Sürgöny, 1864. április (4. évfolyam, 75-99. szám)

1864-04-20 / 90. szám

Negyedik évi folyam. 90 sz. — 1864. Szerkesztő-hivatal: Barátok-tere 7 sz. a. földszint. Kiadó-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó­­hivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Félévre 8 ft 50,kr. Negyedévre 4 „ 50 „ Vidékre, naponkint postán. Félévre 10 forint. Negyedévre 5 „ NEMHIVATALOS RÉSZ. Locális háború, európai béke. II. A német-dán viszályban legkülönösebb ál­lást foglalt el Anglia. Úgyszólván nem is „foglalt,“ hanem csak tapogatózott, ingadozott, zajt csinált, ijesztgetett, s midőn senki meg nem ijedt , „minden áron békéltető“ szerepet ven föl, s congressust indítványozott. Valóban az angol nép békeszeretete s bé­ke­érdekei oly határozottan nyilatkoznak, s oly nyilvánossággal, hogy a Russell-Palmerston kor­mány méltóságos, majd fenyegető s haragos föl­lépésének nem látszott komoly háttere. Tévedés fogna lenni azon hiedelem, hogy már nincs politikai kérdés, vagy érdek, mely Angliát háborúra bírná. Az angol nép általában nehezen határozza el magát háborúra, s mert nem katonai szervezetű, hanem főleg iparos ál­lam, nehezen készül neki, s azért rendesen eleinte r­eg is verik; de el nem áll azután, míg ezért nem ér, s makacs kitartása vagy csak a teljes kimerülésnél, vagy többnyire diadalnál éri véget. Hogy a dán-német viszály diplomatiailag fontos kérdés, az áll, de az angol nemzetre néz­ve nem oly közvetlen életkérdés, hogy érte már ma háborút kezdjen. Hogy a herczegségek an­­nexiója esetében Poroszország tengeri hatalom­má fogja kinőni magát, — ez bizony egy fél perczre sem háborgatja az angolok éji nyugo­dalmas álmát, és oly kevéssé, mint a scandináv unió. Légvárak ellen nem köt Anglia kardot. Különösen most, midőn a gyapot­erisis száz­ezer családot tart folyvást nyomorban s öntehe­tetlenségben, a kereskedelmet uj zavaroknak tenni ki, miknek végét ép oly kevéssé láthatni be, mint az egyszer megkezdett háborúét. An­­glia aristocraticus kormánya sokkal eszélyesebb, semhogy be ne látná, hogy a nép anyagi létének még mélyebb bántalmazása és a zavar, mi a háborúval járna, könnyen társadalmi krisist idézne elő. Sokkal közelebb érinti a herczegségek ügye Oroszországot, közelségnél is s örökösödési igé­nyeknél fogva. Aki lehet Oroszország politikája ez ügyben, nem keressük; azt hisszük, e részben elég azon cordiális egyetértésre utalnunk, mely a lengyel zavarok óta Porosz és Oroszország közt fönnáll, s melynélfogva föl nem tehető, hogy Poroszország eljárása amaz által ne helyesel­­tessék. Bármint legyen ez azonban, „európai hábo­rúra“ Oroszországot sem zilált pénzügyei, sem befejezetlen belü­gyei s rendezetlen provinciái nem képesítik, habár úgy vélekedünk, hogy hadserege a lengyel fölkelés által nem oly nagy veszteségeket szenvedett, hogy hézagos volna, — és Lengyelország már tehetetlenül agonisál vaskezei között. Poroszország ez oldalról biztos volt, midőn a háborút megke­sern akará. Gyanusittatik ugyan, mit érint czélul tűzte volna ki: a herczegségeket pure et simple magához csatolni. Nem tudjuk, nem is sejtjük, mi czélja lehet, hanem azon leg­kevésbé sem kételkedünk, hogy meg fog nyu­godni abban, mit a congressuson vagy azon kívül Austria a többi nagyhatalmasságokkal s Dá­niával béke­feltételül elfogadandó­­ és nem fog Európa ellen síkra szállni Schleswig-Holstein birtokáért. Austriáról ismeretes, hogy békepolitikát követ, a­mi nem zárja ki, hogy a­hol nagyha­talmi állása követeli, ne merjen