Sürgöny, 1864. október (4. évfolyam, 224-249. szám)

1864-10-16 / 237. szám

HIVATALOS RÉSZ. Csongrád megye főispáni helytartója és szab. kir. Szeged város királyi biztosa S­z­­­­­ó Ernő jogvég­­zett magánzót szab. kir. Szeged város tiszteletbeli al­jegyzőjévé nevezte ki. Hivatalos tudósítások szerint a horvát-szlavon ha­tárőrvidék területén uralgó keleti marhavész, melynek kiütése napjától számítva már 24,285 szarvasmarha, 1531 juh és 190 kecske esett áldozatul, ismét nagyobb mérvben mutatkozik és pedig a Dráva-mentében fekvő Virje, Novigrad, Peteranec, Sokolovecz és Kapella helységekben, hol 182 darab vészbeteg marha maradt barmászrendőri felügyelet alatt. A szluini határezred területén a vészes helyek száma ismét 5 községgel szaporodott, s ismételve ki­ütött e vész a dalmát határhoz közel fekvő Verbac és Pocitelj helységekben. Horvátország egyéb részeiben a vész a sisseki járáshoz tartozó Brest és Duzica helységekben még na­gyobb mérvben uralt, a többi járvány­helyeken és pe­dig pozsegamegyei Jaksic- és kőrösmegyei Torcéc és Bockovecz községekben szűnő­félben van. A vész kiütése napjától Horvátország 127 jár­vány­helyein 38,591 darabnyi összes marhalétszámból megbetegült 8045 darab; ebből 1514 meggyógyult, 6099 elhullott, 294 agyonveretett és 138 beteg maradt, minélfogva az összes marhaveszteség 6395 darab­ra rúg. Bosnyákországban a vész ingadozó menetét még folyvást megtartván, egyes vidékekben apadás, mások­­ben pedig új kiütések mutatkoznak. Nagyobb mérvben a vész ott csupán a turlai, berzkcai, gracanici, banjalukai és cazini kerületekben fordul elő. Bács-Bodrog megyében uralgó keleti marhavész miatt az Ada városbani szarvasmarhavásárok megtar­tása a vész tartama idejére további intézkedésig betil­tatott. NEM ÓVATALOS RÉSZ. A dunai kereskedési társulat,­­ Midőn Revoltella triesti nagykeres­kedő indítványát közöltük, mely szerint az aus­­triai birodalom kiviteli kereskedésének előmoz­­dítására egy hadihajókból álló tengeri expedi­­tiót tervezett, mely szakértő iparosokat, keres­kedőket, természettudósokat vevén fel, megvizs­gálná, hogy a kül-európai világrészek melyik tartományában vagy vidékén lehetne austriai ipar­­czikkekre vagy terményekre nézve hasznos ki­viteli kereskedést megalapítani, mindjárt meg­mondottuk, hogy e tengeri expeditió eredménye nem felelne meg a reá fordítandó 3 milliónyi költségnek. Nem felelne pedig meg azért, mert az óceá­­nontúli országokban nem állanák ki a concurren­­tiát az angolokkal, francziákkal, hollandusokkal, scloweicziakkal, kik e világrészekben már­is gaz­dag tapasztalatokkal bírnak, s nem megvetendő kereskedelmi összeköttetésbe jöttek, holott az austriaiak a téren teljesen idegenek és újonczok lennének. De az ottan eladható iparczikkek ol­csóságára nézve sem tartanák ki a versenyt, mi­hez hozzájárul még az, hogy mi tőkeszegények lévén, az óceánon­ túli országok lakosainak a meg­vett portékákért nem adhatnánk két évre hitelt, mint ezt a gazdagabb angolok, francziák, hol­landusok, stb. teszik. Hanem e tekintetek nem zárják ki azt, hogy mi közelebb eső kül­országokba, melyekkel az aus­triai állampolgárok némi kereskedelmi viszony­ban már­is állanak, s hol az austriai iparczikkek és termények eddig sem voltak ismeretlenek, élénkebb és nagyobbszerű kiviteli kereskedést ne folytathatnánk, ha austriai gyárosok, iparosok, mezőgazdák, kereskedők szövetkeznének oly czélra, hogy a mondott külföldi országokkal va­ló kereskedés útjában álló mostani akadályok elháríttassanak; a portékák az illető külföldiek ízlése szerint készíttessenek; terményeink oksze­rűen állíttassanak ki és nemesittessenek; végre, ha számtalan kisebb tőkék egyesülve, egy mil­liókra menő nagyszerű kereskedelmi tőkealapot alakítanának. Ez okból kedvesen lepett meg bennünket az a hir, hogy itt Pesten és Bécsben egy „du­nai kereskedési