Sürgöny, 1864. április (4. évfolyam, 75-99. szám)

1864-04-22 / 92. szám

Nagy volt és hatalmas"virágzó korában­ isten vá­lasztott népének tartotta magát, a szomszédnépekre megvetéssel tekintett, fényes templomot emelt Sión te­tejére, azon hitben, hogy a föld népei egykor ezen tem­plom körül fogják imádni az igaz istent és a népek mind neki fognak szolgálni. A hiú nemzeti álmok nem valósulhattak meg mert egyenetlenség ördöge szállta meg a nemzetet, pártokra szakadt, két országgá vált s Kr. sz. e. 739-ben assiriai uralom alá jutott Juda országa, minek a 70 éves babi­lóniai fogság jön a gyümölcse. Izrael országa, melyben a politikai egyenetlenség még véresebb rázkódásokat idézett elő, 1­0 évvel előbb meghajolt Salmanassar vas vesszője előtt. A babilóniai fogság iskolájában sem tanultak, sem feledtek a zsidók. Visszanyervén szabadságukat, ismét beállott a nemzetségek egymás elleni torzsalkodása, a pártok véres harczokat vívtak s Kr. e. 64 évvel Róma igája alá esett a pártoskodó nép, s idegen urnák szol­gált, mig zenebocáskodásai miatt Kr. sz. u. 70 ik évben a büszke Jeruzsálem Titus által porrá nem égettetett s a zsidó nép az egész világra szét nem szóratott. A nemzet elenyészett saját bűnei miatt s most csak neve él a történelem homályos lapjain, és ha a szétszórt utódok talán hódítóikat átkozzák , na­gyon h­ibázn­a, mert átkozniok kell elődeiket, kik nem gondolták meg, hogy elvész minden ország, mely ön­magában meghasonlik; kik nem gondolták meg, hogy a nemzet kebelében rágódó féreg , a viszály s egyenet­lenség hamarább megöli a nemzet életét, mint a kül erőszak. Hallottátok ugy­e leirét Görögországnak, mely — mint a nap a világosságot,— egykor tudományt s művelt­séget árasztott az akkor ismeretes világra. Görögország szülte a világnak Leonidást, Lykurgust, Aristidest, Platót, Aristotelest s ki tudná elszámlálni mindazokat, kik fényes csillagai voltak az emberiségnek. Ha az egyenetlenség be nem fészkeli magát Gö­rögország szivébe, most is áll s ha nem hatalommal is, de szellemmel uralkodik az egész föld kerekségén. Spárta és Athene egymás elleni féltékenykedése­­ belháborúkat idézett elő, a belviszály sorvasztotta a nemzeti erőt, kitört a peloponezusi háború, mely 27­­ évig tartó küzdelem alatt elpusztította Görögország legvirágzóbb vidékeit s Athene bukásával végződött, a­­­mikor a 3 f. zsarnok uralma alatt Athene jeleseinek vég­­­re kimntatott,hogy a büszke város csak élő­halott legyen testvérei közt. Athene bukása a tudomány és műveltség bukása­­ volt, mely maga után vonta a többi államok hanyatló-­á­sát s igy lehetett, a görög szabad államok urává mace-­­­doniai Fülöp, Nagy Sándor atyja. Macedonia bukásával Róma vetett jármot a sza­­­­bad Görögországra. Az elpuhult s elfajult római biroda­­­­lom romjain feltűnt az ozmán félhold s a tudományos­­ görög világ ennek árnyékába esett s Görögország most csak mint c­él a történelem lapján, mert most is folyt­­­vást rágódik kebelében az egyenetlenség emésztő férge. Lykurgus, Solon, Plató, Socrates, Aristoteles s ti ! elhunyt dicső csillagok­­ ha feltámadnátok sírotokból, azt kellene látnotok, hogy dicső törvényeiteknek sem- '­mi nyoma hazátokban, hogy az általatok megalapított­­ tudomány legkevésbbé otthonos saját hazájában, és­­ mindez miért? mert hazátok meghasonlott önmagában. "• Oh én úgy vagyok a történelemmel, mint árva gyermek édes­anyja sírjával,ki tudja, hogy keserű kö­­nyliket facsar szeméből a kedves sír látása, és mégis oly örömest látogatja azt. Valahányszor a történelem lapjait forgatom,keblem elszorul,szivem elfogódik mert romokat,sírokat látok,a történetből kihalt nemzetek sír­jait és az elpusztult birodalmak rom­jait.