Sürgöny, 1864. augusztus (4. évfolyam, 175-198. szám)
1864-08-07 / 180. szám
180. I n. Negyedik évi folyam. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Győri Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek visszautasittatnak. : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 11 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bályogdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hirdetéseket átvesznek a következő urak: Majnái Frankfurtban filusi.Mi Gnió; Hamburg -Altenában és Vngler; Hamburgban Türliti«iili Jakul»; Lipcse deu Engler SS., db furt uraknál. Hilda-Pest, Vasáru»]» augustus 7. 1864. Elő fizetési árak ? Naponta postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Félévre........................10 frt. Félévre ..... 8 frt. 50 kr. Negyedévre...................5 „ Negyedévre .... 4 „ 50 „ HIVATALOS MÉSZ. Ő cs. kir. Apostoli Felsége legkegyelmesebb Urunk nevében sat. Hivatalos utón nyert tapasztalatok szerint a csődperekbeni 24 órai, illetőleg 3 napi felebbezési határidők a változott törvénykezési viszonyok között élannyira rövideknek mutatkozván, hogy a csődbíróság székhelyétől távolabb lakó fél felebbezését az érintett határidők alatt gyakran be sem nyújthatja, — az ideigk törvénykezési szabályok 98. §-ban megállapított 15 napi felebbezési határidő ezennel a csődperekbeni felebbezésekre is kiterjesztetik, s a hazai csődbíróságok ezennel oda utasíttatnak, miszerint az illető feleknek ezen kiterjesztett határidő alatt benyújtandó felebbezési beadványait minden nehézség nélkül elfogadván, azokat a fenálló e részbeni átalános szabályok szerint elintézzék. — Kelt a birodalmi fővárosban Bécsben Austriában július hó 28-án 1864. évben. A magy. k. helytartótanács elnöksége Molnár Lajos r. a. cs. k. szolgabirósági tollnokot m. k. helytartótanácsi fogalmazóvá nevezte ki. Bihar megye főispáni helytartója Veress János megyei főszolgabírót törvényszéki ülnökké, és Kosztin Tamás főszolgabiró czimmel felruházott alszolgabirót megyei főszolgabíróvá nevezte ki. Csongrád megye főispáni helytartója a tiszáninneni járás főszolgabirája mellé tiszteletbeli esküdtekké Kotolyár Antalt és Farkas Mihályt, a k.m.-vásárhelyi járás főszolgabirája mellé pedig ugyancsak tiszteletbeli esküdtté Nyizsnyai Gusztávot nevezte ki. Szabolcs megye kormányzó első alispánja doctor Fitz Józsefet megyei főorvossá nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. Bécs, aug. 5. G. C. A magyar kir. udv. kanczelláriában, mint értesülünk, a legélénkebb tevékenység uralkodik, hogy az ő Felségétől helybenhagyatott igazságügyi reformok a lehető siettetéssel valósíttassanak. Az udv. kencellária vezetői a politikai tekintetből szükséges reformokra is a legteljesb figyelemmel vannak s mindenekelőtt az egyes megyék kormányzatában definitivum megállapítása czéloztatik. E tekintetben, mint minket biztosítanak, legközelebb többféle változások várhatók. B. Reichenstein alkanczellár, az érd. kir. udv. kanczellária vezetője, holnap N.-Szebenbe megy, hogy az érd. országgyűlésen képviselői helyet elfoglalja. Távolléte alatt az érd. udv. kanczelláriát a N.-Szebenből néhány nappal ezelőtt visszatért b. Friedenfels udv. tanácsos tagja vezetni. Az III jr nemzeti congressus megnyitása. (Hivatalos távirat.) Karlovitz, aug. 4. (Este.) Ma nyittatott meg a választási congressus. A cs. kir. udv. biztos megnyitó beszéde után a metropolita-helyettesnek a congressushoz és biztoshoz intézett beszéde következett, melyben megemlékezett a megboldogult patriárcha nagy érdemeiről, kire ünnepélyes „vjecnaja pániját“ hangoztatott. Dr. Hadzic kinyilatkoztatja, hogy „jóllehet ő a legfő rendeletekből a legteljesb bizalmat meríti, mindazáltal küldöttjei meghagyásából kénytelennek hiszi magát azon indítványt tenni, miszerint az egyházi és iskolai viszonyok szabályozásának félreismerhetlen sürgős voltánál fogva a tárgyalási congressus a választást megelőzze.