Sürgöny, 1864. június (4. évfolyam, 123-147. szám)
1864-06-25 / 144. szám
Négy«iuk évi folyam 144 sz. — 1864. Szerkesztő-hivatal: Barvítok-tere 7 sz. a. földszint. Kiadó hivatal: Baritok -tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalon, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bermentes levelekben minden posta-hivatalnál SÜRGÖNY Előfizetési árak Budapesten házhoz hordva. Fölévre 8 ft 50 kr. Negyedévre 4 , 50 . Szombat június 25 austriai értéikben, Vidékre, naponkint postán. Félévre 10 forint. Negyedévre 5 „ Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY“ napilapra. A „Sürgöny“ folyó évi július 1-től kezdve Budán, a m. k. egyetem nyomdájában, eddigi alakja megtartásával fog megjelenni. Hivatalos részében a közönséget különösebben érdeklő kormányrendeletek egész terjedelmükben, valamint a kormányszékek, kir. kúria, kerületi táblák, váltóbiróságok, megyei s városi tisztikarok körében történendő változások, stb. fognak közöltetni; a „Hivatalos Értesítő“ pedig, mint eddig, valamennyi közigazgatási, törvénykezési, pénzügyi és katonai stb. hatóságok hivatalos hirdetményeit egész terjedelmükben haladék nélkül hozandja. Nem hivatalos részében politikai irányczikkeken kívül kimerítő vidéki tudósítások, érdekes napi újdonságok, s külföldi tudósítások és táviratok fognak tartalmaztatni; ezen kívül a hazai egyletek, vállalatok , tanintézetek működése, a nemzeti literatúra s művészet fejlődése élénk figyelemmel fog kisértetni. Végre a pesti s bécsi börze árkerete, a nyers termények ára hazai jelesebb piaczainkon , gőzhajók s vasutak menetrendje, a budapesti színházak játékrendje, az idegenek névjegyzéke s hasonló érdekes tudnivalók alap állandó rovatát képezendik. Előfizethetni a magyar kir. egyetemi nyomdánál Budán, Pesten Györy Pál papírkereskedésében, barátok terén, a posta szomszédságában, hol magán- és hivatalos hirdetmények is felvétetnek; vidéken minden cs. k. postahivatalnál, bérmentes levelekben. Előfizetési árak: Vidékre naponkint postán küldve félévre 10 ft. » »»”, Ht évre 5 ft. Budapesten házhoz hordva félévre 8 ft 50 kr. „ „ „ Öt évre 4 ft 50 kr. Kelt Pesten, junius 16. 1864. a „Btirgöny " szerkesztősége és kiadó-hivatala ügyében többségre vergődött párt által választott fizetéses ülnökök léptek, kiknek megválasztásánál nem mindig a jelöltek szakképzettsége és feddhetlen jelleme, sőt nem ritkán a pártszinetet birt döntő erővel. . A városi választott bíróságoknál ezen bajokat még azon sajnos körülmény is fokozta, hogy a szab. kir. városok régi javadalmaiktól elesvén, s nagyobb számú s a réginél sokkal nagyobb fizetésekkel szervezett törvényszékeket fentartani köteleztetvén, ezáltal a nevezett törvényhatóságokra aránytalanul növekedő, sőt már-már elviselhetlen terhek nehezültek, úgy hogy sokan kénytelenek valának a törvénykezési költségeknek a kincstárból való megtérítését mind sürgetőbben kérelmezni. Nem sokkal csekélyebb, habár másnemű bajok merültek föl a többi első folyamodású bíróságoknál is. Míg a kerületi tábláknál beosztott erők majdnem tétlenségre voltak ítélve , az első bírósági váltótörvényszékek némelyike csak nagy megfeszítéssel bírta az 1848 előtti időkhöz képest óriásilag felszaporodott teendőket a kívánt gyorsasággal elintézni. Zsibbasztólag hatott továbbá a kereskedelmi és váltótörvénykezésre a váltótörvényszéki kerületek aránytalan nagysága, miután némely