Sürgöny, 1864. június (4. évfolyam, 123-147. szám)

1864-06-25 / 144. szám

Négy«­iu­k évi folyam 144 sz. — 1864. Sze­rkesztő-hivatal: Barvítok-tere 7 sz. a. földszint. Kiadó hivatal: Baritok -tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó­­hivatal­on, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bermentes levelekben minden posta-hivatalnál SÜRGÖNY Előfizetési árak Budapesten házhoz hordva. Fölévre 8 ft 50 kr. Negyedévre 4 , 50 . Szombat június 25 austriai értéikben, Vidékre, naponkint postán. Félévre 10 forint. Negyedévre 5 „ Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY“ napi­lapra. A „Sürgöny“ folyó évi július 1-től kezdve Budán, a m. k. egyetem nyomdájában, eddigi alakja megtartásával fog megjelenni. Hivatalos részében a közönséget kü­lönösebben érdeklő kormány­rendeletek egész terjedelmükben, valamint a kormányszékek, kir. kúria, kerületi táblák, váltóbiróságok, megyei s városi tisztikarok körében történendő változá­sok, stb. fognak közöltetni; a „Hivatalos Érte­sítő“ pedig, mint eddig, valamennyi közigazga­tási, törvénykezési, pénzügyi és katonai stb. ha­tóságok hivatalos hirdetményeit egész terjedel­mükben haladék nélkül hozandja. Nem hivatalos részében politikai irányczikkeken kívül kimerítő vidéki tudósítá­sok, érdekes napi újdonságok, s külföldi tudósí­tások és táviratok fognak tartalmaztatni; ezen kívül a hazai egyletek, vállalatok , tanintézetek működése, a nemzeti literatúra s művészet fej­lődése élénk figyelemmel fog kisértetni. Végre a pesti s bécsi börze árkerete, a nyers termények ára hazai jelesebb piaczainkon , gőzhajók s vas­utak menetrendje, a budapesti színházak játék­rendje, az idegenek névjegyzéke s hasonló érde­kes tudnivalók alap állandó rovatát képezendik. Előfizethetni a magyar kir. egyetemi nyom­dánál Budán, Pesten Györy Pál papírke­­reskedésében, barátok terén, a posta szomszédsá­gában, hol magán- és hivatalos hirdetmé­nyek is felvétetnek; vidéken minden cs. k. postahivatalnál, bérmentes levelekben. Előfizetési árak: Vidékre naponkint postán küldve félévre 10 ft. » »»”, Ht évre 5 ft. Budapesten házhoz hordva félévre 8 ft 50 kr. „ „ „ Öt évre 4 ft 50 kr. Kelt Pesten, junius 16. 1864. a „Btirgöny " szerkesztősége és kiadó-hivatala ü­gyében többségre vergődött párt által választott fizetéses ülnökök léptek, kiknek megválasztásá­nál nem mindig a jelöltek szakképzettsége és feddhetlen jelleme, sőt nem ritkán a pártszinetet birt döntő erővel. . A városi választott bíróságoknál ezen ba­jokat még azon sajnos körülmény is fokozta, hogy a szab. kir. városok régi javadalmaiktól elesvén, s nagyobb számú s a réginél sokkal nagyobb fizetésekkel szervezett törvényszéke­ket fentartani köteleztetvén, ezáltal a nevezett törvényhatóságokra aránytalanul növekedő, sőt már-már elviselhetlen terhek nehezültek, úgy hogy sokan kénytelenek valának a törvényke­zési költségeknek a kincstárból való megtéríté­sét mind sürgetőbben kérelmezni. Nem sokkal csekélyebb, habár másnemű bajok merültek föl a többi első folyamodású bí­róságoknál is. Míg a kerületi tábláknál beosztott erők majdnem tétlenségre voltak ítél­ve , az első bírósági váltótörvényszékek némelyike csak nagy megfeszítéssel bírta az 1848 előtti időkhöz képest óriásilag felszaporo­dott teendőket a kívánt gyorsasággal elintézni. Zsibbasztólag hatott továbbá a kereskedelmi és váltótörvénykezésre a váltótörvényszéki kerü­letek aránytalan nagysága, miután némely