Sürgöny, 1864. március (4. évfolyam, 49-74. szám)

1864-03-15 / 61. szám

alkalm­at szolgál jelenthetnem, hogy ez az egész é■ven át nem háborittatott és minden tekintetben tökéle­­tesen kielégítő, sőt kitűnő volt. Tűzvészek támadtak ugyan egyes ritka esetekben, de ezek többnyire csak a véletlenségnek, nem pedig gonosz szándékból eredők­nek tulajdoníthatók. VIII. Erdei károkról. Az erdei károk iránti panaszoknak gyors és le­hető legpontosabb tárgyalása, elintézése és végrehaj­tása, mint nem különben a vétkesek szigorú megbünte­­­­tése azon kedvező hatással volt, miszerint ilynemű ká­rok, kivévén egyes csekély eseteket, elő nem fordultak. (Folyt. köv.) — Fehérmegye, mart. 7. Fehérmegye 1862 óta tiszti üléseket tart, melyekben a fontosabb s a közön­séget érdeklő tárgyak megvitattalak s csak kölcsönös megállapodás után vétetnek foganatba. Eddig csak év­­negyedenkint tartattak tiszti ülések ; de szaporodván a teendők, a legközelebb tartott ülésben elhatározta­tott, hogy ezután minden hó első hétfőjén ülés fog tar­tatni, ez az oka, hogy ma is tiszti ülésünk volt. Panaszon kezdjem - e legelső levelemet, vagy örömhírrel lépjek fel? Kipanasztom magam elébb,hogy azután annál szabadabban engedhessem át magamat az örömnek. Midőn 1­863-ban megyénkben is megala­kult az inségsegélyző bizottmány, megyénk azon sze­rencsés megyék közé tartozván, melyekben az évi, kü­lönösen gabnatermés ellen nem lehete panaszkodni, azt ■jelentettük, hogy megyénk nem fog segélyt igényleni;­­ azonban a következés megmutatta, hogy akkor a pil­lanat emberei voltunk s nem gondoltuk meg, hogy egyik aratástól a másikig egy évi időköz fekszik, mert ime megyénkbe is beköszöntött a pánczélos férfiú s mutogatja rémitő alakját. Alapon, D.­Pentelén, R.-Al­máson, mint a jelentések tanúsítják, annyi az éhező s nyomorral küzdő család, hogy maguk a községek nem bírják tovább az élelmezést, s közsegélyezésért zörget­nek, mely tárgyban már intézkedés is történt. Mai napon tartott tiszti ülésünkben hasonló leverő tartalmú jelen­tés olvastatott fel a váál völgyi fiók inségsegélyező bizottmánytól, melyből arról kellett meggyőződnünk, hogy Bicskén, Doboson és Váálban számos oly család létezik, melyek ha közsegélyezésben nem részesülnek, borzasztó jövőnek néznek eléje A jelentő bizottmány azt adván elő, hogy oly családok is nyomorral küzdenek, melyek némi vagyonnal birnak s ezeken csak közmun­­ka-nyujtás által lehetne segíteni, elhatároztatott, hogy felírást intézünk a nméltóságu m. k. helytartótanács­hoz, hogy az Ercsi és Adony közt rég tervezett s meg is állapított töltés-munkálatokhoz a szükséges s már en­gedményezett pénzösszeget méltóztassék utalványozni, hogy ezen pár órai hosszúságú vonalon néhány száz em­bernek munkát és kenyeret adhassunk, mi ha meghall­­gattatást nyerne, kétszeres haszna lenne, mert míg né­hány száz családot megmentenénk a koldusbottól, s talán éhhaláltól, addig a magas kormány is nyerne, mert sokkal több és sokkal olcsóbb munkás­kezeket lehetne kapni jelenleg, mintha a