Sürgöny, 1864. május (4. évfolyam, 100-122. szám)
1864-05-28 / 120. szám
120 sz. - 1864. Negyedik évi folyam. Szombat május 28 Sstőkesalfi-hivatal: Barátok-tere 7 sz. a. földszint. kiadó hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint-Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál SÜRGÖNY Előfizetési árak mistrialenékben. Budapesten házhoz hordva. Félévre 8 ft 50 kr. Negyedévre 4 „ 50 . Vidékre, nap mllat postán. Félévre 10 forint. Negyedévre 5 „ HIVATALOS RÉSZ. ” cs. k. Apostoli Felsége f. évi máj. 5-ről kelt legfelsőbb határozatával, a nagyszebeni főtörvényszéknél megürült felsőbb osztályú tanácsosi állásra Schwarz János másod osztályú főtörvényszéki tanácsost, s az ekkér megürült másod osztályú főtörvényszéki tanácsosi állásra b. Malus Ferencz tudott s főtörvényszéki tanácsost legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi május 6-án 8033. sz. a. kelt k. k. udv. rendelet szerint Leitner János pestvárosi adóhivatali gyakornok vezetéknevének „Vezényi“ re kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. A magy. kir. helytartótanácstól 1864. évi május hó 2- án 42,292. sz. a. kelt s az ország valamennyi megyéi, kerületei, vidékei és sz. kir. városai kormányzóihoz intézett rendeletnek mássá. F. évi május 13-án 8754. sz. a. kelt főkanczellári leirat szerint a cs. k. kereskedelmi ministerium az Ínség által sújtott magyarországi megyékben, kerületekben és sz. k. városokban fölállított központi, járásbeli s községi inségi bizottmányoknak maguk , országfejedelmi hatóságok közti levelezéseikre nézve a postabérmentességet olykér találta megengedendőnek, hogy azokon kívülről az átadó hatóság, illetőleg bizottmány neve s ezen szavak : „az ínség ügyében“ — kitétessenek. Ugyanezen postabérmentesség hason feltételek alatt a nem ínséges magyarországi megyék s sz. kir. városokban fennálló segélyező bizottmányok részére is engedélyeztetett. Miről..........kellő tudomás és további haladéktalan intézkedés végett ezennel értesittetik. A budai cs. kir. országos pénzügyigazgatósági osztály Rés Alajos, eddigi hivatali tisztet a pesti cs. kir. gyűjtőpénztárnál, hasonló minőségben a pesti cs. kir. kincstári dohány-árulási raktárhoz kinevezte. IVEMHIVATALOS RÉSZ Bécs, máj. 26. A Régi dolog, hogy a világon nincs könynyebb mesterség, mint a rendszeres ellenzék. Nem kell ahhoz több, mint ama bizonyos elbizakodás, mely magát minden bölcseség és igazságnak kútfeje gyanánt tekinti s egy jókora adag lelkiismeretlenség. A „Wanderer“-nek bizonyos pest-bécsi levelezője, mint tudva van, régóta nagykereskedést űz az ellenzéknek ezen ócska áruival s legújabban ugyancsak a nevezett lapban egy ilyfaju czikkel szolgál olvasóinak, a melyben kérdi, hogy bár hol marad az uj kanczelláriának olyannyira dicsért erélye s miért nem látjuk mindeddig legkisebb nyomát is ? Köztudomású dolog, hogy részint személyes, részint hivatalos ügyek elintézésének következtében a magyar kanczelláriának uj vezénylete sajátképen csak május közepe táján lépett tevékenységbe. Ha tehát azon fogalmaknak, melyekkel a „Wanderer“ pest-bécsi levelezője az erélyről bír, meg akar felelni, a kanczelláriának tíz nap alatt alkalmasint fel kellett volna forgatnia mindent, mit az országban talált, tabula rását kellett volna csinálnia és tudja isten még miféle sáfárkodást végbe vinnie. Nem kételkedünk, hogy mindez már megtörtént volna, ha a levelező úr fajtájához tartozó úriemberek állíttatnak a hazai ügyek élére. Hogy ők csakugyan felségesen értenek a rögtönzéshez, azt tizenöt évvel ezelőtt fényesen bebizonyították ; valamint országszerte ismeretes dolog, hogy amit akkor 24 óra alatt teremtettek, maradandónak is bizonyult, mert a nemzet másfél évtized óta nem birja eléggé élvezni a boldogságot, melylyel akkor elárasztották — nem birja kimeríteni a bölcseséget, melynek kútfejét akkor egy mindenható „legyen“ által megnyitották. 