váltóbiróság törvényhatóságait, hét, tizenegy, sőt a pestié húsz megyére s az azokban létező szab. kir. városokra is kiterjedt. Ezen nagy terjedelemfolytán a váltótörvénykezés nem csak aránytalan költséggel és időveszteséggel járt, de a váltótörvényszék gyakran a székhelyétől távol eső megyével kényszerülvén biztosítási vagy végrehajtási intézkedéseit foganatosíttatni, — ezek gyors és erélyes végrehajtására— a felek legnagyobb kárára — hathatósan fel nem ügyelhetett. Az első bírósági jogszolgáltatás hiányainak orvoslása — hazai törvényeink értelmében — a kir. kúria magasztos föladata, mely föladatát azonban minden szorgalom, tehetség és jóakarat mellett sem birta oly mérvben megoldani, minőben azt az ország kegyelve tisztelt főtörvényszékétől, melynek elvi határozatai döntvényerővel bírnak, várta s méltán várhatta is. A régihez képest hatalmasan növekedett ügykör, az előadó bírák aránylag csekély száma, nehézkes kezelés s a fokozatok halmozottsága mellett megfogható ugyan, hogy a hátralékok évről évre ezrekre rúgtak s a feleknek hónapokon át kellő ügyeik felülvizsgálatára várakozni. Míg ugyanis a királyi tábla régi teendőihez idő folytában a telekkönyvi, valamint az azelőtt a helytartótanács, majd hat úrbéri főtörvényszék által kezelt úrbéri ügyek, s a régente a kir. kanczellárián tárgyalt sommás visszahelyezési perek járultak, míg ezen összes teendők egyedül másodfokú elintézésére ezelőtt hat országos és hat úrbéri főtörvényszék száz tanácsost jóval meghaladó bírói személyzettel volt hivatva, addig a kir. tábla felényinél is kevesebb bíráinak jelenleg nem csak ezen ügyek másodbiróságilagos elintézését eszközölniük s a tábla első és harmadbirósági teendőit is hiánytalanul elvégezniük kellene, de ők ezenfölül még a hétszemélyes táblára fellebbezett minden ügyet is végső biróságilag előadni tartozának. Ily anonnal állapotok tarthatlansága minden elfogulatlan jogász s minden józan hazafia előtt, ki az igazságszolgáltatás szent ügyét pártnézetek és küzdelmeknek alárendelni nem kívánta, kétségbevonhatlan. Minthogy pedig az időnkint felmerülő szükséglethez képest kibocsátott részletes szabályzatok és egyes ötletekből tett intézkedések a mélyebben rejlő baj megorvosoltatását nem eszközölhetők, a kormánynak, ha csak a honlakosok magánérdekeit a legnagyobb károsodásoknak nem akarta védtelenül kitenni, addig is, míg rendes törvényhozás útján a szükséges módosítások létesíttethetnének, oly ideiglenes intézkedésekről kell gondoskodnia, melyek által az igazságszolgáltatásnak a bírósági szerkezet elégtelenségéből vagy elavultságából eredő kiáltó hiányai megszüntessenek, a bíróságok pedig oly kárba helyeztessenek, miszerint magasztos hivatásukat, az igazságnak önzetlen kiszolgáltatását minden irányban a jelenkor szellemében betölthessék. HIVATALOS KÉSZ. Biharmegye főispáni helytartója Bige Györgyöt megyei írnokká nevezte ki. Nyitramegye főispánja Kortyás Károlyt járási csendbiztossá nevezte ki. A Heves megye területén uralgott keleti marhavész teljes megszűnte alkalmából a szarvasmarhavásárok megtartása az egész megye területére nézve ismét megengedtetett. Beregmegye főispáni helytartója Grucsák Miklós r. a. cs. kir. szolgabiró-hivatali írnokot megyei írnokká nevezte ki. NEMHIVATALOS kész A schleswig-holsteini hadjáratban megsebesült gr. Coronini ezredbeli katonák felsegélésére Bács megyében újólag 19 ft 31 kr folyt