Sürgöny, 1864. május (4. évfolyam, 100-122. szám)

1864-05-28 / 120. szám

120 sz. - 1864. Negyedik évi folyam. Szombat május 28 Sst­őkesalfi-hivatal: Barátok-tere 7 sz. a. földszint. kiadó hivatal: Bar­átok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó­hivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint-Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál SÜRGÖNY Előfizetési árak mistrial­enékb­en. Budapesten házhoz hordva. Félévre 8 ft 50 kr. Negyedévre 4 „ 50 . Vidékre, nap ml­lat postán. Félévre 10 forint. Negyedévre 5 „ HIVATALOS RÉSZ. ” cs. k. Apostoli Felsége f. évi máj. 5-ről kelt legfelsőbb határozatával, a nagyszebeni főtörvény­széknél megürült felsőbb­ osztályú tanácsosi állásra Schwarz János másod osztályú főtörvényszéki ta­nácsost, s az ekkér megürült másod osztályú főtörvény­széki tanácsosi állásra b. M­a­l­­­u­s Ferencz tudott s főtörvényszéki tanácsost legkegyelmesebben kine­vezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi május 6-án 8033. sz. a. kelt k. k. udv. rendelet szerint L­e­i­t­n­e­r Já­nos pestvárosi adóhivatali gyakornok vezetéknevének „V­e­z­é­n­y­i“ re kért átváltoztatását legkegyelmeseb­ben megengedte. A magy. kir. helytartótanácstól 1864. évi május hó 2- án 42,292. sz. a. kelt s az ország valamennyi megyéi, kerületei, vidékei és sz. kir. városai kormányzóihoz intézett rendeletnek mássá. F. évi május 13-án 8754. sz. a. kelt főkanczellári leirat szerint a cs. k. kereskedelmi ministerium az Ínség által sújtott magyarországi megyékben, kerületekben és sz. k. városokban fölállított központi, járásbeli s köz­ségi inségi bizottmányoknak maguk , országfejedelmi hatóságok közti levelezéseikre nézve a postabérmentes­­séget olykér találta megengedendőnek, hogy azokon kívülről az átadó hatóság, illetőleg bizottmány neve s ezen szavak : „az ínség ügyében“ — kitétessenek. Ugyanezen postabérmentesség hason feltételek alatt a nem ínséges magyarországi megyék s sz. kir. városokban fennálló segélyező bizottmányok részé­re is engedélyeztetett. Miről..........kellő tudomás és további haladékta­lan intézkedés végett ezennel értesittetik. A budai cs. kir. országos pénzügyigazgatósági osztály Rés Alajos, eddigi hivatali tisztet a pesti cs. kir. gyűjtő­pénztárnál, hasonló minőségben a pesti cs. kir. kincstári dohány-árulási raktárhoz kinevezte. IVEMHIVATALOS RÉSZ Bécs, máj. 26. A Régi dolog, hogy a világon nincs köny­­nyebb mesterség, mint a rendszeres ellenzék. Nem kell ahhoz több, mint ama bizonyos elbi­­zakodás, mely magát minden bölcseség és igaz­ságnak kútfeje gyanánt tekinti s egy jókora adag lelkiismeretlenség. A „Wanderer“-nek bizonyos pest-bécsi le­velezője, mint tudva van, régóta nagykereske­dést űz az ellenzéknek ezen ócska áruival s leg­újabban ugyancsak a nevezett lapban egy ily­­faju czikkel szolgál olvasóinak, a melyben kér­di, hogy bár hol marad az uj kanczelláriának olyannyira dicsért erélye s miért nem látjuk mindeddig legkisebb nyomát is ? Köztudomású dolog, hogy részint szemé­lyes, részint hivatalos ügyek elintézésének kö­vetkeztében a magyar kanczelláriának uj ve­zénylete sajátképen csak május közepe táján lé­pett tevékenységbe. Ha tehát azon fogalmaknak, melyekkel a „Wanderer“ pest-bécsi levelezője az erélyről bír, meg akar felelni, a kanczelláriá­nak tíz nap alatt alkalmasint fel kellett volna forgatnia mindent, mit az országban talált, ta­­bula rását kellett volna csinálnia és tudja isten még miféle sáfárkodást végbe vinnie. Nem kételkedünk, hogy mindez már meg­történt volna, ha a levelező úr fajtájához tartozó úri­emberek állíttatnak a hazai ügyek élére. Hogy ők csakugyan felségesen értenek a rög­tönzéshez, azt tizenöt évvel ezelőtt fényesen be­bizonyították ; valamint országszerte ismeretes dolog, hogy a­mit akkor 24 óra alatt teremtet­tek, maradandónak is bizonyult, mert a nemzet másfél évtized óta nem birja eléggé élvezni a boldogságot, melylyel akkor elárasztották — nem birja kimeríteni a bölcseséget, melynek kút­fejét akkor egy mindenható „legye­n“ által megnyitották. 