1860/1-ben ugyanezen erély ismét csodákat tett és az ország három esztendő óta újabb gyönyörrel élvezheti ama erélynek édeni gyümölcseit. De azt hisszük, hogy a legjobbat is megunja az ember s hogy az erélynek ama fajával, melyet a „Wanderer“ pest-bécsi levelezője olyannyira kedvel, meglehetősen jól lakhatott a nemzet, s sem a kormánytól nem követeli többé, sem ha rá kerül a sor, eddigi szabadalmazott boldogítóitól tűrni nem fogja. Nagyon is értjük tehát, hogy a „Wanderer“ pest-bécsi levelezőjének igen ínyére volna, ha a kormány oly erélyt fejtene ki, mely mindent felforgat, a rendezés czime alatt rendetlenséget idéz elő, a kedélyeket, melyeket megnyugtatni kell, újra felzaklatja s a vizet zavarja, hogy mások annál jobban halászhassanak. Mi azonban meg vagyunk győződve, hogy a kormány ily fajta erélytől méltán idegenkedik s hogy hatalmát nem a felforgatás és felzaklatásra, hanem a rend megszilárdítására és a kedélyek megnyugtatására fogja használni. Ez egészséges erély leend, mely, a midőn a szükségek korszerű kielégítését tűzi ki czéljául, remélheti, hogy míveinek maradandóságot biztosít. A „Wanderer“ pedig meg lehet győződve, hogy ezen erély ki fog fejtetni ott, ahol szükség van reá, s csak sajnálhatjuk, ha a kíváncsiság oly nagyon bántja, hogy néhány napi várakozás már nyugtalanná teszi. vAnczA. Az ásványolajok gyúlékonyságáról s egyéb viszonyairól. Nendtwich Károly tanártól. (Olvastatott a term. tudományi társulat üldsdben.) (Vége.) Ezekből az következik, miszerint e három olajnemek közül mindegyiknek felülete a levegő közönséges hőmérsékénél lángoló testtel közvetlen érintkezésbe jöhet, anélkül, hogy meggyuladna. Nem szenved azonban kétséget, miszerint főleg az amerikai kőolajból előfordulhatnak a kereskedésben oly fajvak is, melyeknek gyúlékonysága sokkal alantabb hőfokon áll. Minden ily, a természetben előforduló kőolajnemek úgy tekintendők, mint több olajfajokból állók, melyeknek forrpontja, tehát gyúlékonysága is igen különböző, így például az úgynevezett Naphta petrolei, mely 80° C. forrni kezd, a levegő közönséges hőfokánál már lángoló testtől 1 hüvelyknyi távolságra meggyulad. A természetben előforduló kőolajnemeknek elkészítése világítási czélokra ennélfogva főleg abban áll, hogy azokat olynemű olajoktól megszabadítsák, melyeknek alacsony forrpontja az olaj gyúlékonyságát növelné. Minél jobban van tehát az ilyféle illóolajoktól megszabadítva, annál inkább közeledik a közönséges lámpaolaj természetéhez, s annál kevésbbé illó lesz az. Hogy azonban a közönséget az ásványos olajok gyúlékonysága iránt megnyugtassuk, és hogy rendőrségi tekintetben bizonyos elvet állíthassunk fel, mely szerint ezen ásványos olajok részint szállításuk alatt, részint házi használatuknál kezelendők, czélszerű lesz más, a kereskedésben szintén nagy mennyiségben előforduló gyúlékony folyadékokat összehasonlítani és vizsgálni, vajjon mily rendőri szabályoknak vannak azok alávetve. Ide tartozik a többiek között: 1- ör. A közönséges terpentinolaj, mely 90 és 100 fok között forrni kezd, és 30 egész 40 fokig hevítve meggyulad. 