Sürgöny, 1864. október (4. évfolyam, 224-249. szám)

1864-10-18 / 238. szám

tatlanul elfogadtassák, vita nélkül határozattá emelte­tett. Az 1865-ki költségvetésre nézve a korm. előter­­jesztvényben kivetett 29,455 ft helyett az országos könyvvitel számára csupán 25,405 ft hagyatott jóvá, mibe a korm. képviselő is beleegyezett. Végre elhatá­roztatott a kormány megkérése, hogy az orsz. könyv­vitel szervezése ügyében mielőbb javaslatot terjeszszen elő, s a megürült állások végleges betöltését állítsa be. S. C. N a g­y-S z e b e n, oct. 14. Mielőtt az ülés napirendre tért volna, Conrad Mór követ azon in­­terpellációjára : lehet-e remélni, hogy a kérvények ezen ülésszak alatt még tárgyalás alá jövendnek ? Kijelenté az elnök, mikép azokat, mihelyt lehetséges lesz, azon­nal napirendre tűzendi ki.­­ Ezután az országos pénz­alap előleges költségvetéséről szóló bizottmányi jelen­tés fölött folytattatott a részletes vita. A bizottmány­nak a II-dik czimre nézve (nyugdijak) tett főindítvá­­nya elfogadtatott, ellenben ezen függeléke : „oly hiva­talnokok, kik államszolgálatban voltak és utóbbi évek­ben az országos számvevőséghez osztattak be, az állam­­kincstárból fizettessenek“, elvettetett. A Iu­­dik czim „Betegek és örültek tartás-költsége“ 60240 ftal helyben­­hagyatott, miután a kormány­képviselő az előbb fenn­állott „fundus mente captorum“ alapra nézve azon ki­elégítő felvilágosítást adá, hogy az a Karolina-kórház s az elmebetegekre fordíttatott. Elfogadtatott a IV-dik czim is „az egészségügyi intézetek segélyezése.“ Az V-dik czimhez: „csendőrök beszállásolása“ a bizottmány következő javaslata fogadtatik el : „A magas ország­gyűlés azon várakozás kifejezésével szavazza meg a 32000 ftot, miszerint a kormány igyekezni fog a folya­matban lévő átalányítás (Pauschallrung) alkalmával, a kincstári illetéket fölemelni, és az állomás­helyeknek a határszélen leendő szaporítása által az országot arány­talanul nem terhelni.“ A VI-dik czímnél „katona-be­szállásolás“ a bizottmány következő javaslata fogadta­tott el : „Az országgyűlés a 9000 ftát azon reményben szavazza meg, miszerint a kormány nem csak a kincs­tári illetékeket emelendi fel, hanem arra is fog töre­kedni, hogy kincstári kaszárnyák s kórházak építtes­senek és Erdély is részesíttessék azon kedvezmények­ben, melyekben más tartományok.“ A VII-dik czímnél „ujonczozás“ Baritiu e kérdést intézi a kormány­­képviselőhöz : mit történik a katonai végrehajtás útján azon községekben beszedett jelentékeny összegekkel, melyekből a kötelezett ifjak a Dunafejedelemségbe me­nekülnek ? A kormányképviselő nem adhatván felvilá­gosítást, Haupt követ kijelenté, mikép azon pénz az államszámvevőség által számadásba vétetik. Erre ezen czim 1000 fttal elfogadtatik. A VIII-dik czim : „Előfo­­gati költségek“ 6000 fttal azon reményben fogadtatik el, mikép a kormány az illeték­tételt fölemelendi és az iránt fog gondoskodni, hogy seregmozgalmaknál ne terheltessék ezen ország nagyobb mértékben, mint a közlekedési eszközök tekintetében sokkal jobb hely­zetben lévő többi tartományok. A IX. czím „Tanoda­költségek“ egyhangúlag elfogadtatik. A X-dik c­ím­nél ezt indítványozza a bizottmány : Az országgyűlés szavazzon meg vízépítményekre 15.000 ftot, hanem kérje fel egyszersmind a kormányt, hogy a következő or­szággyűlés elé tökétetes útépítési programmot és tör­vényjavaslatot terjeszszen. Binder azt kérdi a kor­mányképviselőtől: minő arányban részesülendnek az egyes municipiumok az e czélra fordítandó összegben? mire részletezett felvilágosítást nyer. M­a­g­a azt in­dítványozza, hogy a m.