Sürgöny, 1864. október (4. évfolyam, 224-249. szám)
1864-10-16 / 237. szám
HIVATALOS RÉSZ. Csongrád megye főispáni helytartója és szab. kir. Szeged város királyi biztosa Szó Ernő jogvégzett magánzót szab. kir. Szeged város tiszteletbeli aljegyzőjévé nevezte ki. Hivatalos tudósítások szerint a horvát-szlavon határőrvidék területén uralgó keleti marhavész, melynek kiütése napjától számítva már 24,285 szarvasmarha, 1531 juh és 190 kecske esett áldozatul, ismét nagyobb mérvben mutatkozik és pedig a Dráva-mentében fekvő Virje, Novigrad, Peteranec, Sokolovecz és Kapella helységekben, hol 182 darab vészbeteg marha maradt barmászrendőri felügyelet alatt. A szluini határezred területén a vészes helyek száma ismét 5 községgel szaporodott, s ismételve kiütött e vész a dalmát határhoz közel fekvő Verbac és Pocitelj helységekben. Horvátország egyéb részeiben a vész a sisseki járáshoz tartozó Brest és Duzica helységekben még nagyobb mérvben uralt, a többi járványhelyeken és pedig pozsegamegyei Jaksic- és kőrösmegyei Torcéc és Bockovecz községekben szűnőfélben van. A vész kiütése napjától Horvátország 127 járványhelyein 38,591 darabnyi összes marhalétszámból megbetegült 8045 darab; ebből 1514 meggyógyult, 6099 elhullott, 294 agyonveretett és 138 beteg maradt, minélfogva az összes marhaveszteség 6395 darabra rúg. Bosnyákországban a vész ingadozó menetét még folyvást megtartván, egyes vidékekben apadás, másokben pedig új kiütések mutatkoznak. Nagyobb mérvben a vész ott csupán a turlai, berzkcai, gracanici, banjalukai és cazini kerületekben fordul elő. Bács-Bodrog megyében uralgó keleti marhavész miatt az Ada városbani szarvasmarhavásárok megtartása a vész tartama idejére további intézkedésig betiltatott. NEM ÓVATALOS RÉSZ. A dunai kereskedési társulat, Midőn Revoltella triesti nagykereskedő indítványát közöltük, mely szerint az austriai birodalom kiviteli kereskedésének előmozdítására egy hadihajókból álló tengeri expeditiót tervezett, mely szakértő iparosokat, kereskedőket, természettudósokat vevén fel, megvizsgálná, hogy a kül-európai világrészek melyik tartományában vagy vidékén lehetne austriai iparczikkekre vagy terményekre nézve hasznos kiviteli kereskedést megalapítani, mindjárt megmondottuk, hogy e tengeri expeditió eredménye nem felelne meg a reá fordítandó 3 milliónyi költségnek. Nem felelne pedig meg azért, mert az óceánontúli országokban nem állanák ki a concurrentiát az angolokkal, francziákkal, hollandusokkal, scloweicziakkal, kik e világrészekben máris gazdag tapasztalatokkal bírnak, s nem megvetendő kereskedelmi összeköttetésbe jöttek, holott az austriaiak a téren teljesen idegenek és újonczok lennének. De az ottan eladható iparczikkek olcsóságára nézve sem tartanák ki a versenyt, mihez hozzájárul még az, hogy mi tőkeszegények lévén, az óceánon túli országok lakosainak a megvett portékákért nem adhatnánk két évre hitelt, mint ezt a gazdagabb angolok, francziák, hollandusok, stb. teszik. Hanem e tekintetek nem zárják ki azt, hogy mi közelebb eső külországokba, melyekkel az austriai állampolgárok némi kereskedelmi viszonyban máris állanak, s hol az austriai iparczikkek és termények eddig sem voltak ismeretlenek, élénkebb és nagyobbszerű kiviteli kereskedést ne folytathatnánk, ha austriai gyárosok, iparosok, mezőgazdák, kereskedők szövetkeznének oly czélra, hogy a mondott külföldi országokkal való kereskedés útjában álló mostani akadályok elháríttassanak; a portékák az illető külföldiek ízlése szerint készíttessenek; terményeink okszerűen állíttassanak ki és nemesittessenek; végre, ha számtalan kisebb tőkék egyesülve, egy milliókra menő nagyszerű kereskedelmi tőkealapot alakítanának. Ez okból kedvesen lepett meg bennünket az a hir, hogy itt Pesten és Bécsben egy „dunai