Sürgöny, 1864. április (4. évfolyam, 75-99. szám)
1864-04-20 / 90. szám
Negyedik évi folyam. 90 sz. — 1864. Szerkesztő-hivatal: Barátok-tere 7 sz. a. földszint. Kiadó-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Félévre 8 ft 50,kr. Negyedévre 4 „ 50 „ Vidékre, naponkint postán. Félévre 10 forint. Negyedévre 5 „ NEMHIVATALOS RÉSZ. Locális háború, európai béke. II. A német-dán viszályban legkülönösebb állást foglalt el Anglia. Úgyszólván nem is „foglalt,“ hanem csak tapogatózott, ingadozott, zajt csinált, ijesztgetett, s midőn senki meg nem ijedt , „minden áron békéltető“ szerepet ven föl, s congressust indítványozott. Valóban az angol nép békeszeretete s békeérdekei oly határozottan nyilatkoznak, s oly nyilvánossággal, hogy a Russell-Palmerston kormány méltóságos, majd fenyegető s haragos föllépésének nem látszott komoly háttere. Tévedés fogna lenni azon hiedelem, hogy már nincs politikai kérdés, vagy érdek, mely Angliát háborúra bírná. Az angol nép általában nehezen határozza el magát háborúra, s mert nem katonai szervezetű, hanem főleg iparos állam, nehezen készül neki, s azért rendesen eleinte reg is verik; de el nem áll azután, míg ezért nem ér, s makacs kitartása vagy csak a teljes kimerülésnél, vagy többnyire diadalnál éri véget. Hogy a dán-német viszály diplomatiailag fontos kérdés, az áll, de az angol nemzetre nézve nem oly közvetlen életkérdés, hogy érte már ma háborút kezdjen. Hogy a herczegségek annexiója esetében Poroszország tengeri hatalommá fogja kinőni magát, — ez bizony egy fél perczre sem háborgatja az angolok éji nyugodalmas álmát, és oly kevéssé, mint a scandináv unió. Légvárak ellen nem köt Anglia kardot. Különösen most, midőn a gyapoterisis százezer családot tart folyvást nyomorban s öntehetetlenségben, a kereskedelmet uj zavaroknak tenni ki, miknek végét ép oly kevéssé láthatni be, mint az egyszer megkezdett háborúét. Anglia aristocraticus kormánya sokkal eszélyesebb, semhogy be ne látná, hogy a nép anyagi létének még mélyebb bántalmazása és a zavar, mi a háborúval járna, könnyen társadalmi krisist idézne elő. Sokkal közelebb érinti a herczegségek ügye Oroszországot, közelségnél is s örökösödési igényeknél fogva. Aki lehet Oroszország politikája ez ügyben, nem keressük; azt hisszük, e részben elég azon cordiális egyetértésre utalnunk, mely a lengyel zavarok óta Porosz és Oroszország közt fönnáll, s melynélfogva föl nem tehető, hogy Poroszország eljárása amaz által ne helyeseltessék. Bármint legyen ez azonban, „európai háborúra“ Oroszországot sem zilált pénzügyei, sem befejezetlen belügyei s rendezetlen provinciái nem képesítik, habár úgy vélekedünk, hogy hadserege a lengyel fölkelés által nem oly nagy veszteségeket szenvedett, hogy hézagos volna, — és Lengyelország már tehetetlenül agonisál vaskezei között. Poroszország ez oldalról biztos volt, midőn a háborút megkesern akará. Gyanusittatik ugyan, mit érint czélul tűzte volna ki: a herczegségeket pure et simple magához csatolni. Nem tudjuk, nem is sejtjük, mi czélja lehet, hanem azon legkevésbé sem kételkedünk, hogy meg fog nyugodni abban, mit a congressuson vagy azon kívül Austria a többi nagyhatalmasságokkal s Dániával békefeltételül elfogadandó és nem fog Európa ellen síkra szállni Schleswig-Holstein birtokáért. Austriáról ismeretes, hogy békepolitikát követ, ami nem zárja ki, hogy ahol nagyhatalmi állása követeli, ne merjen a kardra is hivatkozni, mint a herczegségek