“ Dr. Miletic az 1769- és 1790-diki congressusoknál követett eljárásra hivatkozik, s a synodust végrehajtó orgánumnak tekinti, míg a congressusnak törvényhozói hatalmat tulajdonít; ez határoz az elválási kérdésben. Ennélfogva a patriarchaválasztás és synodus előbb megtartása nem szükséges. tehát a kérvényezés mellett szavaz, hogy a tárgyalási congressus megtartása a választás előtt megengedtessék. Mikovic, Ludaic és Brankovic pártolják dr. Miletic indítványát. A cs. biztos a kormány jogának tartja a tárgyalások menetének meghatározását; nem találja igazoltnak a bizalmatlanságot, kérvén a gyűlést, hogy az egybehivás világos czélját szem elől ne tévessze, s ily kitűnő jogok gyakorlatát bizalmatlan felfogásnak áldozatul ne hozza, mivel ő — elődjeihez hasonlólag — ezen eltérést meg nem engedheti; de az egyetértést a legbensőbben óhajtja. A n deic archimandrita a kérdést a megmvó leirat és a keleti orthodox egyház canoni törvényeinek törvényes terére viszi át. Kimutatja, hogy a románok elválása hierarchiai és dogmatikai-lelkiekbeli tekintetben a metropolita ítélete alól el nem vonatkozik, hogy a püspökök a metropolita nélkül synodust nem tarthatnak s nélküle a tárgyalási congressusban is érdemlegesen közre nem működhetnek. A legfelrendelt sorrend tehát megfelel a keleti orthodox egyház autonómiájának, szellemének s érdekeinek. Az 1769- és 1790-diki congressusoknál követett eljárás ellen az akkori püspökök tiltakoztak. Kusevics főispán köszönetet mond mindenekelőtt az udv. biztosnak, hogy ezen fejtegetést a kedélyek megnyugtatására megengedi; e a legfeleiratokban, a már más vallásoknak részben megadott legk. engedményekben és az érvényre jutott alkotmányos elvekben a népóhajtások legkegyi meghallgatásának legtökéletesb garantiáját látja, s ezélizerűnek találja, hogy a legfelrendelt sorrend teljes bizalommal elfogadtassák. Trifunac szintén a választás mellett szól, és Voic azt mondja, hogy a nemzet sajátkép csak azt kívánja, miszerint a tárgyalási congressus a synodus után közvetlenül megtartassák. Petrovics főispán , óhajtja, hogy a törvényes tért el ne hagyják, azért a választáshoz kezdjenek, előbb azonban a cs. üdv. biztos felkérendő lenne annak megengedésére, hogy a választási congressuson kívül Ő Felségéhez kérvény intéztessék, s az a cs. biztosnak átnyujtassék, melyben a legf. engedély kikérendő lenne, hogy még ezen congressusból a synodussal megállapítandó programra elhatározása végett bizottmány választassák, következőleg, hogy ezen congressus csupán elnapoltassék és közvetlenül a synodus után legk. ismét összehivassék. Örvendetes általános felkiáltások közt ezen indítvány az udv. biztosrészéről elfogadtatott, és igy a congressus megnyitása fényesen befejeztetett. Ma és holnap történik a választás, Egyleti tudósítások. A Szent Ulászlás társulat 1864-dik évi Julius 14-én tartott Illik közgyűlésének jegyzőkönyve. (Vége.)) Kubinszky Mihály kalocsai kanonok úr ő nagysága örömét fejezte ki a felett, hogy az imént felolvasott §, ama nagyhorderejű szabványt is tartalmazza , hogy „a közgyűlés Pesten kívül az ország más, kivált érseki s püspöki városaiban is megtartathatik“ , és befejezésül abbeli kívánatot nyilvánítja, hogy a Szent István- és Szent László-társulat közgyűlései tartásának ideje