kereskedési társulat“ van alakulóban, mely szoros összeköttetésben állana az angol-osztrák bankkal s czélja lenne az összes birodalom, különösen pedig Magyarország kiviteli kereskedését előmozdítani. A társulat székhelyét Bécsbe mint központba tenné ugyan át, de két főügynöksége közül egyik Pesten, másik Londonban telepednék meg. A társulat alaptőkéje 20 millió osztrák értékű forintra van tervezve, mely 100.000 részvényre oszlanék fel, minden részvény 200 ftra szólván, de ennek egyelőre csak negyedrésze lenne befizetendő. Megalakulhat a társulat, ha 5 millió forint aláírva, s ennek 35% százaléka befizetve lesz. Feladata a társulatnak, áruczikkeknek és terményeknek bizonyos telepeket alakítani; előlegeket adni iparczikkekre és terményekre; bizományba-vétele magyar gazdasági terményeknek, névszerinti bornak, dohánynak, búzának, kendernek, stb.; banküzletek létesítése s külföldi piaczokon ily üzletek közvetítése; depositumok átvétele és kamatoztatása; oly egyesületek segélyezése, melyek hazai termények nemesítését tűzték ki czélul; gőzmalmok, szeszgyárak, serfőződék alapítása, stb. stb. Midőn e dunai kereskedési társaság eszméje először köztudomásra jött, sokan, kik már mindenben pessimisták, a megboldogult magyar kereskedelmi társulatot hozták emlékezetünkbe, s ez új társulatnak is hasonló sorsot jövendöltek. Azonban már maga azon körülmény, hogy a practicus angolok nem rettegnek pénzüket e dunai kereskedési társulatba fektetni, mutatja, miszerint itt életrevaló társulatról van szó, s a hajdani magyar kereskedelmi társulat s ez új vállalat közt vont párhuzam nagyon sántikál. Ezenkívül a vállalat alapítói közt hazánkban is oly gyakorlati férfiak nevei, mint gr. Zichy Nándor, Korizmics László, Kochmeister Frigyes, Schoszberger, stb. tündökölvén, már e nevek kezeskednek a vállalat szilárdságáról. Olcsó és kényelmes közlekedési utaink közt valóban első helyen fénylik a pompás Duna, mely már azért is nevezetes, mivel minden nagyobb folyónkat magához veszi, országunk s a birodalom szivén keresztül legdúsabb vidékeinket öntözi; vaspályák segedelmével szárazon is kapcsolatban tart az egész Németországgal s a műveit nyugottal, sőt mióta a Lajos-csatorna elkészült, viziuton is Hollandiával s az északi tengerrel. Másfelől egyenes közlekedést nyit Orosz-, Törökországgal s általában a gazdag tenyészeti Kelettel s ha az austriai birodalomra nézve hajdan oly fontos levantei kereskedés a közelebbi időkben sokat csökkent, e veszteségünket a Duna utján, s egy dunai kereskedési társulat segedelmével leghamarább visszanyerhetjük. Különösen iparczikkeink közül a vas,üveg, díszművek, posztó és répaczukor, a terményeink közül pedig a gabona, gyapjú, bor, kender és dohány lennének azon czikkek, melyek a dunai kereskedelmi társulat közvetítése mellett állandó és jövedelmes kiviteli árakat képezhetnének. Mi itt szándékosan közvetítést, például előlegezést, raktárak alapítását, banküzletet, termények nemesítését említettünk, miután meg vagyunk győződve, hogy kereskedést saját számadásra és kockáztatásra semmiféle testület s így a dunai kereskedelmi társaság is haszonnal nem űzhet, s e tevékenységet magánvállalkozóknak kell átengednie, ha veszteni nem, hanem ezért érni akar, sel, hogy e czikkelyt legkegyelmesebb helybenhagyásunk, megerősítésünk és szentesítésünkben részesítsük. E törvényczikkely tartalma következő: Törvénycikkely azon módról, hogy miként történjék Erdély nagyfejedelemségben az országgyűlés által a képviselők megválasztása a birodalmi tanácsba. Az Erdély nagyfejedelemség részéről az országos képviseletre vonatkozó 1861. febr. 26-ki alaptörvény 6. §. szerint a birodalmi tanács alsóházába küldendő 26 tag megválasztásának módja a következőkben állapíttatik meg : 1. §. A nyolcz osztályból, melyekre az ügyviteli rend 27. 