-vásárhely-kolozsvári, a m.-vá­­sárhely-tordai, valamint a mezőségi-ludas-szamosuj­­vári útra 28.000 ft. fordittassék s ezen összeg a minden adó-forint után fizetendő 1 krból födöztessék. Ellene szóltak Budakoz, Obert, Rosenfeld, G a e­­tanu, S u I u c­iu érsek, utóbbi a balázsfalvi útra is figyel­met kérvén fordittatni. Obert kiemeli, hogy 1850 óta nem kevés utat építtettek Erdélyben, hanem különös nézpontból indultak ki. A járáshivatalok például épít­tettek utakat, melyek most már elpusztultak — mert­­ nem forgalmi, hanem politikai utak voltak. Szónok | Napi újdonságok. * A „W. Zig“-ban közlött hirdetmény szerint a szab. austr. nemzeti bank közgyűlése Bécsben 1865. január havában fog megtartatni. E gyű­lésen csupán azon részvényesek jelenhetnek meg, a kik austriai alattvalók, vagyonukat függetlenül kezelik és 1864. julius előttröl kelt 20, nevükre szóló részvény birtokában vannak. Ezen részvények a hozzájuk tarto­zó szelvény-ivekkel f. évi november havában a bécsi banknál leteendők, vagy bánatolandók. Ha e részvé­nyeknek a bank egy fiókpénztárának­ letehetése óhaj­tatnék, ez iránt a bécsi bankigazgatóság f. évi oct. 31-kéig levélben értesítendő. A közgyűlésbeni rész­vétből kizáratnak, a kiknek vagyonaira egyszer már csőd vagy kiegyeztetési eljárás nyittatott és a kiket eziránt a törvényes vizsgálat föl nem mentett. A köz­gyűlés tagjai csupán személyesen és nem teljhatalma­­zott által jelenhetnek meg, s tekintet nélkül részvé­nyeik számára, csak egy szavazattal bírnak. Ha a rész­vények erkölcsi személyekre, hölgyekre, vagy több résztvevőre szólanak, ekkor a részvénytulajdonos küld­het teljhatalmazottat, a­ki austriai alattvaló. A közgyű­lés napja és órája, valamint a hely idejekorán közzé fognak tétetni. * Lichtenstein János herczeg, a györ­­megyei ácsi uradalom birtokosa s tulajdonosa a Lich­tenstein hűségi hitbizománynak, a magyar tud. akadé­mia palotájára 3000 ftot ajándékozott. — Bartako­­vics Béla egri érsek ő exolája a miskolczi kath. leány­iskola javára újabban 5000 ft. alapítványt tett, továbbá a miskolczi mindszenti templomra 1000 ftot ajánlott. („Eger.“) * Csanak József debreczeni nagykereskedő, ki polgári érdemeit már nem egy jótékony cselekedettel gyarapitá, mint közük, szülővárosa Derecske reform, egyházának és iskolájának 1000 ftot ajándékozott. * Mint egy e rovat kezelőjéhez érkezett magánle­vél tartalmazza: a nagy zenemester Wagner Ri­chard, kiről az a hír forgott a lapokban, hogy Mün­chenben súlyosan beteg, több nap óta vidám kedély­­lyel jelenik meg a művészi körökben s szorgalmasan vezeti a müncheni színpadon közelebb adandó operája előkészületeit. * Az esztergomi casinoban az említett gyü­­mölcskiállítás f. hó 13-kán nyittatott meg. A kitűzött díjakhoz 6 eminentiája 12 aranynyal járulni kegyeske­dett A kiállított gabnafajok között legjobbak a prima­­tialis és a káptalanbeliek voltak, ezenkívül figyelmet gerjesztettek Kürthröl István bácsi gabonafajai. Ojtossi urnák első pipaszárgyára Esztergomban, 