be. A bíróságok rendezése: II. Bécs, junius 22. Az ideiglenes törvénykezési szabályok életbeléptetése után keletkezett panaszok legelőbb és legélesebben a municipális bíróságok ellen nyilvánultak. Az úrbériség s az úrbéri törvényhatóság megszüntetése, a telekkönyvezés és tagosítás, valamint okszerűbb gazdasági rendszer folytán a földbirtok értéke s annak forgandósága növekedvén, másrészt pedig a közbenső vámsorompók eltávolításával a kereskedés is nagy lendületet nyervén, az első folyamodású bíróságok teendői nemcsak felette felszaporodtak, de a réginél gyorsabb és szakavatottabb elintézést is igényeltek. Ezen fokozódott igényeknek a közigazgatási teendőkkel elfoglalt, állandó székhely és rendes hivatal idő nélkül működő szolgabirák és alispánok legjobb szándékkal sem bírtak megfelelni. Növelte ezen bajt még az is, hogy a megyei törvényszékek, a rendes elnökletre hivatott másod alispán gyakori hivatalos távolléte miatt — folytonos, erélyes és következetes vezérletben szűkölködtek, mi annál károsabb volt, minthogy a megyei törvényszékeknél a főispánok által a megye tehetőségeiből kinevezett, a közvéleménytől független fizetésiben táblabírák helyébe, a törvényszékek állandósításával a me Erdélyi ügyek. Az országgyűlési rendet magában foglaló törvényjavaslat bizottmányi tárgyalásánál a magyar nemzetiség senki által sem volt képviselve. A bizottmányban — a többségi jelentés szerint — három nézet nyilvánult. Egyik a kormányjavaslatot, tehát az ideigl. országgyűlési rendet, a második az osztályszerinti érdekképviseletet, a harmadik a nemzetiség szerinti képviseletet vette alapul. A harmadik nézet híveinek a kormányszéktől a javaslatok kidolgozásához kért szükséges adatok idejekorán ki nem adattak, ezek egyszerűen a kormányjavaslat pártolóihoz álltak, miáltal ez többséget nyert a bizottmányban. Ez összeforrás annál könnyebben ment véghez, mert a többség oly elveket talált a kormányjavaslatban, melyek —figyelembe véve a nemzetségi tekinteteket, egyik nemzetnek túlsúlyát a többi fölött kizárják. Ki van emelve, hogy a kormány az erdélyi országgyűlésnek 1848 előtti szerkezetét figyelembe vette annyiban, hogy mindazon törvényhatóságok, városok és mezővárosok, melyek akkor képviselői joggal birtak, most is gyakorolják, sőt még néhány , azóta kereskedelmi vagy gazdászati tekintetben haladt mezővárosra is kiterjedt e jog; ugyane figyelemben részesültek a szász sz. k. városok és szász székek ; az előbbiek Kolozsvárral és Vásárhelylyel egyenlőn képviselőt kaptak, az utóbbiak pedig, daczára, hogy a m gyar és székely székeknél sokkal kevesebb lakóik száma, az előbbi erdélyi alkotmány értelmében két-két követtel bírnak ; a brassói kerületnek meg épen 3 képviselője van. A bizottmányi többség a regalisták föntartásában is megegyez, mert az 1791-ki XI. tezikken alapszik ez intézmény, s alkalmat ad a kormánynak oly férfiak meghivására az országgyűlésbe, kik a trón, állam és haza körül érdemeket szereztek, vagy nagy földbirtokosok, s a különböző hitvallásokat, a tudományt és ipart képviselik. A kormányjavaslat ezen többségi nézet szerint a hitvallások egyenjogúságát is figyelembe veszi, különös megelégedésére szolgál azon pont, mely szerint mind a földbirtokosok, mind az egyháziak, mind végre az oktatással foglalkozók választók is választhatók is. Ezzel ellenkezőleg a kisebbségi vélemény az országgyűlés eddigi szerkezetét