katona“, népszínmű dalokkal, irta Szigligeti, fordította Gyorgyevits J. Ez előadások Zentán a helybeli nagy vendéglő térséges tánc­termében rendeztettek, és mindig nagy­számban öszvegyü­lt közönség előtt. A helybeli, különösen a szerb közönség sok lel­­kesedettséggel karolta fel a szerb színművészet úttörőit s nem elégelé meg hálás elismerésének zajos tapsok­ban adni kifejezést, hanem még azonfelül a szívélyes vendégszeretet, barátság s a rokonérzelmű­ kebel sok­­szerü gyöngéd figyelmével is elhalmozá. Ezt látván, magam is örvendtem az elégü­lt ar­­czoknak, de legott magyar vándorszínészeinkre gon­dolva, elkomorodtam a nagy differentia látásán, mely magyar vándorszínészeink, és a körünkben mulató szerb színészek sorsa közt feltűnt. A budai népszínház jeles igazgatója aligha álmo­dott arról, mit most mondandó vagyok. Ugyanis a szerb színésztársulat ez idén tavaszszal, egy a tavak­hoz hasonló körút bevégzése után, Budára szándozik, Molnár urat megkeresendő, a budai népszínház néhány héttel átengedése végett, hogy így míg a szerb színé­szek előadásaikat Budán tartandják, ugyanez időn át a pesti nemzeti színház jeles­ tagjait tanulmányuk tár­gyaivá tehessék. Ezen tudtommal eddig még csak pium desiderium megvalósulásához annál több reményt köt a fölneve­zett társulat, mennyivel inkább tudja, hogy a jeles doc­tor úr az Ördög piluláival a budai népszínházon vég­hez vitt jeles curájánál fogva még számos más helyre is nyer majd meghívást, hasonló curát teendő; míg más részt „Genoveva“ túlságosan igénybe találván vétetni, bizonyosan „Dunanan apó“ kíséretében Füredre utazik a nyáron, magát ott restaurálandó. R é v a y. *) A tárgy érdekességénél fogva átkölcsönöztük a j.Sz. L.“ következő czikkét. Sz. engedésére vonatkozó szerződés elkü­ldetett ugyan Athé­nébe, de a görög kormány által még nem íratott alá. Az aláírás megtörténte előtt lehetetlen, a szerződésre vo­natkozó levelezést előterjeszteni. Gregory kérdi, ha vájjon igaz-e azon hír, hogy Liverpoolban magán­személyek két hajó fölszere­lését s elküldését eszközlék, az „Alabama“ separatisti­­cus kalóz­hajó elfogása végett, s ha vájjon a hatóságok ez alkalommal ugyanazon éberséget fogják-e kifejteni, mint Laird kos-gőzösei ellen. Layard ezt válaszolá : „Én ez iránt nem tu­dok többet annál, mi a lapokban állott; egy lap elég nyíltan kijelenti, mikép ezen hír hihetőleg a confoede­­ráltak ravasz koholmánya, hogy ekkér két új „Alaba­­má“-t nyerhessenek. Ez esetben érdemes barátom töb­bet fog tudni a dologról, mint a kormány.“ (Nevetés.) FRANCZIAORSZÁG. A „Patrie“ megerősíti azon némelyek által kétségbevont közlést,miszerint D­­­o­u­y­n de Lhuys legközelebb a dán-német viszályra vonat­kozólag körlevelet intézett a külföldön lévő franczia ügynökökhöz. Mint e lapnak Frankfurtból írják, ezen körlevélnek különösen az a czélja, hogy kifejtse ama lépéseket, miket a franczia kormány tett, s azokat, mikhez csatlakozott az összeütközés megelőzése végett. Fölemlíti, hogy Francziaország politikája ezen kérdés­ben folyvást oda volt irányozva, miszerint Dánia s az európai súlyegyen érdekei Németország jogos óhajtá­saival összeegyeztessenek. A franczia kabinet magatar­tása most is ugyanaz. A körlevél igen mérsékleti jel­lemű,­­ noha tartózkodik Francziaország határozatai­nak előre lekötésétől, de mégis elég világosan kijelenti, hogy a császár további magaviselete azon magyarázat­tól fü­ggend, mit Poroszország s Austria jan. 31-ki col­­lectiv nyilatkozatuknak fognak adni. (Ezen nyilatkoza­tot annak idejében közlöttük.) NÉMETORSZÁG: A „N. Pr­etg“ egy közlést hoz ama rövid, de érdekes tüzérségi harczról, mit egy Hollins-nál fölállítandó porosz tűztelep f. hó 11-én egy ellenséges hadihajóval folytatott. Ez utóbbi — állítólag az „Esthern Snare“ pánczélos-naszád — H­o 11 -­­­s félsziget körül a flensburgi öbölbe akart bejutni. Ezt észrevevő Mente, első hadnagy a magdeburgi 4. sz. tüzér dandárnál, ki a D­a­u­n hadmérnök-százados alatt épülőfélben lévő tűztelepnél volt. Az ágyuk kissé alantabb voltak parkba összegyűjtve; a tüzérek még 1000 lépéssel távolabb eső szállásaikon voltak, s csu­pán a brandenburgi utász-zászlóalj 4-ik századából volt néhány egyén a sánczokban. Azok segélyével, Mente hadnagy az igen nehéz talpakon nyugvó ágyuk közül kettőt szájával az ellenség felé fordittatott, maga töltött s irányzott, s két lövést tétetett a hajóra. A második lövés után — mely láthatólag talált — a hajó megfor­dult, s a nyílt tenger felé indult, még egy ideig — noha hatás nélkül — folytatván a tüzelést. A porosz ágyuk vontcsövű 12-fontosak voltak. A badeni első­ kamra f. hó 15-ei ülését az elnök — Vilmos határgróf — következő szavak­kal nyitá meg : „Midőn ezen magas ház m. évi december hó kö­­ zapi újdonságok. *A schleswi­g-h o­­­s­t­e­i­n­i sebesültek részére a „Pesti Napló“ szerkesztősége Emich Gusz­táv ur 10 ftos adományát hozzánk áttette. * Bécsbe érkezett tudósítások szerint a schles­­wig csatatéri dia­daljelek, u. m.: két 84 fontos gránát-, három 24 fontos vas- és egy vontcsövű 4 fontos ágyú, két dán társzekér, kilencz danebrog és más tárgyak, Éder Domokos belga király gyalogezredbeli ka­pitány és egy minden fegyverzetből új érdemjelekkel dí­szített 12 egyénből álló­ fedezet kíséretében 20-kán reggel érkeznek Bécsbe és 10 órakor d. e. az éjszaki vaspálya­főtől a Jägerzeilen, Franz-Joseph- quain­s országúton ke­resztül a glacis es. k. szekerész-épületébe szállíttatnak, hol f. hó 21-kén a legmagasb udvar, 22— 23 és 24 kén a közönség közszemléjére, melyhez belépti jegyek nem adat­nak ki, állíttatnak föl. 25-kén a cs. k. tüzérfegyvertárba vitetnek. * Az erős hótorlaszok miatt a forgalom a székes­­fehérvár-aj­szőnyi vonalon fenakadt. * Több figyelemmel kisért példák és valóban meg­lepő eredményt feltüntető gyógyesetek folytán a szenvedő emberiség érdekében vélünk cselekedni, midőn az illető­ket figyelmeztetjük, hogy a siketséges fülbajok­ban fővárosunk egy oly jeles orvossal bir, a minővel ke­vés orvosi kar dicsekedhetik és a kinek csak szerénysége okozható, hogy a nyilvánosság vele talán eddig kevésbé foglalkozott, mint azt nagy szakértelme, alapos képzett­sége és eredményes gyógykezelése megérdemelné. Ezen derék orvos, kihez az említett bajokban mindenkit saját meggyőződésünk folytán is teljes bizalommal utasíthatunk, Beke Gyula­ lakása a 3 korona-utczában a két paripá­hoz czimzett házban van.­­ A „kenyérosztó p­e­s­t­i a­l­b­iz­o­t­tm­ány“ nál újabban adakoztak. A pesti bazár jövedelméből magos B­a­t­­thiány Lajosné 1000 ft, Kunig József úr ivén 144 ft. A „Pannónia“ viszontbiztositó-egylet 100 ft. A Pan­nónia gőzmalom 100 ft, Goldberger és fiai 100 ft. Az ad­­riai biztosító társaság főügynöksége Pesten 50 ft, a „Va­sárnapi Újság“ gyűjtése 52 ft, Huber Antal (4 4£) 22 ft 80 ft, Brachfeld Adolf 20 ft, Brachfeld Arnold 15 ft, Blum Bernát 20 ft, Csiky Mihály Pozsonyból 10 ft, Grill Ká­roly úr gyűjtése 15 f1 Remellay Gusztáv kis leány-ezrede részéről 10 ft, J. Walthersdorfer 5 ft, Paulovits 1 ft, Tor­­bitzer 1 ft. (A gyűjtések később névleg is fognak kö­­zöltetni.) Továbbá még következő kenyéradományokra té­tettek ajánlatok : A polgári kereskedelmi testület 2000 db, Ullmann Kálmán 1000 db, Fischer Salomon 400 db, Pátz János ev. egyházgondnok ur 600 db, Röserné assz. 56 db, Schachner 160 darab, Borsos-Berinke lelkésze s lakosai 200 dbra­— B’elhivási Szem előtt tartva a városi la­kosság azon szánalomraméltó töredékét, mely tökéletes vagyontalanságánál fogva s kitéve a zordon téli idő min­den viszonyainak, nem képes saját erejéből az élete fen­­tartásához elkerülhetlen szükségleteket beszerezni, és egé­szen csak érző emberbarátok kegyelme és könyörületére van utalva . Buda városa tanácsa, más városok példájára s indíttatva az ott tapasztalt áldásteljes siker által, egy oly intézetet léptetett életbe, melyben a meglévő eszkö­­zökhez képest bizonyos számú szegények a téli idényen által naponta meleg étellel elláttatnak és a meleg szobák­ban engedélyezendő tartózkodtatás által a hideg der­mesztő hatalma elől megóvatnak. Ezen kétségtelenül üd­vös intézmény szervezése és életbeléptetésénél azon meg­győződés­­ volt irányadó, hogy Buda városa lakosságának oly számos alkalmakkor oly kitűnőleg tanúsított ember­baráti nagylelkű érzülete a felebaráti szeretet ezen jelen­leg szóban forgó művénél sem tagadja meg a várt segély­zést. — Ezen bátorító feltevésben és hivatkozólag Üdvö­zítőnk azon szavaira „a­mit testvéreitek legcsekélyebbi­­kének tesztek, annyi, mint ha nékem tennétek“, minden emberbarát felkéretik, hogy a szóban álló intézet biztosí­tásához erejéhez képest járulni szíveskedjék. — Az e czélra adományozandó segélyösszegek az illető ivén fel­jegyeztetvén, rendes nyugta mellett vagy alulírottnál, vagy a kapitányi hivatalnál volnának leteendők. Kelt Budán,*1864-dik évi februárban. Petrovich, városi főkapitány. * Hogy Sapieha Leo herczeg lembergi vizsgálati fogságából megszökött, ez már táviratilag jelentve volt. Szökése részleteit egy másik lembergi sürgöny így adja elő : „Herczeg Sapieha tegnap este anyjával beszélt, s midőn az illető teremből fogsága helyére visszatért, az őt kisérő őr elöl egy mellékszobába tudott menekülni, hon­nan az ablakon át kiugrott, úgy látszik, hogy a szökés már régóta elő volt készítve. Egy más compromittált, —­ki más helyiségben volt fogva — ugyan egy időben lett volna megszabadítandó, de ennek szökését sikerült meg­akadályozni.“ * L’Allemand, a híres csatafestész — mint Flens­­burgból írják — magas megbízás folytán az austriai fő­hadiszállásra érkezett, hogy ott néhány nagy csatakép számára tanulmányait megtegye. * Xantus Jánosról írja a „Győri Közlöny“, hogy a láz miatt, melytől szabadulni nem tud, mexikói állását föladni, és hazájába visszatérni szándékozik, hogy itt tu­dományos tapasztalatait értékesítse. Mihelyt utóda ki lesz nevezve és Colimába megérkezendő­, Xantus San Fran­­ciscóba megy, hogy onnan Austráliába hajózzék át és Chinát, Japánt, Keletindiát beutazva Konstantinápolyon át honába visszatérjen. Ekkér Xantus mint egy második Magellan az egész földet körülutazza. * A váczi­ uton kívül jövő hó 7-kén egy kisdedóvoda nyílik meg az extravillán lakosok gyermekei számára. * Egy iparlovag, a­ki néhány nap előtt Székesfe­hérvárott lovakat vett és az értük járó összeget hamis bankjegyekben fizette ki, f. hó 19-én a Józsefváros egy fogadójában elfogatott, és a törvényszéknek adatott át. A lovakat a károsult tulajdonos szerencsésen visszakapta. * Berlinből írják, hogy ott a Veritas czimű­ állatbiz­tosítási társaság rövid idő alatt kitűnő lendületnek ör­vend. M. é. augustusban kezdte meg működését és félév lefolyása alatt biztosítási tőkéje már 165,140 tallérra