5 láb hosz­­szu pipaszárakat állított ki. Kitűnők voltak gr. An­­drássy Gyula 21 fontos burgundi répái Gyiváról, továbbá két rengeteg tök Muzsláról. A tárlat fénypontját a gyü­mölcsterem képezte, hol Kovács bátorkeszi lelkész ur gyümölcsfajai mindenkit megleptek. Kitűntek még e­­ téren Walter Esztergomból, Veszáth, Neichel, az esz­tergomi papnövelde, a Reviczky és Szántóffy kanonok ur kiállítványai. * A vasárnap d. u. végbement pesti őszi ló­versenyek eredménye : I. A vándorló urlovar tétversenyben, 150 ft egyleti dij — hét versenyző közt nyertes id. gr. Batthyány István Cheerful-ja lett. II. A pesti dij — 1500 ft és 10 arany — nyerője Blaskovich Sándor ur „Water Nymph“-je. Második a czéloszlopnál : „Eszter“ a kisbéri katonai cs. k. ménes­ből. Versenyző volt 9, távolság 1­0 mfdnyi 103 öl. IH. A vadászversenyben — tét 25 ft — győztes Semsey Lajos „Doubtful“-ja. IV. A hg Eszterházy — 500 ft dijat — 8 verseny­ző közt b.Wenckheim Béla „Repülj fecském“-je nyerte. 2-ik a czélnál hg Liechtenstein Ferencz Blakful-ja. A budai légszeszgyár. Említettük, hogy a nm. m. kir. udvari kanczellária a budai légszeszgyárnak az Abeles és Jónás-féle telken leendő felállítását a társulat folyamodása következtében hely­benhagyni méltóztatott. E rendelet értelmében azonban a légszesztársulat egyszersmind köteleztetett, hogy a gázvilágításhoz kizárólag a Laming-féle vasvitriolos mészkeveréket vegye használatba, hogy az ammóniák és kátrány készítését helyben semmi esetre se eszkö­­közölje, továbbá , hogy az ezek készítésére szolgáló anyagokat addig, mig eltávolittatnak, áthatlan és ugyanelkép födött gödrökben tartsa s szintily edé­nyekben el is szállíttassa; végre hogy a tűzhely fölött megfelelő magasságú kéményt épittessen. Ezen intéz­kedések által el lesznek hárítva azon aggodalmak is, melyek némely részről, különösen pedig a szomszé­doktól egésségügyi szempontból felhozattak. Az egész­ségre tudniillik csak is a tiszta légszesznek vagy mel­lékterményeinek kiömlése hathat kártékonyan, e ki­ömlés azonban az elrendelt óvintézkedések által a társulat érdekében is elmellőztetik.­­ A­mi a kelle­metlen bűzt illeti, ez a légszesz tisztításához annak­­előtte használt mész által idéztetik elő, de e kezelés a légszeszgyártásban tett haladás óta már rég meg­szűnt és most csak törött vasércz, vagy az úgyne­vezett Laming-féle anyag használtatik, miáltal nem csak a kellemetlen bűz már néhány lépésnyire eltávo­­littatik, hanem rövid tartamú kifejlődése alatt annak beszivása — a gyermekeknél leginkább uralkodó kökhurut gyógyítására is sikerrel használtatik, s így nem csak nem ártalmas, hanem még jótékony hatású is. A kátrány és ammóniák-víz, mely a levegővel ve­gyülve kellemetlen bűzt terjesztett, jelenleg s a fen­tebbi intézkedés szerint, már nem mint ennek előtte a földbe, hanem szorosan elzárt csöveken keresztül ce­menttel kiépített és vaslemezzel befödött gödrökbe ve­zettetik, úgy hogy a levegővel semmiféle érintkezésbe nem jővén, bűzt sem terjeszthet.­­ Mint a „Korunk” írja, Tapolczán, Erdélyben, a Xantus-családnak 70 élő tagja van s közöttük a legjobb módú szabad székely birtokosok találtatnak. Xántus közelebb meglátogatta rokonait. A 75 éves öreg Xán­tus József, miután váltig marasztalta rokonát, így nyi­latkozott : „Meghalhatok már, megértem a számomra lévő legnagyobb örömet, .............., de mégis nagyon sajnálom, hogy méltóságos uramöcsém a nagy sietség miatt a malaczpecsenyéből nem is részesülhetett.