Sürgöny, 1864. június (4. évfolyam, 123-147. szám)
1864-06-01 / 123. szám
Négy ílik évi folyam.. 123 sz. — 1864. Sz. ikes* («hivatal: Barátok-tere 7 sz. a. földszint. Kiadó hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnálSÜRGÖNT Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Vidékre, naponkint postán. Félévre 8 ft 50 kr. Negyedévre 4 „ 50 „ Félévre 10 forint. Negyedévre 5 „ HIVATALOS RÉSZ Ő C8. kir. Apostoli Felsége f. évi május 24-röl kalt legfelsőbb határozatával Mauks Norbertét, a tiszáninneni kerületi tábla ülnökét, valamint Szalay Zsigmondot, Nagy Sámuelt s Maschirievics Sámuelt, a kir. tábla számfölötti ülnökeit, a pesti kir. tábla valóságos ülnökeivé; továbbá Daruváry Alajost, a pesti váltótörvényszék ülnökét, Lázár Mihály kir. tanácsost s n.-váradi polgármestert, Babos Kálmánt, a pesti megyei törvényszék elnökét s Baó Mihály budai helytartótanácsi titkárt, ugyanazon kir. tábla számfölötti ülnökeivé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ö cs. kir. Apostoli Felsége f. évi május hó 11-én 8432. sz. a. kelt kegyelmes udvari rendelettel Bardecsik Endre tornai iskolatanitó vezetéknevének „Bárdosi“-ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. A cs. kir. Apostoli Felsége f. évi ápril 29-én 7652. sz. a. kelt kegyes kir. udv. rendelet szerint Macher Mihály Magyar-Óvárott lakó mérnök vezetéknevének „Már a tura kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. (Lapunk 118. számában e névváltoztatás hibásan lévén közölve, adjuk azt újra.) A .s. kir. nagyvárad-budai országos pénzügyigazgatósági osztály Leicht Antal rendelkezés alatt lévő irodatisztet, a budai cs. k. jövedéki és fogyasztásadói főhhivatalnál ideiglenes hivataltisztté, és a mint ideiglenes adóhivatali járulnok alkalmazásban lévő volt rendelkezés alatti építészethivatali írnok Paduch Józsefet ideiglenes III. osztályú ellenőrré a pesti cs. kir. kőbányai fogyasztási adóvonalhivatalnál kinevezte. Ungmegye főispáni helytartója Sztankóczy Kálmán megyei bijnokot megyei írnokká kinevezte. v VEMHIVATALOS RÉSZ. Szemle. A conferentiának még mindenik ülése egyegy nevezetes mozzanatot képezett a dán-német viszályügy továbbfejlesztésében. A május 17-ei ülésben halálos döfést nyert a londoni szerződés a német nagyhatalmak azon kijelentése által, hogy az alól magukat feloldottaknak, s azt érvénytelennek tekintik. Semmi sem mutatja jobban e szerződés korhadtságát, mint hogy maga e kijelentés elégséges volt annak halomradöntésére. Maga Anglia átlátta tarthatlanságát, s a viszály megoldatlanságát bármily oly alapon, mely ama szerződésből vonná le főelvét. Ezen belátás vezetett a másik nevezetes mozzanathoz, melyet a május 28-ki ülés hozott meg, s ez az, miszerint a dán monarchia épségének elve az európai jogtételek sorából kitöröltetett. Az annyiszor előtérbe tolt állítólagos európai érdek tehát visszaszorult a jog elöl, s ennek most mezeje nyílt, magát teljesen érvényesíteni. Azon elvnek, azon európai érdeknek feladása pedig oly hatalmas mozzanat a dán-német viszály ügyében, hogy az által ez tulajdonkép csak területi kérdéssé szállott alá. Ezzel azonban még nem akartuk azt mondani, hogy a nehézségek már annyi mintha legyőzve volnának, sőt ellenkezőleg, még erős diplomatiai harcrok várhatók, mi több, a dán meghatalmazottak a német hatalmak követeléseinek hallatára kilépéssel s a tárgyalások félbeszakításával fenyegetőztek. Annyira felháborította volna ötét az egész Schleswig és Holsteinnak