Sürgöny, 1864. július (4. évfolyam, 148-174. szám)

1864-07-01 / 148. szám

mánynak a körülményekhez képest kell működnie, s nem kell idő előtt lekötni az ország haderejét. A legböl­­csebb magatartás a türelmes várakozás. FRANCZIAORSZÁG. Tudva van, hogy a Kon­stantinápolyban jun. 19-én a garantírozó hatalmak s a f­­orta képviselői által aláírt jegyzőkönyv némely rész­­eti pontokban módosítá az 1858-ki egyezményhezi pót­okmányt. A „Patrie“ arról értesül, hogy a kérdéses alkotmány módosított bevezetése a fejedelmet azon joggal ruházza föl, miszerint a létező törvényeket meg­változtathassa, a fönnálló állam­testületek törvényes közreműködésével, s minden külföldi diplomatiai be­avatkozástól menten. „Ezen közlés hiteles“ — úgymond a „Patrie.“ „Nem szükség kiemelnünk annak fontos­ságát, az egyesült fejedelemségek autonómiájának szempontjából.“ A „Moniteur de l’Algérie“ következő, jan. 21-ről kelt tudósításokat közöl, a déli tartományokbani had­műveletekről : „Az al-kormányzó jun. 17-én a mekenassákhoz in­dult. Liebert tábornok s Lapasset ezredes hadoszlopai Kernachinban s Bas-Bugharban táboroz­tak. T i 1 1 i a r­d ezredes lovassága Médauert tartá megszállva, s Martineau tábornok Bu-Chetut felé indult. 18-án Liebert tábornok s Lapas­set ezredes gyalogsága a mekenassák völgytorkait kutatá ki, maga előtt űzvén a népet s a nyájakat, me­lyek részint Tilliard ezredes, részint Marti­neau tábornok kezébe jutottak. Ama napon több mint 300 fogoly került kézre, s küldetett Ammi-Mussza felé. A francziák nagy mennyiségű marhákat és zsák­mányt foglaltak el. — Még azon este a mekenassák kegyelmet kértek, s elfogadták a rájuk szabott feltéte­leket. Azok ezenkívül 200 puskát hoztak a táborba, s lefizették a tőlük kívánt összegeket. — Jun. 15-ke óta Rose tábornok nem szűnt meg erélyesen működni Garbussa vidékén. 19-én meghódoltak neki az uled­­szurdok, kikre ő ugyanazon feltételeket szabá ki, mi­ket már előbb a hararzsákra. 21-én a 4 hadoszlop a fu­tták ellen oly combinált hadműveleteket kezdene meg, miknek eredményei — úgy látszik — eldöntők lesznek. A nagy hőség daczára a csapatok egésségi helyzete kitűnő.“ OLASZORSZÁG. A „Moniteur“ szerint a turini kormány hatályos intézkedéseket tett, minden oly ren­­detlenségi kísérletnek erélyes elnyomása végett, mit az olasz szélső pártok eszközölhetnének. Garibaldi Ischiába érkezett, hol egész ideje egéssége helyreálli­­tásáróli gondolkodásra van szentelve. NÉMETORSZÁG. A würtembergi király h a 1­á l­á r­ó 1 m. hó 25-dikén Írják az „Alig. Zung“-nak: „Vilmos király, az európai fejedelmek nestorá­­nak halála ma reggel 5 óra 10 perczkor következett be. Ezen halál átalános leveretést és fájdalmas meg­lepetést szült az egész városban, a mely, miután a király utolsó betegségéből szerencsésen felüdült, nem is tartott ily közel veszélytől, még pedig e perczben annál kevésbbé, mert a király zárt kocsiban ugyan, de mindennap kikocsizott; az utolsó szerdán Rosen­­steinba tette át lakását, és jövő kedden a wiesbadeni fördőbe akart utazni, azonban tegnap veszélyes fordu­lat állt be egészségében, mely a szomorú