Sürgöny, 1864. június (4. évfolyam, 123-147. szám)
1864-06-26 / 145. szám
k köztörvényi ügyvédségre jelöltek vizsgálatánál szintén azon eljárás legyen követendő, mely az 1840. XV. törv. cz. által a váltóügyvédi vizsgálatra előszabatott, haladéktalanul életbe léptetendő. Ezen, a tények kérlelhetlen ereje folytán mulhatlanokká vált intézkedések által a bíróságok a választási mozgalmak befolyása alól kivétetvén, a fennálló bíróságok teendői között felmerült aránytalanság megszüntetvén, a törvénykezési teendők a közigazgatásiaktól minden fokozaton keresztül elválasztatván, a váltóbiráskodásnak jótékonysága minden megyére egyaránt kiterjesztetvén, a fölebbezési fokozatokban következetes és méltányos rend hozattatván be, a bírósági szerkezetből eredő föbajok lehetőleg megorvosoltattak segyül — a jelenkor igényeinek s a gyökeresen megváltozott viszonyoknak inkább megfelelő bírósági rendszer alapja vettetett meg. Minthogy pedig az ügyvédi vizsgálatoknak szigorúabbakká tétele, és a bíró tagoktól föltételül megkívánt vizsgálatok által gondoskodva jön, hogy a jogvédelem s az igazságszolgáltatás avatatlan kezekre ne bizattathassék; minthogy továbbá a birák anyagi állása s jövendőjük a körülményekhez képest lehetőleg biztosítva leend, erősen hisszük és reméljük, miszerint az Utóbbiak minden erejüket s egész tehetségüket az osztó igazság hű, gyors és önzéstelen kiszolgáltatására szentelendik, hogy igy nemcsak honpolgáraik teljes bizalmát kiérdemeljék, de a bennük helyzeti legfelsőbb várakozásnak is megfelelvén, a magyar igazságszolgáltatást oly korba helyezni igyekezenének, miszerint az a szomszéd országok igazságszolgáltatása mellett addig is, míg a törvényhozás másként nem intézkedendik, becsülettel megállhasson. Az alföldi közülerményi felügyelőségek a rPeater Lloyd Bt. évi 138-ik számában megjelent hasonczimű közleményére vál a szó. A magyarországi főkorrványszéknek az Alföld befásítása érdekében tett intézkedéseinek horderejét nőtön a felhívott közlemény egész tájékozottsággal fejtegeti, és a várt sikert ezen országos munka kivitelére hivatott felügyelők szerencsés megválasztásától feltételezvén, aggodalmát fejezi ki arra nézve, hogy az alföldi pusztai lépnek a fák iránti ellenszenvénél fogva Brigoiu mezei rendőri törvények hiányában még a legezs retcsésebb választású felügyelőknek feláldozó buzgalma is meg fog hiúsulhatni. Kém lihet kellő alkalom e helyütt szólni arról, ha vájjon tanácsos lenne-e a kitűzött czél követelései szerinti batlapós kormányrendelettel eléje kerülni a törvény hozásnak, egy szigorú mezei rendőri törvény ootrugálásával, mint inkább a gyakorlati munkatéren gyűjteni hazai szükségeink és viszonyaink követelte erdőtörvény pontjait annál is inkább, minthogy a pályázati hirdetésből kiolvasható az igazgató főkormányszék abbeli intenziója, miszerint az eleve felállítandó két felügyelőséggel némileg csak kísérletet kíván tenni a halasztást alig szenvedő legaszályosabb alföldi vidékeke ken, hogy az ott szerzett tapasztalatok nyomán eme nagy horderejű intézkedéseit annak idejében az egész országra kiterjeszthesse. Mezei rendőri törvényeinket illetőleg túléltük már a kort, midőn, mint Angolországban, a fát károsító a kártétel helyén felakasztatott, s hazánkban is a múlt század elején a tárnoki szék codificatiójánál fogva a fatolvajnak vagy károsítónak jobb keze a bakó által nyilvános piaczon elvágatni rendeltetett. Jelenleg életben lévő mezei rendőri törvényeink a „Lloyd“ értekezősének félt közültetményi felügyelőségeivel hasonló tekintet alá