külön állammá alakítása iránti kívánat, hogy állítólag kijelenték , miszerint Dánia készebb ismét a fegyverek szerencséjéhez folyamodni, mint magát ekként megadni. Egyező tudósítást csakugyan állítják is, miszerint Dánia folyvást szem előtt tartja a háború továbfolytatásának esetlegét, s különösen minden erejét megfeszíti, hogy hajóhadát oly karba helyezhesse, miszerint ez a fegyvernyugvás megszűnte után az ellenségeskedéseket ismét megkezdhesse. Megvalljuk azonban, miszerint mi ez új dán felforranástól többé nem tartunk. Dánia az indulatok lajtorjáján annyiszor szállt már föl a kétségbeesés mélyéből a dölyf legmagasb fokáig, s hanyatlott gyorsan ismét alá, hogy ez újabb indulatrohamának nagyobb következményeit sem hihetjük, annál kevésbé, minthogy Dánia csak nagyon is érzi, hogy valamint eddig, úgy ezután még inkább egyedül kellene a harczot vinnie, s aztán a helgolandi ütközet után éreznie kell azt is, hogy magára hagyatva a tengeren is nagyon kérdésbe van most már vonva az ő urasága, melyben azelőtt annyira bízott. Nem tartunk ennélfogva attól, hogy Dánia kétségbeesésében a háború karjaiba rohanjon, mely által csak mindent veszíthet, mig így még menthet; hanem annyi mindamellett bizonyos, hogy a dán követek a német követeléseket ad referendum el nem fogadták. Hanem e helyett elfogadták a kormánynak előterjesztés végett az angol javaslatot, mely Schleswig csak egy részének Holstein és Lauenburggal együtt egy állammá alakítása által kívánja a megoldást közvetíteni. Ezen javaslatot, mint mondók, legalább előterjesztés végett elfogadták a dán követek, s ekként úgy látszik csakugyan, hogy az épség elvét Kopenhágában sem tartják többé sérthetlennek, s csak azon gondolat okozott már felháborodást, hogy a herczegségekből többé mit sem menthetnek meg. Anglia a maga közvetítő javaslatát természetesen Dánia előnyére igyekezett formulázni, s ezen javaslat képezheti most még annak reményhorgonyát, annál inkább, mert az orosz és franczia meghatalmazott is támogatók azt. Azonban e javaslat nagy ellenzésre talál a német hatalmak részéről, s ez szintén igen természetes, mert ezen közvetítő, illetőleg felosztási javaslat nem felel meg se jognak se méltányosságnak Holstein fejedelmének t. i. (már ki annak elismertetni fog) vagy van joga egyszersmind Schleswigs is, s ekkor joga van egész Schleswigs, s Európának nincs joga őt annak felétől megfosztani, sem a szövetségnek arra, hogy e megfosztatását jóváhagyja; vagy Holstein jövő fejedelmének nincs joga Schleswigs, s ekkor méltánytalanság, csak egy tapalatnyit is elszakitni számára Dániától. Ezen okoskodás elöl nem lehet kibúvni, s miután a jog itt csakugyan annyira ki van derítve, hogy arra nézve nincs többé kétség, ennélfogva csak helyeselni lehet a német hatalmak azon ellenzését, melylyel a felosztási javaslatot fogadják. — Ha osztozásról, s ez iránt kötendő szerződésről szó lehet, úgy ez csak is Dánia és a herczegségek fejedelmei közt foroghat fen, s a többi hatalmak csak közbenjárókul szerepelhetnek. Ugyanez áll ama franczia javaslatra nézve a nép megkérdeztetése iránt, jogosan csak a jogosult fejedelem kérdezhetvén azt meg. Fogja e ezt a jövő fejedelem tenni akarni? ez oly kérdés, melyre még most semmi gyanítással sem felelhetni. Anglia még egymás követelését is rögtön visszautasíták a német meghatalmazottak, s ez az, hogy Kiel soha szövetségi kikötővé ne nyilvánittathassék. Ezen követelés ép oly logikátlan, mint méltánytalan. Kiel