a kardra is hi­vatkozni, mint a herczegségek ügyében bebizo­nyította, s fényes győzelmekkel igazolta is. És ez lévén erős meggyőződésünk az euró­pai közviszonyok állásáról, mit sem tartunk ki­vánatosbnak, mint­ hogy Austria bölcs kormánya használja föl a béke időszakát, s munkásságát — a mellékes s locális jellemű, reá nézve pedig dicsőséges háború által megzavartatni nem en­gedve — teljes önbizalommal fordítsa az állam­rend megszilárdítására és az alkotmányos in­tézmények kiegészítésére, mely törekvése a bi­rodalom minden országaiban a legális érzületü s józan gondolkodású férfiak támogatására biz­ton számolhat. S. támosA. Ugocsa­ megyebeli Fekete-Ardó község róm­. kath. templomában újonnan fölfe­dezett fal-festvényekről. A templom hajója az oltár-részszel nap­keletnek van építve,*) a nyugati részen nincsenek ablakok, mig a déli oldalon 5 van, a góth-kor előtti styl szerint épít­ve, melyek közül kettő ízléses és jó karban lévő czif­­rázatokkal van szintén góth stylben ellátva. A torony a templomhoz van építve, melynek ka­puzata faragott köböl, góth-kor előtti modorban, inkább tompán mint csúcsosan, igen ízletesen van alkalmaz­va : a templom és torony szögletei négyszög kövek­kel vannak szegélyezve, az építés egészben véve igen szilárd, sok szorgalommal és hosszú időre készült. A falak vastagsága S'h'. Belől az övezet szét van rombolva, a chorus nyo­mai még láthatók; a nyugati oldalon vannak a mind­járt leírandó frescofestések, melyek ügyes festő vak­merő kezéből származtak és igen régieknek látszanak, a mi részint a művész modorából tűnik ki, részint kö­vetkeztethető, mert rajtuk javítások vehetők észre, melyek a templom bemeszelése előtt vizettek véghez, a mi a reformatio korában — már magában véve is szép idő előtt történt. 1. sz. A szűz Máriának és a kis Jézusnak fehér, sárgásba átmenő ruhájuk van, a csipkék s gyöngyök fehérek, Mária koronája és Jézus szent dics­sugárai a falba vésvék ki, és miután ezen mélyedésekben szint nem lehet fölfedezni, az sejthető, hogy azok érczczel készíttettek ; a Jézus kezében lévő galamb fehéres, valamint a Mária által tartott virággolyó is. Az ásós alak ruhája szürke ibolya­szinű, a ránczozat sötét, az ásó ércze vas­, nyele pedig faszinü. A kereszttel előál­lított alaknál a kereszt faszinü, azonban vöröses. Az alak ruházata szintén vöröses,sötét agyagban; a két írott táblát tartó két alak öltözete épen olyan, mint az élőb­bemé, a betűk a két táblán fehér alapon feketék. Az első alaknál a zubbony ibolyaszinü, s az alsó ruha vö­röses. Szent Anna és a jobb oldalán álló alak kendője fehér sárgás, különben valamennyi alak vöröses agyag s a kezek, arczok és lábak hús szinti- A dicsfény vörös, sötét szegélylyel, melyben fehér gyöngyök láthatók. Az írás alól fehér alapon fekete. Az a különös, hogy minden alak meztelen lábbal van festve, kivéve az Isten anyját, kit a művész kitün­tetett, s csizmákat adott neki. A keretek fölül s jobb­ról paralellogrammok, sötétvörös és világos színből, változva, vörös alapon, sötétvörös és világosabb botkákkal szegélyezve; — balról vörös vonal lát­­­ható fehér gyöngyökkel. A keretet a művész szabad kézzel készité, — a kép Jézus szent családját ábrá­zolja. 