egyetértőleg akként tűzetnék ki, hogy ki az egyikre megjelenik, a másikon is részt vehessen. — Kovács József királyi táblai praelatus ur ő nagysága vele egyetértve, felvilágosítás gyanánt azt is nyilvánította, hogy ő az indítványozó által javaslott, mind a két említett társulat részéről ugyanegy időben tartandó közgyűlések alatt nem ,rendszerint, az oda tartozó összes ügyek tüzetes s kimerítő tárgyalására kiterjeszkedő, hanem a két társulatot főleg a vidéken ismertető, az irántuk való részvétes buzgalomnak tágabb körökbeni ébresztéses ápolására irányzott, leginkább lelkesítő felszólamlásokból álló, rövidebb tartamú közgyűléseket ért, és ezeknek ugyanegy időbeni tarthatását annál inkább kivihetőnek véli, minthogy kevés tagja lesz a Szent István-társulatnak, ki nem volna egyszersmind a Sz.Lászlóról nevezettnek is tagja; ezen kívánat, mint olyan, melynek valósulása mind társulatunkra, mind a katholikus hitélet és vallásos érzelem fejlesztésére s szilárdítására kétségkívül üdvös hatással volna, a közgyűlés azon szándékának nyilvánítása mellett jegyzőkönyvbe vétetni határoztatott, hogy annak kivitele, ha és mihelyt erre kedvező alkalom kínálkozni fog, megkísértessék. Egyébiránt a választmányi javaslat felolvasott §-át illetőleg, annak 1-fő pontja, nehogy különben a közgyűlésnek, a felmerülő szükség által netalán igényelt évenkénti többszöri tarthatása kizárva látszassák, t. Lonkay Antal lapszerkesztő úr indítványához képest a „legalább egyszer" szavak hozzáadásával ekként bővíttetett: „A társulat évenkint legalább egyszer közgyűlést tart, melyre a védnökök stb. ugyanazon, végső pontja pedig, —a Pesten kívül tartandó közgyűlések helyének meghatározása, az érsek-elnöki excja által ez iránt tett kérdés folytán, a közgyűlés jogául nyilváníttatván, — erre figyelve következő szerkezetet nyert: „A közgyűlés Pesten kívül az ország más, kivált érseki és püspöki városaiban is megtartathatik, mely esetre mindig az utolsó közgyűlés fogja a legközelebb tartandónak helyét meghatározni" k) A választmányi javaslatnak a régi szerkezet 15. §-át pótló 12. §-a, a választmány évenkénti megújítása, illetőleg megválasztása iránt változatlanul elfogadtatott.) A választmányi javaslatnak a társulati ünnepekre vonatkozó, a régi szerkezet 16. §-nak helyébe léptetett 13. §-a, miután a „sz. Erzsébet asszony“ helyébe Reményi József segédlelkész úr által ajánlott „sz. Erzsébet özvegy“ kifejezés mellőztetett, valamintugyanazon javaslatnak a régi szerkezet 19. §-át pótló 14. §-a is változatlanul elfogadtattak, és a régi szerkezet 17. és 18. §§-ai a választmány javaslatához képest egyszerűen kihagyandóknak találtattak. Az alapszabályok ekként módosított szövege a szükséges egyházhatósági s kormányszéki helybenhagyás végett a főmagasságu bibornok, herczeg-primás s esztergomi érsek ő eminentiájához s a nagyméltóságu magyar kir. helytartótanácshoz felterjesztetni határoztatott. 9) A társulati tisztviselők választására kerülvén a sor, és pedig a) az alelnököket illetőleg: elnök érseki excja kiemelvén az eddigi alelnökök mgos Danielik János czimz. püspök s Fluck Ede hétszemélynök uraknak a társulat körüli jeles érdemeiket s annak ügyei iránt tanúsított ritka buzgalmukat, őket nem annyira újra választandóknak, mint inkább tisztek további viselésére felkérendőknek indítványozta; mely indítvány közhelyesléssel fogadtatván, ahhoz képest Danielik János püspök s Fluck Ede hétszemélynök urak ő mltgaik, mint a társulat alelnökei lelkes éljenek közt kikiáltattak; a minek folytán Danielik János püspök-alelnök ur ő mltga megköszönvén a benne helyzett bizalmat