társulat“ van alakuló­ban, mely szoros összeköttetésben állana az an­gol-osztrák bankkal s czélja lenne­ az összes bi­rodalom, különösen pedig Magyarország kiviteli kereskedését előmozdítani. A társulat székhe­lyét Bécsbe mint központba tenné ugyan át, de két főügynöksége közül egyik Pesten, másik Londonban telepednék meg. A társulat alaptőkéje 20 millió osztrák ér­tékű forintra van tervezve, mely 100.000 rész­vényre oszlanék fel, minden részvény 200 ftra szólván, de ennek egyelőre csak negyedrésze lenne befizetendő. Megalakulhat a társulat, ha 5 millió forint aláírva, s ennek 35% százaléka befizetve lesz. Feladata a társulatnak, áruczikkeknek és terményeknek bizonyos telepeket alakítani; elő­legeket adni iparczikkekre és terményekre; bi­zományba-vétele magyar gazdasági termények­nek, névszerint­i bornak, dohánynak, búzának, kendernek, stb.; banküzletek létesítése s külföldi piaczokon ily üzletek közvetítése; depositumok átvétele és kamatoztatása; oly egyesületek se­gélyezése, melyek hazai termények nemesítését tűzték ki czélul; gőzmalmok, szeszgyárak, ser­­főződék alapítása, stb. stb. Midőn e dunai kereskedési társaság eszmé­je először köztudomásra jött, sokan, kik már min­denben pessimisták, a megboldogult magyar ke­reskedelmi társulatot hozták emlékezetünkbe, s ez új társulatnak is hasonló sorsot jövendöltek. Azonban már maga azon körülmény, hogy a practicus angolok nem rettegnek pénzüket e dunai kereskedési társulatba fektetni, mutatja, miszerint itt életrevaló társulatról van szó, s a hajdani magyar kereskedelmi társulat s ez új vállalat közt vont párhuzam nagyon sántikál. Ezenkívül a vállalat alapítói közt hazánk­ban is oly gyakorlati férfiak nevei, mint gr. Zi­­chy Nándor, Korizmics László, Kochmeister Frigyes, Schoszberger, stb. tündökölvén, már e nevek kezeskednek a vállalat szilárdságáról. Olcsó és kényelmes közlekedési utaink közt valóban első helyen fénylik a pompás Duna, mely már azért is nevezetes, mivel minden na­gyobb­ folyónkat magához veszi, országunk s a birodalom szivén keresztül legdúsabb vidékein­ket öntözi; vaspályák segedelmével szárazon is kapcsolatban tart az egész Németországgal s a műveit nyugottal, sőt mióta a Lajos-csatorna el­készült, viziuton is Hollandiával s az északi ten­gerrel. Másfelől egyenes közlekedést nyit Orosz-, Törökországgal s általában a gazdag tenyésze­ti­ Kelettel s ha az austriai birodalomra nézve hajdan oly fontos levantei kereskedés a köze­lebbi időkben sokat csökkent, e veszteségünket a Duna utján, s egy dunai kereskedési társulat segedelmével leghamarább visszanyerhetjük. Különösen iparczikkeink közül a vas,üveg, díszművek, posztó és répaczukor, a terményeink közül pedig a gabona, gyapjú, bor, kender és dohány lennének azon czikkek, melyek a dunai kereskedelmi társulat közvetítése mellett állan­dó és jövedelmes kiviteli árakat képezhetnének. Mi itt szándékosan közvetítést, például elő­legezést, raktárak alapítását, banküzletet, termé­nyek nemesítését említettünk, miután meg va­gyunk győződve, hogy kereskedést saját száma­dásra és koc­káztatásra semmiféle testület s így a dunai kereskedelmi társaság is haszonnal nem űzhet, s e tevékenységet magán­vállalkozóknak kell átengednie, ha veszteni nem, hanem ezért érni akar, sel, hogy e czikkelyt legkegyelmesebb helybenhagyá­sunk, megerősítésünk és szentesítésünkben részesítsük. E törvényczikkely tartalma következő: Törvényc­ikkely azon módról, hogy miként történjék Erdély nagyfeje­delemségben az országgyűlés által a képviselők meg­választása a birodalmi tanácsba. Az Erdély nagyfejedelemség részéről az orszá­gos képviseletre vonatkozó 1861. febr. 26-ki alaptör­vény 6. §. szerint a birodalmi tanács alsóházába kül­dendő 26 tag megválasztásának módja a következőkben állapítta­tik meg : 1. §. A nyolcz osztályból, melyekre az ügyviteli rend 27. 