mezei munka átalá­­ban megnyílván, kapósabb és drágább lesz a napszá­mos. Hogy nem hiába zörgetünk, reméljük a nagymit. m. kir. helytartótanács, különösen királyi Helytartónk­nak a szükölködők iránt eddig is tanúsított nemes buz­galmától. De forduljunk el ezen elszomorító képtől, s me­rengjünk gyönyörködtetőbb képek fölött. Gazdasági egyletünk s casinónk egyesült választ­mánya még ez év elején sorsjátékkal összekötött hang­versenyt tervezett alföldi szűkölködő testvéreink ja­vára, mi múlt, hó 20-kán a megyeház pompás nagy te­remében díszes hallgatóság előtt meg is tartatott. Mű­kedvelőket bírálni sohasem szabad, mert azok áldoza­tot visznek a közjó oltárára, de ha szabad volna is, csak jót s szépet mondhatnék a zongorajátékok s kar­dalok szabatos előadásáról. Meglepően szép volt Fe­kete János úr megnyitó beszéde, melyben oly élénken festette a nyomort, hogy szemünk előtt láttuk elvonulni a délibábos alföldi rónaságot, melyen most még ka­­rangkórót sem kerget a szél; különösen szép volt azon passusa, melyben a nőket, mint a szükölködők védan­gyalait festette. Adja Isten, hogy e dicsőítés ne lett lé­gyen pusztában elhangzó szó, s Fehérmegye és Fehér­vár lelkes hölgyei mielőbb hozzák meg áldozatukat a megyebeli szükölködők számára is. A visszaajándéko­zott nyeremény­tárgyak árverés útján f. hó 10-én fog­nak eladatni a megyebeli szükölködők javára; a hang­verseny tiszta jövedelmét 3051 ft 70 kr és 6 aranyat pedig alföldi testvéreink számára küldtük. Ez hangver­senyünk legjobb bírálata. Mai napon tartott tiszti ülésünk egyik fénypontja volt a megyei betegek s elnyomorodottak javára felállí­tandó kóroda fölötti tanácskozás. Fehérmegye, mely­nek síkjain a legszebb búza, hegyein a legjobb bor te­rem, mely a természet majd minden adományával fel­­van ruházva, úgy hogy méltán hazánk édenkertjének lehet nevezni, kórodéval eddig nem birt, mely mulasz­tás csak azáltal menthető, hogy a lépések kóroda fel­állítása végett már 1840 táján megtétettek, a mennyi­ben főuraink akkor mintegy 7000 ezüst forint alapít­ványt tettek, de az ige nem vált testté. Azonban az ak­kor elvetett mag megtermette gyümölcsét, mert az ala­ Bejegy­zett gaboaárak a pesti gabona­­csarnokban. ft ft ki* 500 5050 Pesti kereskedelmi bankrészv 670 60 100— Pesti takarékpénzt, részv. 1150 — 25— Budai „ „ 420 40— — Ó­budai „ „ 95 525 3212'/,Budapesti lánczhid „ 345 105 525 Budapesti alagút „ 68 500 116— Pesti hengermalmi társulat. 1140 210 25— Kereskedői épület „ 345 800 38— Első magyar biztos, társulat. 435 200 24— Pannónia viszonbizt. társulat. 278 100 690 Sz.­István kőszénbányatárs. 155 1000 Pannónia gőzmalomtársulat. 5'/176 magyar záloglevél 6°/o magyar földbit. utalv. Utolsó osztalék. Magyar értékpapírok árkerete. Ár­kelet. 1290 87.50 99.50 Bécsi börze martius 12-én. Állam kötelezvény. 5%-os átváltoz. 6%-os metall kötet. 1852. kiad. 47,%-es. 4% -es. 370-es. 6°/o lombard-velencz. 5“/o nemz. kölcsön. 6°/0 magyar földteherm. 6% erdélyi földteherm. 