41. szerint az ügyletek tárgyalásának könnyítése végett az országgyűlés van osztva, az első és második osztály egyenkint négy, — a harmadik, negyedik, ötödik és hatodik osztály egyenkint három, — a hetedik és nyolcadik osztály közösen hat tagot választ átalános szavazattöbbséggel az országgyűlés összes tagjaiból. 2. §. Ha azonban egy vagy több osztályban nem volna jelen az ügyviteli rend 33. §-a értelmében a határozatképességre szükséges száma a tagoknak , avagy ha bármely más okból egyik vagy a másik osztály nem eszközölhetné vagy nem akarná eszközölni ezen választásokat, ezen esetben a különben ezen osztályok által választandó tagok számát a birodalmi tanács alsóházának részére, maga az országgyűlés választja meg az ezen választásban résztvevő országgyűlési tagok átalános szavazattöbbségével az országgyűlés összes tagjaiból. 3. §. Ezen törvény, az országgyűlésen leendő kihirdetése napjától kezdve hatályba lép. Midőn mi kedvelt Erdély nagyfejedelemségünk országgyűlésileg egybegyűlteű képviselőinek ezen legalázatosabb kérését igen kedvesen fogadtuk, a fennebbi törvényczikkre egész terjedelmében adjuk ezennel császári, királyi és országfejedelmi jóváhagyásunkat, megerősítésünket, szentesítésünket, és az ország említett hű képviselőit biztosítjuk arról, hogy ezen Erdély nagyfejedelemség törvénykönyvébe ezennel beigtatott czikket mind magunk megtartjuk, mind összes híveink által megtartatjuk, valamint azt jelen okmányunk erejénél fogva elfogadjuk, jóváhagyjuk, helyeseljük és megerősítjük., Keltseidben, mindszent hava 2 kán ezernyolczszázhatvannégyben, uralkodásunk tizenhatodik évében. Ferencz József m. k. CPH. Br. Reichenstein Ferencz m. k. Br. Friedenfels Jenő m. k. A Vaterland minapi pécsi levelünkre, melyben egy a jogos hitelező elöl álkövetelésekkel fedezendett vagyonsikkasztás fölötti ítélet közöltetik, azon megjegyzést teszi: „mit fog várjon a „Sürgöny“ azoknak, kik az ő érvére támaszkodva, a czélzott törvénykezési reform sürgősségét tagadják, válaszolni.“ Egyszerűen azt, hogy sem a tárgyba avatva nincs, sem az ebbeli a lapokban annak idején folytatott vitát s a „Sürgönyében e tárgyban megjelent czikkeket figyelemmel nem kisérő, ki a törvénykezési reform indokait mindössze azon lehetőségre viszi viszsza, miszerint egy vagy más álbukás, büntetlen marad, vagy valamely váltóadós személy fogságba nem kerül!... esetek, mik a legjobban rendezett törvénykezési állapotok közt is bármely országban előfordulhatnak. Ki a czélzott reform sürgősségének mind magánjogi, mind közigazgatási s közpolitikai ép oly számos, a mily elutasitlatlan indokait még ma sem ismeri, azzal e tárgyról vitázni nagyon fölösleges, és a dolog mai stádiumában késő is lenne. Erdélyi intyek. Kir. legf. leirat. Mis. Ferencz József, Isten kegyelméből Austria császárja, Magyar- és Csehország, Dalmátia, Horvát- és Tótország, Galiczia és Lodomeria apostoli királya stb., Erdély nagyfejedelme, a székelyek grófja stb. stb. Adjuk ezennel köztudomásra: Erdély nagyfedelemségnek az 1863-diki év sz. György hava 21-ről kelt kir. leiratunk által az ugyanez évi sz. Jakab hó 1-jére Nagy-Szeben szab. kisvárosunkba összehivott s ott országgyűlésileg összegyűlt képviselői alkotmány szerint az itt és módról, miként történjenek Erdély nagyfejedelemségben a birod. tanácsba való képviselő - választások, törvényczikkelyt terjesztettek Elénk, az 1864-dik évi sí. Mihály hó 17- ről kelt feliratukban foglalt azon legalázatosabb kérés Megyei tudósítások. Makó, sept. 15 én. (Folytatás). 