emelkedett. Ugyanaz időközben kártérítésekre a társaság 2660 tallért fizetett ki. A kezelés lehető olcsósága és a kártérítések gyorsasága ezen intézetnek ép oly szilárd alapot, mint kedvező jövőt biztosítanak. * Az emlegetett új é­r­c­z­l­a­p, melynek megin­dítása f. évi ápril elejére terveztetik, mint tudjuk, való­színűleg ezen népszerű czim alatt fog pályát kezdeni : „Paprikaj­a­n­c­s­i“. E lap kiválókép azáltal szán­dékozik magának elevenséget és folyt ist friss tartalmat biztosítani, hogy"igen fényes tiszteletdíjakat tűzend ki jó életekre és natyrikus képekre s­zepén, rövid tanácskozás után elnapolá magát, az első, valamint a második kamra tagjai is örömmel teljesíték kötelességüket, a mennyiben a nagyherczegi kormány előterjesztményét — a hadtest indulási készsége iránt — a mindenki kedélyét fölindító schleswig-holstem ügyben — minden fönntartás nélkül elfogadták, hiven azon érzülethez, mit a kamra a hála-föliratban fejezett ki. Akkor azon érzettel váltunk el, hogy Badenben a kormány, kamrák s nép egyértelműleg fognak eljárni ezen nagyfontosságú német ügyben, s azon reményben búcsúztunk el, hogy a herczegségek jogszerű fejedel­métől nem fog hiányzani többé az összes többi szövet­ségestársak elismerése, s hogy éjszaki testvéreink is­mét visszanyerendik alkotmányukat, saját igazgatásu­kat, s a német nyelvet, a ház-, iskola- s templomban, a Mindenható Isten akadálytalan imádása végett. Már ha a jelen perez komoly s nehéz, ha a jövő borúsnak lát­szik előttünk, mégis Badenben mi elmondhatjuk, hogy mindazt megtettük, mi lehetséges volt, s a Mindenható­hoz imádkozhatunk, hogy kegyesen tekintsen le éjszaki testvéreinkre, hogy így valahára azok is oly alkotmányt élvezhessenek, minővel mi bírunk. Ezen szellemben szívemből üdvözlöm önöket, ezen terembeni újra meg­jelenésük alkalmával, s óhajtom, hogy mindazon kérdé­sek, melyek ezen ház asztalára fognak letétetni, min­dig egyetértők, erélyesek­ s szilárdaknak találjanak bennünket.“ Erre Kageneck gróf a jelenleg Schleswig- Holsteinban harczoló mindkét német sereg számára el­ismerését fejezé ki, melyhez az összes tagok fölállás által csatlakoztak. Az is­meretes levelező, Rasch Gusztáv tudor, tüstént Flensburgba megérkeztével befogatott, 48 óráig a fegyházi őrhelyen maradt, s erre elbocsáttatott; azonban becsületszavára kelle magát arra kötelezni, hogy 24 óra alatt odahagyandja a schleswigi herczeg­­séget. A szintén kiutasított Tempeltey, koburgi kabineti tanácsos, visszautaztában már átment Ber­linen. A würzburgi ministeri értekezletek — mint tud­juk — f. hó 18-án nyittattak meg. A „Botsch­“ távirata szerint, némely Württemberg, Nassau­s Meiningen ré­széről tett ellenvetések után, a B­e­u­s­t szász minister által előterjesztett egyezmény-terv elfogadtatott. A ta­gok azon nézetben voltak, hogy a német hajók Dánia általi elfogatása szövetségi háborút von maga után, s hogy a szövetségen kívül semmi cselekvő föllépésnek sem szabad történnie. Az altonai események, s Holstein­­ban több pontoknak porosz csapatok általi megszálla­­tása bírálat alá vétettek. A „Nordd. Alig. Ztg“ szerint a porosz király kö­vetkező választ adott a kieli egyetem küldöttségének föliratára: „Örömömre szolgál, önökben a kieli egyetem kép­viselőit üdvözölhetni, mely a német tudomány s német érzület sikerdús ápolása által oly kitűnő állást fog­lal el... Önök küldetése azon bizalom bizonyítványa, mi­szerint nekem szivemen fekszik a két herczegség jogai­­s érdekeinek megőrzése, melyek az egyetemben talál­ják föl szellemi központjukat. Ezen bizalom nem fog

Next