6% h­orvát földteherm. Záloglevelek. osztrák 10 éves kisorsolandó osztrák értékben galicziai magyar 10 éves kisorsoland. Sorsjegyek. 1839-ki húzás mart. 1. 1854-ki „ apr. 1. 1860-ki „ május 1. Hitelint. „ apr. 2. Dunagőzhaj.­hoz jul. 1. Triesti 100 ft „ jun. 1. 60 ft „ jan. 2. Budai köles. „ jun. 15. Eszterházy „ jun. 15. Salm „ jul. 15.­­ „ mart. 15. Clary „ mart. 30. St.Genoia „ aug. 1. Windischgräcz „ decz. 1. _ Waldstein „ jul. 15. 30 jKeglevich „ május 1. 50 Como-jegyek „ jan. 2. 50 Vasúti részvények. Északi vaspálya. Államvaspálya. •50 Tiszai vaspálya. .50 Dén .25 Nyugoti Galicziai Pardubiczi vaspálya. Gratz-Koflachi, Teplicz-Aussigi vaspálya. Cseh-nyugati vaspálya. .50 Iparrészvények. Nemzeti bank. Hitelintézet p. 200 ft. Escomptbank p. 500 ft. Lloyd p. 525 ft. Dunagőzhajózás p. 525 ft. Pénznemek. Császári arany. „ „ reezés. „ „ koronás. Napoleon d’or. Orosz imperiale. Porosz pénztári utalv. Souveraindor. Angol souveraign. Ezüst 100 ft. 141. 89. 91. 129. 87. 108. 48. 29. 91 31 32. 31. 29.. ft I kr 19.­ 19.50/ 14.75 17 50 1785 190.50 147.— 246.— 134 ^_ 146.- 242.— 152.50 Gőzhajók járásai. A Dunán. Bécsből Pestre naponkint 6’/, óra­kor reggel. Pestről Bajára, Mohácsra hétfőn, szerdán, pénteken, szombaton 7 órakor reggel. 7‘* Pétről Zimonyba szerdán és szom­g­­­­hotan 7 órak­or varrrrol haton 7 órakor reggel. Pestről Bécsbe naponkint 6 órakor este. Mohácsról Pestre hétfő, kedd, esitt. szomb. 4 órakor délután. 773.— 180.10 619.­ 218 — 433.— Szegedről Zimonyba szomb. reggel. Zimonyból Szegedre csütörtökön délben. A Száván. 5.70 5.69 16.50 9.50­ 9.751 1.78'­,­­Sziszekről Zimonyba hétfőn reggel. 16.72 (Zimonyból Sziszekre csütörtökön 12, délben. 118 125 Bécs-Baziás Bécs, indul 7 ór. 45 p. r. — 8 ó. este. Pozsony, ind. 10 ó. 24 p. r. •— 10.49 p. e. Er.-Ujvár ind. 1 ó. 20 p. r. — 1.48 p. és. Pest, megérk. 4 ó. 37 p. d. u. — 5.27 reg. Pest, indul 5.35 pere. d. u.­­— 6.25 reg. Czegléd, ind. 8.9 perez este — 9.7 reg. Szeged, indul 12.17 p. d. e. — 3.60 d. u. Temesvár, ind. 5.30 reg. érk. 10.10 este. Baziás, érk. 11.51 reggel. Baziás Bécs. Baziás, indul 6­­. 45 p. d. u. Temesvár, ind. 10.32 es. — 5.19 reggel. Szeged, indul 2.25 reggel .— 12.15 d. e. Czegléd, indul 6.29 reggel — 6.31 este. Pest, érkezik 8.45 reggel — 8.37 d. u. Pest, indul 9.55 reggel­­— 9.30 este. SI.­Ujvár, ind. 1.60 d. e. — 1.3 reggel. Pozsony, ind. 4.45 d. u. ■— 4.3 reggel. Bécs, érk. 5.33 d. u. — 6 óra reggel. Buda Triest. Buda, ind. 6­­. 30 p. r.­­— 5.15 d. u. Fejérvár, ind. 8.43 r. — érk. 7.20 este. Kanizsa, ind. 1.43 d. u. — ind. 10.10 e. Pragerhof, 6 ó. 2 p. d. u. — érk. 5.8 r. Laibach, 2.11 éjjel. Triest, érk. 8.15 reggel. Triest-Puda. Triest, ind. 6 ó. 45 p. d. u. Laibach, ind. 12.57 éjjel. Pragerhof ind. 9.30 r. — ind. 10.55. Kaniz­s, ind. 1.19 d. u. érk. 6.12 reg. Fejérvár, ind. 6 ór. 59 e. — 7.10 reggel. Buda, érk. 8.3 este. — 9.14 d. e. Fejérvár-Bécs. Fejérvár, ind. 10 órakor reggel. Uj-Szőny, ind. 1 ór. 36 d. u. Bécs, érk. 7 ór. este Bécs Fejérvár. Bécs, ind. 7 ó. 46 p. reggel. Uj-Szőny, ind. 2.10 d. u. Fejérvár, érk. 6 ó. 45 p. este. Czegléd-Miskolcz-Kassa-Várad. Czegléd, ind. 9 ó. 27 p. reggel Szolnok, ind. 10.27 reggel. P.