katastrophát vonta maga után. A király tegnapelőtt Rosensteinból meglátogata a Weil kastélyt, megvizsgálta magán mé­nese istállóit, és átmelegedve ült le, magát kinyug­­vandó, miközben a légvonal folytán meghalt. E meg­hűlést gyorsan követé az elerőtlenedés, minek folytán a királyné, ki Friedrichshafenben időzött, valamint a koronaörökös és koronaherczegnő, kik Kissingenben voltak, táviratilag értesittettek az eseményről. Az ősz fejedelem egészségi állapota éjen át annyira rosz for­dulatot von, hogy 3 órakor a királyi család jelen volt tagjai, a miniszterek és legfőbb udvarnokok, valamint a titkos tanács elnöke futárok által hivattak meg Ro­­sensteinba.A szász-weimari herczeg s h­erczegné 4­ óra­kor jelentek ml­eg a drága édesatya betegágyánál, mig Má­ria herczegnő és Frigyes herczeg csak 5 órakor, a halálos küzdelem utolsó perczeiben érkeztek meg. 5 óra 10 perczkor korunk legnemesebb s legbölcsebb királyainak egyike megszűnt élni. Emléke minden jó würtembergi szivében örökké fenmaradand, és mindig áldott leend hazánk történetében. Vilmos király 82 évet, 8 hónapot s 28 napot élt, és 47 évig, 7 hónapig, 25 napig uralkodott. Károly király 1823 márczius 6-dikán született, tehát 42-dik évében van. A harangok minden templomban zúgnak. A bol­tok a főutczákban zárvák. 10 órakor a miniszteri­, 11-kor a titkos tanács gyűlt össze,­­12-kor pedig Stuttgart székváros polgári collégiumai. A rendek —hírszerint — 14 nap alatt már össze fognak hivatni; a király halála után alkotmányszerüleg legfölebb 4 hét alatt kell összehivatniok. Senki sem akarja e váratlan halál hi­­rét elhinni.“ A „Wiener Abendpost“ következőleg ír a wür­tembergi király haláláról: „A német fejedelmek sorába másod ízben nyúlt a halál. Vilmos király felséges határszomszédját, a ba­jor királyt, kivel évek óta hasonló politikai törekvés, haladó irány köté össze, csakhamar követé. Egy hosz­­szú és tapasztalásokban, — harczias, valamint csöndes állami tevékenys­égben, végre áldásokban — mikkel a hálás nép halmozta el emlékét — drága élet szűnt meg; egy nemes, derék fejedelem szállt sírba. Vilmos király nem küzdelem nélkül érte el mindazt, mit ma Würtembergben és másutt kormányához, valamint ne­véhez csatolnak. Az erő és erély feledhetlen, mellyel az országot az alkotmányzavarokból kiragadó, a modern államélet elé vezető, és a kor forradalmi mozgalmai ellen meg­védte, mellyel az ország és egész Némethon történelmi hivatását a mozgalmak közepette, melyek mindkettőt érinték, fenntartá. Ausztria a halottban hű barátot, és azon eszmék, melyeket az a jelenkor politikai életében képvisel, meleg harczost és gyámolitót vesztettek. — Vajha Károly király kormánya alatt azon barátság és rokonszenv kötelékei, melyek bennünket Ausztriá­ban Würtemberggel összekötnek, még szorosabban fű­ződnének össze; vajha viszonyunk sohasem halne meg. Ez az óhajtás, a mely ma gyászunk közepette, bennünk ausztriaiakban és hihetőleg würtembergi barátainkban is nyilvánul.