Sürgöny, 1864. április (4. évfolyam, 75-99. szám)
1864-04-01 / 75. szám
Negyedik évi folyam. 75. sz. — 1864. Szerkesztő-hivatal. Barátok-tere 7. sz. a. földszint. kiadó hivatal Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Félévre 8 ft 50 ikr. Negyedévre 4 B 50 „ Vidékre, naponkint postán. Félévre 10 forint. Negyedévre 5 „ HIVATALOS KÉS Ő cs. kir. Apostoli Felsége f. évi mart. 24-röl kelt legfelsőbb határozatával Ranolder János veszprémi püspököt, az egyház s államnak tett kitűnő szolgálatai elismeréséül, dij-elengedés mellett, az első-osztályú vaskorona-renddel legkegyelmesebben földisziint méltóztatott. A magyar kir. udv. kanczellária a kereskedelmi ministeriummal egyetértőleg H i 11 e b ra nd Vinczének a soproni kereskedelmi s iparkamra elnökévé, s Topper Károlynak ugyanannak alelnökévé megválasztatását megerősítette. A magas cs. kir. pénzügyministerium folyó évi mártius 21-én 12867/508 sz. a. kelt rendelete szerint a cs. kir. Apostoli Felsége folyó évi február 29-én kelt legmagasb határozatával az 1863. évi november 1-től 1864. évi dec. végéig terjedő időszakra hozott pénzügyi törvényt legfelsőbb szentesítésével ellátni méltóztatván, az állami bevételek e törvényben megállapított öszvegének beszerezhetése végett, — a múlt évi October 28-án és dec. 28-án kelt, s múlt évi October 30-án és dec. 29-én 39627. s 47150. számok alatt innen kelt hirdetményekkel közzétett törvények által 1863. évi nov. s dec., illetőleg 1864. évi január, február, martius és april havakra kiterjesztett adófelemelések fenntartásán kívül a következő határozványok léptetnek életbe: Az 1859. évi május 13 án kelt, s a birodalmi törvénylap 88 számában foglalt császári rendelet folytán fennálló rendkívüli pótlék az 1864. évi május 1-től ugyanazon évi december 31-ig terjedő időszakra a) A földadónál, b) a hátbéradónál, c) a házosztályadónál, d) a személykereseti adónál, e) a lombardvelenczei királyságban a„contributo arti ecommercio“ czímű adónál és f) a jövedelmi adónál megkettőztetik, g) az állami nyilvános pénzalapok és a rendek kötelezvényeitől járó kamatok után eddig öt százlalijával fizetett jövedelmi adó két száztólira emeltetik fel. Ez utóbbinak (g), tekintet nélkül a pénzértékre, melyre a kötvények szólanak, a birodalmi törvénylap 67-ik számában foglalt , 1859. évi ápril 28 án kelt császári rendeletben megállapított modorban levonás által, a jelen pénzügyi törvény kihirdetése után lejárandó kamatok kifizetésénél kell történnie, miáltal az 1859. évi május 4-én kelt pénzügyministeri rendelet határozványai (kir. törv. lap. 74. sz.) megszüntettetnek. Azon országokban, melyekben az adósok törvényesen feljogosítvák, a jelzálogosítottan vagy iparvállalatokban elhelyezett tőkepénzek kamatai után eső jövedelmi adót levonni, kiterjesztetik ezen jog a pótléknak jelen törvény által behozott felemelésére is. Ezen adófelemelések egyébiránt, amennyiben t. i. az 1865. közigazgatási évre kibocsátandó pénzügyi törvény e részben más intézkedést nem tartalmazna, az 1864. évi december 31-ik napján hatályon kivül fognak lépni. Mi is oly hozzáadással tétetik közhírré, hogy a jelen tizennégy havi időszakra tartozásba vett adók s azok pótlékai a múlt évi dec. 26-án innen kelt hirdetményben köztudomásra juttatott határidőben befizetendők lesznek. A nagyvárad-budai cs. kir. orsz. pénzügyigazgatósági osztály által. A kassai cs. kir. országos pénzügyigazgatósági