1860/1-ben ugyanezen erély is­mét csodákat tett és az ország három esztendő óta újabb gyönyörrel élvezheti ama erélynek édeni gyümölcseit. De azt hisszük, hogy a leg­jobbat is megunja az ember s hogy az erélynek ama fajával, melyet a „Wanderer“ pest-bécsi le­velezője oly­annyira kedvel, meglehetősen jól lakhatott a nemzet, s sem a kormánytól nem kö­veteli többé, sem­­ ha rá kerül a sor, eddigi sza­badalmazott boldogítóitól tűrni nem fogja. Nagyon is értjük tehát, hogy a „Wanderer“ pest-bécsi levelezőjének igen ínyére volna, ha a kormány oly erélyt fejtene ki, mely mindent felforgat, a rendezés czime alatt rendetlenséget idéz elő, a kedélyeket, melyeket megnyugtatni kell, újra felzaklatja s a vizet zavarja, hogy mások annál jobban halászhassanak. Mi azonban meg vagyunk győződve, hogy a kormány ily fajta erélytől méltán idegenkedik s hogy hatalmát nem a felforgatás­ és felzakla­tásra, hanem a rend megszilárdítására és a ke­délyek megnyugtatására fogja használni. Ez egészséges erély leend, mely, a midőn a szük­ségek korszerű kielégítését tűzi ki czéljául, re­mélheti, hogy m­íveinek maradandóságot biz­tosít. A „Wanderer“ pedig meg lehet győződve, hogy ezen erély ki fog fejtetni ott, a­hol szük­ség van reá, s csak sajnálhatjuk, ha a kíváncsi­ság oly nagyon bántja, hogy néhány napi vára­kozás már nyugtalanná teszi. vAnczA. Az ásványolajok gyúlékonyságáról s egyéb viszonyairól. N­e­n­d­t­w­i­c­h Károly tanártól. (Olvastatott a term. tudományi társulat üldsdben.) (Vége.) Ezekből az következik, miszerint e három olajne­mek közül mindegyiknek felülete a levegő közönséges hőmérsékénél lángoló testtel közvetlen érintkezésbe jö­het, a­nélkül, hogy meggyuladna. Nem szenved azonban kétséget, miszerint főleg az amerikai kőolajból előfordulhatnak a kereskedésben oly fajvak is, melyeknek gyúlékonysága sokkal alan­tabb hőfokon áll. Minden ily, a természetben előforduló kőolajne­mek úgy tekintendők, mint több olajfajokból állók, melyeknek forrpontja, tehát gyúlékonysága is igen különböző, így például az úgynevezett Naphta petrolei, mely 80° C. forrni kezd, a levegő közönséges hőfoká­nál már lángoló testtől 1 hüvelyknyi távolságra meg­gy­ulad. A természetben előforduló kőolajnemeknek elké­szítése világítási czélokra ennélfogva főleg abban áll, hogy azokat olynemű olajoktól megszabadítsák, me­lyeknek alacsony forrpontja az olaj gyúlékonyságát növelné.­­ Minél jobban van tehát az ilyféle illó­ola­­joktól megszabadítva, annál inkább közeledik a kö­zönséges lámpaolaj természetéhez, s annál kevésbbé illó lesz az. Hogy azonban a közönséget az ásványos olajok gyúlékonysága iránt megnyugtassuk, és hogy rendőr­ségi tekintetben bizonyos elvet állíthassunk fel, mely szerint ezen ásványos olajok részint szállításuk alatt, részint házi használatuknál kezelendők, czélszerű lesz más, a kereskedésben szintén nagy mennyiségben elő­forduló gyúlékony folyadékokat összehasonlítani és vizsgálni, vajjon mily rendőri szabályoknak vannak azok alávetve. Ide tartozik a többiek között: 1- ör. A közönséges terpentinolaj, mely 90 és 100 fok között forrni kezd, és 30 egész 40 fokig hevítve meggyulad. 