“ Az elhunyt württembergi király, V­i­­­m­o­s-nak 1844. ápr. 20-ról kelt végrendelete így hangzik: „1) Mihelyt lelkem testemet elhagyta, azt óhaj­tom, hogy azt családomon kívül — ha az ezt kivánná — csupán az orvosok s a szolgálattevő személyzet lát­hassák. 2) Ha az orvosok szükségesnek tartják, holttes­tem fölbonczoltathatik. 3) Mivel egész éltemben semmit sem utáltam any­­nyira, mint a szertartásokat s az etiquette-et, azért se holttestemnek ünnepélyes szemléje kitételét, se pom­pás temetést nem óhajtok; azok, kik engem ismertek, ezt természetesnek találandják ; a kandiák pedig meg­­bocsátandják nekem, hogy ama szertartások bámész­­kodásától fosztom meg őket. 4) Holttestem éji csendben hagyandja el a palo­tát, csupán az udvari lelkész, az udvari marsall, s a szolgálat­tevő hadsegéd kíséretében ; ezenkívül testőr­ségem megteendi nekem azon végső szolgálatot, hogy holttestemet nyughelyére elkisérje. 5) Óhajtom, mikép ezen menetet akkép intéztes­­sék, hogy az első napsugárral érkezzen meg Rothen­­bergbe ; egyetlen ágyu­lövés jelölendi a temetés végét, s a koporsó letételekor csak egy rövid ima fog mon­datni. A már évek e­lta készített sírban, elhunyt nőm, Katalin mellett óhajtok nyugodni, a­mint ezt neki meg­ígértem. 6) Az országos gyászt csupán 3 hónapra óhajtom szorittatni, s temetésem után csak 10 napon át kellene harangozni, s a személyemre vonatkozó adatokat szint­­oly egyszerűen kell a templomokban fölolvasni. 7) Mint igaz keresztény halok meg, minden el­lenségemnek megbocsátok; köszönetemet fejezem ki családomnak, bennső szeretetéért, polgári s katonai rendű szolgáimnak, hű ragaszkodásukért, s kötelessé­gük teljesitésébeni buzgalmukért, összes alattvalóim­nak, hűségükért, s a törvények iránti engedelmessé­gükért. Én Németország egysége­, önállása­­s nyugal­máért éltem, s Württembergemet mindenek fölött sze­rettem , üdv honomnak örök időkre! Vilmo­s.“ DÁNIA. A tengerészeti minisztérium közz­étéve, hogy intézkedés létetett az iránt, miszerint Pillau, Danzig, Kolberg, Kraming, Swinemünde, Greifswald, Stralsund s Barth mielőbb zároltassanak. A közzététel hajó­kalauzok által közöltetni fog a Lundon s a Belten átmenő összes hajókkal.Továbbá előintézkedések létet­tek az iránt, hogy mielőbb a schleswig-holsteini her­­czegségek keleti partjának összes bejárásai zároltassa­nak, kivévén Alsent, Arroet s más, jelenleg a király hatalma alatt álló országrészeket. A zárlat tüstént meg­szüntetik, mihelyt azok a király hatalma alá jutnak s ez iránt tüstént jelentés fog létetni. A dán birodalmi tanács következő kir. üzenettel nyittatott meg : „A hazának szorongatott helyzete és a rendkívüli kiadások, melyeket a háború okoz, szükségessé tették nekünk már most egybehívni az országos tanácsot. A háborút nem mi idéztük elő , mi mindent elkövettünk, a mi hatalmunkban áll, hogy azt elhárítsuk. Bennünket egy túlnyomó erejű ellenség megtámadott azon ürügy alatt, hogy mi nem teljesítettük az 1851 — 1852-ki ha­tározmányokat. A háború kitörése előtt vonakodtak conferentiába lépni a londoni szerződés többi aláíróval, mely a fenforgó viszályt kiegyenlítette volna. A szö­vetséges német hatalmak, miután elfoglalták a félsziget legnagyobb részét, ráálltak a