ügyében bebizonyította, s fényes győzelmekkel igazolta is. És ez lévén erős meggyőződésünk az európai közviszonyok állásáról, mit sem tartunk kivánatosbnak, mint hogy Austria bölcs kormánya használja föl a béke időszakát, s munkásságát — a mellékes s locális jellemű, reá nézve pedig dicsőséges háború által megzavartatni nem engedve — teljes önbizalommal fordítsa az államrend megszilárdítására és az alkotmányos intézmények kiegészítésére, mely törekvése a birodalom minden országaiban a legális érzületü s józan gondolkodású férfiak támogatására bizton számolhat. S. támosA. Ugocsa megyebeli Fekete-Ardó község róm. kath. templomában újonnan fölfedezett fal-festvényekről. A templom hajója az oltár-részszel napkeletnek van építve,*) a nyugati részen nincsenek ablakok, mig a déli oldalon 5 van, a góth-kor előtti styl szerint építve, melyek közül kettő ízléses és jó karban lévő czifrázatokkal van szintén góth stylben ellátva. A torony a templomhoz van építve, melynek kapuzata faragott köböl, góth-kor előtti modorban, inkább tompán mint csúcsosan, igen ízletesen van alkalmazva : a templom és torony szögletei négyszög kövekkel vannak szegélyezve, az építés egészben véve igen szilárd, sok szorgalommal és hosszú időre készült. A falak vastagsága S'h'. Belől az övezet szét van rombolva, a chorus nyomai még láthatók; a nyugati oldalon vannak a mindjárt leírandó frescofestések, melyek ügyes festő vakmerő kezéből származtak és igen régieknek látszanak, a mi részint a művész modorából tűnik ki, részint következtethető, mert rajtuk javítások vehetők észre, melyek a templom bemeszelése előtt vizettek véghez, a mi a reformatio korában — már magában véve is szép idő előtt történt. 1. sz. A szűz Máriának és a kis Jézusnak fehér, sárgásba átmenő ruhájuk van, a csipkék s gyöngyök fehérek, Mária koronája és Jézus szent dicssugárai a falba vésvék ki, és miután ezen mélyedésekben szint nem lehet fölfedezni, az sejthető, hogy azok érczczel készíttettek ; a Jézus kezében lévő galamb fehéres, valamint a Mária által tartott virággolyó is. Az ásós alak ruhája szürke ibolyaszinű, a ránczozat sötét, az ásó ércze vas, nyele pedig faszinü. A kereszttel előállított alaknál a kereszt faszinü, azonban vöröses. Az alak ruházata szintén vöröses,sötét agyagban; a két írott táblát tartó két alak öltözete épen olyan, mint az élőbbemé, a betűk a két táblán fehér alapon feketék. Az első alaknál a zubbony ibolyaszinü, s az alsó ruha vöröses. Szent Anna és a jobb oldalán álló alak kendője fehér sárgás, különben valamennyi alak vöröses agyag s a kezek, arczok és lábak hús szinti- A dicsfény vörös, sötét szegélylyel, melyben fehér gyöngyök láthatók. Az írás alól fehér alapon fekete. Az a különös, hogy minden alak meztelen lábbal van festve, kivéve az Isten anyját, kit a művész kitüntetett, s csizmákat adott neki. A keretek fölül s jobbról paralellogrammok, sötétvörös és világos színből, változva, vörös alapon, sötétvörös és világosabb botkákkal szegélyezve; — balról vörös vonal látható fehér gyöngyökkel. A keretet a művész szabad kézzel készité, — a kép Jézus szent családját ábrázolja. 