És e látvány any­­nyival lesujtóbb, mert a történelem azt hirdeti, hogy mind e pusztulást az egyenetlenség idézte elő. Tegyük le most a flikröt és az eddig látottak fö­lött elmélkedjünk holnapig, talán nagy leczkét tanulunk és kiábrándulunk. S. S. Megyei tudósítások. — Zalaegerszeg, ápril 16. Ki ne emlékeznék hálá­s kegyelettel cs. k. Főherczeg Al b r e e h t Ő Fen­ségén­ek, Magyarország egykori kir. helytartójának bájos külsejű és legnemesebb lelki­setű boldog emlékű nejér­s Hildegard főherczegnő Ő Fenségére ? Ő meghalt, de fen maradt örökre neve, tiszta erkölcse és az emberiség boldogitására czélzó ma­gasztos törekvéseinek számtalan bizonyítéka. Valóban , ha a nemzet jeleseinek és a haza köz­hasznát előmozdítóinak névs­rökítésére szolgáló arany­lemezzel bírnánk , a ,,Hildegard“ név oda vésetnék a haza nemzői ragyogó sorába. Áthatva ezen eszmétől, Zala megye tisztikara a megye székhelyén mai napra gyászmisét rendelt, s a fenséges halottnak emlékjelvényül — a szentegyház közepén 120 égő viasz gyertya fénye által világí­tott, és mindkét felől körülvett pompás gyászravatalt emelt. A reggeli kilencz órakor kezdett isteni szolgálat­ra a megyei tisztikar nagyobb része, a közelebb fek­vő községek képviselői, az itten fekvő cs. k. gyalogság és esendőr­ség a megyei szolgaszemélyzettel együtt ün­nepi díszruhában jelent meg, s az egész nagy templom megtelt áj­atásokkal. Az engesztelő áldozat végeztével közgyűlés tar­tatott, melyből elnöklő Novák Ferencz főispáni hely­tartó ur ő mlga indítványára cs. k. Főherczeg Albrecht Ő Fenségéhez a nagy veszteség feletti sajnálkozást és mély részvétet nyilvánító felirat küldetése határozta­tott, melynek szerkesztése F. E. törvényszéki Ülnökre bízatván, felolvasás után meghitelesittetett, s azonnal felterjesztetett. A feliratnak szövege következő: Fenséges cs. kir. Főherczeg, tábornagy ur ! Kegyelmes Urunk! Visszaemlékezve magyar királyi helytartói ma­gas hivatalára, melyet cs. k. Fenséged oly buzgón és méltóságteljesen viselt, visszaemlékezve Fenségednek jóságos keblű és kellemdus élete párjára, Hildegard főherczegnő ő fenségére, ki magasztos érzéssel és be­­csüléssel szeretett férjének gondlepte homlokáról an­gyali szelíd modorával a ború fellegeit időnkint elosz­lató, visszaemlékezve a dicső emlékű hölgynek jóté­kony cselekedetekben és kegyelemosztásban határt nem ismerő égi jó szivére, lehetlen megtűrni, hogy an­nak váratlan kimúlása felett minden jobb ke­bel a bánatos könyek keserű forrását fel ne fa­kassza. Gyászt öltött e valóban szomorú halálesetre az egész hazával Zalavármegye közönsége is, fájdalmas részt­­ és őszinte vigasztalás nyilvánittatását terjeszt­vén Fenséged magas személye elé. A megboldogult Fenség kedves volt a