1844. évben a kórházra a lelkes adakozások folyton növekedtek. Ezen évlapot valamint a megyei karok és rendek nem fordíthatták el, úgy mi sem fordíthatjuk el a nélkül, hogy meg ne emlitsük azon dicső emlékül és fényes például szolgáló lelkes buzgalmat, melylyel e megye nemeslelkületü hölgyeit követve a női kebel szentélyében rejlő s a szenvedők ápolására ösztönszerüleg mindenkor kész hajlamot, kiknek szép koszorújából lehetetlen megörökítésül ki nem emelnünk Návay Tamásné és Blaskovics Bertalanná lelkes honleányokat, — igyekeztek a szenvedő emberiség ezen oltárán mind adakozásaik, mind a társas életben e czélra segélyt nyújtható alkalom megragadása által áldozni; továbbá megemlitendő a nemes adományozó Lonovits József ur ő excellentiája ujabbi 400 pengő forintnyi ajándéka s végre Erdélyi Vazul nagyváradi g. kath. püspök ur 600 pft. adományozása , úgy hogy ez évben az összes kórházi alap állott 10,037 ft. 47% kr.ppben. Ez évben az építési anyagok szállítása iránti szerződések megköttetvén, s az építkezési hely az úgynevezett Szt. László-téren Makón kijelöltetvén, ennek bekerítésére vállalkozókkal szerződés köttetett, oda felügyelő fogadtatott, a kórházi terv elkészíttetett; s igy ezen évben az építkezési kiadások már megkezdetvén, a fennebb érintett bevételből 2131 ft. 10 kr. pp. kiadások levonásával — maradt a pénztár állása . Lefizetett készpénzben . . 2326 ft 37% kr. Le nem fizetett és kamatozó ajánlatokban........................... 1300 „ — „ Kint lévő s nem kamatozó ajánlatokban........................... 3280 „ — „ Összesen . 7906 ft 37% kr. ppben. 1845-ik, valamint 1846-ik évben az építkezési készülődések folyamatban lévén, több kiadások létettek, melyek levonásával az 1846-i pénztári maradvány lett: lefizetett készpénzben .................................... 3638 ft 45% kr. Le nem fizetett kamatozó ajánlatokban........................... 1300 „ — „ Kint lévő nem kamatozó ajánlatokban • . . • • . 3280 „ ■ „ Összesen . 8218 ft 45% kr. ppben. 1847-ik évben bevételezések csupán a már felajánlott tőkék kamatjai voltak. Kiadások : a kórházi felügyelőség fizetése, s az építkezés végett tartatni szándékolt árlejtés kihirdetési költségei összesen rúgtak 88 ft. 26 krra. A tőkebeli visszafizetéseket kiegyenlítve, 1848- ik évre átszámoltatott: Lefizetett készpénzben . . 3128 ft — kr. Le nem fizetett kamatozó ajánlatokban......................... 1300 „ „ Kint lévő nem kamatozó ajánlatokban .......................... 3280 „ — „ Összesen : 7708 ft — kr. ppben 1848. évben a szellemi erők működése a politikai kérdések és viszályok által mindinkább igénybe vétetvén, ezen humanistikus irányú, még ápoló kezekre szorult intézet felállításához szükségelt segély, — melyben az évkönyvek tanúsítása szerint már a múlt évben sem részesült a szokott mértékben, — tökéletesen megvonatott , sőt ezen évben a már összegyűjtött anyagok áruba bocsáttattak és a befolyt pénz az akkori magyar kormány kezéhez szolgáltatott. Ezen évi számadás 1849. évi febr. 10-én rekesztetett be, s ekkor a pénztár állása volt kamatozó magán kötlevelekben 3188 ft. 11 kr. Magyar állami körlevelekben 1850 „ 17% „ Le nem fizetett kamatozó ajánlatokban . . . . . .1300 „ — „ Kint lévő nem kamatozó ajánlatokban..................... . 3280 „ — „ Összesen . 9618 ft 28% kr.ppben. A gyászos emlékű 1849-ik év még távolabb sodorta az intézet megalakulhatását; a tomboló harcz vihara nem engedheté a csupán béke áldásai közt viruló intézetek életerőre izmosodását. Az elöbbeni években, beszerzett anyagok eladása folytattatott és a megyei bizottmánynak 1848. évi 228. szám a. határozata folytán a befolyt összeg a magyar állam segélyére kölcsönöztetett. Ez évben kiadatott . . . 1036 ft. 38 kr. ppben A pénztárban lévő készlet a császári hadsereg beérkezte alkalmával 1849. aug. 4-én Kossuth-jegyekben lévén, ez érvényen kívül létetett s ily módon károsult a pénztár . . . . . 