jöhetnek. A biablonszerű felügyelők — mint mondja — többet ártanának az ügynek mint használnának ; ép úgy a mezei rendőri törvények elég tág mezőt engednek az illető tisztviselőnek, erélyességével megvédni a mezei gazdasági ipart, vagy ellenkezőn azt a semmittevéssel a véletlennek odadobni, engedékenységgel a részlelkű károsításoknak feláldozni; ha azonban a pályázati feltételeket közelebbről tekintjük, azon a felügyelők teendőiül kitűzött pontban, hogy az ültetményeknek károsítások elleni megóvása tiszti körükben tartszik, lenfoglalva találjuk azt, hogy az ültetmén nyek megvédése érdekében mezei rendőrségi bíráskodással mindig felruházhatók lehetnek azok, — a amlgy m. kir. helytartótanács szóban lévő munkálkodásának egész súlyát a községi iskolákra és a nép ifjúságának a fatenyésztésből bevezetésére helyezvén, a tenyésztési ügyességgel együtt fejlődött fa iránti kegyeletben találja azon biztosítékot, mit az érintett dacoi törvényekkel is elérni mindig kétséges.’. Ezek előrebocsátása után némileg meg van már felelve azon pontokra, melyeket a „Lloyd“ értekezője indítványként elősorol, n. m.: J. Hogy a községek, úgy mint magánosok birtokuk aránylagos kiterjedéséhez képest bizonyos térnek befásítására köteleztessenek. 2. Az ültetmények elhanyagolása, hova a gyümölcsfák lehernyózása s ápolása is tartozik, közrenyités súlya alá essék. 3. Fák károsítása pénzbeli büntetésen felül börtönzéssel is fenyíttessék. 4. Évenkint ösztöndíjak osztatnának a fatenyésztési iparban legtöbb sikert bemutatók jutalmazására. 5. A népiskolákban gyakorlati útmutatás nyújtatnék a fatenyésztésben és ez érdekű hasznos olvasó könyvek ajánltatnának fel. 6. Hogy a közültetményi felügyelők elég tág működési hatalommal ruháztatnának fel, melynélfogva a késedelmet nem szenvedő körülmények közt önállólag intézkedhetnének egyrészt, másrészt, hogy hatalmuk tekintélyénél fogva intézkedéseiknek kellő súlyt kölcsönözhessenek. Mi a tekintélyt illeti, azt a felügyelők, tiszti állásukon fölülemelkedettebb miveltségük, az ügy iránti lelkesedésük s nyilvános munkásságuk közepette felmutatható eredményekkel vívhatják ki; annálfogva feltehető, hogy eme minden tekintetben terhes s nem felettébb tündöklő javadalmakkal összekötött állásra kevésbé a sine curák — mint inkább az ügy magasztossága által lelkesült — nemesebb ambitióval bíró szakértelmiségek vállalkozandnak. A népiskolákban a fatenyésztés gyakorlati útmutatása érdekében felajánlott szakmunkák, s kiadott közigazgatási intézkedések foganatosítására és a közültetményi felügyelőknek álland kötelességében nem csak felügyelni, hanem utazó tanárként a fatenyésztésben oktatást is nyújtani. Mellőzve egyebeket, legnagyobb horderővel azonban a „Lloyd“ értekezőjének azon javaslata liz, melynélfogva a magánosokat, úgy mint községeket értokukhoz aránylagos térnek beültetésére köteleztetni kívánja, és igen tapintatteljesen volt ezt a „Lloydsban mint a magyar kereskedelem orgánumában megpendítve, mert csakugyan a hazai kereskedelemnek erkölcsi kötelessége, sőt érdeke is követeli, hogy a mezőgazdasági iparnak alkalmas időben és után karja alá nyúljon. Francziaországban (mint „A nép kertésze“ czimet lapom 1. évi 2-ik számában emlitem) az 1890-ki julius 20 -i törvény kényszerű erdősítésekről is rendelkezik; e czélra évenkint 400.000 ft előleg van a főfelügyelőség rendelkezésére megszavazva, a minthogy ez ideig 450 község és 983 magánbirtokos részesült beerdősítési előlegben, mert igaz, hogy nem egy két akadály áll útjában a fatenyésztési ipar előmenetelének; tagadni