conferen­­tiára, de egyszersmind kijelenték, hogy az említett határozmányok által magukat lekötelezetteknek nem tekintik. Uralkodásunk rövid ideje alatt azon keserű tapasztalatot tettük, hogy napjainkban milyen keveset nyom a tiszta jog Európának politikai mérlegében, és hogy egy király és hű népe mennyire elhagyatva le­het egy túlnyomó ellenséggel szemközt. Midőn tehát Anglia, támogattatva az összes semleges hatalmak ál­tal, azon javaslatot tette, hogy mi engedjük át a dán monarchiához tartozó és a Schlei-Dannewirktől délre eső egész területet, elhatároztuk, megtenni ezen nagy áldozatot. De ezt a német hatalmak nem fogadták el. Mi többet nem áldozhatunk. Kérjük az Istent, hogy vezérelje azoknak szíveit, kik kezeikben tartják Eu­rópa sorsát.“ DUNAFEJEDELEMSÉGEK. Mint a franczia la­poknak B­u­k­a­r­e­s­tből jun. 26-ról távírják, K­u­z­a fe­jedelem szerdán Giurgevóba érkezvén, ott nagy lelkesüléssel fogadtatott. Egy ott állomásozó török hadi­hajó ágyulövésekkel üdvözli a fejedelmet. Bukarest­be­n a fejedelem szintoly lelkesült fogadtatásban része­sült. Oláhországban szinte átalános vizáradás van, mely a hidakat s falvakat levonta. Bukarestnek több város­részét is elönté a viz. A fejedelem — ki azokat lóháton járta be — csak úszva juthatott el a leginkább fenyege­tett vidékekre. Ő segélyzést szerveztetett, pénzt s ke­nyeret osztatott ki, s minden piaczon sátrakat állíttatott föl. Az egész helyőrség lábon van. A fejedelem kon­stantinápolyi útjának politikai eredményei átalános örö­met okoznak. A pesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei. _____________Csütörtök jun. 30. 1864.________________ Zárár­folyam pénz 97.25 86.10 114.60 45.45 151.50 90.50 95.­129.50 87.50 105.— 48.— 24.-94.50 32.-28.50 27.50 28.75 18.25 19.­12.50 17.50 K­oza Ál Borke méz Viasz Szesz bánáti tiszai 8%, fontos 5.40—5.60. 6.28—6.43. Búza (fehérm. *186 font. 5.20—5.45. 6.20—6.34. bácskai 8%s font. 5.10—5.20. 6.07—6.11. mohácsi — — — f. 3.50—3.60. 4.49—4.50. ( serfőző-árpa f. 3.05—3.15. 4.36—4.44. r.,a ) abrak-árpa f. 2.50—2.60 3.78—3.82. Káli W,6 fontos 2.25—2.32. 5.00—5.10. Tengeri öreg *%4 fontos 3.40—3.45. 4.15—4.11. Bab Höles Liszt •’3 6 8%8 fontos 5,00—5.50 6.00—6.10. 8­/81 fontos 3,40—3.70. 4.20—4.51. sz. 13.40. 1 sz. 12.60. 2 sz. 11.60. „ 10.60. 4 „ 9.40. 5 „ 8.— „ 7.— korpa 2.60. lisztsöpredék 4.50. Olajmagvar káposzta-repere 6 ft erősen kinál­­tatott. 1 luezerni magyar 34% 36 ft. Lóhei-iuag 1 „ franczia 42—44 (szíriai vörös 2514 26% „ , 1 nyersáru szállítm. 24% ft. , kétszeres finomított — — k­epczeolaj Olajpogácsa repeze len Zsiradék, Disznózsír (Pestv.készít. 38% 38). , „ vidéki 35—36 ft' (szerb — 26—26% ft. magy., régen szárított 32—32% ft. bánáti, erdélyi helybeli tábla 34 — füstölt 34—35 11862-ki hordóban 6%—7 ft. j 1863-ki 1 7%—8 ft.­­ magyar fehér 15%—16 ft. békés 14 %—15 ft kék házi hamu 13—13%. illiria 18—19 ft. Gubacs I. 9%.—10. n. 7%—8%. Hl. 5-5% kr.­­ fehér 32—33 ft. (vörös 31—32 ft. nyers 18­%—19 ft. I csepegtetett 18—19 ft. Rozsnyói 123—125 fta­s slavoniai —• 1— 51% kr. névérték. 