Holstein herczegségben fekszik, s e herczegség a német szövetséghez tartozik; ama herczegség fejedelmétől s a szövetségtől függ tehát közösen meghatározni, hogy mily minőségűvé szándékoznak e kikötőt tenni, s minden idegen beavatkozás ép oly helytelen volna, mintha Francziaország azt követelné, hogy Mainz szűnjék meg szövetségi vár lenni. Ezekből látszik, hogy még mindig erős nehézségek forognak fönn, habár a legnagyobbak már le vannak is győzve. A mezőgazdasági hitel Austriában. (A földhitelintézett.k. Az austriai nemzeti bank jelzálogi hitelosztálya). (Folytatás.) A magyarországi földhitel emelésének, különösen pedig egy specifice magyar földhitelintézet szükségessége már régen érvényesité magát. Gr. Dessewffy Emil már 1839-ben tett „alföldi leveleiben“ egy ide czélzó indítványt; az 1844. és 1847/1848 diki magyar országgyűlésen szintén fejtegettetett s tanácskozás alá vétetett e kérdés ; de a jelzálogügy hiányai, a telekkönyvi viszonyok rendetlenségei és az ősiség sajátságos intézménye oly akadályokat képezének , melyek az eszme kivitelét gátolák. Az 1848—49 diki szomorú események s a szervezési erjedzés, a mely a német-osztrák törvények életbeléptetésével szükségkép össze volt kötve, ily benső reformokat természetesen feltartóztatott. Csak 1859. végével, midőn a harczi zaj elnémultával a birodalom minden részében kétszeresen volt érezhető a gazdászati élet nyugodt fejlesztésének szüksége, létettek komoly lépések arra nézve, hogy Magyarország földhitele gyámolításban részesíttessék. A magyar gazdasági egylet kezdeményezésére több nagybirtokos állt össze, hogy egy magyar földhitelintézet létesítésére programmot dolgozzanak ki. E Programm 1860. február hóban számos földbirtokosból álló gyűlés elé terjesztetett, amely rögtön gondoskodott a jelentékeny és legalább egy millióban megállapított biztosítéki alap aláírása iránt. Ezen gondoskodással egy időben vétettek elő a többi munkálatok, úgymint az alapszabályok sat. kidolgozása, és szorgalmazhatott a császári jóváhagyás is. A választmány előterjesztésének hosszú utat kellett megjárnia. Kezdetben a ministeri küldött bizottmányilag tárgyalá ez ügyet; aztán, az 1860. október 20-diki diploma folytán újólag és a megváltozott magyar törvénykezésnek megfelelőleg kellett a szabályokat átdolgozni; mig végre az egész ügy meleg barátot talált gr. Forgách m. k. főkanczellárban. Miután a pénzügyministerium illetékességébe vágó nehézségek, melyek egy 52 és 6%-os papir börzeszerű jegyzését illeték, szintén szerencsésen eltávolíttattak, 1862. augustus 20-án adatott ki a legfelsőbb jóváhagyás a magyar földhitelintézet felállítására, valamint az előterjesztett szabályok szentesítése is. Az alapítók 1862. September 22-ki ülésében a jóváhagyáson kívül azon örvendetes tény is közöltethetett, hogy a biztosítéki alapra tett aláírások az egy milliónyi minimumot 236,000 fttal haladják túl, valamint hogy Ő Felsége — fentartván a kamatozás és törlesztésre nézve az országgyűlés határozatát — az országos alapból 500,000 ft előlegezést utalványoztatok, az intézeti alaptőke növelésére. 