41. szerint az ügyletek tárgyalásának könnyíté­se végett az országgyűlés van osztva, az első és máso­dik osztály egyenkint négy, — a harmadik, negyedik, ötödik és hatodik osztály egyenkint három, — a hetedik és nyolc­adik osztály közösen hat tagot választ átalános szavazattöbbséggel a­z országgyűlés összes tagjaiból. 2. §. Ha azonban egy vagy több osztályban nem volna jelen az ügyviteli rend 33. §-a értelmében a ha­tározatképességre szükséges száma a tagoknak , avagy ha bármely más okból egyik vagy a másik osztály nem eszközölhetné vagy nem akarná eszközöl­ni ezen választásokat, ezen esetben a különben ezen osztályok által választandó tagok számát a birodalmi tanács alsóházának részére, maga az országgyűlés vá­lasztja meg az ezen választásban résztvevő országgyű­lési tagok átalános szavazattöbbségével az országgyűlés összes tagjaiból. 3. §. Ezen törvény, az országgyűlésen leendő ki­hirdetése napjától kezdve hatályba lép. Midőn mi kedvelt Erdély nagyfejedelemségünk országgyűlésileg egybegyűlteű képviselőinek ezen lega­lázatosabb kérését igen kedvesen fogadtuk, a fennebbi törvényczikkre egész terjedelmében adjuk ezennel csá­szári, királyi és országfejedelmi jóváhagyásunkat, meg­erősítésünket, szentesítésünket, és az ország említett hű képviselőit biztosítjuk arról, hogy ezen Erdély nagy­fejedelemség törvénykönyvébe ezennel beigtatott czik­­ket mind magunk megtartjuk, mind összes híveink ál­tal megtartatjuk, valamint azt jelen okmányunk ere­jénél fogva elfogadjuk, jóváhagyjuk, helyeseljük és megerősítjük., Kelt­­seidben, mindszent hava 2­ kán ezernyolcz­­százhatvannégyben, uralkodásunk tizenhatodik évében. Ferencz József m. k. CP­­H.­ Br. Reichenstein Ferencz m. k. Br. Friedenfels Jenő m. k. A Vaterland minapi pécsi levelünkre, melyben egy a jogos hitelező elöl álkövetelésekkel fedezendett vagyonsikkasztás fö­lötti ítélet közöltetik, azon megjegyzést teszi: „mit fog várjon a „Sürgöny“ azoknak, kik az ő érvére támasz­kodva, a czélzott törvénykezési reform sürgősségét ta­gadják, válaszolni.“ Egyszerűen azt, hogy sem a tárgyba avatva nincs, sem az ebbeli­­ a lapokban annak idején folytatott vitát s a „Sürgönyében e tárgyban megjelent czikkeket figyelemmel nem kisérő, ki a törvénykezési reform indokait mindössze azon lehetőségre viszi visz­­sza, miszerint egy vagy más álbukás, büntetlen marad, vagy valamely váltóadós személy­ fogságba nem kerül!... esetek, mik a legjobban rendezett törvénykezési álla­potok közt is bármely országban előfordulhatnak. Ki a czélzott reform sürgősségének mind magán­jogi, mind közigazgatási s közpolitikai ép oly számos, a mily elutasitlatlan indokait még ma sem ismeri, az­zal e tárgyról vitázni nagyon fölösleges, é­s a dolog mai stádiumában késő is lenne. Erdélyi in­tyek. Kir. legf. leirat. Mis. Ferencz József, Isten kegyelméből Austria császárja, Magyar- és Csehország, Dalmátia, Horvát- és Tótország, Galiczia és Lodomeria apostoli királya stb., Erdély nagyfejedelme, a székelyek gróf­ja stb. stb. Adjuk ezennel köztudomásra: Erdély nagyfedelemségnek az 1863-diki év sz. György hava 21-ről kelt kir. leiratunk által az ugyan­ez évi sz. Jakab hó 1-jére Nagy-Szeben szab. kisváro­sunkba összehivott s ott országgyűlésileg összegyűlt képviselői alkotmány szerint az itt és módról, miként történjenek Erdély nagyfejedelemségben a birod. ta­nácsba való képviselő - választások, törvényczikkelyt terjesztettek Elénk, az 1864-dik évi sí. Mihály hó 17- ről kelt feliratukban foglalt azon legalázatosabb kérés­ Megyei tudósítások. M­akó, sept. 15 én. (Folytatás). 