nem lehet, hogy az alig zabolázható fakárosítás nem egy két szép kezdeményt meghiúsított már; — de bizonyos az, különösen nálunk, hogy a mezőgazdasági ipar minden iránybani előmenetelének a pénzhiány — a beruházási költségek hiánya áll mereven útjában. Takarékpénztárak, biztosítási intézetek sat. papírjai napról-napra nagyobb kelendőségnek örvendenek ; semmivel sem állnának alább oly intézetnek papírjai, mely a beültetendő tér lezálogolásával, tehát kellő biztosítékra előlegezné a beültetésre szükséges összegeket, melyek aztán 10—20 - 30 évi törlesztéssel visszafizettetnének. Egy ily intézet biztosan elhelyezve tőkéjét, az élénk pénzforgalom magasabb osztalékokat tenne kilátásba, és a mezőgazdasági iparnak alkalmilag nyújtott eme segély indirect után ismét a kereskedésnek kamatoznék. Francziaországban az erdészeti felügyelőség vezeti még a kényszerű beültetési munkálatokat is az illetők kívánságára; nálunk érintettem intézet az Ültetményi felügyelőségekkel magát kapcsolatba téve, megoldhatná azon kérdést, melyet a Lloyd értekezője első pontban felállít, s mlyet a mezőgazdasági ipar mai nyomasztó helyzetében a törvényhozásnak még csak feladni is vajmi nehéz lenne. A hús tenyészetében évek óta már hanyatló hazánk belásitási országos kezdeményezéséhez hogy minden erők sorakozzanak, követeli productív hazánk helyzete, mert indokolni sem szükség azt, hogy a mezőgazdasági ipar pangásával aléltságban hever a nemzeti erő valamennyi tényezője. Lukácsy Sándor: Egyfuna kereskedelmi térenlat. Térey Pál 2 ik czikkében kiemeli, mikép a jelen viszonyok közt a pesti slimbergi kalmárok, kik ezen átmeneti kereskedéssel foglaltastak, nagy nehézségekkel küzdenek azon beviteli czikkektől fizetendő vám folytán, melyek csak mint átmeneti czikkek kelnek át. — És minthogy a kereskedés legnagyobb részt kisebb kalmárok kezei közt van , e körülmény az üzletet még nehézkesebbé teszi. —Hogy mindezen segítve legyen, a társulat első feladata lesz: Pesten egy entrepótnak felállítása, miáltal a társulatra azon könnyebbség háramolnék, hogy képes volna nagyobbszerü készletek befogadására és készentartására, a nélkül, hogy azok megadóztatás alá jönnének. Az itt felhalmozott kereskedelmi czikkek a birodalmon keresztül Török-, vagy más országokba fognak szállíttatni, minden átviteli megadóztatás mellőztével, vagy, ha úgy kivántatnék, a birodalom határain belül is fogyasztási czikket képezhetnek, miután előbb megadóztattak. Ezen, most emlitett neme a kereskedésnek egészen a társaság kezeibe esnék ; de minthogy nem lehet feladatunk egyedáruságot gyakorolni — különösen kezdetben, midőn még részben avatatlanok vagyunk ezen kereskedést illetőleg — ugyanazért arra fogunk szorítkozni, hogy ezen üzletet azon kereskedők megbízására és javára végezzük, kik ezzel foglalkoznak, és akik, használva a társulat raktárait, készek commissiókat fizetni. Ha a társulat e czélra alkalmas helyiségeket Pesten nem bérelhetne, vagy nem találna, saját költségein fog egy épületet felállítani. Nagy szükség mutatkozik továbbá a magyar- és gácsországi birtokos osztálynál egy oly kereskedelmi csarnok felállítására valahol a központban, hol maguk személyesen intézhetik terményeik eladását a nagy országos vásárok alkalmával, minek például évenkint négyszer tartatnak Pesten, hova szép számú külföldi kereskedők szoktak gyülekezni. — Jelenben úgy az eladó, mint a vevő legtöbb esetben apró közvetítő üzérek kezei közé jut, kik megveszik a terményeket, s haszonnal ismét tovább eladják. — Ezek után könnyen belátható, hogy ha az