osztály Zengen József, rendelkezés alatti kiadóhivatali segédet, a kassai cs. k. pénzügyészségnél végleges kiadóhivatali segéddé nevezte ki. A kassai cs. kir. országos pénzügyigazgatósági osztály által a másod osztályú adóhivatali járulnok Semsey Ignácz, harmad osztályú adóhivatali tisztté neveztetett ki. NEMHÍVATALOS KÉSZ. Szemle. (V.) A csatatérről uj harczi eseményt jelent a távirda, de az, bár tetemes áldozatba került, semmivel sem vitte a harcztéren a dolgokat közelebb a megoldáshoz. A poroszok háromszoros rohama sikertelen maradt, s igy uj próbára uj s nagyobb erővel kellene készülniök. Következménye az, hogy tehát csakugyan a fegyverek zöreje közt fog egybeülni a conferentia, melynek létrejöttén most már a „Wien. Abendp.“ sem kételkedik, bárha a német szövetség még nem adta ahhoz formaszerinti beleegyezését. Valóban nem tehető föl, hogy a német szövetség elutasítsa magától az alkalmat, midőn első ízben csatlakozhatik mint nagyhatalom a nagyhatalmak tanácsához. Csak az a kérdés, mily módon képviseltesse magát a szövetség ez európai tanácsban? Korábbi tárgyalásoknál Austria és Poroszország léptek föl mint a szövetség meghatalmazottjai, — azokban ezáltal a szövetség, legalább külsőleg, háttérbe szoritta- s tott, s már ennyiben sem fogna ezen képviseltetési mód — a dolgok jelen állásában — a szövet-ség tagjai előtt kedves lenni. Van azonban egy más ok is, mely miatt maguk a német nagyhatalmak sem igen fogadhatnák most el a meghatalmazotti szerepet. Oly ügyben, mely csupán csak a szövetség érdekét illeti, elvállalhatnák azt , ámde a jelen ügyben mind Austria, mind Poroszország kijelentették, miszerint a szövetségen kívül is fontos érdekeket kell képviselniük, s ennélfogva a két nagyhatalom és a szövetség politikája közt nem létezik egység, s azok nem is képviselhetik ezt. Marad tehát azon más mód, hogy t. i. a szövetség vagy egy harmadik állam, vagy egy meghatalmazott személy által képviselteti magát. Az első mód szintén némi hegemóniás versengésekre adhatván, legalább a szövetségen belül, alkalmat, valószínűnek tartják, hogy a szövetség egy szövetségi diplomata által lesz az európai tanácsban képviselve. A szövetség e résztvétele már föltételezi, miszerint a conferentiában az augustenburgi herczegnek örökösödési igényei is képviselve lesznek. Már maga a szövetség meghivatása tanúsága annak, hogy a nagyhatalmaknak ez igények érvényesítése ellen nincs kifogásuk. Természetesen más kérdés, vájjon azok képesek lesznek-e valóban is érvényre emelkedni. Egy bécsi levelezés szerint a praetendens herczegnek kárpótoltatásra annyiban mindenesetre kilátása van, mennyiben Holstein egy részére az ő öröklési joga minden kétségen fölül áll. Lesz-e és mi a conferentia eredménye? ennek találgatása a conjecturális politika ingatag terére vezetne. Az értekezlet előleges alap nélkül gyűl egybe, s ezért minden nézet, minden igény igyekezhetik magát érvényesíteni. — Anglia természetesen azon lesz, hogy kegyencze, a kis Dánia számára megmentsen mindent, amit csak bír; a német szövetség ellenben a német érdekeknek mindenekelőtt elismertetést szerezni akarni, természetesen keveset törődvén azzal, hogy a kötelességeit mulasztott Dánia mennyit veszít ezáltal. E két főellentét körül miként fognak a többi nagyhatalmak csoportosulni, még nehéz volna előremondani. Sz.