2. sz. A szent ruhája vöröses, a zubbony sötétkék; a bal kézbeni állat és a jobb kézbeni virág vörös agyagban van festve, a dicsfény is vörös, sötét szegélylyel, melyben a gyöngyök fehérek. A vitéz, a jobb kézben tartott karddal és lánczczal együtt vasszínű, a kormánypálcza vöröses, a balról eső bársony zsámoly pálmája szintén vöröses, sötét árnyalatokkal s czifrázatokkal, valamint a dicsfény is, sötét szegélylyel, melyben fehér gyöngyök vannak. Az arczok arcz, a női alak kezei test, a Vitézéi pedig vas színűek (keztjük.) A keret vörös, balról fehér gyöngyökkel, fölül és jobbról sötétvörös paralellogrammokkal díszítve. A betűk fehér alapon feketék. A keret szabad kézzel készíttetett. A kép szent Ágnest, Gizelát (?) és szent Istvánt látszik ábrázolni. 3. sz. A koronás alaknál a felső ruha vörös agyagból van, az alsó kék-szürkés, a bal kézbeni állat barnafehéres, a kéz testszinti, a korona vörös, a dicsfény vöröses , sötét szegélylyel , melyben fehér gyöngyök vannak. A sertésnek természethű sárgás színe van, a harang ércz sárgás. A második alakon vörös zubbony van, kezei testszintiek, a harang érez sárgás, a kereszt vörös, a dicsfény olyan mint az elöbbeni alaknál, az arcz arczszinti. A keretet képezi fölülről az 5. sz. kép alsó kerete balról, a 4. sz. kép kerete jobbról, és a 3. sz. kép kerete balról. Az írás fehér alapon fekete. A kép remete szent Antalt látszik ábrázolni. 4. sz. Az angyal ujjasa fehér, szárnyai vörösek, arcza testszín, a korona barna, a dicsfény vörös, sötétebb körrel; a korona s czifrázatok a falba vésvék, és miután a mélyedésekben színek nem találhatók, valószínű, hogy ezek nemes érczczel voltak kitöltve. A szolga-vitéz bádog fövege vasszürke, öltözete ugyanilyen, sarui s bojtjai sötétvörösek, oldalfegyvere szürke, arcza arczszínűi, kezei testszínűek, a helebárd könnyű sárgás, nyele vörösbarna. A térdepelő alak köpenye vörös, arcza arezszinti, szakállas haja sötét, a dicsfény vöröskés,sötét szegélylyel, melyben fehér gyöngyük vannak. A Madonna fa trónon ül, melynek négyszögei nyolcszögeket képeznek; az egyes alapok minden négyszögben a sötétvörösből fehérbe mennek át, miáltal a pyramidalis alakok képeztetnek; a dicsfény sugarai a falba vésvék, üregei úgy látszik szintén nemes érczczel voltak kitöltve. A Madonna fején lévő kendő fehér, a kis Jézus ruhája sárgás, sötét diszitéssel, az Isten anyja ruhája vörös, szintén sötét diszitéssel, a trón alsó része is vöröses, világos és sötét diszitéssel, a keret vörös, szintén sötét s világos diszitéssel, és szabad kéz műve. A kép szent István koronázását látszik ábrázolni. 5. sz. A jobb oldalon, karddal álló alak ruhája vöröses, zubbonya vörös, kardja érerszinti, a könyv szürke, kezei testszinüek ; a második, sziklákon álló kis alak ruhája világos sárga, a sziklák világos vörös-barnák, még világosabb pontokkal; a harmadik meztelen alak testszinü; a negyedik ruhája sötét-barna, lábai szezei testszinüek, a két szalag (talán tóga) világossárga, fehér csipkékkel, a balkézbeni bárány fehéres szürke szinti, a zászló alapja fehér és vörös, fehér kereszttel. A levegő szép kék és vöröses szürkébe megy át. A keret fölül és jobbról fehér-vörös czifrázatokkal bir, és szintén szabad kéz műve. A szegély alsó része képezi a 3. sz., a balról való pedig a 6. sz. keretet. A kép szent Ágnes lefejeztetését látszik ábrázolni. 