üzlet commiscióban történik vagy adatik, nagyobb a lehetőség, hogy a termelők magasabb árakat érnek el, s ezzel egyidejűleg maguknak jövőre számos vevőket biztosítanak. Most még nincs szándékában a társulatnak a kivitelre alkalmas facemnek, és talán a gyapjúkereskedéssel foglalkozni, minthogy jobbnak találja egyelőre egész tevékenységét két-három fő terménynyeli üzérkedésre szorítani. Bizton lehet reményleni, hogy a magyar földhitelintézet, mely az ország legkitűnőbb birtokos osztályából alakult, a pesti kereskedelmi kamra, az országos magyar gazdasági egylet, és más kereskedelmi egyletek befolyásos tagjai készségesen fogják ezen kereskedelmi társulatot pártolni, s annak minden lehető segítségére lenni; remélhető továbbá az is, miszerint e társulat megalakítására nagyszerű aláírások fognak az országban történni. Mindenki óhajtja egy oly erőteljes kereskedelmi organisatióval bíró társulat létrejöttét Angliában, mely hitelnek és becsületes igazgatóságnak örvend az országon kívül. Mindezekre nézve már történtek megállapodások egy tapasztalt kereskedő egyéniséggel, ki mintegy 20 éve Pesten üzletet folytat, hogy ez, a már kijelölt angol igazgatóval egyetértve, a további fejlődést intézze. E kivonatilag közlött tervezet szolgáljon egyelőre tájékozásul és mintegy kiindulási pontul mindnyájunk számára, kiket a tárgy közelebbről érdekelhet; nekem csak egy hozzáadni valóm van még, az t. i., miszerint ismerve az egyéniségeket és azok hatáskörét, kik e társulat sorsát intézik, semmi kétség nem marad fenn, hogy e tervezetet sokkal előbb, mint hinnék é s mint hozzászokva vagyunk, siker és kivitel követendi. Külföld. FRANCZIAORSZÁG. A „Patrie“ szerint Carnot, Corbon, Garnier,ages, Durand, Darier s több más ügyvédek Gonet vizsgálóbíró elé idéztettek, oly czélból, hogy visszaadassanak nekik némely oly iratok, melyek a házmotozások alkalmával foglaltattak le, s melyek egyáltalában nem vonatkoznak a megkezdett vizsgálatra. Azt állítják, hogy a Drév-ügyben szereplő Ügyvédkari tagok nem fognak f. hó 28—29 kó előtt kikérdeztethetni. Az ügyvédi kar tanácsának f. hó 21 én tartott heti ülésében is szó volt a múlt csütörtökön eszközlött házmotozásokról. Tuniszban a helyzet nem változott, s még megerősítésre vár azon hír, miszerint a Khasnadar — keddig Francziaországnak ellenfele volt — az események tekintetéből a franczia politikához igyekszik közeledni. Mint magán-tudósítások jelentik, a tuniszi fölkelés élén álló arab beyraf környékére indult, hogy ott a Medjerdah törzsei közt önkényteseket foborzzon. Azonban noha ama vidék lakossága igen fanaticus, szándékát még sem viheté keresztül. Az összes törzsfőnökök azt válaszolák neki, hogy miután a rájuk kivetett igazságtalan adótól fölszabadíttattak, nyugodtan akarják magukat viselni. A „Moniteur Algérien“ következő, Ammi Musszából , f. hó 16 ról kelt tudósításokat közöl : Deigny tábornok f. hó 10-én Géryvilleből El-Abiod-Sidi Cheik felé indult; a fölkelt törzsek futnak előtte, vizi élelmiszerek szűkében, s nagy nyomorban lévén. A tábornoknak 16-én kelle El-Abiodba érkeznie. Jassuf tábornok Laghuatból Dzselfába tért vissza, miután kerülete déli részének összes ügyeit elintézte. Lebert tábornok s Lapasset ezredes hadoszlopai 14-én a meknessáknál működtek, s azoknak sok emberüket megölték. A francziák 2 holtat s 17 sebesültet vesztettek ; ez utóbbiak közt van Chati 11 én alhadnagy is. Az alkormányzó 15 én Ammi- Musszába érkezett, hol két hadoszlopa egyesülve van. Ő legközelebb a meknessák-, chikkalák- s choualákhoz menend. Martineau