2. sz. A szent ruhája vöröses, a zubbony sötétkék; a bal kézbeni állat és a jobb kézbeni virág vörös agyag­ban van festve, a dicsfény is vörös, sötét szegélylyel, melyben a gyöngyök fehérek. A vitéz, a jobb kézben tartott karddal és láncz­­czal együtt vasszínű, a kormánypálcza vöröses, a bal­ról eső bársony zsámoly pálmája szintén vöröses, sötét árnyalatokkal s czifrázatokkal, valamint a dicsfény is, sötét szegélylyel, melyben fehér gyöngyök vannak. Az arczok arcz­, a női alak kezei test­, a Vitézéi pedig vas színűek (keztjük.) A keret vörös, balról fehér gyön­gyökkel, fölül és jobbról sötétvörös paralellogrammok­­kal díszítve. A betűk fehér alapon feketék. A keret szabad kézzel készíttetett. A kép szent Ágnest, Gizelát (?) és szent Istvánt látszik ábrázolni. 3. sz. A koronás alaknál a felső ruha vörös agyag­ból van, az alsó kék-szürkés, a bal kézbeni állat barna­­fehéres, a kéz testszinti, a korona vörös, a dicsfény vö­röses , sötét szegélylyel , melyben fehér gyöngyök vannak. A sertésnek természethű sárgás színe van, a ha­rang ércz­ sárgás. A második alakon vörös zubbony van, kezei testszintiek, a harang érez sárgás, a kereszt vö­rös, a dicsfény olyan mint az elöbbeni alaknál, az arcz arczszinti. A keretet képezi fölülről az 5. sz. kép alsó kerete balról, a 4. sz. kép kerete jobbról, és a 3. sz. kép ke­rete balról. Az írás fehér alapon fekete. A kép remete szent Antalt látszik ábrázolni. 4. sz. Az angyal ujjasa fehér, szárnyai vörösek, arcza testszín, a korona barna, a dicsfény vörös, söté­­tebb körrel; a korona s czifrázatok a falba vésvék, és miután a mélyedésekben színek nem találhatók, való­színű, hogy ezek nemes érczczel voltak kitöltve. A szolga-vitéz bádog fövege vasszürke, öltözete ugyanilyen, sarui s bojtjai sötétvörösek, oldalfegyvere szürke, arcza arczszínűi, kezei testszínűek, a helebárd könnyű sárgás, nyele vörösbarna. A térdepelő alak köpenye vörös, arcza arezszinti, szakállas haja sötét, a dicsfény vöröskés,sötét szegély­lyel, melyben fehér gyöngyük vannak. A Madonna fa trónon ül, melynek négyszögei nyolc­szögeket képeznek; az egyes alapok minden négyszögben a sö­tétvörösből fehérbe mennek át, mi­által a pyramidalis alakok képeztetnek; a dicsfény su­garai a falba vésvék, üregei úgy látszik szintén nemes érczczel voltak kitöltve. A Madonna fején lévő kendő fehér, a kis Jézus ruhája sárgás, sötét diszitéssel, az Isten anyja ruhája vörös, szintén sötét diszitéssel, a trón alsó része is vö­röses, világos és sötét diszitéssel, a keret vörös, szintén sötét s világos diszitéssel, és szabad kéz műve. A kép szent­ István koronázását látszik ábrázolni. 5. sz. A jobb oldalon, karddal álló alak ruhája vöröses, zubbonya vörös, kardja érerszinti, a könyv szürke, kezei testszinüek ; a második, sziklákon álló kis alak ruhája világos sárga, a sziklák világos vörös-bar­nák, még világosabb pontokkal; a harmadik meztelen alak testszinü; a negyedik ruhája sötét-barna, lábai s­zezei testszinüek, a két szalag (talán tóga) világos­sárga, fehér csipkékkel, a balkézbeni bárány fehéres szürke szinti, a zászló alapja fehér és vörös, fehér ke­reszttel.­­ A levegő szép kék és vöröses szürkébe megy át. A keret fölül és jobbról fehér-vörös czifrázatokkal bir, és szintén szabad kéz műve. A szegély alsó része képezi a 3. sz., a balról való pedig a 6. sz. keretet. A kép szent Ágnes lefejeztetését látszik ábrá­zolni. 