földön, mig élt, kedves az égben is, átszellemülve, kit hogy Iste­nünk megmentsen az élet viszontagságitól, főkép­­az aggkor szenvedésitől,­ virágzó léte nyarán emeli ma­gához, beosztván ötét szentjei közé. A végzet útja egyenes és boldogságra vezet, meg kell hát nyugodnunk az örök gondviselés legbölcsebb működésében, határozatában. Vigasztalódjék cs. kir. Fenséged a letört virág­nak üde hajtásain, fenséges drága magzatain, kiket az üdvözült édes anya bő szerelme zálogául hagyott hátra a búban merengő édes atya legméltóbb örömére, vi­gasztalására, s kik az elvesztett szülőnek képmását s annak erkölcseit minden időben visszatükrözik. Áldásunk, buzgó fohászunk és ájtatos imánk le­begett a gyászravatal körül, melyet mai napon az en­gesztelő áldozat bemutatása ünnepére emeltünk. Fogadja tőlünk cs. kir. Fenséged e szives áldozat mellett gyászos érzelmeink ime kifejtő alázatos so­rait legkegyelmesebb indulattal. — Tornából, 1864. apr. 5. A testvéri jóindulat köteléke által egyesült megyei tisztikart, hivatási köte­lességeik teljesítésében szorgos községelöljárókat, a haza javát vallásos kegyelettel előmozdítani munkás papságot és egyéb — a közügyek iránt érdekkel viseltető lakosságot a havonkint megtartatni szokott nyilvános tisztigyűlések ez idén 4-re, mára gyűjtötte össze asgos Roszty József k. biztos s megyei kormányzó ur e czélra kiadott körözménye. Elnök­ö usága a megjelenteket szívélyes és meleg szavakkal üdvözölvén, a tanácskozmány folyamatát vette. A szőnyegre került tárgyak között figyelmet éb­­r­esztettek a tömlgy magyar kir. udvari kanczellária több üdvös intézkedéseket magukban foglaló intézmé­nyei, melyek között a végrehajtások foganatosítása végett megkeresett némely hazai bíróságok a tör­vény és törvényes gyakorlattól eltérő eljárásának kár­térítés fenyegetése melletti rosszalása, nemkülönben azon a közhitelre igen fontos intézkedés, miszerint a Magyarországon kivü­li bíróságok által engedélyezett s Magyarországban megkeresés folytán érvényesítendő bírói végrehajtások foganatosításához, a mennyiben a végrehajtató fél által közbenjáró nem neveztetnék, an­ TÁÍtCZA. Napi újdonságok. * Császár Ő Felsége f. é. mart. 31-ki legma­­gasb elhatározásával elrendelni méltóztatott, hogy a had­sereg hadilábon és hadi illetékben álló csapatosztályai és közegeire nézve, melyek a Dániábani hadműködések alatt a 6 ik hadtestbe osztrák és ott valóban jelen is voltak, a h­adseregi illeték-szabályzat 282 § a szerint az 1864-ks év a szolgálati idő beszámításakor a nyugdíjutalványozást il­letőleg hadjárati évnek tekintendő. * F­e­r­d­i­n­á­n­d Császár Ő Felsége születésnapjá­nak ünnepe f. hó Idén Prágában az ottani lakosság élénk részvéte mellett nagy diszszel ment végbe. * A „P. H.“ értesül, hogy Szent István idei ünnepén Bécsben az egyházi szónoklatot a magyar tudós akadémia tagja Ipolyi Arnold (Stummer) kanonok fogja tartani. * A csippeli­s­ nézők elestének hírét a porosz király ő felsége maga adá legelőször tudtára a csapatoknak és később a palota udvarán összesereglett népnek. Estve ágyulövések hirdetek a diadalt, beláthatlan nép hullámzott a királyi palota előtt, a porosz néphymnust énekelve. Ő felségeik az erkélyen jelentek meg; sok ház fel volt lobo­gózva és kivilágítva. * Mint egy ideérkezett sürgöny Velenczéből elenti, gr. Nádasdy Ferencz, gr. Nádasdy Lipót egyetlen fia Ve­­lenczében súlyosan megbetegedett. Vajda a Tamás gróf halála által úgy is oly mélyen megrázkódtatott atyai szi­vet a fia helyzetében­ jobbra fordulás hire örvendeztetné meg és enyhítené mielőbb! * A „P. N.