0 Szalonna Török-szilva Vaspálya * A személyszállító gőzö­sök menete 1864. apr. 13-tól Lefelé. Esztergomból Pestre r­eg. 6 ór. a he­lyi gőzössel és d. u. 4 óra tájon a bécsi hajóval. Váczról Pestre naponta 7­% ór. reg. és 1% ór. d. u. a helyi gőzössel és este 5 óra tájon a bécsi hajóval. Pestről Soroksárra, Ráczkevibe Tas­sig naponta 3 k ór. d. u. Pestről Bajára és Mohácsra naponta reggeli 6 órakor. Pestről Eszékre, Zimonyig hétfőn, szerdán, szombaton 6 óra reggel. Pestről Orvosa, Giurgevo, Galacz- és Konstantinápolyba szerdán 6 óra reggel. Zimonyból Orsóva, Giurgevo, Galacz és Konstantinápolyba csüüörtökön hajnalban. Felfelé. Pestről Esztergomba naponta 4 ór. d. u. a helyi gőzössel és 6 ór. este a bécsi hajóval. Pestről Váczra naponta 10 ór. d. e. és 4. ór. d. u. a helyi gőzössel és 6 ór. este a bécsi hajóval. Pestről Sz.­Endrére és Bogdányba naponta 4 ór. h. u. Mohácsról Bajára és Pestre naponta 8 ór. este.­­ estre naponta 4 óra reggel Zimonyból Pestre hétfőn, szerdán, szombaton 2 ór. éjjel. Orsováról Zimonyba és Pestre pénte­ken reggel. Bécs, indul 7 ór. 45 p. r. —­8 ó. este Pozsony, ind. 10 ó. 24 p. r. — 10.49 p. e. Ér.­Újvár ind. 1 ó. 20 p. r. — 1.48 p. ér. Pest, megérk. 4 ó. 37 p. d. u. — 5.27 reg. Pest, indul 5.35 perez. d. u. — 6.25 reg. Czegléd, ind. 8 ó. 9 perez este—9.7 reg. Szeged, indul 12.17 p. d. e. —3.50 d. u. Temesvár, ind. 5.30 reg. érk. 10.10 este. Baziás, érk. 11.51 reggel. Baziás Bécs Baziás, indul 5­­. 45 p. d. u. Temesvár, ind. 10.32 éj. — 5.19 reggel. Szeged, indul 2.25 reggel — 12.15 d. e. Czegléd, indul 6.29 reggel — 6.31 este. Pest, érkezik 8.45 reggel — K37 este Pest, indul 9.55 reggel — 9.30 este. Ér.­Újvár, ind. 1.50 d. e. — 1.3 reggel. Pozsony, ind. 4.45 d. n. — 4.3 reggel. Bécs, érk. 5.33 d. n. — 6 óra reggel. Buda-Triest. Buda, ind. 6 ó. 30 p. r. — 5.15 d. u. Fehérvár, ind. 8.43 r. — érk. 7.20 este. Kanizsa, ind. 1.43 d. u. — érk. 10.10 e. Pragerhof, 5 ó. 2. p. d. u. — érk. 5.8 r. Laibach, 2.11 éjjel. Triest, érk. 8.15 reggel. Triest-Buda. Triest, ind. 6 ó. 45 p. d. u. Laibach, ind. 12.57 éjjel. Pragerhof ind. 9.30 r. — érk. 10.55. Kanizsa, ind. 1.19 d, u. érk. 5.42 reg. Fehérvár, ind, 5 ór. 59 e. — 7.10 reg. Buda, érk. 8.3 este. — 9.14 d. e. Felrérvár-Bécs. Fehérvár, ind. 10 órakor reggel. Uj-Szőny, ind. 1 ór. 30 d. u. Bécs, érk. 7 ór. este. menetek. Bécs-Fehér­vár. Bécs, ind. 7 ó. 45 p. reggel. Uj-Szőny, ind. 2.10 d. u. Fehérvár, érk. 5 ó. 45 p. este. Czegléd­i Miskolcz-Stassa-Várad. Czegléd, ind. 9 ó. 27 p. reggel. Szolnok, ind. 10.27 reggel. P.-Ladány, ind. 1.26 délben. Debreczen, ind. 3.­­ d. u. Tokaj, ind. 5.25 p. d. u. Miskolcz, ind. 7.29 este. Kassa, érk. 10.34 este. P.-Ladány, ind. 1.58 d. u. Várad, érk. 4.38 d. u. Czegléd-Arad. Czegléd, ind. 9­­. 47 p. reggel. Szolnok, ind. 11.19 d. u. M.-Tur, ind. 12.54 délb. Csaba, ind. 3.21 d. u. Arad, érk. 5.27 d. u. Hassa-M­iskol­cz-Várad- Czegléd. Kassa, ind. 5 ó. reggel. Miskolcz, ind. 7.52 reggel. Tokaj, ind. 9.35 d. e. Debreczen, ind. 12.12 d. e. P.-Ladány, ind. 1.45 d. u. Szolnok, ind. 4.44 d. u. Czegléd, érk. 5.41 d. u. Várad, ind. 10 ó. 6 p. reggel. P.