s további szolgálatait a társulat részére egész készséggel felajánlván, előadja , miként az elnöki teendők mindinkább növekedő halmaza szintúgy, mint főleg a társulatra nézve kedves kötelem gyanánt tekintendő azon indok, hogy könnyebbség szereztessék az érsek-elnök ur ő exejának, kit, bár terhes tisztéről lemondani készült, a társulat részére megnyerni ismét sikerült, az alelnökök szaporítását sürgősen igényli; miért is még két alelnöknek, névszerint a Kovács József kir. táblai prülatus önsga által a gyűlés köztetszésére ajánlott Huszár Ferencz alországbiró uz őnsgán kívül, a társulat titkárának Hopf Jánosnak megválasztatását kitűnő buzgalma, ügyessége s egyéb jeles tulajdonainál fogva annál inkább inditványozza, minthogy ő különben is az érsek-elnök ur ő exja oldala mellett lévén, neki az elnöki teendők teljesítésében mindig kész segélyül szolgálhat, mely indítvány általános helyesléssel fogadtatván, az eddigieken kívül még nagyságos Huszár Ferencz alországbiró ur és Hopf János tiszt, kanonok alelnökökké egyhangúlag megválasztattak. b) A titkári tisztre Róder Alajos tékanonok ur ő nagysága, feltéve, hogy ezt a Szent-István-Társulat ellenzeni egyátalán nem fogja, e társulat hason minőségű tisztviselőjét Ágoston Antal urat ajánlván és ezen ajánlást Kovács József praelatus ur ő nagysága annál inkább pártolván, mivel nem is gondolható, hogy a Szent István társulat ellenezné, hogy saját titkára vele rokon társulatunknál ugyanezen tisztséget elvállalja : társulati titkárul az ajánlott Ágoston Antal ur egyhangúlag megválasztatott/ c) A pénztárnoki tisztség elvállalására Kovács József praelatus ur ö magának közhelyesléssel fogadott indítványához képest főtiszt. Novákovics János pápai kamarás s papnöveldéi aligazgató úr, ki a Szent-István-Társulat pénztárát is már tizenkét év hosszú során át páratlan pontossággal s ernyedetlen buzgalommal minden dij nélkül kezeli, felkéretni határoztatott; és hogy a helybeli s némely vidéki tagok s gyűjtők által közvetlenül a pénztárba beszolgáltatni szokott részletfizetések bevételezésében s egyéb teendőiben segélyére legyen, Rada János szt.-István-társulati ügynök ur melléje segédül s pénzszedőül megválasztatott. — Ezután 10) A társulat igazgató-választmánya lévén megújítandó, annak tagjaiul részint érsek-elnök ur ő excellentiája kijelölése, részint egyes tagok ajánlása folytán azon budapesti s vidéki tagok választattak meg, kiknek névsorát már adtuk. 11) A tárgyalási sorozat szerint az egyes tagok által teendő indítványok előadása következett. 12) Befejezésül Danielik János püspök alelnök ur ő méltósága ékes szerkezetű beszédben megköszönvén érsek-elnök ur ő excjának mind társulatunk ügyeinek eddigi, közel negyedfélévi elnökösködése alatti szorgos, mind a mai közgyűlés tanácskozásainak tapintatteljes s sikerdús vezetését, miután érsek-elnök ur ő excja ennek viszonzásául kölcsönös legszivélyebb háláját mind a felszólamlott mért, püspök-alelnök úr, mind a közgyűlés valamennyi tagjai irányában a nagy számmal megjelenésük és a tanácskozásokban élénk részvétük által tanúsított dicséretes buzgalmukért kifejezte, a gyűlést a tagok éljenzései közt befejezettnek nyilvánította. Az ág. Intv. bányakerület közgyűlése Pesten augustus 3-dikán. A közgyűlés, megelőzve a sz. léleknek a reggeli istentiszteleten rövid imában történt segédelmül bivá MM.mu Három nap a fővárosban. (Mindenütt vigalom. Kedd : rudasfürdőbál. Szerda : császárfürdőbál. Csütörtök : Blondin-ünnepély a városligetben. Hazamenet.) Tánczolunk és mulatunk! Buda-Pest egy kis idő óta hazája a vigalomnak, mintha aggály, vízözön, tűz