“ még a tegnap folytán azon vigasztaló hirt közli, hogy ifj. gr. Nádasdy Ferencz betegsége egy legújabban érkezett magánsürgöny szerint örvendetes for­dulatot vett és hogy állapota most már alapos reménynyel biztat . Kazinczy Gábor, többrendbeli magyar or­szággyűlés követe, a mérsékelt ellenzék tagja, jeles pub­licista és író­n­f. hó 18-kán hunyt el saját ősi lakában Bánfalván. Búvárkodása nyomán becses történet irodalmi emlékek keletkeztek, ezek sorában Zrínyi munkáinak és Cserey krónikájának kiadását ő vezető, legutóbb is Ga­­leotti „Mátyása“ és Moliére vígjátékai műfordításával gaz­­dagító irodalmunkat. Béke hamvaira ! * D­ö­b­r­e­r Lajos, a híres bűvész, ki meglepő mu­tatványairól a pesti közönség előtt is ismeretes, Turnitz mellett saját birtokán a napokban halt meg. • Az újonnan szervezett austriai múzeumra vonatkozólag, a­mi a mű- és ipartárgyak fölvételét illeti, következő határozmányok bocsáttattak ki. A kiállításra mindazon tárgyak alkalmasak, melyek mint különösen kitűnő munkák a múzeum czéljának meg­felelnek. A kiállításra a fölvételt tehát alapszabályszerűleg az ajánlott tárgyak vizsgálatának kell megelőznie a mú­zeum részéről, és a műiparnak csak oly készítményei fogadtatnak el, melyek a forma szépsége, díszítésük íz­lése és tökélyes kivitel által tűnnek ki. Az újabb műipar elfogadott készítményei szabály­­szerűleg 6 hétig kiállíttatnak, kivételesen azonban ez idő a kiállító és a múzeum igazgatója közt történt egyezmény folytán hosszabb vagy rövidebb is lehet. A kiállítandó tárgyak beküldésük előtt az igazgató­nál legalább 14 nappal előbb bejelentendők, és a vizsgá­lat után, ha elfogadtattak, azonnal kitétetnek, kivéve, ha netán a tér ezt azonnal meg nem engedné. Ez esetben a bejelentési elsőbbség szerint fog a kiállításban sor tar­tatni. A tárgyaknak a múzeumba szállítása és elszállításá­ról, ha visszautasítják vagy elfogadják is, az illető beje­lentő gondoskodik. A Bécsen kívüli kiállítók e czélra egy Bécsben lakó teljhatalmazottat fognak kijelölni, ki a tárgyat a múzeum­­igazgatástól átveszi. A kiállítás tartama alatt átalában a múzeum gondos­kodik a kiállított tárgyak épségben tartásáról. Igen nagy értékű tárgyaknál azonban a múzeum megkívánhatja, hogy a kiállító maga még különösen is felügyeljen vagy felügyeltessen. Azonban minden ily tárgy kiállítójának szabadságá­ban áll, külön felügyelőt rendelni. A kiállított tárgyak eladása a múzeum helyiségeiben nincs megengedve, azonban a tárgy ára és készítője czím­­zete mellékelhető. A tárgyak lerajzolása vagy utáncsinálása csak a kiállító, illetőleg tulajdonos világos beleegyezésével tör­ténhetik. Hasonló engedélyre van szüksége ez esetben magá­nak a múzeumnak is. — Goldschmidt Emilia, a cs. k. opál bányák haszonbérlőnője, a magyarországi szükölködök számára 100 ftot küldött be a magyar kir. udv. kanczelláriához. * Kinsky