“ * Luczenbacher úr mint vállalkozó egy vontató gőzöst építtetett, melynek az a rég óhajtott feladata lenne, hogy a budai parton a lóvontatást megszüntesse. Az illető gőzös azonban az idén már nehezen kezdi meg működését, miután az említett ügy még legfelsőbb helyről várja végleges eldöntését. * A brünni cs. kir. törvényszék a lengyel perben következő ítéletet hozott: Gering, Wrana és Janetzky lőpor- és fegyverszállítás által a lengyel fölke­lésben bűnösöknek bizonyulván. Gering hat-, Wrana négy- és Janetzky két havi börtönre ítéltettek. s gr. Az országban uralgó keleti marhavész állá­sáról legutóbb beérkezett jelentések szerint a vészese­tek ismét számosabban fordulván elő, járvány-beteg marha: Szabolcs megye 3 helységében 6 db, Zólyom­­megye I helységében 12 db, Nógrád megye I helységé­ben 1 db, Biharmegye 1 helységében 110 db, Csanád­­megye 1 helységében 2 db, Abaúj megye 1 helységében 5 db, Zemplén megye 4 helységében 16 db, Borsod­­megye 5 helységében 52 db, Esztergom megye 1 hely­ségében 3 db, Komárom megye 6 helységében 159 db, Nyitramegye 3 helységében 122 db, Trencsén megye 2 helységében 15 db, Liptó megye 2 helységében 25 db, Ugocsa megye 2 helységében 57 db, Ung megye 4 hely­ségében 15 db, Szathmár megye 1 helységében 3 db, Gömör megye 3 helységében 20 darab, Szepes megye 1 helységében 2 darab, Temes megye 2 helységében 24 darab, Bács-Bodrog megye 9 helységében 177 darab, Krassó megye 1 helységben 1 db, Somogy megye 2 hely­ségében 32 db, Zala megye 6 helységében 24 db, s így 23 megye 62 helységeiben 883 darab maradt bar­­mászrendőri felügyelet alatt; utóbbi vészesetek az épen most érkező jelentések szerint mutatkoznak még Torontál megye több helységeiben. — A vész ellen fennálló rendszabályok pontos és szigorú fogana­tosítása elrendeltetett. * A nemzeti szinpadon ma, October 18-án, a lófuttatás alkalmából Pesten időző idegenek kivona­­tára „F­a­u s­t“ adatik ; a ma,, Fehérvári Mari kisasszony második vendégjátékául adatni szándékolt „Lucia“ továbbra halasztatván. * A nemz. színházban f. hó 16-tól 23-ig megállapított műsorozatban 19-kére Reményi hegedűművész első hangversenye, 20-kára a „Windsori iig nők“ daljáték, 21-kére Reményi 2-ik hangversenye, 22-kére az „Álarczos bál“ opera, 23-kára Felekiné első föllépteül­­Lecouvreur Adriennek vannak kitűzve. A jövő heti játékrendben : 24-kére Reményi 3-ik hang­versenye, 27-kére : „Nadányi“ Szigligeti uj drámája először, s 29-kére „Fidelio“ új betanulással először.­­ Kovács Pál történeti vígjátéka, mely múlt pénteken adatott először: „Nem szabad a királylyal tré­fálni,“ egyhangú vélemény szerint nem tartozik a jeles novellairó sikerültebb művei közé. Az eszmében igen életrevaló vígjátéki tárgy fekszik, de ezt szerző nem használta fel sikerrel. A darab vontatott, a cselekvény­­ nem folyik természetesen, az alakok nem érdekesek s a hazafias hangulaton kívül a szerző ismert szellemé­nek kevés nyoma található. A kiállítás gondos volt, a­mit a veterán derék író inkább megérdemelt mint víg­­játéka. A­mi minket elszomorít, szerzőt vigasztalhatja , hogy nem ő maga van, a­kinek eredeti