2- ér. A kereskedésben előforduló úgynevezett Naphta petrolei, mely 80 C. foknál forrni kezd és a levegő közönséges hőmérsékénél már 1 hüvelyknyi távolságra tartott lángra meggyulad. Ide 3- ot. A Benzin, mely jelenleg a kereskedésnek igen jelentékeny czikkét alkotja, és a levegő közönséges hőfokánál már tetemes távolságra lángoló testtel meggyújtható. Ide 4. Az úgynevezett alkohol sulfurig, szénkéneg CS2, mely hasonlag jelentékeny mennyiségben fordul elő a kereskedésben, és már tetemes távolságra nem is lángoló tűzre, hanem a legkisebb szikrára meggyulad. Ide 5. Az aether, mely a photographiában nagy mennyiségben használtatván, szintén igen jelentékeny czikkét alkotja a kereskedésnek. Ez szintén tetemes távolságra lángoló tűzre meggyulad , sőt nagy illékonyságánál fogva explosiókra is adhat alkalmat. Ide végre 6. A borszesz, mely 80 százaléknyi tartalommal sok ezer akókban fordul elő a kereskedésben, s mely még igen alacsony hőfoknál is lángoló tűzzel csak percig érintve azonnal meggyulad. Kitetszik ezekből, miszerint mindezen, a kereskedésben nagy mennyiségben előforduló anyagok sokkal nagyobb gyúlékonysággal bírnak, mint az említett, nálunk forgalomban lévő ásványos olajok, anélkül, hogy a vasúti vagy gőzhajózási igazgatóságok részéről szálalattításukra nézve, vagy rendőrségi tekintetben megszorítást szenvednének. Nem magyarázható tehát, hogy mily oknál fogva szenvedjenek megszorítást azon ásványos olajok, melyek olcsóságuknál és tetemes világító erejüknél fogva közhasználatává lenni kezdenek. Nem szenved kétséget, miszerint nem a gyúlékonyság az, melynélfogva bizonyos oldalról azon törekvés mutatkozik, miszerint ezen olajokat a forgalomból kitiltsák. Átmegyek a vizsgálatok másik részére, t. i. ezen olajoknak világító erejére, összehasonlítván azokat részint erre nézve, részint költség tekintetében más, leginkább használatban lévő világító anyagokkal. E czélra használtam azon lámpákat, melyek Belházy gyárában készülnek, s amelyek nemcsak czélszerű szerkezetüknél, de csinosságuk és olcsóságuknál fogva is ajánlják magukat. A lámpa bele, melyet e kísérletekre használtam, 12 vonalnyi széles és lapos volt. A világító erő meghatározására egységül egy stearingyertyát használtam, melynek 8 darabja 1 fontra megyen. A gyertya lángja 22 vonal volt alsó szélétől egészen a felső hegyig. Miután lehetetlen a lámpa belét minden kísérletnél egyformán állítani, én részint a világító erő, részint a fogyasztott olaj mennyiségének meghatározására a lámpát minden kísérletnél úgy igazítottam, hogy mindig a világosság ugyanazon mennyiségét áraszsza, mire a fogyasztott olaj mennyiségét meghatároztam, miből részint a világító erő, részint a világítás költsége legegyszerűbben kiviláglik. A világító erő meghatározására egyedül a Bunsen-féle photométert használtam, nem lévén rendelkezésemre más. Az eddig tett kísérleteim eredménye következő: Ugyanazon világítás mellett fogyasztatott egy óra az oraviczai palaolajból.....................18 66 Gmm, az oraviczai petróleumból .... 20'62 „ az amerikai petróleumból .... 22'57 „ a finom lámpaolajból ......................22-30 „ Kitetszik ezekből, miszerint ugyanazon világításra legkevesebb kivántatik az oraviczai palaolajból, és legtöbb az amerikai petróleumból. Vagy ha az oraviczai palaolajból megkivántató mennyiséget tesszük...........................................................100'00-ra, fog kelleni az oraviczai petrol. . • • 10'°. az amerikai petróleumból .... 