vigyázz! E szavakhoz, melyeket Kinsky herczeg pár nap előtt bécsi palotája ajtaján olvasott, va­sárnap est­e igen kellemetlen commentárral lepetett meg. A herczeg t. i. lakásán, melyet feltörve talált, 2 darab ezeres, 19 százas és 54 ezüst tallér hiányát vette észre. Ezenkívül a tettes egy rudacskát is elvitt ráadásban, mely szin-aranyból volt és 6 fontot nyomott. Órák, lánczok és ékszerek az asztalon maradtak. * Tengerészeti orvosok. Gyógy- és sebész-tudorok, a kik harmincz évesnél nem idősbek, nőtlenek, egéssége­­sek s a német nyelvben jártasak, a cs. k. hadi­tengerészet­­nél alkalmazást kapnak. Ez iránti folyamodványok a cs. k. tengerészeti parancsnokságnál adandók be Triestben. * A cs. k. pénzügyministérium a dohányültetvénye­seknek Magyarországon, a­kik eziránt folyamodnak, jövő évi dohánytermésükre előlegezést engedvényez. * Mondják, hogy a jövő tanévvel a helybeli egye­temen aestheticai tanszék is fog fölállíttatni. * A Frankfurtban szerződtetett R­á­c­z Fanny k a­ magyar születésű énekesnő, Salvi tanítványa, közelebb Pestre érkezik s óhajtása volna, ha itt is bemutathatná művészetébeni haladását. * Gyöngyösön egy hasonszenvi szaklap van keletkezőben. Az ottani kórház főorvosa Horner Ist­ván dr., a homoeopathia régi bajnoka Balogh és A­r­­g­e­n­t­i tudórok közreműködése mellett fogja azt szerkesz­teni és kiadni, valószínűleg Egerben ; a kellő lépések meg vannak téve, és az engedély megnyerése után már julius elején fogna megindulni. * Uj fajta burgonyáról szóló érdekes jelentést tettek nem rég a párisi mezei gazdasági társulatnál. Ez uj bur­gonyafajt­a. Dávid hozta Francziaországba s „austráliai­­nak“ nevezte, szaporodása csodálatos s egy darabnál 132-re rúgott, oly formán, hogy egy burgonya háromfelé hasítva s három különböző talajba — kettő trágya nél­kül — ültetve, összesen 30 font súlyú, 132 gumót ered­ményezett. Ez eredmény annál feltűnőbb, ha összehason­lítjuk a legjobb termésű közönséges burgonyával, mely előnyös viszonyok közt 40 darabot meg nem halad. Az austráliai burgonya minősége is kitűnő, bele finom, s víz­ben főzve egészen lisztes és jóízű. Ez új burgonyafaj min­denesetre oly jelenség, mely alapos kísérletekre érdemes, és előnyei bebizonyulván, széles elterjedése óhajtandó ha­zánkban is.­­ A temesszabályozási munkálatoknál élelmi­sze­reket áruló Sz. Konrád bódéjába f. hó 3-án három mun­kás tört be, s a tulajdonos bántalmazása közben 27 ft 80 krt elraboltak. A csendőrségnek sikerült a tettesek közül 30 órai folyto­nos üldözés után J. Andrást, valamint Sz. Jánost is elfogni, a harmadik üldöztetése még foly­­tattatik. — V. István és M. József rablógyilkosok a nagy­­kanizsai rögtönitélő katonai bíróság által kötél általi ha­lálra ítéltetvén, az Ítélet f. hó 13-án Galambokon végre is hajtatott. — H. Péter 46. gyalogezredbeli közkatona, négy­szeri szökés, rablás és rablóg­yilk­osság miatt a katonai biróság által kötél általi halálra ítéltetvén, az Ítélet f. hó 1 jén Kecskeméten végrehajtatott. — Kecskeméti származású L. Ignácz házaló hullája múlt hó 17-én egy pusztai kutban feltaláltatván, a csend­őrség m. hó 27-én L. Lajos ágasegyházi pusztai juhászt, mint az érintett gyilkosság végett