1862. novemberben megtartatott az alakító közgyűlés, és 1863 october 1 -e napján tettlegesen megkezdhette az intézet, mint a magyar földbirokosok hitelegylete, tevékenységét. A szervezés alapja — miként már említek — egy jelentékeny idegen tőke, valamint a biztosítéki és tartalékalap hozzájárulása és az intézet valamennyi adóssainak összeköttetése s ekként: subsidiaris szavatossága. A jelzálogi kölcsön közönséges biztossága tehát a magyar földhitelintézet hitelezője számára tettlegesen még következő határozatok által szilárdíttatik: a) Hogy a fizetés elmulasztása esetében a tartalékalapból is igényelheti teljes kielégittetését. A tartalékalap igen jelentékeny tőkékből áll. Először az 1,677,000 o. é. ftból, mely összeg 1163 végéig az intézet alapítói által biztosíték gyanánt aláíratott, s a melynek első 10°/0 készpénzben fizettetett be, a többi 90"/„ pedig kezesség, jelzálogi bekebelezés vagy értékpapírok letéteményezése által akként van biztosítva, hogy értékesítése a lehető legrövidebb idő alatt eszközölhető; továbbá azon 500,000 ftból, melyet Ő Felsége utalványoztatott az országos alapból, s melyből 350.000 ft már fölvétetett, a hátralék pedig az országos alap pénztárában van; végre a rendes és nem jelentéktelen járulékok egész sorából, melyeknek itteni felszámítása messze vezetne. Csak egy modalitást említünk, melynélfogva minden kölcsönvevő a pénz fölvételénél 1 °/„ tartozik záloglevelekben a tartalékalapba tenni, amely letétemény, a tartalékalap többi alkatrészeinek netaláni kimerülése után, szintén a hitelezők kielégítésére szolgál. b) Ha mindamellett ezen bő eszközök nem volnának elegendők, minden hitelezőnek joga van, az adósok solidaritása folytán az intézetnek elzálogolt bármely földbirtok ellen végrehajtást intéztetni, annyiban, amennyiben az a hitelintézet követeléseivel terhelve van. Itt tehát nemcsak hátralékok, hanem az alapszabályszerűleg csak kivételesen felmondható, és így még le sem járt tőkeadósságok is minden időben és minden intézeti hitelező kártalanítására igénybe vétethetnek. Az út, melyen a magyar földhitelintézet idegen pénzt szerez be, többféle, főleg és elsősorban itt is záloglevelek alkalmaztatnak, mégpedig kétféleképen : mint tulajdonképeni záloglevelek, melyek névre vagy a kézbesítőre szólnak és a megadott jelzálogi kölcsön rendes törlesztésével összefüggőleg, kisorsolás útján, legfölebb 34 ha év alatt beváltatnak ; aztán az intézet oly kötelezvényeiből (Rentenscheine), melyek a rendes záloglevelek minden előnyeivel s biztosítékával ellátva, ezektől csak azáltal különböznek, hogy bizonyos lejárati idővel — 5 től 10 évig — bírnak, és így nem esnek kisorsolás alá. Amazok 52, emezek 6% évi kamattal adatnak ki, az elsők 100, 500 és 1000 ftos összegekről, az utóbbiak csupán 1000 ftról állítják ki, ezenfelül még bizonyos különbség is áll fenn a követelt biztosítás mérve iránt. A kölcsönösszeg kifizetése rendesen csak záloglevelekben és intézeti kötelezvényekben történik. Azonban ezen rendes eszköz mellett felhasználja még az intézet a neki megadott letéteményzési jogot is, hogy pénztárjegyek (Kassenscheine) által tőkét szerezzen, melyet a mezőgazdasági hitelre fordít. Meg van t. i. az intézetnek engedve betételeket (legkisebb összeg 100 ft) elfogadni, melyekért vagy értékesítés végett neki átadott zálogleveleket s kötelezvényeket, vagy utalványokat szolgáltat ki, legkevesebb 6, legtöbb 12 hóra szólókat Az ilyképen befolyt készpénz, (1863. végéig 1,055,300 frtra ment ezen összeg) többi közt arra is fordittathatnak, hogy belőle oly földbirtokosoknak, a kik egyleti tagok, különösen szigorított jelzálogi biztosíték mellett rövidebb időre, 3—6 hóra kölcsön adassék. (Folyt. köv.) Schmidt Konrád. Alkalma volt személyesen meggyőződni, mily szorgalommal és pontossággal vett részt kérelmező tavaly az erdélyi