remeket írni nem sikerült. * Ungvárit az ottani gazdasági egylet alelnöke Orosz Márton f. hó H-kén d. u. valószínűleg lázro­hamban — már régebben nehéz agybántalmakban szen­vedett — a szomszéd szobában időző családja rémüle­tére pisztolylövéssel vetett véget életének. Orosz M. 1823-ban született. * A kis Kober ügye. A büntető ügyekben a bécsi orsz. törvényszéknek a fiatal Kober Károly ellen felségárulás miatt öt évi börtönre szóló ítéletét a fő­­törvényszék eldobván, a fölebbvitelt megerősité ugyan, azonban a büntetést enyhítési után 3 évi börtönre szabta meg. * A sakkor helyisége a nádor-utczában Ve- Iencze-kávéházban vasárnap d. u. 4 órakor megnyit­tatott. Két csinosan és a sakjátékhoz alkalmazottan föl­szerelt terem áll a club rendelkezésére, mely mindjárt hozzá is látott a mulatsághoz. A társasági parthieban ez nap 24 húzás történt. Mindegyik oldalon 14-en állanak, elismert jó játékosok. A parthie nincs még ugyan befe­jezve, de, mint halljuk, a fehérek részére hajlik.­­ (Beküldetett.) A jeles zenéjéről ismeretes P­a­­t i­k­á r­u­s zenetársaság új vezért választott magának. — Patikárus Ferkó ugyanis a közte és Rá­cz Pál közt közelebb vívott hegedű-párbaj után,­­mely párbajt bi­zonyosan ön sem ellenzi, a­kinek a párbajok megszün­tetésére tett indítványa minden oldalról helyeslésre, sőt mint egy névvel, szívvel magyar barátunk Szegedről értesített, vidékükön a legnagyobb elisme­résre és méltánylásra talált) mint mondók: Patikárus Ferkó e párbaj után társaságát idehagyva, eltávozott Debreczenbe, minek folytán a vezér nélküli nyirettyás vitézek az eltávozottat kitudták társaságukból s a tár­saság élére a nem kevésbé jeles zenészt, Vörösmarty hattyúdala, s több más jeles népzenedarab szerzőjét Döme Józsefet K­á­­­o­z­d­i Antallal együtt választék; — az uj igazgatók iparkodni fognak a társaság jó hír­nevét a közönségnél uj és jeles darabok előadásával folytonosan fentartani és a népzenekedvelők pártfogá­sát kiérdemelni. következő indítványt tesz: „A kormány 1865-re, egy tökéletes útépítési programm mellett átalános új törvény­­javaslatot is terjeszszen az országgyűlés elé.“ Az előadó Obert ellene, Gaetanu­s Rosenfeld mellette szavazván. M­é­g­a indítványa elejtetik s a bizott­mány javaslata Obert toldalékéval elfogadtatik. A XI. czimhez „Elejtett ragadozó állatokért fizetendő jutalmak“ következőleg hangzik a bizottmányi javas­lat : az országgyűlés szavazza meg a 2700 ft. összeget, de azon óhaját is fejezze ki, hogy a jutalom fiatal far­kasokért 2 ft., vemhesekért 4 ftra szállittassék le. T­h­­­e­­raann ezen összegeket következőképen kívánja meg­­állapíttatni: fiatal farkasokért 2 ft, vén nőstényért 8 ft., más far­kasért 5 ft., fiatal medvéért 5 ft, vén nőstény­ért 10 ft, más medvéért 8 ft.; továbbá azt ókajta, hogy a községeknek, melyek kötelessége a ragadozó állatok kiirtása, ne gördittessék utjokba akadály és e czim 1865-re 2700, jövőre azonban 3300 fttal fogadtassák el. — Az ülés az előrehaladt idő miatt eloszlott. Megyei tudósítások: Makó, sept. 15-én. (Vége.) 2. L­u­k­á­c­s József k. tanácsos ur ő nagyságának indítványára, hogy ő mél­tósága főispáni helytartó urnak azon feláldozó buzgal­máért s azon megtörhetlen szilárdságáért, melynek egyedül lehet köszönni, hogy a közelebb múlt két, de különösen az 