1844. évben a kórházra a lelkes adakozások folyton növekedtek. Ezen évlapot valamint a megyei karok és rendek nem fordíthatták el, úgy mi sem fordíthatjuk el a nél­kül, hogy meg ne emlitsük azon dicső emlékül és fé­nyes például szolgáló lelkes buzgalmat, melylyel e megye nemeslelkületü hölgyei­t követve a női kebel szentélyében rejlő s a szenvedők ápolására ösztönsze­­rüleg mindenkor kész hajlamot, kiknek szép koszorú­jából lehetetlen megörökítésül ki nem emelnünk Návay Tamásné és Blaskovics Bertalanná lelkes honleányo­kat, — igyekeztek a szenvedő emberiség ezen oltárán mind adakozásaik, mind a társas életben e czélra se­gélyt nyújtható alkalom megragadása által áldozni; továbbá megemlitendő a nemes adományozó Lono­­vits József ur ő excellentiája ujabbi 400 pengő fo­rintnyi ajándéka s végre Erdélyi Vazul nagyváradi g. kath. püspök ur 600 pft. adományozása , úgy hogy ez évben az összes kórházi alap állott 10,037 ft. 47% kr.­ppben. Ez évben az építési anyagok szállítása iránti szerződések megköttetvén, s az építkezési hely az úgy­nevezett Szt. László-téren Makón kijelöltetvén, ennek bekerítésére vállalkozókkal szerződés köttetett, oda felügyelő fogadtatott, a kórházi terv elkészíttetett; s igy ezen évben az építkezési kiadások már megkezdet­vén, a fennebb érintett bevételből 2131 ft. 10 kr. pp. kiadások levonásával — maradt a pénztár állása . Lefizetett készpénzben . . 2326 ft 37% kr. Le nem fizetett és kamatozó ajánlatokban........................... 1300 „ — „ Kint lévő s nem kamatozó ajánlatokban........................... 3280 „ — „ Összesen . 7906 ft 37% kr. ppben. 1845-ik, valamint 1846-ik évben az építkezési készülődé­sek folyamatban lévén, több kiadások létettek, melyek le­vonásával az 1846-i pénztári maradvány lett: lefizetett kész­pénzben .................................... 3638 ft 45% kr. Le nem fizetett kamatozó ajánlatokban........................... 1300 „ — „ Kint lévő nem kamatozó aj­ánlatokban • . . • • . 3280 „ ■ „ Összesen . 8218 ft 45% kr. ppben. 1847-ik évben bevételezések csupán a már fel­ajánlott tőkék kamatjai voltak. Kiadások : a kórházi felügyelőség fizetése, s az építkezés végett tartatni szándékolt árlejtés kihirdetési költségei összesen rúgtak 88 ft. 26 krra. A tőkebeli visszafizetéseket kiegyenlítve, 1848- ik évre átszámoltatott: Lefizetett készpénzben . . 3128 ft — kr. Le nem fizetett kamatozó ajánlatokban......................... 1300 „­­ „ Kint lévő nem kamatozó ajánlatokban .......................... 3280 „ — „ Összesen : 7708 ft — kr. ppben 1848. évben a szellemi erők működése a politikai kérdé­sek és viszályok által mind­inkább igénybe vétetvén, ezen humanistikus irányú, még ápoló kezekre szorult intézet felállí­tásához szükségelt segély, — melyben az évkönyvek tanú­sítása szerint már a múlt év­ben sem részesült a szokott mértékben, — tökéletesen meg­vonatott , sőt ezen évben a már összegyűjtött anyagok áru­­ba bocsáttattak és a befolyt pénz az akkori magyar kor­mány kezéhez szolgáltatott. Ezen évi számadás 1849. évi febr. 10-én rekesztetett be­, s ekkor a pénztár állása volt ka­matozó magán kötlevelekben 3188 ft. 11 kr. Magyar állami körlevelekben 1850 „ 17% „ Le nem fizetett kamatozó ajánlatokban . . . . . .1300 „ — „ Kint lévő nem kamatozó ajánlatokban..................... . 3280 „ — „ Összesen . 9618 ft 28% kr.­ppben. A gyászos emlékű 1849-ik év még távolabb so­dorta az intézet megalakulhatását; a tomboló harcz vi­hara nem engedheté a csupán béke áldásai közt viruló intézetek életerőre izmosodását. Az elöbbeni években, beszerzett anyagok eladá­sa folytattatott és a megyei bizottmánynak 1848. évi 228. szám a. határozata folytán a befolyt összeg a magyar állam segélyére kölcsön­öztetett. Ez évben kiadatott . . . 1036 ft. 38 kr. ppben A pénztárban lévő készlet a császári hadsereg beérkezte al­kalmával 1849. aug. 4-én Kos­­suth-jegyekben lévén, ez érvé­nyen kívül létetett s ily módon károsult a pénztár . . . . . 69 pftban. Eddig a kórházi pénztárt folytonosan Bánfy Jó­zsef volt megyei főjegyző ur kezelte; a változott viszo­nyoknál fogva azonban állása megszűnvén, a kórházi pénztár kezelése az adópénztári tisztség kötelessége lett. Bánfy József ur végszámadása szerint volt e pénz­tárban : Magyar állampapírokban . . . 