és jégkárok csak a rege országába tartoznának, miknek hire csak néha-néha hat fülünkhöz memento moriként , azonban a fővárosi élvkereső közönségre ugyanazon hatással van, mint a dajka boszorkánymeséje a hamis fiúkra, kik szeme közé nevetvén folytatják csintalanságukat. Nem gondolunk mi komoly dolgokkal, daczolunk a politikai láthatár borújával, miként daczolt múlt kedden a tánczkereső fiatalság az ég fenyegető felhőivel, a hüs éji levegővel s a szélvészszel, mely sürü porfellegbe bobta a rudasfürdői sétányt. — Igaz, nem voltak annyian mint rendesen, de a kik voltak, elég helylyel rendelkeztek s ezt fel is használták lelkiismeretesen. A ki látta, mily lelkesedéssel működtek az ifjak és leányok, azt képzelte volna, hogy tudja Isten mikor lesz ismét alkalmuk, tánczkedvüknek eleget tehetni, — de csalódott volna, mert nálunk nulla dies sine linea. Másnap, szerdán a császárfürdő gyönyörű gyógyudvara csillogott ismét ezer meg ezer lámpa fényében s Terpsychore hívei újra áldoztak a terem csillára alatt ép oly hévvel, ép oly kedvvel mint az udvar lombos menyezete alatt. E bálok mintegy versenytérül szolgálnak a budai és pesti hölgyek szépségharczának s Párisnak itt tán még nehezebb lett volna igazságos ítéletet hozni, még inkább ingadozott volna, a jobb vagy a bal dunaparti városnak nyújtsa-e a győzelem almáját, mint midőn a három istennő közt kelle választania. Nem bírunk talán elég bírói szigorral, és az ítéletre megkívántató hidegvérrel s meglehet, hogy pártoskodással vádoltatunk, de fiat justitia, pereat mundus, mi mégis kimondjuk meggyőződésünket, hogy az utolsó bálon a budaiak rágaták magukhoz a győzelem pálmáját. De az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk azt is, hogy egyenlőtlenek voltak a fegyverek, mert míg Pest nagyrészben csak bájos ujonczokat, szép szende leányokat küldött a harezmezőre, addig Buda oly feltűnő számban rendelkezett rendes s már inkább harezedzett katonasággal, azaz szépségben és bájban gazdag, tűzről pattant fiatal menyecskékkel, hogy ezen franczia gárdához hozzáadván a budai leányok gyönyörű csuerilla-harczosait, a csata már az első összeütközésnél a pestiekre nézve majdnem vesztve volt. De hódolattal kell lennünk a győzöttek irányában is, mert nem hátráltak, dicsőséggel védelmezték zászlóikat mind halálig, azaz reggeli két óráig, midőn a vaczogó omnibusok, mint a harczi sik sírjai, egyaránt vettek fel ellent és barátot sötét s híves ölükbe. Ideje is volt, mert már csütörtökre óriási veres és zöld keresztalakú falragaszok hirdeték, hogy kinek távoztáért annyit keseregtünk, ki már egyszer leereszkedett pénzünket elvinni, a hős, a jég fia, ki valóban madárperspectivából nézte a Niagara zajló hullámait,ő,minden köteltánczosok nagymestere, Blondin ur visszaérkezett s újra kegyeskedik Röhring ur védszárnya alatt bámulóinak, még pedig ez egyszer bengáli világítás mellett művészetét a pesti városligetben bemutatni. Gyűlt is a nézők serege szép számmal, csakhogy sokan jóval ragyogóbbnak képzelték a műsorozaton oly kirívó nagy hetükkel nyomtatott bengáli tüzet, mint amilyennek kénytelenek voltak tapasztalni, midőn néha-néha Blondin hajmeresztő sétáját az égen ragyogó csillagok szende fényénél inkább csak elképzelhették, mintsem a bengáli tűz segítségével valóban láthatták volna. De miként végén csattan az ostor, úgy Blondint is bizonyára látta mindenki előadásának végén, midőn maga gyújtván meg, a kötélén állva, a rúdon és taligában levő gyúanyagot, mintegy tűzfényben tündökölt s a legszebb színű csillagokat szórta az augustusi enyhe éj homályába. Ezen tűzbe borult