1863. évben óriási teherként minden vál­lalatot elfojtó ínség s nyomorral daczolva, a kórházi alapot 40.000 ftot meghaladó összegre emelni s tetemes épitési anyagokkal szaporítani sikeresen törekedett, sőt az építés befejezését is jövő hónap végével biztos kilátásba helyezé, s igy eme, a szenvedő emberiségnek szánt menhely végre befejezéséhez közeleg, — jegyző­könyvileg hála nyilvánittassék, — C­sanádmegye főispáni helytartójának Csörgeö Antal ur ő méltóságának általános éljenzés közt köszö­net szavaztatván, megörökitésül ezen hála-nyilatkozat jegyzőkönyvbe vétetni határoztatik. 3. Bejelentetvén Apácza községnek egy a község nevét viselendő kórodai ágy-alapitványa, — Apácza községe az ágy-alapitók névsorába felvé­tetni, az alapitó-levél pedig megőrzés végett a megyei levéltárnoknak kiadatni rendeltetik. 4. Indítványba hozatván az, hogy az ínségesek segélyezése czéljából felsőbb helyen történt engedélye­zés folytán felállított s több megyebeli lelkes honleány fáradozásai következtén gyümölcsöző fonóda munkála­taiból begyülendő, — mint már úgy is a szenvedő em­beriség javára áldozott, körülbelül 4000 ftra o. é. rúgható pénzalapnak a kórház mint az ínséges betegek ápolá­sára felállítandó rokon­intézet pénzalapjához leendő csa­toltatása, illetőleg átengedése iránt felsőbb helyre felter­jesztés tétessék; indítványba hozatván továbbá az, hogy a megyei kórháznak a közkórházak által élvezett elő­nyökben leendő részesíttethetése czéljából, nevezete­sen, mely szerint az azokban ápolt vagyontalan betegek után járó ápolási költségek az országos alapból megté­ríttetnek stb. a felsőbb helyre teendő felterjesztésben okadatolva kimutatván : a) A kórház ágy­számát, vezénylő orvossal és gondnokkal ellátását, úgy az egyéb kellékekkel való tökéletes felszerelését; b) oly alap hiányát, melyből a kórház fentartható legyen; továbbá, hogy a legközelebbi vidék sem bírja azt fentartani; c) mily távolságnyi környékben létezik közkór­ház ? s hogy a legközelebbi közkórházba a betegek csak nehezen és költségesen szállíttathatnak ; d) hogy a város, melyben a kórház létesült, keres­kedelmi hely, forgalmi pont, vagy sok vidékiek gyál­­pontja . — ezen megyei kórháznak közkórházzá leendő nyil­­vánittatása iránti kérelem is felhozassék. Végre köztudomásra hozatván Meskó János, me­gyei főorvosnak azon nemes emberbaráti szeretetből fa­kadó ajánlata, mely szerint a kérdéses megyei közkór­háznak rendes kórházi orvossal leendő elláttatásáig — magát késznek nyilatkoztatja a kórházi orvos teendőit díjtalanul elvégezni, úgy szinte a fennebbi felterjesztés­ben megemlítendő gondnok megválasztására nézve ajánlatba hozatott Végh János helybeli lakos s föld­­birtokos úr. Ez utóbbi, a megyei közönség általános kérelmé­re, daczára sokágú gazdászati elfoglaltatásának, a gond­noki állást köszönettel elfogadván, — s ezt dij nélkül betölteni ígérvén, ezen, valamint Meskó János megyei főorvos nemeslelkü ajánlatai örömmel fogadtattak; a fonodai alapnak a kórházi alaphoz leendő csatoltatása iránt, — valamint tekintve, hogy egy kórháznak köz­kórházzá leendő nyilvánittatása ugyan nagyon sok előny­nyel bir, s a megkivántató kellékek jelen esetben létez­nek is, — mert a) A kórház tettes Meskó János megyei főorvos urban vezénylő orvossal, —tettes Végh János helybeli