2- ér. A kereskedésben előforduló úgynevezett Naphta petrolei, mely 80 C. foknál forrni kezd és a levegő közönséges hőmérsékénél már 1 hü­velyknyi távolságra tartott lángra meggyulad. Ide 3- ot. A Benzin, mely jelenleg a kereskedés­nek igen jelentékeny czikkét alkotja, és a levegő kö­zönséges hőfokánál már tetemes távolságra lángoló testtel meggyújtható. Ide 4. Az úgynevezett alkohol sulfurig, szénkéneg CS2, mely hasonlag jelentékeny mennyiségben fordul elő a kereskedésben, és már tetemes távolságra nem is lángoló tűzre, hanem a legkisebb szikrára meggyu­lad. Ide 5. Az aether, mely a photographiában nagy mennyiségben használtatván, szintén igen jelenté­keny czikkét alkotja a kereskedésnek. Ez szintén tete­mes távolságra lángoló tűzre meggyulad , sőt nagy il­­lékonyságánál fogva explosiókra is adhat alkalmat. Ide végre 6. A borszesz, mely 80 százaléknyi tarta­lommal sok ezer akókban fordul elő a kereskedésben, s mely még igen alacsony hőfoknál is lángoló tűzzel csak perc­ig érintve azonnal meggyulad. Kitetszik ezekből, miszerint mindezen, a kereske­désben nagy mennyiségben előforduló anyagok sokkal nagyobb gyúlékonysággal bírnak, mint az említett, ná­lunk forgalomban lévő ásványos olajok, a­nélkül, hogy a vasúti vagy gőzhajózási igazgatóságok részéről szál­alatt­­ításukra nézve, vagy rendőrségi tekintetben megszorí­tást szenvednének. Nem magyarázható tehát, hogy mily oknál fogva szenvedjenek megszorítást azon ásványos olajok, melyek olcsóságuknál és tetemes világító ere­jüknél fogva közhasználatává lenni kezdenek. Nem szenved kétséget, miszerint nem a gyúlé­konyság az, melynélfogva bizonyos oldalról azon tö­rekvés mutatkozik, miszerint ezen olajokat a forgalom­ból kitiltsák. Átmegyek a vizsgálatok másik részére, t. i. ezen olajoknak világító erejére, összehasonlítván azokat ré­szint erre nézve, részint költség tekintetében más, leg­inkább használatban lévő világító anyagokkal. E czélra használtam azon lámpákat, melyek Bel­­házy gyárában készülnek, s a­melyek nemcsak czél­szerű szerkezetüknél, de csinosságuk és olcsóságuknál fogva is ajánlják magukat. A lámpa bele, melyet e kísérletekre használtam, 12 vonalnyi széles és lapos volt. A világító erő meghatározására egységül egy stea­­ringyertyát használtam, melynek 8 darabja 1 fontra megyen. A gyertya lángja 22 vonal volt alsó szélétől egészen a felső hegyig. Miután lehetetlen a lámpa belét minden kísérlet­­nél egyformán állítani, én részint a világító erő, részint a fogyasztott olaj mennyiségének meghatározására a lámpát minden kísérletnél úgy igazítottam, hogy min­dig a világosság ugyanazon mennyiségét áraszsza, mire a fogyasztott olaj mennyiségét meghatároztam, miből részint a világító erő, részint a világítás költsége leg­egyszerűbben kiviláglik. A világító erő meghatározására egyedül a Bun­sen-féle photométert használtam, nem lévén rendelke­zésemre más. Az eddig tett kísérleteim eredménye következő: Ugyanazon világítás mellett fogyasztatott egy óra az oraviczai palaolajból.....................18 66 Gmm, az oraviczai petróleumból .... 20'62 „ az amerikai petróleumból .... 22'57 „ a finom lámpaolajból ......................22-30 „ Kitetszik ezekből, miszerint ugyanazon világí­tásra legkevesebb kivántatik az oraviczai palaolaj­ból, és legtöbb az amerikai petróleumból. Vagy ha az oraviczai palaolajból megkivántató mennyiséget tesszük...........................................................100'00-ra, fog kelleni az oraviczai petrol. . • • 10'°. az amerikai petróleumból .... 