tábornok Bou-Chetoutban fog megtelepülni, a törzseket meggátolván a délfelé futásban. Rose tábornok — ki élelmiszerek szerzése végett Zamorádba ment — minden ellentállás nélkül vonult be Darben-Abdalláhba. Ő legközelebb a flották ellen fog működni, kik egy újabb izgató befolyása alatt vannak. A flották több töredéke lépéseket tett a kegyelem kinyerése végett. Az alkormányzó tudata velük, hogy sátraikkal s nyájaikkal a Meknessa völgyében kell összegyűlniük, s hogy ő ott jelölendi ki ama föltételeket, melyek alatt hódolniok kellenci Constantine tartományában folyvást nyugalom uralkodik, s a tebessai kerületben intézkedések tétettek, ama megtámadások visszaverése végett, mikkel a tunisziak fenyegetik az ottani törzseket. A „France" egy „Angolország s Európa“ fölirata hosszasabb czikkben azon kérdésre, ha várjon az angol kormány az öt háborúra ösztönző zajgánnak engedni, s a dán-német kérdésben szavakról tettekre fog-e átmenni, — az eddig történtek után ítélve — tagadólag válaszol. Szerinte se Pamerson, se Russell lord nem tettek ez érzést egyetlen szóval is, a parliamentben interpelláltatva, a tettleges beavatkozás szándékára. Mindemellett is azonban megörténhetik, hogy az értekezleti fáradozások teljesen meg fognak hiúsulni, s akkor Angolországnak komolyan meg kell fontolnia, ha vájjon tanácsos lenne e néla fegyvert fognia. Angolországra nézve elsőrangú érdekről van szó, s a helyzet a dán német háború kitörése óta II. Britanniára nézve tetemesen módosult. Ahol az máskor bensőségre talált , ott most bizalmatlansággal , sőt bizonyos mérvben még ellenséges indulattal is kell találkoznia, s még Dánia is csak kétkedve fogadja annak ígéreteit. Angolország saját tetováló politikája által elszigetelő magát, s még a Francziaország által neki nyújtott baráti kezet is a legfontosabb kérdéseknél s érdekeknél visszautasítá. „Nemde“ — úgymond — „Angolország ezáltal megfontolatlanul annak tévé ki magát, mi most reá bekövetkezett, t. i. hogy elszigetelve áll a nagyhatalmak közt, s nem bir többé ama saját erővel, ama tetemes befolyással, mely egy nagy népnek megengedi, hogy tekintéllyel működhessék , a nagy kérdések megoldása, az általános béke megszilárdítása, s ama véres harczok kitörésének meggátlása végett, melyek Európa jelen helyzetében még súlyosabb bonyodalmak előidézésével fenyegetőznek, s a jogossági humanitás érzelmét mélyen megsértik ?“ Lavalléea „Francziaország természetes határai“ ez, már említett röpiratban, folytatólag igen érdekes földrajzi leírását adó etész Francziaországnak; természetesen hadműtani szempontból veszi a földrajzot s vázlatának eredménye nem más, mint hogy Francziaország kellőleg védett állapotban van minden részről, csupán a Rajna felől áll nyitva az út minden ellenségnek, ezen haladtak a szövetségesek Párisba. XV. Lajos — folytatja a ligáról Lavallée — előde példáját követve, 25-re emelte német ezredei számát. Neveik valónak : Fürstenberg, Royall Allemand, Salm- Salm, Lamarck, Hessen, Darmstadt, Nassau, Royal- Deux Ponts, Royal-Baviére, Royal Liegois stb. A Rajna balpartja valóságos Élsziszlön a XVII században. Turenne a 30 éves háború idején kímélte ezen tartományokat. Most a Vauban által megerősített franczia határokra tér át Lavallée. A nymregeni béke idején Francziaország határait jelölték : 1) a lauterburg-dünkircheni egyezményes vonal, beleértve a franczia csapatok által megszállott Lothringent; 2) a Rajna a Lautertől Baselig, kivéve Strassburgot és területét; 3) a Franche■MnBHnaMBaaMMMBNMHeaaRBleteket hoz az ottani