vál­­tóbiróság törvényhatóságait, hét, tizenegy, sőt a pestié húsz megyére s az azokban létező szab. kir. városokra is kiterjedt. Ezen nagy ter­jedelem­­folytán a váltótörvénykezés nem csak aránytalan költséggel és időveszteséggel járt, de a váltótörvényszék gyakran a székhelyétől távol eső megyével kényszerülvén biztosítási vagy végrehajtási intézkedéseit foganatosíttatni, — ezek gyors és erélyes végrehajtására— a fe­lek legnagyobb kárára — hathatósan fel nem ügyelhetett. Az első bírósági jogszolgáltatás hiányainak orvoslása — hazai törvényeink értelmében — a kir. kúria magasztos föladata, mely föladatát azonban minden szorgalom, tehetség és jóakarat mellett sem birta oly mérvben megoldani, minő­ben azt az ország kegyelve tisztelt főtörvény­­székétől, melynek elvi határozatai döntvény­erő­vel bírnak, várta s méltán várhatta is. A régi­hez képest hatalmasan növekedett ügykör, az előadó bírák aránylag csekély száma, nehézkes kezelés s a fokozatok halmozottsága mellett megfogható ugyan, hogy a hátralékok évről évre ezrekre rúgtak s a feleknek hónapokon át kellő ügyeik­ felülvizsgálatára várakozni. Míg ugyanis a királyi tábla régi teendőihez idő folytában a telekkönyvi, valamint az azelőtt a helytartótanács, majd hat úrbéri főtörvényszék által kezelt úrbéri ügyek, s a régente a kir. kan­­czellárián tárgyalt sommás visszahelyezési pe­rek járultak, míg ezen összes teendők egyedül másodfokú elintézésére ezelőtt hat országos és hat úrbéri főtörvényszék­­ száz tanácsost jóval meghaladó bírói személyzettel volt hivatva, ad­dig a kir. tábla felényinél is kevesebb bíráinak jelenleg nem csak ezen ügyek másodbiróságila­­gos elintézését eszközölniük s a tábla első és harmadbirósági teendőit is hiánytalanul elvé­gezniük kellene, de ők ezenfölül még a hétsze­mélyes táblára fellebbezett minden ügyet is vég­­ső­ biróságilag előadni tartozának. Ily anonnal állapotok tarthatlansága min­den elfogulatlan jogász s minden józan hazafia előtt, ki az igazságszolgáltatás szent ügyét pártnézetek és küzdelmeknek alárendelni nem kívánta, kétségbevonhatlan. Minthogy pedig az időnkint felmerülő szükséglethez képest kibocsátott részletes sza­bályzatok és egyes ötletekből tett intézkedések a mélyebben rejlő baj megorvosoltatását nem eszközölhetők,­­ a kormánynak, ha csak a honlakosok magán­érdekeit a legnagyobb káro­sodásoknak nem akarta védtelenül kitenni, ad­dig is, míg rendes törvényhozás útján a szüksé­ges módosítások létesíttethetnének, oly ideigle­nes intézkedésekről kell­ gondoskodnia, me­lyek által az igazságszolgáltatásnak a bírósági szerkezet elégtelenségéből vagy elavultságából eredő kiáltó hiányai megszüntessenek, a bírósá­gok pedig oly kárba helyeztessenek, miszerint magasztos hivatásukat, az igazságnak önzetlen kiszolgáltatását minden irányban a jelenkor szellemében betölthessék. HIVATALOS KÉSZ. Biharmegye főispáni helytartója Bige Györgyöt megyei írnokká nevezte ki. Nyitramegye főispánja Ko­rtyás Károlyt já­rási csendbiztossá nevezte ki. A Heves megye területén uralgott keleti marhavész teljes megszűnte alkalmából a szarvasmarhavásárok megtartása az egész megye területére nézve ismét meg­engedtetett. Beregmegye főispáni helytartója Gr­u­c­s­á­k Miklós r. a. cs. kir. szolgabiró-hivatali írnokot megyei írnokká nevezte ki. NEMHIVATALOS kész A schleswig-holsteini hadjáratban megsebesült gr. Coronini ezredbeli katonák felsegélésére Bács me­­gyében újólag 19 ft 31 kr folyt