országgyűlés,azután Bécsben a birodalmi tanács üléseiben; e szerint nincs és nem lehet oka legkevésbé is kételkedni a kérelem indokai valóságában; de mert a ház határtalan szabadságidőt nem adhat, négy heti szabadságidőt indítványoz határozni. P éppe a ezen indítvány ellen van s kívánja, szólittassék fel kérelmező az elnökség által, hogy betegségét 8 nap alatt documentálja, a ház csak azután határozzon 4 heti szabadságot. P u s c a r i u: Országgyűlési tagok betegség miatti szabadságkérése nem civil process, hogy azt documentálni kellessék, a szabadságot adálui indítványoz a betegség elmúlásáig. Még a Puscariut pártolja. A három indítvány szavazás alá bocsáttatván, Poppea és Schmidt Konrád indítványa elfogadtatik. Olvastatik báró Bruckenthal József hasonló minőségű határidő kitűzését nélkülöző kérése. Az előbbi határozat nyomán 4 heti szabadság adatik. Elnök a múlt ülésben felolvasott és kiosztott, azután a mai napirendre kitűzött a három országos nyelvnek a közhivatali közlekedésbeni használatáról szóló törvénycikket megerősítő 1. f. b leirat iránti határozatra szólítja fel a házat. Schmidt Konrád indítványára a szentesítési szerkezet elkészítése végett az ezen törvénycikk iránti véleményadással megbízva volt bizottsághoz tétetik át. Erre elnök felszólítja az illető bizottmány tagjait, hogy d. u. 5 órakor működésök megkezdése végett helyettes bízott, elnök Alduhan elnöklete alatt gyűljenek egybe. Elnök Obertnek a múlt felésben tett interpellációjára jelenti, hogy a hadkötelezettségi idő leszállítása iránti indítvány kinyomatott és kiosztatott, sőt újból is ki fog osztatni, és a jövő ülések valamelyikén napirendre kerülni. Pu sk a r is indítványozza, hogy az országgyűlési tagok számára, a végre, hogy ne kényteleníttessenek az utczán állani és hogy egymással az ülések előtt érintkezhessenek és társaloghassanak, külön terem nyittassák, hogy a megrendelendő hazai lapokon kívül más lapok is legyenek olvasás végett kitéve. Az indítvány elfogadtatik és foganatosítására az elnökség kéretik föl. P u s c a r i u indítványozza: 1. Intézkednék az országgyűlés, hogy tagjai megfelelő szállást kapjanak oly árért, mely a katonatiszti szállásokért szabályszerűleg meghatározottnak megfelelő legyen ; vagy 2. ennek meg nem történése esetében kapjon mindenik országgyűlési tag — akár egy évig tartson az ülésszak, akár rövidebb ideig, 400 frt szállásbérpótlékot ; 3. mindenik országgyűlési tag kapjon jövet és menet mértföldenkint egy forintot útiköltsége megtérítéséül ; 4. az elnökség bízassák meg ez indítványok határozattá emelése esetére azok foganatosításával. A támogatás iránti kérdéstétel előtt indítványozó a 4 ik számú indítványát visszahúzza. Teutsch a támogatás iránti kérdéstétel ellen szól. Az 1-fő számú indítvány nem támogattatik ; a 2-ik számú indítvány támogattatik ; a 3 ik szám alatti indítvány is támogattatik. A támogatott indítványok ki fognak nyomatni, kiosztatni és annak idején és helyén napirendre kerülni. A kérelmi bizottmány, elnök jelentése szerint, pénteken fog egybegyűlni a működése körébe tartozó némely tárgyak ellátása végett. Jövő ülés: hétfőn f. hó 30-án. Négy Szeben, máj. 30. Az országgyűlés mai ülésében az elnök kir. leiratokat hirdetett ki, melyek által az oláh nemzetiség egyenjogúsítását, s az octoberi diploma és februári pátens beczikkelyezését illető törvényjavaslatok szentesíttetnek. Elhatároztatott: Ő Felségéhez köszönő feliratot intézni. Az ülés további folyamában