121 5, és a közönséges lámpaolajból . • • 119‘5. Ebből kiszámítható a költség is, melybe egy órás világítás kerül. Ha t. i. a mostani helyárakat veszszük, mely szerint az oraviczai palaolajnak fontja 22 krba, az oraviczai kőolaj fontja szintén annyiba, az amerikai kőolaj fontja 28 krba, a lámpaolaj fontja pedig közép számmal 32 krajczárba jő, akkor kerül egy órai világítás Oraviczai palaolajjal................................0.73 kr. „ kőolajjal.....................................0.81 kr. Amerikai kőolajjal......................................1-20 kr. Finom lámpaolajjal ................................1-32 kr. Következik ezekből, miszerint a legjutányosabb világítás az oraviczai palaolajjal történik, s ha tekintetbe veszszük még azt is, miszerint az a legmagasabb hőfoknál is meggyulad, azaz 110 hőfoknál, ez minden tekintetben a többi olajok előtt az elsőbbséget érdemli. Érdekes volt azonban azt is kipuhatolni, vájjon melyik olajjal lehet ugyanazon lámpával a legnagyobb világítást előállítani, nem tekintve a fogyasztás mennyiségét. E czélra a lehető legnagyobb lángot állítottam elő, mely előállítható volt, anélkül, hogy kormozás állott volna be. A kísérlet azt mutatta, miszerint az oraviczai palaolaj és petróleumnak legerősebb lángja felért 7.7 stearingyertyáéval, az amerikai petróleum lángja pedig 12.9 stearingyertya lángjával. Erdélyi ügyek. Az erdélyi országgyűlés elé mindenekelőtt a törvényhatóságok , s különösen a legfelsőbb törvényszék szervezetére vonatkozó nyolcadik. javaslattal fog foglalkozni. Az országgyűlési bizottmánynak jelentése elvben ugyanazon szempontból indul ki, mint a kormányi előterjesztés, amennyiben ez abban a törvénykezés függetlenségét s a politikai közigazgatástól való különválasztatását hiszi láthatni. Egy lényeges pontban azonban mégis eltér a bizottmányi jelentés a kormányi előterjesztéstől, t. i. ezen legfelsőbb törvényszék székhelyét illetőleg. A kormányi előterjesztésben Bécs székváros van erre nézve kitűzve, míg a bizottmányi jelentés ezen legfelsőbb törvényszéket az országban a kormányszékhelyén kívánja felállíttatni. Indokoltul e mellett, — más fontos okokon kívül — az igazságszolgáltatás érdeke, a költségek megtakarítása, s az országlakosok óhaja is felhozatnak. További módosítást szenvedett a korm. előterjesztés a 4 és 6. § okban azon körülmény által, hogy a legfelsőbb törvényszék szervezetének alapjául az eddig fenállt két főtörvényszék (a kir. tábla M.-Vásárhelyen és szász N. Szebenben) helyett csak egy főtörvényszék vézetett. Végre a kormányi előterjesztés 12. §-a oda módosíttatott s kiegészíttetett, hogy a legfelsőbb törvényszék teljes tanácsai számára fentartott tanácskozási tárgyak részleteztetek, s azokhoz a) az összes személyzeti és fegyelmi ügyek, b) a törvényhozási tekintetben teendő javaslatok, c) fenyitőperek, ha halálos büntetés forog fen, d) egyformán hangzó polgári ítéletek revistói, e) halottnyilvánítások ismét a házasodhatás kedvéért, utasittattak. Ezen bizottmányi jelentéssel szemközt áll a bizottmány szász tagjainak minoritási szavazata, melyhez a bizottmány elnöke is csatlakozott. Ez hasonlag egyetért azon elvvel,mely szerint az igazságügy a közigazgatástól, nevezetesen a legfőbb folyamodásban külön választassák, de nem ért egyet ezen legfelsőbb törvényszék székhelye iránti határozmánynyal, s öszhangzásban a kormányi előterjesztéssel Bécset kívánja székhelyül megállapíttatni, mert a népnézet az utolsó, még birói elhatározást is az országfejedelemtől, vagy annak közvetlen közeléből várja, mert továbbá e székhely mellett a históriai jog a tényleges állapot szól, végre mert a legfelsőbb birák függetlensége csak az utolsó folyamodásnak az országon kívül, s ekként a nemzeti szenvedélyek közvetlen behatásán