-Ladány, ind. 1.26 délben. Debreczen, ind. 3.­­ d. u. Tokaj, ind. 5.25 p. d. u. Miskolcz, ind. 7.29 este. Kassa, érk. 10.34 este. P.-Ladány, ind. 1.68 d. u. Várad, érk. 4.38 d. u. Czegléd-Arad. Czegléd, ind. 9 ó. 47 p. reggel. Szolnok, ind. 11.19 d. e. M.-Tur, ind. 12.54 délb. Csaba, ind. 3.21 d. u. Arad, érk. 6.27 d. u. Kassa-Miskolcz-Várad-Czegléd. Kassa ind. 5 ó. reggel. Miskolcz, ind. 7.52 reggel. Tokaj, ind. 9.35 d. e. Debreczen, ind. 12.12 d. e. P.-Ladány, ind. 1.45 d. u. Szolnok, ind. 4.44 d. u. Czegléd, érk. 5.41 d. u. Várad, ind. 10 ó. 6 p. reggel. P.-Ladány, ind. 12.48 d. e. Czegléd, érk. 5.41 d. u. Arad Czegléd. Arad, ind. 9 ó. 50 p. d. e. Csaba, ind. 12.6 d. e. M.-Tur, ind. 2.32 d. u. Szolnok, ind. 4.22 d. u. Czegléd, érk. 6.33 d. u. A Tiszán. V aspály a-nienetek. Befizetés Osztrák mérő. Osztrák értékben. Súly, font. ft kr ft kr Búza bánsági . . 87—88 _ ,_ „ tiszai . . . 86-885 305 50 „ fehérmegyei . 85-875 155 40 „ bácskai . . 85—865 105 15 Rozs........................ 78-803 553 65 Árpa serfőzésre . . 70-713 203 30 „ etetésre . . 67—693 3 10 Zab........................ 42-442 252 30 Tengeri . . . 82-843 453 60 Tengeri ny. . . .— 3 453 50 Köles....................— 3 503 60 Repcze...................— 5 506 — összege.­ pítvány azóta 26,000 ftra szaporodott s ide számítva a községekben elszórt mintegy 12,000 forintot, e ma­gasztos czélra mintegy 38.000 ft áll rendelkezésre. Ide járul, a­mi nagy könnyebbségre szolgál, — hogy a megye most nyerte vissza a magas kincstár által elfog­lalt úgynevezett előfogati biztosi épületet, mely a vá­ros szélén szabad téren feküdvén, kevés költséggel rög­tön is átalakítható körülbelül 14 ágyra. Nagy dicsősé­gére szolgálna megyénk kir. biztosának s vele a tiszti karnak, ha jelen nehéz viszonyok között nekik sikerül­ne a magasztos eszmét megtestesíteni s állandó emlé­ket állítanának maguknak, mely az utókornak is hir­detné, hogy megfeleltek kötelességüknek. És hogy az ige testté legyen, bizottmány neveztetett ki terv készí­tése s az előleges munkálatok megtétele végett, miről második levelemben szólandok. 1. 1. Külföld. ANGOLORSZÁG. Az alsóház f.hó 11-ki ülésében Palmerston lord — Fitzgerald interpel­látiójára válaszolva — ismétli előbbi nyilatkozatait, az értekezleti javaslatra vonatkozólag. Szerinte Dánia vá­lasza még hiányzik: Orosz-, Franczia- és Svédország meg fognak hivatni, ha Dánia csatlakozni fog, s hihe­tőleg részt veendenek az értekezletben. Erre az érte­kezlet tagjai annak alapját megállapitják. Végül a lord azt állítja, hogy ő tökéletesen egyetért Russell gróffal, s hogy eddigi közléseikben semmi ellenmondás sem le­sz alsóház, f. hó 10-ei ülésében, Peel Róbert indítványára, megszavazd 175,000 ft. sz. kiűzetését, a Scheid­e-vámok megváltására szánt összeg első fele fejében. A „Times“ a kopenhágai kabinetnek azt taná­csolja, hogy idejekorán engedjen, hogy így jobb