121­ 5, és a közönséges lámpaolajból . • • 119‘5. Ebből kiszámítható a költség is, melybe egy órás világítás kerül. Ha t. i. a mostani helyárakat veszszük, mely szerint az oraviczai palaolajnak fontja 22 krba, az oraviczai kőolaj fontja szintén annyiba, az amerikai kőolaj fontja 28 krba, a lámpaolaj fontja pedig közép számmal 32 krajczárba jő, akkor kerül egy órai világítás Oraviczai palaolajjal................................0.73 kr. „ kőolajjal.....................................0.81 kr. Amerikai kőolajjal......................................1-20 kr. Finom lámpaolajjal ................................1-32 kr. Következik ezekből, miszerint a legjutányosabb világí­tás az oraviczai palaolajjal történik, s ha tekintetbe veszszük még azt is, miszerint az a legmagasabb hő­foknál is meggyulad, azaz 110 hőfoknál, ez minden tekintetben a többi olajok előtt az elsőbbséget érdemli. Érdekes volt azonban azt is kipuhatolni, vájjon melyik olajjal lehet ugyanazon lámpával a legnagyobb világítást előállítani, nem tekintve a fogyasztás mennyi­ségét. E czélra a lehető legnagyobb lángot állítottam elő, mely előállítható volt, a­nélkül, hogy kormozás állott volna be. A kísérlet azt mutatta, miszerint az oraviczai palaolaj és petróleumnak legerősebb lángja felért 7.7 stearingyertyáéval, az amerikai petróleum lángja pedig 12.9 stearingyertya lángjával. Erdélyi ügyek. Az erdélyi országgyűlés elé mindenekelőtt a tör­vényhatóságok , s különösen a legfelsőbb tör­vényszék szervezetére vonatkozó nyolc­adik­­. ja­vaslattal fog foglalkozni. Az országgyűlési bizottmány­nak jelentése elvben ugyanazon szempontból indul ki, mint a kormányi előterjesztés, a­mennyiben ez abban a törvénykezés függetlenségét s a politikai közigazgatás­tól való különválasztatását hiszi láthatni. Egy lényeges pontban azonban mégis eltér a bizottmányi jelentés a kormányi előterjesztéstől, t. i. ezen legfelsőbb törvény­szék székhelyét illetőleg. A kormányi előterjesz­tésben B­é­c­s székváros van erre nézve kitűzve, míg a bizottmányi jelentés ezen legfelsőbb törvényszéket az országban a kormányszék­helyén kívánja felál­­líttatni. Indokoltul e mellett, — más fontos okokon kívül — az igazságszolgáltatás érdeke, a költségek megtakarítása, s az országlakosok óhaja is fel­hozatnak. További módosítást szenvedett a korm. elő­terjesztés a 4 és 6. § okban azon körülmény által, hogy a legfelsőbb törvényszék szervezetének alapjául az eddig fenállt két főtörvényszék (a kir. tábla M.-Vá­­sárhelyen és szász N. Szeben­ben) helyett csak egy főtörvényszék vézetett. Végre a kormányi előterjesztés 12. §-a oda módosíttatott s kiegészíttetett, hogy a legfel­sőbb törvényszék teljes tanácsai számára fentartott ta­­nácskozási tárgyak részleteztetek, s azokhoz a) az összes személyzeti és fegyelmi ügyek, b) a törvényho­zási tekintetben teendő javaslatok, c) fenyitőperek, ha halálos büntetés forog fen, d) egyformán hangzó pol­gári ítéletek revistói, e) halottnyilvánítások ismét a há­­zasodhatás kedvéért, utasittattak. Ezen bizottmányi jelentéssel szemközt áll a bizottmány szász tagjainak minoritási szavazata, melyhez a bizottmány elnöke is csatlakozott. Ez hasonlag egyetért azon elvvel,mely szerint az igazságügy a közigazgatástól, nevezetesen a legfőbb folyamodásban külön választassák, de nem ért egyet ezen legfelsőbb törvényszék székhelye iránti határozmánynyal, s öszhangzásban a kormányi előter­jesztéssel Bécset kívánja székhelyül megállapíttatni, mert a népnéz­et az utolsó, még birói elhatározást is az országfejedelemtől, vagy annak közvetlen közeléből várja, mert továbbá e székhely mellett a históriai jog a tényleges állapot szól, végre mert a legfelsőbb birák függetlensége csak az utolsó folyamodásnak az orszá­gon kívül, s ekként a nemzeti szenvedélyek