-Fehérvár, mart. 20. Mint lidércz a mélyen alvó álmodót, meddig nyomja még e nemzetet a külföldi segélyben vetett hiú remények álma. Mint lidércz a kincskeresőt, meddig vezeti még e nemzetet az üres képzelgés a napról napra mélyebben nyiladozó örvény tespesztő mocsarába ? Mint chinai választó fal, meddig meredez még az 1848 e nemzet és háromszázados" uralkodóháza közt ? Isten ! magyarok istene ! hát arra kárhoztatod e nemzetet, hogy saját fiai egyenetlensége miatt maholnap csak a történelem lapjain éljen neve? Hát már ez egykor halálnak indult nemzet örökre arra van-e kárhoztatva, hogy néhány kontárkodó fia keze közt csak zengjen s lézengjen a sír felé; de soha fel ne üdülhessen, soha fel ne gyógyulhasson, soha vissza ne nyerhesse 1848-ban meggondolatlanul eljátszott életerejét ? Hát már oda jutottunk, hogy midőn az elnyeléssel fenyegető sir szélén megjelenik a szabaditás angyala, mi a segélyre nyújtott védkezet ellökjük magunktól s élet helyett az emésztő halál karjaiba dőlünk. Vájjon szabad-e egy egész nemzetnek, mint áldozatra vezetett báránynak némán hallgatnia akkor, midőn néhányan —bitorolva az egész nemzet czimerét, az alatt a nemzet rovására oly tényeket követnek el, melyek a nemzet megsemmisítésére czéloznak ? Ilyen s ezekhez hasonló gondolatok közt merengek magános szobámban és mig az elesettek sorsa fölötti emberi sajnálkozás keserű könyeket csal szemeimbe s szivemet részvéttel tölti el , addig a honfiúi fájdalom érzete vért facsar szivemből s keblemben lázas indulatok zajlanak, s szent Dávid költő s királylyal kénytelen vagyok felsóhajtani: Uram ! még hagyod, hogy éltünk nyomorogjon, könyörülj már a te szolgáidon ! Ilyen s ezekhez hasonló gondolatokkal ülök asztalomhoz, hogy elmondjam gondolataimat s figyelmeztessem honfitársaimat álmaik hiúságára s kimutassam az ösvényt, melyen haladva e nemzet eljátszott jogait visszavivhatjuk, vagy a megmenthetőket megmenthetjük. Háromszázados kapocs fűzte e nemzetet a most is dicsőségesen uralkodó házhoz, de három század folyama alatt jó és balszerencsében, melylyel Isten verte vagy áldotta e nemzetet, együtt vérzett, vagy együtt élvezett e nemzet az uralkodó házzal és soha nem lepték meg az elszakadás lázas álmai, amíg 1848-ban, nemzet gyászára, nem találkozott ember, aki kitűzte a lázadás zászlóját, a mikor a szabadság mámorától elkábított nép tömegesen tódult e zászló alá. Isten lelke azonban nem virasztott e zászló felett; a nemzet vesztére lengett a zászló , meg kellett hajolnia Behódolnia azon fö előtt, mely ellen fölemeltetett. Azt kellett hinniök a józanabb gondolkodású váméri. Magyar tudományos akadémia. A mártius 21 -ki ülésben Halász Géza lev. tag foglalt széket az akadémiában, az életbiztosításról értekezvén orvosi szempontból. Közöljük pótlólag ez értekezés kivonatát is. Az életbiztosítás történetének rövid vázlatából, a társaságok életéből kifejtett következő fontos adatokat von le az értekező : a) Az életbiztosító intézetek csak akkor kezdtek biztos lábra állani és virágzani, midőn alapos halálozási viszonyok szerint, megdönthetően mathematikai számítással készültek a táblázatok, s az életbiztosítási elvek ezekre építtettek. Alapos számítás nélkül előbb a társaságok működésükben szédelegtek, s el is buktak. Bukásra azonban most is van elég példa, s különös, hogy épen a legszámítóbb, leggyakorlatibb nemzetnél, az angolnál legtöbb, hol kis időközben 60-nál több társaság bukott meg, minek főként a túlhajtott verseny lehet oka. b) Minél nagyobb a