6. sz. A jobb oldalon álló alak ruházata vöröses, a bal oldalon levőé világos sárga, a föveg fehér-szürkés, az evező faszínű, a hajóban lévő többi alakok öltözete vöröses, a hajó színe vöröses barna, a vizé szintén vöröses és fehérbe megy át, a sziklán térdeplő alak zubbonya ibolyaszínti, sötét diszítménynyel, a sziklák vöröses barnák, a halak és disznók a vízben természetes szinűiek, a rák vörös agyagra van festve, a dicsfény vöröses, sötétebb szegélylyel, benne fehér gyöngyök vannak. A keret jobbról, balról s alól vöröses és testszínü arabeskekből áll, és szabad kézzel készült. A kép Jézusnak Péterhez jövetelét a tengeren látszik ábrázolni. A festvények moshatók. A képek hívek és az arczok, ruharedezetek épen oly kedvesek az említett templom falain, mint a minők a képeken. *) „Ex Oriente lux“, a középkor jelmondata. Magyar földhitelintézet , váltságtagy telekkönyvi szempontból. (Folytatás.) (Hamosy Endre tszéki ülnök úrtól.) II A második esetben, midőn a közös iv a consortium nevére nyittatik, a fennebbi nehézségek még nagyobb mérvben merülnek fel, minthogy a consortium tagjai a telekkönyvből ki sem tűnnek ; eltekintve attól, hogy ily collectiv névre a közös iv a telekkönyvi szabályok értelmében nem is nyittathatnék, minthogy közös birtokosok a helyszínelési utasítás 35 §. és a telekkönyvi rendtartás 52 §.értelmében név szerint megnevezendők, de irtványbirtokosok nevezete sem alkalmazható, minthogy nem mindenik irtványbirtokos vesz részt a kölcsönügyletnél. E szerint a követelt eljárásnál a birtokváltozások telekkönyvi bejegyzése lehetetlen volna; holott a 7-ik pont szerint ezen consortium által az örökösödés és birtokadásvevés akadályt nem szenved, és így az előszabott feltételek egyikének teljesítése a másiknak teljesítését lehetetlenné teszi; pedig ezen birtokváltozások bejegyzése a m. földhitelintézet biztosítására nem csak hogy hasznos, hanem egyáltalában jogi szempontból véve, szükséges is, mert a földbirtoki hitelre kölcsönöz, és adósa csak a földnek mindenkori tulajdonosa, ezen tulajdonost pedig bizton csak a telekkönyvből tudhatja ki, és ha a birtokváltozások telekkönyvileg keresztül nem vezettetnek, minthogy 3472 év alatt az eredeti adósok mind elhalhatnak, a földhitelintézet rövid idő alatt adósainak nevét sem fogja tudni, és minthogy az 1860. sept. 19-én kelt, s telekkönyvi ügyekben még most is hatályos ministeri rendelet érelmében földbirtokra csak a telekkönyvi tulajdonos ellen hozott ítélet alapján intézhetni végrehajtást, per esetében, különösen, ha az eredeti meghatalmazottak elhalnak és új meghatalmazott kellőleg kiállított meghatalmazványnyal az adósok által ki nem neveztetnék, sok nehézségekkel kellene küzdenie , mert az új tulajdonosokat csak magán-utón tudhatná ki, az ilyenek ellen hozott ítéletek alapján pedig, a fennebbi rendelet szerint, az irtványokat végrehajtás alá venni nem lehetne. Az irtványbirtokosok által felveendő kölcsön biztosítása a fennálló,törvényes szabályok szerint oly módon eszközöltethetnék, hogy mindnyájan egyetemleges kötelezettséggel irtványaikat az egész összegre nézve lekötik, mi is telekkönyvileg olykér vezettetik keresztül, hogy a zálogjog az egyik idén fő- és a többieken mellékjelzálogilag bekebeleztetik,és a telekkönyvi rendtartás 106 §. értelmében a m. földhitelintézet az irtványok bármelyikéből szabad tetszése szerint kívánhatja kielégítését. Azonban ezen eljárás mellett az óhajtott egyszerűsítés el nem érhető, mert a szükségelt számos telekkönyvi kivonatokból, melyekben egyébiránt az irtványbirtokosok egyéb birtoka is be van jegyezve, a jelzálogok áttekintése és terheltetési viszonyuk kitudása körülményes és nehézségekkel öszszekötött. Véleményünk szerint a magyar földhitelintézet fennebbi kívánalmainak közelítőleg következő módon lehetne megfelelni: Az egyes irtványbirtokosok külön