lehetlennek tartja, mert kiáltó igazságtalanságot foglal magában. Az országgyűlés hatásköre is változott a két Államalapelv beczikkelyezésével; sok tarthatlanná vált és sok a korszellem általi fölújítást igényel, sok egyéb, s épen nem lényegtelen, nem csak jogerővel bír, de a jelen politikai igényeknek is megfelel. Szerves egész előállítása végett az újat a fönállóhoz csatolták, a jelen követeléseit a múlt nézeteivel akarták kiegyenlíteni s a régit korszerű formába önteni. Az érdekképviselet elvét, melyet a kisebbség az országgyűlés szervezetének alapjául fölvett, azzal indokolják, hogy sem a martius előtti országgyűlési rend, sem a mostani kormányjavaslat nem felel meg a lakosság minden jogos kívonatának. Különösen a regalisták intézményében, melyet leghívebb pártolói is csak gyönge felsőházi pótlásul tekintenek, oly bajt lát a kisebbség, mely a hazai törvényhozás életerős fejlődését mindenkor gátolni fogja s a kormánynak nagyobb befolyást ad az országgyűlési tárgyalásokra még annál is, melyet a német-szláv koronaországok statútumaiban biztosított magának. A birodalmi alkotmány értelmében a lakosság érdekeit választott követeknek kell képviselniük. Ilyeneknek tartja a kisebbség az egyház, a tudomány, az ipar, kereskedelem, a nagy és kisebb földbirtok s a nemzetiségek érdekeit, s ezekre van az országgyűlés javaslati, szervezete alapítva. Ez lehetlenné fogja tenni valamelyik nemzet túlsúlyát, mert mindegyik számára egyenlőn megnyitja a parlamenti küzdtér sorompóit. Így áll szemközt a két vélemény, s míg a többségi javaslat leginkább a nemzetiségi elvet óvja, a kisebbség minden társadalmi osztály érdekeit kívánja képviseltetni. Miként többnyire, ezúttal is végletek mutatkoznak az erdélyi országgyűlésben. Míg a románok a kormányjavaslat mellett harczolnak, addig a szászok ettől eltérő elvet vitatnak, s azon kérdésben, váljon az ügyrend megvitatása az országgyűlés illetékességéhez tartozik-e, egészen önálló szempontból indulnak ki. Ez ügy tárgyalásánál Bogdán Jakab lesz a kormány képviselője. Nagy-Szeben , jún. 23. (Távirat.) Az országgyűlés mai ülésében az országgyűlési kir. biztos egy leirata által tudtul adatik, hogy Ő Felsége a háznak a román nemzet beczikkelyezését illető törvény szentesítéséért kifejezett köszönetét kegyes tetszéssel fogadni méltóztatott. A ház éljenzésre feláll. — A szász-régeni képviselők és társaik interpellátiót nyújtanak be a folyam-rendőrség s hajózási rendszabályzat érdekében. — Ezután következett a legi, erdélyi törvényszék felállítását illető törvényczikk harmadik felolvastatása és elfogadása. — Az ehhez melléklendő felirat s a kisérő irat a teljhatalmú országgyűlési biztoshoz, szintén elfogadtatott. — Erre az országos nyelveknek a nyilvános hivatalos közlekedésben való használatáról szóló megerősített törvényczikkelynek a legf. szentesítésre való előterjesztését indítványozó javaslat, a kisérő irattal együtt elfogadtatott. — Plecker és Klein képviselők megválasztatása érvényesnek nyilatkoztak ki. A Legközelebbi ülés szombaton lesz. nos beruházási tőkéjének nagysága és ü üzletforgalma nyomán mértföldenkint 120.000 ftra kiszámított összjövedelem vétetett fel alapul, az illető bizottmánynál némi aggodalmat idézett elő. Azonban az is tény, hogy a társaság e mellett rálhatott oly föltételbe egyezni, mely a biztosíték követelését lényegesen módosítja. Ezen föltétel abból