be. A bíróságok rendezése: II. Bécs, junius 22. Az ideiglenes törvénykezési szabályok élet­­beléptetése után keletkezett panaszok legelőbb és legélesebben a municipális bíróságok ellen nyilvánultak. Az úrbériség s az úrbéri törvényhatóság megszüntetése, a telekkönyvezés és tagosítás, valamint okszerűbb gazdasági rendszer folytán a földbirtok értéke s annak forgandósága nö­vekedvén, másrészt pedig a közbenső vámsorom­pók eltávolításával a kereskedés is nagy lendü­letet nyervén, az első folyamodású bíróságok teendői nemcsak felette felszaporodtak, de a ré­ginél gyorsabb és szakavatottabb elintézést is igényeltek. Ezen fokozódott igényeknek a közigazga­tási teendőkkel elfoglalt, állandó székhely és rendes hivatal­ idő nélkül működő szolgabirák és alispánok legjobb szándékkal sem bírtak meg­felelni. Növelte ezen bajt még az is, hogy a me­gyei törvényszékek,­­ a rendes elnökletre hi­vatott másod alispán gyakori hivatalos távolléte miatt — folytonos, erélyes és következetes ve­zérletben szűkölködtek, mi annál károsabb volt, minthogy a megyei törvényszékeknél a főispá­nok által a megye tehetőségeiből kinevezett, a közvéleménytől független fizetésiben táblabírák helyébe, a törvényszékek állandósításával a me­ Erdélyi ügyek. Az országgyűlési rendet magában foglaló tör­vényjavaslat bizottmányi tárgyalásánál a magyar nem­zetiség senki által sem volt képviselve. A bizottmány­ban — a többségi jelentés szerint — három nézet nyil­vánult. Egyik a kormányjavaslatot,­­ tehát az ideigl. országgyűlési rendet, a második az osztályszerinti ér­dekképviseletet, a harmadik a nemzetiség szerinti kép­viseletet vette alapul. A harmadik nézet híveinek a kormányszéktől a javaslatok kidolgozásához kért szük­séges adatok idejekorán ki nem adattak, ezek egysze­rűen a kormányjavaslat pártolóihoz álltak, mi­által ez többséget nyert a bizottmányban. Ez összeforrás an­nál könnyebben ment véghez, mert a többség oly elve­ket talált a kormányjavaslatban, melyek —figyelembe véve a nemzetségi tekinteteket, egyik nemzetnek túl­súlyát a többi fölött kizárják. Ki van emelve, hogy a kormány az erdély­i országgyűlésnek 1848 előtti szer­kezetét figyelembe vette annyiban, hogy mindazon tör­vényhatóságok, városok és mezővárosok, melyek ak­kor képviselői joggal birtak, most is gyakorolják, sőt még néhány , azóta kereskedelmi vagy gazdászati te­kintetben haladt mezővárosra is kiterjedt e jog; ugyane figyelemben részesültek a szász sz. k. városok és szász székek ; az előbbiek Kolozsvárral és Vásár­­helylyel egyenlőn képviselőt kaptak, az utóbbiak pe­dig, daczára, hogy a m gyar és székely székeknél sok­kal kevesebb lakóik száma, az előbbi erdélyi alkot­mány értelmében két-két követtel bírnak ; a brassói kerületnek meg épen 3 képviselője van. A bizottmányi többség a regalisták föntartásában is megegyez, mert az 1791-ki XI. tezikken alapszik ez intézmény, s alkalmat ad a kormánynak oly férfiak meghivására az országgyűlésbe, kik a trón, állam és haza körül érdemeket szereztek, vagy nagy földbirto­kosok, s a különböző hitvallásokat, a tudományt és ipart képviselik. A kormányjavaslat ezen többségi né­zet szerint a hitvallások egyenjogúságát is figyelembe veszi, különös megelégedésére szolgál azon pont, mely szerint mind a földbirtokosok, mind az egyháziak, mind végre az oktatással foglalkozók választók is­­ választ­hatók is. Ezzel ellenkezőleg a kisebbségi vélemény az or­szággyűlés eddigi szerkezetét