ivet meghagyatnak, azonban ezeken kívül még egy közös iv vezettetik, melyre az összes irtványok átjegyeztetnek, vonatkozással a külön ivekre ; ezen közös iv a consortium nevére iratik, azon megjegyzéssel, hogy az egyes tulajdonosok nevei a külön iveken kitudhatók, a birtokváltozások csak is a külön tveken vezettetnek be; a közös ivén a magyar földhitelintézet követelése bekebeleztetik egész terjedelmében minden mellékkötelezettségekkel, és ezen bekebelezés a külön iveken, rövid hivatkozással a közös ivre, kitüntettetik, igy példa ml: 1000. A. Birtoklap Német-Keresztur. A német-kereszturi irtványbirtokosok consortiuma (lásd a tulajdonosok neveit az alább kitett telekjegyzőkönyvekben. . Maradványföldek. Sor szám. Részlet szám hold □ és 1 5460 szántóföld az országúti dűlőben 1 540 (lásd az 50 tjkben) 2 6470 rét „ „ 4 300 (lásd a 60 tjkben.) Ha netalán később egyik részlet más ivre átjegyeztetnék, az uj telekjegyzőkönyvi szám vörös tintával hozzáiratik, a régi szám pedig keresztülhuzatik. B. Tulajdonlap. Ezen lapon az árjegyzési végzés bejegyeztetik azzal, hogy a birtokváltozások a külön íveken vezettetnek be, és ha netalán egyik irtvány végrehajtás útján eladatnék, mely esetben a tehermentes bejegyzés elrendelendő, a bejegyzési végzés szintén ezen lapon fog bejegyeztetni. C. Teherlap. Ezen először is az átjegyzett irtványokra bejegyzett terhek tüntettetnek ki röviden ily módon: A B. 1. alatti átjegyzéssel egyúttal az átjegyzett irtások terhei tüntettetnek ki. Az 5460 számra az 501kben C.1 alatt mellékjelzálogilag bekebeleztetett egy száz frt o. é. 100 frt. Ezek után a földhitelintézet javára történik a bekebelezés, mely a külön iveken ily módon jegyeztetik fel: Érk. 1864 február 21-én 951 iktatószám. Az 1864. február 3 án egyetemleg kiadott kötelezvény alapján az 5460 rsz. irtásra a zálogjog ötvenezer o. é. ft erejéig bekebeleztetik. 50,000 ft o. é. (Lásd a főbevezetést az 1000 tkben C. 2. alatt.) Ezen hivatkozás által a közös ivén bejegyzett minden mellékkötelezettségek mindenik jövő tulajdonost kötelezendik. A közös ivén a földhitelintézet bekebelezése után az egyes birtokosok által irtványaikra nézve netalán későbben felveendő kölcsönök bekebelezése nem szükséges, mert ezen későbbi bekeblezések az intézetet nem érdeklik, és jogait nem csorbíthatják, miért is ezen bekebelezések csak a külön ívekben jegyeztetnek be- ily módon a m. földhitelintézet által előszabott feltételek mindegyikének elégtétetnek, és midőn egyrészről az intézet jogai teljesen biztosíttatnak, mert per esetében a telekkönyvi tulajdonosok nevét hiszen kitudhatja,j az egyetemleges lekötelezésnél fogva bármelyikét az egész összeg iránt terhelt irtványai erejéig perbe idézheti, és a telekkönyvi bejegyzés által a consortium minden mellékkötelezettségeit is a jogutódok irányában biztosíthatná, minthogy telekkönyvi bejegyzés nélkül az előd által elvállalt kötelezettségek a földbirtok jövő tulajdonosára nézve törvényig nem kötelezők; másrészről pedig a jelzálogok és terheltetési viszonyok áttekintése könnyíttetnék, és a külön ívekről telekkönyvi kivonatok nem szükségeltetnének, miáltal a telekkönyvi hivatal sok írástól, a felek pedig költségtől megkíméltetnek. De ezen eljárás által a telekkönyvi rendszer sem forgattatnék fel, a telekkönyvi alapelvek sehogy sem sértetnének, és csak a kezelési mód változtatnék meg némileg; azonban a tulajdonjogi és tartozási viszonyok nyilvántartása ezáltal