felté­telek alatt nyerhesse meg a békét, s hogy fogadja el a herczegségek Dániávali személyi unióját. FRANCZIAORSZÁG. A „Moniteur“ jelenti, hogy a császár a legközelebb Párisba érkezett Ernő ko­­burgi herczeget elfogadta. Ugyancsak a „Moniteur“ következő jegyzéket közöl : „Egy külföldi lap ama jelek közt, melyek néme­lyek képzelődését elrémítik, azon tényt is fölemlíti, hogy újólag M­a­c-M a­h­o­n tábornagy neveztetett ki az 1864-ki chalensi tábor parancsnokává. Kétségkívül mindegyik tábornagy ugyanazon jogczímmel gyako­rolhatja ezen fontos parancsnokságot, azonban arra a császár választása, nem pedig szigorúan sorszerint hi­vatnak meg. A­mi az ő parancsnoksága alá helyzett hadosztályi táborkarok összeállítását illeti, az a rendes alapok s szabályok szerint fog történni.“ Továbbá a hivatalos lap alaptalannak nyilvánítja a „France“ azon közlését, mintha B­a­z­a­i­n­e tábor­nok visszahivatott volna. A „Patrie“ berlini levelezői közük ama sürgöny tartalmát, mit a porosz kabinet, Jütland invasiója al­kalmából, a londoni szerződést aláírt hatalmakhoz in­tézett. Mint e lapnak Londonból írják, az angol kor­mány ezen sürgönynyel egy időben egy oly sürgönyt is vett, mely a bécsi kabinettől ered, s mely ugyanazon tény iránt nyilatkozik. Azonban függetlenül a Rechberg gróf által előadott tisztán stratégiai okoktól, az aus­­triai sürgöny a bécsi kormány politikai nézeteinek rö­vid előadását is magában foglalja. Ezen előadás utó­lag fölemlíti a londoni jegyzőkönyv szövegét, s az aus­­triai kabinet részéről újabb kötelezettséget képez, ama szerződés szellemének tiszteletben tartása iránt, a dán német viszály rendezése alapjainak megszabása ese­tére. Ellenben Bismark sürgönye semmi ilynemű nyi­latkozatot sem foglal magában, a berlini kabinet ne­vében. OLASZORSZÁG. A turini követ­ kamra f. hó 11-ei ülésében M­i­n­g­h­e­t­t­i , a föld­adók teljes egyenlő­sítésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása alkalmá­ból kijelenté, hogy a javaslat czélja, a politikai területi felosztások végső nyomait is eltörölni. A radicálok mó­­dosítványai elvettettek, s Lanzának egy módo­­sítványa elfogadtatott. NÉMETORSZÁG. G­a­b­­­e­n­t­z altábornagy­tól Vei­léből f. hó 11-ről kelt következő távirat ér­kezett : „Hegermann altábornagy parlamentük­ ut­ján írja nekem, hogy gr. C­z­e­r­n­i­n főhadnagy már túl van a veszélyen, s hogy a kicserélés iránt Kopenhá­­gában, a hadü­gyminiszernél kérdés létetett.“ A 6-ik hadtest főhadiszállásáról Bécsbe érkezett gr. Kinski százados G­a­b­­­e­n­­­z altábornagy­­nak a f. hó 8-ki csatára vonatkozó következő jelenté­sét hozá meg: „Van szerencsém, a magas főhadsegédségnek je­lentést tehetni, egy ma történt sikerdus, s a kedvezőt­len tér­viszonyok daczára, a csapatok bámulatos vitéz­ségével, s aránylag csekély áldozattal megvásárolt üt­közet iránt. Mint már szerencsém volt jelenteni, a főparancs­nokság mára rendelé meg a hadtestnek két hadoszlop­ban — ha csak lehet, az előhaddal Veiléig — előnyo­mulását. Egy tetemes olvadás, s az arra