-Ladány, ind. 12.48 d. e. Czegléd, érk. 5.41 d. u. Arad-Czegléd. Arad, ind. 9­­. 50 p. d. e. Csaba, ind. 12.6 d. e. M.-Tur, ind. 2.32 d. u. Szolnok, ind. 4.22 d. u. Czegléd, érk. 5.33 d. u. Bécs-Baziás. Az adott-vett értékek, pénznemek megnevezése. Befize­tett Az adott-vett értékek, pénznemek megnevezése. Bank töri. kamat. Részvények darab­számra. Kereskedelmi bank. . Pesti takarékpénztár . Budai takarékpénztár . Ó­budai takarékpénztár Pesti hengermalom . . Pannónia gőzmalom . Kereskedelmi épület . Lánczhíd ..... Alagút........................ Magyar biztosító társulat Pannónia kölcsönbiztosító társulat ................... Balatoni gőzhajózás . Sz.-Istváni kőszénbánya Pozsony- Nagyszombati I. kibocsátvány . . II. kibocsátvány . . Rima-Murányi bánya . Brassói vasbánya . . Domokosi Kux . . . II. záloglevelek. Földhitelint . . . 5­­2% „ jövedékjegy 6% III. Pénznemek. Cs. iden­ arany . . . Cs. értékarany . . . Cs. körarany .... Napoleon d’or.... Angol Souvereign . . Osztrák ezüst. * • • szelvény. Szövetségi taller. . . Porosz pénztárt utalv. • Angol bankjegyek­e­t • [ ’'m­ozia. „ ... Váltók 3 hóra. II Augsborg p. 2% 100 írt. Frankfurt.... 100 „ 3% Hamburg. . . .100 „4 500 665Lipcse, tallér . 100 „5 60 1030London, Livre . .100 „8 — 390Majland, Lira . .100 „8 40 85Páris, frank . . 100 „6 500 1125Bécs, rövid látra ---1000 1290 „ hosszú „— 210 340 borsjegyek a bécsi 525 385 tőzsdén. 105 681839-ki­húzás decz. 1. 300 4351854-ki „ jul. 1. 2901860-ki „ aug. 1. 200 Hitelint. „ jul. 1. 157%— Dunagőzhaj. ház. jul. 1. 100 180Triesti 100 ft „ jun. 1. — „ 50 ft „ jan. 2. 210— Budai köles. „ jun. 15. 210 80Eszterházy „ jun. 15. — — Salm „ jul. 15. *--— Pálffy „ sept. 15. — — Clary „ jul. 31. St. Genois „ aug. 1. — 86.50Windisehgrätz „ dec. 1. — 99.50Waldstein „ jul. 15. Keglevich „ május 1. — Como-jegyek „ jan. 2. 5 47 A bécsi börze távira-9.20 ti sürgönye. 11.58 113.755% Metalliques . . 71.20 113.75Nemzeti............... 79.70 — Bankrészvény. . . 95.50 1.71%Hitelintézeti részv. 784.— — 1860. sorsjegy . . 191.40 — London ...... 114.80 ,»tb! Ezüst.................. 113.50 97.­Arany....«., 5.47 Táviratok. Hamburg, jun. 29. Kopenhágai magán-tudósí­­tások biztos kútfőből jelentik, hogy a dán hajóhad leg­közelebb nem fog az éjszaki tengerre menni. E szerint alaptalan azon aggodalom, mintha Helgoland közelé­ben a dán s német hajóhadak közt összeütközés fogna történni. Flensburg, jun. 29. Ma nap följöttekor 11 po­rosz zászlóalj az alseni Sundon, Sonderburgtól éjszakra átkelt, s a dán csapatokat, melyek teljes visszavonulás­ban vannak, visszaverte. A poroszok vesztesége cse­kély. A „Rolf-Krake“ pánczélos-hajó megtámadását a porosz ütegek visszaverték. Hamburg, jun. 28. A „Börsenh.