69 pftban. Eddig a kórházi pénztárt folytonosan Bánfy József volt megyei főjegyző ur kezelte; a változott viszonyoknál fogva azonban állása megszűnvén, a kórházi pénztár kezelése az adópénztári tisztség kötelessége lett. Bánfy József ur végszámadása szerint volt e pénztárban : Magyar állampapírokban . . . 2886 ft 55 kr. Magán-körlevelekben .... 3147 „ 57% „ Le nem fizetett kamatozó ajánlalatokban .......................................... 1300 „ — * Kintlévő s nem kamatozó ajánlatokban . . . ............................... 328) „ — „ ’ Összesen : 10,614 ft 12% kr. 1849. év dec. hói 1-től 1851. év dec. hó utolsó napjáig a cs. kir. adótisztség kezelte ezen alapot, melynek számadása szerint: Az anyagok folytatott eladásából ez évben bevétetett . . . . . . 1972 ft 99% kr. Kötelezvényekben s azok kamatjaiban átvétetett.......................... . 7015 „ 18% „ A bevétel összesen . 8988 ft 57% kr. Kiadás : A kórházi anyagok felügyelőjének és csősznek bére a tégla-leeresztés ............................... 292 „ 9% „ , Maradvány . 8696 fit 48%, kr. És pedig készpénzben . . 21 „ 29% „ 31. rendű kötelezvénybe!) tőke . 5147 „ 59% „ Fennebbi tőkék után kiszámitott kamatok ................................... 627 ft 18 % kr. 14 db kincstári kamatozó utalványokban .................................. 1350 „ A makói sóhivatal 6 rendbeli nyugtájában .... . . . . 1550 ,________ Összesen 8696 ft 49 %, kb 1852. év jan. hó 1-től 1853-dik jun. hó utolsó napjáig a hasonlóan a cs. kir. adótisztség által készített számadás szerint: A bevétel a múlt év pénztári készletével, 3 ft büntetés-pénzzel, kötelezvények s kamataikkal jön összesen . ....................................9215 ft 55 % kr. A kiadás pedig jön a megye főnöke rendelete folytán Fazekas Péter nyomorék árva 13 havi tartására forditott ....... 49 „ 30 krt . Pénztári maradvány 9215 ft 55 % kr. És pedig készpénzben ... 4 „ 59 % kr. 31. rendű kötelezvényben tőke . 5775 „ 48 % kr. A fennebbi tőkék után kamat . 535 „ 37. kr. Kincstári kötelezvényekben . . 1350 „ Makói kir. sóhivatal nyugtáiban . 1550 „ U kr. Összeg mint. fenn....................9215 ft 55 % kr. Mely utóbbi, 1849. évi dec. hó 1-től egész 1853. év jun. hó utolsóig a cs. kir. adótisztség által vezetett számadásokról megjegyzendő, hogy azon feltűnő különbség, mely a Bánfy József végszámadása által kimutatott 10614 ft 12% kr kórházi pénzalap és az említett adótisztség által 1851. év végével kimutatott 8696 ft 48%0 kr, az 1853. év jun. hó utolsó napján kimutatott 9215 ft 55% krnyi kórházi pénzalap közt mutatkozik , onnét ered, hogy nevezett adótisztség az 1842-ik évtől megajánlott, de az adományozók által a kórháznak még ez ideig át nem szolgáltatott 2814 ft összeget s a megajánlott 20,000 db cserepet számba nem vette. 1853-ik évi jul. hó 1-én ezen pénzalap kezelését Makó városa vette át, s a vezetett számadások a megyei számvevőség által felülvizsgáltatván, helyeseknek találtattak, s az illető számadók további számadás terhe alól felmentettek; mindazonáltal a számadások egész 185%-ik évig a legutóbbi 1861-ki változásokat megelőzőleg eltévedtek. A város által 185. évi számadás szerint, mely irnda Pest. Negyedik évi folyam. Vasárnap, October 16. 1864. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Győri Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. SÜRGÖNY. Magánhirdetések : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hirdetéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurtb an Üenlien Ottó; Hamburg -Altenában Hausenstein és V»gl«r; Hamburgban Türkheim Jakab; Lipcsében Engier II., Illgen és Fort uraknál. Előfizetési árak : Napontai postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Félévre ...... 10 frt. Félévre ..... 8 frt. 50 kr. Negyedévre...................5 * „ Negyedévre . . . . 4 „ 50 „ »«bum«