lakos s földbirtokos urban gondnokkal, továbbá a 12 ágyra tett alapítványokban 12398 ftot 42 krt o. o. ösz­­veggel bir, mely öszveg, valamint a kórház teljes ki­­épittetése után a 24593 ft 13% kr értékpapírokban vagy pénzben beszolgált, úgy a 4451 ft o. értéknyi felaján­lott, de még be nem szolgált öszvegekből, a felépítési öszves költségek levonása után fenmaradandó öszve­­gek a kórháznak minden szükséges kellékekkel leen­dő tökéletes felszerelését lehetségessé teszik. b) Mind­ennek daczára a kórház oly alappal az előadottak után még sem bír, melyből az minden se­gély nélkül fentartható legyen; de tekintve, hogy a leg­közelebbi vidéken a gazdagabb birtokos osztály gyé­ren van képviselve, — nagy számmal lévén csupán a haszonbérlők, — a csanádmegyei püspökség, valamint a kincstár is nagy terjedelmű pusztáknak lévén tulajdo­nosa, a kereskedelmi s iparos osztály még oly előre fel nem vergődhetett, hogy közczéloknak jelentékenyebb áldozatokat szentelhessen, ennélfogva a legközelebbi vidék sem fogja azt fentarthatni. c) A környéken nem léteznek kórházak, s a leg­közelebbi közkórházak, u. m. szegedi, aradi és temes­vári, tekintve, hogy a legközelebb eső szegedi is Csa­­nádmegye déli határától majd öt, az éjszaki részétől pe­dig 10—12 mértföldnyi távolságra van, s hogy két vi­zen, t. i. a Maroson és a Tiszán átkelve lehet a betege­ket az ottlévő közkórházba szállítani, mely körülmény, úgy szinte a köhiány miatti rész­közlekedési utak folytán a betegek csak nehezen, veszedelemmel s költ­ségesen szállíttathatnak a szomszéd megyékben fenn­álló közkórházakba. d) Makó városa előbb rendezett tanácscsal ellá­tott, 30000 lakossal bíró város, mint a­melyben a kór­ház létesült, a csanádmegyei kereskedelem központja, kivált az azon keresztül vezetendő szeged-nagy­szebeni államút­vonalnak küszöbön lévő kiépíttetése után fon­tos forgalmi pont; végre, mint a megye hatóságának székhelye, sok vidékiek gyálpontja. Ezen kórháznak közkórházzá leendő nyilvánitta­tása iránt is teendő alázatos felterjesztésben Magyar­­ország kir. helytartója gróf P­á­­­f­f­y Mór ő excel­­lentiája, mint a szenvedő emberiséget hőn felkaroló ismert lelkes pártfogó, e tárgyakbani alázatos kérel­­meknek kegyes teljesítése iránt felkérendő. Továbbá határoztatott, hogy a takarékpénztári befizetések jövő november hóban megkezdettén, 10 hó leforgása alatt teljesíttessenek. A takarékmagtárakra nézve teendő javaslat vé­gett első alispán Dániel Antal elnöksége alatt számos tagból álló küldöttség neveztetett ki a birtokos és értel­miség osztályából, valamint a községek elöljáróiból, — a száraz ér csatornázása és hajózhatóvá tétele, a távír­dának Csanádban felállítása a nagyméltóságu magyar kir. helytartótanácshoz intézendő feliratban kéretni ha­tároztatott, s bizton remélhetjük most már, hogy Csa­nádban eddig az üdvös és hasznos intézetek és vállala­tok parlag földje kellő művelésben részesülend, s ál­­dástk­ozó gyümölcsét mielőbb élvezni fogjuk. Uraim! ez a politikai pártok alakításának nyi­tánya. — Legitimáljuk csekély tehetségünket a tág értelemben vett nép s igy a Felséges uralkodó­ház és haza jólétére, s bizalma fog bennünket követni; de erre szükséges, hogy melegen érezve elmondhassuk : Est Deus in nobis, agitante calescimus ille. Ezt érti s érzi