áll, mikép a társaság kötelezte magát a netalán átvett, és különben is 4% kamatozandó állami előleg visszafizetését azonnal megkezdeni, mihelyt azon helyzetben lesz, befektetési tőkéjét ösaló kamatoztatni; és pedig úgy, hogy magából a vaspályaüzletből eredő többletnek csak fele fog fölülosztalékra fordíttatni, minélfogva a kincstár semmi esetre sem fog a fölülosztalékokra vló előlegezésekbe vonatni. Ezen alap az illető helyen is olyannak ismertetett fel, amely komoly megfontolás alá vétethetik. A társulatnak ennélfogva megigértetett, mikép ezen alkudozási eredmény a ministertanács és ő Felsége elhatározása alá fog terjesztetni, és e tárgyalás befejezése hihetőleg csupán csak más sürgős ügyek, mint az erdélyi vasút-kérdés sat. által akadályoztatott. Ebből kivehető, miszerint azon állítás, mintha a kérdéses társulat előterjesztései föltétlenül visszautasíttattak volna, egészen a légből van kapva. Sőt inkább azt tehetjük fel, mikép ezen pálya sürgősségére s fontosságára nézve az illető helyen oly egyetértés uralkodik, hogy egy, legalább a birodalmi tanács tárgyalásai alapjául szolgálható terv föltétlen visszautasításáról — tekintettel az 1863. ápril 13 -i elhatározásra — szó sem lehet, miután a belga társulat czélja egyelőre csak oda megy ki, hogy a császári kormánynyal az iránt értekezzék, vájjon az hajlandó-e a tervezetet a birodalmi tanács elé terjeszteni. Időközben a vasúti előmunkálatokat 60 egyén erélylyel folytatja, és a részletezési munkálat a birodalmi tanács egybegyűléséig minden részében teljesen elkészülend. A zimony-fiunnei vasútról a „Wiener Abendpost“ következőleg ír : Vonatkozva egy fiumei hírre, mely szerint az ottani községtanács elhatározá : folyamodást intézni Ő Felségéhez a zimony-fiumei vasút előmozdítása tárgyában, egy itteni lap azt állítja : mikép a kormány az ezen vonal trackozásával már egy év óta foglalkozó belga társulat ajánlatát, a mértföldenkénti 120.000 ft összjövedelem biztosítása végett, visszautasította, és minden sürgetés daczára is kijelenté , hogy a biztosíték kérdését illetőleg nem bocsátkozik fejtegetésekbe, mielőtt az előmunkálatok nem végeztettek be, s terjesztettek elő. Ezen állítás — tekintettel a dolog valódi állására — helyreigazítást igényel. Múlt évi decemberben és f. évi januárban a cs. k. kormány részéről a belga társulat meghatalmazottjaival a zimony-fiumei vasútépítés czéljából, bizottmányi után körülményes tárgyalások folytak, és megállapíttatott az illető engedélyokmány terve, melynek tartalma általában a galicziai engedmény okmánynyal ugyanazonos. Ami az állambiztosítékot illeti, mindenesetre igaz, hogy a társaság által javasolt, s Austriában egészen új biztosítéki rendszer, mely szerint néhány austriai nagy pálya által. A szerb zsinat és tárgyaló nemzeti gyűlés tárgyait a „P. H.“ bécsi levelezője következőkben sorolja elő: A püspöki zsinat illetősége körébe — úgy tudjuk — kizárólag csak egyházi és iskolai ügyek tartoznak, nevezetesen: püspökök választása; hierarchiai jogok s a karloviczi érsek és metropolita azon hét püspökség feletti törvényhatóságának — melyek az I. Lipót által 1690. ápril 6-dikán kiadott szabadalomlevélben felsorolvák és a declaratorium szerint a nevezett érsekség alá rendelvék, — megóvása. Azon legf. határozatok érvényben tartása, melyek 1783. September 30-án, 1783. October 9-én, 1786. december 8-án, 1828. december 29-én és végül 