lehetlennek tartja, mert kiáltó igazságtalanságot foglal magában. Az ország­­gyűlés hatásköre is változott a két Államalapelv be­­czikkelyezésével; sok tarthatlanná vált és sok a kor­szellem általi fölújítást igényel, sok egyéb, s épen nem lényegtelen, nem csak jogerővel bír, de a jelen po­litikai igényeknek is megfelel. Szerves egész előállí­tása végett az újat a fönállóhoz csatolták, a jelen kö­veteléseit a múlt nézeteivel akarták kiegyenlíteni s a régit korszerű formába önteni. Az érdekképviselet elvét, melyet a kisebbség az országgyűlés szervezetének alapjául fölvett, azzal ind­okolják, hogy sem a martius előtti országgyűlési rend, sem a mostani kormányjavaslat nem felel meg a la­kosság minden jogos kívonatának. Különösen a rega­­listák intézményében, melyet leghívebb pártolói is csak gyönge felsőházi pótlásul tekintenek, oly bajt lát a kisebbség, mely a hazai törvényhozás életerős fejlő­dését mindenkor gátolni fogja s a kormánynak na­gyobb befolyást ad az országgyűlési tárgyalásokra még annál is, melyet a német-szláv koronaországok statútumaiban biztosított magának. A birodalmi alkot­mány értelmében a lakosság érdekeit választott köve­teknek kell képviselniük. Ilyeneknek tartja a kisebb­ség az egyház, a tudomány, az ipar, kereskedelem, a nagy és kisebb földbirtok s a nemzetiségek érdekeit, s ezekre van az országgyűlés javaslati, szervezete alapít­va. Ez lehetlenné fogja tenni valamelyik nemzet túlsú­lyát, mert mindegyik számára egyenlőn megnyitja a parlamenti küzdtér sorompóit. Így áll szemközt a két vélemény, s míg a több­ségi javaslat leginkább a nemzetiségi elvet óvja, a ki­sebbség minden társadalmi osztály érdekeit kívánja képviseltetni. Miként többnyire, ezúttal is végletek mu­tatkoznak az erdélyi országgyűlésben. Míg a románok a kormányjavaslat mellett harczolnak, addig a szászok ettől eltérő elvet vitatnak, s azon kérdésben, váljon az ügyrend megvitatása az országgyűlés illetékességéhez tartozik-e, egészen önálló szempontból indulnak ki. Ez ügy tárgyalásánál Bogdán Jakab lesz a kormány képviselője. Nag­y-S­z­e­b­e­n , jún. 23. (Távirat.) Az or­szággyűlés mai ülésében az országgyűlési kir. biztos egy leirata által tudtul adatik, hogy Ő Felsége a háznak a román nemzet beczikkelyezését illető tör­vény szentesítéséért kifejezett köszönetét kegyes tet­széssel fogadni méltóztatott. A ház éljenzésre feláll. — A szász-régeni képviselők és társaik interpellátiót nyújtanak be a folyam-rendőrség s hajózási rendsza­bályzat érdekében. — Ezután következett a legi, er­délyi törvényszék felállítását illető törvényczikk har­madik felolvastatása és elfogadása. — Az ehhez mel­léklendő felirat s a kisérő irat a teljhatalmú ország­gyűlési biztoshoz, szintén elfogadtatott. — Erre az or­szágos nyelveknek a nyilvános hivatalos közlekedés­ben való használatáról szóló megerősített törvényczik­­kelynek a legf. szentesítésre való előterjesztését indít­ványozó javaslat, a kisérő­ irattal együtt elfogadtatott. — Plecker és Klein képviselők megválasztatása ér­vényesnek nyilatkozta­k ki. A Legközelebbi ülés szombaton lesz. nos beruházási tőkéjének nagysága és ü üzletforgalma nyomán mértföldenkint 120.000 ftra kiszámított össz­jövedelem vétetett fel alapul, az illető bizottmánynál némi aggodalmat idézett elő. Azonban az is tény, hogy a társaság e mellett rálh­atott oly föltételbe egyezni, mely a biztosíték követelését lényegese­n módosítja. Ezen föltétel abból