látványt azonnal követé egy bizonyára nem csekélyebb érdekű : a nézősereg hazavonulása ! A bizonyára elég hosszú királyutczában ezer meg ezer ember tolt és tolatott, beszélt, mesélt, nevetett és szitkozódott, mi a kocsik folytonos zörgése, a hajdúk s poroszlók hangos útbaigazításai, a programoi, mézeskalács, Blondin-arczkép és szivarárulók sikító ajánlgatásaival együtt oly pokoli zaj és lármává fejlődött, hogy az ember önkénytelenül sajnálta azon szerencsétleneket, kik ezen utczában lakván, nyugalom után sóvárogtak, s hogy bizonyos örömérzet fogta el keblünket, midőn Nóra felé a komlókért vendégszerető csarnokában letelepedvén, a magyar „ Volkssängerek i s egy czigány, azaz : pardon ! nemzeti barna , vagy barna nemzeti zenekar előadásait felváltva hallgattuk s a mellett megadtuk a nemzetiségnek is, a mi azé, és a gyomornak is, a mi a gyomoré. De csak három napról akartunk beszélni s ime! péntek reggel, egy negyedik nap létköre közeledik már; ez noli me tangere s azért Isten velünk ! Ország Sándor: Napi újdonságok. 20 cs. kir. Apostoli Felsége f. hó 5-kén délelőtt magán-audientiákat adni méltóztatott. * A Császári Felsége legmagasb születésnapján f. hó 18-kán Bécsben tartandó népünnepre innen és hazánk több városaiból mérsékelt árak mellett külön vaspályavonatok indulnak. A Dunagőzhajótársaság, a minden oldalról nyilvánuló óhajtásnak megfelelendő, az érdeldettekkeli előleges megállapodás után elhatározá a helyi gőzösök kikötőjét Budán, a Tabánban (a hajdani fahíd főpontján) ismét életbe léptetni, melyet azok mától kezdve a szokott órákban rendesen érintendnek. A rácz-, rudas-és sárosfürdőbeli közlekedés könnyítése végett azonban a május óta fennálló budai ráczvárosi kikötőhely egyelőre szintén használatban marad. Ezen a közönség óhajtásának megfelelő intézkedésért, amely mindenesetre a társulat érdekeivel is öszhangzik, az uj főügynököt. H a 1 1 urat illeti ez elismerés. — Folyó hó I-én a pestvárosi kötö-utczai főelemi fitanodának IV-ik és 4-én az angol kisasszonyok zárdájában létező kültanodának III. és IV. osztályát, melyekben a próbatéteket főt. Kriegler József igazgató ur vezénylette, mélt. Hueber Zsigmond, m. k. helytartósági alelnök ur magas látogatásával megörvendeztette. Mindvégig hallgatván a tanonczok jó feleleteit, teljes megelégedését kinyilatkoztatni kegyeskedett. Az első tanodában ugyan a fentnevezett igazgató ur, az utóbbiban pedig ngs. Sujánszky prépost köszönték meg kevés, de velős szavakban ő magának, hogy bokros foglalkozásai daczára a kérdéses iskolákat magas látogatásával megtisztelte. — Az eperjesi evang. egyházkerületi collegium a legközelebb múlt isk. évben. Tanult e főtanodában összesen 340 növendék; különösen pedig 236 gymnasiális tanuló, 12 tanár alatt, 61 jogász, 5 tanár alatt, 43 theológ, 4 tanár alatt.— Vallásukra nézve 239 evangel. 28 reform. \ \rkatholi 62 mézes vall.; nemzetiségi tekintetben 165 magyar, 150 német s 25 tótajkú; a tápintézetben 60, stipendiatus 50. A nyári közvizsgák alkalmával a jogi tudományok eddigi főtanára, Glósz Károly ur magánügyei következtében közfájdalmunkra leköszönvén, az isk. gyűlés, miután Glósz urat hivatala folytatására nem birható, két új jogtanárnak választatását határozd el, ezer-ezer főnyi évi díjjal, kik közül az egyik inkább az elméleti, a másik pedig a tételes jogokat fogná tanítani, a már volt 3 tanár közreműködése mellett. S időközben szerencsés volt a collegium a pályázat kihirdetése előtt, megnyerni két férfiút, ki az említett két tanszéket bizonyára tökéletesen be fogja tölteni, t. i. Schulek Gusztáv urat, ki a collegiumnál rendes