közvetlen behatásán kívüli fölterjesztése által őriztetik meg. A minoritási szavazat továbbá kikel a többség azon szándéka ellen , melynélfogva a szász főtörvény­szék megszüntetését czélozza, miután, a. m. a legfelsőbb törvényszék felállítás­ánál csak a jelen tényleges ál­apotból indulhatni ki,­­ miután továbbá a szász nemzet törvénykezési joga a szász földön belül alkot­­mányszerűen sohasem vétetett kétségbe, s végre mint­hogy a szász főtörvényszék megszüntetése az ország­gyűlés illetékességéhez sohasem tartozott, hanem egyen­­egyedül a szász egyetem által a fejedelem szentesítése mellett eszközöltethetnék. A minoritási javaslat ennél­fogva, némely díjjavításokat kivéve, a kormányi előterjesztés változatlan elfogadtatását ajánlja. A „Lieb. Landt. Corr“ megc­áfolja azon több lap által hozott közleményt, mely szerint a kir. országgy. biztos gr. Crennei­l­l­­­e távollétében Popp kor­mányszéki alelnök fogna az ebbeli teendőkkel megbi­­zatni,­­ állítja, miszerint nem csak helyettesítés nem történt,­­ hanem gr. Crenneville a Gastein fürdőből is, hová egésségi tekintetből utazik, folytatni fogja az országgyűlési ügyek vezetését. Az erdélyi országgyűlés máj. 26-ki üléséről kö­vetkező távirat érkezett : Teutsch indítványára a szá­razon és vizen bátor osztrák hadsereget éltetik. — A nyelvtörvény, a beczikkelyezési felterjesztés végett, az illető bizottsághoz utasittatik. — Az elnök jelenti, hogy Obert indítványa a katonáskod­ási idő leszállítása iránt legközelebb napirendre kerül. — Puskarin 1) a köve­tek szálláspén­zét indítványozza megszabatni, 2) 400 ft szállás­pénzt kiván számukra, 3) mérföldenkint 1—1 ftot, Szebenbe utazásuk és onnan haza utazásuk költ­ségeinek fedezésére. Ha a­ 2-dik pontot elfogadják, az 1-jéről lemond. 1. évi május 11-kén tartott igazgató választmányi ülé­­sének jegyzőkönyvéb­ől kivesszük utólag a kö­vetkező pontokat: V. A tervbe vett „Érmelléki borászati társulat“ alapszabályait a nm. m. k­r. helytartótanács f. évi mart. 6 án 14.007. sz. a. azon felhívással tette át az egyesülethez, hogy e tárgyra vonatkozó véleményét terjesztené elő. E véleményezésre a f. évi április 14-én tartott igazg. választmányi ülésből gr. Festetics Ágos­ton úr elnöklete alatt Hajós József, Havas József, Ko­­rizmics László és Somssich Pál urak küldettek ki, mely bizottmány jelentése felolvastatlan, annak alap­ján a következő felterjesztés határozatott: Minél inkább meg van győződve egyesületünk a borászati ügynek hazánk jólétére vonatkozó fontossá­gáról, annál nagyobb örömmel vette a szóban lévő ter­vezetet vizsgálat alá, s annál szívesebben üdvözli az érmelléki vidék derék szőlősgazdáinak abbeli korsze­rű törekvését, miszerint a borászati ügynek magasabb fokra emelése tárgyában társulatilag is szövetkezve lendíteni akarnak. E törekvést az említett vidék életre­valóságának zálogául tekinti egyesületünk, s melegen óhajtaná, hogy bár más , bortermelési tekintetben jeles vidékei is az országnak hasonló jóakarattal és iparkodással törekednének megvetni és lerakni alap­jait ez irányban egy jobb jövőnek. Azon egybeállítás nyomán, melyet egyesületünk, hazánk jelesebb bortermő vidékeit illetőleg, az elmúlt Az őrsi­ magyar gazdasági egyesület 1862-ik évben készített, emlékezetünkben van még, hogy körülbelül 22—23 olyatén nagy bortermő vidék fekszik hazánkban, melyekből czélszerű kezelés mellett 2—8 millió adóra menő jeles­nél jelesb bort lehetne idővel a világkereskedés számára hatalmas nyere­séggel átbocsátanunk a nélkül, hogy a hazai bel­­fogyasztás a borban valami érezhető szükséget szen­vedne. Mindezen jeles anyagokat szolgáltató