áll, mikép a társaság köte­lezte magát a netalán átvett, és különben is 4% kama­tozandó állami előleg visszafizetését azonnal megkez­deni, mihelyt azon helyzetben lesz, befektetési tőkéjét ösaló kamatoztatni; és pedig úgy, hogy magából a vaspályaüzletből eredő többletnek csak fele fog fölül­­osztalék­ra fordíttatni, minélfogva a kincstár semmi esetre sem fog a fölülosztalékokra v­­ló előlegezésekbe vonatni. Ezen alap az illető helyen is olyannak ismerte­tett fel, a­mely komoly megfontolás alá vétethetik. A társulatnak ennélfogva megigértetett, mikép ezen alku­dozási eredmény a minister­tanács és ő Felsége elha­tározása alá fog terjesztetni, és e tárgyalás befejezése hihetőleg csupán csak más sürgős ügyek, mint az er­délyi vasút-kérdés sat. által akadályoztatott. Ebből kivehető, miszerint azon állítás, mintha a kérdéses társulat előterjesztései föltétlenül visszauta­­síttattak volna, egészen a légből van kapva. Sőt inkább azt tehetjük fel, mikép ezen pálya sürgősségére s fon­tosságára nézve az illető helyen oly egyetértés ural­kodik, hogy egy, legalább a birodalmi tanács tárgya­lásai alapjául szolgálható terv föltétlen visszautasítá­sáról — tekintettel az 1863. ápril 13 -i elhatározásra — szó sem lehet, miután a belga társulat czélja egy­előre csak oda megy ki, hogy a császári kormánynyal az iránt értekezzék, vájjon az hajlandó-e a tervezetet a birodalmi tanács elé terjeszteni. Időközben a vasúti előmunkálatokat 60 egyén erélylyel folytatja, és a részletezési munkálat a biro­dalmi tanács egybegyűléséig minden részében teljesen elkészülend. A zimony-fiunn­ei vasútról a „Wiener Abendpost“ következőleg ír : Vonatkozva egy fiumei hírre, mely szerint az ot­tani községtanács elhatározá : folyamodást intézni Ő Felségéhez a zimony-fiumei vasút előmozdítása tárgyá­ban, egy itteni lap azt állítja : mikép a kormány az ezen vonal track­ozásával már egy év óta foglalkozó belga társulat ajánlatát, a mértföldenkénti 120.000 ft összjövedelem biztosítása végett, visszautasította, és minden sürgetés daczára is kijelenté , hogy a biztosí­ték kérdését illetőleg nem bocsátkozik fejtegetésekbe, mielőtt az előmunkálatok nem végeztettek be, s ter­jesztettek elő. Ezen állítás — tekintettel a dolog valódi állá­sára — helyreigazítást igényel. Múlt évi decemberben és f. évi januárban a cs. k. kormány részéről a belga társulat meghatalmazottjaival a zimony-fiumei vasút­építés czéljából, bizottmányi után körülményes tárgya­lások folytak, és megállapíttatott az illető engedély­­okmány terve, melynek tartalma általában a galicziai engedmény okmánynyal ugyanazonos. A­mi az állam­­biztosítékot illeti, mindenesetre igaz, hogy a társaság által javasolt, s Austriában egészen új biztosítéki rend­szer, mely szerint néhány austriai nagy pálya által.­ A szerb zsinat és tárgyaló nemzeti gyűlés tárgyait a „P. H.“ bécsi levelezője következők­ben sorolja elő: A püspöki zsinat illetősége körébe — úgy tud­juk — kizárólag csak egyházi és iskolai ügyek tartoz­nak, nevezetesen: püspökök választása; hierarchiai jogok s a karloviczi érsek és metropolita azon hét püs­pökség feletti törvényhatóságának — melyek az I. Li­­pót által 1690. ápril 6-dikán kiadott szabadalomlevél­ben felsorolvák és a declaratorium szerint a nevezett érsekség alá rendelvék, — megóvása. Azon legf. ha­tározatok érvényben tartása, melyek 1783. September 30-án, 1783. October 9-én, 1786. december 8-án, 1828. december 29-én és végül 