következett tar­tós eső név szerint az oldal­utakat feneketlen állapotba helyzé, s ezért a 7 s 8-ka közti éjjel nagyrészint a töl­téstől oldalra elszállásolt összes csapatok útja, melyek egyrészben már ma reggeli 2—3 órakor kiindultak, igen fáradalmas volt. Gr. N­e­­­p­p­e­r­g altábornagy oldal-hadoszlopa — a Flies ezredes alatti porosz combinált lovas­dandárból , valamint a Thomas­s Dormus gyalog dandárokból állván — melynek a nemrég Bis­­trupnál a Kolding-Au előtt vezetett hídon át kelle ama folyamon átkelnie, miután az éj folytában a megá­radt viz a hidat elvonta, s az oda rendelt hidász-kocsik az után fönnakadtak, hosszabb idő­veszteség után kény­telen volt, részint egy járhatóvá tett gázlón át, részint szükségbeli gyaloghidakon, s egy dandárral a koldingi hídon átmenni, s a számára kijelölt utak rész minő­sége miatt nem érkezhetett meg kellő időben egyenlő magasságban, a parancsnokságom alatt álló, s a tölté­sen Weile felé előnyomuló hadoszloppal. Ez utóbbi — a Windischgrätz-dragonyos-ezreddel s Nostitz dandár-üteg 2 ágyújával élén — K.Dobr­­z­e­n­s­k­i vezérőrnagy alatt — csak mintegy so0 mér­­földnyire Vejlétől délre, d. e. 11 órakor bukkant ellen­séges lovas-őrsökre, melyek ellen a Dobrzenski-dandár­­hoz beosztott gr. V­e­x­k­a 11 táborkari százados, egy szakaszszal kémszemle végett messze előrement, s egy ellene előnyomult erősebb ellenséges lovas-osztályt, hosszas megfontolás nélkül, azon szakasznak épen ke­zénél volt felével megtámadó. A harczban a nevezett százados több kardvágás által nem jelentéktelenü­l meg­sebesült, azonban egy könnyű szü­kségbeli kötelék föl­tevése után nem lehetett őt rábírni, hogy a harcztért késő estig elhagyja. Hasonló hősiességgel intézett rohamot gr. C­z­e­r­­n­i­n főhadnagy saját kis osztályának élén, azonban több tetemes sebet kapván, eszméletlenül leesett lová­ról, s miután erősebb ellenséges osztályok vonultak elő segélyül, őt az ellenség kezében kelle hagyni A további előnyomulás közben, s itt, Veilében kapott értesülések szerint, ő szerencsére nem halt meg, hanem csak meg­sebesült. Miután az időközben megérkezett Nostitz­­s Gondrecour­t-dandárokat, miket a hadtesti tüzér­tartalék követett, magukat jól kipihenni enge­­dem, déli 123/4 órakor, semmi kilátás sem lévén az ol­dal­hadoszlop megérkezésére, annál inkább folytatom az előnyomulást, mivel a megtámadásnak másnapra halasztása esetében, előreláthatólag erősbített ellensé­ges megtámadás volt várható, s ez esetben a csapatok­nak örtanyázniok kellett volna, s ezáltal azok minden­esetre többet szenvedtek volna, mint a további előnyo­mulás, s az ezzel összekötött harcz által. Néhány ágyu­lövés által elűzetve, a velünk szem­ben álló számos lovasság odahagyá az előttünk fekvő fennsikot, s lovasságom az egy mérföldnyi hosszúságra Vejleig terjedő szorulaton, mely több helyeken el volt rekesztve, s a leghatályosb gyalogsági védelemre volt alkalmas, szinte háborútlanul vonult át, mígnem az er­dőben, közvetlenül a nevezett hely előtt, erősebb ellen­séges