vidékeken azonban hiányzik ekkorig kisebb-nagyobb mértékben az okszerű s gondos pinczekezelés; ez pedig lábra az­ért nem kaphat, legalább érezhető mértékben, mert bo­rainknak külföldre való szállítása mindeddig úgy­szólván megemlítést is alig érdemlő mértékben törté­nik csak. A külföld tömegesebben nem veszi borainkat, mert nem ismeri , másrészt pedig idegenkedik tőlük, mert nincsen hitele megfelelő kez­eltetésekben. Mi ma­gunk pedig csekély vagy semmi gondot sem fordítunk borainkra annálfogva, mert erélyünk, szorgalmunk s költekezésünk biztos kivitel és eladhatás által megala­pítva nincs. így szüli egyik baj a másikat, igy leszen nehéz azokból a kibontakozás. Borászati állapotainknak érezhető mértékben lendületet adni jelen körülmények között, véleményünk szerint, életrevaló s gyakorlati irányban szervezett tár­sulatok lennének hivatva. Egyes termelők, kiknél ren­desen csak csekélyebb készletek feküsznek, ritkán for­díthatják a borok kezelésére azon gondot, mely egybe­­állandó társulatoktól, tekintettel a rendelkezésük alatt lévő nagyobb tömegekre, sokkal könnyebben kikerül­hetne. Ez okon egyesületünk szívesen látná, ha minél több jelesebb bortermő vidékeken, szövetkeznének a termelők boraiknak közös pinczékbeni kezelte­tésére, s közös pinczékbeli eladására ; ez okán üdvö­zölte egyesületünk az előttünk fekvő törekvést is min­denek előtt. Hogy azonban a társulati eszközlések a kívánt fel­adatot meg is oldhassák, az főleg attól függ, hogy a társulatok organisatiója czélszerű , azaz gyakorlati irányú legyen. Czélszerű és gyakorlati irányú ezen or­­ganisatió pedig csak akkor, ha a társulati szövetkezés a kis erőket nagygyá gyű­jtvén, az illető hatásköröket szerencsés kézzel osztja fel. Keresetre szövetkezett társulatoknál az üzleti ha­talomnak súlyát közgyűlésre ruházni — nem te­­szen egyesületünk meggyőződése szerint egyebet, mint megölni előre a vállalatot. A közgyűlés szá­mos tagokból áll rendszerint, s e számos tagok gyű­lésről gyűlésre váltakoznak, tőlük ennélfogva részletes és üdvös befolyást az ügykezelésben józanul sem vár­ni, sem követelni nem lehet. Hogy ilyetén társulati ac­­ók gyümölcseiket kí­vánatos mértékben megteremhessék,a részletes eljárást és intézkedést csak csekély számú érdekelt s lehe­tőleg független igazgatóságtól várhatni, és hogy ezen igazgatóság is egy­könnyen a társulat érdekeit szem elöl ne téveszthesse, szükséges, hogy melléje egy el­lenőrködő testület állíttassék, melynek módja és hatal­ma legyen megakadályozni a roszét, de ne legyen ha­talma az üzletnek alapszabályszerűleg megállapított részletes vezetését megakasztani, vagy épen lehetle­­inteni. Ujképen fogván fel egyesületünk egy kereseti társulatnak organisatióját, sajnálattal jelentjük ki, hogy ezen nézettel tekintvén a bírálatunk alá terjesz­tett alapszabályokra, azokat úgy, a­mint jelenleg álla­nak — helyeseknek egyáltalában nem tarthatjuk. Hibája ezen alapszabályoknak nevezet­esen az, hogy a hatáskörök az illető társulati közegeknél vilá­gosan körülvonalazva nincsenek; hogy a közgyűlés az ügyvitelnek részleteiben is a főhatalom, s hogy végül a­ részvények, melyekre a vállalat fektettetni szándékol­­tatik, szerfelett kicsinyek, mely utóbbi körülmény a közgyűlésnek omnipotentiája mellett csak annál káro­sabban éreztetné a társulati életre nézve nem kívána­tos hatását. Egyesületünknek a létesítendő „Érmelléki borá­szati társulat“ alapszabály-tervezetére a fennebbiekben egész át­alánossággal kifejezett véleményét,az ily borásza­ti társulatok kívánatos és czélszerű megalakultatá­sa te­kintetéből, egy példával is támogatni óhajtván, alkal­

Next