biztosítottak száma, annál biztosabb a társaság jövője; ennélfogva nem közömbös, hogy p. o. egy millió ft 100 vagy 1000 ember életére van biztosítva. c) Az életbiztosítás terén tett tapasztalatok mutatják, miként a halálesetek gyérülnek. Ennek három oka van : a) A biztosítottak magukat és jövendőjüket biztosítva látván, nyugodtabban tovább élnek. b) Jelenleg az orvostan átalában, főkép a kórismében, felhasználva a természettani vizsgamódot, hasonlíthatlanul tökéletes, minélfogva a biztosítottak közé kevesebb beteg csúszhatik be. c) A polgárosodás dicsőségére, ki van mutatva, hogy a társadalmi viszonyok javultával az emberi nemnél, legalább a polgárisodott országokban, a halálozási számarány javul. Számok tanúskodnak, hogy p. o. Genfben, Francziaországban, Londonban, Berlinben jelenleg nagyobb az életidő középtartama, mint az előbbi századokban, így Genfben — Odier és Mailet szerint — a XVI. században a csecsemők valószínű élettartama 5 év volt; a XVII. században 12 év, a XVIII. században 27—32; a XIX. században 41—45. A húsz évesek valószínű élettartama a XVI. században 22 év; a jelen XIX. században 40 év. A harmincz évesek valószínű élettartama a XVI. zadban 19, a jelen XIX. században 32 év. Londonban az utolsó században a csecsemők valószínű életkora 6-ról 26-ra, Berlinben 23-ról 28 évre emelkedett. Ugyanezt kell, statistikai kimutatások szerint, Magyarországra is következtetni. Ezen javult aránynak, egyéb tényezők mellett, fő oka, hogy az orvosok nagyobb számával a kisdedek, betegek ápolása, gyógyítása gondosabb, sikeresebb lett. — Gyakran halljuk azon panaszt, hogy most már hazánkban nincsenek vén emberek, — pedig Statistikailag ki van mutatva, — hogy az utóbbi években a férfi és nőnemből Magyar- és Erdélyországban többen voltak 115—120—130—140 és 147 évesek. Pesten a múlt február hóban, a Lipót utczában, közel egymáshoz szomszédos házakban 4 rendkívüli öreg egyén betegedett meg, s jött értekező gyógyítása alá, egy nő 96 évvel, 2 öreg ember (84—86 éves), és egy 118 éves ; ez utóbbi meghalt, a többi meggyógyult. Ezek előrebocsátása után értekező áttért az orvosi vizsgálatra, melynek feladata : a biztosítandó egészségi állapotot s a viszonyokat, melyek az élettartamra lényeges befolyással lehetnek, kipuhatolni, mert feltételeztetik, hogy a magát biztosítani akaró ép, egészséges, s mint ilyennek van kiszámítva valószínű élettartama és évdíja, mit a társaságnak fizet. E szerint tekintetbe veendő a biztosítást kereső életkora, neme, foglalkozása, szokása, lakhelye, egészségi állapota. Lássuk ezeket kivonatban egyenként. 1) Az életbiztosításoknál kiindulási alapul az életkor szolgál; minden évnek ki van számítva valószínű élettartama és megfelelő évdíja. A halálozási táblázatok átalában megegyeznek abban, hogy a csecsemőknél első hónapban a halandóság rendkívül nagy, oly nagy, mint a százéveseknél; ezután már a második hónapban egy évig mindig kevesedik, s még inkább a 2 évtől 8-ig, a 8 évtől 20-ig a legkisebb arányt éri el; 20-tól 45-ig szintén kedvező a halálozások arányszáma, 45-től felfelé ismét fokonként emelkedik a halandóság, úgy hogy már az 55 év után ott áll, hol a 8 éven aluli gyermeknél. Az életkorra vonatkozó halálozási táblázatok e rövid kivonatából kitűnik, hogy a gyermekek és aggok életére történő biztosítás koczkajáték lenne, minélfogva a 20 éveseken kezdeni, s a 60 éveseken végezni — mint ez a magyar biztosító