lehetségessé válik ; hason eljárás fordul elő a közlegelőre, más községekben fekvő constitutiv parczellákra, úgy az uradalmi jószágtestek más községben fekvő alkatrészeire nézve, azon különbséggel azonban, hogy a tulajdoni és teherlap ezeknél csak egy ivén vezettetik, holott az általunk javaslott eljárásnál a tulajdoni lap szintén csak egy ivén, a teherlap pedig mindkét ívén vezettetik. Ezen eljárást azonban a telekkönyvi hivatal, minthogy az a kezelési utasításban előírva nincsen, felsőbb utasítás nélkül a maga hatáskörében nem alkalmazhatja. Minthogy azonban a magyar földhitelintézet ezen ügyet hazafias buzgalommal felkarolta, remélhető, hogy a fennforgó nehézségek elhárítása végett a kellő lépéseket meg is teendi. (Törv. Cs.) Szerda, április 20. Megyei tudósítások. — Pest-Pilis és Solt t. e. megyék 1864. aprilió 14-én tartott tisztiszéke. (Folytatása és vége.) * * 2 3) A Marczibányi Majthényi-féle család segélyző alapítványai ezek lennének : 1) Budai kapuczinus-szerzetnek s a mezőnyárasdi lelkésznek misékre 1740 forint összeg........................................... 3,480 frt 2) Budai kapuczinus-szerzetnek szegény tanulók élelmezésére . .......................... 5,000 „ 3) Két Majthényi nemzetségben szegény tanuló segélydijazására............. 18,000 „ 4) Három rendbeli nyugdijakra . . . 15,000 „ összesen vált. ... 41,480 frt. Az alapítványok megyei kezelés alá vétetvén, kezelő gondnokul Rózsahegyi István, a perek vitelére Mihályi József t. ügyész választatván, Marczibányi Lőrincz folyamodványa a tiszti ügyészség véleményezése alá bocsáttatott. XI. Újvári István dabasi földbirtokos folyamodványa, Torjay Terézia, férjezett Gál Istvánná s több Torjayak ellen , néhai Torjay Lőrincz után maradt dabasi két házhelyre nézve osztoztató küldöttség kirendelése iránt. Az ellenfelek meghallgatása végett az illető szolgabiróhoz adatott ki a folyamodvány. XII. Számvevői tudósítás a hús árszabályozása tárgyában. (Ezen, a jelen időben igen kényes czikk feletti tárgyalásra hallgatóság czimen 30—40 mészáros jelent meg a megye különböző járásaiból.) A megyei és külvidéki tudósítások egybevetésével a számvevőség ajánlata oda ment ki, hogy 1864. ápril 15 től 1864. május 15-ig a marhahús ára 2 krral lenne emelendő. Az ajánlat folytán, meghallgatva Vácz város főbiráját a fogyasztók részéről és az odavaló mészárosok elsőbbjeit mint érdeklett feleket — határozattá emeltetett, hogy : *) Tegnapi közlésünkben a Vil. pontból kimaradt, miszerint a varastói határ mentében szükségelt védtöltéshez 3649 frt költség kívántatik. Napi újdonságok. * Császár és Császárné Ő Felségeiket, midőn f. hó 16-án, a magyar szükölködök javára rendezett műkincsek bécsi kiállítását meglátogatni méltóztattak, gr. Zichy Edmund volt szerencsés a kiállítási helyiségekben üdvözölni. *Császár Ő Felsége mártius 21-ki legmagasb elhatározásával az 1866-ra tervezett bécsi általános iparés mezőgazdasági kiállítás elnapolását elrendelni és egyúttal a kereskedelmi és államgazdászati ministériumot megbízni méltóztatott, hogy ez ügyet folytonosan szem előtt tartsa, valamint a vállalat keresztülvitelének módja és eszközei iránt körülményes indítványokat terjeszszen fel legfelsőbb végelhatározás végett. A legutóbbi idők általános politikai viszonyai — — mondja a „Wiener Abendp.“— az ipart minden országban többé-kevésbé leszorították rendes fejlődése ösvényéről. A történt vizsgálódások nyomán, hazai iparunkra is.