2886 ft 55 kr. Magán-körlevelekben .... 3147 „ 57% „ Le nem fizetett kamatozó ajánla­latokban .......................................... 1300 „ — * Kintlévő s nem kamatozó ajánla­tokban . . . ............................... 328) „ — „ ’ Összesen : 10,614 ft 12% kr. 1849. év dec. hói 1-től 1851. év dec. hó utolsó napjáig a cs. kir. adótisztség kezelte ezen alapot, melynek számadása szerint: Az anyagok folytatott eladásából ez évben bevétetett . . . . . . 1972 ft 99% kr. Kötelezvényekben s azok kamat­jaiban átvétetett.......................... . 7015 „ 18% „ A bevétel összesen . 8988 ft 57% kr. Kiadás : A kórházi anyagok felügyelőjének és csősznek bére a tégla-leeresztés ............................... 292 „ 9% „ , Maradvány . 8696 fit 48%, kr. És pedig készpénzben . . 21 „ 29% „ 31. rendű kötelezvénybe!) tőke . 5147 „ 59% „ Fennebbi tőkék után kisz­ámitott kamatok ................................... 627 ft 18 % kr. 14 db kincstári kamatozó utal­ványokban .................................. 1350 „ A makói sóhivatal 6 rendbeli nyugtájában .... . . . . 1550 ,________ Összesen 8696 ft 49 %, kb 1852. év jan. hó 1-től 1853-dik jun. hó utolsó napjáig a hasonlóan a cs. kir. adótisztség által készített számadás szerint: A bevétel a múlt év pénztári készletével, 3 ft büntetés-pénzzel, kötelezvények s kamataikkal jön összesen . ....................................9215 ft 55 % kr. A kiadás pedig jön a megye fő­nöke rendelete folytán Fazekas Pé­ter nyomorék árva 13 havi tartá­sára forditott ....... 49 „ 30 krt . Pénztári maradvány 9215 ft 55 % kr. És pedig készpénzben ... 4 „ 59 % kr. 31. rendű kötelezvényben tőke . 5775 „ 48 % kr. A fennebbi tőkék után kamat . 535 „ 37­­. kr. Kincstári kötelezvényekben . . 1350 „ Makói kir. sóhivatal nyugtáiban . 1550 „ U kr. Összeg mint. fenn....................9215 ft 55 % kr. Mely utóbbi, 1849. évi dec. hó 1-től egész 1853. év jun. hó utolsóig a cs. kir. adótisztség által vezetett számadásokról megjegyzendő, hogy azon feltűnő kü­lönbség, mely a Bánfy József végszámadása által ki­mutatott 10614 ft 12% kr kórházi pénzalap és az em­lített adótisztség által 1851. év végével kimutatott 8696 ft 48%0 kr, az 1853. év jun. hó utolsó napján ki­mutatott 9215 ft 55% krnyi kórházi pénzalap közt mu­tatkozik , onnét ered, hogy nevezett adótisztség az 1842-ik évtől megajánlott, de az adományozók által a kórháznak még ez ideig át nem szolgáltatott 2814 ft összeget s a megajánlott 20,000 db cserepet számba nem vette. 1853-ik évi jul. hó 1-én ezen pénzalap kezelését Makó városa vette át, s a vezetett számadások a me­gyei számvevőség által felülvizsgáltatván, helyeseknek találtattak, s az illető számadók további számadás terhe alól felmentettek; mindazonáltal a számadások egész 185%-ik évig a legutóbbi 1861-ki változásokat meg­előzőleg eltévedtek. A város által 185. évi számadás szerint, mely irn­da­ Pest. Negyedik évi folyam. Vasárnap, October 16. 1864. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten G­y­ő­r­i Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak el. SÜRGÖNY. Magán­hird­etések : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hir­detésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden be­iktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hir­detéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurt­b an Üenlien Ottó; Hamburg -Altenában Hausenstein és V»gl«­r; Hamburg­ban Türkheim­ Jakab; Lipcsében Engier II., Illgen és Fort uraknál. Előfizetési árak : Napontai postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Félévre ...... 10 frt. Félévre ..... 8 frt. 50 kr. Negyedévre...................5 * „ Negyedévre . . . . 4 „ 50 „ »«bum«

Next