főispáni helytartónk comme il faut Jegyzetté : Csörgei Gyula, megyei első aljegyző: Külföld, ANGOLORSZÁG. Londonból Berlinbe érkezett magán­tudósítások szerint, a bank nem emelé ugyan föl a disconto minimumát, azonban váltókat 10 pet alatt nem fogad el. Legközelebb Gladstone lord Boltonban, s később Liverpoolban beszédet tartott. Ezen két nem­­zetgazdászati tárgyú beszéd — úgy látszik — nem nagy sensatiót gerjesztett az országban, s inkább csak a köz­véleménynek hízelgő általános észrevételeket, mint a franczia-angol kereskedést érdeklő szabatos tényeket foglal magában. Sokkal érdekesebb ama beszéd, me­lyet Salomons Aldermann tartott a greenwichi választók előtt, s melynek legföltünőbb helye így hangzik : „A mi külpolitikánkat illeti, szivemből helyeslem a francziák császárjával a szoros szövetséget. Nekünk nem kell birodalma belpolitikájába s kormányzási mód­jába avatkoznunk; én szilárdul hiszem, hogy Napoleon császár szintoly fölvilágosult, mint bölcs fejedelem, s hogy a Franczia- s Angolország közti nyílt s szivélyes szövetség az európai békének legjobb garantiája. Sze­rencsém volt látogatást tenni III. Napoleon császárnál, midőn ő a köztársaság elnöke volt, és sohasem feleden­­dem el ezen magasztos szavait: „Midőn ön visszatérend honfitársai közé, mondja meg nekik, hogy sohasem fe­­ledendem el ama menhelyet, mit Angolország adott ne­kem, s hogy nem félhetnek attól, mikép én valami, ho­nak érdekeivel ellenkezőt fognék tenni.“ Londonban f. hó 13-án a Palmerston lord haláláróli hír volt elterjedve; a „Sun“-nak azonban nagy örömére szolgál azt megc­áfolhatni. A vas árának csökkenése a bánya­kerületekben a kőszén-bányákban foglalkozó munkások díjainak le­szállítását idézi elő. Ezért közölük több mint 20,000-en fölfüggeszték munkáikat. Egy kibékítési kísérlet meg­hiúsulván, most már csupán az időtől lehet várni ezen sajnos munka-fölfüggesztés megszűnését. FRANCZIAORSZÁG. A „France“ mint bizonyost jelenti, hogy az orosz császár Nizzába elkísérendi a császárnét. A császári pár Darmstadtból, a Napoleon császár által rendelkezésére helyzett cs. vonaton fog elindulni, s Lyon­, Marseille- s Toulon-on át fog Niz­zába utazni. Napóleon császár Lyonban hihetőleg láto­gatást teend a császári párnál, mely incognitóban fog utazni. A kiséret következő személyekből áll : F­r­i­e­­deriches s Tutseff kisasszonyok, a császár­né udvarhölgyei, Schuwaloff gr., a palota nagy­­marsallja, Dolgorub­ih és Adlerberg gróf tábornok-hadsegédek, R­i­­­e­g­e­ff ezredes s D­a­s­c­h­­k­o­f­f gróf, a császár hadsegédei stb. A „Patrie“ szerint legközelebb fontos okiratok érkeztek Saigon­ i Hitéből, s f. hó 1 3-kán a rendkívüli ministeri tanács elé terjesztettek. A kormány nem szán­dékozik megerősllni az 18­5. jul­i 5-kén A­n­d­­­r é­­­s az anami császár közt kötött szerződést, s egyelőre az 1862-ki szerződés végrehajtásához fog ragaszkodni, melyben később némely oly módosítások fognak létez­hetni, miket T­a-D­u­c császár kíván, s melyek a franczia érdekeket legkevésbé sem csorbítják. Ugyanezen lap szerint a „Revenge“ angol gőzös f. hó 12-kén Tuniszból Máltába indult. Mint mondják, az „Invincible“ franczia pánczélos-fregát szintén oda­­hagyandja Tuniszt, valamint a turini kabinet is legkö­zelebb Genuába hivandja vissza az „Etna“ göz-fregát

Next