intézetnél alapszabály — épen a biztosítottak érdeke kívánja; gyermekeket, kiskorúakat, önállásnélkülieket elfogadni azon körülmény is tiltja, hogy az ilyenek másoktól függvén, mások által ápoltatván, életellenes merényleteknek, mint több példa igazolja, mérgezéseknek lennének kitéve. Itt, hol az életkorok halandóságáról van szó, értekező felemlíté, hogy Magyarországon átalában, s különösen a kisdedeknél sokkal nagyobb halandóság tapasztalható, mint más helyütt, miként ezt többen, jelesül hazánk nagy tudósa, Fáy András, kimutatta. Az ő táblázatai szerint nálunk a gyermekeknek fele is alig éri el a 8-ik évet. Eme nagy halandóságot az akadémia elhunyt tagja, Sauer tanár, épen egy év előtt tartott értekezésében kiemelvén, ezt hazánk népsége, különösen a magyar faj nem-szaporodása főokának lenni állította. — S valóban, nem nehéz ezen nagy halandóságnak okát fellelni; csak azt kell tudni, hogy az ország központi megyéjében még most is van jómódú, több ezer lakossal biró helység, melyben nemcsak orvos, hanem bába vagy halottkém sincs. 2) A nemi különbség az életbiztosításnál nem tesz különbséget. A két nem jóformán azonos halálozási viszonyoknak van alávetve, csak a születésnél, s mindjárt a születés után mutatkozik nagy különbség. 3) Nagy horderejűek az életbiztosításnál azon adatok, melyek szerint az élethossz a foglalkozás, keresetmód s egyéb életviszonyokhoz alkalmazkodik. — E téren a nagyhírű berlini tanár Casper — ki a múlt hó vgén halt el — és Neuffville orvostudor — ki Frankfurt városában az 1820—1852-ikig történt halálozásokat buvárlások és szép tapasztalatokat tettek, amelyeket a mások által más országokban tett vizsgálatokkal összehasonlítván, következő eredményre jutunk: a) A szellemi foglalkozás, ív hivatalos állás kedvező befolyással van az élethosszra; a tudományos pályán legtovább élnek a papok, mathematikusok, bölcsészek, magas állású tisztviselők; legrövidebb ideig a színészek, költők és orvosok. b) A vegyes foglalkozás, hol a szellemi működés a testivel váltakozik, mint a kereskedés, szintén nem kedvezőtlen az élettartamra. c) Testi foglalkozásnál legkedvezőbben viszonyult a halandóság a gazdáknál, földművelőknél, kertészek, erdészek, halászok és vadászoknál. d) A gyár, ipar, mesterség, majd mindegyike sajátos korfolyamot fejleszt, s külön halandósági fokozattal bír. E tekintetben bár újabb időkben igen sokat munkálkodtak a népesedéssel, éptannal foglalkozó tudósok, mindamellett kevéssé van felderítve, hogy egyes mesterségeknél mit kelljen közvetlenül a kézművesi munkának, mit más mellékes körülménynek tulajdonítani. Legkártékonyabb az egészségnek oly gyár, ipar, mesterség, művészet, hol a vegyileg mérges anyag, mivel a munkás foglalkozik, parány, gőz, poralakban, kisebb-nagyobb adagban vitetvén a testbe, sebesen vagy lassan a szervezetben mérgezés, vérfertőzés jön létre, — így azoknál, kik ólommal, phosphorral, mirenynyel s más mérgekkel foglalkoznak. Értekező az ólommal foglalkozók, festők, betűöntők, szedők, nyomdászok stb. betegségeire, s azoknak származási módjára kiterjeszkedvén, szóba hozandónak vélé most, midőn a vízvezetési kérdés napirenden van, hogy az ólomcsövek az ivóvíz vezetésére szoktak használtatni, mint egyfelől állittatik, kár nélkül; mert igaz ugyan, hogy az ólom, vízzel, levegővel érintkezve, felületesen ólomélegvízvegygyé élengülve, a vízben egy kevéssé felolvad; de ha a vízben elegendő