kívüli fölterjesztése által őriztetik meg. A minoritási szavazat továbbá kikel a többség azon szándéka ellen , melynélfogva a szász főtörvényszék megszüntetését czélozza, miután, a. m. a legfelsőbb törvényszék felállításánál csak a jelen tényleges álapotból indulhatni ki, miután továbbá a szász nemzet törvénykezési joga a szász földön belül alkotmányszerűen sohasem vétetett kétségbe, s végre minthogy a szász főtörvényszék megszüntetése az országgyűlés illetékességéhez sohasem tartozott, hanem egyenegyedül a szász egyetem által a fejedelem szentesítése mellett eszközöltethetnék. A minoritási javaslat ennélfogva, némely díjjavításokat kivéve, a kormányi előterjesztés változatlan elfogadtatását ajánlja. A „Lieb. Landt. Corr“ megcáfolja azon több lap által hozott közleményt, mely szerint a kir. országgy. biztos gr. Crenneille távollétében Popp kormányszéki alelnök fogna az ebbeli teendőkkel megbizatni, állítja, miszerint nem csak helyettesítés nem történt, hanem gr. Crenneville a Gastein fürdőből is, hová egésségi tekintetből utazik, folytatni fogja az országgyűlési ügyek vezetését. Az erdélyi országgyűlés máj. 26-ki üléséről következő távirat érkezett : Teutsch indítványára a szárazon és vizen bátor osztrák hadsereget éltetik. — A nyelvtörvény, a beczikkelyezési felterjesztés végett, az illető bizottsághoz utasittatik. — Az elnök jelenti, hogy Obert indítványa a katonáskodási idő leszállítása iránt legközelebb napirendre kerül. — Puskarin 1) a követek szálláspénzét indítványozza megszabatni, 2) 400 ft szálláspénzt kiván számukra, 3) mérföldenkint 1—1 ftot, Szebenbe utazásuk és onnan haza utazásuk költségeinek fedezésére. Ha a 2-dik pontot elfogadják, az 1-jéről lemond. 1. évi május 11-kén tartott igazgató választmányi ülésének jegyzőkönyvéből kivesszük utólag a következő pontokat: V. A tervbe vett „Érmelléki borászati társulat“ alapszabályait a nm. m. kr. helytartótanács f. évi mart. 6 án 14.007. sz. a. azon felhívással tette át az egyesülethez, hogy e tárgyra vonatkozó véleményét terjesztené elő. E véleményezésre a f. évi április 14-én tartott igazg. választmányi ülésből gr. Festetics Ágoston úr elnöklete alatt Hajós József, Havas József, Korizmics László és Somssich Pál urak küldettek ki, mely bizottmány jelentése felolvastatlan, annak alapján a következő felterjesztés határozatott: Minél inkább meg van győződve egyesületünk a borászati ügynek hazánk jólétére vonatkozó fontosságáról, annál nagyobb örömmel vette a szóban lévő tervezetet vizsgálat alá, s annál szívesebben üdvözli az érmelléki vidék derék szőlősgazdáinak abbeli korszerű törekvését, miszerint a borászati ügynek magasabb fokra emelése tárgyában társulatilag is szövetkezve lendíteni akarnak. E törekvést az említett vidék életrevalóságának zálogául tekinti egyesületünk, s melegen óhajtaná, hogy bár más , bortermelési tekintetben jeles vidékei is az országnak hasonló jóakarattal és iparkodással törekednének megvetni és lerakni alapjait ez irányban egy jobb jövőnek. Azon egybeállítás nyomán, melyet egyesületünk, hazánk jelesebb bortermő vidékeit illetőleg, az elmúlt Az őrsi magyar gazdasági egyesület 1862-ik évben készített, emlékezetünkben van még, hogy körülbelül 22—23 olyatén nagy bortermő vidék fekszik hazánkban, melyekből czélszerű kezelés mellett 2—8 millió adóra menő jelesnél jelesb bort lehetne idővel a világkereskedés számára hatalmas nyereséggel átbocsátanunk a nélkül, hogy a hazai belfogyasztás a borban valami érezhető szükséget szenvedne. Mindezen jeles anyagokat szolgáltató vidékeken