“-nak Bremer­­hafenből kelt távirati közlése szerint, ma reggeli 9 óra­kor egy porosz pánczélos-corvette érkezett oda, „Ped­ro“ név, s portugali lobogó alatt. Kopenhága, jun. 27. A hadügyministerium­­hoz következő jelentés érkezett: Az ellenséges ütegek ma reggel a „Rolf-Krake“-t, mely Alsfoerdén átkelt, s a dán munkás­csapatokat lődözték. A „Beri­ Zig“-nak Fühnenből távírják, hogy 2 porosz ágyu­naszád átkelt az Eider csatornán, s a kol­­dingi révbe érkeztek, hol megfeneklettek, s még most is ott állanak. Ugyanazon lap jelenti, hogy a Haders­­lebenben megkezdődött ülésszak rögtön fölfüggesztetett. A fölfüggesztés oka nem tudatik. Hamburg, jun. 29. Itt általános öröm uralko­dik a fölött, hogy az Alsenbe átkelés oly gyorsan esz­közöltetett. A dán csapatok menekülnek, hogy hajóra üljenek. Berlin, jun. 29. A „Spen. Ztg“ szerint legkö­zelebb a szövetség­gyűlésnél azon indítvány fog elő­terjesztetni, miszerint Schleswig-Holstein egyesítve a szövetségi nagyhatalmak közös igazgatása alá helyez­tessék, míg az oldenburgi s augustenburgi igények megbírálása után az öröklési kérdés el nem döntetett. Ez lenne egy új egyezmény tartalma Poroszország s Austria közt, melyek egészen egyetértenek. Rendsburg, jun. 28. A követi testület tagjai­nak fele, a város­ tanács csali összeütközés miatt, a hiva­­talbóli elbocsáttatásért folyamodott. London, jun. 28. Az alsóházban Disraeli hétfőre indítványt jelent be egy oly fölirat iránt, mely­ben a királynőnek köszönet fejeztetnék ki a jegyző­könyvek előterjesztéséért, s fájdalom nyilvánittatik a fölött, hogy az értekezlet bezáratása eredmény nélkül maradt, s hogy a kormánynak Dánia épségét megőr­­zeni nem tudása Angolország európai befolyását meg­­gyöngité, s ezáltal a béke-biztositékokat kevesetté. — K i n g t­a k e ehhez módosítványt jelent be. Jun. 29. A tegnapi ellenzéki meetingen 231 alsóházi tag volt jelen. Derby gróf világosan kije­lenté, hogy a toryk nem kötelezhetik magukat harczias politikára. Páris, jun. 28. A mai „Moniteur“ közli: Com­minge­s-Guisortd gróf Brüsselben, Reculet gt*. Lissabonban, Me­­­inzes-Fresnoy vicomte Mün­chenben és C­a­d­o r­e marquis Karlsruheban követekké neveztettek ki. D r e s d n , jun. 29. Ma a „Dresdn. Journ.“ kö­vetkező tartalmú londoni táviratot közöl : A német meghatalmazottak válaszolást tartottak fönn maguknak, az értekezletben a végórában közlött hiányos s egyol­dalú refumére. Berlin, jun. 29. A vámegyleti szerződések Po­rosz­, Szászország, Kurhessen, Thüringia, Braunschweig és Frankfurt közt tegnap itt megköttettek. A tárgyalá­sok Oldenburggal folytattatnak. Altona, jun. 29. A schleswig-holsteini újság irja : A schleswig-holsteini összbizottmány elhatározta, hogy Frigyes herczeghez felirat intéztessék és ré­szére az oldenburgi trónkövetelés alkalmából a schles­wig-holsteini nép rendületlen hűsége és hódolata bizto­­sittassék. Frankfurt, jun. 29. Berlinből mai kelettel je­lentik . Az itteni vámkonferentián képviselt kormányok, közöttük Frankfurt, Baden és Kurhessen, véglegesen új vámegyleti szerződést kötöttek és tegnap délután alá is írták. Oldenburg herczegséggel a tárgyalások még függőben vannak, de a megkötéshez közelgnek. D­r­e­s­d­a, jun. 27. (Este.) Az első kamra mai ülésében Z­e­h­m­e­n indítványt ten­t az államtanács felhívására, miszerint a szövetségnél oda működjék, hogy a Dánia ellen folytatandó háborúban az összes né­met­ szövetség részt vegyen és a háború a szövetség ügyének nyilváníttassék.