6. sz. A jobb oldalon álló alak ruházata vöröses, a bal oldalon levőé világos sárga, a föveg fehér-szür­kés, az evező faszínű, a hajóban lévő többi alakok öltö­zete vöröses, a hajó színe vöröses barna, a vizé szintén vöröses és fehérbe megy át, a sziklán térdeplő alak zubbonya ibolyaszínti, sötét diszítménynyel, a sziklák vöröses barnák, a halak és disznók a vízben természe­tes szinűiek, a rák vörös agyagra van festve, a dicsfény vöröses, sötétebb szegélylyel, benne fehér gyöngyök vannak. A keret jobbról, balról s alól vöröses és test­színü arabeskekből áll, és szabad kézzel készült. A kép Jézusnak Péterhez jövetelét a tengeren látszik ábrázolni. A festvények moshatók. A képek hí­vek és az ar­czok, ruharedezetek épen oly kedvesek az említett templom falain, mint a minők a képeken. *) „Ex Oriente lux“, a középkor jelmondata. Magyar földhitelintézet , váltságtagy te­lekkönyvi szempontból. (Folytatás.) (H­a­­­m­o­s­y Endre tszéki ülnök úrtól.) II A második esetben, midőn a közös iv a con­sortium nevére nyittatik, a fennebbi nehézségek még nagyobb mérvben merülnek fel, minthogy a consortium tagjai a telekkönyvből ki sem tűnnek ; eltekintve at­tól, hogy ily collectiv névre a közös iv a telekkönyvi szabályok értelmében nem is nyittathatnék, minthogy közös birtokosok a helyszínelési utasítás 35 §. és a telekkönyvi rendtartás 52 §.értelmében név szerint meg­­nevezendők, de irtványbirtokosok nevezete sem alkal­mazható, minthogy nem mindenik irtványbirtokos vesz részt a kölcsönügyletnél. E szerint a követelt eljárásnál a birtokváltozá­sok telekkönyvi bejegyzése lehetetlen volna; holott a 7-ik pont szerint ezen consortium által az örökösödés és birtokadásvevés akadályt nem szenved, és így az előszabott feltételek egyikének teljesítése a másiknak teljesítését lehetetlenné teszi; pedig ezen birtokválto­zások bejegyzése a m. földhitelintézet biztosítására nem csak hogy hasznos, hanem egyáltalában jogi szempont­ból véve, szükséges is, mert a földbirtoki hitelre köl­csönöz, és adósa csak a földnek mindenkori tulajdono­sa, ezen tulajdonost pedig bizton csak a telekkönyvből tudhatja ki, és ha a birtokváltozások telekkönyvileg keresztül nem vezettetnek, minthogy 3472 év alatt az eredeti adósok mind elhalhatnak, a földhitelintézet rö­vid idő alatt adósainak nevét sem fogja tudni, és mint­hogy az 1860. sept. 19-én kelt, s telekkönyvi ügyek­ben még most is hatályos ministeri rendelet ér­elmé­ben földbirtokra csak a telekkönyvi tulajdonos ellen ho­zott ítélet alapján intézhetni végrehajtást, per esetében, különösen, ha az eredeti meghatalmazottak elhalnak és új meghatalmazott kellőleg kiállított meghat­almaz­­ványnyal az adósok ált­al ki nem neveztetnék, sok ne­hézségekkel kellene küzdenie , mert az új tulajdonoso­kat csak magán-utón tudhatná ki, az ilyenek ellen ho­zott ítéletek alapján pedig, a fennebbi rendelet szerint, az irtványokat végrehajtás alá venni nem lehetne. Az irtványbirtokosok által felveendő kölcsön biztosítása a fennálló,törvényes szabályok szerint oly módon eszközöltethetnék, hogy mindnyájan egyetem­­leges kötelezettséggel irtványaikat az egész összegre nézve lekötik, mi is telekkönyvileg olykér vezettetik keresztül, hogy a zálogjog az egyik idén fő- és a többie­­ken mellékjelzálogilag bekebeleztetik,és a telekkönyvi rendtartás 106 §. értelmében a m. földhitelintézet az irt­­ványok bármelyikéből szabad tetszése szerint kíván­hatja kielégítését. Azonban ezen eljárás mellett az óhajtott egyszerűsítés el nem érhető, mert a szüksé­gelt számos telekkönyvi kivonatokból, melyekben egyébiránt az irtványbirtokosok egyéb birtoka is be van jegyezve, a jelzálogok áttekintése és terheltetési viszonyuk kitudása körülményes és nehézségekkel ösz­­szekötött. Véleményünk szerint a magyar földhitelintézet fennebbi kívánalmainak közelítőleg következő módon lehetne megfelelni: Az egyes irtványbirtokosok