azonban hiányzik ekkorig kisebb-nagyobb mértékben az okszerű s gondos pinczekezelés; ez pedig lábra azért nem kaphat, legalább érezhető mértékben, mert borainknak külföldre való szállítása mindeddig úgyszólván megemlítést is alig érdemlő mértékben történik csak. A külföld tömegesebben nem veszi borainkat, mert nem ismeri , másrészt pedig idegenkedik tőlük, mert nincsen hitele megfelelő kezeltetésekben. Mi magunk pedig csekély vagy semmi gondot sem fordítunk borainkra annálfogva, mert erélyünk, szorgalmunk s költekezésünk biztos kivitel és eladhatás által megalapítva nincs. így szüli egyik baj a másikat, igy leszen nehéz azokból a kibontakozás. Borászati állapotainknak érezhető mértékben lendületet adni jelen körülmények között, véleményünk szerint, életrevaló s gyakorlati irányban szervezett társulatok lennének hivatva. Egyes termelők, kiknél rendesen csak csekélyebb készletek feküsznek, ritkán fordíthatják a borok kezelésére azon gondot, mely egybeállandó társulatoktól, tekintettel a rendelkezésük alatt lévő nagyobb tömegekre, sokkal könnyebben kikerülhetne. Ez okon egyesületünk szívesen látná, ha minél több jelesebb bortermő vidékeken, szövetkeznének a termelők boraiknak közös pinczékbeni kezeltetésére, s közös pinczékbeli eladására ; ez okán üdvözölte egyesületünk az előttünk fekvő törekvést is mindenek előtt. Hogy azonban a társulati eszközlések a kívánt feladatot meg is oldhassák, az főleg attól függ, hogy a társulatok organisatiója czélszerű , azaz gyakorlati irányú legyen. Czélszerű és gyakorlati irányú ezen organisatió pedig csak akkor, ha a társulati szövetkezés a kis erőket nagygyá gyűjtvén, az illető hatásköröket szerencsés kézzel osztja fel. Keresetre szövetkezett társulatoknál az üzleti hatalomnak súlyát közgyűlésre ruházni — nem teszen egyesületünk meggyőződése szerint egyebet, mint megölni előre a vállalatot. A közgyűlés számos tagokból áll rendszerint, s e számos tagok gyűlésről gyűlésre váltakoznak, tőlük ennélfogva részletes és üdvös befolyást az ügykezelésben józanul sem várni, sem követelni nem lehet. Hogy ilyetén társulati acók gyümölcseiket kívánatos mértékben megteremhessék,a részletes eljárást és intézkedést csak csekély számú érdekelt s lehetőleg független igazgatóságtól várhatni, és hogy ezen igazgatóság is egykönnyen a társulat érdekeit szem elöl ne téveszthesse, szükséges, hogy melléje egy ellenőrködő testület állíttassék, melynek módja és hatalma legyen megakadályozni a roszét, de ne legyen hatalma az üzletnek alapszabályszerűleg megállapított részletes vezetését megakasztani, vagy épen lehetleinteni. Ujképen fogván fel egyesületünk egy kereseti társulatnak organisatióját, sajnálattal jelentjük ki, hogy ezen nézettel tekintvén a bírálatunk alá terjesztett alapszabályokra, azokat úgy, amint jelenleg állanak — helyeseknek egyáltalában nem tarthatjuk. Hibája ezen alapszabályoknak nevezetesen az, hogy a hatáskörök az illető társulati közegeknél világosan körülvonalazva nincsenek; hogy a közgyűlés az ügyvitelnek részleteiben is a főhatalom, s hogy végül a részvények, melyekre a vállalat fektettetni szándékoltatik, szerfelett kicsinyek, mely utóbbi körülmény a közgyűlésnek omnipotentiája mellett csak annál károsabban éreztetné a társulati életre nézve nem kívánatos hatását. Egyesületünknek a létesítendő „Érmelléki borászati társulat“ alapszabály-tervezetére a fennebbiekben egész átalánossággal kifejezett véleményét,az ily borászati társulatok kívánatos és czélszerű megalakultatása tekintetéből, egy példával is támogatni óhajtván, alkal