gyalogsági osztályokra bukkant-En azokat a N­o­s­t­i­t­z-dandár által — a 14. sz. hesseni nagyherczeg gyalog ezreddel élén — meg­­támadtatám, s Veile felé szetém vissza, mely helység — noha el volt torlaszolva, s noha a Veile-Au éjszaki uralgó partján lévő ágyuk tüze oda elhatott — a ne­vezett dandár által tüstént, zeneszó mellett, rohammal vétetett be. Most az ellenség egészen az említett, természeti­­leg igen erős, s még elrekesztések által szinte hozzá­­férhetlenné tett állásba vonult vissza, a Veile-Autól éj­szakra, s azt — Hegerman­n-L­indencrona altábornagy parancsnoksága alatt — ki alatt­a a 1-­1 e­r ezredes dandárnokul parancsnokolt — 3 gyalog-, s 2 lovas-ezreddel, 2 ágyú­­s 1 röppentyű-üteggel meg­szállva tartá. Erre én a hadtesti tüzér-tartalék két 8 fontos üte­gét is előhívatván, — a Gondrecour­t-dandárt Veile felé küldöm, s a N­o­s­t­i­t­z-dandárnak — mi­után tovább terjedő megkerülés nem volt lehetséges — parancsot adtam, a túlsó magaslatok megtámadása iránt, mely czélból a 9-ik vadász-zászlóaljat az ellenség jobb oldala, mint az eldöntő takticai pont ellen küldöm, s ugyanezen irányban inditom előre a 18. vadász­zászlóaljat is, melynek vezérletét Gondrecourt gr. vezérőrnagy személyesen vévé át. Ezen példásan s a legnagyobb vitézséggel létesí­tett mozdulat által, az ellenség által megszállott ma­gaslatok meg lőnek mászva, s a homlokzat ellen ha­sonló elszántsággal előnyomuló N­o­s­t­i­t­z dandár­beli gyalogezredek nehéz feladata meg lön köny­­nyitve. A beállott esthomály s az alattam álló csapatok rendkívüli kifáradása lehetetlenné téve az ellenség eré­lyes üldözését, mely Horsens felé vonult vissza, s ezen visszavonulást még sokáig tartó, habár kevéssé hatályos ágyú­tüzelés által igyekezett födözni. Az ütközet 2­2 órától esti 6­­a óráig tartott, s a dánoknak tetemes veszteségükbe került, név szerint — a­mennyire eddig tudva van — mintegy 200 fo­golyba. Részünkről a holtak száma még nincs pontosan kinyomozva; a fölállított kórházakba fölvett, s szinte mind súlyosan megsebesült egyének száma 60-ra megy; köztük a már említett két tiszten kívül, a hesseni nagy­­herczeg-gyalog-ezredből Schädelbauer főhad­nagy több puskaagy-ütések által súlyosan 8 P­a­c­h­­ner hadnagy könnyen; a belga­ király gyalog ezred­ből R­a­t­h­­­e­w főhadnagy, ki már Overseenél meg­sebesült egy lövés által, melynek ereje tárczája által tompittatott, s néhány nap előtt állított be újra; ma azonban mellén, a vaskorona renden át halálos lövést kapott, s már meg is halt, s ugyanezen ezredből Jova­­n­o­v­i­c­h főhadnagy is könnyű sebet kapott.