szén vagy kénsavas mész tartalmaztatik, úgy általa az ólomélegvízvegy nem oldatik fel ; másfelől, daczára ezen elméletnek, külföldön a vízvezetéki ólomcsövek ellen, egészségi szempontból, illetékes helyről történnek kikelések. A villany, — mely a gyufagyártásnál alkalmaztatik — mérges hatása sokkal korlátoltabb, mint az ólomé, s ha az egészségi szabályok a gyárakban megtartatnak, a villanynyal bánás betegséget nem támaszt. A léggyár, hol a világító lég készíttetik, külön mérgező hatással nem bír, de azért füstje a gyengéknek, idegeseknek, betegeknek árthat, minélfogva építésénél és kezelésénél az egészségrendészeti szabályok követendők. 4) A foglalkozások mellé sorolhatók: a szokások, szenvedélyek, kicsapongások, szeszes italokkali viszszaélések. Ezek, ha nagy fokon mutatkoznak, a biztosítást lehetetlenné teszik. Az imént tárgyaltakon kívül vannak még más hatványok és életviszonyok, p. o. élelem, ruházat, lakás, házasság, jómóduság, kényelem, munkásság, henyeség stb., melyek befolyással lehetnek az egészségre s az élethosszra, de az életbiztosításnál döntő sulylyal nem bírván, értekező által mellőztetének, azon kijelentéssel, miként mindezek éptani és orvosrendőrségi tekintetben nagy horderővel bírnak, s igen tanulságosak a számítások, melyekkel Casper, Quetelet, Osterlen azt mutogatják, hogy a gazdag ember mennyivel él tovább, mint a szegény, a házas, mint a nem házas, és igy tovább. 5) Hogy a lakhely földtani, légköri, égalji sajátságainál fogva a betegesedés és halandóságnak fötényezője mai nap, ki kételkednék. Nemcsak a különböző földrészben és birodalmakban, de ugyanazon egy ország különböző vidékein más járványos, tájhonos nyavalyák uralkodnak. A statistikai kimutatások, Európa országaira vonatkozólag, a halandósági számviszonyra nézve egymástól eltérnek, de abban mindnyájan megegyeznek, hogy legkisebb a halandósági viszony Norvég, Svéd- és Angolországban, s az utolsó kimutatások szerint még sokkal kedvezőbb Amerikának éjszaknyugati részén, hogy Austriában — különösen Magyarországon kedvezőtlen — többször említve volt. A biztosító társaságoknak legközelebbi érdekükben áll az egészségi helyviszonyokat ismerni. E czélból a m. biztositó társaság orvosaitól oly orvosi helyiratot kíván, a melyben a népesedési és egészségi statistikai viszonyok össze vannak állítva. — Értekező előmutatta az ide vonatkozó kinyomatott mintát. 6) Mindezeknél sokkal fontosabb az orvosi vizsgálat azon része, mely által a biztosítani akaró egészségi állapota deríttetik fel. Kétségkívül nem könnyű feladat, oly egyénnek, kit az orvos először lát, ki, meglehet, gyengéit takarni akarja, egészségi vagy betegségi viszonyait egy vizsgálatra minden irányban feltárni. Igaz, azáltal könynyítve van az orvos állásán, hogy jelenleg egész halmazával bír a kórismés segédeszközöknek. Legtöbb esetben exact bizonyossággal lehet a kóralakot meghatározni. A kórismeretnek az utóbbi évtizedben tett bámulatos előhaladása annyit bizonyosan használt az életbiztosító üzletnek, mint a mathematikai számítások, táblázatok tökéletesülése. Jobbára a biztosabb orvosi eljárásnak kell tulajdonítani, hogy a halandóság a biztosítottak között mindinkább kevesbedik, minek ismét a dijleszállításra, s ezáltal az intézetnek még nagyobb virágzására lesz viszszahatása. Magától értetik, hogy, mert épen az orvostan annyi szakismerettel rendelkezik, a vizsgáló orvosnak Fentek, április 1.