jégesők, felhőszakadások és folyamáradásokról. A folyton tartó nagy esőzések miatt a Szamos elhagyva medrét nagy károkat okoz mindenütt. Folyó hó 20 kán déltájt még jobban megáradt, a sétatért egészen elborttá, s a szöllökhöz átjáró hidat veszélylyel fenyegeti. A vízhez közeliévő házakat még aznap elönté a viz, a lakosok kiharczolkodtak mindenütt a part hosszában. A nagy gond és fáradsággal kezelt kerteket elbobta, s helyenként tönkre tette. — Épen most vesszük azon hirt, hogy az Aranyos is áthágta árkát Tordánál, Keresztes- és Egerbegynél. Részletesebb tudósításaink még nincsenek. — Szamosujvárról írják, hogy az országút vonalában Válaszút, Jenő, Bonczhida, Iklód, Szamos-Ujvár stb. stb. határait a nagy esőzések következtében a viz tönkre juttatá. A Szamos medréből több elnyire kihágott; az országút sok helyi kövektől annyira járhatlanná van téve, hogy helyreállításán 30—40 ember dolgozik. Iklód határán a vizár egy nő és leányka hulláját vetette ki. — Mint a „K. K.“-ből látjuk, Udvarhelyszéken is tetemes károk okoztattak a Somoród vizének és Várcza patakának kiáradása által. Ugyan a Ssomoród vidékén, nevezetesen Szent Mártonban és Derzsen két asszonyt sújtott agyon e férgétagok alkalmával a villám. E falukon, továbbá Slomoród, Szent-Pálon, Dályán, Almáson és Karácsonfalván jelentékenyek az árvíz okozta pusztítások. * Nem csak Erdélyben, hanem Galicziában is nagy felhőszakadások és vizáradások voltak. Ugyanis Lembergből távirják f. hó 23-káról. Ileves felhőszakadások következtében az utak sok helyen megszakgattattak. A nadvernai úti kerületben a Kárpátokban, és a delutyni főútvonalon több hidat megrongált és elsodrott az árvíz. Tegnap pedig a dobromili és mosclskai hidat rongálta meg. A Sau, Przemyslnél kiáradt medréből, s Blonie külvárost elöntötte. Zaleszczykiben ma a hajóhidat hajóival is a kikötőhajókkal együtt elvitte az áradat. * A nemz. színpadon B o i d i e u „Fehér asszony“ czímű operája igen kedvezőleg fogadtatott. Egy kissé későn került ugyan műsorozatba, de most is jobb mint soha. Boildieu zenéje bájos, dallamdús és jellemszerű. Az előadók közül a Pauli párnak jutott leghálásabb feladat, különben is ez énekes pár épen ily operákban van tökéletesen otthon. Innen a siker, innen a tetszés. A zenekart az ifjú Erkel igazgatta. * Balaton Füreden a fürdői gyógyvendégek,illetőleg családfelek száma a f. hó közepéig 123 volt. * A villányi hegységben — mint az „I. T.“ közli — a jég minden szőllőt elvert, úgy hogy az idei termés végkép tönkre van téve. A jéggel együtt oly zápor hullott, hogy némely nem elég jól takart pinezében, hová az esővíz behatott, a boros hordók ide s tova úszkáltak. * Tehát amire az „Üstökös“ kiváncsi volt : Donato a féllábú tánczos csakugyan össze akarja ütni a bokáját; hogy, hogy nem, azt nem tudjuk, elég az hozzá, hogy most Bécsben javában tanulja a csárdást és Pestre érkezve be akarja nekünk mutatni. * Az Á 1-D o n a t o czímű paródia már e héten adatik a budai népszínházban, zenéjét Strausz fiatal zeneszerzőnk készítette. A czímszerepet Partényi játsza. *Egressy Gáborról a „Főv. Lapok" a következő örvendetes hírt hozza: A beteg — úgymond — folyvást érthetőleg és elég könnyen beszél, s egyik keze kivételével minden tagját mozgathatja; arcza is, mely szélhüdéseknél rendesen eltorzul, nyeri vissza előbbi nemes alakját. Az orvosok remélnek. * Ugyancsak e lap hírei közt olvassuk, hogy Szilágyi Béláné elhunyt színésznő sírjára nem sokára díszes emléket emelnek azon jelentékenyen megszaporodott összegen, melyet az elhunyt fiatal színésznő