külön ivet meghagyatnak, azonban ezeken kívül még egy közös iv vezettetik, melyre az összes irtványok átje­gyeztetnek, vonatkozással a külön ivekre ; ezen közös iv a consortium nevére iratik, azon megjegyzéssel, hogy az egyes tulajdonosok nevei a külön iveken kitudhatók, a birtokváltozások csak is a külön t­veken vezettetnek be; a közös ivén a magyar földhitelintézet követelése bekebeleztetik egész terjedelmében minden mellék­kötelezettségekkel, és ezen bekebelezés a külön iveken, rövid hivatkozással a közös ivre, kitüntett­etik, igy példa ml: 1000. A. Birtoklap Német-Keresztur. A német-kereszturi irtványbirtokosok consortiu­­ma (lásd a tulajdonosok neveit az alább kitett telek­­jegyzőkönyvek­ben.­ . Maradványföldek. Sor szám. Részlet szám hold □ és 1 5460 szántóföld az országúti dűlőben 1 540 (lásd az 50 tjkben) 2 6470 rét „ „ 4 300 (lásd a 60 tjkben.) Ha netalán később egyik részlet más ivre átjegyeztetnék, az uj telekjegyzőkönyvi szám vörös tintával hozzáiratik, a régi szám pedig keresztü­lhu­­zatik. B. Tulajdonlap. Ezen lapon az árjegyzési végzés bejegyeztetik az­zal, hogy a birtokváltozások a külön íveken vezettet­nek be,­ és ha netalán egyik irtvány végrehajtás útján eladatnék, mely esetben a tehermentes bejegyzés elren­delendő, a bejegyzési végzés szintén ezen lapon fog be­jegyeztetni. C. Teherlap. Ezen először is az átjegyzett irtványokra bejegy­zett terhek tüntettetnek ki röviden ily módon: A B. 1. alatti átjegyzéssel egyúttal az átjegyzett irtások terhei tüntettetnek ki. Az 5460 számra az 501kben C.1 alatt mellékjelzá­logilag bekebeleztetett egy száz frt o. é. 100 frt. Ezek után a földhitelintézet javára történik a be­kebelezés, mely a külön iveken ily módon jegyezte­tik fel: Érk. 1864 február 21-én 951 iktatószám. Az 1864. február 3 án egyetemleg kiadott kötelezvény alapján az 5460 rsz. irtásra a zálogjog ötvenezer o. é. ft erejéig bekebeleztetik. 50,000 ft o. é. (Lásd a főbevezetést az 1000 tkben C. 2. alatt.) Ezen hivatkozás által a közös ivén bejegyzett minden mellékkötelezettségek mindenik jövő tulajdo­nost kötelezendik. A közös ivén a földhitelintézet be­kebelezése után az egyes birtokosok által irtványaikra nézve netalán későbben felveendő kölcsönök bekebele­zése nem szükséges, mert ezen későbbi bekeblezések az intézetet nem érdeklik, és jogait nem csorbíthatják, miért is ezen bekebelezések csak a külön ívekben je­gyeztetnek be- ily módon a m. földhitelintézet által előszabott feltételek mindegyikének elég­tétetnek, és midőn egyrészről az intézet jogai teljesen biztosíttat­nak, mert per esetében a telekkönyvi tulajdonosok ne­vét his­zen kitudhatja,j­ az egyetemleges leköt­elezésnél fogva bármelyikét az egész összeg iránt terhelt irtvá­­nyai erejéig perbe idézheti, és a telekkönyvi bejegyzés által a consortium minden mellékkötelezettségeit is a jogutódok irányában biztosíthatná, minthogy telek­könyvi bejegyzés nélkül az előd által elvállalt kötele­zettségek a földbirtok jövő tulajdonosára nézve tör­vényig nem kötelezők; másrészről pedig a jelzálogok és terheltetési viszonyok áttekintése könnyíttetnék, és a külön ívekről telekkönyvi kivonatok nem szükségel­tetnének, mi­által a telekkönyvi hivatal sok írástól, a felek pedig költségtől megkíméltetnek. De ezen eljárás által a telekkönyvi rendszer sem forgattatnék fel, a telekkönyvi alapelvek sehogy sem sértetnének, és csak a kezelési mód változtatnék meg némileg; azonban a tulajdonjogi és tartozási viszonyok nyilvántartása ezáltal