gyanús egyént elfogta, kinek lakásán egy véres bot találtatott eldugva. — F. hó 10-én éjjel Cz. borosjenői lakos azon pa­nasza folytán, hogy az nap délután 5 fegyveres ember I1 darab sértését erőszakosan elhajtotta, a csendőrség a bátorsági biztossal s pandúrokkal egyesülve a rablókat nyomozni indultak, s őket egy sűrű­­erdő szélén felütött tanyájukon meg is találták. A­mint azonban a rablók a közbátorság közegeit megpillantották, azonnal tüzelni kezdtek rajok ; amazok által a tüzelés viszonoztatván, egy rabló agyonlövetett,­a többiek pedig, bár közülök egy meg­sebesült, az erdő sűrűsége s az éj sötét volta által segít­­tetve megmenekültek. * Pámafalván, közel Pozsonhoz, múlt szombaton éjjel 80 ház lett egy véletlenül kiütött tűz martaléka­­nak részére képviselő saját veszélyére és költségére hivatalból neveztessék, — említésre méltók. A nmlgy m. kir. helytartótanács rendeletei között kiválók ezen kir. főkormány­szék azon magas intézményei ,­mely sze­rint a községek sajátját képező erdők égése oltására vonatkozó erélyes tevékenység kifejtésére czélzó sza­­bályok ; az e megyében f. évi mart. hó 2-án és követ­kezett napjain befejezett hadállítási felülvizsgálati bi­zottmány működésének helye, ideje és módozatai; a közmunkaváltság ára pontos meghatározásának teen­dői ; elemi csapások esetében az adózó közönség által viselt terhek könnyítésére nézve előnyös és kívánatos egyenlő eljárás tekintetéből a megyei szolgabiráknak szoros és lelkiismeretes miheztartás végett adott uta­sítás ; megyebeli B. Vendégi és Hidvég-Ardó között fo­lyó Boldván jelenleg már úgyszólván járhatlan állapot­ban lévő rozzant közlekedési híd építésének ügye, mely tekintetben megyénk első alispánja addig is, míg az érintett híd helyreállítására legfelsőbb helyről előírt módon, az azon járókelő szomszéd Borsod megye­­beli községek és birtokosokkali érintkezés után megál­lapítandó közös költségviselés aránykulcsa szerint foganatosíttatnék és befejeztetnék — oda utasittatott, miszerint a közlekedés és forgalom szakadatlan fenn­­tarthatása tek­itetéből a hídnak időleges kiigazítására a czélszerű intézkedéseket haladék nélkül tegye meg, a közzététettek. A megyei túszék polgári szakosztályának és az alispáni úrbéri teendők, valamint a lefolyt évben a be­jött ü­gydarabo­k hátralék nélküli elintézésével, úgy ez idén is kellő folyamatban vannak. Az állam nagyobb mérvbeni gondoskodását igény­lő, az ember legdrágább és legféltettebb jogairól ren­delkező bűnügyet illetőleg­ rögtönbírósági eljárás 1863. évben,hála a gondviselésnek­­ junius hó első napjaiban csak egy esetben volt két falucskai rabló ellen megin­dítva, a kik a statárium illetékessége alól felmentet­vén, a törvény rendes útjára utasittattak. — Bűnvádi per a lefolyt évben előfordult 115, melyek közt ICO be­fejeztetvén, a többi folyamatban maradt. Mint vádlott 268 egyén állíttatott a törvényszék elé, kik közt az év végén ítélet következtében letartóztatva létezett 28, — Munkácsra vitetett 1­6, és el volt ezen fegyintézetbe ezenfelül szállítandó 6 rab, — elitélt rab kezességen volt 24 . Ítélet nélkül le volt tartóztatva 6 ; kezességen volt 22, kikből egy 1861-beli szökevény, 2 csavargó. A bűnnemeket