Maager benyújtá pártok sürgetés indítványát, hogy Ő Felségéhez folyamodás intéztessék, hogy az erdélyi vasútnak az oláh vasúttal való csatlakozási pontja Brassó mellett állapíttassák meg. Ő exja gróf Crenneville, a teljhatalmú országgyűlési biztos, junius közepére váratik Nagy-Szebenbe. B. Friedenfels üdv. tanácsos közelebb érkezik oda, ki az erdélyi főkanczellár távolléte s az alkanczellár betegsége alatt az erdélyi kanczelláriát ideiglenesen vezeté. B. Reichenstein csak később jön Nagy-Szebenbe, és pedig miután b. Friedenfels Bécsbe visszautazott. Erdélyi ügyek. I.-Szeben, máj. 25. (XLVIII. országgyűlési ülés.) — Elnök : Groisz Gusztáv. — Jegyzők : Obert, dr. Majory, Lászlóffy. — Ülés kezdete : 11-re. — A múlt ülés jegyzőkönyve német nyelven olvastatik és helybenhagyatik. Dr. Teutscha napirenden kívül szót kér egy tárgy kedvéért, melynek érintése véleménye szerint a ház tetszésével fog találkozni. Múlt évi October hava óta, amióta az országgyűlésnek nem volt alkalma együtt lenni, az ausztriai birodalomban nagy változás történt. A dán kérdés miatt a békét háború váltotta fel. A birodalom egységét és együvé tartozását nagyban képviselő vitéz hadsereg ezen változás következtében Németország legtávolabb részében, Schleswig-Holsteinban és azon túl is hősileg harczolva és kitüntetve nemes vitézségét, új és jelentékeny lappal gazdagította a birodalom dicsősége könyvét, egyesülten egy mindenkor biztosnak bebizonyult vitéz szövetségessel. A birodalmi hajóhad egy része szintén vitézül bontotta ki lobogóját a tengeren és becsületteljesen állotta ki a sarat. Szóló a ház érzelmét reméli kifejezni, ha a helyzet lélekemelő méltóságának megfelelőleg felszólítja, hogy felállva éltesse a hős hadsereget és a vitéz tengerészetet. A ház felállva, hosszasan tartó „hoch“-al szóló ajánlatát elfogadja. Elnök tudatja, hogy Baritiunak és Buteanunak 8, Nagelschmidtnek 5 napi szabadságot adott. Olvastatik Nicola Máténak 5 heti szabadság iránti kérése. Hanne a apadok betöltetlenségét kiemelve (a tegnapi ülésben csak 62 tag volt jelen,) a kért szabadság megtagadását indítványozza. Elnök megjegyzi, hogy a kérelmező az úrbéri bizottság előadója és ekként jelenléte kívánatos. A kért szabadság megtagadtatik. Olvastatik kir. hivatalos és felcsiki esperes Eranosz Jeremiásnak szabadságidő iránti kérése, melyben a szabadságidő meddig tartama nincs megírva. Szerda június 1. A dunasfelléki ref. egyházkerület közgyűlése máj. 27-n zárta be f. hó 20-án megkezdett tanácskozásait. A tanácskozások ily szokatlan hosszadalmasságát, ez idő szerint megoldást igénylett kérdésesek halmozottsága mellett, még az is okozó, hogy a közgyűlés annyira igyekezett rendezni a kerület ügyeit, hogy az ősziel ne kelljen ismét tartani közgyűlést. — E czélját oly szép sikerrel érte el, hogy — hacsak valami váratlanul felmerülő és halasztást nem szenvedő egyházi kérdés nem fogja magát addig előadni — kerületünk csak a jövő tavaszszal fog ismét közgyűlést tartani. A szőnyegen forgott tárgyak és hozott határozatok közül az általánosabb érdekűeket ime, lehető röviden közöljük. Mindenek előtt örömmel pótolom ki utólagosan, mit a múltkori tudósításomban a főpásztori előterjesztésből tévesztve kihagytam, t. i. azon szép dotatiókat, amelyeket e félév alatt némely egyházaink és iskoláink nyertek. Nevezetesen: ha Batthyányi Fülöp sélyei uradalmában 119 hold földet; a studiorum fundus vaiszlói uradalmában 242 holdat ; a kincstár siklósi java-