“ A szövetség­gyűlés f. hó 1-i ülésében Bajorország előterjeszte az augustenburgi herczeg elismerésére vo­natkozó indítványt. Austria s Poroszország a szavazás elhalasztását kívánták, hogy így a bizottmány kime­rítő véleményzést adhasson ki, s bejelentették, hogy legközelebb nézeteiket indokolni fogják. Bajorország ezen nyilatkozat által arra indíttatva érzi magát, hogy egyelőre nem ragaszkodandik az indítványozott 8 napi határidőhöz, s az indítvány Ügyletszerű tárgyalása fönn­tartatott. Szászország s Württemberg indítványa — a bolteini rendek egybehivása iránt — s Hannovera in­dítványa a német hajók Dánia általi elfogatása iránt — a bizottmányhoz utasittattak. A ,,St­rgfing“ m­agán­táviatai. B­é­c­s, mart. 14. Azon londoni hír, hogy Dánia elfogadja a conferentiát, eddig nem való­sult. A „Presse“ ragaszkodik azon tegnapi állí­tásához, hogy Dánia nem fogadta el a conferen­tiát. K o 1 d i n­g, mart. 13. A dán gyalogság Aarhausból hajókon elszállíttatott Fridericiába és Alsenbe; a lovasság Viborg felé fordult. Berlin, mart. 14. A Staatsanzeiger Gra­­vensteinból mart. 14-éről délben keltezett jelen­tést közöl, mely szerint Röder dandárának több zászlóalja N ü b e 1-t könnyen, Rackebüll-t heves csata után bevette. 4 halott van. — Düp­pel előtt jelentéktelen előőrsi összecsapás volt. Táviratok: London, mart. 13. Koppenhágából 13-ról hi­vatalosan jelentik . Az ellenség tegnap este 8-kor Aar­­haugba bevonult. A Sundewittben (Düppel körüli félszi­get-vidék) ma egy kis összeütközés. London, mart. 14. Dániának a conferentiát elfogadó nyilatkozata ma állítólag ide érkezett A had­seregek mostani állása változatlan maradna. Dánia a lefoglalt és elfogott hajókat visszaadná. P­á­r­i­s, mart. 12. A „Mémorial diplomatique“ jelenti: Napóleon császár és Miksa Főher­­czeg a mexikói szerződést aláírták. Ezen szerződés a következő határozmányokat tartalmazza: A franczia csapatok lassan kint fognak visszahivatni. A 6000 önkénytesből álló idegen­légió Mexikó szolgálatában marad. Francziaországnak való tartozását Mexikó 14 évi huszonötmillió frankos rész­letekben törlesztendi. Skanderborg, mart. 12. (G­a­b­­­e­n­z altábornagytól.) Az ellenség Skanderbergot ma korán reggel odahagyta, azonban a délelőtt folytában több gyönge gyalogsági é­s lovassági osztályok mutatkoztak. Hir szerint az ellenség nagyrészint Viborg irányában vonult el, s Aarhaust csak igen csekély haderővel szál­lotta meg. Én Skanderborgot megszállottam, s hadosz­lopaimat Aarhaus felé mozdítom elő. D r e s d a , mart. 13. Egy népes országos gyű­lés Schleswig-Holstein tárgyában következő határoza­tot fogadott el : A teljes jog keresztülvitele, s az egész jogot megőrző kormányok erélyes támogatása. A her­­czegségeknek Dániátóli teljes különválasztása; ama kormányok, melyek a német jogot védik, ezen irány­­bani erélyes föllépésre szólittatnak föl. Színházi előadás m­artius 15 Nemzeti s iaház. Hangverseny. 2 szakaszban. Pesti német sz nház. Die Königstochter als Bettle­rin, oder: Die Schule des Lebens. Schauspiel in 5 Aufzügen. Budai népszínház. „Az ördög pilulái.“ Nagy bohóság uj diszlet-, gépezet-, tüneményekkel­ és tánczok­­kal 15 képlet-, 3 felv. Távirati tudósítás a bécsi börzéről martius 14-ről. 5"/6 Metaloques 71.65. nemzeti kölcsön 79. 70 bankrészvények 774. hitelintézeti részvények 118. 60 ezüst-agio 117.50 londoni váltók 118.30 arany-agio 5.69. ____________________________________ Felelős szerkesztő : VÉRTES ERNŐ

Next