1829. martius 19 én kiadat­tak, — melyek szerint az erdélyi, bukovinai és dalmát püspökök in dogmaticis et spirituabilis a karloviczi me­tropolita alá helyeztettek, — s a két első püspökségre nézve az érsekség a másodfolyamodású hatóságot ké­pezi. Ide tartoznak továbbá az 1779 ki legf. declarato­rium rendelkezéseinek és az 1782-ki szentszéki rend­szernek átvizsgálására vonatkozó javaslatok, a meny­nyiben t. i. azok némely részei a jelen világos­ tör­vényhozás előrehaladtával egyezhetetlenné, vagy elég­telenné váltak volna. Ide tartozik az egyházi törvény­székek jobb és czélszerűbb rendezése mind első (con­­sistorium), mind a második folyamodása (apellatorium) fokozatában. Itt tárgyaltatnak a theologiai tanintéze­tek s minden tanodában a vallás tanításának minősége és módjai; minden egyházi és vallási könyvek és iratok átvizsgálása. Kiterjed még a püspöki zsinat tárgyalási köre a lelkészi és kolostori fegyelem fenntartására, a lelkészségek és a curat cleris ügyeinek rendezésére, s az utóbbiak jobb kiképzésére, s végül, ha szükséges­nek mutatkozik, az egyházi kerületek czélszerű beren­dezésére, melyre azonban önként érthetőleg előlegesen a legfő beleegyezés kívántatik. Mindezen kérdésekre vonatkozó tanácskozásokba a nemzetgyűlés tagjai be nem folyhatnak, részt nem vehetnek, kivévén, ha közö­sök némelyek úgy az egyházi, mint a világi rendből a püspöki zsinat által fontos­ kérdések tárgyalására, mint bizalmi férfiak véleményük meghallgatása végett meghivatnak, döntő szavazati joggal azonban ekkor sem bírván. Alkalmasint ezen eset fog beállani jelenleg is, midőn majd az új metropolita az illető püspökökkel együtt taná­skozás alá veszi, hogy mely tárgyak vé­tessenek szőnyegre, a zsinat végezte után egybehí­vandó tárgyaló nemzeti congressuson, hogy e fölött Ő Felségéhez a szükséges javaslatokat a zsinat aztán ideje korán kellőleg megtehesse. Ily tárgyak közé fognak tartozhatni a karloviczi érsekség törvényhatósági területéből a görög n. egye­sült vallásu románok által lakott részeknek kikebele­­zési kérdése is, mithogy, miként tudva van, Ő Felsé­ge 1863-dik évi junius 25-én kelt legfelsőbb határoza­tával azon legfő szándékát, hogy a görög nem egyesült egyházbeli románok részére önálló s a szerbekével egy vonalban álló érsekség állittassék fel, legki­nyilvánitni s ez iránt a tárgyalásokat is megindittatni méltózta­tott. S ha ezen kérdés csakugyan már ezúttal szőnyeg­re kerülne, akkor ugyanezzel több más kapcsolatban lévő ügyek is jöhetnének tárgyalás alá, hova tartoz­nék nevezetesen a k­arloviczi érsekség pap uralmi vi­szonyainak az oláhok kikebelezése által szükségessé válandó újra körvonalazása és rendezése, a nevezett nemzetiségű görög nem egyesült vallásbeliek szük­ségleteinek, egyházi és iskolai érdekeinek kellő módon számbavétele mellett. S továbbá, ha ezen kikebelezési kérdés csakugyan szőnyegre kerülne, és mint várható volna, szerencsésen megoldatnék, ekkor önként követ­­keztethetőleg annak szüksége is beállandana, hogy a congressust képező küldöttek számának a területekre eső aránya is új vizsgálat alá vétessék,­­ minthogy az érintett esetben, a zsinat befejeztével egybehívandó tárgyaló nemzetgyűlésbeni részvétel a karloviczi me­tropolita törvényhatósága alattiak közül csupán a szer­­beket fogná illetni. A zsinat után fog tehát következni: A tárgyaló nemzetgyűlés. Az egyházi ügyek gaz­­dászati oldala, a tanügy szükségletei, továbbá a nem-

Next