illetőleg , az ebbeli statistikai kimutatá­sok szerint előfordult 16 gyilkosság és emberölés, 40 vérengzés, 8 rablás, 39 lopás, orgazdaság, 9 ház-, csűr-, kamaratörés s kisebb számmal csalási, valláshát­orítási, irathamisítási és egy gyujtogatási eset. Nem mellőzhetjük ez alkalommal hallgatással . Felsége legkegyelmesebb urunk, királyunk atyai szi­vét mély szomorral eltöltött kormánya éber gondosko­dását és a magánosok meleg részvétét legnagyobb mérv­ben igénybe vett kedves hazánk múlt évi rendkívüli aszály-sújtotta vidékeni uralgó Ínség, valamint egyút­tal megyebeli Szin község képzeletet túlhaladóan tűz­­károsult lakosai sanyarú sorsának erőnkben állott eny­hítésére tett hivatalos intézkedések eredményét köztu­domásra hozni, mely szerint, nem említve a megyebeli jótékony úrnők részvéte által magán-körben jegyzett, és a lapok ál­al már eddig is közölve volt tetemes­ pénzösszeget. A királyi biztos úr elnöklete alatt ál­lott megyei segélyző bizottmány által fölkérve, meg­bízva s illetőleg kiküldve volt a tevékeny felebaráti szeretet értelmétől áthatott lelkes gyűjtők által össze­gyűjtött termék és pénzbeli adományok állanak : 61/8 köböl búza, 31074 köböl gabona, 242/4 köböl árpa,­­/a köböl főzelék, 429 zsupszalma, 429 o. é. ft, 2 db cs. kir. arany és 1 db 2 ftos tallérból. Tekintve megyénk csekély terjedelmét, a fenfor­gó pénzhiányt, a termékek egy részének, nevezetesen a takarmány és főzelékne­­műeknek e megyében is silány termését s azt, hogy Szin község tűzkárosult lakosságának szegényebb és tehe­tetlenebb osztálya a megyebeliek könyörületességét ezenkívül is igénybe vette , a fentebb kiírt segélyado­mányok összege a gyűjtő urak erélyes, kitartó fárado­zása, a megyei lakosság áldozatkészsége és jótékony­ságának dicséretes tanújeleit mutatja. Az anyagi jólét előmozdítása, különösen pedig azon tekintetből , hogy a múlt évihez hasonló mostoha körülmények között, mitől óvjon meg az irgalmas és kegyelmes Isten­­ áldásos évek termékeinek feleslegé­ből és kezelési ellátásból összegyűlt készlethez nyúlni lehessen, kir. biztos ur ő nagyságának körültekintő gondoskodása egy még 1851-ik évben megpendítve volt, de akkor és azóta kivitelt nem ért megyei taka­rékmagtárnak Torna mezővárosában mily módozatok közt leendő felállítása feletti tanácskozmányra a me­gyei, összes világi és egyházi értelmiséget f. év és hó 18 óra összehívta. A szellemi műveltség gyarapítására egy megyei olvasó egyletnek alakítása van közel kilátásban. Vajha az ezen nemes és felette kívánatos czél elérésére és valósíthatására szükségelt hatósági engedély hova­­előbb kieszközöltetnék. A megye lakosságának egésségi állapota a beál­lott szokatlanul hideg és változó időjárás mellett is, valamint a személy és vagyon­ bátorság kedvező és megnyugtatónak nevezhető. Hazánk több vidékein még jelenleg is dühöngő, a nemzeti vagyon roppant károsításával összekötött mar­havész megyénket sem kímélte meg pusztításaitól. 