tisztelői, barátai és férje adakoztak össze. Síremlékét most készíti Dunaiszky. * Régebben, tán évek előtt emlékeztünk egy képről, melyen művészveteránunk Barabás dolgozik, s a mely a pesti lánczhíd alapkőletételi ünnepélyét ábrázolja- E nagy s perspectiva tekintetében kitűnő festvény, mely egyszersmind az akkor jelenvolt hazafiak közöl mintegy száznak hű arczképe által is érdeket nyer, elkészült. Mint tudjuk, K. Sina tulajdona s az ő megrendelésére készitteték, mindazáltal egy ideig a műegylet tárlati helyiségében látható lesz. — A bérkocsisok önkényes zsarolásainak az illető helyről foganatba vett intézkedések folytán remélhetőleg mindenkorra vége vettetvén, óhajtandó volna, ha a házmesterek is hasonló hivatalos figyelemben részesíttetnének.A kapucsukás ideje nyáron 10 és télen 9 óra este. Ez régi szabály, de azért tudunk kétemeletes nagy házakat, hol még júniusban is hol félső kor, hol jóval tíz előtt már zárják a kaput, s a 10 óra előtt betérőtől is dijt követelnek, s ha az illetéktelen dijt megfizetni vonakodik, a házmester gorombasága emlékezetessé teszi előtte ez estét. Nem nevezünk ezúttal számot, csak azért, mert sokat is kellene megneveznünk. A szelid lelkületű házmestereknek azonban még arról sincs határozott tudomásuk, hogy a reggeli kapunyitásnak melyik a törvényes órája télen nyáron, mindenesetre szükséges volna reájuk nézve egy kis újabb hathatós instructió. A Pest város tiszti főorvosa május havi sebészeti és egészségügyi jegyzeteiből következendőket közöljük : Az időjárati viszonyok rend elleni hüvesek valának, úgy hogy több napon lehetett fagyot és havat észlelni. A légkér havi középfoka csak is -j- 1 l°ia R ra rúgott, holott rendes években ez -j- 14' R-on felül áll; a légköri csapadék 15.07, a harmat mennyisége 2.40, s igy a csapadék egész öszvege 18.45 par. vonalra rúgott, az elpárolgás 60.22 par. v. A közegészség állapota nem a legjobb, a betegesedés nagyobb mint aprilban; az uralkodó kétnemző hurutos és a hó vége felé csorvás lett. Aránylag szaporodtak az agy-és idegbántalmak, az emésztőszervek bajai és az általános betegségek, az utóbbiak közt a hagymáz és a váltólázak, apadtak átalában a légzésszervi bántalmak, de ezek közt a tüdőláb és gümőkór nagy mérvben és az utóbbiban felette nagyobb a halandóság. A kimutatott 4899 betegesedési eset közt 2882 járólag, 2017 a kórházakban fekvőleg orvosoltatott, és p. 1478 a p. sz. Rókus , 82 a szegény gyermek , 104 az izraelita s 24 a keresk. kórházban sat. — Ezekben a gyógyulási arány 47:18, a halálozási pedig 8-37% volt. — Egy-egy ezer beteg közt általában szenvedett 2 agyvérömlényben, 40 szembántalmakban, 35 tüdőlábban, 67 tüdőgümőben, 105 bujakórban, 011 himlőbék, 2 vörhenyben, 2 kanyaróban, 27 hagymázban, 25 váltólázban, 53 csúz és köszvényben hat. A halálozás nagyobb volt mint a múlt hóban, halt összesen 660 ember, és pedig 390 fi és 270 nőnemű. Életidőre nézve volt : 0—1 é. 187, 1—10 é. 96, 10—20 é. 30, 20—30 é. 57, 30—40 é. 93, 40—50 é. 64, 50—60 é. 58, 60—80 é. 65, 80 éven felül 10. A halál indokát tekintve volt : 31 halvaszülött, 29 halt veleszülött, és 24 agg-gyöngeségben, 1 himlőben, 1 vörhenyben, 7 torokgyíkban, 6 kökhurutban, 24 hagymázban, 21 hasmenésben, 1 vérhasban, 29 tüdőlokban, 164 tüdőgümőben, 58 rángásokban, 33 büdösben; öngyilkos 4 volt stb. Született 597, és pedig 321 fiú, 276 leánygyermek; ezek közt volt 212 törvénytelen; tehát ez utóbbi 35,sl°/o aránynyal. Kevesebb — 63-al— született mint halt. Házasult 152 pár. Hasznos házi állatainknál járvány nem mutatkozott. . -