lehetségessé válik ; hason eljá­rás fordul elő a közlegelőre, más községekben fekvő constitutiv parczellákra, úgy az uradalmi jószágtestek más községben fekvő alkatrészeire nézve, azon különb­séggel azonban, hogy a tulajdoni és teherlap ezeknél csak egy ivén vezettetik, holott az általunk javaslott eljárásnál a tulajdoni lap szintén csak egy ivén, a teher­lap pedig mindkét ívén vezettetik. Ezen eljárást azonban a telekkönyvi hivatal, minthogy az a kezelési utasításban előírva nincsen, felsőbb utasítás nélkül a maga hatáskörében nem al­kalmazhatja. Minthogy azonban a magyar földhitelinté­zet ezen ügyet hazafias buzgalommal felkarolta, remél­hető, hogy a fennforgó nehézségek elhárítása végett a kellő lépéseket meg is teendi. (Törv. Cs.) Szerda, április 20. Megyei tudósítások. — Pe­st-Pilis és Solt t. e. megyék 1864. april­ió 14-én tartott tisztiszéke. (Folytatása és vége.) * * 2 3) A Marczibányi Ma­jthény­i-féle csa­lád segélyző alapítványai ezek lennének : 1) Budai kapuczinus-szerzetnek s a mező­­nyárasdi lelkésznek misékre 1740 forint összeg........................................... 3,480 frt 2) Budai kapuczinus-szerzetnek szegény ta­nulók élelmezésére . .......................... 5,000 „ 3) Két Majthényi nemzetségben szegény tanuló segélydijazására............. 18,000 „ 4) Három rendbeli nyugdijakra . . . 15,000 „ összesen vált. ... 41,480 frt. Az alapítványok megyei kezelés alá vétetvén, ke­zelő gondnokul Rózsahegyi István, a perek vite­lére Mihályi József t. ügyész választatván, Mar­­czibányi Lőrincz folyamodványa a tiszti ügyészség vé­leményezése alá bocsáttatott. XI. Újvári István dabasi földbirtokos folya­modványa, Torjay Terézia, férjezett Gál Istvánná s több Torjayak ellen , néhai Torjay Lőrincz után ma­radt dabasi két házhelyre nézve osztoztató küldöttség kirendelése iránt. Az ellenfelek meghallgatása végett az illető szol­­gabiróhoz adatott ki a folyamodvány. XII. Számvevői tudósítás a hús árszabá­lyozása tárgyában. (Ezen, a jelen időben igen kényes czikk feletti tárgyalásra hallgatóság czimen 30—40 mészáros jelent meg a megye különböző járásaiból.) A megyei és kü­lvidéki tudósítások egybevetésé­vel a számvevőség ajánlata oda ment ki, hogy 1864. ápril 15 től 1864. május 15-ig a marhahús ára 2 krral lenne emelendő. Az ajánlat folytán, meghallgatva Vácz város fő­­biráját a fogyasztók részéről és az odavaló mészárosok elsőbbjeit mint érdeklett feleket — határozattá emel­tetett, hogy : *) Tegnapi közlésünkben a Vil­. pontból kimaradt, miszerint a varastói határ mentében szükségelt védtöltés­­hez 3649 frt költség kívántatik. Napi újdonságok. * Császár és Császárné Ő Felségeiket, mi­dőn f. hó 16-án, a magyar szükölködök javára rendezett műkincsek bécsi kiállítását meglátogatni méltóztattak, gr. Zichy Edmund volt szerencsés a kiállítási helyiségekben üdvözölni. *Császár Ő Felsége mártius 21-ki legmagasb elhatározásával az 1866-ra tervezett bécsi általános ipar­és mezőgazdasági kiállítás elnapolását elrendelni és egy­­úttal a kereskedelmi és államgazdászati ministériumot megbízni méltóztatott, hogy ez ügyet folytonosan szem előtt tartsa, valamint a vállalat keresztülvitelének módja és eszközei iránt körülményes indítványokat terjeszszen fel legfelsőbb végelhatározás vé­gett. A legutóbbi idők általános politikai viszonyai — — mondja a „Wiener Abendp.“— az ipart minden ország­ban többé-kevésbé leszorították rendes fejlődése ösvényé­ről. A történt vizsgálódások nyomán, hazai iparunkra is.

Next