1863 ik évi Július 26-ik napja, mint a marhavész ki­ütése idejétől ez ideig 15 helységben 3795 dbnyi mar­­halétszámból 912 udvarban 2071 megbetegült, melyek­ből 790 meggyógyult, 1281 elhullott. A vetések eddigi állásuk szerint a gazda fáradsá­gát jó aratással biztatják. Az országos és közlekedési utak mellett előírt, több tekintetben fölötte hasznos és szükséges fiülteté­sek megyénknek már majdnem egész területén fogana­tosíttatván, ezen természeti fensége által kies megyét Isten segélyével néhány év múlva valódi kertté alaki­tandják. A—7. — Fehérmegye kimutatása az alföldi szű­kölködik számára Fehérmegye téri létén gyűjtött kö­­nyöradományoknak, az egyes adakozók megnevezé­sével. (Folytatás.) Tenke István 9 iteze búza 9 iteze rozs, Far­kas János 3 iteze búza 5 iteze rozs, Kótai János 7 iteze bú­za, Nagy István 3 iteze búza 9 iteze rozs, Kiss György 20 kr, Szabó Ferencz 7 iteze rozs, Iliász István és Pé­ter 6 iteze búza 4 iteze rozs, Fóris János és István 6 iteze búza, Bakos József 9 iteze rozs, Németh István 9 iteze rozs, Német József 7 iteze rozs, Szentpéteri József 4 kr és 20 iteze rozs, Horváth Józsefné 10 iteze rozs, Varga Ferencz 7 iteze búza, Baki Péter 13 iteze búza, Szüts János 9 iteze búza 4 iteze rozs, Bakos György 7 iteze búza, Takaró János 9 iteze rozs, Barabás Mihály 3 iteze rozs 3 iteze árpa, Gulyás István 2 iteze búza 20 iteze rozs, Takaró István és András 3 iteze rozs 4 iteze árpa, Bocsor Jánosné 4 iteze rozs 6 iteze árpa, Csonka János 10 iteze rozs, Pintér János 3 iteze rozs, 3 iteze árpa, Bors János 3 kr és 6 iteze búza, Ihász Já­nos 2 iteze búza 5 iteze rozs, Sáfrán István 12 iteze rozs, ifj. Varga János 14 iteze rozs, Kiss József 10 it­eze búza, Szentpéteri István 3 iteze búza 6 iteze rozs, Csönge István 4 búza 5 iteze rozs, Foris Béni 10 kr. 1 iteze búza és 9 iteze rozs, Holik János 7 iteze rozs 4 iteze árpa, Ceörge János 2 iteze búza 3 iteze rozs, Tóth János és István 5 iteze búza 3 iteze rozs, Bognár József 3 iteze búza 5 iteze rozs, Varga István 7 iteze búza 3 iteze rozs, Takáts Mihály 2 iteze rozs, 4 iteze árpa, Túri Mihály és István 17 iteze búza, Kováts Pál és István 10 iteze búza, 4 iteze rozs és 4 iteze árpa, Bog­nár István 9 iteze búza 4 iteze rozs, Pintér József 15 iteze rozs, Tóth János 3 iteze búza 6 iteze rozs, Szabó József 10 iteze rozs 5 iteze árpa, Szabó István 20 it­eze rozs, Kólás Ferincz és József 5 iteze búza 16 iteze rozs, Jobban János 8 iteze búza, id. Biró Ferencz 5 iteze búza 14 iteze rozs, Kondor Józef 6 iteze búza 8 iteze rozs, Kondor István 6 iteze búza 10 iteze rozs, Jobban Dániel 7 iteze búza 3 iteze rozs, Hán József 20 iteze rozs, Weisz János 10 kr. 4 iteze búza, 8 iteze rozs és 2 iteze árpa, Finta János 5 kr, 5 iteze rozs, 2 iteze árpa, Pákozdi Ferenczné 8 kr, 10 iteze rozs, 8 it­eze árpa, Udvardi György 6 iteze árpa, Koller György 4 ft, Miskei Antal 2 kr és 2 iteze rozs, Niczki Tivadar 1 ft, Reich Ádám 1 ft, a pusztai cselédség 4 ft 89 kr és 2 mérő rozs, Németh Vincze 1 ft, Kiss József 1 mérő rozs, a többi lakosok apróbb adakozásai 3 ft 53 kr, 3 mérő 40 itere rozs, 2 mérő árpa, Pál isti István 1 ft, Bositzky László 1 ft, Tóth István 2 ft, Ruib György 1 ft, Horváth János 1 ft, Falusi István 20 itere búza, He­gyi József 60 kr, Árki Imre 1 ft, Jancsai Ferencz 10 iteze búza, 10 iteze rozs, Sismándi Mihály 16 kr és 10 iteze búza, Salamon Károly 10 kr, Vámosi József 12 iteze búza, 1 iteze rozs és 7 iteze árpa. (Vége köv.)

Next