“ A kamra ezen indítványnak bizottmányhoz leendő utasítását határza el. A mai „Dresd. Journ.“ közzéteszi a vámegylet folytatása felett kötött szerződés megerősítését Szász é­s Poroszország közt. A szerződés 5-dik §-a Porosz- és Szászország közös feladatának jelöli ki ez államoknak az 1853-ki februári szerződés által megállapított viszo­nyát Angliához, hogy az a császári államhozi benső vo­natkozásaiban és a közlekedés érdekeinek megfelelő irányban, tárgyalások utján tovább kifejtessék. Danzig, jun. 27. (Este.) A „Danz. Zig“ je­lenti : Három dán hajó békeköveti lobogó alatt meg­hozta az ostromzár kijelentését. A semleges hajók húsz napi határidőt nyernek az elevez­ésre. Flensburg, jún. 29. (Este) Reggeli 2 óra­kor dereglyehidak vezettek Alsen szigetére, mire mindkét részről megkezdetett az ágyutüzelés. Egy óra alatt a hidak fel voltak állítva. 4 órakor az első po­rosz csapatok már Alsen szigetén voltak. A csata folyvást tart, a hátráló dánok állásról-állásra vitézül harczolnak. Délutáni 2 órakor a poroszok már Volle­­rup­ és Alkebüll-ben voltak. Frigyes Károly herczeg Sonderburgnál kelt át, míg a főátkelés Sand­­bergnél történt. Az átkelésnél 100 ember veszett el. Sonderburgban végre atezai harcz fejlett ki. Flensburgba 1000 fogoly kisértetett. Berlin, jun. 29. A mai „Spen. Ztg“ egyik czik­­ke a német nagyhatalmak által a szövetséggyűlésen te­endő javaslatokról a többi közt ezt mondja : Az volna szándékban, hogy Jütland egészen elfoglaltassék és zá­logba vétessék, valamint ott adók hajtassanak be, és a befolyt pénzek a két nagyhatalom hadipénztáraiba szál­líttassanak. A ma reggel Alsenbe érkezett porosz csapatok az ellenséget Heruphoffig visszaűzték, a schleswig-holsteini harczban sebesültek részére Pest város tanácsánál begyült adományoknak. Özvegy Koller Ignáczné 2 ft, Eiszen Ede 1 ft, kisebb adományokban 1 ft, Oestreicher D. 10 ft, Essigmann János 1 ft, kisebb adományokban 20 kr, a pesti magyar kereske­delmi bank 50 ft, Ehrenstein és fia 2 ft, Stein Hirschl 25 ft, Oppenheim testvérek 5 ft, Fürst Károly 5 ft, Wolfner Gyula 1 ft, Weltner József 1 ft, Guttmann Lajos 1 ft, Laszk Móricz 1 ft, Forchheimer Lajos 1 ft, Buchwald Dániel 1 ft, Lederer Adolf 1 ft, Neufeld Mór 1 ft, Koppy Sándor orvos 2 ft, Sga­­litzer W. 5 ft, Kohn Hermann 1 ft, Steiner Mór 1 ft, Neu­­schloss Adolf 1 ft, Engelbert Borrich 10 ft, Beimel Jakab 5 ft, Schneider József 5 ft, Beinitz L. 2 ft, Findely 1 ft, Weil 1 ft, Barber Simon 5 ft, Kohn Ignácz 1 ft, Haris, Zeillinger és társa 10 ft, Itzeles Manó 1 ft, Deutsch József 1 ft, Rosen­zweig 3 ft, Hanover Miksa 2 ft, Topits József 1 ft, Schönfeld Hermann 5 ft, a pesti kegyesrendi ház 5 ft, Nagy Márton 3 ft, Horváth Oyrill 2 ft, Reisinger János 2 ft, Szepessy Imre 2 ft, Blum Jakab 4 ft, Névtelen 1 ft, J. M. N. 2 ft, Jakobo­­vits A. 1 ft, B. Neumayet 1 ft, kisebb adományokban 1 ft, Fleischmann Mór 5 ft, Grabovszky György 2 ft, a kir. szab. nagykereskedő testület 50 ft, Tiry János 2 ft, Popper Her­mann 1 ft, Taub Simon 1 ft, Zeilinger József 5 ft. (Folytatás köv.) Felelős szerkesztő: Kecskeméthy Aurél.

Next