1829. martius 19 én kiadattak, — melyek szerint az erdélyi, bukovinai és dalmát püspökök in dogmaticis et spirituabilis a karloviczi metropolita alá helyeztettek, — s a két első püspökségre nézve az érsekség a másodfolyamodású hatóságot képezi. Ide tartoznak továbbá az 1779 ki legf. declaratorium rendelkezéseinek és az 1782-ki szentszéki rendszernek átvizsgálására vonatkozó javaslatok, a menynyiben t. i. azok némely részei a jelen világos törvényhozás előrehaladtával egyezhetetlenné, vagy elégtelenné váltak volna. Ide tartozik az egyházi törvényszékek jobb és czélszerűbb rendezése mind első (consistorium), mind a második folyamodása (apellatorium) fokozatában. Itt tárgyaltatnak a theologiai tanintézetek s minden tanodában a vallás tanításának minősége és módjai; minden egyházi és vallási könyvek és iratok átvizsgálása. Kiterjed még a püspöki zsinat tárgyalási köre a lelkészi és kolostori fegyelem fenntartására, a lelkészségek és a curat cleris ügyeinek rendezésére, s az utóbbiak jobb kiképzésére, s végül, ha szükségesnek mutatkozik, az egyházi kerületek czélszerű berendezésére, melyre azonban önként érthetőleg előlegesen a legfő beleegyezés kívántatik. Mindezen kérdésekre vonatkozó tanácskozásokba a nemzetgyűlés tagjai be nem folyhatnak, részt nem vehetnek, kivévén, ha közösök némelyek úgy az egyházi, mint a világi rendből a püspöki zsinat által fontos kérdések tárgyalására, mint bizalmi férfiak véleményük meghallgatása végett meghivatnak, döntő szavazati joggal azonban ekkor sem bírván. Alkalmasint ezen eset fog beállani jelenleg is, midőn majd az új metropolita az illető püspökökkel együtt tanáskozás alá veszi, hogy mely tárgyak vétessenek szőnyegre, a zsinat végezte után egybehívandó tárgyaló nemzeti congressuson, hogy e fölött Ő Felségéhez a szükséges javaslatokat a zsinat aztán ideje korán kellőleg megtehesse. Ily tárgyak közé fognak tartozhatni a karloviczi érsekség törvényhatósági területéből a görög n. egyesült vallásu románok által lakott részeknek kikebelezési kérdése is, mithogy, miként tudva van, Ő Felsége 1863-dik évi junius 25-én kelt legfelsőbb határozatával azon legfő szándékát, hogy a görög nem egyesült egyházbeli románok részére önálló s a szerbekével egy vonalban álló érsekség állittassék fel, legkinyilvánitni s ez iránt a tárgyalásokat is megindittatni méltóztatott. S ha ezen kérdés csakugyan már ezúttal szőnyegre kerülne, akkor ugyanezzel több más kapcsolatban lévő ügyek is jöhetnének tárgyalás alá, hova tartoznék nevezetesen a karloviczi érsekség pap uralmi viszonyainak az oláhok kikebelezése által szükségessé válandó újra körvonalazása és rendezése, a nevezett nemzetiségű görög nem egyesült vallásbeliek szükségleteinek, egyházi és iskolai érdekeinek kellő módon számbavétele mellett. S továbbá, ha ezen kikebelezési kérdés csakugyan szőnyegre kerülne, és mint várható volna, szerencsésen megoldatnék, ekkor önként következtethetőleg annak szüksége is beállandana, hogy a congressust képező küldöttek számának a területekre eső aránya is új vizsgálat alá vétessék, minthogy az érintett esetben, a zsinat befejeztével egybehívandó tárgyaló nemzetgyűlésbeni részvétel a karloviczi metropolita törvényhatósága alattiak közül csupán a szerbeket fogná illetni. A zsinat után fog tehát következni: A tárgyaló nemzetgyűlés. Az egyházi ügyek gazdászati oldala, a tanügy szükségletei, továbbá a nem-